-
1 χάρις
Aχάριτα Hdt.6.41
, 9.107, E.El.61, Hel. 1378, X.HG3.5.16, Phylarch. 24 J., PGen.47.17 (iv A.D.), etc. (un-Attic, acc. to Moer.p.414P.): χάριταν Gloss.: pl. χάριτες; dat. χάρισι, χαρίτεσσι, Od.6.237, Il. 17.51, Pi.O.7.93: ([etym.] χαίρω):— grace:I in objective sense, outward grace or fauour, beauty, prop. of persons or their portraits, , etc.;χάριν ἀμφιχέαι κεφαλῇ Hes.Op.65
;εὐμόρφων δὲ κολοσσῶν ἔχθεται χ. ἀνδρί A.Ag. 417
(lyr.): pl., graces,κάλλεϊ καὶ χάρισι στίλβων Od.6.237
; ; gracefully,Th.
2.41: less freq. of things, χ. δ' ἀπελάμπετο πολλή, of ear-rings, Il.14.183; of works,ἔργοισι χάριν καὶ κῦδος ὀπάζει Od.15.320
; of words,οὔ οἱ χ. ἀμφιπεριστέφεται ἐπέεσσιν 8.175
; πλείστη δὲ χ. κατὰ μέτρον ἰούσης [γλώσσης] Hes.Op. 720;ταὶ Διωνύσου σὺν βοηλάτα χάριτες διθυράμβῳ Pi.O.13.19
;ἡ τῶν λόγων χ. D.4.38
, cf. D.H. Comp.23;μῦθοι πληθόμενοι χαρίτων AP9.186
(Antip.Thess.).2 glory,Φερενίκου χ. Pi.O.1.18
, cf. 8.57,80.II in subjective sense, grace or favour felt, whether on the part of the doer or the receiver (both senses appear in such phrases asὅτ'.. ἡ χάρις χάριν φέροι S.OC 779
; , cf. E.Hel. 1234, Arist.Rh. 1385a16):1 on the part of the doer, grace, kindness, goodwill, τινος for or towards one, Hes.Op. 190;τῶν Μεσσηνίων χάριτι πεισθείς Th.3.95
; οὐ χάριτι τῇ ἐμῇ not for any kind feeling towards me, Antipho 5.41: abs.,εἰ δέ τις μείζων χ. A. Supp. 960
;τῆς παλαιᾶς χ. ἐκβεβλημένη S.Aj. 808
; ἦ μεγάλα χ. δώρῳσύν ὀλίγῳ Theoc.28.24
;χ. εὑρεῖν ἐναντίον τοῦ θεοῦ LXX Ge.6.8
, al.;χάριν ἔχειν πρὸς τὸν δῆμον Plu.Dem.7
; partiality, favour,μήτε ἔλεον μήτε συγγνώμην μήτε χ. μηδεμίαν περὶ πλείονος ποιήσασθαι τῶν νόμων Lys.14.40
;οὐ συμφωνοῦσιν ὀργαὶ καὶ χάριτες μακαριότητι Epicur. Ep.
ip.28 U., cf. Pl.Lg. 740c.2 more freq. on the part of the receiver, sense of favour received, thankfulness, gratitude,χάριν καὶ κῦδος ἄροιο Il.4.95
;ἀρέομαι πὰρ Σαλαμῖνος Ἀθαναίων χ. Pi.P.1.76
; τινος for a thing, , cf. 22.319;ἀντὶ πόνων χ. Th.4.86
: less freq. c. inf., οὐκ ἄρα τις χάρις ἦεν μάρνασθαι one has, it seems, no thanks for fighting, Il.9.316, 17.147;οἵ οἱ ἀπεμνήσαντο χ. εὐεργεσιάων Hes.Th. 503
, cf. Th.1.137;χάριν φέρειν τινί Pi.O.10(11).17
;χ. τροφεῦσιν ἀμείβων A.Ag. 728
(lyr.);φιλότητος ἀμειβόμεναι χ. S.El. 134
(lyr.); χάριν εἰδέναι τινί to acknowledge a sense of favour, feel grateful, once in Hom.,ἐγὼ δέ κέ τοι ἰδέω χ. ἤματα πάντα Il.14.235
; freq. in Prose, Hdt.3.21, Lys.2.23, Isoc.4.175, etc.; τούτων for a thing, X.Cyr.1.6.11, etc.;τοῖς διαπεπραγμένοις Plu.Alex.62
;μοι χ. οἶδεν ἐπὶ τούτοις Luc.
Bis Acc.17;χ. προσειδέναι Pl.Ap. 20a
;ἀποδιδόναι Id.R. 338a
;τινὰ ἀποστερῆσαι χάριτος Id.Hp.Mi. 372c
; laterχ. γνῶναι Philostr.VA2.17
;πολλὴν γνοῦσα χ. X.Eph.3.5
;χ. ἐπίσταμαι πᾶσι Charito 3.4
, cf. 8.5, Poll.5.142, Jul.Or.8.246c; alsoτῶν παροιχομένων ἔχειν σφι μεγάλην χ. Hdt.7.120
, cf. 1.71, E.Heracl. 767 (lyr.), IT 847 (lyr.), Lys.16.1, Hyp.Ath.5: c. part.,χ. ἔχειν σωθέντες X.An.2.5.14
; also χάριτας ἔχων πατρός owing him a debt of gratitude, E.Or. 244: but ἀσπασμάτων χάριν τίν' ἕξει; what thanks will she have for.. ? Id.Hec. 830;χ. ἂν ἐν τούτῳ μείζω ἔτι ἔσχεν Th.8.87
; χ. ὀφείλειν to owe gratitude, be beholden,τοῖς θεοῖς S.Ant. 331
, cf. X.Cyr.3.2.30;προσοφείλειν D.3.31
;χ. οὐδεμία ἐφαίνετο πρὸς Ἀθηναίων Hdt.5.90
; χάριν ἀθάνατον καταθέσθαι to lay up a store of undying gratitude, Id.7.178, cf. 6.41;τῇ πόλει χ. καταθέσθαι Antipho 5.61
, cf. Th.1.33; χάριν λαβεῖν τινος receive thanks from one, S.OT 1004, etc.;ἀπολαβεῖν παρά τινων Lys.20.31
; τινος for a thing, X.Mem.2.2.5, Aeschin.2.4; ;κἀπ' ἐμοῦ κτήσει χ. Id.Tr. 471
;κομίσασθαι χ. Th.3.58
;χάριτος τυχεῖν Lycurg. 135
;ἀπέχειν χάριτας Call.Epigr.51.4
, etc.; τοῖς θεοῖς χάρις (sc. ἐστί) ὅτι .., thank the gods that.., X.An.3.3.14, Cyr.7.5.72;χ. τινί τινος Luc.Tim.36
;τινὶ ὑπέρ τινος Plu.2.1122a
.3 favour, influence, opp. force,χάριτι τὸ πλέον ἢ φόβῳ Th.1.9
; χ. καὶ δεήσει, opp. ἀπειλῇ, Plu.Sull.38.4 love-charm, philtre, Luc. Alex.5, Merc.Cond.40.III in concrete sense, a favour done or returned, boon, χάριν φέρειν τινί confer a favour on one, do a thing to oblige him, Il.5.211, 874, 9.613, Od.5.307, E.IT14, Or. 239, And.2.24 (so in [voice] Med., of the recipient, ib.9);ἄλλοις χ. φέροντες Th.3.54
; χάριν θέσθαι or τίθεσθαί τινι, Hdt.9.60, 107, A. Pr. 782, E.Hec. 1211, etc.;προσθέσθαι S.OC 767
;χ. ὑπουργῆσαί τινι A.Pr. 635
; ; , 896 (lyr.);δράσας Th.2.40
; ἀνύσαι prob. in S.Tr. 995 (anap.); ;χ. δοῦναί τινι A.Pr. 821
, S.OC 1489 (but χ. δοῦναι, = χαρίζεσθαι (1.2), indulge, humour, ὀργῇ ib. 855;γαστρί Cratin.317
); χ. χαρίζεσθαι, v. χαρίζομαι 1.1: χ. ἀνθυπουργεῖν return a favour, S.Fr. 339; , Ag. 821;χάριτας πατρῴας ἐκτίνων E.Or. 453
, cf. Pl. Mx. 242c, etc.;χ. ἀποδιδόναι τινί Lys.12.60
, 28.17;ἀντί τινος X.Ages.2.29
;ὑπέρ τινος Isoc.4.56
;τῶν ἔργων τὰς χάριτας ἀποδ. τινί Lys.31.24
;χάριτας ἀντιδιδόναι Th.3.63
; opp. χάριν ἀπαιτεῖν to ask the repayment of a boon, E.Hec. 276, cf. Lys.18.23, D.20.156;χάριτας ἀπ. Lycurg.139
;χάριν ἐξαιτεῖσθαι S.OC 586
; χ. ἀποστερεῖν withhold a return for what one has received, Pl.Grg. 520c; τὰς αὑτοῦ εἰς τοὺς φίλους χ. the favours one has done them, Id.Lg. 729d; χ. ἄχαρις α thankless favour, one which receives, or deserves, no thanks, A.Pr. 545 (lyr.);χ. ἀχάριτος Id.Ch.42
(lyr.), E.Ph. 1757 (lyr.).b grant made in legal form, POxy.273.14 (i A.D.), PGrenf.2.70.5 (iii A.D.), etc.; αἱ τῶν Σεβαστῶν χ. imperial grants, OGI669.44 (Egypt, i A.D.).2 esp. in erotic sense, of favours granted (v.χαρίζομαι 1.3
),ἀλόχου χάριν ἰδεῖν Il.11.243
, cf. A.Ag. 1206: more freq. in pl., X.Hier.1.34, 7.6, etc.; βίᾳ δ' ἔπραξας χάριτας ἢ πείσας κόρην; Trag.Adesp.402; in full,χάριτες ἀφροδισίων ἐρώτων Pi.Fr. 128
, cf. Pl.Phdr. 254a, al.IV gratification, delight, τινος in or from a thing,συμποσίου Pi. O.7.5
;νίκας Id.O.10(11).78
;ὕπνου χ. E.Or. 159
(lyr.); evenχ. γόων Id.Supp.79
(lyr.); also concrete, of things, a delight, Pi.I.2.19 (pl.);τὰν βοτρυώδη Διονύσου χ. οἴνας E.Ba. 535
(lyr.), cf. Ar.Nu. 311 (lyr.), Jul.Or.3.125b;ἔνοπτρα, παρθένων χάριτας E.Tr. 1108
(lyr.): abs.,Ἔρως.. εἰσάγων γλυκεῖαν χ. Id.Hipp. 527
(lyr.); opp. λύπη, S.El. 821, E.Hel. 655 (lyr.); opp. πόνος, S.OC 232 (lyr.);θανεῖν πολλὴ χάρις A.Ag. 550
, cf. 1304;βίου χ. μεθεῖσα E.Med. 227
;οὐδεμίαν ἔχω τῷ βίῳ χάριν Ar.Lys. 865
; τοῖς δὲ σιτίοις χ. οὐδεμίαν οἶδ' ἐσθίων ib. 869; less freq. in Prose,χ. καὶ ἡδονή Pl.Grg. 462c
, cf. D.20.26;τοσαύτην ἔχει χ. Isoc.9.10
.V δαιμόνων χάρις homage due to them, their worship, majesty, A.Ag. 182 (lyr.); ἀθίκτων χ. ib. 371 (lyr.); (lyr.).2 thank-offering, εὐκταία χ. τινός, opp. a common gift, A.Ag. 1387, cf. X.Hier.8.4;ἔπεμψε χαίτην κουρίμην χ. πατρός A.Ch. 180
, cf. 517;τιμὴ καὶ γέρα καὶ χ. Pl.Euthphr. 15a
, cf. La. 187a.VI Special usages:1 acc. sg. as Adv., χ. τινός in any one's favour, for his pleasure, for his sake,χ. Ἕκτορος Il.15.744
; ψεύδεσθαι γλώσσης χ. for one's tongue's pleasure, i.e. for talking's sake, Hes.Op. 709, cf. A.Ch. 266; rarely with Art.,τὴν Ἀθηναίων χάριν ἐστρατεύοντο Hdt.5.99
.b as Prep., sts. before its case (once in Pi., P.2.70;χάριν πλησμονῆς Pl.Phdr. 241c
;χ. φιλίας Epicur.Sent.Vat.28
; χ. τίνος; LXX 2 Ch.7.21, cf. POxy.743.29 (i B. C.), etc.), but mostly after, for the sake of, on behalf of, on account of, (lyr.); τοῦ χάριν; for what reason? Ar.Pl.53;συγχωρῶ τοῦ λόγου χ. Pl.R. 475a
; so ἐμὴν χάριν, χάριν σήν, for my, thy pleasure or sake, A.Pers. 1046 (lyr.), E.HF 1238, etc.;κείνου τε καὶ σὴν ἐξ ἴσου κοινὴν χ. S.Tr. 485
: less freq. with the Art.,τὴν σὴν δ' ἥκω χ. Id.Ph. 1413
(anap.);σοῦ τε τήν τ' ἐμὴν χ. E.Ph. 762
:—pleon.,τίνος χάριν ἕνεκα; Pl.Lg. 701d
; also χάριν τινός as far as regards.., as to..,ἔπους σμικροῦ χ. S.OC 443
; δακρύων χάριν if tears would serve, Id.Fr.557.6;χ. θανάτου πόλιν ἀτείχιστον οἰκοῦμεν Epicur.Sent.Vat.31
; also, about, ἔπεμφεν ἐπὶ τὴν πενθεράν σου χ. τοῦ κτήματος about the farm, PFay.126.5 (ii/iii A. D.).—Orig. an acc. in apposition with the sentence, as in Il.15.744, etc., being a favour, since it is (was) a favour, as is evident in ;τινὸς νίκας ἀκάρπωτον χ. S.Aj. 176
(lyr.).2 with Preps.:a εἰς χάριν to do a pleasure,οὐδὲν ἐς χ. πράσσων Id.OT 1353
(lyr.);ἐς χ. τίθεσθαί τι Plu.Mar.46
;μηδὲ κρίσιν εἰς χ. ἕλκε Ps.-Phoc.9
(but ἐς τὴν τῶν ξυμμάχων χ. in such a way as to earn thanks.. Th.3.37); alsoκατὰ χάριν Pl.Lg. 740c
; χάριτος ἕνεκα ib. 771d.b (anap.); ; , cf. X.Mem.4.4.4, HG6.3.7, Isoc.2.18, D.8.1 (but πρὸς χ. βορᾶς for the sake of it, S.Ant.30); πρὸς χ., opp. κλαίων, Id.OT 1152:—but πρὸς χ. εὐσεβίας, just like χάριν, Pi.O.8.8;τίνος νόμου ταῦτα πρὸς χ. λέγω; S.Ant. 908
;πρὸς ἰσχύος χ. E.Med. 538
; πρὸς χ. alone, as a favour, freely,πρὸς χ. τε κοὐ βίᾳ S.Fr.28
; but κορέσαι στόμα πρὸς χ. to their heart's content, Id.Ph. 1156 (lyr.).c ἐν χάριτι κρίνειν τινά to decide from partiality to one, Theoc.5.69; but also, for one's gratification, pleasure, ἐν χάριτι διδόναι or ποιεῖν τινί τι, X.Oec.8.10, Pl.Phd. 115b: gratefully,Id.
Lg. 796b.d διὰ χαρίτων εἶναι or γίγνεσθαί [τινι] to be pleasing to one, X.Hier.9.1,2.VII metaph. of the cypress, Gp.11.4.1; of some kind of myrtle, Sch.Il.17.51; of salt, ὅτι τὸ ἀναγκαῖον ἡδὺ ποιοῦσιν (sc. ἅλες) Plu.2.685a.B [full] Χάρις, ἡ, as a mythological pr. n. declined like χάρις, save that the acc. is generally Χάριτα (exc. AP5.148 (Mel.), Luc.DDeor. 15.1, Paus.9.35.4): poet. dat. pl.Χαρίτεσσι Il.17.51
, Pi.N.9.54; Χάρισσιν ib.5.54:—Charis, wife of Hephaestus, Il.18.382; mostly in pl. Χάριτες, αἱ, the Graces, 14.267, 275, Od.6.18, Pi.O.2.50, etc.; three in number, Hes.Th. 907, etc. (τέσσαρες αἱ X.
, as a compliment, Call.Epigr.52.1); attendants of Aphrodite, Il.5.338, Hes. Op.73, h.Ven.61, Paus.6.24.7; coupled with Μοῦσαι, Hes.Th.64; κόμαι Χαρίτεσσιν ὁμοῖαι, i.e. like that of the Graces, Il.17.51; worshipped at Orchomenus in Boeotia,Ἐτεόκλειοι Χάριτες θεαί Theoc. 16.104
, cf. Sch. ad loc., Str.9.2.40, Paus.9.35.3, 9.38.1: but at Lacedaemon and Athens only two were orig. worshipped, Id.3.18.6, 9.35.2;Χαρίτων ἱερὸν ἐμποδὼν ποιοῦνται Arist.EN 1133a3
;θύειν ταῖς X.
Plu.2.141f; in adjurations,πρὸς τῶν Χαρίτων Pl.Tht. 152c
;νὴ τὰς X.
Luc.Hist.Conscr.26;ὦ φίλαι X.
Plu.2.710d.— Rarely in sg., X.ζωθάλμιος Pi.O.7.11
;Χάριτος ἡδίστης θεῶν Antiph. 228.4
. -
2 χείρ
χείρ, ἡ, χειρός, χειρί, χεῖρα, dual χεῖρε, χεροῖν, pl. χεῖρες, χερῶν, χεῖρας, penult. being regularly short, when the ult. is long; dat. pl. regularly χερσί ( χειρσί occurs in cod.Vat. of LXX, as Jd.7.19, 1 Ch.5.10, and late Inscrr. as CIG2811A b.10 ([place name] Aphrodisias), 2942c ([place name] Tralles): but Poets used the penult. long or short in all cases, as the verse required, χερός, χερί, χέρα, χέρε, χέρες, χέρας (of which Hom. uses onlyχερί; χέρα h.Pan.40
); gen. dual (lyr.), 1394 (lyr.), IG22.1498.76; gen. pl. χειρῶν ib.31, common in Prose.—Poet. forms, dat. pl. χείρεσι ([etym.] ν ) once in Hom., Il.20.468, also Q.S.2.401, 5.469 (v.l.);χείρεσσι Il.12.382
, Pi.O.10(11).62, S.Ant. 976 (lyr.), 1297 (lyr.), and once in trim., E.Alc. 756; χέρεσσι ([etym.] ν) Hes.Th. 519, 747, B.17.49; ([place name] Galatia):—[dialect] Dor. nom. [full] χέρς Timocr.9; [full] χήρ Sophr. in PSI11.1214a3 (also, = δίψακος, Ps.-Dsc.3.11); gen.χηρός Alcm.32
, IG42(1).121.22 (Epid., iv B. C.); acc. pl. χῆρας ib.96, [dialect] Aeol.χέρρας Alc.Supp.4.21
, Theoc.28.9.—On the accent and declension of these forms, v. Hdn.Gr.2.277, 748:— the hand, whether closed,παχεῖα Il.3.376
;βαρεῖα 11.235
, al.; or open, flat, χερσὶ καταπρηνέσσι, χειρὶ καταπρηνεῖ, 15.114, Od.13.164, al.;εἰς τὴν χ. ἐγχεάμενοί τι X.Cyr.1.3.9
: freq. in pl. where a single hand is meant, Il.23.384, etc.; reversely, sg. where more than one hand is spoken of, e.g. Od.3.37, etc.; dual joined with pl.,ἄμφω χεῖρας 8.135
;χεῖρε ἀμφοτέρας Il.21.115
.2 hand and arm, arm (cf. Ruf.Onom.11,82, Gal.2.347),πῆχυν χειρὸς δεξιτερῆς Il.21.166
; ;χεῖρες ἀπ' ὤμων ἀΐσσοντο Hes.Th. 150
;χ. εἰς ὤμους γυμναί Longus 1.4
; ἐν χερσὶ γυναικῶν πεσέειν into the arms, Il.6.81, etc.: hence, words are added to denote the hand as distinct from the arm,ἄκρην οὔτασε χεῖρα 5.336
;περὶ ἄκραις ταῖς χ. χειρῖδας ἔχουσι X.Cyr.8.8.17
, cf. Pl. Prt. 352a.3 of the hand or paw of animals,ὅσα [ζῷα] χεῖρας ἔχει X.Mem.1.4.14
; πορεύεσθαι ἐπὶ χειρῶν go on all fours. LXX Le.11.27; so of monkeys, Arist.HA 502b3; of the fore-paws of the hyena, Id.Fr. 369; of the bear, Plu.2.919a.II Special usages:1 to denote position, ποτέρας τῆς χερός; on which hand? E.Cyc. 681;ἐπὶ δεξιὰ χειρός Pi.P.6.19
;ἐπ' ἀριστερὰ χειρός Od.5.277
;χειρὸς εἰς τὰ δεξιά S.Fr. 598
;λαιᾶς χειρός A.Pr. 714
(but χείρ is often omitted with δεξιά, ἀριστερά, as we say the right, the left).2 freq. in dat. of all numbers with Verbs which imply the use of hands, λάβε χειρί, χερσὶν ἑλέσθαι, Il.5.302, 10.501;χερσὶν ἀσπάζεσθαι Od.3.35
;προκαλίζεσθαι 18.20
; χειρί, χεροῖν ψαῦσαι, S.OT 1510, 1466: sts. this dat. is added pleon. by way of emphasis,ὄνυξι συλλαβὼν χερί Id.Aj. 310
.3 gen., by the hand,χειρὸς ἔχειν τινά Il.4.154
;χειρὸς ἑλών 1.323
, etc.; γέροντα δὲ χειρὸς ἀνίστη he raised him by the hand, 24.515, cf. Od.14.319;χερὶ χειρὸς ἑλών Pi.P.9.122
;τινὰ χειρός ἑλκειν Id.N.11.32
;ἀνέλκειν τινὰ τῆς χ. Ar.V. 569
(anap.).4 the acc. is used when one takes the hand of a person,χεῖρα γέροντος ἑλών Il. 24.361
;χεῖρ' ἕλε δεξιτερήν Od.1.121
; χεῖράς τ' ἀλλήλων λαβέτην, in pledge of good faith, Il.6.233; soἔμβαλλε χ. δεξιὰν πρώτιστά μοι S.Tr. 1181
; alsoἔμβαλλε χειρὸς πίστιν Id.Ph. 813
, cf. OC 1632.5 other uses of the acc.:a in prayer or entreaty, χεῖρας ἀνασχεῖν [θεοῖς] Il.3.275, etc.;ποτὶ γούνασι χεῖρας βάλλειν Od.6.310
;ἀμφὶ.. Ἀρήτης βάλε γούνασι χεῖρας Ὀδυσσεύς 7.142
; ;ἀμφί τινι χεῖρε β. 21.223
;περίβαλε δὲ χέρας Ar.Th. 914
, cf. A.Ag. 1559 (anap.);χεῖρας προΐσχεσθαι Th.3.58
, 66; so alsoχεῖρας ἀείρων Od.11.423
, cf. Il.7.130 (tm.); χ. ἀνατείνειν (v.ἀνατείνω 1.1
).b τὰς χεῖρας αἴρειν to hold up hands in token of assent or choice, of persons voting, Ar.Ec. 264;τὴν χ. αἴρειν And.3.41
;ὅτῳ δοκεῖ ταῦτα, ἀράτω τὴν χ. X.An.5.6.33
, cf. 7.3.6; ἀνατεινάτω τὴν χ. ib.3.2.9, 33;χεῖρας ὀρεγνύς Il.22.37
;χεῖρ' ὀρέγων εἰς οὐρανόν 15.371
;χεῖρας ὀ. τινί Od.12.257
;πρός τινα Pi. P.4.240
;ποτὶ στόμα χεῖρ' ὀρέγεσθαι Il.24.506
(but χεῖρά τισι ὀ. to reach them one's hand in help, X.HG5.2.17); alsoχεῖρε ἑτάροισι πετάσσας Il.4.523
, etc.;πιτνὰς εἰς ἐμὲ χεῖρας Od.11.392
(but χεῖρε πετάσσας abs., of one swimming, etc., 5.374, al.).I as a protector, Il.9.420, etc.: less freq. τισι, 4.249, cf. 5.433;χεῖρά θ' ὕπερθεν ἔχεις IG14.1003.10
([place name] Rome).d in hostile sense, χεῖρας or χεῖρα ἐπιφέρειν τινί, Il.1.89, 19.261, al.;χεῖρας ἐφιέναι τινί 1.567
, Od.1.254, al.;χεῖρας ἐπιβάλλειν τισί Plb.3.2.8
, etc.;χέρα τινὶ προσενεγκεῖν Pi.P.9.36
; χεῖρας ἐπί τινι ἰάλλειν, v. ἰάλλω 1.1.e χεῖρας ἀπέχειν keep hands off,λοιμοῖο βαρείας χεῖρας ἀφέξει Il.1.97
codd.;κερτομίας δέ τοι.. καὶ χεῖρας ἀφέξω.. μνηστήρων Od.20.263
;ἀθανάτων ἀπέχειν χέρας A.Eu. 350
(lyr.);τὼ χεῖρε ἀπέχεται Pl.Smp. 213d
;παύειν χεῖράς τινος Il.21.294
.f χεῖρας ἐπιτιθέναι τινί, in token of consecration, 1 Ep.Ti.5.22, etc.6 with Preps.:a ἀνὰ χεῖρας ἔχειν τινάς to be intimate with.., Plb.21.6.5;αἱ ἀνὰ χεῖρά τινων ὁμιλίαι S.E.M.1.64
; τὰ ἀνὰ χεῖρα πράγματα the matters in hand, Plu.2.614b, etc. (also οἱ ἀνὰ χ. χρόνοι the current period, PRyl.88.21 (ii A. D.); τὰ ἀνὰ χ. what comes his way, Ps.-Ptol.Centil.18; ἀνὰ χ. τῆς πύλης hard by.., LXX 2 Ki.15.2.b ἀπὸ χειρὸς λογίσασθαι to reckon off-hand, roughly, Ar.V. 656 (anap.), cf. Luc.Hist.Conscr.29: but πότισον τὴν γῆν ἀπὸ χειρός by hand, PCair.Zen.155 (iii B. C.).c διὰ χερῶν ἔχειν, λαβεῖν, literally, to have or take between the hands, A.Supp. 193, S.Ant. 916; διὰ χειρὸς ἔχειν to hold in the hand, ib. 1258 (anap.), Ar.V. 597 (anap.); to have in hand, i. e. under control, Th.2.76;διὰ χειρῶν ἔχειν τὴν πολιτείαν Arist.Pol. 1308a27
; τὰ τῶν ξυμμάχων keep under control, Th.2.13: later, to have a work in hand, be engaged in it, Phld.Acad.Ind.p.69M. ([etym.] χερός), D.H.Isoc.4;τὰ ὅπλα Plu.Cor.2
, etc. (also διὰ χ. by direct payment, opp. διὰ τῆς τραπέζης by banker's order, BGU1156.8 (i B. C.), etc.; cf.διὰ χ. ἔσπευδε τὴν πρᾶσιν Charito 1.12
); of arms,διὰ χειρὸς εἶναι Luc.Anach.35
; διὰ χ. ἔχειν, c. part., to be continually doing, Plu.2.767c;διὰ χειρός τινος ποιεῖν τι LXXJo.17.4
, al., cf. Act.Ap.7.25, al.d ἐς χεῖρας λαβεῖν τι literally, S.El. 1120, etc.; to take a matter in hand, undertake it,πρᾶγμ' ἐς χέρας λαβόντ' E.Hec. 1242
;ἄγεσθαί τι ἐς χεῖρας Hdt.1.126
, 4.79, etc.; δοῦναί τινι ἐς χέρας, εἰς χεῖρα, S.El. 1348, X.Cyr.8.8.22;καταστῆσαι εἰς τὰς χ. τινος Aeschin.2.28
; of persons, ἵκεο χεῖρας ἐς ἁμάς thou hast fallen into our hands, Il.10.448 (in Hom. also simplyὅ τι χεῖρας ἵκοιτο Od.12.331
, cf. 24.172); soεἰς χεῖρας ἐλθεῖν τινι X.Cyr.7.4.10
, cf. 2.4.15: generally, to have to do with any one, converse with him, Id.An.1.2.26 (soἐς χεῖρα γῇ ξυνῆψαν E.Heracl. 429
): most freq. ἐς χεῖρας ἐλθεῖν τισι to come to blows or close quarters with.., A.Th. 680;ἀλλήλοις Th.7.44
: abs.,εἰς χ. ἐλθεῖν Id.4.96
;ἐς χ. ἰέναι Id.2.3
, 4.72, cf. PTeb.765.6 (ii B. C.);συνιέναι X.Cyr.8.8.22
; also ἐς χειρῶν νόμον (fort. νομόν)ἀπικέσθαι Hdt.9.48
; ἐν χειρῶν νόμῳ (fort. νομῷ)ἀπόλλυσθαι Id.8.89
, cf. Aeschin.1.5, SIG167.37 (Mylasa, iv B. C.), Heraclid.Pol.25, Plb.1.34.5, 5.111.6; [full] ἐν χειρὸς νόμῳ Arist.Pol. 1285a10, D.H.6.26;ἐν χειρῶν νομαῖς SIG700.29
(Lete, ii B.C.), v. l. in LXX 3 Ma.1.5; ἐν χεροῖν δίκῃ cj. in E.Ba.738;εἰς χεῖρας συμμεῖξαι τοῖς πολεμίοις X.Cyr.2.1.11
; also εἰς χεῖρας δέχεσθαί τινας to await their charge, Id.An.4.3.31;ἐς χ. ὑπομεῖναί τινας Th. 5.72
.e ἐκ χειρός by hand of man, S.Aj.27: from near at hand, at close range,ἐκ χειρὸς βάλλειν X.An.3.3.15
; ἀμύνασθαι ib.5.4.25;μάχεσθαι Id.HG7.2.14
, cf. D.S.19.6;πληγὰς ἐκ χ. ἀναδέξασθαι Plu.
tim.4;οὐ μὴ σωθῇ ἐκ χ. σιδήρου LXX Jb.20.24
; ἡ ἐκ χ. δίκη lynch law, D.H.4.37;ἡ ἐκ χ. βία Plb.9.4.6
: metaph., ἡ ἐκ χ. θεωρία closerange reading, D.H.Isoc.2; so of time, out of hand, off-hand, forthwith, Plb.5.41.7, al.fδέπας μητρὶ ἐν χειρὶ τίθει Il.1.585
, cf. Od.13.57, 15.120, al. (always so of a cup, hence ἐν χερσὶ τίθει δέπας, though found in most codd., was condemned by the critics in Il.l.c., Od.3.51, 15.130);πρεσβήϊον ἐν χερὶ θήσω Il.8.289
; τόξον, ἔγχος ἔχων ἐν χειρί, 15.443, 17.604;σκῆπτρον δέ οἱ ἔμβαλε χειρί Od.2.37
; butἐν.. χειρὶ σκῆπτρον ἔθηκεν Il.23.568
; of a gift,ἐν χερσὶ τίθει 1.441
, 446; ἐν ταῖς χ. ἔχειν, literally, Pl.R. 432d;τὰ ὅπλ' ἐν ταῖς χ. ἔχων D.9.8
, etc. (metaph.,ἔτι μεμνημένων ὑμῶν καὶ μόνον οὐκ ἐν ταῖς χερσὶν ἕκαστ' ἐχόντων Id.18.226
); but ἐν χερσὶν ἔχειν also, to have in hand, be engaged in,τὸν γάμον Hdt.1.35
;ἑορτήν Plu.Alex.13
;τὴν περὶ Δημοσθένους πραγματείαν D.H.Th.1
;ἐν χειρί τινα δίκην ἔχων Pl.Tht. 172e
; ὁ ἐν χερσὶ πόλεμος the war in hand, D.H.8.87; περιτειχισμὸς ἐν χερσὶν ὤν ib.21;ἡ ἐν χ. ζήτησις S.E.M.11.208
, etc.; freq. of fighting, ἐν χερσί hand to hand,ἐν χ. ἦν ἡ μάχη Th.4.43
;ἐν χ. ἀποκτεῖναι Id.3.66
, cf. 4.57,96, etc.;ἐν χ. γίγνεσθαι τοῖς ἐναντίοις Id.5.72
;ἐν χ. εἶναί τινος X.HG4.6.11
;δίκη ἐν χερσί Hes.Op. 192
;ὁ ψόφος τῶν ὅπλων καὶ τῶν ἵππων ὁ φρυαγμὸς ἐν χερσὶν ἐδόκει εἶναι D.S.19.31
; ἡ ἐν χερσὶν [δυστυχία] Plu.Cleom.22: also in dual,τἀν χεροῖν S.Ant. 1345
(lyr.); ἐν χειρί τινος by the hand of.., LXX Jo.21.2, al.;ἐν χ. ἀγγέλου Act.Ap.7.35
(v.l.).g ἐπὶ χειρὸς ἔχειν on or in one's hand, Thgn.490; ἐπὶ χεῖράς τινων ἐκφέρουσι put into their hands, Plu.2.815b; also ἐπὶ χεῖρά τινος next to, LXXNe.3.4.h κατὰ χειρός, of washing the hands before meals, ὕδωρ κατὰ χειρός (sc. φερέτω τις), Ar.V. 1216, cf.Av. 464 (anap.), Fr. 502 (lyr.), Philox. 1, Ath.9.408e; (without ὕδωρ)κατὰ χ. ἐδόθη Alex.261.2
, cf. Arched. 2.3: prov. of that which is easily come by, Telecl.1.2 (anap.);πάντα μοι κατὰ χ. ἦν τὰ πράγματα
at hand,Pherecr.
146.5; also κατὰ χειρῶν δοῦναι, χέειν, λαβεῖν, Philyll.3, Antiph.287 (v.l.), Men.470 (troch.), cf. Phot.s.v. κατὰ χειρὸς ὕδωρ: κατὰ χεῖρα in deed or act,κατὰ χ. γενναιότατοι D.H.7.6
; opp. συνέσει, Plu.Phil.7; κατὰ χεῖρά σου according to thy will, LXX Si.25.26: but κατὰ χεῖρας [τῆς σοφίας] by her side, ib.14.25.i μετὰ χερσὶν ἔχειν between, i.e. in, the hands, Il.11.4, 15.717; [ἄλεισον] μετὰ χ. ἐνώμα Od.22.10
: μετὰ χεῖρας ἔχειν to have in hand, be engaged in, Hdt.7.16.β, Th.1.138.k λάβε παρὰ χεῖρα take in hand, LXX To. 11.4; but τὸ πὰρ χειρός the work in hand, B.13.10.m πρὸς χειρός τινος by his hand, A.Supp.66 (lyr.), etc.; πρὸς ἐμὴν χεῖρα at the signs given by my hand, S.Ph. 148 (anap.); πρὸς χεῖρα ὑποβορβορύζοντες on pressure, Hp.Epid.4.7.n ὑπὸ χερσὶ ἁλοῦσα under, i.e. by, another's hands, Il.2.374, etc.; ὑπὸ χεῖρα ποιεῖσθαι to bring under one's power, X.Ages.1.22; οἱ ὑπὸ χ. persons in one's power, D.6.34; ὑπὸ τὴν χ. ἐλθεῖν to come into one's hand, Luc.Herm.57, etc.; ὑπὸ χ. in hand, i.e. in stock, Arist.Mete. 369b33; but also, at hand, i.e. at once, Plu.2.548e; τὰ ὑπὸ χ. ib.56b, Dsc.1.35; ὁ ὑπὸ χ. the attendant, Dsc.5.75;παρέργως καὶ ὑπὸ χ.
extempore,Plu.
Arat.3, etc.; also καθύπο χεῖρα κινῶν [τὰς οὐσίας], in Alchemy, Ps.-Democr. p.51 B.III the hand often receives the attributes of the person using it, χ. μεγάλη, of Zeus, Il.15.695 (χ. παγκρατής, of God, Secund.Sent.3; χ. ὑπερμήκης, of the 'long arm' of the king, Hdt.8.140.β') ; θοὴ χ., of one throwing, Il.12.306;ἀφνειά Pi.O.7.1
, cf. S.El. 458; εὐσεβεστέρα, εὐφιλής, A.Ch. 141, Ag.34; κάρβανος ib. 1061; (anap.); , etc.: to denote wealth or poverty,πλειοτέρῃ σὺν χ. Od.11.359
;κενεὰς σὺν χ. ἔχοντες 10.42
, cf. E.Hel. 1280, etc.2 it is represented as acting of itself,χεῖρες μαιμῶσιν Il.13.77
, cf. S.Aj.50;χεὶρ ὁρᾷ τὸ δράσιμον A.Th. 554
;δήμου κρατοῦσα χ. Id.Supp. 604
(dub. l.): prov.,ἁ δὲ χ. τὰν χ. νίζει Epich.273
; or simply,ἁ χ. τὰν χ. AP5.207
(Mel.).3 pl., in theurgy, name for spiritual powers,αἱ δημιουργικαὶ [τοῦ Ἀπόλλωνος] δυνάμεις ἃς θεουργῶν παῖδες χεῖρας ἀποκαλοῦσιν Procl. in Cra. p.101
P., cf. eund. in R.2.252K.IV to denote act or deed, opp. mere words, in pl.,ἔπεσιν καὶ χερσὶν ἀρήξειν Il.1.77
; μνῆμ' Ἑλένης χειρῶν of her handiwork, her art, Od.15.126 (so in sg.,δώρημ' ἐκείνῳ τἀνδρὶ τῆς ἐμῆς χ. S.Tr. 603
);χερσὶν ἢ λόγῳ Id.OT 883
(lyr.), cf. OC 1297, etc.; τῇ χειρὶ χρᾶσθαι to use one's hands, i.c. be active, stirring, opp. ἀργὸς ἐπεστάναι, Hdt.3.78, cf. 9.72; τὰς χ. προσφέρειν to apply force, X.Mem.2.6.31: sg.,βούλευμα μὲν τὸ Δῖον, Ἡφαίστου δὲ χείρ A.Pr. 619
; μιᾷ χειρί single-handed, D.21.219;χειρὶ καὶ ποδὶ καὶ πάσῃ δυνάμει Aeschin.3.109
, cf. 2.115;χερσίν τε ποσίν τε Il.20.360
, cf. Pi.O.10(11).62, esp. of using the hands in a fight, cf. supr. 11.6d, e, f; of deeds of violence, πρὶν χειρῶν γεύσασθαι before we try force, Od.20.181; ἀδίκων χ. ἄρχειν to give the first blow, X.Cyr.1.5.13, Antipho 4.2.1, Lys.4.11, etc.;ἀμυνόμενος ἄρχοντα χειρῶν Pl.Lg. 869d
: generally, χεῖρες violent measures, force,ἐπίσχετε θυμὸν ἐνιπῆς καὶ χειρῶν Od.20.267
;ὑπόδικος χερῶν A.Eu. 260
(lyr.);χερσὶ πεποιθώς Il.16.624
, etc.; ἐν χειρῶν νόμῳ v. supr. 11.6d; ὅπως θανάτοιο βαρείας χ. ἀλάλκοι, v.l. for κῆρας, Il.21.548.V a number, band, body of men, esp. of soldiers,χεὶρ μεγάλη Hdt.7.157
; in dat.,οὐ σὺν μεγάλῃ χ. Id.5.72
;πολλῇ χ. 1.174
, Th.3.96, E.Heracl. 337; pleon.,χ. μεγάλῃ πλήθεος Hdt.7.20
; ; οἰκεία χείρ, for χεὶρ οἰκετῶν, E.El. 629;σὺν πλήθει χερῶν S.OT 123
.VI handwriting,τὴν ἑαυτοῦ χεῖρα ἀρνήσασθαι Hyp.Lyc.Fr.5
, cf. IG9(1).189 ([place name] Phocis); τῇ ἐμῇ χ. Παύλου I Ep. Cor.16.21, Ep.Col.4.18: copy, counterpart of a document, SIG712.31 (Crete, ii B.C.); deed, instrument,ἡ χ. ἥδε κυρία ἔστω PRein.28.18
(ii B.C.), cf. PCair.Zen. 477 (iii B.C.), etc.b handiwork of an artist or workman,γλαφυρὰ χ. Theoc.Epigr.8.5
, etc.;αἱ Ἐφεσίου χεῖρες Herod.4.72
, cf. 6.66;σοφαὶ χέρες APl.4.262
;τὰς Φειδίου χ. Lib.Or. 30.22
.VII of any implement resembling a hand:1 a kind of gauntlet, X.Eq.12.5, Poll.1.135 (pl.).2 χ. σιδηρᾶ grappling-iron, Th.4.25, 7.62; also of an anchor, AP6.38 (Phil.).4 in LXX, pillar or cairn, as it were a finger pointing to heaven,χεὶρ Ἀβεσσαλώμ LXX 2 Ki.18.18
; also ἀνέστακεν αὐτῷ χεῖρα, i.e. trophy, ib. 1 Ki.15.12.5 χεῖρες ἐλάτιναι, of oars, Tim.Pers.7.7 instrument of torture, LXX 4 Ma.8.13. -
3 ἀντί
ἀντί, Prep. governing gen.:—orig. sense,A over against. (Cf. Skt. a/nti 'opposite', 'facing', Lat. ante, etc.)A USAGE:I of Place, opposite, over against, formerly quoted from several places of Hom., as Il.21.481 ἀντὶ ἐμεῖο (where now ἀντί' ἐμεῖο, i.e. ἀντία) Τρώων ἄνθ' ἑκατόν (i.e. ἄντα) 8.233; so ἄντ' Αἴαντος (i.e. ἄντα) 15.415, cf. Od.4.115, Hes.Op. 727; but ἀντί is so used in X.An.4.7.6, IG2.835 c-l68; αἱ ὀπαὶ αἱ γιγνόμεναι ἀ. τόρμων mortises facing tenons, Hero Bel.97.5; ἀντὶ μαιτύρων in the presence of witnesses, Leg.Gort.1.40;ἀντὶ τῆς ὄψεως ἡμῶν Eudox. Ars18
.II of Time, ἀντὶ νυκτός the same night, SIG1025.43 ([place name] Cos);ἀντὶ ϝέτεος GDI2561
A45 (Delph.);ἀντ' ἐνιαυτοῦ IG5(2).266.8
(Mantinea, i B.C.); ἀνθ' ἡμέρας· δι' ὅλης τῆς ἡμέρας, Hsch.; cf. ἀντετοῦς.III instead, in the place of,Ἕκτορος ἀντὶ πεφάσθαι Il.24.254
;ἀντὶ γάμοιο τάφον Od.20.307
; so laterπολέμιος ἀντὶ φίλου καταστῆναι Hdt.1.87
;ἀντὶ ἡμέρης νὺξ ἐγένετο Id.7.37
;ἀντὶ φωτῶν σποδός A.Ag. 434
; , cf. 4.20, 7.75;βασιλεύειν ἀντί τινος X.An.1.1.4
; alsoἀντὶ ἄρχεσθαι ὑπ' ἄλλων ἄρχειν ἁπάντων Hdt.1.210
, cf.6.32, 7.170 (where the usual constr. would be ἀντὶ τοῦ ἄρχεσθαι, cf. Th.7.28, X.Cyr.6.2.19, etc.); : sts. used elliptically, ἦ 'τολμήσατ' ἀντ' ἐμοῦ δοῦναί τινι; i.e. ἀντὶ τοῦ ἐμοὶ δοῦναι, S.Ph. 369, cf. OC 448, Ar.Av.58.2 in Hom. often to denote equivalence, ἀντί νυ πολλῶν λαῶν ἐστιν ἀνήρ he is as good as many men, Il.9.116; ἀντὶ κασιγνήτου ξεῖνος.. τέτυκται a guest is as much as a brother, Od.8.546; ἀντί τοί εἰμ' ἱκέταο I am as a suppliant, Il.21.75, cf. 8.163; so later τοῦτό σφι ἀντὶ λουτροῦ ἐστί serves as a bath, Hdt.4.75; ὑπάρχειν ἀντὶ τῶν ἔνδον to be as hostages for.., Th.2.5; δουλεύειν ἀντὶ ἀργυρωνήτων just like bought slaves, D.17.3;ἀντὶ [πλεύμονος] βράγχια Arist. PA 669a4
.3 to denote exchange, at the price of, in return for,σοὶ δὲ θεοὶ τῶνδ' ἀντὶ χάριν.. δοῖεν Il.23.650
; νῆσον ἀντὶ χρημάτων παρέλαβον for money paid, Hdt.3.59;ἀντ' ἀργυρίου ἀλλάξασθαι Pl.R. 371d
;ἀμείβειν τι ἀντί τινος Pi.P.4.17
, cf. E.Or. 646, 651;ἀντὶ ποίας εὐεργεσίας; Lys.6.40
, etc.;τί δ' ἐστὶν ἀνθ' οὗ..; S.Ant. 237
;ὄνειδος ἀνθ' ὅτου Id.OC 967
; δοίην ἀντ' ἀνιῶν ἀνίας grief for grief, Thgn.344;ἀντ' ἀγαθῶν ἀγαθοῖσι βρύοις A.Supp. 966
:—hence wherefore,A.
Pr.31, S.OT 264, Th.6.83, Ev.Luc.12.3; therefore,Ep.Eph.
5.31; but ἀνθ' ὧν also for ἀντὶ τούτων ὄτι.., because, S.Ant. 1068, Ar.Pl. 434;ἀντὶ τοῦ;
wherefore? why?S.
OT 1021; alsoἀνθ' ὧν ὅτι ἦτε..
instead of being as you were.., De.28.62.5 to mark comparison, ἓν ἀνθ' ἑνός one set against the other, compared with it, Pl.R. 331b, Lg. 705b; χάριν ἀντὶ χάριτος, i.e. ever-increasing grace, Ev.Jo.1.16; in preference to,ἀφνεὸν βούλεται ἀντ' ἀγαθοῦ Thgn.188
;ἀντὶ αὐλοῦ καὶ ἀντὶ κιθάρας ὁ ἦχος ἀκούεται Demetr.Eloc. 71
;αἱρεῖσθαί τι ἀντί τινος Isoc.9.3
, D.1.1, cf. X.Lac.9.1: even after Comparatives,πλέον ἀντὶ σοῦ S.Tr. 577
;μείζον' ὅστις ἀντὶ τῆς αὑτοῦ πάτρας φίλον νομίζει Id.Ant. 182
; so (esp. after a neg.)ἄλλος ἀντ' ἐμοῦ A.Pr. 467
, S.Aj. 444, Ar.Nu. 653;δόξαν ἀντὶ τοῦ ζῆν ἠγαπηκώς Plu.Alex.42
.B POSITION: ἀντί rarely follows its case, as in Il.23.650, A. Ag. 1277, Ig5(1).1119 (Geronthrae, iv B.C.), AP7.715 (Leon.); but the Gramm. hold that it never suffers anastrophe.C IN COMPOS. it signifies,1 over against, opposite, as ἀντιβαίνω, ἀντίπορος.2 against, in opposition to, as ἀντιλέγω, ἀντίβιος.3 one against another, mutually, as ἀντιδεξιόομαι.4 in return, as ἀντιβοηθέω.5 instead of, as ἀντιβασιλεύς, ἀνθύπατος.6 equal to, like, as ἀντίθεος, ἀντίπαις, ἀντίδουλος.7 corresponding, counter, as ἀντίφορτος, ἀντίτυπος. -
4 πίνω
πίνω (Hom.+) impf. ἔπινον; fut. πίομαι (W-S. 13, 6; 17; B-D-F §74, 2; 77; Rob. 354), 2 sg. πίεσαι (Ruth 2:9; B-D-F §87; Thackeray p. 218; 282; Rob. 340; Mlt-H. 198); 2 aor. ἔπιον (on ἔπιαν 1 Cor 10:4 D s. B-D-F §81, 3; Mlt-H. 208), impv. πίε, πιέτω, inf. πιεῖν (edd. contracted πεῖν [πῖν]; s. B-D-F §101 p. 48; §31, 2; W-S. §5, 23b; Rob. 72; 204; Mayser 365; Thackeray p. 63f; W-H., app. 170); perf. πέπωκα; plpf. 3 sg. πεπώκει 1 Km 30:12 (W-S. §13, 15; B-D-F §83, 1).① to take in a liquid internally, drink, w. acc. of someth. that is drunk Mt 6:25; Mk 16:18; Lk 12:29. αἷμα (Num 23:24; 1 Ch 11:19 al.; 4 [6] Esdr [POxy 1010]): J 6:53f, 56 (cp. the imagery in Jos., Bell. 5, 344 ἐσθίειν … καὶ τὸ τῆς πόλεως αἷμα πίνειν). οἶνον Lk 1:15 (cp. Dt 29:5); 5:39; cp. Mt 26:29b; Ro 14:21 (Is 22:13) al. τί πίωμεν; what will we have to drink? Mt 6:31. φαγεῖν καὶ πιεῖν ὅσον ἄν βούλωνται MPol 7:2. ἐσθίειν καὶ πίνειν τὰ παρά τινος eat and drink what someone sets before one Lk 10:7. Foll. by ἀπό τινος drink (of) someth. (Ctesias: 688 Fgm. 1lβ p. 433 Jac. [Sotion Fgm. 17 in Παραδοξογράφοι W. p. 185] π. ἀπʼ αὐτῆς [a spring], resulting in confession of things perpetrated in secret; Ael. Aristid. 39, 4 K.=18 p. 409 D.; Jer 28:7; GrBar 4:6; Just., D. 140, 1) 22:18. μηδεὶς φαγέτω μηδὲ πιέτω ἀπὸ τῆς εὐχαριστίας D 9:5. Foll. by ἔκ τινος (of) someth. (Gen 9:21; TestJos 19:5; GrBar 5:2; Syntipas p. 43, 15 ἐκ τοῦ δηλητηρίου πίομαι) Mt 26:29a; Mk 14:25a; J 4:13f. Foll. by acc. of the vessel fr. which one drinks, in which case the vessel and its contents are identified (ποτήριον a) ποτήριον κυρίου πίνειν 1 Cor 10:21; cp. 11:26f. The vessel can also be introduced by ἐκ (Hipponax [VI B.C.] 16 and 17 D.2; Aristoph., Equ. 1289; Pla., Rep. 417a; X., An. 6, 1, 4 ἐκ ποτηρίων; SIG 1168, 80) ἐκ τοῦ ποτηρίου πινέτω (s. 2 Km 12:3) 1 Cor 11:28; cp. Mt 26:27; Mk 14:23. Likew. ἐξ αὐτοῦ (=ἐκ τοῦ φρέατος.—Paus. Attic. κ, 56 κρήνη, ἐξ ἧς ἔπινον; Num 21:22; Philo, Deus Imm. 155) from it J 4:12. ἐκ πέτρας 1 Cor 10:4b.—On the acc. κρίμα ἑαυτῷ ἐσθίει καὶ πίνει 11:29b cp. κρίμα 4b.—Abs. Mt 27:34b. W. ἐσθίειν 11:18f; Lk 5:33; 12:19 (Phoenix Col. 1, 9 [Coll. Alex. p. 231]), 45 al.; cp 17:8 (on the protocol in 17:7 cp. ViAesopi G 61 P.). ἔφαγεν καὶ ἔπιεν 1 Cl 3:1 (cp. Dt. 32:15); I Tr 9:1. οὔτε ἐπὶ τὸ φαγεῖν οὔτε ἐπὶ τὸ πεῖν (=πιεῖν) AcPl Ox 6, 7f (=Aa 1, 241, 12f). τρώγειν καὶ π. Mt 24:38; cp. 1 Cor 15:32. ἐσθίειν καὶ π. μετά τινος eat and drink w. someone Mt 24:49; Mk 2:16 v.l.; Lk 5:30. δοῦναί τινι πιεῖν (τι) give someone someth. to drink (numerous exx. of δοῦναι πιεῖν in AKnox and WHeadlam, Herodas 1922 p. 55f; Jos., Ant. 2, 64) Mt 27:34a; Mk 15:23 v.l.; J 4:7 (δὸς πεῖν as POxy 1088, 55 [I A.D.] and Cyranides p. 49, 16. Cp. Lamellae Aur. Orphicae ed. AOlivieri 1915 p. 12 σοι δώσουσι πιεῖν θείης ἀπὸ κρήνης [IV/III B.C.]), vs. 10. πῶς παρʼ ἐμοῦ πεῖν αἰτεῖς, how can you ask me for a drink? vs. 9.—In imagery, of the earth: γῆ ἡ πιοῦσα τὸν ὑετόν Hb 6:7 (this figure and corresp. exprs. Trag. et al.; cp. Hdt. 3, 117; 4, 198; Anacreontea 21, 1; Dt 11:11; SibOr 3, 696). In J, Jesus calls those who are thirsty to him, that they may drink the water he gives them and never thirst again (cp. Lucian, Dial. Deor. 4, 5 πίνειν τῆς ἀθανασίας) J 4:14; 7:37.② In an idiom πιεῖν τὸ ποτήριον w. added words that make the sense clear drink the cup=submit to a severe trial, or death (ποτήριον b) Mt 20:22f; Mk 10:38f; J 18:11; cp. Mt 26:42; ApcPt Rainer 16 (for the fig. use cp. Herodas 1, 25 π. ἐκ καινῆς=from the new cup. Then, as Mt 20:22f; Mk 10:38f of those who suffer the same fate: Aristoph., Eq. 1289 οὔποτʼ ἐκ ταὐτοῦ μεθʼ ἡμῶν πίεται ποτηρίου=he will never drink from the same cup as we do; Libanius, Ep. 355, 4 F. μνήμη τῶν ἐκ ταὐτοῦ κρατῆρος πεπωκότων). Sim. πίεται ἐκ τοῦ οἴνου τοῦ θυμοῦ τοῦ θεοῦ Rv 14:10; cp. 18:3 (on the rdg. s. RBorger, TRu 52, ’87, 50f; θυμός 1; 2; cp. w. acc. τρώγειν καὶ π. τὸν λόγον τοῦ θεοῦ, τὸν τῆς ἀθανασίας ἄρτον Iren. 4, 38, 1 [Harv. II 293, 12]).—B. 331. DELG s.v. πίνω. M-M. EDNT. TW. -
5 ἴασις
ἴασις, εως, ἡ (ἰάομαι; Archilochus [VII B.C.] et al.; SIG 244 I, 53; LXX; En 10:7; TestJob 38:8; TestZeb 9:8; ApcSed 10:6; Philo, Joseph.; Just., A II, 13, 4; also [for ἰάθημεν Is 53:5] D. 17, 1; 95, 3 and [on Is 11:2] D. 39, 2).① restoration to health after a physical malady, healing, cure lit. (Hippocr., Pla. et al.; LXX; Jos., Ant. 7, 294) J 5:7 v.l. εἰς ἴασιν for healing = to heal Ac 4:30; τὸ σημεῖον τῆς ἰ. the miracle of healing vs. 22. ἰάσεις ἀποτελεῖν (s. Vett. Val. on 2) perform cures Lk 13:32; δέησις περὶ τῆς ἰ. prayer for healing B 12:7.② deliverance from a variety of ills or conditions that lie beyond physical maladies, cure, deliverance, fig. extension of mng. 1 (Pla., Leg. 9, 862c ἴασις τῆς ἀδικίας; Lucian, Jupp. Trag. 28; Alciphron 3, 13, 2; Vett. Val. 190, 30 τῶν φαύλων ἴασιν ἀποτελεῖ; Sir 43:22; Philo, Leg. All. 2, 79 ἴ. τοῦ πάθους; Jos., Ant. 5, 41) of forgiveness of sins (Arrian, Anab. 7, 29, 2 μόνη ἴασις ἁμαρτίας ὁμολογεῖν τε ἁμαρτόντα καὶ δῆλον εἶναι ἐπʼ αὐτῷ μεταγινώσκοντα=‘the only cure for a sin is for the sinner to confess it and to show repentance for it’; Hierocles 11, 441 ἰ. γίνεται τῶν προημαρτημένων; Sir 28:3; s. also ἰάομαι 2) ἴασιν δοῦναι grant forgiveness Hm 4, 1, 11; Hs 5, 7, 3f. ἴασιν δοῦναί τινι Hs 7:4. ποιεῖν ἴασιν τοῖς ἁμαρτήμασίν τινος forgive someone’s sins m 12, 6, 2. λαμβάνειν ἴασιν παρὰ τοῦ κυρίου τῶν ἁμαρτιῶν receive forgiveness of sins fr. the Lord Hs 8, 11, 3 (λαμβ. ἴ. as Philo, Post. Cai. 10).—DELG s.v. ἰάομαι. M-M. TW. -
6 ἀνα-στροφή
ἀνα-στροφή, ἡ, 1) das Umkehren, Umlenken, der Wagen, Xen. Cyr. 5, 4, 8; der Pferde, Hipp. 3, 14; ἐξ ἀναστροφῆς ἐπανῆλϑον εἰς τὴν πόλιν, sie machten kehrt, Pol. 4, 54; das Umkehren u. Haltmachen zum Kampf, ἀναστροφὴν μηκέτι δοῦναί τινι, Xen. Hell. 4, 3, 3. – 2) das Verweilen an einem Orte, der Aufenthalt, bes. N. T. Bei Aesch. Eum. 23, δαιμόνων ἀν. Aufenthaltsort; Beschäftigung mit etwas, Lebensart, Pol. 4, 82 u. Sp.; Verzögerung, Aufschub, ἀναστροφὴν διδόναι τινὶ εἴς τι od. πρός τι, Pol. 1, 66. 8, 26 u. öfter, auch Sp.; ebenso λαμβάνειν ἀν. πρὸς τὰς παρασκευάς Pol. 24, 6. – Bei den Gramm. Zurückziehung des Accents, z. B. bei Präpositionen, ἄπο für. ἀπό u. s. w., Lehrs Quaest. Ep. p. 68.
-
7 ὅρκος
ὅρκος, ὁ (eigtl. = ἕρκος, also die Schranke, durch die man gehalten ist, Etwas zu thun, vgl. ὁρκάνη, ὁρκοῠρος), eigtl. der Gegenstand, bei dem man einen Eid schwört, durch den man sich bindet, der Zeuge des Eides, welcher bei den Göttern das Wasser der Styx ist, Στυγὸς ὕδωρ, ὅςτε μέγιστος ὅρκος δεινότατός τε πέλει μακάρεσσι ϑεοῖσιν, Il. 15, 38, vgl. 2, 755; Hes. Th. 400. 785; ὁ δέ τοι μέγας ἔσσεται ὅρκος, Il. 1, 239; u. so ist auch ursprünglich ἐπὶ δ' ὅρκον ὄμοσσεν, 23, 42, zu nehmen, was aber den Uebergang zu der Bdtg Eid, Schwur macht, νῠν μοι ὄμοσσον καρτερὸν ὅρκον, 19, 108, ὀμνυέτω δέ τοι ὅρκον, 175, öfter; ϑεῶν μέγαν ὅρκον ἀπώμνυ, einen großen Eid bei den Göttern leistete sie, Od. 2, 377, vgl. 10, 299; auch Τρωσὶν δ' αὖ μετόπισϑε γερούσιον ὅρκον ἕλωμαι, ich werde ihnen einen Eid abnehmen, Il. 22, 119, wie ἐμεῦ δ' ἕλετο μέγαν ὅρκον, Od. 4, 746; oft in der Vrbdg ὤμοσέν τε τελεύτησέν τε τὸν ὅρκον, z. B. 5, 184, was auch eigtl. ist = schwören und den Gegenstand, bei dem man schwört, nennen und ihn zu einem bindenden machen; ὃς ἀνϑρώπους ἐκέκαστο κλεπτοσύνῃ ϑ' ὅρκῳ τε, Od. 19, 396, geschickt im Gebrauche des Eides; καρτερὸς ὅρκος ἄμμιν μάρτυς ἔστω, Pind. P. 4, 167; ϑεῶν ὅρκον μέγαν μὴ παρφάμεν, Ol. 7, 65; ναὶ μὰ γὰρ ὅρκον, N. 11, 24, bei meinem Eide; ὀμώμοται γὰρ ὅρκος ἐκ ϑεῶν μέγας, Aesch. Ag. 1257; ὅρκον αἰδεῖσϑαι, Eum. 650; τόνδ' ὅρκον αἰδεσϑεὶς ϑεῶν, Soph. O. R. 647; ἁλίσκεται χὠ δεινὸς ὅρκος, er wird überführt, als Meineid erkannt werden, Ai. 635; δι' ὅρκων καίπερ ὢν ἀπώμοτος, Ant. 390; ὅρκῳ ἐμμένειν, dem Eide treu bleiben, Eur. Med. 754; ὅρκον δότω μοι, er soll mir einen Eid leisten, I. T. 735, wie ὅρκους παρασχών Hipp. 1037 u. sonst oft; Ar. Ach. 249; ὅρκον ὁρκοῦν τινα, Lys. 187; in Prosa, σφίσι αὐτῇσι ὅρκους ἐπήλασαν, Her. 1, 146, vgl. 6, 62; ὅρκους προςάγειν τινί, einen Eid zuschieben, auflegen, 6, 74; ὅρκοις καταλαμβάνειν τινά, Thuc. 1, 91. 4, 86; δοῦναί τινι, leisten, Plat. Legg. XII, 948 c; vgl. δέχεσϑαί τε ὅρκους παρ' ἀλλήλων καὶ διδόναι, ib. 949 b, wie Xen. Hell. 1, 3, 10; κατὰ ὅρκους ἢ κατὰ τὰς ἄλλας ὁμολογίας, Plat. Rep. IV, 443 a; σὺν ϑεῶν ὅρκῳ λέγω, Xen. Cyr. 2, 3, 12; ὅρκον διδόναι, δέξασϑαι auch Dem. 33, 13, λύειν ib. 14; Folgde; ὅρκον ἐπάγειν τῷ λόγῳ, Luc. Scyth. 11; ὅρκον ἐντιϑέναι συγγράμματι, q. hist. scr. 14; a. Sp.
-
8 ἐκ-κλησία
ἐκ-κλησία, ἡ, die Volksversammlung (die durch den Herold heraus- und zusammengerufenen Bürger in Freistaaten); ποιεῖν, συλλέγειν, eine Volksversammlung veranstalten, halten, Thuc. 1, 139. 8, 97; ὅταν συλλεγῶμεν εἰς τὴν ἐκκλ. Plat. Prot. 319 b; ἀϑροίζειν Xen. Hell. 1, 6, 8 u. A.; ἐκκλησίας γενομένης, oft Thuc.; καϑίσταται ἐκκλησία 1, 31. 2, 36; Sp. auch ἄγειν, ἀποδιδόναι περί τινος, Plut. Rom. 27 Luc. Iup. Trag. 12; ποιεῖν od. δοῠναί τινι, concionem dare, Erlaubniß geben, zum Volke zu reden, Ar. Ach. 169; Pol. 4, 34, 6; ἀναστῆσαι, entlassen, Xen. Hell. 2, 4, 30, wie ἀφιέναι, Plut. Tib. Graech. 16. Auch von Soldaten, Xen. An. 1, 3, 2 u. öfter; vgl. Eur. Rhes. 139. – Von σύλλογος unterschieden, Thuc. 2, 22; ἐν ἐκκλησίᾳ ἢ ἐν ἄλλῳ τινὶ συλλόγῳ Plat. Gorg. 456 b. – Bei Luc. D. D. 24, 1 der Versammlungsort. – Bei den K. S. die Kirche.
-
9 επαρταω
привешивать, подвешивать(τὸ ἐπηρτημένον, sc. μόριον τοῦ ζυγοῦ Arst.)
ἐ. φόβον τινί Aeschin. — внушить страх кому-л.;ἀπαλλαγέν τῶν ἐπηρτημένων φόβων δοῦναί τινι Dem. — освободить кого-л. от гнетущего страха -
10 τιμωρία
A retribution, vengeance (differing from κόλασις, corrective punishment, Arist.Rh. 1369b12),ἐς τ... παρασκευαζομένοισι Hdt.5.90
;τ. καὶ τίσις Id.7.8
.ά, cf. Ep.Hebr.10.29, etc.; πατρὸς τ. vengeance taken for him, E.Or. 425; μητρὸς αἵματος τιμωρίαι for having shed a mother's blood, ib. 400; ἐπὶ τῇ ἡμετέρᾳ τ. for the purpose of punishing us, Th.3.63;Λεωνίδην ἐάν τις ἀποκτείνῃ.. τὴν τ. εἶναι καθάπερ ἐάν τις Ἀθηναίων ἀποθάνῃ IG12.56.16
, cf. 154.12;οὐκ ἔχει τιμωρίαν γὰρ τἀδίκημ', ἔγκλημα δέ Men.Pk. 253
; ἡ κατὰ τῶν προδιδόντων τ. vengeance against or upon.., Lycurg.140, cf. D.18.274, Din.1.105;τ. ἐσομένη ἔς τινα Hdt.1.123
, cf. D.22.55;τ. ὑπὲρ τοῦ ἀδικηθέντος Antipho 6.6
, cf. Isoc. 20.19: with Verbs, of the avenger, ποιεῖσθαι τιμωρίαν execute vengeance, D.21.26, etc.; τινος on one, And.4.18;τ. ὑπὲρ ὧν ἐπεπόνθειν λαβεῖν D.24.8
; but παρά τινος λαμβάνειν τ. exact it from him, Philem.88.14; of the wrongdoer, τ. Ἀθηνῶν ηὗρε found, i.e. suffered, vengeance at Athens' hand, A.Pers. 473; τιμωρίας τυγχάνειν to be punished, Pl.Grg. 472d, PEnteux.50.7 (iii B.C.), etc. (but also, obtain vengeance, Th.2.74, X.Cyr.4.6.7);τ. ἀντιδοῦναι Th.2.53
; , etc.;ὑπέχειν Th.6.80
, Pl.Lg. 716b, etc.; of persons in authority,αἱ τ. εἰσὶ παρὰ τῶν θεῶν Hdt.2.120
; τ. δοῦναί τινι give him right of vengeance, D.23.7, cf. ib.54, 59.86; soτὰς τ. τοῖς ἰδιώταις ἐποίησε βραδείας Id.26.4
: pl., penalties, λαμβάνειν τὰς ἀξίας τ. Antiph.247; ταῖς ἐσχάταις τιμωρεῖσθαι τ. Pl.R. 579a, cf. Lg. 943d, al.; of state-punishments, LXX 2 Ma.6.26, al.; οἱ ἐπὶ τῶν τ. Plu.Art. 14, 17; of divine punishments,ἐξορκίζω σε.. κατὰ < τῶν ἐπὶ> τῶν τ. τεταγμένων PMag.Lond.121.303
.II succour, εὑρήσεται τ. Hdt. 3.148; ἡ ἀφ' ὑμῶν τ. Th.1.69, cf. 5.112;τ. ποιεῖσθαί τινι Id.1.124
; τ. τοῦ τεθνεῶτος due to him, Antipho 1.5.2 of medical and, Hp.Acut.18 (pl.); cf.τιμωρέω 11.2
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > τιμωρία
-
11 ὅρκος
ὅρκος, ὁ (eigtl. = ἕρκος, also die Schranke, durch die man gehalten ist, etwas zu tun), eigtl. der Gegenstand, bei dem man einen Eid schwört, durch den man sich bindet, der Zeuge des Eides, welcher bei den Göttern das Wasser der Styx ist, Στυγὸς ὕδωρ, ὅςτε μέγιστος ὅρκος δεινότατός τε πέλει μακάρεσσι ϑεοῖσιν; ϑεῶν μέγαν ὅρκον ἀπώμνυ, einen großen Eid bei den Göttern leistete sie; auch Τρωσὶν δ' αὖ μετόπισϑε γερούσιον ὅρκον ἕλωμαι, ich werde ihnen einen Eid abnehmen; oft ὤμοσέν τε τελεύτησέν τε τὸν ὅρκον, was auch eigtl. ist = schwören und den Gegenstand, bei dem man schwört, nennen und ihn zu einem bindenden machen; ὃς ἀνϑρώπους ἐκέκαστο κλεπτοσύνῃ ϑ' ὅρκῳ τε, geschickt im Gebrauche des Eides; ναὶ μὰ γὰρ ὅρκον, bei meinem Eide; ἁλίσκεται χὠ δεινὸς ὅρκος, er wird überführt, als Meineid erkannt werden; ὅρκῳ ἐμμένειν, dem Eide treu bleiben; ὅρκον δότω μοι, er soll mir einen Eid leisten; ὅρκους προςάγειν τινί, einen Eid zuschieben, auflegen; δοῦναί τινι, leisten -
12 πολῑτεία
πολῑτεία, ἡ, ion. πολιτηΐη, das Bürgersein, der Stand, die Rechte des freien Bürgers, Her. 9, 34 u. öfter; das Leben als Bürger in einer Stadt, Pol. 18, 26, 6; Bürgerrecht, Thuc. 6, 104; τῆς ἐν Ἄργει μετέχειν, Xen. Hell. 4, 4, 6; πολιτείαν δοῠναί τινι, 1, 2, 10; Dem. 12, 10; τυχὼν τῆς πολιτείας, Pol. 6, 2, 12; dah. die Theilnahme an der Staatsverwaltung, οἷς γάρ ἐστ' ἐν λόγοις ἡ πολ., Dem. 19, 184; Xen. Mem. 3, 9, 15; ἀπομιμούμενος τὴν Κλεοφῶντος πολιτείαν, Aesch. 3, 150; auch τὴν πολιτείαν ἄγων, Thuc. 1, 127; Staatsverfassung; im Allgemeinen, πολιτεῖαι τρεῖς, τυραννίς, ὀλιγαρχία, δημοκρατία, Aesch. 1, 4; καλλίστη πολιτεία τυραννίς, Plat. Rep. VIII, 562 a; μοναρχικὴ καὶ δημοκρατική, Legg. VI, 756 e; ἀριστοκρατία, Polit. 301 a, u. öfter; Arist., Pol. u. A.; bes. die freie demokratische Verfassung, im Ggstz der μοναρχία Isocr. 4, 125, der τυραννίς Dem. 1, 5; τὰς πολιτείας καταλύοντας καὶ μεϑιστάντας εἰς ὀλιγαρχίαν, Dem. 15, 20, u. öfter; Ar. Equ. 217 sagt τὰ δ' ἄλλα σοι πρόςεστι δημαγωγικά, φωνὴ μιαρά, γέγονας κακῶς, ἀγοραῖος εἶ· ἔχεις ἅπαντα πρὸς πολιτείαν ἃ δεῖ; Plat. setzt auch gegenüber χρήσιμοι εἴς τε πολιτείαν καὶ ἰδίους οἴκους, Legg. VI, 796 d. – Uebh. civitas, Staat, περιγράψατέ με ἐκ τῆς πολιτείας, Aesch. 3, 209, verbannen.
-
13 στεφανη-φορία
στεφανη-φορία, ἡ, das Tragen eines Kranzes; στεφανᾱφορίαν δέξαι, Pind. Ol. 8, 10; Eur. Herc. Fur. 781; νίκας, El. 862, und das Recht dazu, στεφανηφορίαν δοῠναί τινι, neben ἄδειαν u. τιμήν, Dem. 21, 33; Plut. de S. N. V. 13.
-
14 ῥᾳστώνη
ῥᾳστώνη, ἡ, ion. ῥῃστώνη, 1) Leichtigkeit, Ggstz χαλεπότης, Plat. Critia. 107 b; ῥᾳστώνῃ παραλαβεῖν, leicht, Epinom. 991 c, u. öfter; vgl. π ολλὴν ῥᾳστώνην λέγεις τῆς παιδοποιΐας ταῖς τῶν φυλάκων γυναιξίν, Rep. V, 460 d; ῥᾳστώνην οὕτω τῷ δεσπότῃ παρασκευάζει τῶν καμνόντων τῆς ἐπιμελείας, Legg. IV, 720 c; vgl. Isocr. 4, 36, ὥςτε καὶ τοῖς ὕστερον βουληϑεῖσιν ἀποικίσαι πολλὴν ῥᾳστώνην ἐποίησαν; Sp.; bes. Fertigkeit, Gewandtheit im Handeln, ῥ. ἐπιμελείας ϑεοῖς τῶν πάντων, Plat. Legg. X, 903 e, Anstelligkeit. Auch Gefälligkeit, Bereitwilligkeit, die Gabe, sich leicht in Anderer Wunsch, Willen zu fügen, ἐκ ῥῃστώνης τῆς Δημοκήδεος, aus Gefälligkeit gegen den Dem., Her. 3, 136; καὶ χάρις, Pol. 38, 3, 11. – 2) leichter, glücklicher Fortgang, Gedeihen, Glück, die Alten erkl. auch ἄδεια, was etwa auf Lys. 13, 85 paßt, ἔνοχος ὤν, ῥᾳστώνην τινὰ οἴεται αὑτῷ εἶναι, ῥᾳστώνην δοῦναί τινι τῶν ἀδικούντων, Dem. 24, 69; καὶ ἀσφάλεια, Pol. 17, 14, 15 u. öfter. – 3) Erleichterung od. Linderung des Schmerzes, πολλὴν ῥ. παρέχει, Xen. Mem. 3, 13, 5; Genesung von der Krankheit, καὶ μεταβολὴ τοῦ νοσήματος, Plut. Cat. min. 5; auch Erholung des Geistes von Anstrengung und Sorgen, u. übh. Muße, Ruhe, ἀνάπαυσις, VLL.; ἐκ τῶν πόνων, Plat. Legg. VI, 779 a; ὑπολειπόμενόν που διὰ ῥᾳστώνην, um sich zu erholen, od. aus Lässigkeit, Xen. An. 5, 8, 16; ῥᾳστώνην τινὰ ζητεῖν τοὺς ἔχοντάς τι δυςτύχημα, Lys. 24, 10; auch tadelnd, Unthätigkeit, Thuc. 1, 120; ἡ καϑ' ἡμέραν ῥᾳστώνη καὶ ῥᾳϑυμία, Dem. 10, 7; καὶ σχολή, 18, 45.
-
15 αξιωσις
- εως, ион. ιος ἥ1) оказание честиδορεέν δοῦναί τινι τῆς ἀξιώσιος εἵνεκέν τινος Her. — одарить кого-л. за то, что он удостоил чего-л.
2) честь, достоинство(Ἑλλήνων Thuc.)
3) благородство, знатность(ἀξιώσει προήκειν Thuc.)
4) требование, тж. пожелание или просьба(ἀπό τινος Thuc.; ἀξιώσεις καὴ παρακλήσεις Polyb.; ἀ. ἔγγραφος Plut.)
5) мнение, взгляд(ἀξίωσιν λαβεῖν Thuc.; μεταφέρειν ἀξίωσιν ἐκ δημοκρατίας Aeschin.)
6) значение, смысл(ὀνομάτων Thuc., Plut.)
-
16 δαιμων
- ονος ὅ и ἥ1) бог, богиня(δώματ΄ ἐς Διὸς μετὰ δαίμονας ἄλλους Hom.)
δαίμονι ἶσος Hom. — богоравный;σὺν δαίμονι Hom. — с божьей помощью;πρὸς δαίμονα Hom. — против божьей воли2) божество (преимущ. низшего порядка)— дух, гений, демон (δαίμονες ἐπιχθόνιοι, φύλακες θνητῶν ἀνθρώπων Hes.; θεοὴ καὴ οἱ ἑπόμενοι θεοῖς δαίμονες Plat.; ἐκ μὲν ἡρώων εἰς δαίμονας, ἐκ δὲ δαιμόνων εἰς θεοὺς ἀναφέρεσθαι Plut.)
3) (тж. δαίμονος τύχη Pind., τύχη δαιμόνων Eur., δ. καὴ τύχη Aeschin., Dem. и τύχη καὴ δαίμονες Plat.) божеское определение, роковая случайностьκατὰ δαίμονα Her. — по воле случая;
ἀπ΄ ὠμοῦ δαίμονος Soph. — по воле жестокой судьбы;δαίμονος αἶσα κακή Hom. — злой рок4) злой рок, несчастьеδαίμονα δοῦναί τινι Hom. — погубить кого-л.;
πλέν τοῦ δαίμονος Soph. — несмотря на это несчастье5) душа умершего(Δαρεῖος Aesch.; νῦν δ΄ ἐστὴ μάκαιρα δ. Eur.)
-
17 διανδιχα
adv. пополам, надвоеοἱ ἦτορ δ. μερμήριξεν Hom. — он заколебался между двумя решениями;
δ. θυμὸν ἔχειν Hes. — различаться душевными свойствами;δ. κλῇθρα κλίνεται Eur. — ворота (широко) распахиваются;δ. κεφαλέν ἆξαι Theocr. — рассечь голову пополам;δ. δοῦναί τινι Hom., — из двух вещей дать кому-л. (лишь) одну -
18 εγκατοικεω
-
19 εξοχα
Iadv.1) крайне, весьма(φιλεῖν, ἐχθαίρειν Hom.)
2) сверх того, т.е. в виде особой чести(δοῦναί τινί τι Hom.)
II(πάντων Hom.; πλούτου Pind.)
ἔ. ἀνθρώπων Pind. — больше, чем у (других) людей -
20 εφοδος
Iἥ1) путь (к чему-л.), доступ, подход, подступ(ἐπὴ τοὺς πολεμίους Xen.)
ἄλλῃ ἐφόδῳ ἐπιὼν τῷ λόφῳ Thuc. — подойдя к холму другим путем2) средство, способγνώμης μᾶλλον ἐφόδῳ ἢ ἰσχύος Thuc. — более путем убеждения, чем силы
3) сношение, общение(αἱ παρ΄ ἀλλήλους ἔφοδοι Thuc.)
4) доступ5) привоз, доставка6) план, метод(τῆς ἐξηγήσεως Polyb.)
κατὰ τέν παροῦσαν ἔφοδον Arst. — согласно настоящему плану7) нападение, приступ, набег, натиск(στρατιᾶς Thuc.; στρατεύματος Xen.; πολεμίων Arst.)
ἔφοδον ποιεῖσθαι Thuc. — совершать нападение;ἔφοδοι μελανείμονες Aesch. — натиск одетых в черное (Эриний);ἔ. κύματος Arst., Plut.; — наводнение;ἐξ ἐφόδου Polyb., Plut.; — с первого же удара, с ходуII2доступныйᾗ ἐφοδώτατον ἦν τοῖς πολεμίοις Thuc. — там, куда неприятели имели наилучший доступ
См. также в других словарях:
δίνω — (I) και δίδω και δώνω (AM δίδωμι και δίδω) Ι. 1. δίνω στο χέρι κάτι, εγχειρίζω 2. χαρίζω, παρέχω («τού δώσε δέκα λίρες», «για τούτο είδεν ο Θεός τον περισσόν του πόνον και ήδωκεν στη ρήγισσα και πάλιν άλλον γόνον») 3. κληροδοτώ («τού δώσε τ… … Dictionary of Greek