-
41 πλεγματιον
-
42 πληγη
дор. πλᾱγά (γᾱ) ἥ1) ударπληγὰς παίειν (ἐμβάλλειν, ἐντείνεν) Xen., δοῦναι Dem., πατάσσειν Plat., καταφέρειν Plut. — наносить удары;
πληγὰς τύπτεσθαι Arph. и λαβεῖν Thuc. — получать удары;πολλὰς πληγὰς μαστιγοῦσθαι Plat. — получать много ударов кнутом;πληγαὴ στέρνων Soph. — удары в грудь;πληγαὴ τῶν ὀδόντων Xen. — удары (кабаньих) клыков;οὐ γενομένου τραύματος, ἀλλὰ πληγῆς μόνον ἐξέθανε Plut. — он умер не от раны, а от одного лишь удара (ср. 5)2) перен. удар, бедствие, несчастье(πληγαὴ βιότου Aesch.)
3) поражение, разгром(λαβεῖν πολλὰς πληγάς Polyb.)
4) ушибленное место5) (= τραῦμα См. τραυμα, ср. 1) рана(π. τῆς μαχαίρας NT.)
τελευτῆσαι ἐκ τῆς πληγῆς τοῦ τραύματος Plat. — умереть от нанесенной раны6) укол, ужаление(τῆς μελίττης Plut.)
7) физиол. толчок, раздражениеἡ δι΄ ὤτων π. διαδιδομένη Plat. — переданное через уши, т.е. слуховое раздражение
-
43 πυρ
πῠρός τό (pl.: πυρά, dat. πυροῖς - поэт. πυροῖσι)1) (тж. π. φλογός NT.) огонь, пламяνηυσὴ π. ἐμβάλλειν Hom. — поджигать (досл. метать огонь в) суда;
π. πνεῖν Soph. — извергать пламя;ἐν πυρὴ γενοίατο! Hom. — пусть погибнут в огне!;φλὸξ πυρὸς βάτου NT. — горящий терновый куст;ἄνθρακες:πυρός NT. — горящие уголья;ὀφθαλμώ οἱ πυρὴ λάμπετον Hom. — глаза его горят огнем;φεύγοντα καπνὸν εἰς π. ἐμπίπτειν погов. Plat. — избегая дыма, попасть в огонь (ср. из огня да в полымя);π. ἐπὴ π. ἄγειν погов. Plat. — добавлять огонь к огню (ср. подливать масла в огонь);μετά τινος διὰ πυρὸς βαδίζειν погов. Arph. — разделять с кем-л. любые опасности;εἰς π. ξαίνειν погов. Plat. — чесать (шерсть) в огонь (ср. толочь воду в ступе)2) погребальный костер(ἐνὴ πυρὴ θέμεναί τινα Hom.)
3) жертвенный огонь(θυηλὰς ἐν πυρὴ βάλλειν Hom.)
4) небесный огонь, молния(π. καὴ στεροπαί Soph.)
5) перен. жар, пыл, страсть(θάλπειν τῷ ἀνηκέστῳ πυρί Soph.)
6) (= τὸ θερμόν) температура пламени(ἕτερον τὸ χρυσοχοϊκὸν π. ἀποτελεῖ καὴ τὸ μαγειρικόν Arst.)
-
44 φιλονεικια
ἥ1) страсть к спору, упорство, придирчивостьφιλονεικίᾳ или φιλονεικίας ἕνεκα Plat. — из духа противоречия, по придирчивости;
φ. τις εἴληφέ με πρὸς τὰ εἰρημένα Plat. — эти слова задели меня немного за живое2) спор, ссора(ἔρις καὴ φ. Dem.)
ἐκ μέθης καὴ φιλονεικίας Lys. — в пьяной ссоре3) соперничество, соревнованиеφιλοπονία καὴ φ. Plat. — трудолюбие и дух соревнования;
διὰ στάσιν καὴ τέν πρὸς ἀλλήλους φιλονεικίαν Lys. — вследствие раздоров и взаимного соперничества;φιλονεικίαν ἐμβάλλειν τινί Xen. — возбуждать в ком-л. дух соревнования -
45 χαλινος
ὅ тж. pl.1) узда, уздечкаχαλινὸν ἐμβάλλειν Eur. и βάλλειν NT. — надевать узду, взнуздывать;
χαλινὸν διδόναι Xen. — ослаблять узду, давать повод (коню);χαλινὸν συνέχειν Plat., Luc. — затягивать поводья;ναὸς χ. Pind. — якорь2) причальный канат(χαλινοὴ λινόδετοι Eur.)
3) ремень4) узы, путыπαρθενίας χ. Pind. — девический пояс;
τινὴ χαλινὸν ἐμβαλεῖν ὕβρεως Plut. — обуздать чью-л. наглость;χαλινοῖς ἐν πετρίνοισιν χειμαζόμενος Aesch. — томящийся в каменных оковах, т.е. прикованный к скале (Прометей) -
46 χειρ
χειρός ἥ (dat. χειρί, acc. χεῖρα; pl.: χεῖρες - поэт. тж. χέρες, gen. χερῶν, dat. χερσί - поэт. тж. χέρεσσι и χείρεσ(σ)ι, acc. χεῖρας - поэт. тж. χέρας, эол. χέρρας)1) (лат. manus) рука, кистьχειρὸς ἔχειν τινά Hom. — держать кого-л. за руку;
χειρὸς ἀνιστάναι τινά Hom. — взяв за руку, приподнять кого-л.;χειρὴ καταρρέζειν τινά Hom. — ласкать рукой кого-л.;χερσίν τε ποσίν τε καὴ σθένει Hom. — руками, ногами и силой, т.е. всеми средствами;τῇ χειρὴ χρῆσθαι Her. — действовать;χειρῶν γεύσασθαι Hom. — испробовать силу своих рук, т.е. помериться силами;ἐμβάλλειν χειρὸς πίστιν Soph. — давать руку в знак верности;ἀπὸ χειρὸς λογίζεσθαι Arph., Luc. — считать по пальцам;ἀπὸ χειρὸς μεγάλα ἐργάζεσθαι Luc. — лично совершать великие подвиги;διὰ χειρὸς ἔχειν τι Soph., Thuc., Plut. — держать что-л. в своих руках, перен. распоряжаться или управлять чем-л.;διὰ χερῶν и εἰς χεῖρα λαβεῖν τι Soph. etc. — взять (схватить) что-л. в руки;πρὸ χειρῶν φέρειν Soph., Eur. — нести в руках;διὰ χειρὸς ἄγειν τὸν ἵππον Plut. — вести лошадь в поводу;εἰς χεῖρα γῇ συνάπτειν Eur. — совсем близко подплывать к берегу;ἐς χεῖρας ἄγεσθαί τι Her. — предпринимать что-л.;εἰς χεῖρας ἐλθεῖν τινι Hom. — попасть в чьи-л. руки, Aesch., Xen., Polyb. сойтись (встретиться) с кем-л., Thuc., Xen. вступить в (рукопашный) бой с кем-л.;εἰς χεῖρας ἰέναι Thuc., Xen., Plut., συμμιγνύναι Xen., ἵεσθαι Plut., συνιέναι и συνάπτειν Polyb. — сходиться для боя;ἐν χερσὴν εἶναι Polyb., Plut. — вести бой;εἰς χεῖρας δέχεσθαι Xen. — принять бой;ἀνὰ χεῖρας ἔχειν τινά Polyb. — быть в близких отношениях с кем-л.;τὰ ἀνὰ χεῖρα πράγματα Plut. — текущие дела;αἱ ἀνὰ χεῖρα τῶν ἰδιωτῶν ὁμιλίαι Sext. — речи простых людей;ἐκ χειρός Soph., Xen., Plut. - — вручную, руками, Polyb. вблизи, вплотную, но тж. тут же, тотчас же, немедленно;ἐκ τῶν χειρῶν ἀφιέναι τι Plut. — упустить что-л.;ἐν или μετὰ χερσὴν ἔχειν τι Hom., Her., Thuc., Plat., Plut. — держать что-л. в руках, перен. быть занятым (поглощенным) чем-л.;ὅ ἐν χερσίν Plut., Sext. — настоящий, данный, наличный;ὕδωρ κατὰ χειρός Arph. — вода для (омовения) рук;πρὸς χειρός τινος ὀλέσθαι Aesch. — погибнуть от чьей-л. руки;πρὸς ἐμέν χεῖρα Soph. — по знаку моей руки;διὰ χειρός τινος и ἐν χειρί τινος NT. — через посредство кого-л.;ὑπὸ χεῖρα Arst., Plut. — тотчас же, Plut. мимоходом, вскользь2) иногда рука в знач. βραχίωνπῆχυς χειρὸς δεξιτερῆς Hom. — локоть правой руки;
χ. μέση, ἀγκῶνος ἔνερθεν Hom. — средняя часть руки, пониже локтя;ἄκρη (ἄκρα) χ. Hom., Xen., Plat. — кисть руки;ἐν χερσί τινος πεσέειν Hom. — упасть в чьи-л. объятья4) сторона, направлениеἐπ΄ ἀριστερὰ χειρός Hom. — по правую сторону (руку);
λαιᾶς χειρός Aesch. — с левой стороны;ποτέρας τῆς χειρός ; Eur. — с какой стороны?5) сила, насилиеἀπέχειν χεῖρας (χέρας) τινός Hom., Aesch. — не прикасаться к кому-л.;
ἐς χειρῶν νόμον ἀπικέσθαι Her. — вступить в схватку, сразиться;ἐν χειρῶν νόμῳ Her., Thuc. — в рукопашном бою;ἐν χερσίν и ἐν χεροῖν Thuc., Plut. — в бою;ἄρχειν ἀδίκων χειρῶν Xen. — несправедливо напасть, начать разбойничью войну;διὰ τῆς ἐκ χειρὸς βίας Polyb. — силой, напролом;οὐ κατὰ χεῖρά τινος ἀπολείπεσθαι Plut. — не уступать кому-л. в силе6) власть, мощь (sc. Διός Hom.)ὑπὸ χεῖρα ποιεῖσθαι Xen. — подчинять, покорять;
ὑπὸ τὰς χεῖράς τινος πίπτειν Polyb. — попасть во власть кого-л.;ὅ ὑπὸ χεῖρα Dem. — подвластный, подчиненный7) горсточка (людей), группа, отряд Aesch., Thuc.μεγάλη χ. πλήθεος Her. — большая толпа;
πολλῇ χειρί Eur. — с многочисленным отрядом8) абордажный крюк(χ. σιδηρᾶ Thuc., Diod.)
9) перчатка(ὅπλον ἥ χ. καλουμένη Xen.)
10) литературный стиль, слог(γλαφυρὰ χ. Theocr.)
-
47 γέλως
γέλως, [dialect] Aeol. [full] γέλος, ὁ, gen. γέλωτος, [dialect] Att. γέλω: dat. γέλωτι, [dialect] Ep. γέλω orAγέλῳ Od.18.100
: acc. γέλωτα, poet. (and late Prose, Polyaen.1.34.2, f.l.in Palaeph.30) γέλων, v. infr. (acc. γέλω is v.l. in Od.18.350, cf. infr.): gen. pl. : dat.γέλωσιν Ph. 2.167
, PGiss.1.3.6 (ii A. D.): ([etym.] γελάω):— laughter,γέλῳ ἔκθανον Od. 18.100
;γέλω.. παρέχουσαι 20.8
; ἄσβεστον γέλω (v.l. γέλον) ὦρσεν ib. 346;ἄσβεστος δ' ᾰρ' ἐνῶρτο γέλως.. θεοῖσι Il.1.599
;γέλων δ' ἑτάροισιν ἔτευχε Od.18.350
; ; γέλωτα ποιεῖν, μηχανᾶσθαι, κινεῖν, X.Cyr.2.2.11 and 14, Smp.1.14;παρασκευάζειν Pl.Lg. 669d
; γέλων ξυντιθέναι, γέλωτα ἄγειν, S.Aj. 303, 382;γ. ἔχει τινά Od.8.344
;γ. ἂν γίγνοιτο Pl.Plt. 295e
;γέλωτος καταρραγέντος Ath.5.211c
(so in [voice] Act., πολλοὺς κατέρρηξεν ἡμῶν γέλωτας Hippoloch.ib. 130c);κατασχεῖν γέλωτα X.Cyr.2.2.5
, etc.;οὐ γέλωτα δεῖ σ' ὀφλεῖν E.Med. 404
, cf.Ar.Fr. 898; ἐπὶ γέλωτι to provoke laughter, Hdt.9.82, Ar.Ra. 405; γέλωτος ἄξια ridiculous, E.Heracl. 507; ἅμα or σὺν γέλωτι, Pl.Lg. 789d, X.An.1.2.18;μετὰ γέλωτος Antiph.144.6
; ἐν γέλωτι προφέρειν in joke, Plu.2.124d; πολὺς γ. loud laughter, X.Cyr. 2.3.18, etc. (πλατὺς γ., which Thom.Mag.p.293 R. recommends, is not classical); μέγιστος, ἰσχυρὸς γ., Pl.Plt.l.c., R. 388c; Σαρδόνιος γ. (v. Σαρδόνιος) ; Αἰάντειος γ. a maniac's laugh, Diogenian.1.17.2 metaph. of waves, = γέλασμα, Opp.H.4.334.II occasion of laughter, food for laughter,γ. γίγνομαί τινι S.OC 902
; ταῦτ' οὐ γ. κλύειν ἐμοῦ; E. Ion 528;γέλωτά τινα τίθεσθαι Hdt.3.29
, 7.209; ; εἰς γ. τρέπειν, ἐμβάλλειν, Th.6.35, D.10.75;ἐν γέλωτι ποιεῖσθαί τι Luc.Hist.Conscr.32
, etc.;γ. ἔσθ' ὡς χρώμεθα τοῖς πράγμασι D.4.25
;ὅσα γὰρ.., πλείων ἐστὶ γ. τοῦ μηδενός Id.14.26
. -
48 δεξιά
A right hand, opp. ἀριστερά ( left),δεξιῇ ἠσπάζοντο Il.10.542
; ἐκ δεξιᾶς on the right, Ar.Eq. 639; δεξιᾶς abs.,IG2.733 A,835; ἐν δεξιῇ ἔχειν τὰ οὔρεα keep them on the right (as you go), Hdt.7.217, cf. Th.2.19,98, etc.;ἐν δ. λαβεῖν τὴν Σικελίαν Id.7.1
; so Ἐπίδαμνός ἐστι πόλις ἐν δ. ἐσπλέοντι.. on your right as you sail in.., Id.1.24; πορεύεσθαι τὴν εἰς δ. (sc. ὁδόν) Pl.R. 614c;ἐπὶ δεξιᾶ τοῦ βήματος Plu.2.192f
.2 in welcoming or saluting (as we shake hands),δεξιὰν διδόναι Ar.Nu.81
; προτείνειν, ἐμβάλλειν, etc. (v. sub vocc.); esp. as a sign of assurance, pledge or treaty,σπονδαὶ.. καὶ δεξιαὶ ᾗς ἐπέπιθμεν Il.2.341
; δεξιὰς δόντες καὶ λαβόντες having exchanged assurances, X.An.7.3.1, cf. 1.1.6; δεξιὰς παρὰ βασιλέως φέρειν μὴ μνησικακήσειν bring pledges that he would not.., ib.2.4.1;δεξιᾶς πίστις μεγίστη E.Med.21
; φυλάσσειν, τηρεῖν τὴν δ., PFay.124.13, POxy.533.18:— χείρ is never expressed in Hom., but is used later,χεῖρα δ. S.Ph. 912
, 1254, etc.;φεῦ δ. χείρ E.Med. 496
; χειρὸς δ. ib. 899, etc.;τὴν χεῖρα δὸς τὴν δ. Ar.Nu.81
. -
49 κρόκη
κρόκη, ἡ, heterocl. acc.A , nom. pl.κρόκες AP6.335
(Antip.): nom. [full] κρόξ only in Hsch.: ([etym.] κρέκω):—thread which is passed between the threads of the warp, woof, Hes. l.c., Hdt.2.35, Pl. Plt. 282d, 282e, Cra. 388b;κ. καὶ στήμων PLille6.12
(iii B. C.);νῶσαι μαλθακωτάτην κ. Eup.319
, cf. Men.892;κρόκας ἐμβάλλειν Arist.HA 623a11
.2 generally, thread, Hp.Morb.2.18, Luc.Nav.26, etc.3 = κροκύς, flock or nap of woollen cloth, ἐν Ἐκβατάνοισι γίγνεται κρόκης χόλιξ; Ar.V. 1144: pl., μαλακαῖσι κρόκαις with cloths of soft wool, Pi.N. 10.44; κρόκαισι with flocks of wool, S.OC 474; τρίβωνες ἐκβαλόντες.. κρόκας having lost the nap, worn out, E.Fr.282.12; τῆς κ. φορουμένης the wool being torn to pieces, Ar.Lys. 896, cf. Th. 738; κρόκη θαψίνη yellow wool, IG12.330.17.II = κροκάλη, pebble on the sea-shore, Arist.Mech. 852b29; ἐν κρόκῃσι on the pebbles of the shore, Lyc.107, 193, etc. -
50 μοχλός
A bar, lever, crowbar, used for moving ships,μοχλοῖσιν δ' ἄρα τήν γε κατείρυσεν Od.5.261
; or heavy weights, ; for forcing doors and gates, E.Or. 1474 (lyr.), cf. Ba. 348, 1104, etc.;ὑποβαλόντες τοὺς μ. ὑπὸ τὰς πύλας Ar.Lys. 428
, cf. Arist.Mech. 847b11, al.II any bar or stake, as in Od.9.332 the stake which Odysseus runs into the Cyclops' eye, cf. E.Cyc. 633.III wooden or iron bar or bolt placed across gates on the inside and secured by theβάλανος, τοῦ μοχλοῦ διακοπέντος Th.4.111
, cf. 2.4, IG12.313.126;μοχλοὺς ἐπιβάλλειν Ar.Th. 415
;τὸν μ. ἐμβάλλειν X.An.7.1.12
, cf. Ar.Lys. 246; μοχλοῖς καὶ κλῄθροισι τὰ προπύλαια πακτοῦν ib. 264; τὴν πόλιν.. ἀπεκλῄσατε τοῖσι μ. ib. 487; πύλας μοχλοῖς χαλᾶτε by [drawing back] the bars, A.Ch. 879;κλῇθρα λύσαντες μοχλοῖς E.IT99
(more naturally κλῄθρων μοχλοὺς λύσαντες, as in Ar.Lys. 310 κἂν μὴ.. τοὺς μοχλοὺς χαλῶσιν): metaph., μέγας σοι τοῦδ' ἐγὼ φόβου μ. a bar or defence against fear. S.Fr. 760. -
51 μὴ οὐ
μὴ οὐ is used of an apprehended neg.:I with finite forms of the Verb, after Verbs expressing fear or apprehension (cf.μή B. 8
):a mostly with subj., , cf. Hdt.6.9, Th.3.53,57, Pl.Men. 89d, etc.: after hist. tenses, with opt.,ἠθύμησάν τινες ἐννοούμενοι μὴ οὐκ ἔχοιεν ὁπόθεν λαμβάνοιεν X.An. 3.5.3
, etc.: with [tense] fut. opt. representing [tense] fut. ind. in orat. obliq.,μὴ οὐκ ὀρθῶς αὐτὸ ποιήσοις Pl.Euthphr. 15d
.b with ind., , cf. Pl.La. 196c, Alc.2.139d.2 without introductory Verb, with subj.,μή νύ τοι οὐ χραίσμῃ Il.1.28
, cf. 566, E.Tr. 982; also to suggest hesitation, perhaps (cf.μή B. 9
),μὴ οὐ τοῦτο ᾖ τὸ χρηστήριον Hdt.5.79
, cf. Pl.Phd. 67b, Smp. 194c, 214c, etc.: also with ind., μὴ τοῦτο οὐ καλῶς ὡμολογήσαμεν Id.Men. 89c.3 μή is sts. doubled, irregularly, forμὴ οὐ, ἐθαύμαζε δ' εἴτις.. φοβοῖτο, μὴ ὁ γενόμενος καλὸς κἀγαθὸς.. μὴ τὴν μεγίστην χάριν ἔχοι X.Mem.1.2.7
, cf. Th.2.13.II after a neg. expressed or implied:1 c. inf.,a after Verbs of hindering, denying, avoiding, needing, when these Verbs are themselves negatived or questioned, οὐκέτι ἀνεβάλλοντο μὴ οὐ τὸ πᾶν μηχανήσασθαι they no longer hesitated to try every expedient, Hdt.6.88, cf. 8.100, 119; τί δῆτα μέλλεις μὴ οὐ γεγωνίσκειν; A.Pr. 627, cf. S.Aj. 540, Ar.Ach. 320, X.Cyr.1.4.2, 4.3.8, Pl.Euthd. 304c, D.24.24;οὐκ ἀνατίθεμαι μὴ οὐ καλῶς λέγεσθαι Pl. Men. 89d
, cf. Phd. 87a;πολλοῦ δέω μὴ οὐ δύο γε φεύγειν Id.Euthd. 297b
; τίνος ἐνδέομεν μὴ οὐ πανσυδίᾳ χωρεῖν; E.Tr. 797 (anap.); after ὥστε, Hdt.8.57: with the Art., , cf. 918, S.OT 283, E.Ph. 1176;αὐτὴν οὐ μισοῦντ' ἐκείνην τὴν πόλιν τὸ μὴ οὐ μεγάλην εἶναι Ar.Av.37
; τοῖς θεοῖς οὐδὲν ἂν ἔχοιμεν μέμψασθαι τὸ μὴ οὐχί .. X.Cyr.7.5.42, cf. Pl.Phlb. 13a, etc.; cf.μή B. 5b
.b after Verbs and phrases signifying impossibility, impropriety, reluctance, when not negatived,ἄνδρα δ' οὐκ ἔστι μὴ οὐ κακὸν ἔμμεναι Simon.5.10
;δεινὸν ἐδόκεε εἶναι μὴ οὐ λαβεῖν Hdt.1.187
; , cf. 3.51, 7.5; , cf. Th.8.60;αἰσχύνη ἦν μὴ οὐ συσπουδάζειν X.An.2.3.11
;αἰσχρόν ἐστι μὴ οὐκ ἄλλας πληγὰς ἐμβάλλειν τῷ υἱεῖ Id.Lac.6.2
; οὐδεὶς οἷός τ' ἐστὶν ἄλλως λέγων μὴ οὐ ( nemo potest non)καταγέλαστος εἶναι Pl.Grg. 509a
: after an implied neg.,μὴ οὐχὶ παντὶ τρόπῳ ἐλέγχειν μαλθακοῦ εἶναι ἀνδρός Id.Phd. 85c
;μόνῃ τῇ μορφῇ μὴ οὐχὶ πρόβατα εἶναι διαφερόντων Luc.Alex.15
; after ὥστε, E.Fr. 1068, X.Ath.3.8; μή and μὴ οὐκ in consecutive clauses, Id.Ap.34: with the Art.,οὐκ ἀνέξομαι τὸ μὴ οὐ.. τιμᾶν A.Eu. 914
; οὐδείς γέ μ' ἂν πείσειεν.. τὸ μὴ οὐ .. Ar.Ra.68, cf. X.HG5.2.36.2 less freq. c. part. after a neg. expressed or implied,οὔκων δίκαιον [ἀνδριάντα] ἱστάναι.. μὴ οὐκ ὑπερβαλλόμενον τοῖσι ἔργοισι Hdt.2.110
, cf. 6.9, 106;δυσάλγητος γὰρ ἂν εἴην τοιάνδε μὴ οὐ κατοικτείρων ἕδραν S.OT13
, cf. 221, OC 360, Isoc.10.47 (dub. l.), Pl.Ly. 212d, Philem. 213.5: hence3 = εἰ μή, except,πόλεις.. χαλεπαὶ λαβεῖν, μὴ οὐ χρόνῳ καὶ πολιορκίᾳ D.19.123
. -
52 παραγωγή
παραγωγ-ή, ἡ,2 production in court,παίδων καὶ γυναικῶν Hermog.Stat.3
;συμβολαιογράφου ἢ μαρτύρων Cod.Just.4.21.16.2
.3 in Tactics, deploying from column into line, X.Lac.11.6 (pl.), Plb.10.23.5.4 π. τῶν κωπῶν sliding motion of the oars, so that they made no splash in coming out of the water, X.HG5.1.8; drawing along of the hands in massage, Herod.Med. ap. Orib.6.20.9.5 in Surgery, coaptation in reducing a dislocation, Hp.Art.22 (pl.), Orib.49.27.5; in setting a fracture, Gal.10.430.6 supplying, furnishing,ἡ π. τοῦ ὑγροῦ τῷ ὕδρωπι Metrod. Fr.46
K., cf. PRyl. iipp.255,421, BGU 362 viii 9 (iii A. D.).II leading astray, misleading, τῆς ἀπάτης τῇ π. by the seduction of the fraud, deception practised, Hdt.6.62: freq. in Oratt., false argument, quibble, D.23.95,219 (pl.); λόγος ταῦτα καὶ π. τοῦ πράγματος attempt to mislead as to the facts, Id.30.26;οὐ περιπλοκαὶ οὐδὲ π. Plu.Fab.3
;ἐπὶ παραγωγῇ Eus.Mynd.63
.III Gramm., derivation, A.D.Synt.192.3, Adv.146.9 (pl.); π. Ἀττική ( ἀγειρέθω from ἄγω) EM8.23; formation,ἡ π. ἡ διὰ τοῦ φι A.D.Adv.194.22
; inflexion,ἡ ἐν τοῖς ὀνόμασι π. Id.Pron.18.14
.3 generally, derivation, production, creation, Iamb.Myst.3.22, Dam.Pr.39.IV ( παράγω B) coming to land, Plb.8.5.4.2 march in battle-order, Ascl. Tact.10.1, 11.1, etc.: concrete, body of troops on the march, Arr.Tact.29.2, Ael.Tact.37.2.4 evasion, delay,π. καὶ πρόφασιν ἐμβάλλειν Plu.Sull. 28
;εὐλάβεια καὶ π. Id.Luc.29
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παραγωγή
-
53 προσδοκία
προσδοκ-ία, ἡ,A looking for, expectation, whether in hope or fear, but more commonly fear,1 c. gen., μέλλοντος κακοῦ, δεινῶν, Pl.La. 198b, Ti. 70c;π. τοῦ μέλλοντος Arist.PA 669a21
;τὸν φόβον ὁρίζονται π. κακοῦ Id.EN 1115a9
: in good sense,π. ἀγαθῶν ἐμβάλλειν X.Cyr.1.6.19
(pl.); τῆς ἀσφαλείας ἔχειν π. D.18.281;π. μεγάλην ἔχειν ὡς εὖ ἐροῦντος ἐμοῦ Pl.Smp. 194a
; τὰς τῶν ἔργων προσδοκίας ἀπαιτεῖν τινα, i.e. the fulfilment of the expectations raised, Aeschin.2.178.2 abs.,τῶν ὑποκειμένων π. καὶ τῶν ἐλπίδων D.19.24
; αἱ ἔσχαται π. D.S.20.78.3 folld. by a conjunction, προσδοκία οὐδεμία (sc. ἦν)μὴ ἐπιπλεύσειαν Th.2.93
;π. οὔσης μή τι νεωτερίσωσιν Id.5.14
;προσδοκίαν παρέχειν ὡς.. Id.7.12
;π. ἐμποιεῖν ὡς.. Isoc.8.6
.4 with Preps., πρὸς προσδοκίαν according to expectation, Th.6.63; κατὰ τὴν π. Pl.Sph. 264b; opp. παρὰ προσδοκίαν, which is used of a kind of joke freq. in Com., e.g. ἔχειν ὑπὸ ποσσὶ—χίμεθλα (where πέδιλα was expected), Demetr.Eloc. 152, Hermog.Meth.34, Tib. Fig.16: generally,τὸ παρὰ π. ἐξαπίναιον Phld.Herc.1251.19
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προσδοκία
-
54 στάσις
A placing, setting, (sc. δικτύων) X.Cyn.2.8, 9.16;τῶν κλιμάκων Plb.5.60.7
; erection of a statue,εἰκόνος IG7.411.34
(Oropus, ii B.C.); στήλης ib.22.654.59 (iii B.C.), 11(4).1023 (Delos, iii B.C.).3 erection, building, PPetr.3p.139 (iii B.C., pl.); = ἐργαστήριον, Hsch.; so perh. in BGU1122.18, 21 (i B.C.).II (ἵστημι A.
IV) weighing,αὕτη 'στὶ λοιπὴ σφῷν στάσις Ar.Ra. 1401
; A 28 (Delph., iv B.C.); στάσις μισθοῦ the paying of the doctor's fee, Hp. Praec.4;ἀπὸ τᾶν κοινᾶν ποθόδων.. ἐπιλυθῆμεν τοὺς ἐρρυτιασμένους στάσι IG42(1).77.13
(Troezen, ii B.C.).B ([etym.] ἵσταμαι) standing, stature, A.Eu.36 (marg.M βάσιν); standing still, stationariness, defined as ἀπόφασις τοῦ ἰέναι, Pl.Cra. 426d; opp. φορά, κίνησις, ib. 437a, 438c, Sph. 250a, 251d, Arist.Metaph. 1025b21, al.; rest, as a category of the intelligible, Plot.6.2.8; opp. ἠρεμία, Id.6.3.27; ὀμμάτων στάσιες fixed stare, Hp.Acut. (Sp.) 6; σ. ὤτων pricking of the ears, Poll.5.61; σ. τῆς γαστρός constipation, Orib.inc. 13.6; [ τοῦ αἵματος] sluggishness, Hp.Acut. (Sp.) 7; τοῦ ἀέρος,= νηνεμία, Thphr.Vent.18, Gal.9.908.2 the place in which one stands or should stand, position, posture, station,ἔχοντες σ. ταύτην ἐς τὴν ἔστημεν Hdt.9.21
; λέβης.. φυλάσσων τὴν ὑπὲρ πυρὸς ς. A.Fr.1; ἰδέσθαι.., τίν' ἔχει ς. E.Fr. 308 (anap.), cf. Ar.Pl. 954;τὴν 'ινοῦς σ. ἑστάναι E.Ba. 925
; τῆς αὐτῆς ἠξιοῦτο ς. D.19.272; σ. ἵππων,= ἱππόστασις, σταθμός, stable, stall, E.Fr. 442;ὄνων ἵππων τε στάσεις Ephipp.18
;τῆς σ. παρασύρων.. τὰς δρῦς Ar.Eq. 527
; κατὰ τὴν σ. δὴ στάντες standing each in his place, Antid.2; of military formation, κατάπυκνος ς. close order, Ascl.Tact.5.1; row,ἀμπέλων Tab.Heracl.2.77
, al., cf. BGU1122.18,21 (i B.C., unless in signf. A. 1.3).b position in relation to the compass,ἡ σ. ἤλλακτο τῶν ὡρέων Hdt.2.26
; ἡ σ. τοῦ νότου καὶ τῆς μεσαμβρίης ibid.; setting of a wind from a quarter, τῶν ἐτησίων ἤδη στάσιν ἐχόντων having set in, Plb.5.5.3; γίνεταί τις ἀνέμου ς. Id.1.48.2, cf. Arist.Mete. 362b33, Thphr.Sign.35 (pl.); v. infr. 111.4.c of planetary connexion, Vett.Val.38.17.d metaph., from a boxer's position, ὥσπερ.. ὁρᾶτε τοὺς πύκτας περὶ τῆς σ. ἀλλήλοις διαγωνιζομένους, οὕτω καὶ ὑμεῖς.. ὑπὲρ τῆς πόλεως περὶ τῆς σ. ( τάξεως codd., but cf. Quint.Inst.3.6.3)αὐτῷ μάχεσθε Aeschin.3.206
: hence, position taken up by a litigant (esp. defendant), Cic. Top.25.93;ἐπ' ἀδίκου σ. ἱστάμενος PRein.18.16
(ii B.C.); issue, σ. ὁρική, νομική, λογική, etc., Hermog.Stat.2, cf. Syrian. in Hermog.2.55 R.3 position, state, condition of a person,ἐν τῇ καλλίονι στάσει εἶναι Pl.Phdr. 253d
; esp. of moral, social, political position,μειρακιώδης Plb.10.33.6
;ἰδιώτου Epict.Ench.48
;φιλοσόφου Arr.Epict.3.15.13
; σ. ἔχειν ἐν τῷ βίῳ ib.1.21.1; state of affairs, Ostr.1151.3 (iii A.D.);ἡ σ. τῆς νόσου Hp.Dieb.Judic.10
, cf. Mochl. 21 (pl.).4 στάσις μελῶν, expld. by Sch. as = στάσιμον (q.v.), Ar. Ra. 1281.III esp. party formed for seditious purposes, faction, Thgn.51, Hdt.1.59,60; ἐπεκράτησε τῇ στάσι ib. 173; αἱ τῶν Μεγαρέων ς. Th.4.71.2 faction, sedition, discord, Thgn.781, Sol.4.19, Democr.245, Th.2.65;οἴκων Pi.N.9.13
, al., cf. Hdt.5.28, al.;σ. ἀντιάνειρα Pi.O.12.16
; σκεπτομένων πόθεν ἡ ς. how the row began, Batr.135; στάσις ἐν ἀλλήλοισιν ὠροθύνετο a contest, A.Pr. 202;ὅστις.. στάσιν ποιέοι περὶ γαδαισίας Berl.Sitzb. 1927.8
([dialect] Locr., v B.C.);εἰς λόγου στάσιν ἐπελθών S.Tr. 1180
;σ. γλώσσης Id.OT 634
;στάσει νοσοῦσα πόλις E.HF34
;τὰς σ. ἐποιοῦντο πρὸς ἀλλήλους Isoc.4.79
;στάσεις παύω X.Mem.4.6.14
; ;πόλιν εἰς στάσιν ἐμβάλλειν X.Mem.4.4.11
;τὴν πόλιν εἰς στάσεις κατέστησαν Lys.25.26
;κατὰ στάσιν ἀποκτείνειν Id.30.13
; opp. πόλεμος, Pl.R. 470b, cf. Phd. 66c, Sol. l.c.;στάσεις καὶ διαστάσεις Arist.Pol. 1296a8
.3 division, dissent,στάσιν ἐνέσεσθαι τῇ γνώμῃ Th.2.20
; οὐδ' ἔνι ς. there's no disputing it, A.Pers. 738 (troch.).4 metaph., τὰν ἀνέμων ς. Alc.18 (unless in signf. B.1.2b);ἀνέμων πνεύματα.. στάσιν ἀντίπνουν ἀποδεικνύμενα A.Pr. 1087
(anap.); σ. κυμάτων Ach. Tat.3.2.IV στάσεις,= τὰ πεφυκότα σπέρματα, Ar.Fr. 859. -
55 φιλοτιμία
A love of honour or distinction, ambition, freq. in bad sense in early writers, Pi.Fr. 210, E.IA 527, Ar.Th. 383, Arist.EN 1125b22;κακίστη δαιμόνων Φ. E.Ph. 532
;ἄκαιρος Isoc.Ep.2.9
;πλεονεξία καὶ φ. Th.3.82
; with φιλονικία, Pl.Lg. 860e; also in good sense, Isoc.5.110, X.Mem.3.3.13, Hier.7.3, Pl.R. 553c: the object is added in gen., φ. τῶν καλῶν ib. 555a, cf. X.Cyr.8.1.35; alsoφ. ἐπὶ τοῖς καλοῖς Pl.Smp. 178d
; ὑπὲρ τῶν ὅλων, περί τι, Plb.1.52.4, 5.71.6;πρὸς τὰ καλά Id.6.55.4
, cf. Pl.Lg. 834b; but φ. πρός τινα ambitious rivalry with him,ἡ πρὸς ἀλλήλους φ. καὶ στάσις Plb.4.87.7
(but αἱ πρὸς σφᾶς αὐτοὺς φ. is f.l. for φιλονικίαι (ap.Stob.) in Isoc.3.18); φ. ἐμβάλλειν τινί, ὅπως .. X. Cyr.8.1.39: freq. with Preps.,διὰ φιλοτιμίαν Pl.R. 586c
, Isoc.5.86, etc.;φιλοτιμίας ἕνεκα Lys.19.56
;ὑπὸ φιλοτιμίας Pl.Phdr. 257c
, etc.; simplyφιλοτιμίᾳ D.2.18
;φ. τινὶ καὶ φιλονεικίᾳ Plu.2.856a
: pl., jealousies, rivalries,κατ' ἰδίας φ. Th.8.89
;φιλονικίαι καὶ φ. Pl.R. 548c
, etc.;αἱ φ. τῶν συγγραφέων
party-feelings,Plb.
3.21.10.2 conceited obstinacy,ἡ φ. κτῆμα σκαιόν Hdt.3.53
;ὑπὸ φιλοτιμίας, ἣν ὀνομάζουσιν οἱ νῦν Ἕλληνες κενοδοξίαν Gal.6.415
.4 lavish outlay for public purposes, munificence,ἡ πρὸς ὑμᾶς φ. Aeschin.3.19
, cf. POxy. 1153.16 (i A. D.), Dacia 1.273 ([place name] Tomi), BCH51.99 ([place name] Panamara), etc.: pl., occasions for munificence, Plu.Nic.3.II the object coveted, honour, distinction, credit,ἔστιν τὸ γράμμα ἐκείνῳ μὲν φ. πρὸς ὑμᾶς D.20.69
;φ. παρέχειν τινί X.Hier.1.27
; ἐκείνῳ ἔχει φ. is to his credit, D.2.3;ψευδῆ φ. κτᾶται Aeschin.3.45
;ἑνὶ τὴν φ. συνεχώρησεν Plu. Phoc.20
; both in sg. and pl., ἀποστερεῖσθαι τῆς φιλοτιμίας or τῶν -ιῶν, D.24.210, 19.223, cf. 24.91 (pl.); στέφανος φιλοτιμίας διὰ βίου, as an honour, Rev.Arch.22(1925).62 ([place name] Callatis); φιλοτιμίας χρυσίον charitable fund, ib.34(1931).347 ([place name] Stobi).III punningly, the conduct of one Philotimus, Cic.Att.6.9.2, 7.1.1.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > φιλοτιμία
-
56 ἀγορά
A assembly, esp. of the People, opp. the Council of Chiefs, Il.2.93, Od.2.69, etc.; τοῖσιν δ' οὔτ' ἀγοραὶ βουληφόροι (sc. Κυκλώπεσσι) Od.9.112; ; ἀ. Πυλάτιδες, of the Amphictyonic Council at Pylae, S.Tr. 638, cf. Ion Eleg.1.3;μακάρων ἀ. Pi.I. 8(7).29
, cf. AB210; ἀγορήνδε καλέσσασθαι, κηρύσσειν, Il.1.54, 2.51; ἀγορὴν ποιήσασθαι, θέσθαι, Il.8.489, Od.9.171; εἰς ἀ. ἰέναι, ἀγέρεσθαι, 8.12, Il.18.245;ἀγορήνδε καθέζεσθαι Od.1.372
.—Not common in Prose,ἀγορὰν συνάγειν, συλλέγειν X.An.5.7.3
;ποιῆσαι Aeschin.3.27
;ἀγορὰς ποιεῖσθαι Hyp.Fr. 150
: of the assembly in Attic demes, D.44.36, IG2.585, al.;ἀ. συνέδριον φυλετῶν καὶ δημοτῶν AB327
: in late Prose, ἀ. δικῶν προθεῖναι, καταστήσασθαι, = Lat. conventus agere, Luc.Bis Acc. 4,12: meeting for games, Pi.N.3.14: metaph.,μυρμήκων ἀ. Luc. Icar.19
: prov., θεῶν ἀ. 'Babel', Suid., etc.II place of assembly,τοὺς δ' εὗρ' εἰν ἀγορῇ Il.7.382
;ἵνα σφ' ἀ. τε θέμις τε 11.807
, cf.Od.6.266; pl., Od.8.16;οὔτε.. εἰς ἀ. ἔρχεται οὔτε δίκας Thgn. 268
.2 market-place, perh. not earlier than Hom.Epigr. 14.5 πολλὰ μὲν εἰν ἀγορῇ πωλεύμενα, πολλὰ δ' ἀγυιαῖς; freq. in later authors,πρυμνοῖς ἀγορᾶς ἔπι Pi.P.5.93
;θεοὶ.. ἀγορᾶς ἐπίσκοποι A.Th. 272
;μέση Τραχινίων ἀ. S.Tr. 424
;ἀγορᾷ οὐδὲ ἄστει δέχεσθαι Th.6.44
;ὀλιγάκις.. ἀγορᾶς χραίνων κύκλον E.Or. 919
; οἱ ἐκ τῆς ἀ. market people, X.An.1.2.18;ἐξ ἀγορᾶς εἶ Ar.Eq. 181
, etc.; εἰς ἀ. ἐμβάλλειν to go into the forum, i. e. be a citizen, Lycurg.5; ἐν τῇ ἀ. ἐργάζεσθαι to trade in the market, D.57.31; εἰς τὴν ἀ. χειροτονεῖν (opp. ἐπὶ τὸν πόλεμον ) 'for the market', Id.4.26; the Roman Forum, D.H.5.48.1 public speaking, gift of speaking, mostly in pl., ἔσχ' ἀγοράων withheld him from speaking, Il.2.275; οἱ δ' ἀγορὰς ἀγόρευον ib. 788, cf. Od.4.818;ᾠδὴν ἀντ' ἀγορῆς θέμενος Sol.1
.2 market,ἀγορὰν παρασκευάζειν Th.7.40
, X. HG3.4.11;ἀ. παρέχειν Th.6.44
, etc.;ἄγειν X.An.5.7.33
, etc.; opp. ἀγορᾷ χρῆσθαι to have supplies, ib.7.6.24;τῆς ἀ. εἴργεσθαι Th.1.67
, Plu.Per.29; ἀ. ἐλευθέρα, i. e. καθαρὰ τῶν ὠνίων πάντων, Arist.Pol. 1331a31, cf. X.Cyr.1.2.3; opp.ἀ. ἀναγκαία Arist.Pol. 1331b11
; generally, provisions, supplies, PPetr.3p.131 (iii B. C.), PS14.354 (iii B. C.), al.; in pl., Nic.Dam.p.6.17 D.; ἀγορὰς περικόπτειν cut off supplies, D.H.10.43.b market, sale, ἀ. τῶν βιβλίων, τῶν παρθένων, Luc. Ind.19, Ael.VH4.1, cf. Nicoch.7.IV as a mark of time, ἀ. πλήθουσα the forenoon, when the market-place was full,ἀγορῆς πληθυούσης Hdt.4.181
;πληθούσης ἀγορᾶς X.Mem.1.1.10
, cf. SIG695.38 (Magn. Mae.); περὶ orἀμφὶ ἀ. πλήθουσαν X.An.2.1.7
, 1.8.1;ἐν ἀ. πληθούσῃ Pl.Grg. 469d
, cf. Th.8.92; alsoἀγορῆς πληθώρη Hdt.2.173
, 7.223; poet.,ἐν ἀ. πλήθοντος ὄχλου Pi.P.4.85
;πρὶν ἀ. πεπληθέναι Pherecr.29
: ἀγορῆς διάλυσις the time just after mid-day, when they went home from market, Hdt.3.104, cf.X.Oec.12.1. -
57 ἀθυμία
A lack of spirit, Hp.Aër.16; faintheartedness, despondency, Hdt.1.37, E.HF 552; εἰς ἀ. καθιστάναι orἐμβάλλειν τινά Pl.Lg. 731a
, Aeschin.3.177;ἀ. παρέχειν τινί X.Cyr.4.1.8
;εἰς ἀ. καταστῆναι Lys.12.3
;ἐν πάσῃ ἀ. εἶναι X.HG6.2.24
;ἀθυμίαν ἔχειν S.Ant. 237
;ἀ. ἐμπίπτει τινί X.Mem.3.12.6
: pl.,ἀ. ἢ φόβοι Arist.Pr. 954a23
. -
58 ἀκέφαλος
ἀκέφᾰλος, ον,2 without beginning, λόγος, μῦθος, Pl.Phdr. 264c, Lg. 752a; without peroration,μῦθος Luc.Scyth.9
; of verses which lack the first mora, Heph.6.2,al., cf. Ath.14.632d. Adv.-λως, ἐμβάλλειν τοῖς πράγμασι Hermog.Inv.2.7
.3 αἵρεσις ἀ. sect with no known head, Suid.; ἀ., οἱ, Just.Nov. 109 Praef.II = ἄτιμος, Artem.1.35; cf. Lat. capite deminutus.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀκέφαλος
-
59 ἀμίς
A chamber-pot, Hp.Loc.Hom.47, Ar.V. 935, Th. 633, etc., f.l. in A.Supp. 842; prov., σιτία εἰς ἀμίδα μὴ ἐμβάλλειν 'cast not pearls before swine', Plu.2.12f; ἐς τὴν ἀμίδα ἐνουρεῖν 'to be suitably treated' (in contempt), Luc.Merc.Cond.4. (ἁμ- Ar.Fr.41
D.) -
60 ἐμβάλλω
ἐμβάλλω, [tense] fut. - βᾰλῶ: [tense] pf. - βέβληκα: [tense] aor. 2 ἐνέβᾰλον ([voice] Pass. is mostly supplied by ἐμπίπτω):—A throw in,τινὰ πόντῳ Il.14.258
; μιν.. χερσὶν' Ἀχιλλῆος θεὸς ἔμβαλεν let him fall into Achilles' hands, 21.47;ἐ. νιν βροτοῦ ἀνέρος εὐνῇ 18.85
;ἐ. τινὰ εἰς τὸ βάραθρον Ar.Ra. 574
, Nu. 1450;εἰς τὸ δεσμωτήριον D.53.14
;ἐ. τινὰ εἰς συμφοράς Antipho 3.4.10
;εἰς ἀτυχίας Aeschin.3.79
;εἰς αἰσχύνην καὶ ἀδικίαν Din.3.7
;εἰς ὑποψίαν Plu.Them.23
; , cf. Hdt.4.72, etc.;εἰς ἀπορίαν Pl.Phlb. 20a
;εἰς ἔχθραν D.18.70
.2 of things, ἵπποις χαλινοὺς ἐ. Thgn.551, X.Eq.6.7 ([voice] Pass.), 9.9, cf. Il.19.394;πώλοις ἡνίας E.IT 1424
;ἐ. ψήφους εἰς τὸν καδίσκον D.57.13
, cf. X.Cyr.2.2.21; ἐ. μοχλόν (sc. εἰς τὴν θύραν) Id.An.7.1.12; ἐ. σῖτον (sc. εἰς τὴν φάτνην) Id.Cyr.8.1.38; τοῖς ὑποζυγίοις ἐ. throw food to.., Thphr.Char.4.8; simply, lay or put in, [ἱμάντα] οἱ ἔμβαλε χερσίν put it into his hands, Il.14.218; ἐνέβαλον τῶν χρημάτων [εἰς τὸ κανοῦν] Arist.Pol. 1304a3, cf. Ael.VH11.5; hand in, submit a petition, PPetr.3P.39 (iii B.C.), etc.; ἐ. τὴν χεῖρά τινι slide one's hand into another's, Ar.V. 554; ἔμβαλλε χεῖρα δεξιάν as a pledge of good faith, S.Tr. 1181, cf. Ar.Ra. 754; ἔμβαλλε χειρὸς πίστιν, to which Neoptolemus answers— ἐμβάλλω μενεῖν I give my pledge to remain, S.Ph. 813 (troch.).3 freq. of the mind, ἐνὶ φρεσὶν ἐ. Od.19.10 (cf. infr. 111.2);εἰς νοῦν τινί Plu. Tim.3
; ἐ. ἵμερον, μένος τινί, Il.3.139, 16.529; ἐ. νεῖκός τισι to throw in strife between them, 4.444; τισὶ λύσσαν ἐρισμοῦ Timo 28.3;ἐ. λόγον Pl.R. 344d
;βουλὴν ἐ. περί τινος X.Cyr.2.2.18
(and abs., ἐ. τινὶ περί τινος to give one advice on a thing, ib.5.5.43 (nisi addendum <βουλήν>)); ἐ. πρᾶγμα εἰς γέλωτα καὶ λοιδορίαν D.10.75
.4 throw upon or against,νηῒ κεραυνόν Od.12.415
;δαλὸν νήεσσι Il.13.320
;πέτρον στέρνῳ Pi.N.10.68
; [Ἀχαιοὺς] πέτραις E.Hel. 1129
(lyr.);πῆχυν στέρνοις Id.Or. 1466
(lyr.); ;πληγάς τινι X.An.1.5.11
, cf. Plu.Caes.66; so ἐμβαλέτω ἰσχυρότατα (sc. πληγάς) let him lay on.., X.Eq.8.4; ἐ. ἕλκεα to inflict them, Pi.Fr. 111; ἐ. πῦρ set fire to.., Th.7.53; ἐ. ῥήγεα lay on blankets, Od.4.298: metaph., ἐ. φόβον τινί strike fear into him, Hdt.7.10.έ; ἄταν A.Th. 316
(lyr.); φροντίδας v.l. in Antipho 2.2.2; impose,ἔργα εἰς τὴν γῆν PTeb.37.7
([voice] Pass., i B. C.); of a fine, BCH8.307 ([place name] Delos).5 ἐ. ὦμον put one's shoulder to the work, in archery, Hp.Fract.2.6 put into its place, to set a broken or dislocated limb, ib.24 ([voice] Pass.), Art.1, al., Arist.PA 685b6.7 Medic., put in, ἀμυχάς, διαίρεσιν, Philum.Ven.7.4, Antyll. ap. Orib.45.24.4.9 ἐ. τινί (sc. μάρμαρον) to throw at another, Il.12.383.II intr. (sc. στρατόν), make an inroad or invasion, v.l. for ἐσβ. in Hdt.4.125,5.15,9.13, cf. X.Ages.1.29; in full,ἐ. στράτευμα A.Th. 583
, 1024: metaph., attack, Pl.Tht. 165d.b generally, burst, rush in,ἐμβάλλειν εἰς τὴν ἀγοράν Aeschin.2.164
, Lycurg.5, etc.; embark upon,ἐμβάλωμεν εἰς ἄλλον λόγον E.El. 962
: c. dat., εἰκασίαις Hierocl.p.37 A.;βίβλοις μακραῖς καὶ δυσελίκτοις Jul.Or.7.227b
.2 strike a ship with the ram (ἔμβολος 1.3
), charge or ram it,νηΐ Hdt.8.84
, al., cf. 7.10.β; ἐ. ταῖς λοιπαῖς (sc. ναυσί) Th.4.14; ξυνετύγχανε.. διὰ τὴν στενοχωρίαν τὰ μὲν ἄλλοις ἐμβεβληκέναι τὰ δὲ αὐτοὺς ἐμβεβλῆσθαι on one side had charged others, on the other had been charged themselves, Id.7.70.b of water, ἐ. τοῖς ὄρεσι to dash against them, Hdt.2.28: abs., .3 κώπῃς ἐ. (sc. χεῖρας) lay oneself to the oars, Od.10.129, cf. Pi.P.4.201; ἐ. alone, pull hard, Ar.Eq. 602, Ra. 206, X.HG5.1.13.4 of a river, empty itself, εἰς .. Pl.Phd. 113c.III [voice] Med., throw in what is one's own,ὅρκον εἰς τὸν ἐχῖνον D.49.65
, cf. 27.51: abs., draw lots, SIG1006.3 (Cos, iii B.C.).2 metaph.,μή μοι φύξιν ἐμβάλλεο θυμῷ Il.10.447
; μῆτιν ἐ. θ. 23.313;εἰς τὸν νοῦν ἐμβάλλεσθαί τι D.18.68
(later in [voice] Act., PTaur.4.9);τὸ καρτερὸν ἐμβαλόμενοι X.Cyr.4.2.21
(cf. supr. 1.3).3 c. gen., ἐμβάλλεσθε τῶν λαγῴων fall upon the hare's flesh, Ar. Pax 1312.4 put on board ship, PHib.1.152 (iii B.C.), POxy. 1292.3 (i A.D.), Luc.VH1.5, etc.IV [voice] Pass., to be dashed against: of ships, charge (v. supr. 11.2), Th.7.34,70.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐμβάλλω
См. также в других словарях:
ἐμβάλλειν — ἐμβάλλω throw in pres inf act (attic epic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Μὴ παντὶ ἐμβάλλειν δεξίαν. — См. Вверяйся, да оглядывайся … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
Embolismus — Der Embolismus (altgriechisch ἐμβάλλειν „einwerfen, einschieben“, als Nomen „Einschaltung“) ist ein Nachsatz zum Vater unser, der in der Liturgie der katholischen Kirche verwendet wird. Im römischen Ritus der Heiligen Messe wird zwischen den… … Deutsch Wikipedia
Kalender — Ein Kalender ist eine Übersicht über die Tage, Wochen und Monate eines Jahres. Eine veraltete Bezeichnung ist Jahrweiser. Das Wort „Kalender“ entstammt dem lateinischen Calendarium (Schuldbuch). Dies war ein Verzeichnis der Kalendae, der jeweils… … Deutsch Wikipedia
вверяйся, да оглядывайся — Ср. Trau, schau, wem. Qui bien se défie, bien se fie. Fidarsi è buono, ma non fidarsi e meglio. Ср. Guarda corn entri, e di cui tu te fide. Dante. Inferno. 5, 19. Ср. Fide, sed ante vide; qui fidet, nec bene videt, Fallitur; ergo vide, ne capiare … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона
Вверяйся, да оглядывайся — Ввѣряйся, да оглядывайся. Ср. Trau, schau, wem. Qui bien se défie, bien se fie. Fidarsi è buono, ma non fidarsi è meglio. Ср. Guarda com’ entri, e di cui tu te fide. Dante. Inferno. 5, 19. Ср. Fide, sed ante vide; qui fidet, nec bene videt,… … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
ABACUS — I. ABACUS ,mensa in qua vasa et pocula ad cenam reponi solita. Glossae vett. Abaci delfica, Μηνιςέριον. Glossae vett. MSS. Corbeienses, Abacus vel Abax pars capitelli, vel tabula lusoria, vel mensa marmorea in qua antiqui mittebant calices.… … Hofmann J. Lexicon universale
ANABOLICAe Species — apud Flavium Vopisc. in Aureliano, c. 45. Vectigal ex Aegypto urbi Remoe Aurelianus vitri, chartoe, lini, stupae atque anabolicas species oeternas constituit: i. e. Embolicoe. Ἀναβολὴ enim et ἐμβολὴ eiusdem sunt significationis nomina ac utrôque… … Hofmann J. Lexicon universale
EMBLEMA — ex Graeco ἔμβλημα, quod operi cuipiam adicitur, ornatûs grariâ. Fortunat. de Vita Martini l. 2. Emblema, gemma, lapis, toreumata tura, falerna Latinis Inserta, inserere enim est ἐμβάλλειν. Fiebat id per artem ἐμπαιςτικὴν, quâ tessellae aureae… … Hofmann J. Lexicon universale
PARIES — an ex par, quia semper duo pares: an ex paro, i. e. struo? Aeliô Gallô finitore, sive murus, sive maceria est, l. 157. ff. de verb. signif. Leoni Bapt. Alber. l. 1. omnis structura sic dicitur, quae a solo in altum surrexit ad ferendum onus… … Hofmann J. Lexicon universale
STRATEGI — Graece Στρατηγοὶ, inter praecipuos Atheniensium Magistratus, numerô decem quotannis bello praeficiebantur, ut Grammatici docent ex Arisiotele et Hyperide. E singulis Tribubus unum fuisse creatos docere videtur in Cimone Plutarchus: Pollux vero l … Hofmann J. Lexicon universale