-
61 εὐ-μάρεια
εὐ-μάρεια, ἡ, ion. εὐμαρέη, Her. 2, 35, u. εὐμαρίη, 4, 113, Leichtigkeit; – al Gewandtheit, χ εροῖν Eur. Bacch. 1127; auch übertr., M. Ant. 4, 3. – b) womit sich Etwas thun läßt, Bequemlichkeit, Mühelosigkeit, εὐμάρεια ἡμῖν ἐστιν ἀκούειν, leicht geschieht es, daß, Plat. Lys. 204, d; εὐμάρειαν εἰς τὰς χρείας ἑκάστας παρασκευάζειν Legg. V, 738 d; εὐμαρείᾳ χρῆσϑαι, es leicht haben, Soph. Tr. 191; aber Phil. 284 = Fülle, Ueberfluß; Sp., πρὸς τὴν τῶν ἀνιόντων εὐμάρειαν, zur Bequemlichkeit, Luc. baln. 5; δι' εὐμαρείας, mit Leichtigkeit, Amor. 13; bequeme Gelegenheit, Xen. Oec. 5, 9; ζητήσεως Arist. pol. 3, 3. – Erleichterungsmittel, εὑρίσκειν εὐμάρειάν τινος Soph. Phil. 697; ἐζήτησε τόκοισιν εὐμάρειαν Eur. trg. bei E. M 411; πρὸς τὰς ἐκ Διὸς ὥρας εὐμάρειαν ἐμηχανᾶτο Plat. Prot. 321 a, d. i. Schutzmittel gegen die Jahreszeiten. – Bei Her. a. a. O. Ausleerung durch den Stuhlgang, u. Ort dazu, Bequemlichkeit.
-
62 εὐ-λαβής
εὐ-λαβής, ές, 1) gut, sicher fassend, festhaltend, εὐλαβέστατα καὶ ἐγκρατέστατα κατεῖχεν Ael. H. A. 6, 55, vgl. 3, 13; – pass., leicht zu fassen, πενία εὐλ. καὶ μυρία τὰ ἄγκιστρα ἐξ ἅπαντος τοῦ σώματος ἐκπεφυκότα ἔχουσα Luc. Tim. 29. Gew. – 2) bedächtig anfassend, vorsichtig unternehmend, sich in Acht nehmend; Plat. vrbdt τὰ σωφρόνων ἀρχόντων ἤϑη σφόδρα εὐλαβῆ καὶ δίκαια, Polit. 311 a; σμικρὰ κατάβασις εὐλαβής Legg. V, 736 d, wie wir: ein vorsichtiges Hinabsteigen; τὸ εὐλαβές, die Vorsicht, Gewissenhaftigkeit, Polit. 311 b, wie Sp.; Dem. nennt sich 19, 206 εὐλαβής, während ihn seine Gegner ἄτολμος καὶ δειλὸς πρὸς τοὺς ὄχλο υς nennen; εὐλαβεῖς καὶ πεφυλαγμένοι περὶ τὰς κρίσεις Plut. C. Gracch. 3, öfter; bei K. S. = gottesfürchtig. – Aber auch = ängstlich, schüchtern, καὶ δυςέλπιστος Plut. Fab. 17, öfter; καὶ δειλός Arist. – Adv. vorsichtig, ἀμ ύνεσϑαι Plat. Soph. 246 b; εὐλαβέστερον διακεῖσϑαι πρὸς τὰς ἐπιϑέσεις Pol. 1, 18, 1, a. Sp.; εὐλαβεστέ-ρως, Eur. I. T. 1375.
-
63 αναγκη
дор. ἀνάγκα ἥ1) необходимость, неизбежностьὑπ΄ ἀνάγκης Hom., Hes., Aesch., Soph., Thuc., ἀνάγκῃ Hom., Soph., Thuc., σὺν ἀνάγκῃ Pind., δι΄ и ἐξ ἀνάγκης Soph., Thuc., Plat., Arst., πρὸς ἀνάγκην Aesch., Arph., Plut., Luc. и κατ΄ ἀνάγκην Xen. — в силу необходимости, поневоле;
κατ΄ ἀνάγκην ἐπιτελεῖν τι Polyb. — выполнить что-л. во что бы то ни стало;εἴπερ ἀ. Hom. — если необходимо;2) предопределение (свыше), судьба, рок(ἀ. δαιμόνων и αἱ ἐκ θεῶν ἀνάγκαι Eur.)
3) закономерность, закон(τῶν οὐρανίων Xen.)
ἔγγραφοι ἀνάγκαι Plut. — писаные законы4) нужда, потребность(γαστρὸς ἀνάγκαι Aesch.; ἐρωτικαὴ ἀνάγκαι Plat.)
5) мучительный труд, страдание, мучение(πόνοι καὴ ἀνάγκαι Eur.)
ἕρπειν κατ΄ ἀνάγκην Soph. — влачиться с трудом;ὑπ΄ ἀνάγκας βοᾶν Soph. — кричать от боли;ἐν ὠδίνων λοχίαις ἀνάγκαισι Eur. — в родовых муках6) принуждение, насилиеἀνάγκῃ Hom. — по принуждению;
τὰς ἀνάγκας προσάγειν τινί Thuc. — применять насилие к кому-л.7) (преимущ. pl.) меры принуждения, пыткаἐς ἀνάγκας ἄγεσθαι Her. — быть ведомым на пытку;
τὰ πρὸς τὰς ἀνάγκας ὄργανα Polyb. — орудия пытки8) неодолимая сила доказательства, искусный довод(ῥητόρων ἀνάγκαι Anacr.)
9) кровная близость, родство Xen., Isocr. -
64 διασκευαζω
1) приводить в порядок, приготовлять(τὰ ὄργανα πρός τι Polyb.)
2) подготовлять3) наряжать(τινὰ βασιλικῶς Luc.; γυναῖκες πολυτελῶς διεσχευασμέναι Polyb.; ἄνδρες εἰς Σατύρους διεσκευασμένοι Plut.)
4) снаряжать(ὁπλῖται διεσκευασμένοι Arst.; ἱππεῖς διασκευασάμενοι Plat.)
5) med. снаряжаться(ἐς πλοῦν Thuc.; εἰς μάχην Xen.)
6) обрабатывать, редактировать(τὰς βίβλους Diod.)
7) med. ирон. устраиваться, принимать мерыδ. πρὸς τὰς δικαστάς Xen. — стараться привлечь судей на свою сторону;
διασκευάσασθαι τέν οὐσίαν Dem. — промотать свое состояние -
65 διακόπτω
A cut in two, cut through,διὰ δέρην ἔκοψε μέσσην Anacr.80
, cf. Th.2.4, X.An.7.1.17, etc.; χῶμα Wilcken Chr.11 B6 (ii B.C.);ἰσθμόν Str.1.3.18
; gash,σκέλος Men.Georg.48
:—[voice] Pass., receive a gash, Hp.Aph.6.18, al., Plb.2.30.7; so διακέκοπται of base coin which had a hole drilled in it, Suid.2 break through the enemy's line,δ. τάξιν X.An.1.8.10
;τὴν φάλαγγα Plu.Pyrrh.7
; τεῖχος Aen. Tact.32.7: abs., break through the enemy's line, X.HG7.5.23, etc.;διακεκοφότας πρὸς τὰς εἰσόδους Id.Cyr.3.3.66
; so, of a weapon,δ. ἄχρι τοῦ διελθεῖν Luc.Nigr.37
: metaph. of a remedy, have decisive effect, SIG1170.16 (Epid.).3 break off, interrupt,τὴν περίοδον Arist.Rh. 1409b9
([voice] Pass.);δ. τὰς διαλύσεις Plb.1.69.5
;συνθήκας Id.18.42.3
; ἑορτήν, ῥῆσιν, Luc.Lex.11, Dom.14;ὕπνον Ael.NA3.37
:— [voice] Pass., of the pulse, Gal.8.459; also, to be checked,τὰ πρὸς ἑταίρας δ. σωφρονισμοῖς Plu.2.712c
; διακέκομμαι τὸ στόμα I am struck dumb, Men.Sam. 334.4 refute, in [voice] Pass., Phld.Sign.11.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > διακόπτω
-
66 διέχω
I trans., keep apart or separate,ὁ ποταμὸς δ. τὰ ῥέεθρα Hdt.9.51
; δ. τὴν φάλαγγα leave gaps in it, Arr.An.1.1.10 (so abs., διασχεῖν make way for a person, Plu. TG18);δ. τοὺς μαχομένους Id.Caes.20
; δ. τὰς χεῖρας spread them out, esp. for the purpose of parting combatants, Plb.4.52.1;τὰς χεῖρας ἐν μέσῳ δ. Plu.Cim.19
;διασχοῦσα τὰς χεῖρας Id.Ant.20
: c. gen.,τῆς ἐσθῆτος διασχών Id.Aem. 31
.II intr., go through, hold its way, ἀντικρὺ δὲ διέσχε [ὀϊστός] Il.5.100, 11.253; ;διά τινος δ. Arist.HA 496b31
; extend, reach,ἐς τὸν Ἀράβιον κόλπον Hdt.4.42
, cf. 7.122;ἀπὸ τῶν νεύρων πρὸς τὰς φλέβας Arist.HA 515b28
.2 stand apart, be separated, distant,ἑκὰς δ. Thgn.970
;ὅταν διάσχῃ τὰ κέρατα X.An.3.4.20
, cf. Th. 8.95 (v. l.);δ. πολὺ ἀπ' ἀλλήλων Id.2.81
;δ. ἀλλήλων ὡς τεσσαράκοντα στάδια X.An.1.10.4
; διέχοντες πολὺ ᾖσαν they marched with broad intervals, Th.3.22; ὁ Ἑλλήσποντος ταύτῃ σταδίους ὡς πεντήκοντα διεῖχε was about fifty stades wide at this point, X.HG2.1.21.3 of Time, παιδὸς δὲ βλάστας οὐ διέσχον ἡμέραι τρεῖς not three days parted the birth (sc. from what followed), S.OT 717.4 of the earth, open,σεισμῷ Philostr.Her.1.2
; of a river, broaden out, Arr.An.6.5.3.5 differ,γέννῃ τε κρήσει τε Emp.22.6
, cf. Arist. Rh. 1412a12;οὐθὲν ἂν διέχοι φαγεῖν ἢ μὴ φαγεῖν Id.Metaph. 1063a31
. -
67 λῆψις
A taking hold, seizing, catching,ῥύγχος.. πρὸς τὰς λ. τῶν ζῳδαρίων Arist.PA 662b9
; αἱ καμπαὶ τῶν δακτύλων καλῶς ἔχουσι πρὸς τὰς λ. καὶ πιέσεις ib. 687b10; ἀπορώτερος ἡ λ. the seizure of them will be more difficult, Th.5.110; ἡ λ. τῆς πόλεως the seizure of it, Id.4.114, cf. 7.25.2 accepting, receiving,ἥδιστον ὅτῳ πάρεστι λ. ὧν ἐρᾷ καθ' ἡμέραν S.Fr. 356
;ἡ τοῦ μισθοῦ λ. Pl.R. 346d
; opp. ἀπόδοσις, ib. 332b; opp. ἀποβολαί (loss), Arist.Rh. 1362a35 (pl.): in pl., receipts, Pl.R. 343d, Alc.1.123a, Arist. EN 1122a13, al.II attack of fever or sickness, seizure,ἀπὸ τῆς πρώτης λ. Hp.Epid.1.6
, cf. Morb.1.18, Arist.Pr. 866a26.III in Logic, assumption (cf.λῆμμα 11
), Id.APr. 24a23, 24b11.2 τῇ ἡμετέρᾳ λ. from our point of view, Ascl.Tact.7.8.VI Geom., τὴν τοῦ κέντρου τοῦ ἐκκέντρου λ. the determination of the centre of the eccentric circle, Procl.Hyp.5.56. -
68 μάθησις
A the act of learning, getting of knowledge, πεῖρά τοι μαθήσιος ἀρχά Alem.63;μ. οὐ καλὴν ἐκμανθάνεις S. Tr. 450
; ὧν μάθησιν ἄρνυμαι of which things I gain information, ib. 711;μ. ἔχειν τινός E.Supp. 915
; ὁ χρόνος μ. δίδωσι ib. 419;τὴν μ. ποιεῖσθαι περί τινος Th.1.68
;ἡ περὶ τὸ ἓν μ. Pl.R. 525a
;μ. τέχνης BGU1021.8
(iii A. D.): in pl.,νωθροὶ ἀπαντῶσι πρὸς τὰς μ. Pl.Tht. 144
b, cf. R. 407b; μνῆμαί τε ἰσχυραὶ καὶ μ. ὀξεῖαι faculties of learning, Id.Lg. 908c;ὁπλομαχίας μ. Ephor.54
J.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μάθησις
-
69 παραστατικός
II bringing to light, displaying, ἑαυτοῦ τε καὶ τοῦ ἑτέρου Antioch.Ascal. ap.S.E.M.7.162 ;ἀληθοῦς Stoic.2.73
; indicative, c. gen., τὰ καιροῦ π. (sc. ἐπιρρήματα)οἷον σήμερον D.T.641.28
, cf. A.D.Pron.7.26, al., S.E. M.8.202 ; making manifest, ὁλοτελῶν κόσμων π. Dam.Pr. 224.III able to exhort or rouse, c. gen.,ἀγωνίας Plb.3.43.8
;ὁρμῆς Plu.Lyc. 21
; creating a disposition or propensity,πρὸς τὰς πράξεις Phld. Mus.p.71
K. ;π. πρὸς συνουσίαν S.E.M.1.307
;π. ἀπό τινος εἴς τι Phld.Oec.p.52
J.IV desperately courageous, Plb.16.5.7 ([comp] Comp.). Adv.- κῶς Id.16.28.8
, D.S.18.22 : [comp] Comp.- ώτερον Id.20.11
.VI -κόν, τό, tomb, MAMA3.10, al. (Seleucia ad Calycadnum).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παραστατικός
-
70 πτοέω
A- ήσω AP7.214
(Arch.): [dialect] Ep. [tense] aor. ἐπτοίησα, [dialect] Aeol. ἐπτόαισα (v. infr.):—[voice] Pass., [dialect] Ep. [tense] aor. : [tense] pf. ἐπτόημαι, [dialect] Ep. ἐπτοίημαι (v. infr.):—terrify, scare, AP l.c.:—[voice] Pass., to be scared, dismayed,φρένες ἐπτοίηθεν Od.22.298
; ; ἐπτοημένας δεινοῖς δράκουσιν by serpents, E.El. 1255 (s. v.l.);ἔβαλλε χεῖρας ἐπτοημένας Id.Tr. 559
(lyr.);πτοηθεὶς ἐπὶ τοῖς ἠγγελμένοις Plb.31.11.4
, cf. LXX Ex.19.16, al., Ev.Luc.21.9, 24.37; περὶ ὃ ἂν τύχῃ Polystr.p.29 W.; of animals, Q.S.11.48, 13.457.II metaph., flutter, excite by any passion,τό μοι καρδίαν.. ἐπτόαισεν Sapph.2.6
, cf. eand.Supp.14.6;τὴν δὲ φρένας ἐπτοίησεν Κύπρις A.R.1.1232
; Κύπρις ἐπ' Αἰακίδῃ κούρῃ φρένας ἐπτοίησεν Poet. ap.Parth.21.2:—[voice] Pass., to be passionately excited, Mimn.5.2 (= Thgn. 1018);ἐπτοημένοι φρένας A.Pr. 856
;ὡς ἐπτόηται E.Ba. 214
, cf. IA 1029; ἔρωτι ἐπτοάθης ib. 586 (lyr.); πτοιηθεὶς ὑπ' ἔρωτι Call.l.c.; , cf. R. 439d, Epicur.Fr. 465;περὶ τὴν ὀχείαν Arist.HA 614a26
, cf. 571b10;περὶ τὰ ὄψα Plu. 2.1128b
;περὶ τὸ κέρδος Onos.1.20
;ἐς γυναῖκας Luc.Am.5
; ἐπὶ τὸ νέον ib.23;ἐπὶ γυναικί Parth.4.2
;πρὸς τὰς αἶγας Plu.2.989a
;τῇ γνώμῃ πρὸς τὸν πόλεμον Id.Sull.7
; to be distraught, μεθ' ὁμήλικας ἐπτοίηται he gapes like one distraught after his fellows, Hes.Op. 447; τὸ πτοηθέν distraction, E.Ba. 1268. ( πτοι- only in dactylic verse, perh. metri gr.; the - άω inflexion only in Thgn. l.c., E.IA 586 (lyr.); Lesb. - αις ([etym.] ε ) may have - αι- for - η- as αἰμίονος, etc.) -
71 συμφορά
A bringing together, collecting,βελῶν Polem.Cyn.24
; conjunction,νούσων μυρίων τε καὶ κακῶν Aret. SD2.11
; comparison,τὰς ξ. τῶν βουλευμάτων S.OT44
(but in signf. 11.1, = τὰς συντυχίας καὶ ἀποβάσεις, acc. to Sch.):—pedantically for συμβολή, a contribution, Luc.Lex.6.II commonly (fromσυμφέρω A. 111.4
, and B. 111), event, circumstance, chance, hap,πᾶν ἐστι ἄνθρωπος συμφορή Hdt.1.32
; αἱ σ. τῶν ἀνθρώπων ἄρχουσι, καὶ οὐκὶ ὥνθρωποι τῶν ς. Id.7.49;συμφορὰς βίου A.Eu. 1020
(lyr.), cf. 897, Fr.96A;ἔν τε συμφοραῖς βίου S.OT33
; ξυμφορᾶς ἵν' ἕσταμεν in what a plight I am, Id.Tr. 1145;ὦ ξ. τάλαινα τῶν ἐμῶν κακῶν Ar.Ach. 1204
; ξυμφορᾶς τίνος κυρῆσαι; E. Ion 536 (troch.);πρὸς τὰς ξ. καὶ τὰς γνώμας τρέπεσθαι Th.1.140
; αἱ ξ. τῶν πραγμάτων ibid.2 mishap, misfortune, Hippon.49.4, etc.; early writers freq. add an epith.,σ. ἄχαρις Hdt.1.41
, 7.190;οἰκτρά Pi.O.7.77
; ; : c. gen.,σ. πάθους A.Pers. 436
; κακοῦ ib. 1030 (lyr.): but the word came to be used alone in a bad sense, συμφορᾷ δεδαιγμένοι (or δεδαγμ-) Pi.P.8.87;ὑπὸ τῆς σ. ἐκπεπληγμένος Hdt.3.64
;συμφορῇ τοιῇδε κεχρημένος Id.1.42
, cf. Antipho 3.2.8; αἱ παροῦσαι ς. S. Ph. 885; ἐς ( ἐπὶ codd.) συμφορὴν ἐμπεσεῖν, of a hurt or a disease, Hdt.7.88; of defects of character,τριῶν τῶν μεγίστων ξ., ἀξυνεσίας ἢ μαλακίας ἢ ἀμελείας Th.1.122
; of overpowering passion, X.Cyr.6.1.37: euphem. for ἄγος, S.OT99; for ἀτιμία, And.1.86; for banishment, X.HG1.1.27, Isoc.5.58; offence, trespass, Pl.Lg. 854d, 934b; συμφορήν or μεγάλην σ. ποιεῖσθαί ([etym.] τι ) look upon or consider a thing as a great misfortune, Hdt.1.83, 4.79, 5.35, etc.; folld.by ὅτι, Id.1.216, etc.; σ. νομίζειν, κρίνειν, ἡγεῖσθαι, X.Ages.7.4, 11.9, Pl.Phd. 84e: prov.,πῖνε, πῖν' ἐπὶ συμφοραῖς Simon.
(14) ap.Ar.Eq. 406; of a person, μηδὲ συμφορὰν δέχου τὸν ἄνδρα, i.e. ὡς ὄντα σ., S.Aj.68; τὸν ἄνθρωπον.. κοινὴν τῶν Ἑλλήνων ς. Aeschin.3.253;σ. τῆς πόλεως Din.1.65
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συμφορά
-
72 ὀξύρροπος
ὀξῠ-ρροπος, ον,A turning quickly, prop. of a delicate balance: metaph., ὀ. πρὸς τὰς ὀργάς sudden and quick to anger, Pl.Tht. 144a ;εἰς ὀργήν Jul.Or.2.65d
;νοῦς ὀ. πρὸς τὰς μιαιφονίας Memn.2
; also ὀ. θυμός unstable temper, Pl.R. 411b ; τὸ ὀ. τῆς πεύσεως rapidity or vehemence, Longin.18.1 ; cf. ὀξυρεπής. Adv.- πως D.C.Fr.50.3
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὀξύρροπος
-
73 λειτουργία
λειτουργία, ας, ἡ (s. prec. entry; Pla.+; ins, pap, LXX, ParJer 3; ApcSed 14, 3 and 11; EpArist, Philo, Joseph., loanw. in rabb.) prim. ‘public service’, the usual designation for a service performed by an individual for the state or public cult (oft. free of charge, s. lit. under λειτουργέω 2), in our lit. almost always used w. some sort of relig. connotation. As with the use of the verb λειτουργέω NT writers suggest an aura of high status for those who render any type of service.① service of a formal or public type, serviceⓐ of ritual and cultic services (Diod S 1, 21, 7; SIG 1109, 111; UPZ 17, 17 [163 B.C.] λ. τῷ θεῷ; 40, 19 [161 B.C.]; PTebt 302, 30 [s. Dssm. B 138=BS 141]; Ex 37:19; Num 8:22; 16:9; 18:4; 2 Ch 31:2; EpArist; Philo, Virt. 54 al.; Jos., Bell. 1, 26, Ant. 3, 107 al.; Hippol., Ref. 9, 30, 4) service as priest Lk 1:23. τὰς προσφορὰς καὶ λειτουργίας ἐπιτελεῖσθαι bring offerings and perform (other) ceremonial services 1 Cl 40:2. τὰ σκεύη τῆς λ. the vessels used in priestly service Hb 9:21 (ParJer 3:9, 11, 18). Of the high priest’s service 1 Cl 40:5. Fig., of the high-priestly office of Christ Hb 8:6.ⓑ of other kinds of service to God 1 Cl 20:10. Of Noah 1 Cl 9:4. Of Paul (w. θυσία, q.v. 1; cp. BGU 1201, 7 [2 A.D.] πρὸς τὰς λιτουργείας καὶ θυσείας τῶν θεῶν) sacrificial service Phil 2:17.—Of officials in Christian congregations (ἡ τῆς ἐπισκοπῆς λ. Iren. 3, 3, 3 [Harv. II 10, 3]) διαδέχεσθαι τὴν λ. αὐτῶν succeed to their office 1 Cl 44:2; ἡ αὐτοῖς τετιμημένη λ. the office held in honor by them 44:6; ἀποβάλλεσθαι τῆς λ. be removed from office 44:3. On D 15:1 cp. λειτουργέω 1a.—Also of the activities of a nonofficial pers. in the church service μὴ παρεκβαίνειν τὸν ὡρισμένον τῆς λ. αὐτοῦ κανόνα not overstepping the fixed boundaries of his service 1 Cl 41:1. Of acts that show forth Christian charity and other virtues that are beyond the call of ordinary duty and are therefore more like those rendered by public-spirited citizens and thus evoke God’s special approval: αἱ λ. αὗται these services Hs 5, 3, 3; cp. 5, 3, 8 (λ. ἐκκλησίας θεοῦ ἐπὶ σωτηρίᾳ ἀνθρώπων Orig., C. Cels. 8, 75, 18).—Of angels: λ. τῆς κτίσεως ‘service to the creation’ Hippol., Ref. 9, 30, 2.② service of a personal nature, help, assistance, service transf. sense of the primary mng. and mng. 1: of Epaphroditus’ services to Paul ἵνα ἀναπληρώσῃ τὸ ὑμῶν ὑστέρημα τῆς πρός με λειτουργίας in order that he might supply what was lacking in your service to me Phil 2:30. W. ref. to the collection ἡ διακονία τῆς λ. ταύτης 2 Cor 9:12.—ESchweizer, D. Leben d. Herrn in d. Gemeinde u. ihren Diensten, ’46, 19–23; AHillorst, Filología Neotestamentaria 1, ’88, 27–34.—DELG s.v. λαός. M-M. EDNT. TW. Spicq. Sv. -
74 συμ-βόλαιον
συμ-βόλαιον, τό, wie σύμβολον, Zeichen, aus dem man Etwas schließt, Anzeichen, Merkmal, ὡς οὐκέτ' ὄντος γὰρ τὰ συμβόλαιά σου πρὸς τὰς παρούσας ξυμφορὰς ἐφαίνετο, Soph. Phil. 872; ἃ νῷν συμβόλαια πρόσϑεν ἦν, Eur. Ion 411; Her. 5, 92, 7; – bes. Handelsverkehr, Handelsgeschäft, u. die daraus entspringenden Verpflichtungen, Eontraete u. dgl., τῶν πρὸς ἀλλήλους συμβολαίων, Plat. Polit. 294 e; Soph. 225 b; ἰόντα εἰς τὰ συμβόλαια, Legg. I, 649 e; πρὸς ἅπαντα τὰ ξυμβόλαια καὶ κοινωνήματα, V, 738 a; δικαιοσύνη ἡ ἐν συμβολαίοις, Xen. Hier. 9, 6; συμβολαίου λαχεῖν τινα, Jem. wegen eines Contractes vor Gericht belangen, Lys. 17, 3; περὶ ἰδίων συμβολαίων ἀγωνιζόμενοι, 30, 8; ἀντίδικος ἐξ ἑτέρων συμβολαίων, Is. 5, 33; vgl. Andoc. 1, 88; Lys. 3, 26; bei Dem. 18, 210 cutsprechen τὰ τοῦ καϑ' ἡμέραν βίου συμβόλαια den ἴδιαι δίκαι; πρὸς τὰ ξυμβόλαια, Handelsverkehr, Isocr. 2, 22; auch ausgeliehenes Geld, συμβόλαιον εἰς ἀνδράποδα συμβεβλημένον, Dem. 27, 27; τὰ Ἀϑήναζε καὶ Ἀϑήνηϑεν συμβόλαια, 32, 1, welche Rede, wie die 33., über dergleichen handelt; vgl. ib. §. 3, ὅσα ἐμοὶ καὶ τούτῳ ἐγένετο συμβόλαια, u. ἄλλου συμβολαίου οὐκ ὄντος ἐμοὶ πρὸς αὐτόν, u. συμβόλαιον συμβάλλειν τινί, 34, 1; συμβολαίων ἀποστερεῖν, um geliehenes Geld betrügen, D. Hal. 5, 66; ἀπώλλυ το τῷ πατρὶ τὸ συμβόλαιον, Dem. 49, 2, meinem Vater war die Schuldforderung verloren, er büßte sein Darlehn ein; συμβόλαια ἰδιωτικά, Privatvertrag, Pol. 20, 6, 1; περὶ συμβολαίων ἀμφισβητοῦντες, 26, 1, 11.
-
75 ὁρμάω
ὁρμάω, 1) trans., in Bewegungsetzen, antreiben, anregen, εἰς πόλεμον, Il. 6, 338 (wie Thuc. 1, 127), ποτὶ κλέος, Pind. O. 11, 21; ἦ ῥά σε Ἄρτεμις ὥρμασε – ἐπὶ βοῦς ἀγελαίας, Soph. Ai. 175; Καδμείαν μέριμναν ὁρμήσασ' ἐπ' ἔργον, Eur. Phoen. 1071; στρατὸν ἐπί τινα, Her. 8, 106, vgl. 1, 76; ἐφ' ὃ ἡ Μοῦσα αὐτὸν ὥρμησεν, Plat. Ion 534 c, vgl. Rep. V, 466 b; c. inf., Phaedr. 255 d; auch von Sachen, πόλεμον, erregen, Od. 18, 376. Daher pass. angetrieben werden, ὁρμηϑεὶς ϑεοῦ, von einem Gotte angereizt, Od. 8, 499, vgl. 4, 282. 13, 82 (doch s. den aor. auch unten beim med.; πρὸς ϑεῶν ὡρμημένος, Soph. El. 70; τοὺς ὑπὸ τούτου τοῦ ἔρωτος ὡρμημένους, Plat. Conv. 181 d. – 2) häufiger intr., wobei man ἑαυτόν ergänzen kann, sich in schnelle Bewegung setzen, ἴρηξ, ὃς ὁρμήσῃ πεδίοιο διώκειν ὄρνεον ἄλλο, Il. 13, 64, der sich aufschwingt einen andern Vogel zu verfolgen (= ὦρτο πέτεσϑαι ib. 62); ὁσσάκι δ' ὁρμήσειε Ἅχιλλεὺς στῆναι ἐναντίβιον, so oft er sich in Bewegung setzte, sich anschickte, versuchte, Widerstand zu leisten, 21, 265, wie ὁσσάκι δ' ὁρμήσειε πυλάων ἀντίον ἀΐξασϑαι, 22, 194, so oft er losfuhr, gegen die Thore anzudringen, u. so öfter c. inf. von dem ersten innern Antriebe, Vorsatze, Etwas zu unternehmen; ἤδη νίκην ὁρμῶντ' ἀλαλἀξαι, Soph. Ant. 133; στρατεύεσϑαι, Her. 7, 150; Folgde, wie Plat. Phaedr. 251 b Rep. IV, 452 b Conv. 190 a; Xen. An. 3, 4, 44; – sich schnell darauf losstürzen, darauf losstürmen, zum Angriff, sowohl τινός, auf Einen, ὁππότε Τρώων ὁρμήσειε, Il. 4, 335, als ἐπί τινα, Hes. Sc. 403 Her. 1, 1, u. ἐς μάχην, Aesch. Pers. 386, wie εἰς ἀγῶνα Eur. Phoen. 266; ὁρμᾶν πύργωμα ἔπι, Suppl. 1219, εἰς πατρὸς δόμους, Med. 1178; ϑεία ἡ ὁρμή, ἣν ὁρμᾷς ἐπὶ τοὺς λόγους, Plat. Parm. 135 d; auch von leblosen Dingen, δόξης ἐπὶ τὸ ὀρϑὸν ὁρμώσης, Phaedr. 238 b; ἐφ' ὅγε μέρος ὥρμηκεν ἡμῖν ὁ λόγος, Polit. 264 e; oft auch absolut, ὥςπερ ὡρμήσαμεν, ἴωμεν, Prot. 314 b; vgl. ὅπῃ ἄν τις ὁρμήσῃ, τοιαῦτα καὶ τὰ ἑπόμενα εἶναι, wie Einer beginnt, Rep. IV, 425 b; εἰς τὸ διώκειν ὁρμήσαντες, Xen. An. 1, 8, 25; ὥρμησαν δρόμῳ ἐπ' αὐτούς, 4, 3, 31, öfter; auch ὁδόν, einen Marsch beginnen, 3, 1, 8; ὁρμᾶν τὴν στρατείαν, Cyr. 8, 6, 20; u. so oft bei Pol., τὴν ἡδίω τῶν ὁδῶν ὥρμησε 12, 27, 2, πρὸς τὰς ἐπιβολάς 1, 3, 9, u. c. inf., διαβαίνειν ὥρμησαν εἰς Σικελίαν 1, 5, 2, ἐπὶ τὸ συνεμβαίνειν 1, 20, 7, öfter; ὡρμηκότες ἐπὶ τὸ σκοπεῖν, Xen. Mem. 3, 7, 9; Sp., πρὸς τὰ κάλλιστα ὥρμησα, Luc. Somn. 18, u. Plut. oft. – So bes. im pass. oder med. durch einen Andern oder sich selbst angetrieben werden, darauflosstürzen, sowohl τινός, auf Einen, Πηλείδης δ' ὡρμήσατ' Ἀγήνορος, er stürzte sich auf den Agenor, griff ihn an, Il. 21, 595, vgl. 14, 488, als ἐπί τινι, Od. 10, 214, μετά τινος, hinter Einem hereilen, Il. 17, 605, u. mit Präpositionen, die den Ort, von wo aus man eilt, bezeichnen, ὡρμᾶτ' ἐκ ϑαλάμοιο, sie eilte aus dem Schlafgemach, Il. 3, 142, vgl. 9, 178; u. so in Prosa, von einem Punkte aus aufbrechen, bes. von einem Feldherrn, mit seinem Heere ausrücken, Her. 1, 36. 8, 112 u. öfter; vgl. ἐκ πλοίων ὁρμώμενοι τοὺς ἰχϑύας αἱρέουσι, 3, 98; πάντα ἔφη ἐκ τῆς ψυχῆς ὡρμῆσϑαι καὶ τὰ κακὰ καὶ τὰ ἀγαϑὰ τῷ σώματι, Plat. Charmid. 156 e; περὶ τῆς ἀρχῆς διαλεγόμενος καὶ τῶν ἐξ ἐκείνης ὡρμημένων, und über das, was davon ausgeht, Phaed. 101 e; auch von Flüssen, entspringen, ποταμοὺς ἄνωϑεν ἐκ τῆς Ἴδης ὡρμημένους, Legg. III, 682 b; vgl. noch ἡ πρώτη βλάστη καλῶς ὁρμηϑεῖσα, hervorgebrochener Keim, VI, 765 e, u. τὰ ἀπ' ἐκείνης τῆς ὑποϑέσεως ὁρμηϑέντα, Phaed. 101 d; ἀπό, ἔκ τινος, Xen. An. 1, 2, 5. 5, 9, 23; ἐπολέμει ἐκ Χεῤῥονήσου ὁρμώμενος, indem er den Chersones zur Basis seiner Kriegsoperationen machte, 1, 1, 9, vgl. Hell. 1, 3, 4; ἐπὶ τὴν στρατείαν, Xen. Cyr. 1, 6, 1 u. öfter; Thuc. 3, 31, wo der Schol. erkl. ὁρμητήριον ἔχων; vgl. οὐκ ἀπὸ τοσῶνδε ὁρμᾶσϑαι, 1, 144; Pol. öfter; – auch das Ziel bezeichnend, εἰς ἐπάλξεις, Aesch. Spt. 31; ἐς ναῠν, Soph. Phil. 869; εἰς ἐπόψιον τόπ ον, Aut. 1097; ἐφ' ὑμᾶς, feindlich, Ai. 47; δεῠρο, 1203; u. mit dem bloßen accus., O. C. 1572; πρὸς δόμους, Eur. Hipp. 1152; εἰς ϑάλασσαν ποσίν, I. T. 1407; εἰς δόμους, Bacch. 1164; auch εἰς φυγήν, Rhes. 193; ὁρμέατο (ὥρμηντο) ἐπὶ τὸ ἱερόν, sie machten sich auf nach dem Tempel, Her. 8, 35; ἐπ' ἀλήϑειαν ὁρμωμένης ψυχῆς, Plat. Soph. 228 c; πρὸς τὴν ἡδονὴν ὥρμηται ἡ ποίη-σις, Gorg. 502 c. – Cum inf. = sich in Bewegung setzen, sich aufmachen, Etwas zu thun, μὴ φεύγειν ὁρμήσωνται, daß sie sich nur nicht aufmachen, um zu fliehen, Il. 8, 511; διώκειν ὡρμήϑησαν, 10, 359; ὡρμήϑη κόρυϑα κρατὸς ἀφαρπάξαι, er eilte, den Helm vom Haupte zu reißen, 13, 188; ἦτορ ὡρμᾶτο πολεμίζειν, das Herz fühlte sich getrieben zu kämpfen, 21, 272; ὁρμᾶται αἶνον ϑέμεν, Pind. N. 1, 5; häufiger in Prosa, λόγον ὥρμητο λέγειν, d. i. er hatte angefangen, Her. 3, 50; ὁρμέατο ἐκδιδόναι, 1, 158, vgl. 7, 22; ὁρμέατο βοηϑέειν, sie eilten ihnen zu Hülfe zu kommen; αὖϑις ὡρμᾶτο ἰέναι, Plat. Theag. 129 b; τῆς ἀνϑρωπείας φύσεως ὁρμωμένης προϑύμως τι πρᾶξαι, Thuc. 3, 45; Folgende. – Oft auch absolut, aufbrechen, eilen, bes. um anzugreifen, Il. 13, 182. 496. 526. 559; ἥ μιν ἔπειτ' ἀποπαύσει ἐς ὕστερον ὁρμηϑῆναι, Od. 12, 126, oft; auch mit dem Zusatz ἔγχεϊ, ξυστοῖς, ξίφεσι, mit dem Speere, den Schwertern angreifen, Il. 5, 855. 13, 496. 17, 530; u. übh. von jeder schnellen Bewegung, ὁρμώμενον δὲ μηδαμῶς ἀντισπάσῃς, Aesch. Prom. 337, öfter, auch von leblosen Dingen, τὸ φέγγος ὁρμάσϑω πυρός, Eum. 983; ἐχϑρῶν δ' ὕβρις ἀτάρβητος ὁρμᾶται, Soph. Ai. 195, u. öfter, wie Eur.; ὁρᾷς ὁρμωμένους ἡμᾶς πάλαι προϑύμως, Ar. Plut. 257; ὁ λόγος ὥρμηται, die Sage hat sich schnell verbreitet, Her. 3, 56; ὡς φάτις ὥρμηται, Her. 7, 189; auch ὁ λόγος ὥρμητο λέγεσϑαι, 4, 16. 6, 86; Xen. u. Folgde, wie Pol. oft. – Die Form ὁρμώωνται, bei Opp. Hal. 1, 598, berechtigt nicht zur Annahme eines neuen Präsens ὁρμώω.
-
76 αποκλινω
1) отклонять, смещать, поворачивать(ся)(εἰς αὗλιν HH.; ἐπ΄ ἀριστερά Theocr.; τὰ πρὸς τέν Γέλαν ἀποκεκλιμένα τῆς χώρας μἐρη Diod.)
2) перен. перетолковывать(ὄνειρον ἄλλῃ Hom.)
3) опрокидывать(ἀποκλινθέντος τοῦ φορείου Plut.)
4) pass. склоняться к закату(ἡμέρας ἀποκλινομένης Her.)
5) ( о местности) быть обращенным(πρὸς τέν ἠῶ Her.; πρὸς τὰς ἄρκτους Polyb.)
6) быть склонным, склоняться(πρός τι Plat., Arst., Plut., εἴς τι Plat., Plut. и ἐπί τι Isocr., Dem.)
7) быть благосклонным(πρός τινα Dem.)
8) кончаться, пропадать Soph. -
77 δυσις
1) заход, закат(ἄστρων δύσεις Aesch., Arst.; δ. τε καὴ ἀνατολέ ἡλίου Plat.)
2) (тж. τὸ πρὸς δύσει μέρος Polyb.) западπρὸς (ἡλίου) δύσιν Thuc., Arst. и πρὸς τὰς δύσεις Polyb. — на запад, к западу;
πρὸς δύσει и πρὸς ταῖς δύσεσι Polyb. — с запада -
78 μέτριος
I of Size, μ. ἄνδρες men of average height, Hdt.2.32; μ. πῆχυς the common cubit, Id.1.178; ἰσχὰς μ. a fair-sized fig, Diocl.Fr.140; of Time, μ. μῆκος λόγων the proper length of speech, Pl.Prt. 338b; μ. χρόνος ἀκμῆς a fair average time of maturity, Id.R. 460e.II of Number, [ἱππεῖς] μ. a reasonable number of.., X. Cyr.2.4.14.III mostly of Degree, moderate, ;μ. νῦν ἔπος εὔχου A.Supp. 1059
(lyr.);μ. χάρις E.IA 554
(lyr.);σῖτος -ώτατος X.Lac.1.3
; τὸ μ. the mean, S.OC 1212 (lyr.), cf. Pl.Lg. 719e, Plt. 284e;ὁμολογεῖται τὸ μ. ἄριστον καὶ τὸ μέσον Arist.Pol. 1295b4
;περαιτέρω τοῦ μ. X.Mem.3.13.5
;πέρα τοῦ μ. Thphr.CP6.1.4
;ἐνδοτέρω τοῦ μ. Plu.2.656f
;τὰ μ. E.Med. 125
(anap.);εἴη γ' ἐμοὶ μέτρια Id. Ion 632
;τὰ μ. κεκτῆσθαι X.Mem.2.6.22
;μ. καὶ δίκαια Ar.Nu. 1137
; μ. φιλία a friendship not too great, E.Hipp. 253 (anap.);μετρίων λέκτρων μετρίων δὲ γάμων.. κῦρσαι θνητοῖσιν ἄριστον Id.Fr. 503
(anap.); μ. ἐσθῆτι χρῆσθαι simple dress, Th.1.6; μετρία φυλακῇ not in strict custody, Id.4.30;βίος μ. καὶ βέβαιος Pl.R. 466b
; μ. σχῆμα modest apparel, Id.Grg. 511e;μ. οὐσίαν κεκτῆσθαι Arist.Pol. 1292b26
; οἱ μ. respectable people, D.18.10; later, poor,μ. καὶ δυστυχεῖς POxy.120.7
(iv A. D.), etc.: with inf., ὅσον οἰόμεθα μέτριον εἶναι πιεῖν just sufficient, Pl.Phd. 117b.2 tolerable,οἷς μὴ μ. αἰών S.Ph. 179
(lyr.);ἀπὸ τῶν μ. ἐπ' ἀμήχανον ἄλγος Id.El. 140
(lyr.);μ. ἄχθος E.Alc. 884
(anap.); ; ναύταις μ. χειμὼν φέρειν ib. 688; μετρίων δεομένῳ making a moderate request, Hdt.4.84;τυχεῖν τῶν μετρίων Lys.9.4
; τὰ μ. tolerable terms. Decr. ap. D.18.165;ἐπὶ μετρίοις Th.4.22
; μηδὲν μ. λέγειν nothing tolerably accurate, Pl.Tht. 181b; - ωτάτη ἡ δημοκρατία least intolerable, Arist.Pol. 1289b4, cf. Men.532.17 ([comp] Sup.).3 of Persons, moderate in desires and the like , temperate, Ar.Pl. 245; -ώτεροι ἐς τὰ πολιτικά Th.6.89
;μ. πρὸς τὰς ἡδονάς Pl.Lg. 816b
;σώφρων καὶ μ. πρὸς τὴν καθ' ἡμέραν δίαιταν Aeschin.3.170
;ἐν τῷ σίτῳ X.Cyr.5.2.17
; of Love, μάκαρες οἳ μ. θεοῦ (sc. Ἀφροδίτης) (lyr.), cf. Fr. 967 (lyr.);εἰ δ' ἦσθα μ. τἄλλα γ' ἡδίστη θεῶν πέφυκας Id.Hel. 1105
; also, moderate, fair, Thgn.615, Pl.R. 396c, etc.; a favourite word in democratic states,μ. καὶ φιλάνθρωπος D.21.185
; σαυτὸν -ώτερον παρέχειν ib.134; μ. πρὸς τοὺς ὑπηκόους mild towards.., Th.1.77.B Adv. μετρίως moderately, within due limits,ἀπηγήσεσθαι Hdt.2.161
; in due measure, neither exaggerating nor depreciating,εἰπεῖν Th.2.35
; ;μ. περὶ αὑτῶν διαλεχθέντες Isoc.12.171
; μ. ἔχειν to be in due proportion, neither too much nor too little, Pl.Tht. 191d; μ. ἔχειν βίου to be moderately well off, Hdt.1.32;μ. φιλοσοφίας ἔχειν Pl.Euthd. 305d
: [comp] Comp. μετριώτερον (infr. 3), also - ωτέρως Arist.HA 587a1: [comp] Sup. - ώτατα Th.6.88, etc.2 enough,μ. κεχόρευται Ar.Nu. 1511
(anap.);μ. πρὸς τὴν ἐμὴν ἀνάγκην εἰρημένα Id.Ec. 969
; moderately, pretty well,ἐν οἰκουμένῃ καὶ μ. πολιτείᾳ Pl.Lg. 936b
;σωφρονοῦσι καὶ μ. D.6.19
; μ. [λέγειν] Men.Pk. 262;ἀποδέξασθαι μ. Pl. Tht. 161b
.3 modestly, temperately, , cf. HF 709;ἀποκρίνασθαι X.An.2.3.20
;μ. βεβιωκώς Lys. 16.3
(but μ. διάγειν to be moderately off, X.Hier.1.8);πενθεῖν μ. Antiph.53.1
;φέρειν Plb.3.85.9
; on fair terms,μ. ξυναλλαγῆναι Th.4.19
, cf. 20: [comp] Comp. - ώτερον, πρός τινας φρονεῖν X.Cyr.4.3.7
.4μ. ἔχειν
to be in 'middling' health,PLips.
108.6 (ii/iii A. D.).II neut. μέτριον and μέτρια as Adv.,μέτριον ἔχειν Pl.Lg. 846c
(sed leg. μέτρον); μέτρια βασανισθείς Id.Sph. 237b
: also with Art.,τὸ μέτριον ἀποκοιμηθῆναι X.Cyr.2.4.26
;τὰ μέτρια διαφέρεσθαι Th.4.19
, cf. 8.84.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μέτριος
-
79 παρατρίβω
A rub beside or alongside, π. χρυσὸν ἀκήρατον ἄλλῳ χρυσῷ (sc. ἐς βάσανον) rub pure gold by the side of other gold on the lapis Lydius and see the differ ence of the marks they leave, Hdt.7.10.ά :—[voice] Pass., to be rubbed beside or upon,καθάπερ πρὸς τὰς βασάνους Arist.Col. 793a33
; .2 rub on or against,τινί τι Ael.NA17.44
; πρὸς θάμνους Suid.s.v. ὅπου αἱ ἔλαφοι :— [voice] Pass., rub oneself against,τὰ ὕπτια πρὸς τὰ ὕπτια Arist.HA 540b12
; dub. in Sor.1.7.3 rub slightly, brush,π. οὔρῳ τοὺς ὀδόντας D.S.5.33
, cf. Diocl.Fr.141 ;τοὺς ὀφθαλμούς S.E.M.7.258
.II παρα-τρίβεσθαι πρός τινα clash against, fall out with one, Plb.27.15.6 ;ἔκ τινων πρός τινας Id.4
47.7 : abs.,διά τι Id.9.11.2
.III παρατρίψασθαι τὸ μέτωπον harden the forehead as it were by perpetual rubbing, i. e. to be utterly hardened, dead to shame, Str.13.1.45.IV [voice] Pass., to be exhausted,ἀναβάσει POxy.1668.24
(iii A. D.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παρατρίβω
-
80 προσχωρέω
A- ήσω Th.2.2
,79; also- ήσομαι Id.8.48
, X.HG7.4.16, Pl.R. 539a:—go to, approach, c. dat.,προσεχώρεον πλησιαιτέρω τὸ στρατόπεδον τῷ στρατοπέδῳ Hdt.4.112
, cf. Th.3.32, Epicur.Nat.2.3: abs., opp. ἀπιέναι, X.Mem.4.3.8.II come or go over to, join, [ τῷ Ἑλληνικῷ ἔθνεϊ] Hdt.1.58, cf. 7.235;τῷ Μήδῳ Th.1.74
, cf. 2.2, etc.;πρός τινα Hdt.4.120
, Th.3.61, D.13.20: abs., Th.2.79, 3.7, 52, al.; alsoπ. ἐς ὁμολογίην Hdt.7.156
;ὁμολογίᾳ Th.1.117
, 2.100;π. Ἀθηναίοις ἐς ξυμμαχίαν Id.1.103
; πρὸς ὁποῖον βίον ἄλλον.. προσχωρήσεται to what other sort of life he will give himself up, Pl. l.c.2 side with, support,οὐκ ἐθέλει οὐδὲ ὁ θεὸς προσχωρέειν πρὸς τὰς ἀνθρωπηΐας γνώμας Hdt.8.60
.γ; πρός τινας Id.9.55
;τούτοισι Id.5.45
; comply with,τοῦδε π. λόγοις S.Ph. 964
;π. πόλει E. Med. 222
.3 approach, i.e. agree with, be like,τὰ νόμαια Θρήϊξι προσκεχωρήκασι Hdt.4.104
;γλῶσσαν πρὸς τὸ Καρικὸν ἔθνος Id.1.172
.4 of funds, to be applied,εἰς συνωνὴν πυροῦ POxy.909.20
(iii A.D.).5 μὴ προσχωρηθέντος written in error for μήποτε χωρισθέντος in UPZ35.17 (ii B.C., cf. 36.15).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προσχωρέω
См. также в других словарях:
ДОСИФЕЙ II НОТАРА — [греч. Ϫοσίθεος Νοταρᾶς] (31.05.1641, сел. Арахова (совр. Эксохи, ном Ахея, Греция) 7.02.1707, К поль), патриарх Иерусалимский (1669 1707). Жизнь Род. в семье торговца Николая Скарпета, утверждавшего свое происхождение от к польской фамилии… … Православная энциклопедия
ИУСТИН ФИЛОСОФ — [греч. ᾿Ιουστῖνος Θιλόσοφος] (кон. I нач. II в., г. Флавия Неаполь 165, Рим), мч. (пам. 1 июня), апологет, отец Церкви. Жизнь Мч. Иустин Философ. Роспись ц. свт. Николая мон ря Ставроникита, Афон. Мастера Феофан Критский и Симеон. 1546 г. Мч.… … Православная энциклопедия
Ελλάδα - Εκπαίδευση — Η ΠΡΟΕΠΑΝΑΣΤΑΤΙΚΗ ΠΕΡΙΟΔΟΣ ΟΙ ΜΕΓΑΛΟΙ ΔΙΔΑΣΚΑΛΟΙ ΤΟΥ ΓΕΝΟΥΣ Είναι οι λόγιοι της προεπαναστατικής περιόδου (β΄ μισό 18ου αιώνα μέχρι την κήρυξη της επανάστασης) οι οποίοι, προσβλέποντας στην πνευματική αναγέννηση του Γένους, που θα έφερνε και την… … Dictionary of Greek
εικονομαχία — Διαμάχη γύρω από το θέμα των ιερών εικόνων, η οποία εξελίχθηκε σε θρησκευτική κρίση, που συντάραξε για έναν και περισσότερο αιώνα (726 843) τη Βυζαντινή αυτοκρατορία. Μπορεί να διαιρεθεί σε δύο περιόδους· η πρώτη αφορά την περίοδο 726 780 και η… … Dictionary of Greek
νους — ο (ΑΜ νοῡς, Α και ασυναίρ. τ. νόος) 1. η ικανότητα τού νοείν, σε αντιδιαστολή προς το αισθάνεσθαι, η δύναμη που χαρακτηρίζει τον άνθρωπο να σκέφτεται λογικά, το σύνολο τών λειτουργιών τού ανθρώπινου εγκεφάλου, νόηση, διάνοια («τυφλὸς τὰ τ ὦτα τόν … Dictionary of Greek
Lelantinischer Krieg — Darstellung zweier archaischer Reiter auf einer Vase des 6. Jahrhunderts v. Chr. Als Lelantischer Krieg wird ein Konflikt zwischen den griechischen Stadtstaaten Chalkis und Eretria bezeichnet, der sich in frühgriechischer Zeit – etwa 710 bis 650… … Deutsch Wikipedia
Lelantischer Krieg — Datum ca.710–650 v. Chr. Ort Euböa Ausgang umstritten … Deutsch Wikipedia
Guerra Lelantina — Fecha Entre finales del siglo VIII a. C. y la primera mitad del siglo VII a. C. Lugar Eubea, Grecia Resultado Sujeto de debate … Wikipedia Español
Teeteto — Para otros usos de este término, véase Teeteto (desambiguación). Teeteto, en griego Θεαίτητος, en latín Theaetetus o Theaitetos (Atenas c. 417 a. C. 369 a. C.), hijo de Eufronio, del demo ateniense de Sunión, fue un matemático … Wikipedia Español
ANGLIA — Insulae Britanniae pars, olim Albion, seu Albania, ab albis rupibus (ur quidam volunt) quae primum illuc navigantibus apparent, sic dicta. Hodie in duaspartes dividitur, Angliam proprie sic dictam, veteribus Lhoegriam, et Cambriam, seu Walliam.… … Hofmann J. Lexicon universale
επικλίνω — ἐπικλίνω (AM) μσν. επιδοκιμάζω, συγκατανεύω αρχ. 1. προσδίδω επικλινή θέση 2. κατευθύνω σε κάτι 2. ενεργώ ώστε κάτι να πάρει μια ορισμένη κατεύθυνση 3. στηρίζω κάτι πάνω σε κάτι άλλο, ακουμπώ 4. (για πόρτα) κλείνω 5. βρίσκομαι σε επικλινή θέση,… … Dictionary of Greek