-
61 ἀπαλλάσσω
A- ξω Isoc.5.52
: [tense] pf.ἀπήλλᾰχα X.Mem. 3.13.6
: [tense] aor.ἀπήλλαξα Hdt.1.16
, Ar.V. 1537, etc.:—[voice] Pass., [tense] pf.ἀπήλλαγμαι Id. Pax 1128
, Isoc.5.49, [dialect] Ion.ἀπάλλαγμαι Hdt.2.144
, 167: [tense] aor. ἀπηλλάχθην, [dialect] Ion.ἀπαλλ- Id.2.152
, etc.; in [dialect] Att. ἀπηλλάγην [ᾰ] as always in Prose; also in Trag. (for the most part metri gr., cf. however S.Ant. 422, El. 783 (v.l.), E.Ph. 592 (v.l.), Andr. 592): [tense] fut.ἀπαλλαχθήσομαι Id.Hipp. 356
, Ar.Av. 940; in Prose,ἀπαλλαγήσομαι Th. 4.28
, etc.:—[voice] Med., [tense] fut. (in pass. sense)ἀπαλλάξομαι Hdt.7.122
, E. Hel. 437, Th.8.83, etc.: [tense] aor.ἀπαηλλάξαντο E.Heracl. 317
, cf. Plu. Cat.Mi.64.A. [voice] Act., set free, deliver from a thing,παιδίον δυσμορφίης Hdt. 6.61
; τινὰ πόνων, κακῶν, A.Eu.83, Pr. 773;τινὰ ἐκ γόων S.El. 292
;ἐκ φόβου καὶ κακῶν And.1.59
: c. acc. only, release, S.Ant. 596, etc.;κόπος μ' ἀ. Id.Ph. 880
.2 put away from, remove from, τί τινος, as ἀ. γῆς πρόσωπον, φρενῶν ἔρωτα, E.Med.27, Hipp. 774 (lyr.);σφαγῆς χεῖρα IT 994
;χρυσὸν χερός Hec. 1222
; ἀ. τινά τινος take away or remove from one, Ar.Ec. 1046;τινὰ ἀπὸ τῆς πολιορκίας D.C.43.32
.3 c. acc. only, put away, remove, τι E.Hec. 1068, Pl.Prt. 354d, etc.; μύθοις ἔργ' ἀ. κακά do away ill by words, E.Fr.282.26; get rid of creditors, And. 1.122;τοὺς χρήστας Is.5.28
; get rid of an opponent, by fair means or foul, D.24.37;ἀ. τοὺς κατηγόρους Lys.29.1
;τοὺς Πελοποννησίους ἐκ τῆς χώρας Th.8.48
; dismiss, send away,τινά Id.1.90
; remove or displace from an office, ib. 129;ἀ. τοὺς ὑπηρέτας καὶ θεραπευτῆρας Plu. Lyc.11
; also, make away with, destroy, Thphr.HP9.15.2;ἑαυτόν Plu.Cat.Mi.70
; bring to an end, .4 in Law, give a release, discharge, D.36.25, cf. 37.1;τοὺς δανείσαντας ἀ. 34.22
, cf. PTeb.315.16 (ii A.D.); discharge a debt, D.C.59.1, etc.:—so in [voice] Pass., Id.51.17.II intr., get off free, escape, esp. with an Adv. added, ῥηιδίως, χαλεπῶς ἀ., Hp.VM10,20, cf. X.Cyr.4.1.5;ὁ στόλος οὕτως ἀ.
came off, ended,Hdt.
5.63, cf. A.Ag. 1288, E.Med. 786;οὐκ ὡς ἤθελε ἀπήλλαξεν Hdt.1.16
;κάκιον ἀ. Pl.R. 491d
, cf. Men.Epit. 199;καταγελάστως ἀ. Aeschin.2.38
;ἀλυσιτελῶς ἀ. Thphr.Char.8.11
; ἀλύπως ἀ. get along well, PPetr.3p.58: with part. or Adj., χαίρωνἀ. Hdt.3.69
;ἀθῷοι ἀ. Pl.Sph. 254d
, etc.: c. gen., depart from, (dub.l.); ; soπῶς ἀπήλλαχεν ἐκ τῆς ὁδοῦ; X.Mem.3.13.6
; in respect of..,Diph.
73.B. [voice] Pass. and [voice] Med., to be set free or released from a thing, get rid of it,ἀπαλλαχθέντας δουλοσύνης Hdt.1.170
;τυράννων Id.5.78
;τῶν παρεόντων κακῶν Id.2.120
; ; ; ; ;Κλέωνος Th.4.28
;τῆς κακουχίας ἐπὶ τὴν αὑτοῦ σκηνήν Plb.5.15.6
.2 get off, escape, mostly with some Adj. or Adv. added (as in [voice] Act. 11),ῥηιδίως ἀ. Hp.VM3
;ἀγῶνος ἀ. καλῶς E.Heracl. 346
; ἀζήμιος ἀπαλλαγῆναι, ἀπαλλάττεσθαι, Ar.Pl. 271, Pl.Lg. 721d.3 abs., to be acquitted, D.22.39.4 of a point under discussion, to be dismissed as settled,τοῦτο ἀπήλλακται μὴ.. τὸ φίλον φίλον εἶναι Pl.Ly. 220b
, cf. Phlb. 67a.II remove, depart from, ἐκ τῆς χώρης, ἐξ Αἰγύπτου, Hdt.1.61,2.139, al.;μαντικῶν μυχῶν A.Eu. 180
;γῆς ἀπαλλάσσεσθαι πόδα E.Med. 729
;δόξης, δέους Th.2.42
;ἀ. παρά τινος Aeschin.1.78
; depart, go away,ἐς τὴν ἑωυτοῦ Hdt.1.82
, al.;ἐπὶ τῆς ἑωυτοῦ Id.9.11
, cf. 5.64;πρὸς χώραν Pl.Lg. 938a
: abs., Hdt.2.93, al., Aen. Tact.10.19, 15.9.2 ἀπαλλάσσεσθαι τοῦ βίου depart from life, E.Hel. 102, Hipp. 356;βίου ἀπαλλαγὴν ἀ. Pl.R. 496e
; freq. without τοῦ βίου, depart, die, E.Heracl. 1000, Pl.Phd. 81c, etc.3ἀ. λέχους
to be divorced,E.
Andr. 592;ἀ. γυναῖκά τε ἀπ' ἀνδρὸς καὶ τὸν ἄνδρα ἀπὸ γυναικός Pl.Lg. 868d
.5ἀ. ἐκ παίδων
become a man,Aeschin.
1.40.6 to be removed from, free from the imputation of, ἀπηλλαγμένος εὐηθίης many removes from folly, Hdt.1.60;ξυμφορῶν Th.1.122
;αἰσχύνης Id.3.63
: c. inf., κρῖναι ἱκανῶς οὐκ ἀπήλλακτο was not far from judging adequately, Id.1.138.b πολλὸν ἀπηλλαγμένος τινός far inferior to him, Hdt.2.144.7 depart from, leave off from,τῶν μακρῶν λόγων S.El. 1335
; ;ἀ. λημμάτων
give up the pursuit of..,D.
3.33; οὐκ ἀπήλλακται γραφικῆς is not averse from.., Luc.Salt.35.b abs., have done, cease, of things, S.Ant. 422;ὅταν ἡ μέθη ἀπαλλαγῇ Arist.MM 1202a3
.c throw up one's case, give up a prosecution, D.21.151,198.d c. part., εἰπὼν ἀπαλλάγηθι speak and be done withit, Pl.Grg. 491c, cf.Tht. 183c; ;ἀπαλλάχθητι πυρώσας E. Cyc. 600
: also in part., with a Verb, οὐκοῦν ἀπαλλαχθεὶς ἄπει; make haste and begone, S.Ant. 244.8 to depart from enmity, i.e. to be reconciled, settle a dispute,πρὸς ἀλλήλους Pl.Lg. 915c
: abs., ib. 768c.9 recover from an ailment, Aret.SD1.14.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀπαλλάσσω
-
62 ψεύδω
ψεύδω, 1 ) Act., belügen, betrügen, täuschen; τινά, ϑεοὶ ψεύσουσί με Soph. O. C. 634, vgl. 1505; τινά τινος, Einen betrügerisch einer Sache berauben, ihn um Etwas betrügen, ἔψευσας φρενῶν Πέρσας Aesch. Pers. 464; ἔψευσάς με ἐλπίδος, du hast mich in meiner Erwartung getäuscht, Soph. Ai. 1361; ψεύσει σ' ὁδοῦ τῆςδ' ἐλπίς Eur. Hec. 1052; so auch Ar. Thesm. 870; in Prosa seltener; τὰς ἐλπίδας Xen. Cyr. 1, 5,13; Hell. 4, 4,10; Sp., wie Pol. 17, 11, 11. – Pass. belogen, betrogen werden, dah. sich täuschen, irren, τί od. τινός, in Etwas; ψευσϑήσομαι γνώμης Soph. Ant. 708; ἐψευσμένοι γνώμης Her. 8, 40; πολλὰ ψευσϑεῖσα Aesch. Ch. 748; ἡνίκ' ἂν ψευσϑῶσι δείπνου Ar. Nub. 608; τῆς ἐλπίδος ἐψεύσϑη Her. 9, 61; ἐψευσμένοι τῆς τῶν Ἀϑηναίων δυνάμεως, d. i. in ihrer Ansicht von der Macht, Thuc. 4, 108; ὡς εἰδὼς διακείσεται περὶ ὧν ἔψευσται Plat. Theaet. 200 a, wie Prot. 358 c; τὸ ἐψεῠσϑαι τῆς ἀληϑείας Rep. III, 413 a; ἐψεῦσϑαι u. ἀμαϑεῖς εἶναι entspricht einander II, 382 b ῖδιὰ τὸ ἐψεῦσϑαι ἑαυτῶν ist Ggstz von είδέναι Xen. Mem. 4, 2,261; Theaet. 195 a; Pol. 4, 51, 9 u. Sp.; selten mit dem dat., ψευσϑῆναι γνώμῃ, Schweigh. Her. 7, 9,3; ἡ τρίτη τῶν ὁδῶν μάλιστα ἔψευσται, die dritte Erklärungsart ist die unrichtigste von allen, Her. 2, 22. – Etwas als Lüge oder Täuschung darstellen, τί, Soph. Ant. 385, ψεύδει ἡ 'πίνοια τὴν γνώμην, Nachdenken straft die Meinung Lügen; vgl. ἡ ψευσϑεῖσα ὑπόσχεσις, das gebrochene Versprechen, Thuc. 3, 66. – 2) Med. ψεύδομαι, ψεύσομαι, ἐψευσάμην, die Unwahrheit reden, lügen, täuschen; μὴ ψεύδε' ἐπιστάμενος σάφα εἰπεῖν Il. 4, 404; μαψιδίως Od. 14, 365; ψεύσομαι ἤ ἔτυμον ἐρέω Il. 13, 534 Od. 4, 140; auch Ggstz von νημερτής εἰμι, h. Merc. 369; auch = meineidig sein, einen Eid verletzen, Hes. O. 285, wie ὅρκια ψεύσασϑαι, den Eid brechen, Il. 7, 352; συνϑήκας ψεύδεσϑαι, einen Vertrag nicht halten, Xen. Ages. 1, 12; womit man noch vergleichen kann οὐκ ἐψεύσαντο τὰς ἀπειλάς, sie ließen ihre Drohungen nicht zu Lügen werden, sie machten sie wahr, Her. 6, 32; ψεύσομαι ἀμφί τινι Pind. Ol. 13, 50; ἐψευοάμην ξυναινέσασα Aesch. Ag. 1181; μάντις ὢν οὐ ψεύσομαι Eum. 585; τοῦτό γ' οὐκ ἐψεύσατο Ar. Eccl. 445; u. in Prosa oft bei Plat.: οὐδὲν κατὰ σοῦ ψεύδεται Euthyd. 284 a; Ggstz ἀληϑεύειν Crat. 431 b; ἔστιν ὅ τι τούτου ψεῦδος λυσιτελέστερον ἂν ἐψεύσατό ποτε Legg. II, 663 d; τινά τι, Xen. An. 1, 3,10 u. öfter. – Auch ψεύδεσϑαί τινα = Einen betrügen, täuschen, οὔποτ' ἄλλον ἄνδρα ψεύσεται μαντεύμασιν Eur. Hel. 1642; Xen. Hell. 3, 1,25, u. bes. sp. D., wie Ap. Rh. 1, 765 Arat. 35.
-
63 ΓΡΑ 'Φω
ΓΡΑ 'Φω, ritzen, eingraben, schreiben, malen; pass. aor. u. fut. γραφῆναι, γραφήσεται, Plat. Phaedr. 271 b; Sp. ἐγράφϑην, auch γεγράφηκα; perf. pass. ἐγραμμένοι steht Inscr. 11, κατὰ δ' ἔγραπται Opp. Cyn. 3, 2, 74. – Hom. zweimal, in der ursprünglichen Bedeutung, = ritzen, eingraben: Iliad. 17, 599 βλῆτο γὰρ ὦμον δουρί, ἄκρον ἐπιλίγδην· γράψεν δέ οἱ ὀστέον ἄχρις αἰχμὴ Πουλυδάμαντος; 6, 169 πέμπε δέ μιν Λυκίηνδε, πόρεν δ' ὅ γε σήματα λυγρά, γράψας ἐν πίνακι πτυκτῷ ϑυμοφϑόρα πολλά, δεῖξαι δ' ἠνώγειν ᾧ πενϑερῷ, ὄφρ' ἀπόλοιτο, vgl. vs. 176 sqq καὶ τότε μιν ἐρέεινε καὶ ᾔτεε σῆμα ἰδέσϑαι, ὅ ττί ῥά οἱ γαμβροῖο πάρα Προίτοιο φέροιτο. αὐτὰρ ἐπεὶ δὴ σῆμα κακὸν παρεδέξατο γαμβροῠ. κτἑ. In dieser Stelle ist nicht von Buchstabenschrift die Rede, sondern vom Einritzen gewisser Symbole und Zeichen, welche bildlich andeuteten, der Ueberbringer solle sterben. Es giebt im Homer noch eine ähnliche Stelle, an welcher das composit. ἐπιγράφω ganz in demselben Sinne gebraucht wird, wie Iliad. 6, 169 das simpl. γράφω, nämlich Iliad. 7, 187, wo der Zusammenhang noch deutlicher als 6, 169 zeigt, daß keine Allen gemeinsame Buchstabenschrift erwähnt werde, sondern bloß ein Symbol, ein Zeichen; nämlich nur derjenige selbst versteht es, welcher es einritzte. Beide Stellen, an denen, wenn auch keine Buchstabenschrift, doch eine Vorstufe derselben erwähnt wird, Hiad. 6, 169 und 7, 187, gehören zu Lachmanns sechstem Liede; ein Umstand, den Lachmann selber in den Betrachtungen über Homers Ilias S. 22 bei der Abgränzung dieses seines sechsten Liedes nicht erwähnt, an den er auch bei seiner Untersuchung, nach mündlichen Mittheilungen, nicht gedacht hat, den er aber, als man ihn von anderer Seite mündlich auf denselben hinwies, als sehr wichtig und als einen neuen Beweis der ursprünglichen Zusammengehörigkeit beider Bücher 6. u. 7. ansah. Sofort aber verwahrte er sich, u. mit vollem Rechte, gegen die Ansicht, als ob aus dem γράφειν des sechsten Liedes geschlossen werden könne, daß dies Lied junger als irgend ein anderer Theil der Homerischen Dichtungen sei. Es sei eben nur ein anderer Dichter. Ueber die ganze vielbesprochene Angelegenheit s. Wolf. Prolegg. p. 40–94 Lehrs. Aristarch. p. 103. 348 Sengebusch Homer. dissert. 2 p. 41 sqq. Die Thatsache, daß im Homer von Buchstabenschrift nicht die Rede sei, hat schon Aristarch festgestellt, dessen Metalepsis ξέειν ist: s. Schell. Aristonic. Iliad. 6, 169. 176. 7, 175. 187. Vgl. außer ἐπιγράφω noch ἐπιγράβδην Iliad. 21, 166 und γραπτύς Odyss. 24, 229. – Homerisch redet Poll. 9, 83 εἴτε Φείδων πρῶτος ὁ Ἀργεῖοςἔγραψε νόμισμα, εἴτε Δημοδίκη ἡ Κυμαία κτἡ., vgl. 84 εἰ Μιτυληναῖοι μὲν Σαπφὼ τῷ νομίσματι ἐνεχάραττον, Χῖοι δὲ Ὅμηρον, Ἰασεῖς δὲ παῖδα δελφῖνι ἐποχούμενον, Δαρδανεῖς δὲ ἀλεκτρυόνων μάχην κτἡ. Gewöhnlich aber heißt γράφειν nach Homer schreiben oder malen; Linien, Figuren, Buchstaben mit dem Griffel oder Pinsel machen, schreiben, malen, von Her. u. Pind. an überall; ἐς διφϑέρας, εἰς σκῠλα, Her. 5, 58; Eur. Phoen. 574 u. A.; γράμματα ἐν φλοίῳ γεγράψεται Theocr. 18, 47; εἰς στήλην Dem. 9, 41; sprichw. εἰς ὕδωρ γρ., von Dingen, die keinen Erfolg haben, B. A. 55; vgl. Paroem. Plut. 5; ἐν ὕδατι Plat. Phaedr. 276 c; καϑ' ὕδατος Luc. Catapl. 21; kom. εἰς οἶνον γρ. Xenarch. Ath. X, 441 e; ἐς τὰ ἱερὰ γράψαντα ἀναϑεῖναι Plat. Legg. XII, 943 c; vgl. Pind. Ol. 3, 30 u. Plat. Charm. 165 a; ἐν χρυσῷ πίνακι Critia. 620 c; εἰκόνας Phil. 39 b; ἢ πλάττειν Soph. 235 e; τὰ ζῷα γράφειν Gorg. 453 c, woher ζωγραφεῖν; ἀνδριάντας, bemalen, Rep. IV, 420 e; – ein Buch, einen Brief schreiben, πρός τινα, περί τινος; τί, etwas beschreiben, νόμους, Gesetze vorschreiben, geben, vom Gesetzgeber; auch ohne νόμους, z. B. παρὰ τὰ γραφέντα δρᾶν Plat. Polit. 295 d u. öfter; τὰ γεγραμμένα, = νόμοι, Dem. 58, 24; vgl. πότμος ἔγραψε, das Schicksal bestimmte, Pind. N. 6, 5; dah. ζημίαν, κληρονόμον, ἐπίτροπον, fest-, einsetzen, Plat. Legg. VII, 790 a XI, 923 e 924 a; – γνώμην, eine Meinung aufschreiben, um sie genehmigen zu lassen, ἐς τὸν δῆμον Plut. Arist. 3; ebenso νόμον, ψήφισμα, Xen. Hell. 1, 7, 37 Mem. 1, 2, 42; oft bei Oratt.; πόλεμον, εἰρήνην, πρεσβείαν, darauf antragen, Dem. 10, 55. 19, 55, u. öfter bei Rednern; c. acc. c. inf., ἔγραψεν ἐξιέναι βοηϑήσοντας Ἀϑηναίους, daß sie ausziehen sollten, Dinarch. 1, 39. – Med., sich etwas aufschreiben, Her. 2, 82, sich etwas malen lassen, 4, 88; vgl. Plut. Mar. 40; γράφου δὲ φρενῶν εἴσω Soph. Phil. 1325; vgl. Pind. Ol. 11, 3; νόμους, sich Gesetze geben lassen, vom Volke; ὑπομνήματα Plat. Theaet. 142 e; vgl. Critia. 113 a; sich seinen Namen aufschreibenlassen, Legg. VIII, 850 b; zu einer Klasse rechnen, ἕνα τῶν μαϑητῶν καὶ ἐμὲ γράφου Crat. 428 b; so auch akt., ἐμὲ γράφε τῶν ἱππεύειν ἐπιϑυμούντων Xen. Cyr. 4, 3, 21; οὐ Κρέοντος προστάτου γεγράψομαι, als Klient des Kreon, Soph. O. R. 411; – πρόςοδον γράψασϑαι πρὸς τὴν βουλήν, schriftlich um Erlaubniß bitten, in den Senat zu kommen, Dem. 24, 48; συγγραφὴν γράψασϑαι, einen Vertrag aufsetzen, 56, 6. – In attischer Gerichtssprache, γράφεσϑαί τινά τινος, Einen eines Staatsverbrechens wegen anklagen, z. B. παρανοίας, ἀστρατείας, παρανόμων u. ä., Plat. u. Oratt.; τὴν τῆς παρανοίας γράφεσϑαι δίκην od. γραφήν Plat. Legg. XI, 929 d e; γραφήν σέ τις γέγραπται Euthyphr. 2 a; c. partic., ὡς καινοὺς ποιοῠντα ϑεοὺς ἐγράψατο 3 b; – γράφεσϑαι ψήφισμα, δωρεάν, gegen einen Volksbeschluß, ein Geschenk, als gesetzwidrig, Klage erheben, Dem. 20, 146; seltener c. acc. c. inf., Ar. Pax 107 Vesp. 894, der es Av. 1053 auch im act. in dieser Bdtg braucht, was die Atticisten verwerfen; vgl. noch Antiphan. Ath. II, 66 c στρεβλοῠν γράφουσι τοῠτον ὡς κατάσκοπον, eigtl. sie tragen darauf an; pass., εἴ σοι γράφοιτό τις δίκη Nubb. 758; ἡ γραφεῖσα δίκη Plat. Legg. XII, 956 c; γραφεὶς τὸν ἀγῶνα τοῠτον ἀπέφυγον Dem. 18, 103; τὸ γεγραμμένον, die streitige Geldsumme, um die Einer verklagt ist, Dem. 24, 83; τὰ γεγραμμένα, die Klagepunkte, 18, 56; Lycurg. 5.
-
64 καρπός
καρπός, ὁ (mit κάρφω zusammenhangend), 1) die Frucht; häufig durch Zusätze näher bestimmt, ἀρούρης, Feldfrucht, Getreide, Il. 6, 142, wie καρπὸν δ' ἔφερε ζείδωρος ἄρουρα Hes. O. 117; ἐλαίας Pind. N. 10, 65, wie Aesch. Pers. 609; βύβλο υ Suppl. 772; γαίας καὶ βροτῶν Eum. 867; χρύσεον πετάλων ἄπο μηλοφόρων χερὶ καρπὸν ἀμέρξων Eur. Herc. Fur. 397; Δηοῦς, Getreide, Ar. Plut. 515; vom Weine, μελιηδής Il. 18, 568; Δήμ ητρος Xen. Hell. 6, 3, 6; ἀμπέλινος Her. 1, 212; Feldfrucht, im Ggstz von Wein, Ar. Eccl. 14 Nubb. 1119; δένδρων Plat. Prot. 321 b; τὸν τῶν πυρῶν καὶ κριϑῶν καρπόν Menex. 238 a; τοὺς ἐκ τῆς γῆς καρπο ύς Crat. 410 c; τὸν ἐπέτειον καρπόν (collectiv) ἀφαιρεῖσϑαι Rep. V, 470 b; Sp., ξύλινοι, σιτικοὶ καρποί, Strab. V, 240; – Fruchtkorn, Samen, Xen. Oec. 16, 11. – Auch die Erzeugnisse der Thierwelt, τοῖς καρποῖς τοῖς γιγνομένοις ἐκ τῶν ἀγελῶν Xen. Cyr. 1, 1, 2, wie die Wolle μήλων εὐανϑὴς κ. heißt, Opp. H. 2, 22; Sp. auch Kinder, Hesych. – Uebertr. auf Geistiges, Frucht, Nutzen, Vortheil, Erfolg, ἐπέων Pind. I. 7, 45, φρενός, φρενῶν, die Dichtkunst, des Geistes Frucht, Ol. 7, 8 P. 2, 74; ἥβας καρπός P. 9, 114; γλώσσης ματαίας μὴ 'κβάλῃς ἐπὶ χϑόνα καρπόν, von bösen Reden, Aesch. Eum. 795; εἰ καρπὸς ἔσται ϑεσφάτοισι Λοξίου, wenn sie Erfolg haben, in Erfüllung gehen, Spt. 600; οὐκ ἐξάγουσι καρπὸν οἱ ψευδεῖς λόγοι Soph. frg. 717; δεινῶν ὀδυνῶν καρπός Eur. El. 1346; ποῖόν τινα οἴει τὴν ῥητορικὴν καρπὸν ὧν ἔσπειρε ϑερίζειν Plat. Phaedr. 260 c; ἀποτελεῖ καρπὸν τοῖς γεννήσασι πικρότατον Ep. VII, 336 b; Ertrag von einem Hause, Is. 5, 29; Sp., τῆς ν κης Hdn. 8, 3, 15. – 2) die Handwurzel, die Gegend um die Knöchel, durch welche die Hand mit dem Ellenbogen zusammenhängt, Il. 24, 671 Od. 24, 397 u. öfter; gew. faßt Einer den Andern an diesem Theile bei der Hand; χειρός Eur. Ion 1009, öfter. Vgl. Arist. H. A. 1, 15.
-
65 εὔ-νοια
εὔ-νοια, ἡ, ion. εὐνοίη, p. εὐνοΐη, Anth. App. 318, Wohlwollen, Zuneigung, Gunst; κατ' εὔνοιαν φρενῶν Aesch. Suppl. 918; ἐπ' εὐνοίᾳ χϑονός Spt. 998; auch im plur., τοῖς ἥσσοσιν γὰρ πᾶς τις εὐνοίας φέρει, beweis't sein Wohlwollen, wo an die einzelnen Aeußerungen desselben (s. unten) zu denken ist, Suppl. 484, wie Ἀρτέμιδος εὐνοίαισι Spt. 432; εὐνοίᾳ λέγω, αὐδῶ, mit Wohlwollen, Soph. Phil. 1306 El. 226; εὔνοιαν ἔχειν τινί, gegen Einen Wohlwollen hegen, Eur. Or. 866, wie Plat. Legg. XI, 931 a; εἴτε εὐνοίᾳ ταῠτα ἐποίησε εἴτε καὶ καταχαίρων Her. 7, 239; εἴς τινα, Eur. Hel. 1425; Thuc. 2, 8, wie Xen. Cyr. 1, 5, 13; εὔνοιαν ἔχων διατελεῖ εἰς τοὺς Ἕλληνας Dem. 18, 54; ἡ πρὸς τοὺς ἄλλους Ἕλληνας εὔνοια Plat. Rep. V, 470 a (wie Dem. 18, 277); εὐνοίᾳ ἐρῶ τῇ σῇ, aus Zuneigung zu dir, Gorg. 486 a; wie oben Aesch. öfter mit gen., gegen Einen, Thuc. 3, 37, ἑκατέρων 1, 22; οὐ τῆς τῶν Ἑλλήνων εὐνοίας Xen. An. 4, 7, 20; Ggstz φϑόνος, Plat. Legg. I, 635 b 642 c; εὔνοιαν παρέχεσϑαι, zeigen, Andoc. 1, 6, wie παρέχειν τινί Soph. Tr. 705; – ἡ παρὰ τῶν ϑεῶν εὔνοια, die Gunst der Götter, Dem. 2, 1; ἡ παρὰ τοῦ δήμου εὔν. Luc. Scyth. 10; εὔνοιαν ἐξ ἀνϑρώπων κτᾶσϑαι Xen. Cyr. 8, 2, 22; – κατ' εὔνοιαν, Ggstz βίᾳ, Thuc. 6, 92; δι' εὐνοίας 2, 40. Auch in Prosa findet sich der plur., ταῖς εὐνοίαις μεϑ' ὑμῶν ἦσαν Isocr. 14, 15; Sp., wie D. Sic. 15, 9. – Bei Dem. 8, 25, φασὶ δ' εὐνοίας (v. l. mehrerer mss. εὐνοίᾳ) διδόναι, καὶ τοῠτο τοὔνομα ἔχει τὰ λήμματα, ist es = freiwillige Geschenke, wie man es auch 19, 282 erkl.: τίς λειτουργία, τίς εἰςφορά, τίς εὔνοια, Beweis des Wohlwollens.
-
66 βία
βία, ἡ, ion. βίη (verwandt βίος u. βιός), Stärke, Gewalt, Kraft, sowohl in geistiger als in leiblicher Hinsicht; beide lassen sich nicht immer genau sondern; auch = Gewaltthat. Der Zusammenhang des Wortesmit βίος, Leben, Lebenskraft, bes. deutlich Odyss. 22, 219 αὐτὰρ ἐπην ὑμέων γε βίας ἀφελώμεϑα χαλκῷ = »wenn wir euch getödtet haben werden.« Odyss. 4, 415 καὶ τότ' ἔπειϑ' ὑμῖν μελέτω κάρτος τε βίη τε, Homerisch, κάρτος u. βίη stehn παραλλήλως; 18, 139 πολλὰ δ' ἀτάσϑαλ' ἔρεξα βίῃ καὶ κάρτεϊ εἴκων; 6, 197 Ἀλκινόοιο, τοῦ δ' ἐκ Φαιήκων ἔχεται κάρτος τε βίη τε. Diese homerische Zusammenstellung von κράτος und βία schwebte dem Aeschylus vor, als er im Prom. die Personificationen Κράτος καὶ Βία einführte; vgl. über Aeschylus Homer. Studien Sengebusch Homer. diss. 1 p. 170 sqq. Auch das Adjectiv κρατερός verbindet Homer mit βία: κρατερῆφι βίηφιν Iliad. 21, 501 Odyss. 9, 476. 12, 210. Παραλλήλως steht bei Hom. βία auch mit ἴς und mit χεῖρες: Odyss. 18, 4 οὐδέ οἱ ἦν ἲς οὐδὲ βίη, εἶδος δὲ μάλα μέγας ἦν ὁράασϑαι; 21, 315 χερσίν τε βίηφί τε ἧφι πιϑήσας; Iliad. 12, 135 χείρεσσι πεποιϑότες ἠδὲ βίηφιν; 15, 139 βίην καὶ χεῖρας ἀμείνων. Gegensatz μῆτις Iliad. 23. 315 μήτι τοι δρυτόμος μέγ' ἀμείνων ἠὲ βίηφιν; Odyss. 9, 406 ἦ μή τις σ' αὐτὸν κτείνει δόλῳ ἠὲ βίηφιν, Iliad. 15, 106 ἦ ἔτι μιν μέμαμεν κα ταπαυσέμεν ἆσσον ἰόντες ἢ ἔπει ἠὲ βίῃ; mehr geistig, = Muth Iliad. 3, 45 οὕνεκα καλὸν εἶδος ἔπ'· ἀλλ' οὐκ ἔστι βίη φρεσίν, οὐδέ τις ἀλκή; 11, 561 οἱ δέ τε παῖδες τύπτουσιν ῥοπάλοισι· βίη δέ τε νηπίη αὐτῶν. Oefters wird βία zur Umschreibung des Namens von Fürsten und Helden gebraucht: Iliad. 5, 781 ἀμφὶ βίην Διομήδεος ἱπποδάμοιο εἰλόμενοι, = ἀμφὶ Διομήδη; 20, 307 νῦν δὲ δὴ Αἰνείαο βίη Τρώεσσιν ἀνάξει καὶ παίδων παῖδες; 3, 105 ἄξετε δὲ Πριάμοιο βίην; 18, 117 οὐδὲ γὰρ οὐδὲ βίη Ἡρακλῆος φύγε κῆρα; 5, 638 ἀλλοῖόν τινά φασι βίην Ἡρακληείην εἶναι; 4, 386 δαινυμένους κατὰ δῶμα βίης Ἐτεοκληείης; Odyss. 11, 290 ὃς μὴ ἕλικας βόας εὐρυμετώπους ἐκ Φυλάκης ἐλάσειε βίης Ἰφικληείης ἀργαλέας; vs. 296 καὶ τότε δή μιν ἔλυσε βίη Ἰφικληείη ϑέσφατα πάντ' εἰπόντα. Vom Winde, Iliad. 16, 213 βίας ἀνέμων ἀλεείνων. Oefters = Gewaltthat, Gewaltthätigkeit: Odyss. 15, 329 τῶν ὕβρις τε βίη τε σιδήρεον οὐρανὸν ἵκει; 11, 118 ἀλλ' ἤτοι κείνων γε βίας ἀποτίσεαι ἐλϑών; 16, 189 τοῦ εἵνεκα σὺ στεναχίζων πάσχεις ἄλγεα πολλά, βίας ὑποδέγμενος ἀνδρῶν; Iliad. 16, 387 οἳ βίῃ εἰν ἀγορῇ σκολιὰς κρίνωσι ϑέμιστας; Odyss. 1, 403 ὅς τίς σ' ἀέκοντα βίηφιν κτήματ' ἀπορραίσει; 4, 646 ἤ σε βίῃ ἀέκοντος ἀπηύρα νῆα μέλαιναν, ἦε ἑκών οἱ δῶκας; 15, 231 ὅς οἱ χρήματα εἶχε βίῃ. – Aehnlich bei den Folgenden: Hesiod. Theog. 332 ἀλλά ἑ ἲς ἐδάμασσε βίης Ἡρακληείης; Pind. Ol. 1, 88 Οἰνομάου βίαν; Isthm. 8, 54 Μέμνονος βίαν ὑπέρϑυμον; Aeschyl. Sept. 448 Πολυφόντου βία; 620 φῶτα Λασϑένους βίαν; Soph. Trach. 38 Ἰφίτου βίαν; Eurip. Phoeniss. 56 Ἐτεοκλέα κλεινήν τε Πολυνείκους βίαν. Vom Winde Aristot. und Sp. Oft = Gewaltthat; Tragg.; δυσφιλής Aesch. Eum. 54; βίᾳ, mit Gewalt, gewaltsam, Prom. 357 u. öfter, mit ἁρπάζειν, ἐλαύνειν vrbdn; vgl. Eur. Andr. 390 Hipp. 886; auch in Prosa, αἱ βίᾳ πράξεις, gewaltthätige Handlungen, Plat. Polit. 280 d; βίᾳ καὶ ἀγριότητι Rep. III, 411 d; πειϑοῖ καὶ βίᾳ Legg. IV, 722 b, wie διὰ πειϑοῦς u. διὰ βίας, Polit. 304 d; ὑπὸ πειϑοῦς u. ὑπὸ βίας Rep. VIII, 548 b; oft βίᾳ ἄγειν, πάσχειν u. ä.; ἑλεῖν, im Kriege, Xen.; βίᾳ τινός, wider Jemandes Willen, so daß Einer ihn zwingt, φρενῶν βίᾳ Aesch. Spt. 594; Suppl. 424; Eur. Phoen. 875; ἡμῶν Thuc. 1, 43. 68; ὲχϑρῶν Plat. Rep. VIII, 566 a; τῶν πολλῶν Dem. Lept. 53; πρὸς βίαν, gewaltsam, gezwungen, Aesch. Prom. 208; Ag. 850 u. öfter; Ar. Ach. 73 u. sonst; πρὸς βίαν μᾶλλον ἢ ἑκών, gezwungen, Plat. Phaedr. 239 d; πρὸς βίαν τινός Aesch. Eum. 5; Eur. Suppl. 170 u. öfter; πρὸς βίαν ist gew. pass., βίᾳ act. zu fassen; ἐκ βίας, dasselbe, Soph. Phil. 563 u. öfter; ἀπὸ βίας D. Sic. 20, 51.
-
67 ἄρα
ἄρα, ep. ἄρ u. enklit. ῥα, von ἄρω, also Verknüpfung zweier Begriffe. Am häufigsten bei den Epikern, 1) die Aufeinanderfolge der Begebenheiten andeutend, nun, da, z. B. ἃς φάτο, βῆ δ' ἄρ' ὄνειρος Il. 2, 16; νὺξ δ' ἄρ' ἐπῆλϑε κακὴ –, ὗε δ' ἄρα Ζεύς Od. 14, 457. So die häufigen Vrbdgn: ἃς ἄρα φωνήσας, ἡ μὲν ἄρ' ἃς εἰποῠσα, u. καί ῥα, οὐδ' ἄρα, u. mit Zeitpartikeln, ἐπεί ῥα, ὅτε ῥα, ὅτε δή ῥα, wobei es oft den Begriff der schnellen Folge ausdrückt, sofort, sogleich, vgl. αὐτάρ, εἶϑαρ, ἄφαρ; ὁ δ' ἄρ' ὦκα παρέδραμεν Il. 10, 350. Auch beim Aufzählen einzelner Dinge, nun, ferner, Il. 2, 546. 615. – 2) Es verknüpft dah. bes. Correlativsätze, ἐκ δ' ἔϑορε κλῆρος κυνέης, ὃν ἄρ' ἤϑελον αὐτοί Il. 7, 182; ἦμος – τῆμος ἄρα 24, 789, u. so öfter εὖτ' ἄρα, ὅτ' ἄρα, ἃς ἄρα, gerade so, z. B. Od. 6, 235; Pind. Ol. 6, 52. Bes. bei Demonstrativen, wenn ein schon genannter Gegenstand wieder aufgenommen wird, ἀλλ' υἱὸν Πριάμοιο νόϑον βάλε – τόν ῥ' Ὀδυσεὺς βάλε δουρί Il. 4, 501, diesen also, diesen nun; so oft ταῠτ' ἄρα, τοῖος ἄρα. – Von diesen beiden Arten des Gebrauchs ist in Prosa die Anknüpfung des Nachsatzes durch ἄρα geblieben, ἀκούσας, ἔλεγε ἄρα Her. 9, 9; ἐρωτώσης τῆς μητρός, ἀπεκρίνατο ἄρα, Xen. Cyr. 1, 3, 2; An. 4, 6, 15 u. sonst, doch selten. – 3) Auch einen innern Zusammenhang bezeichnet es, nicht wie οὖν, folglich, streng folgernd u. schließend, sondern, was sich von selbst ergiebt, od. man vermuthen kann, nun, al so, anführend, τοὔνεκ' ἄρ' ἄλγε' ἔδωκεν Il. 1, 96, deswegen also; τὰ μὲν ἄρ που ἐπέκλωσαν ϑεοὶ αὐτοί Od. 11, 139; u. so oft bei Angabe eines Grundes, ἐπεί ῥα, ὅτι ῥα, weil ja, da ja, τὸ δὲ χρηστήριον τοῖσι ἐν Συρίῃ Ἀγβατάνοισι ἔλεγε ἄρα, wie nämlich aus dem Vorigen erhellt, Her. 3, 64. So auch bei Attikern sehr gew., μάτην ἄρ' ὡς ἔοικεν ἥκομεν Soph. El. 762; ὑφ' οὗ φονέως ἄρ' ἐξέπνευσας, durch den du also sterben mußtest, Ai. 1005; πολὺ γὰρ ἀμείνωνἄρα ὁ τοῠ ἀδίκου ἢ ὁ τοῦ δικαίου βίος Plat. Rep. II, 358 c; ἐγὼ δὲ οὐδὲν ἄρα τούτων ποιήσω Apol. 34 c. – 4) Dah. steht es oft in Fragesätzen, τίς τ' ἂρ τῶν ὄχ' ἄριστος ἔην; wer war denn nun von ihnen der beste? Il. 2, 761; τίς ἄρα ῥύσεται, wer wird uns nun retten? Aesch. Spt. 90; τίςἄρα, τίς με πότμος ἔτι περιμένει; Soph. Ant. 1282; τίς σε, τέκνον, τίς σ' ἔτικτε τῶν μακραιώνων ἄρα; O. C. 1444; und oft in Prosa τί ἄρα, τί ποτ' ἄρα, Plat. Phaedr. 228 d Phil. 52 d. Ebenso in Ausrufungen, ὦ δαῖμον, ὡς ἄρ' ἔψευσας φρενῶν Πέρσας Aesch. Pers. 719; ὅρα, τίς ἄρ' ἦν, wer war's nur! Soph. O. C. 118; ὧ Ζεῦ – οἵους ἄρα ἔχω ἑταίρους Xen. Cyr. 2, 2, 10. – 5) Oft liegt darin, daß etwas überraschend, wider Erwarten sich an etwas Früheres anreiht; diesen Ausdruck der Befremdung, des Verblüfftseins, macht Hartung in seiner Lehre von den Partikeln I, p. 422 zum Hauptbegriff; er paßt aber nur in der kleinern Zahl der Stellen; οὐδ' οἵ γ' ὡρμήϑησαν ἐπ' ἀνδράσιν, ἀλλ' ἄρα τοί γε – περισσαίνοντες ἀνέσταν Od. 10, 214; κἀξ ἀγεννήτων ἄρα – μῦϑοι καλῶς πίπτουσι, wie unser also auch, Soph. Tr. 61. Dah. drückt es oft die Enttäuschung von einer falsch gefaßten Meinung aus, bes. in der Formel ἦν ἄρα, z. B. σὺ δ' οὐκ ἄρα τοῖος ἔησϑα Od. 16, 420, du warst also nicht so, d. i. du bist nicht ein solcher, wie ich meinte; οὐκ ἄρα σοίγε πατὴρ ἦν Πηλεύς Il. 16, 33; οὔτ' ἄρ' ὅ γ' εὐχωλῆς ἐπιμέμφεται – ἀλλά 1, 93; ὅδ' ἦν ἄρ' ὁ ξυλλαβὼν ἐμέ Soph. Phil. 966, der also ist! πόϑος καὶ κακῶν ἄρ' ἦν τις O. C. 118; Κύπρις οὐκ ἄρ' ἦν ϑεός Eur. Hipp. 360; σὺ δ' ἀχάριστος ἦσϑ' ἄρα Ar. Vesp. 451; οὐ σὺ μόνος ἄρ' ἦσϑ' ἔποψ Av. 280; ὅτι οὐκ ἄρ' ἦν φιλόσοφος, ἀλλά τις φιλοσώματος, daß er eben kein Philosoph ist (wie wir meinten), Plat. Phaed. 68 b; οὐκ ἄρ' ἀγαϑὸς τὰ πολιτικὰ Περικλῆς ἦν ἐκ τούτου τοῦ λόγου Gorg. 516 d; ταῦτα ἀκούσας ὁ Κῦρος ἐπαίσατο ἄρα τὸν μηρόν Xen. Cyr. 7, 3, 6; vgl. 8, 2, 2; – πρὶν μὲν – νῦν δὲ ἄρα Plat. Crit. 46 d Phaed. 68 a; vgl. Rep. X, 600 c. – 6) wie nämlich, eine Erläuterung anknüpfend, κρατερῶς ἐμάχοντο, λαοῖσιν καϑύπερϑε πεποιϑότες ἠδὲ βίηφιν. οἱ δ' ἄρα χερμαδίοισιν ἀπὸ πύργων βάλλον Iliad. 12, 154; so häufig in Prosa, bes. nach ὅτι u. ὡς, wo dadurch ausgedrückt wird, daß das Angeführte nicht des Redenden Meinung sei (vgl. 5): ὡς ἄρα καὶ οἱ ϑεοὶ πολλοῖς βίον κακὸν ἔνειμαν Plat. Rep. II, 364 b; neben γάρ Prot. 315 c Gorg. 469 d; ὡς ἄρα γιγνώσκων Xen. An. 5, 6, 29; ἀκούω τινὰ διαβάλλειν ἐμὲ ὡς ἐγὼ ἄρα ἐξαπατήσας 5, 7, 5; vgl. Dem. 21, 183. – 7) εἰ ἄρα, ἐὰν ἄρα, wenn etwa, ob vielleicht, oft bei Plat., Theaet. 151 c; ἄκουε, εἴ τι ἄρα λέγω Rep. IV, 433 a; ἢν ἄρα, wenn allenfalls, Thuc. 1, 93; εἰ μέν τις καὶ ἄλλος ἄρα ἡμῖν ἐστι διαβατέος, οὐκ οἶδα Xen. An. 2, 4, 6; vgl. 5, 1, 13; εἰ μὴ ἄρα, wie nisi forte, oft ironisch; σκοπῶμεν, μή πη ἄρ' ἐξαπατώμεϑα Plat. Hipp. mai. 293 e.
-
68 ἔξ-οχος
ἔξ-οχος, hervorragend, hervorstehend; Ἀργείων κεφαλὴν ἠδ' εὐρέας ὤμους Il. 3, 227, hervorragend vor den Argivern an Kopf; so oft in übertr. Bdtg, ausgezeichnet, vortrefflich, von Menschen, ἀνήρ Il. 2, 188. 12, 269, ἐξ. ἡρώων 18, 56, bes. ἄλλων, πάντων; von einem Stier, 2, 480, von Ziegen, Od. 21, 266, von leblosen Dingen, τέμενος, ein ausgezeichnetes Landstück, Il. 6, 194. 20, 184; μέγ' ἔξοχα δώματα Od. 1 5, 227. Seltener mit dem dat., Il. 2, 483 Od. 15, 227; verstärkt, μέγ' ἔξοχος Il. 2, 480. 21, 266. Aehnl. Pind. μάντις ἔξ. Ol. 6, 51; αἶσα, πρῶνες, N. 6, 49. 4, 52; compar. ἐξοχώτερος, 3, 124; Aesch. ἔξοχον ἀριϑμὸν σοφισμάτων Prom. 457; ἐξοχώτατοι φρενῶν ἰατρομάντεις Ag. 1605; Soph. frg. 518; εἶδος ἐξοχώτατος, an Gestalt, Eur. Suppl. 889; sp. D. Häufig adv. ἔξοχον u. ἔξοχα, ἔξοχά μιν ἐφίλατο, liebte ihn vorzugsweise, Il. 5, 61; φιλεῖν, ἐχϑαίρειν, Od. 15, 70, ἐμοὶ δόσαν ἔξοχα, mir zur Auszeichnung vor den Uebrigen voraus, 9, 551; ἔξοχα πάντων, am meisten unter Allen, vor Allen, Hom.; auch mit adj., ἔξ. λυγρά Od. 11, 432; den Superlativ verstärkend, ἔξοχ' ἄριστοι, bei weitem die besten, Il. 9, 638 u. öfter; ἔξοχα πλούτου Pind. Ol. 1, 2; ἀνϑρώπων, ἑταίρων, ibd. 1, 23 P. 5, 25; auch ἐξόχως, Ol. 9, 74, wie Eur. Bacch. 1235 – In Prosa erst Sp., wie Plut. μεγέϑει σώματος ἔξ. Γαλατῶν Marc. 7; Hdn. στρατιωτῶν τοὺς ἐξοχωτάτους 7, 1, 16; 2, 12, 10 τῶν ἐν ταῖς ἀρχαῖς ὄντων καὶ τῶν ἐξοχωτάτων τῆς βουλῆς.
-
69 απαλλασσω
атт. ἀπαλλάττω1) удалять, изгонять(τινὰ ἐκ τῆς χώρας Thuc.)
— отстранять, отгонять (φρενῶν ἔρωτα Eur.);med.-pass. — удаляться, уходить, уезжать (ἐκ χώρης, ἐς Πελοπόννησον Her.; πρὸς χώραν Plat.; παρά τινος Aeschin.; ἐπὴ τέν αὑτοῦ σκηνήν Polyb.; τῆς πόλεως Plut.):γῆς ἀπαλλάττεσθαι πόδα Eur. — уходить из страны;πολλὸν ἀπαλλαγμένος τινός Her. — сильно отличающийся от кого-л.;κρῖναι ἱκανῶς οὐκ ἀπαλλαχθῆναι Thuc. — быть близким к здравому суждению2) отдалять, отводитьἀ. γῆς πρόσωπον Eur. — поднимать лицо от земли;
ἀ. σφαγῆς τινος χεῖρα Eur. — воздерживаться от убийства кого-л.3) откладывать в сторону(τὰ περιττὰ τῶν σκευῶν Xen.)
4) устранять, исключать5) освобождать, избавлять(τινὰ πόνων Aesch.; τέν πόλιν πολέμων καὴ κακῶν Plut.)
; med.-pass. освобождаться, избавляться(δουλουσύνης Her.; αἰσχύνης Thuc.; φόβου Xen.; τῆς ἀπορίας καὴ τῆς διαφορᾶς Plut.)
ἀπαλλάττεσθαι πρὸς ἀλλήλους τῶν ἐγκλημάτων Plat. — прекращать взаимные обвинения6) исцелять(τινὰ τῆς ἀτεκνίας Plut.)
7) отпускать, отсылать(τοὺς πρέσβεις Thuc.; τὰς φρουράς Plut.)
8) выпускать(τὸν χρυσὸν χερός Eur.)
9) увольнять, смещать(τινὰ τῆς ἀρχῆς Plut.)
10) разводить(γυναῖκας ἀνδρῶν Plut.)
; med.-pass. разводиться(λέχους Eur.; ἀπὸ τοῦ ἀνδρός и ἀπὸ γυναικός Plat.; ἀπαλλαγεὴς τῆς γυναικός Plut.)
11) переставать, прекращать, кончать(τὸν λόγον Eur.)
; pass. прекращаться, кончаться(τῆς νόσου ἀπαλλαγέντος Soph.)
12) pass. воздерживаться(μακρῶν λόγων Soph.)
ἀπαλλαχθεὴς ἄπει Soph. — кончай и уходи;εἰπὼν ἀπαλλάγηθι Plat. — скажи раз навсегда;τοῦτο μὲν δέ ἀπήλλακται Plat. — с этим, стало быть, покончено;ἀπιέναι καὴ ἀ. юр. Dem. (об — истце или кредиторе) объявлять себя удовлетворенным;13) приканчивать, умерщвлять(ἥ τοῦ φαρμάκου δύναμις ἀπήλλαξέ τινα Plut.)
ἀ. ἑαυτόν Plut. и ἀ. ἑαυτὸν ἐκ τοῦ ζῆν Polyb. — кончать самоубийством;med.-pass. — погибать, умирать (παθεῖν μᾶλλον ἡγησάμενοι ἀπηλλάγησαν Thuc.):κείνου ἀπηλλαχθέντος Eur. — когда он умер14) производить окончательный расчет, полностью удовлетворять(τοὺς χρηστάς Isae., Dem.; τοὺς δανείσαντας Dem.)
15) возвращаться(ἀπὸ Κλαζομενῶν Her.)
πῶς ἀπήλλαχεν ἐκ τῆς ὁδοῦ ; Xen. — как прошло у него это путешествие?16) кончаться, оканчиватьсяοὕτως ἀπήλλαξε ὅ στόλος Her. — так закончился поход;
ἀπαλλάξαι καλῶς Polyb. — окончиться благополучно;ἀ. βίου Eur. — умирать;χαίροντα ἀ. Her. — оставаться безнаказанным -
70 απολειπω
1) оставлять нетронутым(σάρκας Hom.)
ἀπολείπεται λέγειν Diog.L. — остается сказать2) тж. med. оставлять после себя(πυραμίδα Her.)
3) оставлять, покидать, бросать(δόμον Hom.; ξυμμαχίαν Thuc.; ἄνδρα Dem., Plut.)
ὅθεν ἀπέλιπες ἀποκρίνου Plat. — продолжай отвечать с того места, на котором ты остановился4) расставаться (с чем-л.), терять(ψυχάν Pind.; βίον Soph.; νέαν ἁμέραν Eur.)
; pass. не иметь, быть лишенным(τινος Soph., Plat.)
τῶν πρὴν ἀπολειφθεὴς φρενῶν Eur. — впавший в безумие;μεγάλης ἡδονῆς ἀπολελεῖφθαι Plut. — лишиться большого удовольствия5) оставлять в стороне, обходить молчанием(συχνά Plat.)
ἀπολειφθῆναί τινος Dem. — быть в неведении относительно чего-л.6) тж. med. оставлять позади, обгонять(τινα Lys., Xen.)
ἀ. τινὰ περί τι Isocr. — превосходить кого-л. в чем-л.;pass. — уступать (ἔν τινι Isocr.) и отставать Xen., Plat.πολὺ ἀπολείπεσθαι τῆς ἀληθείας Her., Polyb.; — быть далеким от истины7) отстоять, не достигатьἀπὸ τεσσέρων πήχεων ἀ. τρεῖς δακτύλους Her. — быть размером в четыре пехия без трех дактилей;
βραχὺ ἀπέλιπον διακόσιοι γενέσθαι Thuc. — их было почти двести;ἐφέπεσθαι ἀπολιπόντες ὡς πλέθρον Xen. — следовать на дистанции приблизительно в плетр;ἥ πόλις μικρὸν ἀπέλιπεν ἔρημος εἶναι Plut. — город чуть не обезлюдел;ἀπολείπεσθαι καιροῦ Isocr., Dem.; — упускать благоприятный момент8) уходить, удаляться(ἐκ τῶν Συρακουσῶν Thuc.)
9) уменьшаться, убывать(ὅ Νεῖλος ἀπολείπει Her.; ἥ σελήνη ἀπολείπει Arst.)
καρπὸς οὐκ ἀπολείπει Hom. — плоды не переводятся10) увядать(ἄνθος ἀπολείπει Xen.)
11) падать духом(ἀθύμως ἔχειν καὴ ἀ. Xen.)
-
71 γραφω
1) царапать, рассекать(ὀστέον ἄχρις τινί Hom.)
2) вырезывать, чертить(ἐν πίνακί τι Hom.; διαγράμματα Arst.; εἰς στήλην χαλκῆν τι Dem.)
3) записывать, писать(τι ἐς διφθέρας Her.; γράμματα ἐν φλοιῷ γεγράψεται Theocr.; νόμοι γεγραμμένοι Arst.)
γ. εἰς ὕδωρ Soph., Men., ἐν ὕδατι Plat. и καθ΄ ὕδατος погов. Luc. — писать по воде, т.е. говорить впустую или считать пустой болтовней;4) писать, письменно сообщать(τινὴ ὡς … Thuc. и εἴς τινα Luc.)
πρόσοδον γράψασθαι πρὸς τέν βουλήν Dem. — попросить аудиенции у Совета, обратиться в Совет5) в письменной форме предлагать(νόμον Xen.; γνώμην Xen., Plut.)
γ. εἰρήνην Dem. — вносить предложение о заключении мира:ἔγραφε βουλεύων Dem. — он сделал в Совете предложение;6) предписывать(ποιεῖν τι Xen.)
πότμος ἔγραψε Pind. — судьба решила;γράψασθαι ἅ τε δεῖ ποιεῖν καὴ ὧν ἀπέχεσθαι Xen. — самому для себя решать, что делать и от чего воздерживаться7) писать, сочинять(περί Xen. и ὑπέρ τινος Polyb.)
γράφεσθαι ὑπομνήματα Polyb. — писать свои воспоминания8) записывать, вносить в списки(τινά τινα Plat.)
γράψαι τινὰ τῶν ἱππεύειν ἐπιθυμουμένων Xen. — зачислить кого-л. в списки желающих служить в коннице;ἕνα τῶν μαθητῶν τινα γράφεσθαι Plat. — принимать кого-л. в число своих учеников;οὐ Κρέοντος προστάτου γεγράψομαι Soph. — я не прибегну к опеке Креонта9) подавать в суд жалобу, привлекать к ответственности, обвинятьγραφείς Dem. — будучи предан суду;
τὸ ψήφισμα ἐγράφη παρανόμων Aeschin. — постановление было обжаловано как противозаконное;ἥ γραφεῖσα δίκη Plat. — начатое судебное преследование;τὰ γεγραμμένα Dem. — пункты обвинения (ср. 5);τὸ γεγραμμένον ἐκτίνειν Dem. — уплатить назначенную судом сумму;γράφεσθαί τινά τινος γραφήν или δίκην Plat., реже τινά τι Dem. — предъявлять кому-л. обвинение в чем-л.;γράψασθαί τινα ποιεῖν τι Arph. — обвинить кого-л. в совершении чего-л.10) рисовать, изображать, писать(τινά Her.; εἰκόνας Plat.)
ζῷα γ. Plat. — рисовать животных, но ζῷα γράφεσθαί τι (= ζῳγραφεῖν) Her. писать с натуры что-л.11) расписывать, раскрашивать(ἀνδριάντας Plat.)
-
72 οὐ
οὐ (1οὔ O. 7.48
:κοὐ P. 4.151
)1 negatives vb., sent.aοὐκ ἐδυνάσθη O. 1.56
ἀλλ' οὐ καλὰ δένδρἐ ἔθαλλεν χῶρος O. 3.23
οὔ μιν διώξω O. 3.45
οὐ ψεύδει τέγξω λόγον O. 4.17
ἀλλά μιν οὐκ εἴασεν O. 7.61
κατακρύπτει δ' οὐ κόνις συγγόνων κεδνὰν χάριν O. 8.79
θάνατον αἰπὺν οὐκ ἐξέφυγεν O. 10.42
Νέμεά τ' οὐκ ἀντιξοεῖ O. 13.34
σαφὲς οὐκ ἂν εἰδείην λέγειν O. 13.46
οὐ ψεύσομ O. 13.52
οὐ χρὴ O. 13.94
οὐ φθίνει P. 1.94
οὔ οἱ μετέχω θράσεος P. 2.83
οὐκ ἔμειν P. 3.16
οὐχ ἅπτεται P. 3.29
τὰ μὲν ὦν οὐ δύνανται P. 3.82
οὐκ ἐς μακρὸν ἔρχεται P. 3.105
τὸν μὲν οὐ γίνωσκον P. 4.86
“ οὐ πρέπει” P. 4.147οὐκ ἐόλει P. 4.233
οὐκ ἀπέριψεν P. 6.37
τὰ δ' οὐκ ἐπ ἀνδράσι κεῖται P. 8.76
τί δέ τις; τί δ' οὔ τις; P. 8.95 “ οὐ κεχείμανται” P. 9.32οὐκ ἀποδαμεῖ P. 10.37
οὐ φαίνεται P. 12.29
οὐκ ἔραμαι N. 1.31
οὐκ ἐλεγχέεσσιν ἐμίανε N. 3.15
τῶν οὐκ ἄπεσσι N. 3.76
Γαδείρων τὸ πρὸς ζόφον οὐ περατόν N. 4.69
οὐ νέοντ N. 4.77
οὐκ ἀνδριαντοποιός εἰμ N. 5.1
οὐ σπανίζει N. 6.31
οὔ κεν ἔπαξε N. 7.25
οὐκ ἔχω εἰπεῖν N. 7.56
οὐκ ἀποβλάπτει N. 7.60
οὐ μέμψεται N. 7.64
χειρόνεσσι δ' οὐκ ἐρίζει N. 8.22
ὦ Μέγα, τὸ δ' αὖτις τεὰν ψυχὰν κομίξαι οὔ μοι δυνατόν N. 8.45
οὐκ ἔστι πρόσωθεν (Boehmer: οὐκέτι πόρσω, οὐκ ἔστι πρόσω codd.) N. 9.47οὐ θαῦμα σφίσιν ἐγγενὲς ἔμμεν N. 10.50
οὐ γνώμᾳ διπλόαν θέτο βουλάν N. 10.89
οὐχ ἕπεται N. 11.43
οὐ φράζεται I. 1.68
οὐκ ἐμέμφθη I. 2.20
οὐ κατελέγχει I. 3.14
οὐ φείσατο I. 6.33
γλῶσσα δ' οὐκ ἔξω φρενῶν I. 6.72
ἀλλ' οὔ σφιν ἄμβροτοι τέλεσαν εὐνὰν θεῶνπραπίδες I. 8.30
οὐ κατέφθινε I. 8.46
οὐ κατελέγχει I. 8.65
οὐ ψεῦδος ἐρίξω fr. 11.οὐκ ἤθελεν Pae. 4.28
οὐ τόλμα Pae. 6.94
οὔ κεν ἐς ἀπλακ[ Pae. 18.6
ο]κ ἐννέπει (supp. Snell) fr. 60. b. 15. οὐ λανθάνει fr. 75. 13. οὐ πέπαται fr. 105b. 2. ]κράνας ο[ὐ π]ρολείπει[ (supp. Lobel) Θρ.. 1. οὐκ ἔστιν fr. 134. οὐ φίλων ἐναντίον ἐλθεῖν (καὶ, καὶ οὐδὲ vv. ll.) fr. 229. οὐκ ἔλιπον fr. 236.b οὐκ ἀλλά (v. also ἀλλά).οὐ χθόνα ταράσσοντες ἀλλὰ O. 2.63
οὐκ ἄτερ παίδων σέθεν, ἀλλ' ἅμα πρώτοις O. 8.45
οὐχ ὑπέμεινεν ὄλβον ἀλλὰ P. 2.26
“ κοὔ με πονεῖ ἀλλὰ” P. 4.151ὃς οὐ ἀλλ P. 5.27
P. 5.76, I. 1.26, I. 4.49οὕνεκεν οὔ σε παιηόνων ἄδορπον εὐνάξομεν, ἀλλ' κατερεῖς Pae. 6.127
cοὐ γάρ. οὐ γὰρ ἦν πενταέθλιον, ἀλλ I. 1.26
οὐ γὰρ φύσιν ὠαριωνείαν ἔλαχεν, ἀλλ I. 4.49
οὐ γὰρ ἔσθ' ὅπως τὰ θεῶν βουλεύματ ἐρευνάσει fr. 61. 3. οὐ γὰρ εικ[ P. Oxy. 2442, fr. 68.d οὐ γε, qualifying subord. cl.πόρθησε τὸν μέγαν πολεμιστὰν ἔκπαγλον Ἀλκυονῆ, οὐ τετραορίας γε πρὶν δυώδεκα πέτρῳ ἕλεν N. 4.28
2 combined with other neg.οὐ χθόνα ταράσσοντες ἐν χερὸς ἀκμᾷ οὐδὲ πόντιον ὕδωρ O. 2.63
κλέπτει τέ μιν οὐ θεὸς οὐ βροτὸς P. 3.30
αἰὼν δ' ἀσφαλὴς οὐκ ἔγεντ οὔτ Αἰακίδᾳ παρὰ Πηλεῖ οὔτε παῤ ἀντιθέῳ Κάδμῳ P. 3.87
“ οὔ τι οὐδὲ μὰν” P. 4.87πόνων δ' οὔ τις ἀπόκλαρός ἐστιν οὔτ ἔσεται P. 5.54
οὔ μιν ἄλυξεν, οὐδὲ μὰν βασιλεὺς Γιγάντων P. 8.16
Οὐλυμπίᾳ τε Θεόγνητον οὐ κατελέγχεις, οὐδὲ Κλειτομάχοιο νίκαν Ἰσθμοῖ P. 8.37
ἄνευ σέθεν οὐ φάος, οὐ μέλαιναν δρακέντες εὐφρόναν τεὰν ἀδελφεὰν ἐλάχομεν N. 7.3
ἀλλ' οὔ νιν φλάσαν οὐδ ἀνέχασσαν N. 10.68
ἐν σχερῷ δ' οὔτ ὦν μέλαιναι καρπὸν ἔδωκαν ἄρουραι, δένδρεά τ οὐκ ἐθέλει ἄνθος εὐῶδες φέρειν N. 11.40
ἁ Μοῖσα γὰρ οὐ φιλοκερδής πω τότ' ἦν οὐδ ἐργάτις I. 2.6
οὐ γὰρ πάγος οὐδὲ προσάντης ἁ κέλευθος γίνεται I. 2.33
πόλις, ἅτις οὐ Πηλέος ἀίει κλέος ἥρωος οὐδ' ἅτις Αἴαντος Τελαμωνιάδα καὶ πατρός I. 6.25
τῶν μὲν ὑπὸ στάθμᾳ νέμονται οὐ θέμιν οὐδὲ δίκαν ξείνων ὑπερβαίνοντες I. 9.5
οὐ πενθέων δ' ἔλαχον, λτ;οὐγτ; στασίων (supp. et add. e Plutarcho et Σ pap. Blass) Πα... κεῖνον οὐ σὴς οὐδὲ κὶς δάπτει fr. 222. 2. τὸ πεπρωμένον οὐ πῦρ οὐ σιδάρεον σχήσει τεῖχος fr. 232. στῆναι μὲν οὐ θέμις οὐδὲ παύσασθαι φορᾶς ?fr. 358.3a c. part.κόρος οὐ δίκᾳ συναντόμενος O. 2.96
ἔργῳ τ' οὐ κατὰ εἶδος ἐλέγχων ἐξένεπε O. 8.19
ἀνορέας δ' οὐκ ἀμπλακὼν O. 8.67
βασιλεὺς οὐ φθονέων ἀγαθοῖς P. 3.71
οὐκ ἐρίζων P. 4.285
οὐκ ἀτιμάσαντα P. 9.80
οὐ λαθὼν χρυσόθρονον Ἥραν N. 1.37
καίπερ ἐφαμερίαν οὐκ εἰδότες οὐδὲ μετὰ νύκτας ἄμμε πότμος ἅντιν' ἔγραψε δραμεῖν ποτὶ στάθμαν N. 6.6
ἐπεί τοι οὐκ ἐλινύσοντας αὐτοὺς ἐργασάμαν I. 2.46
οὐκ ἐθελο[ Πα. 7B. 43. οὐκ ἰδυῖα fr. 182.καὶ τοὶ γὰρ αἰθοίσας ἔχοντες σπέρμ' ἀνέβαν φλογὸς οὔ O. 7.48
b c. adj.ὁ μέγας δὲ κίνδυνος ἄναλκιν οὐ φῶτα λαμβάνει O. 1.81
χόλον οὐ φατὸν O. 6.37
οὐχ ἕτερον λιθίνα ψᾶφος ἔχει λόγον O. 7.86
οὐ σκαιότερον χρῆμ' ἕκαστον O. 9.104
μία δ' οὐχ ἅπαντας ἄμμε θρέψει μελέτα O. 9.106
χάρμα δ' οὐκ ἀλλότριον νικαφορία πατέρος P. 1.59
χόλος δ' οὐκ ἀλίθιος γίνεται παίδων Διός P.3.11.οὐκ ἀποδάμου Ἀπόλλωνος τυχόντος P. 4.5
“ οὐ ξείναν γαῖαν ἄλλων” P. 4.118 “σέ, τὸν οὐ θεμιτὸν ψεύδει θιγεῖν” P. 9.42λαχόντες οὐκ ὀλίγαν δόσιν P. 10.20
ἴσχει τε γὰρ ὄλβος οὐ μείονα φθόνον P. 11.29
τὸ δὲ μόρσιμον οὐ παρφυκτόν P. 12.30
θαμὰ δ' ἀλλοδαπῶν οὐκ ἀπείρατοι δόμοι ἐντί N. 1.23
οὐκ ἀέκοντες ἄνθεσι μείγνυον N. 4.21
πέφανται οὐκ ἄμμορος ἀμφὶ πάλᾳ κυναγέτας N. 6.14
ἀναπνέομεν δ' οὐχ ἅπαντες ἐπὶ ἴσα N. 7.5
οὐ ψεῦδις ὁ μάρτυς ἔργμασιν ἐπιστατεῖ N. 7.49
οὐ τραχύς εἰμι N. 7.76
οὐ δυνατὸν ἐξελέγχειν N. 10.45
ἁνία τἀλλοτρίαις οὐ χερσὶ νωμάσαντ I. 1.15
οὐκ ἄγνωτ' ἀείδω I. 2.12
οὐκ ἀγνῶτες I. 2.30
ἄγει τ' ἀρετὰν οὐκ αἴσχιον φυᾶς I. 7.22
ἔτλαν δὲ πένθος οὐ φατόν I. 7.37
ἥβαν γὰρ οὐκ ἄπειρον I. 8.70
ο]ὐκ αἰσχρὸν πάθοις[ Πα. 13. b. 6. ]τον οὐ ῥητ[ὸ]ν[ Πα. 17. a. 4. ἐχθρὰν ἔριν οὐ παλίγγλωσσον, ἀλλὰ Παρθ. 2.. λτ;οὐγτ; πολλὸς ἐν καιρῷ χρόνος” (οὐ add. Coraes: παῦρος pro πολλὸς coni. Schr.) fr. 168. 6. στρατὸς οὐκ ἀέκ[ων (supp. Lobel) fr. 169. 52. οὐκ ἄναλκις, ὡς τόσον ἀγῶνα δῦναι ?fr. 342.4 c. subs.πολλῶν ἐπέβαν καιρὸν οὐ ψεύδει βαλών N. 1.18
θεράπων δέ οἱ, οὐ δράστας ὀπαδεῖ P. 4.287
ἐν ἔργμασιν δὲ νικᾷ τύχα, οὐ σθένος fr. 38.5 c. adv.aὄπιθεν οὐ πολλὸν O. 10.36
οὐχ ὁμῶς I. 3.6
bοὔ ποτε. ὁ χάλκεος οὐρανὸς οὔ ποτ' ἀμβατὸς αὐτῷ P. 10.27
οὔ ποτ' ἀτρεκεῖ κατέβα ποδί N. 3.41
τὸ δ' ἐμὸν οὔ ποτε φάσει κέαρ N. 7.102
6 c. prep., in meiosis.οὐκ ἄτερ παίδων σέθεν, ἀλλ O. 8.45
ἇς οὐκ ἄτερ P. 2.7
οὐκ ἄτερ τέχνας P. 2.32
“ οὐ κατ' αἶσαν” P. 4.107οὐ θεῶν ἄτερ, ἀλλὰ P. 5.76
οὐ Χαρίτων ἑκάς P. 8.21
αἰσιᾶν οὐ κατ' ὀρνίχων ὁδόν N. 9.19
οὐκ ἄτερ Αἰακιδᾶν I. 5.20
οὐ πὰρ σκοπόν fr. 6a. g.7 c. inf.χρὴ δὲ πρὸς θεὸν οὐκ ἐρίζειν P. 2.88
8a οὔπω, v. πω.bοὔτοι, οὔ τοι. οὔτοι χαμαιπετέων λόγων ἐφάψεαι O. 9.12
οὔ τοι ἅπασα κερδίων φαίνοισα πρόσωπον ἀλάθεἰ ἀτρεκές N. 5.16
οὔτοι τετύφλωται μακρὸς μόχθος ἀνδρῶν, οὐδ' ὁπόσαι δαπάναι ἐλπίδων ἔκνιξ ὄπιν† I. 5.58 οὔτοι με ξένον οὐδ' ἀδαήμονα Μοισᾶν ἐπαίδευσαν κλυταὶ Θῆβαι fr. 198a.c οὔ τις, (cf. οὔτις)πεῖρας οὔ τι θανάτου O. 2.31
, cf. O. 12.7πόνων δ' οὔ τις ἀπόκλαρός ἐστιν οὔτ ἔσσεται P. 5.54
ἕτερον οὔ τινα οἶκονἀπεφάνατο πυγμαχία λτ;πλεόνωνγτ; ταμίαν στεφάνων N. 6.25
cf. τί δ' οὔ τις; P. 8.95d οὔ τί που. οὔ τί που οὗτος Ἀπόλλων, οὐδὲ μὰν” P. 4.879 frag. οὐκ ἂν παρ[ Θρ. 2. 3. -
73 γράφω
A- ψω Hdt.1.95
, etc.: [tense] aor. ἔγραψα, [dialect] Ep.γράψα Il.17.599
: [tense] pf.γέγραφα Cratin.124
, Th.5.26, etc.; laterγεγράφηκα PHib. 1.78.2
(iii B. C.):—[voice] Med., [tense] fut. , etc. (but in pass. sense, Gal.Protr.13): [tense] aor. , etc.:—[voice] Pass., [tense] fut.γρᾰφήσομαι Hp.Acut.26
, Nicom.Com.1.39, ([etym.] μετεγ-) Ar.Eq. 1370; more freq.γεγράψομαι S.OT 411
, Theoc.18.47, etc.: [tense] aor. ἐγράφην [ᾰ], Hdt.4.91, Pl.Prm. 128c, etc.; (Milet., v B. C.), Archim.Fluit.2.4: [tense] pf. γέγραμμαι (also in med. sense, v. fin.), [ per.] 3sg.ἔγραπται Opp.C.3.274
; part. ἐγραμμένος or (Elis, dub.), Leg.Gort.1.45, al.; laterγεγράφημαι Ph.2.637
: [ per.] 3pl.γεγράφαται IG 12.57.10
, [dialect] Dor.γεγράβανται Schwyzer 90.12
([place name] Argos): [tense] plpf.ἐγέγραπτο X.Mem.1.2.64
: [ per.] 3pl.ἐγεγράφατο D.C.56.32
. Used by Hom. only in [tense] aor. [voice] Act.:—scratch, graze,αἰχμὴ γράψεν οἱ ὀστέον ἄχρις Il.17.599
; γράψας ἐν πίνακι πτυκτῷ θυμοφθόρα πολλά having marked or drawn signs thereon, 6.169: hence, later, represent by lines, draw, paint, Hdt.2.41, A.Eu.50, Pl.R. 377e; γῆς περιόδους γ. draw maps, Hdt.4.36;γ. Ἔρωθ' ὑπόπτερον Eub.41.1
;προσπεπατταλευμένον γ. τὸν Προμηθέα Men.535.2
;ἀνδριάντα γ. Pl.R. 420c
; ζῷα γ., = ζωγραφεῖν (q. v.), Id.Grg. 453c: metaph.,ὁπόσα τοὺς λειμῶνας αἱ ὧραι γράφουσι Philostr.Im.Praef.
:—[voice] Med.,ζῷα γράφεσθαι Hdt.4.88
:—[voice] Pass.,εἰκὼν γεγραμμένη Ar.Ra. 537
;πίνακες γεγραμμένοι τὰ Ἀλεξάνδρου ἔργα Philostr.VA2.20
.2 Math., describe a figure, Euc.Post.3, al., Archim.Sph.Cyl.1.23, al., Gal.1.47.b of a point or line in motion, generate a figure, Arist.Mech. 848b10, al.;τὸ σαμεῖον ἕλικα γράψει Archim.Sph.Cyl.1
, cf.Apollon.Perg.Con.1.2, Hero Aut.8.1.II express by written characters, write, τι Hdt.1.125, etc.;γ. διαθήκην Pl.Lg. 923c
, cf. X.Cyr.4.5.34 ([voice] Pass.); γ. τινὶ ὅτι .. Th.7.14; γ. τινί, c. inf., SIG552.13 (Abae, iii B. C.);γ. τι εἰς διφθέρας Hdt.5.58
: prov.,ὅρκους.. γυναικὸς εἰς ὕδωρ γράφω S.Fr. 811
, cf. Xenarch.6;εἰς τέφραν γ. Philonid.7
; εἰς ὕδωρ, ἐν ὕδατι, Men. Mon.25, Pl.Phdr. 276c;ἐν χρυσῷ πίνακι Id.Criti. 120c
;ἐν φλοιῷ Theoc.18.47
;καθ' ὕδατος Luc.Cat.21
;εἰς πέλαγος γράμματα γράψαι Epigr.Gr.1038.8
([place name] Attalia):—[voice] Pass., πόθι φρενὸς γέγραπται in what leaf of memory it is written, Pi.O.10(11).3.2 inscribe, γ. εἰς σκῦλα, εἰς στήλην, E.Ph. 574, D.9.41:—[voice] Pass., γράφεσθαί τι to be inscribed with a thing, S.Tr. 157; have my name inscribed,IG
12(7).3* (dub.); ἐν τῷ προσώπῳ γραφεὶς τὴν συμφοράν having it branded on his forehead, Pl.Lg. 854d; γεγραμμένα κωκύουσαν, of the hyacinth, Euph.40.3 write down, γ. τινὰ αἴτιον set him down as the cause, Hdt.7.214; γ. τι ἱερόν τινι register as.., Pi.O.3.30; in magic, invoke a curse upon, Tab.Defix.Aud.14A1; γ. τινὰ κληρονόμον, ἐπίτροπον, institute by a written document, Pl.Lg. 923c, 924a; register, enrol,ἐμὲ γράφε τῶν ἱππεύειν ὑπερεπιθυμούντων X.Cyr. 4.3.21
; οὐ Κρέοντος προστάτου γεγράψομαι, as a dependent of Cr., S. OT 411.4 γ. τινί write a letter to one,γ. σοὶ ἵνα εἰδῇς PGrenf. 1.11
ii 21 (ii B. C.), etc.;εἴς τινα Luc.Syr.D.23
.5 γ. περί τίνος write on a subject, X.Cyn.13.2, etc.;ὑπέρ τινος Plb.1.1.4
, etc.; εἴς τινα against.., Longin.4.3; πρός τινα address a work to.., Id.1.3; describe,οἱ ὑφ' ἡμῶν γραφόμενοι καιροί Plb.2.56.4
; esp. of Prose, opp. ποιεῖν, Isoc.2.48: c. dupl. acc.,τί.. γράψειειν ἄν σε μουσοποιὸς ἐν τάφῳ
;E.
Tr. 1189.6 write down a law to be proposed: hence, propose, move, γνώμην, νόμον, ψήφισμα, etc., X.HG1.7.34, Ar.Nu. 1429, etc.: abs. (sc. νόμον), D.18.179;γ. καὶ νομοθετεῖν περί τινος Id.24.48
; γ. πόλεμον, εἰρήνην, Id.10.55, 19.55: c. inf., ;ἔγραψα.. ἀποπλεῖν.. τοὺς πρέσβεις Id.18.25
; enact,νόμοι οὓς τὸ πλῆθος συνελθὸν ἔγραψε X.Mem.1.2.42
:—[voice] Pass.,παρὰ τὰ γραφέντα δρᾶν Pl.Plt. 295d
;τὸ γεγραμμένον ὑπὸ σοῦ ψήφις μα Din.1.70
.8 ὁ γράφων τὸν Ὀξυρυγχίτην (sc. νομόν ) the secretary for the nome of Oxyrhynchus, POxy.239.1 (i A. D.);τῷ ἰδίῳ λόγῳ γράφοντι τὸν νομόν PFlor.358.5
(ii A. D.).B [voice] Med., write for oneself or for one's own use, note down, Hdt. 2.82, IG12.57.39, etc.;γ. τι ἐν φρεσίν A.Ch. 450
(lyr.);φρενῶν ἔσω S.Ph. 1325
; ἐγραψάμην ὑπομνήματα I wrote me down some memoranda, Pl.Tht. 143a; cause to be written,συγγραφήν D.56.6
, etc.; γ. πρόσοδον πρὸς τὴν βουλήν petition for a hearing before the Council, Id.24.48.2 enrol oneself,γράψασθαι φυλῆς καὶ δήμου καὶ φρατρίας IG12.374.16
, ib.2.115b21: abs., of colonists, Pl.Lg. 850b; but also (cf. A.11.3), ἕνα τῶν μαθητῶν ἐμὲ γράφου enrol me as one of your disciples, Id.Cra.428b.3 as law-term, γ. τινά to indict one, τινός for some public offence, e.g. τῆς αἰσχροκερδείας, Pl.Lg. 754e;γ. [τινὰ] παρανόμων D.18.13
; in full,γραφὴν γράψασθαί τινα Ar.Nu. 1482
(but in [voice] Pass., εἴ σοι γράφοιτο δίκη ib. 758);γράψασθαι δίκας SIG344.38
([place name] Teos): c. acc. et inf.,γ. τινὰ ἀδικεῖν Ar.V. 894
, cf. Pax 107: abs., οἱ γραψάμενοι the prosecutors, Id.V. 881;ἑτέροις οὐκ ἦν γράψασθαι And.1.75
; also γράφεσθαί τι indict an act, i. e. the doer of it, as criminal, ἐγράψατο τὴν Χαβρίου δωρειάν he brought a γραφὴ παρανόμων against the person who proposed the grant to Chabrias, D.20.146, cf. 95; τὸ χάριν τούτων ἀποδοῦναι παρανόμων γράφει ([ per.] 2sg.) Id.18.119.b [voice] Pass., to be indicted,γραφεὶς ἀπέφυγον D.18.103
; τοῦτο τὸ ψήφισμα ἐγράφη παρανόμων was indicted as illegal, Aeschin.3.62; ψηφίσματα ὑπὸ τούτου οὐδὲ γραφέντα not even indicted, D.18.222 (but in 18.28, εἰ μὴ τοῦτ' ἐγράφη if this decree had not been proposed, as [voice] Pass. of A. 11.6); τὰ γεγραμμένα the articles of the indictment, Id.18.56; τὸ γεγραμμένον the penalty named in the indiclment, Id.24.83:—but γέγραμμαι usu. takes the sense of the [voice] Med., indict, Id.18.59, 119, cf. Pl.Euthphr.2b, Tht. 210d. -
74 διαστρέφω
A turn different ways, twist about, τὰ σώματα, as in the dance, X.Smp.7.3; δ. τὸ πρόσωπον to distort it, Plu.2.535a:—mostly [voice] Pass., to be distorted or twisted, of the eyes, limbs, etc., Hp.Aph.4.49;ἡ ῥὶς δ. Id.Art.38
;μέλη διεστραμμένα Pl.Grg. 524c
; to be warped,τὰ διεστραμμένα τῶν ξύλων Arist.EN 1109b6
: also of persons, to have one's eyes distorted, or to have one's neck twisted (Scholl. give both interprr.),εὐδαιμονίζω δ' εἰ διαστραφήσομαι; Ar.Eq. 175
; soἀπολαύσομαί τί γ' εἰ δ. Id.Av. 177
; of the eyes,διεστράφην ἰδών Id.Ach.15
;τὰ ὄμματα διαστρέφεσθαι Arist.Pr. 960a13
; without ὄμματα, ib.9, cf. 957b7; ὁ διεστραμμένος, opp. ὁ τυφλός, Eup.276.3; διεστρ. τοὺς πόδας with the feet twisted, Paus.5.18.1, cf. Arist.Pr. 896b5: of torture,τῇ κλίμακι διαστρέφονται Com.Adesp.422
; διεστράφησαν τὸν στόμαχον had their stomachs turned, Jul.Or.6.190d.2 metaph., distort, pervert, [ τρόπον χρηστόν] E.Fr. 597;τοὺς νόμους Is.11.4
;τὸν δικαστήν Arist.Rh. 1354a24
; ; τῶν διαστρεφόντων (sc. παθῶν) Phld.Lib.p.32 O.; διαστρέψαντες τἀληθῆ having misrepresented it, D.Prooem.46.2:—[voice] Pass.,διαστραφῆναι τὴν διάνοιαν Luc.Vit. Auct.24
; perverse, De.32.5.III sens. obsc., = βινεῖν, Eup.7 D.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > διαστρέφω
-
75 καρπός
καρπός (A), ὁ,A fruit, in Hom. and Hes. (only in sg.), usu. of the fruits of the earth, corn, ἀρούρης κ. Il.6.142;κ. δ' ἔφερε ζείδωρος ἄρουρα Hes.Op. 117
;κ. Δήμητρος Hdt.1.193
, etc.; ; κ. ἀρούρης, also of wine, Il.3.246; ἀμπέλινος κ. Hdt.1.212; so κ. alone, Ar. Nu. 1119 (codd. and Sch.); but of corn, opp. Βάκχιον νᾶμα, Id.Ec.14; καρποῦ ξυγκομιδή harvest, Th.3.15; κ. λωτοῖο, κρανείης, Od.9.94, 10.242; μελιηδέα κ., of grapes, Il.18.568;κ. ἐλαίας Pi.N.10.35
; τὸν ἐπέτειον κ. the crops of the year, Pi.P. 470b: generally, produce, κ. ὑγρός, of honey, Porph.Abst.2.20; also κ. εὐανθὴς μήλων, of wool, Opp.H.2.22: pl., καρπῶν ἐστερήθητε διξῶν robbed of two years' produce, Hdt. 8.142;καρπῶν ἀτελεῖς Id.6.46
; κ. ὑγροὶ καὶ ξηροί produce of trees and fields, X.Oec.5.20; ξύλινοι, σιτικοὶ κ., Str.5.4.2; of fruits offered in sacrifice, BMus.Inscr.975.7 ([place name] Amathus), cf.κάρπωσις 11
; also of taxes paid in kind, opp. Χρυσικά, PHib.1.47.5 (iii B.C.), al.II returns, profits,οἱ κ. οἱ ἐκ τῶν ἀγελῶν γενόμενοι X.Cyr.1.1.2
; τῶν ἀνηλωμένων.. τοὺς κ. Is.5.29.III of actions, fruit, profit, εἰ κ. ἔσται θεσφάτοισι Λοξίου if his oracles shall bear fruit, i.e. be fulfilled, A. Th. 618; γλώσσης ματαίας κ., i. e. curses, Id.Eu. 831 codd.;ὁμιλίας κακῆς κάκιον οὐδέν, κ. οὐ κομιστέος Id.Th. 600
; , cf. Pl.Phdr. 260d: freq. in Pi., κ. ἐπέων οὐ κατέφθινε, i. e. poesy, I.8(7).50; κ. φρενῶν wisdom, P.2.74; κ. φρενός, of his own ode, O.7.8; ἥβας κ., of the bloom of youth, ib.6.58, P.9.109; later, reward, profit,ἐπιτηδευμάτων Epicur.Sent.Vat. 27
; ὅπου ὁ κίνδυνος μέγας, καὶ ὁ κ. Diog.Oen.27;κ. νίκης Hdn.8.3.6
: freq. in NT,κ. εἰρηνικὸς δικαιοσύνης Ep.Hebr.12.11
, etc. (Cf. Lat. carpo, Engl. harvest.)------------------------------------καρπός (B), ὁ,A wrist, Il.24.671, Od.24.398, Hp.Fract.3, Arist.HA 494a2, etc.; ; καρποὶ Χειρῶν ib. 891, cf. X. Cyr.6.4.2. (Perh. cf. ONorse huerfa 'turn round'.) -
76 καταφθορά
καταφθορά, ἡ,Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καταφθορά
-
77 κλύω
A , B.16.67; [ per.] 3sg.ἔκλεεν Maiist.58
: [tense] aor. imper.κλῦθι Il.1.37
, etc.; pl.κλῦτε Pi.O.14.4
; also with [dialect] Ep.redupl.κέκλῠθι Il.10.284
, A.R.4.783,κέκλῠτε Il.3.86
, etc.; also sg.κέκλῠκε Epich. 190
. (Cf.κλέω A.
) [[pron. full] ῠ, exc. in imper. κλῠθι and κλῦτε.]:— hear, Hom., etc.;κλύειν, ἀκοῦσαι Ar.Ra. 1173
: poet. word (Com. only in mock Trag., Ar.l.c., Av. 407, 416, Pherecr.145.1):—Constr.: c.gen. pers. et acc. rei, hear a thing from a person,κέκλυτέ μευ.. μῦθον Ἀλεξάνδροιο Il.3.86
, cf. Od.2.25, S.OT 235, etc.;τι ἔκ τινος Od.19.93
;τι πρός τινος S.OT 429
: c. gen. pers. only, esp. with part. added,οὐδ' ἔκλυον αὐδήσαντος Il.10.47
, cf. Od.4.505, S.OC 1406, 1642: c. acc. rei only,ἀγγελίην ἔκλυεν Od.2.30
;κ. βάξιν Emp.112.11
; κλύε εὐχὰν Ζεύς B.l.c., cf. A.Pr. 124 (anap.), 588 (lyr.), etc.: c. gen.rei,θεὰ δέ μευ ἔκλυεν αὐδῆς Od.10.311
;θεὰ δέ οἱ ἔκλυεν ἀρῆς 4.767
;κέκλυτέ μευ μύθων 12.271
, etc.: c. gen. objecti, hear of a person or thing, S.OC 307, Ant. 1182: with part.,κ. νεκροὺς θανόντας A.Th. 837
(lyr.);ὃν κλύεις.. ὄντα δεσπότην S.Ph. 261
, cf. 427: less freq. c.acc. et inf., ποῦ κλύεις νιν.. ἱδρῦσθαι; Id.Tr.68: κ. ὁθούνεκα hear that.., Id.El. 1307: [tense] pres. with [tense] pf. sense, have heard or learnt, know, , cf. Ph. 261, Tr. 422, 425;λόγῳ κ. E.Hipp. 1004
: abs. in part.,κλύοντες οὐκ ἤκουον A.Pr. 448
, cf. S.Ant. 691, etc.2 perceive generally, μάλιστα δέ τ' ἔκλυον αὐτοί they themselves know [the blessing] most, Od.6.185;κλῦθι ἰδὼν ἀΐων τε Hes. Op.9
.II give ear to, attend to,τοῦ κλύον ἠδ' ἐπίθοντο Il.15.300
, etc.: imper.,κέκλυτέ μευ, πάντες τε θεοὶ πᾶσαί τε θέαιναι 8.5
; esp. in prayers, give ear to me,κλῦθί μευ, Ἀργυρότοξε 1.37
: c. dat., give ear to, καί τ' ἔκλυες ᾧ κ' ἐθέλῃσθα (of Hermes) 24.335; κλῦθί μοι v.l.5.115 (v.ἐγώ 11
);κλῦτέ μοι εὐχομένῳ Sol.13.2
= Crates Theb.10.2, cf. Epic. Oxy.214r.10 (iii A.D.), Thgn.13; comply with, obey, : also c. gen.,κακῶν κ. φρενῶν A. Ag. 1064
; ;τῶν ἐν τέλει S.Aj. 1352
, cf. OC 740, etc.III in Trag. like ἀκούω 111, to be called or spoken of: with Adv., εὖ or κακῶς κ., A.Ag. 468 (lyr.), S.Tr. 721;πρός τινος Id.El. 524
; κλύειν δικαίως (nisi leg. δίκαιος)μᾶλλον ἢ πρᾶξαι θέλεις A.Eu. 430
: with a Noun,κ. ἄναλκις μᾶλλον ἢ μιαιφόνος Id.Pr. 868
. -
78 παράλλαξις
A alternation: overlapping of broken bones, Hp.Fract.15 (pl.); ἡ π. τοῦ ὀστέου ib.35 ;π. ἔχειν πρὸς ἄλληλα καὶ συμπλοκήν Thphr.Sens.66
.II change, deviation, mutation, Pl.Ti. 22d, cf. Plt. 269e, Placit.1.7.33 (pl.);διαστροφὴ μεγάλη καὶ π. τῆς γωνίας Plu.2.93
oa ; παραλλάξιες φρενῶν mental aberrations, Hp.Acut.(Sp.) 1.2 Astron., parallax, Ptol.Alm.5.11, 9.1, Procl.Hyp.4.53, al.b φάσις defined as ἡ μετὰ τὴν κρύψιν τοῦ ἡλίου πρώτη.. ἐξ αὐτοῦ π. Phlp. in Mete.76.30.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παράλλαξις
-
79 σύνεσις
2 metaph., with allusion to foreg. signf. and signf. 11,χωρὶς ἕκαστος εἰς τὸ φρονεῖν ἀσθενής, συμβάλλων δὲ εἰς ἓν πᾶς ἐν τῇ συνόδῳ καὶ τῇ ὡς ἀληθῶς συνέσει τὸ φρονεῖν ἐγέννησε καὶ εὗρε Plot.6.5.10
.II faculty of quick comprehension, mother-wit, sagacity, Democr.77, Th.2.62, 3.82, etc.;οἰκείᾳ ξυνέσει Id.1.138
, cf. Pl.Cra. 412a, Phlb. 19d, Arist.EN 1143a17, D.18.127, Ev.Luc.2.47, Gal.6.457, etc.; hence of animals,ὃ [ζῷον] συνέσει.. ὑπερέχει τῶν ἄλλων Pl.Mx. 237d
:—Phrases,ὅστις γε σύνεσιν ἔχει Hdt.2.5
, 7.49;ἀρκεῖν ξυνέσει E.Tr. 674
;ξ. καὶ σοφία Id.HF 655
(lyr.); φρόνησίς τε καὶ ξ. Pl. Cra. 411a; σ. λαβεῖν, of children, Arist.EN 1161b26; μοῖραν ἔχειν συνέσεως ([etym.] αἰσθήσεως) Democr. ap. Thphr.Sens.71; also with qualifying words added,σ. φρενῶν Pi.N.7.60
; γνώμης ξ. Th.1.75;σ. πολιτική Arist.Pol. 1291a28
; ἡ περὶ τὴν διάνοιαν ς. Id.HA 588a23; ἡ ὑμετέρα ς. as form of address, Sammelb.7433.6 (v A.D.).2 c. gen. objecti, intelligence in a thing, sagacity in respect to it, Pl.Cra. 412c, D.S.1.1;περὶ τῶν παρόντων Th.2.97
.III conscience = συνείδησις, ἡ σ. (sc. μ' ἀπόλλυσι)· ὅτι σύνοιδα δείν' εἰργασμένος E.Or. 396
, cf. Men.632, Plb.18.43.13.V decision, decree, IG5(1).1390.112 (Andania, i B.C.). (Plato (Cra. 412a) derivesσύνεσις 11
from συνιέναι ([etym.] σύνειμι) come together, neglecting the unwritten aspiration ([etym.] συνἱέναι); but the form and signfs. point toσυνίημι 11
, perceive, apprehend, cf. Arist.EN 1143a17.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > σύνεσις
-
80 ταραχή
A disorder, physiological disturbance or upheaval, Sor.1.105, 2.59;τοῦ πνεύματος Id.1.46
; ἡ ἀπὸ τῆς φλεβοτομίας τ. Id.2.11; esp. of the bowels,τῆς κοιλίης Hp.Coac. 205
;οὐδὲ θόρυβόν τινα ἢ τ. ἐν τῇ κοιλίᾳ ποιεῖ Gal.6.825
.2 of the mind,αἱ φρενῶν ταραχαί Pi.O.7.30
; ἀνωμαλία καὶ τ. Isoc.2.6;ἐν πολλῇ τ. καὶ φόβῳ ὄντας Th.3.79
;τ. παρέχειν Pl.Phd. 66d
, cf. R. 602c; ἐν οἵαις ἦν τ. D.18.218; πολλὴν ἔχει τ. Arist.Pol. 1268b4;τ. μειρακιώδους μεστός Isoc.12.230
;ταραχῆς γέμων Epicur.Sent.17
, cf. Phld. Ir.p.56 W.(pl.); διανοίας ἰσχυρὰ τ. Sor.1.46;τὴν τ. τοῦ ὀφθαλμοῦ Thphr.Sens.81
.4 political confusion, tumult, and in pl. tumults, troubles,πολλὴ τ. περὶ τῶν τιμέων ἐγένετο Id.4.162
, cf. 6.5; ἐν τῇ τ. Id.3.150;αἱ τ. γεγενημέναι ἦσαν Lys.12.53
;τ. ἐγγίγνεταί τισι Is.4.5
;τ. ποιεῖν τισι Th.7.86
;ἐς τ. καθιστάναι τινάς Id.4.75
, cf. Isoc.6.107, etc.;εἰς τ. προκαθεῖναι τὴν πόλιν D.14.5
;ἐν τ. καθεστηκέναι Isoc.12.233
;ἐν ταραχαῖς εἶναι Id.4.138
;ταραχῆς τε καὶ ἀνομίας μεστὴν πολιτείαν Pl.Alc.2.146b
, cf. Isoc.3.31;τ. καθίστατο τῶν ξυμμάχων πρὸς τὴν Λακεδαίμονα Th.5.25
, cf. D.18.18;τ. ἐμπίπτει Aeschin.3.81
; τ. διαλύειν, κατασβεννύναι, Isoc.4.134, X.Cyr.5.3.55; of rebellions or civil wars in Egypt, OGI90.20 ([place name] Rosetta), Wilcken Chr.9.11, 167.14, Mitteis Chr. 31 v 29 (all ii B.C.): = Lat. tumultus, Plu.Caes.33.
См. также в других словарях:
αυτοκίνητο — Όχημα το οποίο κινείται με κινητήρα που έχει πάνω του και το οποίο δεν σέρνεται από εξωτερική δύναμη. Γενικά χερσαίο όχημα που είναι κατασκευασμένο για να κινείται κατά κανόνα σε δρόμους και αντλεί την απαραίτητη για την κίνησή του ωστική δύναμη… … Dictionary of Greek
μοτοσικλέτα — Οδικό όχημα με κινητήρα και δύο (ή σπανιότερα τρεις) τροχούς, για μεταφορά προσώπων ή και εμπορευμάτων. Όπως το αυτοκίνητο προήλθε από τις άμαξες, στις οποίες τοποθετήθηκαν κινητήρες ατμού ή εσωτερικής καύσης, έτσι και οι πρώτες μ. γεννήθηκαν από … Dictionary of Greek
σερβομηχανισμός — Μηχανικό σύστημα, στο οποίο ένα ορισμένο μέγεθος μηχανικής φύσης (μέγεθος εξόδου ή έξοδος) εξαρτιέται, δηλαδή ακολουθεί πιστά τις μεταβολές ενός άλλου μεταβλητού μεγέθους (μέγεθος εισόδου ή είσοδος). Γι’ αυτό το σκοπό ο σ. συγκρίνει την τρέχουσα… … Dictionary of Greek
έκσταση — Στη γενικότερη σημασία του ο όρος έ. υποδηλώνει μία κατάσταση διανοητικής απομόνωσης, φυγής από τον ομαλό ψυχικό χώρο του ατόμου, το οποίο απορροφάται από μία και μόνη ιδέα ή από μία ιδιαίτερη συγκίνηση. Μπορεί συνεπώς να ονομαστεί έ. και η έ.… … Dictionary of Greek
ταμπούρο — (Tabourot). Επώνυμο Γάλλων λογοτεχνών. 1. Ζαν (1520 – 1595). Το 1589 και με το ψευδώνυμο Τουανό Αρμπό, δημοσίευσε το έργο του Ορχησογραφία και πραγματεία με τη μορφή διαλόγου, με την οποία όλοι μπορούν να επιδοθούν στην άσκηση των χορών. Το έργο… … Dictionary of Greek
Ηνωμένες Πολιτείες της Αμερικής — Επίσημη ονομασία: Ηνωμένες Πολιτείες της Αμερικής Συντομευμένη ονομασία: ΗΠΑ (USA) Έκταση: 9.629.091 τ. χλμ Πληθυσμός: 278.058.881 κάτ. (2001) Πρωτεύουσα: Ουάσινγκτον (6.068.996 κάτ. το 2002)Κράτος της Βόρειας Αμερικής. Συνορεύει στα Β με τον… … Dictionary of Greek
μανία — (mania). Όρος ο οποίος έχει χρησιμοποιηθεί κατά το παρελθόν για διάφορους τύπους συμπεριφοράς και πνευματικών διαταραχών και διατηρείται στην καθημερινή γλώσσα. Στην ψυχοπαθολογία ο όρος χρησιμοποιείται για την περιγραφή της διανοητικής… … Dictionary of Greek
αμαρτία — Παραβίαση θρησκευτικού κανόνα, που συνεπάγεται ποινή ή εξιλέωση ιερού χαρακτήρα. Αυτή η αντίληψη για την α. μπορεί να περιλάβει είτε παραβιάσεις απαγορεύσεων και παραλείψεις στην άψογη εφαρμογή των θρησκευτικών τύπων, χωρίς κανενός είδους ηθικό… … Dictionary of Greek
παριστάνω — και παρασταίνω / παριστάνω και παρίστημι και παριστῶ, άω, ΝΜΑ νεοελλ. 1. εικονίζω, εμφανίζω παράσταση, ζωγραφίζω, απεικονίζω (α. «η εικόνα παριστάνει τη Γέννηση τού Χριστού» β. «ανάγλυφον παριστών την Αθηνά») 2. (για ηθοποιούς) υποδύομαι έναν… … Dictionary of Greek
Ερινύς — και Ερινύα, η συνήθ. στον πληθ. Ερινύες, οι (Α Ἐρινύς, ἡ; Ἐρινύες, αἱ) καταχθόνιες θεές που τιμωρούσαν κάθε ανόσια πράξη και βασάνιζαν τους άδικους και παράνομους και στην παρούσα ζωή και μετά θάνατο νεοελλ. 1. δύναμη εκδικήτρια, καταστρεπτική… … Dictionary of Greek
Γουέστινγκχαους, Τζορτζ — (George Westinghouse, 1846 – 1914). Αμερικανός εφευρέτης και βιομήχανος. Το 1869 έλαβε δίπλωμα ευρεσιτεχνίας στις ΗΠΑ, για την επινόηση των φρένων σιδηροδρομικής αμαξοστοιχίας, που λειτουργούσαν με πεπιεσμένο αέρα. Μετά το 1872, όταν η λειτουργία … Dictionary of Greek