-
61 βαφή
βᾰφ-ή, ἡ,A dipping of red-hot iron in water, S.Aj. 651: hence, temper or edge of a blade or tool produced thereby,τὴν β. ἀφιᾶσιν ὥσπερ ὁ σίδηρος εἰρήνην ἄγοντες Arist.Pol. 1334a8
, cf. Plu.Alex. 32, Pyrrh.24; τὰ σιδήρια τὴν β. ἀνίησι lose their edge, Thphr.HP5.3.3, cf. CP1.22.6; χαλκοῦ βαφαί prob. poet. for σιδήρου β. in A.Ag. 612 (v. Sch. ad loc., but cf. βάψις): metaph., temper,τῆς ἀνδρείας οἷον β. τις ὁ θυμός ἐστι καὶ στόμωμα Plu.2.988d
; of wine, ib.650b.II dye, Thphr.HP4.6.5;πορφυρᾶ β. A.Pers. 317
(metaph. of blood), cf. Pl.R. 430a; κρόκου βαφάς the saffron-dyed robe, A.Ag. 239 (lyr.); βαφαὶ ὕδρας the arrows dipped in the hydra's blood, E.HF 1188 (lyr.);χειλέων β. Philostr.Ep.22
: metaph.,β. τυραννίδος Plu.2.779c
.2 gilding, silvering, αἱ δύο β. Zos.Alch.p.168B., cf. p.208B.IV infection, Aret.CD2.13. -
62 εὐαγγελίζομαι
εὐαγγελ-ίζομαι, [tense] impf., Paus. 4.19.5: [tense] fut. part. - ιούμενος J.AJ6.4.2, 18.6.10, Luc.Icar.34: [tense] aor. (v. infr.):—[voice] Act., only in later Gr., LXX 1 Ki.31.9, Apoc.10.7, PGiss. 27.6 (ii A.D.): [tense] plpf. εὐηγγελίκειν dub. in D.C.61.13: ([etym.] εὐάγγελος):—A bring good news, announce them, , cf. Phryn.Com.44, D.18.323;τὴν εὐτοκίαν Sor. 1.70
;εὐτυχίας τῇ πατρίδι Lycurg.18
;πρός σε ταῦτα Men. Georg. 83
; alsoτινά τι J.AJ18.6.10
, Alciphr.3.12, Hld.2.10; εὐ. ὅτι .. Thphr.Char.17.7; τινι ὅτι .. Luc.Philops.31: c. acc. et inf., Plu. Mar.22:—[voice] Act., εὐ. τὰ τῆς νίκης PGiss.l.c.; τισιν ὡς .. Polyaen.5.7:—[voice] Pass., receive good tidings,ἐν ᾗ -ίσθη ἡ πόλις ἡμέρᾳ AJA18.323
(Sardes, i B.C.).II preach or proclaim as glad tidings,τὴν βασιλείαν τοῦ Θεοῦ Ev.Luc.4.43
, etc.;εἰρήνην ὑμῖν Ep.Eph.2.17
, etc.2 abs., proclaim glad tidings, , cf. Ev.Luc.4.18, etc.: c. acc., preach the glad tidings of the gospel to, τὸν λαόν ib.3.18;κώμας τῶν Σαμαρειτῶν Act.Ap.8.25
:—so in [voice] Act., Apoc. 10.7; τινι LXX 1 Ki.31.9:—[voice] Pass., have the gospel preached to one, Ev.Matt.11.5, Ep.Hebr.4.2,6; also of the gospel, to be preached, Ev.Luc. 16.16, Ep.Gal.1.11.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐαγγελίζομαι
-
63 σπεύδω
Aσπευδέμεν Od.24.324
: [tense] fut. (lyr.), Ar.Eq. 926, etc.; Cret. (iii B.C.): [tense] aor. , Pl.Cri. 45c, etc.; [dialect] Ep.σπεῦσα Od.9.250
; subj. σπεύσομεν, for - ωμεν, Il.17.121: [tense] pf. /9.375 (Perga, ii B.C.), Paus.7.15.11:—[voice] Med., A.Ag. 151 (lyr.): [tense] fut.σπεύσομαι Il.15.402
:— [voice] Pass., [tense] pf.ἔσπευσμαι Luc.Am.33
, Gal.12.895.I trans., set going, urge on, hasten,ταῦτα δ' ἅμα χρὴ σπεύδειν Il.13.236
;οἱ δὲ γάμον σπεύδουσιν Od.19.137
, cf. Hdt.1.38; παῦσαι σπεύδων τὰ σπεύδεις ib. 206; ; σ. οἱ μὲν ἴγδιν, οἱ δὲ σίλφιον, οἱ δ' ὄξος procure quickly, get ready, Sol.39; ; σπευσίω ὅτι κα δύναμαι κακὸν τᾷ πόλει SIGl.c. (in Hdt.8.46, Δημοκρίτου σπεύσαντος, an acc. must be supplied).b seek eagerly, strive after, μηδὲν ἄγαν ς. Thgn.335, 401; σ. βίον ἀθάνατον, μακροτέραν ἀρετάν, Pi.P.3.62,I.4(3).13(31);εὐψυχίαν ἀντ' εὐβουλίας E.Supp. 161
;τὴν ἡγεμονίαν Th.5.16
; ;πόλεμον τέκνοις Id.HF 1133
.c promote or further zealously, press or urge on,τι τῶν φέρει φρήν A.Supp. 599
(lyr.);τὸ σὸν σ. ἅμα καὶ τοὐμόν S.El. 251
;τὸ σὸν ἀγαθόν E.Hec. 120
(lyr.); τὸ ἐφ' ἑαυτὸν ἕκαστος ς. Th.1.141;σ. ἀσπούδαστ' ἐπὶ σοὶ δαίμων E.IT 201
(lyr.); τὰ ἐναντία τῇ ἑαυτῶν ὠφελείᾳ ς. And.2.2; in arguing, σεαυτῷ τὰ ἐναντία ς. Pl.Prt. 361a; σ. τοῦτο, ὅπως .. Id.Lg. 687e;μὴ σπεῦδ' ἃ μὴ δεῖ, μηδ' ἃ δεῖ σπεύδειν μένε Men.Mon. 344
: c. dat., οἱ Χαιρέᾳ σπεύδοντες the partisans of Chaereas, Charito 6.1: ἐς τὰ Ἑλλήνων ς. Philostr.VA5.8: folld. by a conj., :—[voice] Med.,σπευδομένα θυσίαν A.Ag. 151
(lyr.): —[voice] Pass.,ξυνὸν πᾶσι ἀγαθὸν σπεύδεται Hdt.7.53
; ἐσπευσμέναι χρεῖαι pressing needs, Luc.Am.33.2 c. acc. et inf., σπεύσατε.. Τεῦκρον ἐν τάχει μολεῖν urge him to come quickly, S.Aj. 804; σπεῦσον.. κάπετόν τιν' ἰδεῖν hasten to look out for.., ib. 1165 (anap.).II more freq. intr., press on, hasten.διὰ δρυμὰ πυκνὰ καὶ ὕλην σπεύδουσ' Il.11.119
, cf. 8.191, 23.414, Hes.Sc. 228; σ. ἀπὸ ῥυτῆρος with loose rein, S.OC 900; ;πεζῇ X.An.3.4.49
, etc.; exert oneself, strive eagerly or anxiously, of warriors fighting, Il.4.232, cf.8.293, etc.; of a smith at work, 18.373; of beasts of draught, 17.745; of bees working, Hes. Th. 597: prov., (troch.); σπεῦδε βραδέως festina lente, Gell.10.11.5; σ. τινί exert oneself for another, Alex.309:—Construct.,1 c. part., σπεῦσε πονησάμενος τὰ ἃ ἔργα (for σπουδαίως ἐπονήσατο) Od.9.250, cf. S.El. 935, E.Med. 761 (anap.), Ar.Ach. 179: reversely, σπεύδων in haste, eagerly,τὼ δὲ σπεύδοντε πετέσθην Il.23.506
;ἵκετο σπεύδων Pi. P.4.95
;εἰς ἀρθμὸν ἐμοὶ.. σπεύδων σπεύδοντί ποθ' ἥξει A.Pr. 193
(anap.);σ. ἐβοήθει X.HG4.3.1
.2 c. inf., to be eager to.., Hes Op.22,673, Pi.O.4.11(14), N.9.21, A.Ag. 601, Hdt.8.41; :—[voice] Med.,σπευδομένα ἀφελεῖν A.Eu. 360
(lyr.).3 c. acc. et inf., to be anxious that..,εἰρήνην ἑωυτοῖσι γενέσθαι Hdt.1.74
; , cf. Pl.Prt. 361a; τὸ λεκτικοὺς γίγνεσθαι τοὺς συνόντας οὐκ ἔσπ. X.Mem.4.3.1: alsoἔσπευσεν τοῦ διατηρηθῆναι τὴν εὐφημίαν αὐτοῖς IG22.1028.83
.4 folld. by ὡς, ὅπως, etc.,σ. ὡς Ζεὺς μήποτ' ἄρξειεν A.Pr. 205
; σ. ὅπως μὴ .. Pl.Grg. 480b; ἵνα.., ἵνα μὴ .., Id.Plt. 264a, Isoc.4.164; ὥστε μή, c. inf., Thphr.Od.57.5 folld. by a Prep., σ. μάχην ἐς show eagerness for.., Il.4.225 ([voice] Med., σπεύσομαι εἰς Ἀχιλῆα, ἵνα .. hasten, 15.402);εἰς ἄφενος σπεύδειν Hes.Op.24
;εἰς ἀρετήν Thgn.403
;ἐς θαλάμους E. Hipp. 182
(anap.);ἐς τὰ πράγματα Id. Ion 599
, etc.;εἰς τὸ αὐτὸ ἡμῖν X.Cyr.1.3.4
;δώματος εἴσω E.Med. 100
(anap.);ἐπί τι Lycurg.57
; περὶ Πατρόκλοιο θανόντος struggle for him, Il.17.121;ὑπέρ τινος IG12(9).903
(Chalcis, ii B.C.); , etc.; alsoσ. ὁδόν IG14.1729
. -
64 προ-καλέω
προ-καλέω (s. καλέω), hervor- oder herausrufen, gew. med. zu sich heraus-, vorrufen; bes. zum Kampf herausfordern, Il. 13, 809 Od. 8, 142; u. mit dem Zusatze μαχέσασϑαι, Il. 3, 432. 7, 39. 50; auch πάντας προκαλέσσατο χάρμῃ, er forderte Alle zum Kampfe heraus, 7, 218. 285, Sp., προκαλεσάμενος τὸν Ἔρωτα κατεπάλαισεν εὐϑύς, Luc. D. D. 7, 3; εἰς ἀγῶνα, Conv. 20; τινὰ μάχῃ, Anacr. 12, 7. So οὐχ ἃ κρείττων ᾔδει ὤν, ταῠτα προὐκαλεῖτο τοὺς συνόντας, Xen. Cyr. 1, 4, 4; auch ἐς λόγους, Her. 4, 201; πρὸς τὸ συνδειπνεῖν, Plat. Conv. 217 c. – Uebh. auffordern, ermuntern, veranlassen, zu Etwas, τινὰ ἐς λόγους, ἐς σπονδάς, ἐπὶ συμμαχίαν, Thuc. 3, 34. 4, 19. 5, 43, u. mit doppeltem. acc. der Person u. der Sache, προκαλεῖσϑαί τινά τι, z. B. σπονδάς, εἰρήνην, Einen zum Frieden auffordern, ihm den Frieden vorschlagen, Ar. Ach. 627 Equ. 796; ἅπερ καὶ τὸ πρότερον ἤδη προὐκαλεσάμεϑα, wozu wir auch schon früher aufforderten, was wir vorschlugen, Thuc. 2, 72, vgl. 73; αὐτῶν προκαλεσαμένων, auf ihre eigene Aufforderung, 4, 20, u. öfter; πολλὰ καὶ δίκαια προκαλεῖσϑαί τινα, Dem. 30, 1; ἃ προὐκαλούμην αὐτόν, Plat. Euthyphr. 5 b, εἰπεῖν ἃ προκαλούμεϑα, Legg. X, 885 e. συγ γυμνάζεσϑαι αὐτὸν προὐκαλούμην, Conv. 217 b; προκαλεῖσϑαι ἐπὶ τιμωρίαν, auffordern, Rache zu nehmen, Dem. 21, 226. καὶ παρορμῆσαι, Pol. 1, 1, 4; τινὰ εἰς διαλύσεις. 1, 31, 4, u. öfter; Sp., χεῖλος προκαλούμενον φίλημα, die zum Kusse richtssprache = der Gegenpartei ein außergerichtliches Beweismittel zur Entscheidung eines Rechtsstreites in Vorschlag bringen, z. B. die Sache eines Schiedsrichter zu übergeben, Zeugen verhören, zulassen u. dgl. vgl. Antiph. 1, 6. 6, 23 ff.; τὴν ἐμὴν μὴτέρα τὸν αὐτὸν ὅρκον ὀμόσαι προὐκαλούμην, ich erbot mich, meine Mutter solle denselben Eid schwören, Dem. 55, 27, u. öfter; übh. vor Gericht fordern, προκαλοῠμαί δε τραύματος εἰς Ἄρειον πάγον, Luc. Tim. 46. – Sich auf Jem. berufen, an ihn appelliren, περὶ τῶν ἀμφισβητουμένων ἐπὶ Ῥωμαίους, Pol. 26, 2, 13.
-
65 σπένδω
σπένδω, fut. σπείσω, aor. ἔσπεισα, perf. ἔσπεικα, Plut. Sert. 14 ass. ἔσπεισμαι, – spenden, ein Trankopfer darbringen, indem man, bevor man sclbst trinkt, einen Theil des Getränkes auf den Tisch oder den Opferaltar oben abgießt, Hom. absolut, ἐπεὶ σπεῖσάν τ' ἔπιόν ϑ' ὅσον ἤϑελε ϑυμός, Od. 3, 342 u. öfter; auch mit εὔχομαι verbunden, 15, 258, ἐπὴν σπείσῃς τε καὶ έὔξεαι 3, 45; bes. am Ende der Mahlzeit, vor dem Zubettgehen; – mit dem dat. des Gottes, dem man spendet; ὄφρα ἀϑανάτοισι σπείσαντες κοίτοιο μεδώμεϑα, Od. 3, 334; οὔ τέ τεῳ σπένδεσκε ϑεῶν ὅτι μὴ Διΐ, Il. 16, 227; ἵνα σπένδῃσϑα ϑεοῖσιν, Od. 4, 591; δέπας ἑλὼν σπείσασκε ϑεοῖσιν, 8, 89; – mit dem dat. instrum., πολλὰ δὲ καὶ σπένδων χρυσέῳ δέπαϊ λιτάνευεν, Il. 23, 196; Od. 7, 137; οὐκ εἶχον μέϑυ λεῖψαι ἐπ' αἰϑομένοις ἱεροῖσιν, ἀλλ' ὕδατι σπένδοντες, 12, 363; doch auch σπένδειν οἶνον, Il. 11, 775 Od. 18, 151, wie παρεστίους σπένδοντα λοιβάς Soph. El. 262; σπονδὰς ἔσπεισα, Eur. El. 512; σπείσασα νερτέροις χοάς, Or. 1322; auch im med., ϑεοῖς ἐσπεισάμην σπονδάς, Alc. 1028, vgl. Phoen. 1246. – Selten in Prosa, wie Plat. Legg. VII, 799 b Xen. Cyr. 7, 1, 1. Ueberh. ausgießen, ἐκ χρυσέης φιάλης ἐς τὴν ϑάλασσαν, Her. 7, 54; vergießen, sprengen, spritzen, 4, 187; σπένδειν φίλτρα γάμου, den Zauber der Vermählung durch ein feierliches Ehebündniß weihen, Apollnds. 19 (IX, 422). – Das med. nimmt die bestimmte Bdtg an »durch Traukopfer«, wie ste bei feierlichen Verträgen, Bündnissen, Aussöhnungen üblich waren, »einen Vertrag mit Einem schließen«, sich mit ihm verbinden; absolut, einen Vertrag schließen, Her. 3, 144; σπείσασϑαι εἰρήνην, feierlich Frieden schließen, 7, 148; νεῖκος ἐσπ εῖσϑαι, Eur. Med. 1140, einen Zwist feierlich beilegen; ἀναίρεσιν τοῖς νεκροῖς, einen Vertrag über das Aufnehmen und Bestatten der Todten schließen, Thuc. 3, 24; ähnl. ἀναχώρησιν, 3, 109; ὁ δ' μὲν σπενδόμενοι, τὰ δὲ πολεμοῠντες, 1, 18; – gewöhnlich τινί, mit Einem, ἐσπείσω τοῖς Λάκωσιν, Ar. Ach. 285; Ἀϑηναίοις, Thuc. 5, 5; σπ. τινὶ σπονδάς, 5, 14; Xen. An. 1, 9, 7 u. öfter; auch πρὸς τοὺς Ἀϑηναίους, Thuc. 5, 17. 30, wie Xen. An. 3, 5, 16; Plut. de am. prolis 2; σπένδεσϑαι τῇ πρεσβείᾳ, der Gesandtschaft sicheres Geleit feierlich zusagen, Aesch. 3, 23; Pol. 2, 32, 3, u. sonst.
-
66 κατ-άγω
κατ-άγω (s. ἄγω; καταγήοχε Dem. 18, 73 im Dekret; κατάξαντες Xen. Hell. 2, 2, 201; – 1) herab-, hinunter führen, -leiten, -bringen; ψυχὰς μνηστήρων κατάγων, in die Unterwelt hinab, Od. 24, 100; εἰς Ἀΐδαο 11, 164, wie Pind. Ol. 9, 34 ᾇ (ῥάβδῳ) βρότεα σώματα κατάγει κοίλαν πρὸς ἀγυιὰν ϑνασκόντων; vgl. Eur. Med. 1016 Alc. 24; – ἐκ τῶν ὀρῶν ὕλην κατῆγον εἰς τὸ ἄστυ Plat. Critia. 118 d; – übh. nach einem Orte hinführen, den man als niedriger gelegen betrachtet (s. κατά), ἵππους κατάγειν κοίλας ἐπὶ νῆας Il. 5, 26, vgl. 6, 53 Od. 20, 163; τὸν Κρήτηνδε κατήγαγεν ἲς ἀνέμοιο, ihn verschlug der Sturm nach Kreta hin, 19, 186; bes. ein Schiff von der hohen See in den Hafen bringen, – a) anlanden, gew. med.; von den Schiffen selbst, Od. 3, 178. 16, 322; von den Seefahrern, 3, 10; auch νηῒ κατάγεσϑαι, 10, 140; Σίγειον οὐρίῳ πλάτῃ κατηγόμην Soph. Phil. 356; κατηγάγοντο ἐξ Ἐρετρίας εἰς Μαραϑῶνα Plat. Menex. 240 c; Strab. IV, 183 οἱ καταγόμενοι, im Ggstz von ἀναπλέοντες; auch pass., νέας πολλὰς καταχϑείσας ἐς τὰς Ἀφεάτς Her. 8, 4; ναῦν εἰς ϑάλασσαν κατάγειν, vom Stapel lassen, Ath. V, 207 a. – b) feindlich, ein Schiff aufbringen, es zwingen, in einen gewissen Hafen einzulaufen (ἐκώλυε καταπλεῖν Ἀϑήναζε, ἐς δὲ τοὺς ἑαυτῶν συμμάχους κατῆγεν Xen. Hell. 5, 1, 28), um Zölle zu entrichten, wie es die thun, welche die Meeresherrschaft haben, Dem. 5, 25. 8, 9 u. öfter; Lycurg. 18; auch wohl wie es die Byzantier thaten, um die Ladung, das Getreide dort zu verkaufen, Dem. 50, 6. 17; vgl. Harpocr. u. Arist. Oec. 2, 3; von den Folgdn Pol. 1, 83, 7; auch von Seeräubern, ἐληΐζοντο καὶ κατῆγον τοὺς ἐμπόρους 5, 95, 4. – Auch auf dem Lande bei Einem einkehren, κατήγοντο παρά τινι Dem. 59, 24, wie Eupolis bei Schol. Ar. Pax 812; Xen. Conv. 8, 39; εἰς πανδοκεῖον κατήχϑη Plut. am. narr. 3. – Herabziehen, μολιβδὶς ὥςτε δίκτυον κατῆγε Soph. frg. 783; beim Spinnen den Faden, ξαίνειν καὶ κατάγειν καὶ κερκίζειν Plat. Soph. 226 b; Pherecrat. bei B. A. 404, 76. Dah. λόγον, Plat. Menon 80 e; σαγήνην Plut. Sol. 4. – 2) zurückführen, bes. einen Verbannten in seine Heimath, Aesch. Spt. 629. 642 Ag. 1589 Eur. Phoen. 432; κατάγων ἐς ταύτην τὴν χώρην τοὺς φυγάδας ἐξ αὐτῆς Her. 6, 75; φεύγων ἔπεισεν Ἀϑηναίους ἑαυτὸν κατάγειν Thuc. 1, 111; τοὺς φυγάδας καταγάγοι οἴκαδε Xen. An. 1, 2, 2 u. öfter; med. zurückkehren, ἐπὶ τὸ στρατόπεδον 3, 4, 36; wiederherstellen, ἰσοκρατίας καταλύοντες τυραννίδας εἰς τὰς πόλεις κατάγειν Her. 5, 92; εἰς τὰς πατρίδας εἰρήνην ἀντὶ πολέμου Pol. 5, 105, 2; – γένος ἀπό τινος, das Geschlecht von Einem ableiten, Plut. X oratt. Lycurg. g. E., τὰ στέμματα κατάγεται εἴς τινα Num. 1. – Nach dem lat. victoriam reportare, ϑριάμβους ἐκ πολέμων μεγίστων ἐπιφανεστάτους Plut. Fab. 24; ϑρίαμβον καὶ νίκην τῇ πατρίδι κατάγων Pol. 11, 33, 7; Sp.; – καταγαγὼν ἐκ τοῦ πολέμου χρυσόν, Geld zurück-, heimbringen, Plut. Lyc. 30; – τὸν Δία, durch Beschwörungen vom Himmel herabziehen, Num. 15.
-
67 ὁμο-λογέω
ὁμο-λογέω, zusammen, überein sprechen, dieselbe Sprache reden, eigtl. κατὰ γλῶτταν, in der Sprache übereinstimmen, Her. 1, 142; dasselbe sagen, was ein Anderer sagt, mit ihm übereinstimmen, einig sein mit ihn, τινί, 1, 23. 171; ὁμολογέουσι δὲ ταῦτα τοῖσι Ὀρφικοῖσι, sie stimmen hierin mit den Orphikern überein, 2, 81; Κυρηναῖοι τὰ περὶ Βάττον οὐδαμῶς ὁμολογέουσι Θηραίοισι, 4, 154; ἐπί τινι, 1, 60; περί τι, 2, 4; κατ' οἰκειότητα Περσέϊ οὐδέν, sie gingen in Nichts an, 6, 54; auch μισϑῷ ὁμολογήσαντες, über den Sold übereinkommen, 2, 86; c. inf., ὡμολόγησαν ἀζήμιοι εἶναι, 6, 92; οὔτε Ὁμήρῳ ὁμολογοῖμεν ἄν, οὔτε αὐτοὶ ἡμῖν αὐτοῖς, Plat. Phaed. 95 a; ἀλλήλοις, Crat. 436 d; Ggstz διαφέρεσϑαι, Conv. 187 b; καὶ ξυμφωνεῖν, Rep. III, 402 d; auch c. accus., τὸν μιμητὴν ὡμολογήκαμεν, über den Nachahmer sind wir übereingekommen, Rep. X, 597 e. – Matth. 10, 32 steht ὅςτις ὁμολογήσει ἐν ἐμοί dem ἀρνεῖσϑαι gegenüber. – Dah. zugeben, eingestehen, τάδε, Soph. Phil. 968; αὐτὸ τὸ σιγᾶν ὁμολογοῦντός ἐστί σου, Eur. I. A. 1142; ὁμολογῶ σοι, Ar. Plut. 94; τὴν ὑπὸ πάντων ὁμολογουμένην ἄριστον εἶναι εἰρήνην, von dem alle übereinstimmend gestanden, daß er das Beste sei, Thuc. 4, 62; οὐχ ὁμολογοῠνται παρὰ σοῦ εὐδαίμονες εἶναι, Plat. Charm. 173 e; ὁμολογῶ σοφιστὴς εἶναι, Prot. 317 b (vgl. Men. monost. 158); ἐγὼ τοῦτο οὐχ ὁμολογῶ, Conv. 195 b; αὐτοὶ ὁμολογοῦσι νοσεῖν μᾶλλον ἢ σω-φρονεῖν, Phaedr. 231 d; Ggstz ἔξαρνον εἶναι, Prot. 317 b; übh. vom Disputiren, dem Gegner Recht geben, seine Meinung gutheißen; parenthetisch, ἀφειλόμην, ὁμολογῶ, Xen. An. 6, 4, 17, wo Krüger noch andere Beispiele beibringt; Luc. Hermot. 36 stellt τὰ ὁμολογούμενα τοῖς ἀμφιςβητουμένοις gegenüber, – Auch = zusagen, versprechen, gew. c. inf. fut., aber auch aor., vgl. Lob. Phryn. 749; dah. im Kriege sich dem Feinde auf Bedingungen ergeben, ihm, was er fordert, zugestehen, τῷ Πέρσῃ, Her. 7, 172 u. öfter; Θάσιοι τρίτῳ ἔτει πολιορκούμενοι ὡμολόγησαν Ἀϑηναίοις, Thuc. 1, 101. – Selten wird auch das med. in derselben Bdtg mit dem act. gebraucht, eigtl. für sich zugeben, Xen. Mem. 1, 2, 57, ὁμολογοῠμαι ἀγαϑὸν εἶναι; Plat. vrbdt öfter αὐτοὺς αὑτοῖς ὁμ ολογουμένους λόγους, die mit sich übereinstimmen, Tim. 29 c; τὸ ταὐτὸν καὶ ὁμολογούμενον τιμῶντες, Legg. V, 741 a; Pol. ὁμολογούμενος καὶ σύμφωνος κατὰ τὸν βίον, 32, 11, 8, übereinstimmend mit sich, wie ἐξ ὁμολογουμένου, = ἐξ ὁμολόγου, 3, 111, 7.
-
68 ὅμ-ηρος
ὅμ-ηρος, 1) wie ὁμήρης, zusammengefügt, vereinigt, bes. durch die Ehe, Gatte, Gattinn, Eur. Alc. 873. – 2) wie τὸ ὅμηρον, welches bes. im plur. gebraucht wurde, Unterpfand, der Einigung, Geißel; Ar. Ach. 308 Lys. 244; ὁμήρους τῶν νησιωτέων παῖδας ἐλάμβανον, Her. 6, 99. 8, 94; ἄνδρας δώσειν Ἆϑηναίων ὁμήρους, ἕνα κατὰ τάλαντον, Thuc. 7, 83; Xen. Cyr. 4, 2, 7 u. öfter; ὥςπερ ὁμήρους ἔχομεν τοῦ λόγου τὰ παραδείγματα, Plat. Theaet. 202 e; auch von Land und anderm Unterpfande, μὴ γὰρ ἄλλο τι νομίσητε τὴν γῆν αὐτῶν ἢ ὅμηρον ἔχειν, Thuc. 1, 82; ὑπέσχετο δὲ εἰρήνην ποιήσειν μήτε ὅμηρα δούς –, Lys. 12, 68; Pol. 3, 52, 5 u. a. Sp., die auch von einem Menschen sagen ὃς ἦν ὅμηρα, Maccab. – 3) Nach Her. Vit. Hom. 13 soll bei den Kymäern ὅμηρος blind geheißen haben, woraus die Sage von Homer's Blindheit erklärt wird.
-
69 ἐκ-κλείω
ἐκ-κλείω, ion. ἐκκληίω, altatt. ἐκκλῄω (s. κλείω), ausschließen, nicht einlassen; Eur. Herc. Fur. 330; τινὰ τῆς πόλεως Pol. 25, 1, 10; τῆς μετοχῆς ἐξεκλήϊσαν Her. 1, 144; τῆς συμμαχίας ἐκκλείων αὐτόν Aesch. 2, 85; verhindern, εἰρήνην Aesch. 2, 110; τὴν κατηγορίαν Pol. 17, 8; ἐξέκλειον λόγου τυγχάνειν τοὺς ἄλλους Dem. 19, 26; ἐκκληϊόμενοι τῇ ὥρῃ, durch die Zeit gedrängt, Her. 1, 31; ἐκκλεισϑεὶς ὑπὸ τῶν καιρῶν, durch die Umstände gehindert, D. Sic. 18, 3.
-
70 βαθύς,-εῖα,-ύ
+ A 0-0-7-11-6=24 Is 30,33; 31,6; Jer 17,9; Ez 23,32; 27,34deep Jb 11,8; profound 3 Mc 5,12; deep (metaph.) Wis 16,11; inscrutable Jer 17,9; τὰ βαθέα the secretsDnLXX 2,22οἱ τὴν βαθεῖαν βουλὴν βουλευόμενοι those who devise an inscrutable counsel Is 31,6, cpr. 29,15;βαθεῖαν εἰρήνην secure peace 4 Mc 3,20Cf.[*] ЧCKANE 1986, 397; ZIEGLER 1934 148(Is 31,6) -
71 βέβαιος
A firm, steady,κρύσταλλος Th.3.23
; ([comp] Comp.); γῆ β. terra firma, Arr.An.2.21.5; steadfast, durable,ὁμιλία.. πιστὴ καὶ βέβαιος S.Ph.71
;ἀρετῆς βέβαιαι.. αἱ κτήσεις μόνης Id.Fr. 194
;ψῆφος βεβαία E.El. 1263
;τὴν χάριν βέβαιον ἔχειν Th.1.32
;οὐδέπω βέβαιος ἦν ἡ σωτηρία And.1.53
;εἰρήνην βεβαίαν ἀγαγεῖν Isoc.4.173
;φιλία βέβαιος Pl.Smp. 182c
; ; , etc.b sure, certain, ; (lyr.); ; πύλας β. παρέχειν make safe, secure, Th.4.67; βεβαιότερος κίνδυνος a surer game, Id.3.39: [comp] Sup.- ότατος Id.1.124
; βέβαιόν ἐστί τινι ὅτι .. D.H.3.35; τὰ παρ' ἀνθρώπων αὐτῷ β. ἦν ibid.; but β. παρέχειν τὰν ὠνάν confirm, guarantee, GDI1867, al. (Delph.);μένειν κυρίαν καὶ β... συγχώρησιν BGU1058.47
(i B. C.).2 of persons, etc., steadfast, constant, ([comp] Comp.), cf. Th.5.43, etc.: c. inf., βεβαιότεροι μηδὲν νεωτεριεῖν more certain to make no change, Th.3.11.3 τό β. certainty, Hdt.7.50, cf. Pl.Phlb. 59c, etc.; but τὸ β. τῆς διανοίας firmness, resolution, Th.2.89.b security, guarantee,τὸ δημόσιον β. IG12.189
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > βέβαιος
-
72 πολεμέω
Aπολεμέεσκε Acus.22J.
: [tense] fut.- ήσω X.An.2.6.5
: [tense] pf.πεπολέμηκα Arist.Rh. 1396a11
, Ephipp.9:—[voice] Med., [tense] aor. ἐπολεμησάμην ([etym.] κατ-) Plb.11.31.6:—[voice] Pass.,πολεμηθήσομαι Id.2.41.14
, etc.; πολεμήσομαι in pass. sense, Th.1.68,8.43, D.23.110: [tense] aor.ἐπολεμήθην Th.5.26
: [tense] pf. πεπολέμημαι ([etym.] κατα-) Id.6.16: ([etym.] πόλεμος):— to be at war or make war, Id.1.140, etc.; ἀφ' ἡσυχίας πολεμῆσαι ib. 124; opp. εἰρήνην ἄγειν, Id.5.76; τινι with one, Hdt.6.37, IG22.236.19, etc.;πολεμοῦσαι πρὸς ἀλλήλας πόλεις X.Vect.5.8
, cf. Pl.Lg. 686b, SIG182.12 (Argos, iv B.C.), etc.; μετά τινος or σύν τινι in conjunction with.., X.HG7.1.27, An.2.6.5;περὶ τῆς ἀρχῆς π. Hdt. 6.98
.2 fight, do battle,ἀπὸ τῶν ἵππων Pl.Prt. 350a
; ἀπὸ [καμήλων] X.Cyr.7.1.49; but ἀφ' ὅτου πολεμήσωμεν what our means of war are, And.3.16.3 generally, quarrel, wrangle with one, X.Cyr.1.3.11;π. χρείᾳ S.OC 191
(anap.), cf. E. Ion 1386;τισὶν ὑπέρ τινος D.18.31
: metaph. of disease, Gal.1.103.II later c. acc., make war upon,τὴν πόλιν Din.1.36
codd.;τὰς Ἀθήνας D.S.4.61
, cf. 13.84, 14.37, LXX 1 Ma.5.30, etc.;τὰς Συρακούσας Plb.1.15.10
, etc.: metaph.,τὰς σταφυλάς Alciphr.3.22
:—[voice] Pass., also in early writers, have war made upon one, to be treated as enemies, Th.1.37, X. HG7.4.20;ὑπό τινων Isoc.5.49
;καὶ αὐτοὶ.. ἐκ πολλοῦ πολεμούμενοι D.18.43
;αὐτὸς μὲν πολεμεῖν ὑμῖν, ὑφ' ὑμῶν δὲ μὴ πολεμεῖσθαι Id.9.9
;- ηθείσης τῆς χώρας OGI748.8
(Cyzicus, iii B.C.).2 c. acc. cogn.,πόλεμον π. Pl.R. 551d
, Arist.l.c., etc.:—[voice] Pass., [πολέμους] τοὺς ἐπὶ Θησέως πολεμηθέντας X.Mem.3.5.10
;κατὰ θάλατταν ὁ π. ἐπολεμεῖτο Id.HG5.1.1
, cf. Pl.R. 600a; ὅσα ἐπολεμήθη whatever hostilities took place, X.An.4.1.1; , cf. 3.6.—The form used by Poets is πολεμίζω.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πολεμέω
-
73 σπένδω
Aσπένδῃσθα Od.4.591
: [dialect] Ion. [tense] impf.σπένδεσκον Il.16.227
, Od.7.138: [tense] fut. , ([etym.] κατα-) Hdt.2.151, E.Or. 1187: [tense] aor.ἔσπεισα Od.13.55
, S.Fr.42, etc.; [dialect] Ep.σπεῖσα Il.9.177
,σπείσασκε Od.8.89
; [dialect] Ep. subj. σπείσομεν, for - ωμεν, 7.165, 181: [tense] pf. ἔσπεικα ([etym.] κατ-) Plu.Sert.14:—[voice] Med., [tense] aor.ἐσπεισάμην Hdt.3.144
, etc.:—[voice] Pass., [tense] aor.ἐσπείσθην Plu.Rom.19
: [tense] pf. ἔσπεισμαι, v. infr. 11 fin.:— make a drink-offering (because before drinking wine a portion was poured on the table, hearth, or altar),σπεῖσάν τ' ἔπιόν θ' ὅσον ἤθελε θυμός Il.9.177
;ἐπὴν σπείσῃς τε καὶ εὔξεαι Od.3.45
, cf. Xenoph.1.15, S.Ph. 1033, E.Ba. 313, etc.: c. dat. of the god to whom the libation was made,σέπας ἑλὼν σπείσασκε θεοῖσιν Od.8.89
; , cf. 16.227, Od.3.334, etc.; τὴν (sc. κύλικα)δὲ θεοῖς σπένδεις Thgn.490
; κρητῆρας σπενδέτω prob. let him dedicate them by pouring an offering from them, SIG 57.13 (Milet., v B.C.):—the liquid poured is mostly in acc., σ. οἶνον pour wine, Il.11.775, Od. 18.151; ; σπονδάς, χοάς, E.El. 512, Or. 1322; ellipt., σ. ἀγαθοῦ δαίμονος (sc. σπονδήν) Ar.Eq. 106; σ. οἴνου (partit. gen.) Hdn.5.5.7: rarely c. dat. rei, ὕδατι ς. make a drink-offering with water, Od.12.363; Ὀλυμπίῳ σ. ἀοιδαῖς make libations with songs to Zeus, Pi.I.6(5).9: also c. dat. instrumenti, σ. δέπαϊ, δεπάεσσι, Il.23.196, Od.7.137;χρυσίδι Cratin.124
;χαλκέῃ φιάλῃ Hdt.2.147
;ἐκ χρυσέης φιάλης Id.7.54
: c. gen.,σ. βαιᾶς κύλικος S.Fr.42
:—[voice] Pass., : so metaph. of a person, σπένδομαι ἐπὶ τῇ θυσίᾳ I am offered ( as a drink-offering) upon it, Ep.Phil.2.17, cf. 2 Ep.Ti.4.6.2 rarely without the religious sense, simply pour, τράγου οὖρον, as remedy for convulsions, Hdt.4.187: metaph.,σ. δάκρυα AP7.555b
(Joann.), IG14.1957, al.; ξίφος αἷμα τυράννων ἔσπ. AP9.184.II [voice] Med., pour libations one with another, and, as this was the custom in making treaties or agreements, make a treaty, make peace, Hdt.3.144, Ar.Ach. 199, Av. 1534, Th.4.99, 119, X.An.1.9.7, etc.; :— Constr., σπένδεσθαί τινι make peace with one, Ar.Ach. 225, Th.5.5, etc.; in full, σπένδεσθαί τινι σπονδάς ib.14 (but σ. τῇ πρεσβείᾳ give it pledges of safe conduct, Aeschin.3.63, cf. 2.109; so σ. τινί obtain a truce for one, X.An.2.3.7); σ. πρός τινας, for τισι, Th.5.17, 30, X.An.3.5.16; of a person, σπείσασθαι cum Bruto et Cassio, Cic.Att. 15.29.2: metaph.,σ. συμφοραῖς καὶ θεσπίσμασιν E.Or. 1680
sq.; σ. ἐπὶ τοῖσδε on these terms, Id.Ph. 1240;ἐφ' ᾧ.. X.An.4.4.6
; alsoσ. ὥστε μὴ ἀδικεῖν Th.6.7
;σ. ἦ μὴν ἐμμενεῖν ἐν ταῖς σπονδαῖς Id.4.118
: c. inf. alone, Id.7.83: less freq. c. acc., εἰρήνην σπεισάμενοι Λακεδαιμονίοισι having concluded a peace with them, Hdt.7.148; νεῖκος ἐσπεῖσθαι make up a quarrel, E.Med. 1140;πόλεμον D.H.9.36
; σ. ἀναίρεσιν τοῖς νεκροῖς obtain a truce for taking up the dead, Th.3.24;σ. σφίσιν ἡμέραν τοὺς νεκροὺς ἀνελέσθαι Id.4.114
;σ. ἀναχώρησίν τινι Id.3.109
;σ. περὶ τῶν τέκνων Plu.2.494d
:—[tense] pf. ἔσπεισμαι is used in med. sense in E.Med. l.c.;τοῖς ἐχθροῖς ἐσπείσμην Luc.Phal.1.3
; but in pass. sense,ἐσπεῖσθαι τὰς σπονδάς Th.4.16
;οἷς ἔσπειστο Id.3.111
: [tense] aor.,ἐσπείσθησαν ἀνοχαί Plu.Rom.19
. (In Th.4.98, τοὺς νεκροὺς σπένδουσιν ἀναιρεῖσθαι, emphasis is laid on the act of one of the parties, and in AP9.422 (Apollonid.), σπεῖσαι δεύτερα φίλτρα γάμου, Reiske cj. σπεύσῃς.) (Cf. Hittite š (i) pand- 'pour a libation', Lat. spondeo.) -
74 συγγράφω
A write or note down, X.Cyr.8.4.16 ([voice] Pass.):—[voice] Med., have a thing written down, Hdt.1.47,48, 7.142.II compose a writing or a work in writing,περί τινος X.Eq.1.1
, Pl.Min. 316d: c.acc.,τὰς Κνιδίας γνώμας Hp.Acut.1
; πόλεμον ξ. write the history of the war, Th.1.1, cf.6.7; ὁ τὴν ὀψοποιίαν συγγεγραφώς the author of the book on cookery, Pl.Grg. 518b; συμβουλὴν περὶ βίου ς. Id.Lg. 858c; describe, Theoc.Ep.22.4 (where it is used of poetry, cf.AP9.165 (Pall.)): esp., write in prose, opp. poetry ([etym.] ποιεῖν), Pl.Ly. 205a, Isoc.9.8;σ. ἐπαίνους καταλογάδην Pl.Smp. 177b
; σ. τέχνας compose manuals, D.H.Comp.1.2 esp., compose a speech, Isoc.1.3:—[voice] Med., σ. λόγους οἵους εἰς τὰ δικαστήρια get speeches composed, Pl.Euthd. 272a: —[voice] Pass.,λόγος συγγεγραμμένος Id.Phdr. 258a
.III [voice] Med., συγγράφεσθαί τι draw up a contract or bond (συγγραφή 11.2
),συγγραψάμενος ἃ δεήσει ἀποδοῦναι X.Eq.2.2
; συγγράφεσθαι εἰρήνην πρός τινα make a treaty of peace with another, Isoc.12.158;σ. περί τινος Id.4.177
; τοιαῦτα -όμενοι promising, Phld.Rh.1.343 S.;σ. συγγραφήν PHal.1.258
(iii B.C.), etc.: abs., sign a treaty, Th.5.41; make a contract, PCair.Zen.199.5 (iii B.C.), POxy.729.17 (ii A.D.); συγγέγραμμαι τῇ Ἑσπέρου θυγατρί I have signed a contract (of marriage) with the daughter of H., UPZ66.2 (ii B.C.); σ. γάμον make a contract of marriage, Plu.2.1034b: c. inf., Thphr.HP5.5.5;συνεγράψατο πρὸς Διόδωρον Εὐτέληαν γαμήσειν Supp.Epigr.2.294.6
(Delph., i A.D.); and elliptically, συγγράφεσθαι ἐς ἐμπόριον make a contract [ to carry a ship] to a port, D.56.11,47; [ δραχμαὶ] ἃς συνεγραψάμην Διονυσοδώρῳ for which I gave a bill (or I.O.U.) to.., PCair.Zen. (iii B.C.), cf. PEnteux.49.5 (iii B.C.); ὁ συγγεγραμμένος the signatory to a contract, Hp.Jusj.; pl., PCair.Zen.666.5 (iii B.C.).IV draw up a form of motion to be submitted to vote,τάδε οἱ ξυγγραφῆς ξυνέγραψαν IG12.76.3
; τάδε Δημόφαντος συνέγραψεν Lex ap. And.1.96;νόμους καθ' οὓς πολιτεύσουσι X.HG2.3.2
, cf. Arist.Ath.29.2, 30.1;παράνομα συγγεγραφέναι X.HG1.7.12
:—elsewh. in [voice] Med., ;οἱ ἐν τῷ δήμῳ συγγραφόμενοι Pl.Grg. 451b
.V represent in a painting, paint,τὸν Ῥωξάνης καὶ Ἀλεξάνδρου γάμον Luc.Herod.4
:—[voice] Pass., Ar.Av. 805 (s.v.l., σύ γε γεγραμμένῳ cj. Mein.).VI of an architect, draw up specifications, IG12.24.8,44.6, 81.16.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συγγράφω
-
75 τρυγάω
I with acc. of the fruit gathered, gather in the fruit or crop,ἑτέρας [σταφυλὰς] τρυγόωσιν Od.7.124
, cf. Ev.Luc.6.44; σῦκα, σῖτον, Com.Adesp. 812 ([voice] Pass.), 787 (anap.): metaph., τρυγήσομεν αὐτήν (sc. Εἰρήνην) Ar. Pax 1338 (lyr.);τ. παίδων ἄνθος AP12.256
(Mel.);ὄμφακας ἡλικίης IG14.769
([place name] Naples):— [voice] Pass., Hdt.4.199, Arist.Pr. 925b15, PCair.Zen. 184.5 (iii B. C.); of honey, Mosch.3.35; καθ' ὥραν τετρυγημένοι (by death) Luc.Cat. 5.2 abs.,θερίζουσι καὶ σπείρουσι καὶ τρυγῶσι ταῖς γλώτταισι Ar.Av. 1698
(lyr.), cf. Pax 912, Pl.Lg. 844e, PCair.Zen.300.17 (iii B. C.).II with acc. of that from which the fruit is gathered, gather or reap off the trees or ground, ὅτε τρυγόῳεν ἀλωήν ([dialect] Ep. opt. for τρυγῷεν) Il.18.566;οἱ δ' ἐτρύγων οἴνας Hes.Sc. 292
;ἀμπέλους τρυγῶν Com.Adesp.437
; τοὺς Ταντάλου κήπους ib.530; τ. ἑαντήν (sc. τὴν ἄμπελον) X.Oec.19.19.2 prov., ἐρήμας τρυγᾶν (sc. ἀμπέλους) strip unwatched vines, of one who is bold where there is nothing to fear, Ar.Ec. 886, V. 634, ubi v. Sch. -
76 φύω
φύω, Il.6.148, etc.; [dialect] Aeol. [full] φυίω fort. leg. in Alc.97: [tense] impf. ἔφυον, [dialect] Ep.[ per.] 3sg.Aφύεν Il.14.347
: [tense] fut. φύσω [ῡ] 1.235, S.OT 438: [tense] aor.ἔφῡσα Od.10.393
, etc.:—[voice] Pass. and [voice] Med., 9.109, Pi.O.4.28, etc.: [tense] fut. , Hp.Mochl.42, Pl.Lg. 831a, etc.: similar in sense are the intr. tenses, [tense] pf.πέφῡκα Od.7.114
, etc., [dialect] Ep.[ per.] 3pl.πεφύᾱσι Il.4.484
, Od.7.128; [ per.] 3sg. subj. πεφύῃ ([etym.] ἐμ-) Thgn.396; [dialect] Ep. part. fem. πεφυυῖα ([etym.] ἐμ-) Il.1.513, acc. pl.πεφυῶτας Od.5.477
; [dialect] Dor. inf.πεφύκειν Epich.173.3
: [tense] plpf.ἐπεφύκειν X.Cyr.5.1.9
, Pl.Ti. 69e; [dialect] Ep.πεφύκειν Il.4.109
; [dialect] Ep. [ per.] 3pl. , Op. 149: [tense] aor. 2 ἔφῡν (as if from φῦμι) Od.10.397, etc.: [dialect] Ep. [ per.] 3sg.φῦ Il.6.253
, etc., [ per.] 3pl. ἔφυν (for ἔφῡσαν, which is also [ per.] 3pl. of [tense] aor. 1) Od.5.481, etc.; subj. φύω orφυῶ E.Fr.377.2
, Pl.R. 415c, 597c, Hp.Carn.12; [ per.] 3sg. opt.φύη Theoc.15.94
, ([etym.] συμ-) Sor.2.89; inf. φῦναι, [dialect] Ep.φύμεναι Theoc. 25.39
,φῦν Parm.8.10
; part.φύς Od.18.410
, etc., [dialect] Boeot. fem.φοῦσα Corinn.21
: ἔφυσεν, = ἔφυ, dub. in IG14.2126.5 ([place name] Rome); conversely ἔφυ, = ἔφυσεν, ib.3.1350, Sammelb. 5883 ([place name] Cyrene): later, [tense] fut. , [voice] Pass.φυήσομαι Gp.2.37.1
, Them.Or.21.248c (in Luc. JTr.19 ἀναφύσεσθαι is restored): [tense] aor. 2 [voice] Pass.ἐφύην J.AJ18.1.1
, prob. in BSA28.124 ([place name] Didyma), ([etym.] ἀν-) Thphr.HP4.16.2; inf.φυῆναι Dsc.2.6
, ([etym.] ἀνα-) D.S.1.7; part.φῠείς Hp.Nat.Puer.22
, Trag.Adesp. 529, PTeb.787.30 (ii B. C.), Ev.Luc.8.6: [tense] aor. 1 [voice] Pass.συμ-φυθείς Gal. 7.725
. [Generally [pron. full] ῠ before a vowel, [dialect] Ep., Trag. (A.Th. 535, S.Fr. 910.2), etc., [pron. full] ῡ before a consonant; butφῡει Trag.Adesp.454.2
,φῡεται S.Fr.88.4
, Trag.Adesp. 543 ( = Men.565); ; ἐφῡετο prob. in Ar.Fr. 680, cf. Nic.Al.14, D.P.941, 1013; even in thesi,προσφῡονται Nic.Al. 506
,φῡουσιν D.P.1031
; also in compds.]A trans., in [tense] pres., [tense] fut., and [tense] aor. 1 [voice] Act.:—bring forth, produce, put forth,φύλλα.. ὕλη τηλεθόωσα φύει Il.6.148
; , cf. 1.235, Od.7.119, etc.;ἄμπελον φύει βροτοῖς E.Ba. 651
; so τρίχες.., ἃς πρὶν ἔφυσεν φάρμακον made the hair grow, Od.10.393, cf. A.Th. 535;φ. χεῖρε, πόδε, ὀφθαλμὰ ἀνθρώποις X.Mem.2.3.19
; of a country, ;ὅσα γῆ φύει Pl.R. 621a
, cf. Anaxag.4.2 beget, engender, E.Ph. 869, etc.;Ἄτλας.. θεῶν μιᾶς ἔφυσε Μαῖαν E. Ion3
, cf. Trag.Adesp.454.2; so of God creating man, Antipho 4.1.2, cf. Plu.2.1065c; ὁ φύσας the begetter, father (opp. ὁ φύς the son, v. infr. B.1.2), S.OT 1019, Ar.V. 1472 (lyr.);ὁ φ. πατήρ E.Hel.87
;ὁ φ. χἠ τεκοῦσα Id.Alc. 290
;τὴν τεκοῦσαν ἢ τὸν φύσαντα Lys.10.8
; of both parents,γονεῦσι οἵ σ' ἔφυσαν S.OT 436
;οἱ φύσαντες E.Ph.34
, cf. Fr. 403.2;φ. τε καὶ γεννᾶν Pl.Plt. 274a
;ὦ γάμοι γάμοι, ἐφύσαθ' ἡμᾶς S.OT 1404
; ἥδ' ἡμέρα φύσει σε will bring to light thy birth, ib. 438; .3 of individuals in reference to the growth of parts of themselves, φ. πώγωνα, γλῶσσαν, κέρεα, grow or get a beard, etc., Hdt.8.104, 2.68, 4.29;φ. πτερά Ar. Av. 106
, Pl.Phdr. 251c; ; φ. τρίχας, πόδας καὶ πτερά, etc., Arist.HA 518a33, 554a29, etc.: for the joke in φύειν φράτερας, v. φράτηρ.4 metaph., φρένας φῦσαι get understanding, S.OC 804, El. 1463 (but alsoθεοὶ φύουσιν ἀνθρώποις φρένας Id.Ant. 683
): prov., ἁλιεὺς πληγεὶς νοῦν φύσει 'once bit, twice shy', Sch.Pl.Smp. 222b; ; δόξαν φῦσαι get glory or to form a high opinion of oneself, Hdt.5.91;θεὸς.. αἰτίαν φύει βροτοῖς A.Niob.
in PSI11.1208.15;αὑτῷ πόνους φῦσαι S. Ant. 647
.II in [tense] pres. seemingly intr., put forth shoots,εἰς ἔτος ἄλλο φύοντι Mosch.3.101
;δρύες.. φύοντι Theoc.7.75
, cf. 4.24: so ἀνδρῶν γενεὴ ἡ μὲν φύει ἡ δ' ἀπολήγει one generation is putting forth scions, the other is ceasing to do so, Il.6.149; ἐν στήθεσι φύει (fort. φυίει) grows up, appears, Alc.97;ῥίζα ἄνω φύουσα ἐν χολῇ LXXDe. 29.18
.B [voice] Pass., with intr. tenses of [voice] Act., [tense] aor. 2, [tense] pf. and [tense] plpf., grow, wax, spring up or forth, esp. of the vegetable world,θάμνος ἔφυ ἐλαίης Od.23.190
, cf. 5.481; ;τά γ' ἄσπαρτα φύονται 9.109
, cf. Il.4.483, 14.288, 21.352;φύεται αὐτόματα ῥόδα Hdt.8.138
, cf. 1.193; growing there,Id.
2.56; πεφυκότα δένδρα trees growing there, X.Cyr.4.3.5;τὰ φυόμενα καὶ τὰ γιγνόμενα Pl.Cra. 410d
, cf. Phd. 110d, Plt. 272a; τοῦ κέρα ἐκ κεφαλῆς ἑκκαιδεκάδωρα πεφύκει from his head grew horns sixteen palms long, Il.4.109, cf. Hdt.1.108, 3.133;φύονται πολιαί Pi.O.4.28
; κεφαλαὶ πεφυκυῖαι θριξί grown with hair, D.S.2.50 (s. v.l.); is produced,X.
Vect.1.4: metaph., νόσημα ἐν ὀλιγαρχίᾳ φυόμενον, φυομένη πόλις, Pl.R. 564b, Lg. 757d; ὁ σπέρμα παρασχών, οὗτος τῶν φύντων αἴτιος [κακῶν] of the things produced, D.18.159; also κατὰ πάντων ἐφύετο waxed great by or upon their depression, ib. 19. —In this sense [tense] aor. 2 is rare (v. supr.), exc. in phrases such as ἔν τ' ἄρα οἱ φῦ χειρί (v. ἐμφύω), Od.2.302.2 of persons, to be begotten or born, most freq. in [tense] aor. 2 and [tense] pf.,ὁ λωφήσων οὐ πέφυκέ πω A.Pr. 27
;τίς ἂν εὔξαιτο βροτὸς ὢν ἀσινεῖ δαίμονι φῦναι; Id.Ag. 1342
(anap.); μὴ φῦναι τὸν ἅπαντα νικᾷ λόγον not to be born is best, S.OC 1224 (lyr.); γονῇ πεφυκὼς.. γεραιτέρᾳ ib. 1294; ; φύς τε καὶ τραφείς ib. 396c;μήπω φῦναι μηδὲ γενέσθαι X.Cyr.5.1.7
, cf. Pl.Smp. 197a: construed with gen., πεφμκέναι or φῦναί τινος to be born or descended from any one, , cf. S.OC 1379, etc.;θνατᾶς ἀπὸ ματρὸς ἔφυ Pi.Fr.61
, cf. S.OT 1359 (lyr.), Ant. 562;ἀπ' εὐγενοῦς ῥίζης E.IT 610
; , etc.;φ. ἔκ τινος S.OT 458
, E.Heracl. 325, Pl.R. 415c, etc.;ἐκ χώρας τινός Isoc.4.24
, etc.; οἱ μετ' ἐκείνου φύντες, opp. οἱ ἐξ ἐκείνου γεγονότες, Is.8.30;ἐκ θεῶν γεγονότι.. διὰ βασιλέων πεφυκότι X.Cyr.7.2.24
.II in [tense] pres., become, οὐδεὶς ἐχθρὸς οὔτε φύεται πρὸς χρήμαθ' οἵ τε φύντες .. S.Fr. 88.4;πιστοὺς φύσει φύεσθαι X.Cyr.8.7.13
; the [tense] pf. and [tense] aor. 2 take a [tense] pres. sense, to be so and so by nature, κακός, σοφός πέφυκα ([etym.] - κώς), etc., S.Ph. 558, 1244, etc.;δρᾶν ἔφυν ἀμήχανος Id.Ant.79
; φύντ' ἀρετᾷ born for virtue, i.e. brave and good by nature, Pi.O.10(11).20; so of things, (anap.), cf. Pl.Grg. 479d, etc.;εὐχροώτεροι ὁρῷντο ἢ πεφύκασιν X.Cyr.8.1.41
, cf. Oec.10.2; [τὸ πῦρ] πέφυκε τοιοῦτον Id.Cyr.5.1.10
;τἄλλα ἕκαστος ἡμῶν, ὅπως ἔτυχε, πέφυκεν D.37.56
: with Advs., ἱκανῶς πεφυκότες of good natural ability, Antipho 2.1.1;δυσκόλως πεφ. Isoc.9.6
;οὕτως πεφ. X.HG7.1.7
; alsoοἱ καλῶς πεφυκότες S.El. 989
, cf. Lys.2.20;οἱ βέλτιστα φύντες Pl.R. 431c
: then, simply, to be so and so,φῦναι Ζηνὶ πιστὸν ἄγγελον A.Pr. 969
;θεοῦ μήτηρ ἔφυς Id.Pers. 157
(troch.);γυναῖκε.. ἔφυμεν S.Ant.62
; Ἅιδης ὁ παύσων ἔφυ ib. 575; : c. part.,νικᾶν.. χρῄζων ἔφυν S.Ph. 1052
;πρέπων ἔφυς.. φωνεῖν Id.OT9
, cf. 587;τοῦτο ἴδιον ἔφυμεν ἔχοντες Isoc.4.48
, cf. 11.41, X.Smp.4.54.2 c. inf., to be formed or disposed by nature to do so and so,τὰ δεύτερα πέφυκε κρατεῖν Pi.Fr. 279
; ; , cf. Ant. 688;φύσει μὴ πεφυκότα τοιαῦτα φωνεῖν Id.Ph.79
;πεφύκασι δ' ἅπαντες.. ἁμαρτάνειν Th.3.45
, cf. 2.64, 3.39, 4.61, etc.;πέφυκε.. τρυφὴ.. ἦθος διαφθείρειν Jul.Or.1.15c
.3 with Preps., γυνὴ.. ἐπὶ δακρύοις ἔφυ is by nature prone to tears, E.Med. 928; ἔρως γὰρ ἀργόν, κἀπὶ τοῖς ἀργοῖς ἔφυ is inclined to idleness, Id.Fr. 322; also ;εἴς τι Aeschin.3.132
; most freq.πρός τι, οἱ ἄνθρωποι πρὸς τὸ ἀληθὲς πεφύκασι Arist.Rh. 1355a16
;εὖ πρὸς ἀρετὴν πεφυκότες X. Mem.4.1.2
;πρὸς πόλεμον μᾶλλον.. ἢ πρὸς εἰρήνην Pl.R. 547e
;κάλλιστα φ. πρός τι X.HG7.1.3
, etc.; alsoπρός τινι Id.Ath.2.19
(s. v.l., cf. Plb.9.29.10); alsoεὖ πεφ. κατά τι D.37.55
.4 c. dat., fall to one by nature, be one's natural lot,πᾶσι θνατοῖς ἔφυ μόρος S.El. 860
(lyr.); ;ἐφύετο κοινὸς πᾶσι κίνδυνος D.60.18
, cf. X.Cyr.4.3.19.6 abs., ὡς πέφυκε as is natural, X.Cyn.6.15, al.; ; also expressed personally,τοῖς ἁπλῶς, ὡς πεφυκασι, βαδίζουσι D.45.68
: also freq. in part., τὰ φύσει πεφυκότα the order of nature, Lys.2.29; φύντα, opp. ὁμολογηθέντα, Antipho Soph. 44A i 32 (Vorsokr.5); ἄνθρωπος πεφυκώς man as he is, X.Cyr.1.1.3. (Cf. Skt. bhū- 'to be, become', Lith. búti 'to be', Lat. fui, Eng. be, etc.) -
77 χύτρα
χύτρ-α, ἡ, [dialect] Ion. [full] κύθρη Herod.Fr.3 Bgk., later Gr. [full] κύθρα PTeb. 112.42, al. (ii B. C.), Choerob in Theod.2.146H.; Sicil. (acc. to Greg. Cor.p.341S.) [full] κύτρα (but [full] κύθρα is [dialect] Dor. acc. to Choerob. in Theod.2.423H., and [full] χύτρα is found in Epich.33): ([etym.] χέω):—A earthen pot, pipkin, Ar.Ach. 284 (troch.), Av.43, al., X.HG4.5.4, Antiph.70, Thphr. Char.10.5, etc.;χύτρας ἴχνος ἀπὸ σποδοῦ ἀφάνιζε Pythag.
ap. Iamb. Protr.21.λδ; χύτραι δίωτοι Pl.Hp.Ma. 288d
;τοὐπίθημα τῆς χ. ἀφελών Hegesipp.1.13
; children were exposed in pots, ; cf. χυτρίζω.2 χύτραις ἱδρύειν set up, consecrate an altar or statue with pots of pulse, τὰς χ. αἷς τὸν θεὸν (sc. Πλοῦτον)ἱδρυσόμεθα Id.Pl. 1197
, cf. Sch. ad loc.;Ζηνὸς ἑρκείου χύτρας, μεθ' ὧν ὁ βωμὸς.. ἱδρύθη Id.Fr. 245
; τί δ' ἄλλο γ' ἢ ταύτην (sc. Εἰρήνην) χύτραις ἱδρυτέον; Answ. , cf. Sch.4 prov., χύτραις λημᾶν to have swellings as big as pipkins in the corners of the eye (cf. λημᾶν κολοκύνταις), Luc.Ind.23, Diogenian.5.63, Hsch.5 name given to black figs by Mariandyni, Pherecr.68.4. -
78 ἐξέλκω
A (Pors.): [tense] aor. 1 -είλκῠσα; inf. , 506:—[voice] Pass.,- ελκυσθῇ Hdt.2.70
:— draw, drag out, Il.23.762: c. gen. loci, Od.5.432 ([voice] Pass.);φάσγανον.. ἐ. κολεοῦ E.Hec. 544
; Ἑλλάδ' ἐ. δουλίας rescue from slavery, Pi. P.1.75; δύστηνον ἐ. πόδα, of a lame man, S.Ph. 291: abs., without πόδα, of one wounded, E.Andr. 1121;ἐξέλξω σε τῆς πυγῆς θύραζε Ar. Eq. 365
(Pors. for ἐξελῶ) ; ἐξελκύσαι τὴν πᾶσιν Εἰρήνην φίλην drag her out of the cave, Id. Pax 294, cf. 315, 506; rare in Prose, as Pl.R. 515e;ἐξελκυσθείς Arist.Pol. 1311b30
;τέχναι τινὰ ἐ. τῆς πενίας Lib. Or.39.14
. -
79 γράφω
γράφω, ritzen, eingraben, schreiben, malen. Linien, Figuren, Buchstaben mit dem Griffel oder Pinsel machen, schreiben, malen; sprichw. εἰς ὕδωρ γρ., von Dingen, die keinen Erfolg haben; ein Buch, einen Brief schreiben; τί, etwas beschreiben, νόμους, Gesetze vorschreiben, geben, vom Gesetzgeber; πότμος ἔγραψε, das Schicksal bestimmte; dah. ζημίαν, κληρονόμον, ἐπίτροπον, fest-, einsetzen; γνώμην, eine Meinung aufschreiben, um sie genehmigen zu lassen; πόλεμον, εἰρήνην, πρεσβείαν, darauf antragen; sich etwas aufschreiben; sich etwas malen lassen; νόμους, sich Gesetze geben lassen, vom Volke; sich seinen Namen aufschreibenlassen; zu einer Klasse rechnen; πρόςοδον γράψασϑαι πρὸς τὴν βουλήν, schriftlich um Erlaubniß bitten, in den Senat zu kommen; συγγραφὴν γράψασϑαι, einen Vertrag aufsetzen. In attischer Gerichtssprache, γράφεσϑαί τινά τινος, einen eines Staatsverbrechens wegen anklagen; γράφεσϑαι ψήφισμα, δωρεάν, gegen einen Volksbeschluß, ein Geschenk, als gesetzwidrig, Klage erheben; τὸ γεγραμμένον, die streitige Geldsumme, um die einer verklagt ist; τὰ γεγραμμένα, die Klagepunkte -
80 ὁμολογέω
ὁμο-λογέω, zusammen, überein sprechen, dieselbe Sprache reden, eigtl. κατὰ γλῶτταν, in der Sprache übereinstimmen; dasselbe sagen, was ein anderer sagt, mit ihm übereinstimmen, einig sein mit ihn; ὁμολογέουσι δὲ ταῦτα τοῖσι Ὀρφικοῖσι, sie stimmen hierin mit den Orphikern überein; μισϑῷ ὁμολογήσαντες, über den Sold übereinkommen; c. accus., τὸν μιμητὴν ὡμολογήκαμεν, über den Nachahmer sind wir übereingekommen. Dah. zugeben, eingestehen; τὴν ὑπὸ πάντων ὁμολογουμένην ἄριστον εἶναι εἰρήνην, von dem alle übereinstimmend gestanden, daß er das Beste sei; übh. vom Disputieren: dem Gegner Recht geben, seine Meinung gutheißen. Auch = zusagen, versprechen; dah. im Kriege sich dem Feinde auf Bedingungen ergeben, ihm, was er fordert, zugestehen; für sich zugeben; αὐτοὺς αὑτοῖς ὁμ ολογουμένους λόγους, die mit sich übereinstimmen; ὁμολογούμενος καὶ σύμφωνος κατὰ τὸν βίον, übereinstimmend mit sich
См. также в других словарях:
ομολογώ — και μολογώ και μολογάω (ΑΜ ὁμολογῶ, έω) [ομόλογος] 1. αναγνωρίζω ρητώς κάτι που έκανα ή είπα, παραδέχομαι, αποδέχομαι («τα επιχειρήματα τόν έκαναν να ομολογήσει την ενοχή του») 2. (συν. ως τριτοπρόσ.) ομολογείται θεωρείται γενικά παραδεκτό,… … Dictionary of Greek
ВАРСОНОФИЙ ВЕЛИКИЙ — Прп. Варсонофий Великий. Икона XX в. Прп. Варсонофий Великий. Икона XX в. [Варсануфий; греч. Βαρσανούφιος] († сер. VI в.), прп. (пам. 6 февр., пам. зап. 11 апр.), подвижник, аскетический писатель. Происходил из Египта. Согласно Д. Читти, имя… … Православная энциклопедия
ομνύω — (ΑΜ ὀμνύω, Α και ὄμνυμι) 1. ορκίζομαι, παίρνω όρκο («ἐγὼ δὲ λέγω ὑμῑν μὴ ὀμόσαι ὅλως», ΚΔ) 2. βεβαιώνω κάτι με όρκο, παρέχω ένορκη διαβεβαίωση («ἐπειδὴ δὲ ὤμοσεν τὴν εἰρήνην ὁ Φίλιππος», Δημοσθ.). [ΕΤΥΜΟΛ. Αβέβαιης ετυμολ. Έχει γίνει προσπάθεια… … Dictionary of Greek
Μαρκεζίνης, Σπυρίδων — (Αθήνα 1909 – 2000). Νομικός, πολιτικός και συγγραφέας. Σπούδασε νομικά και οικονομικές επιστήμες στο Πανεπιστήμιο Αθηνών. Ξεκίνησε την επαγγελματική του σταδιοδρομία ως δικηγόρος και νομικός σύμβουλος του βασιλιά Γεώργιου Β’ (1936 46). Κατά τη… … Dictionary of Greek
ενδίδω — (AM ἐνδίδωμι) 1. υποχωρώ, υποκύπτω («μή συγχωρεῑν ἐνδόντα τῇ τῶν πλειόνων γνώμη», Δημ.) 2. (για στέγη, πόρτα ή εύκαμπτα αντικείμενα) υποχωρώ, λυγίζω («με την ώθηση η σκεπή ενέδωσε») μσν. προστάζω, διατάζω αρχ. 1. δίνω στα χέρια («ἐνδοῡναι τήν… … Dictionary of Greek
λαμπρότητα — η (AM λαμπρότης, ητος) [λαμπρός] 1. η ιδιότητα τού λαμπρού, λάμψη, φωτεινότητα, αίγλη (α. «η λαμπρότητα τού χρυσού» β. «η λαμπρότητα τού ήλιου» γ. «δῆλος γὰρ ἧν τῶν τε ὅπλων τῇ λαμπρότητι», Αρρ.) 2. μτφ. εξοχότητα, υπεροχή, μεγαλείο νεοελλ. φρ.… … Dictionary of Greek
IOSUA — I. IOSUA fil. Nun, Num. c. 13. v. 16. 1. Par. 1. 7. v. 27. Ios. c. 1. v. 1. fuit minister et suecessor Mosis, qui populum Israel per sicentum Iordanis alveum in terram Canaan introduxit. Ο῾μώνυμος et typus Servatoris aostri Iesu Christi, qui… … Hofmann J. Lexicon universale
αντιμεταβολή — ἀντιμεταβολή, η (Α) ρητορικό, σχήμα κατά το οποίο η σημασία της πρώτης ημιπεριόδου αντιστρέφεται στη δεύτερη («οὐ γὰρ Αἰσχίνης διὰ τὴν εἰρήνην κρίνεται, οὐκ, ἀλλ ἡ εἰρήνη δι Αἰσχίνην διαβέβληται») … Dictionary of Greek
διαφυλάσσω — και ττω (ΑΝ) διατηρώ κάτι σώο για πολύ καιρό αρχ. μσν. (για τον θεό) σώζω («ἀβλαβὴς διαφυλαχθεῑσα») αρχ. 1. μέσ. υπερασπίζομαι, προφυλάσσω για τον εαυτό μου 2. παρατηρώ καλά 3. διατηρώ («πειράσομαι κἀγὼ διαφυλάττειν τὴν εἰρήνην», Δημ.) 4. θυμάμαι … Dictionary of Greek
εκσκεδάννυμι — ἐκσκεδάννυμι (Α) διασκορπίζω στον αέρα, απορρίπτω, εκδιώκω («τὴν εἰρήνην ἐξεσκέδασας», Αριστοφ.) … Dictionary of Greek
ύναν — Α (κατά τον Ησύχ.) «τὴν εἰρήνην» … Dictionary of Greek