-
1 ταπεινά
ταπεινόςlow: neut nom /voc /acc plταπεινά̱, ταπεινόςlow: fem nom /voc /acc dualταπεινά̱, ταπεινόςlow: fem nom /voc sg (doric aeolic) -
2 ταπείν'
ταπεινά, ταπεινόςlow: neut nom /voc /acc plταπεινά̱, ταπεινόςlow: fem nom /voc /acc dualταπεινά̱, ταπεινόςlow: fem nom /voc sg (doric aeolic)ταπεινέ, ταπεινόςlow: masc voc sgταπειναί, ταπεινόςlow: fem nom /voc pl -
3 ταπεινάς
ταπεινά̱ς, ταπεινόςlow: fem acc pl -
4 ταπεινός
ταπεινός, niedrig; – a) vom Orte, niedrig gelegen; ταπεινοὶ ἔζοντο, Eur. Or. 1411; χώρα, Plut. Cam. 28; – gering, schlecht, καὶ ἄπορος δίαιτα Plat. Legg. VI, 762 e, u. Folgde; τριήρεις, neben ὰλιτενεῖς, mit niedrigem Bord, Plut. Them. 14; übertr., λέξις ταπεινή, Arist. poet. 22. – b) unterwürfig, demüthig, auch verzagt, kleinmüthig, feig; σὺ δ' οὐδέπω ταπεινὸς οὐδ' εἴκεις κακοῖς, Aesch. Prom. 320, vgl. 910; διάνοια, Thuc. 2, 61; καὶ ἀνελεύϑερον, Xen. Mem. 3, 10, 5; Ggstz von ἀστεῖος Isocr. 2, 34, von φιλόκαλος 1, 10, von σεμνός 3, 42; ψυχαί, 4, 151; ταπεινῶς im Ggstz von ὑπερηφάνως, 152; πρὸς τὴν ἀρχήν, 3, 56; διάνοια, Thuc. 2, 61; δουλεία ταπεινὴ καὶ ἀνελεύϑερος, Plat. Legg. VI, 774 c, u. öfter; im guten Sinne, καὶ κεκοσμημένος, Legg. IV, 716 a; gehorsam, ταπεινόν τινα παρέχειν, Xen. An. 2, 5, 12; – λόγοι μέτριοι καὶ ταπεινοί, Dem. 45, 5, u. öfter; vgl. πολλὰ ταπεινὰ καὶ δουλικὰ πράγματα τοὺς ἐλευϑέρους ἡ πενία βιάζεται ποιεῖν, 57, 45; ταπεινὸς τὴν γνώμην, Luc. somn. 9; – ταπεινὰ πράττειν, in schlechten Umständen sein, Plut. Thes. 6.
-
5 ταπεινός
A low:1 of Place, low-lying,χώρη Hdt.4.191
, cf. Arist.Mete. 352b32 ([comp] Comp.);νῆσος D.S.3.21
; ταπεινὰ νέμεσθαι to live in low regions, Pi.N.3.82;τ. ἕζεσθαι E.Or. 1411
(lyr.);ἡ μαῖα καθεζέσθω -οτέρα Sor.1.70a
, cf. 2.61; of stature or size, low,ὀστᾶ X. Eq.1.4
; τροχοί ib.10.6; of position in the body,τὰ τ. τοῦ θώρακος Gal.15.531
; of a river, low, opp. μέγας, Plb.9.43.3; of stars, low, i.e. near the horizon, Cleom.1.5, al.; but also, near the earth, Id.2.5; of the sun, opp. ὑψηλός, Diog.Oen.8; λοξὸς καὶ τ. Gal.15.87.2 of persons, humbled, abased in power, pride, etc., Hdt.7.14; σὺ δ' οὐδέπω τ. A.Pr. 322, cf. 908;τ. παρέχειν τινά X.An.2.5.13
; , cf. Hec. 245, Andr. 979; submissive, X.Hier.5.4 ([comp] Comp.), etc.; αἱ τ. τῶν πόλεων small, poor, weak, Isoc.4.95, cf. 7.7, X.Cyr.7.5.69 ([comp] Sup.);τ. δύναμις D.4.23
; of low intelligence,αἱ τῶν ἀσυνέτων καὶ τ. ἀνθρώπων ψυχαί Gal. 19.220
;τὴν μικρὰν καὶ τ. [ἰατρικὴν θεωρίαν] ὁ Ἱπποκράτης ηὔξησεν Id.16.550
. Adv., ταπεινῶς (or ταπεινὰ) πράττειν to be in low estate or obscurity, Isoc.5.64, Plu.Thes.6;- νῶς ζῆν Philem.227
; .3 of the spirits, downcast, dejected,διάνοια Th.2.61
;τ. καὶ ἔρημοι συνεκάθηντο X.HG2.4.23
, cf. 6.4.16.4 in moral sense, either bad, mean, base, abject,τ. καὶ ἀνελεύθερος Pl.Lg. 791d
, cf. X.Mem.3.10.5, Isoc.2.34, etc.; or good, lowly, humble, Pl.Lg. 716a, X.Cyr.5.1.5, freq. in NT, Ev.Matt.11.29, 2 Ep.Cor.7.6, al.5 of things, mean, low, poor,τ. καὶ ἄπορος δίαιτα Pl.Lg. 762e
, cf. Phld. Oec.p.48 J.: [comp] Sup.,- οτάτη περίστασις Id.Vit.p.26
J.; θεωρία -οτέρα, opp. τιμιωτέρα, Arist.PA 639a1; of style, low, poor, τ. λέξις, opp. κεκοσμημένη, Id.Rh. 1404b6. Adv., - νῶς λέγειν in a submissive manner, ib. 1408a19.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ταπεινός
-
6 πράσσω
πράσσω, ep. u. ion. πρήσσω, att. πράττω, die Tragg. immer πράσσω, vgl. Herm. Soph. Phil. 1435, fut. πράξω, ion. πρήξω u. s. w., perf. πέπραχα, z. B. Ar. Equ. 683. Xen. Cyr. 5, 5, 14, und intrans. πέπραγα, welches bei den ältern Schriftstellern auch trans. ist (ὅτι Λακεδαιμόνιοι πάντων ὧν δέονται πεπραγότες εἶεν παρὰ βασιλέως, Xen. Hell. 1, 4, 2, sie hätten ausgerichtet), u. deshalb von den Atticisten für die eigentlich attische, πέπραχα für die hellenistische Form erklärt wird; – 1) thun, handeln, Geschäfte machen; οὐδέ τι ἔργον ἐνϑάδ' ἔτι πρήξει, er soll hier weiter Nichts zu schaffen haben, Od. 19, 324; gew. ausrichten, erlangen, οὔτι πρήσσει, er richtet Nichts aus, gewinnt Nichts, Il. 11, 552. 17, 661; ἔπρηξας καὶ ἔπειτα, du hast doch endlich deinen Zweck erreicht, 18, 357; πρῆξαι δ' ἔμπης οὔτι δυνήσεαι, du wirst doch Nichts ausrichten können, 1, 362; χρῆμα μὲν οὐ πρήξεις, Hes. O. 404; bes. κέλευϑον, einen Weg vollenden, zurücklegen, Il. 14, 282. 23, 501 Od. 13, 83, ὁδόν, h. Merc. 203, ἅλα, das Meer zurücklegen, es durchfahren, Od. 9, 491 (wo schon Rhianus πλήσσοντες lesen wollte), auch c. gen., ὁδοῖο, einen Weg vollenden. Il. 24, 264 cm. 3, 476. 15, 47. 219. Einige alte Erkl. nahmen in dieser Vrbdg, in der das Wort nur bei Epikern im praes. vorkommt, ein eigenes Wort πρήσσω an, welches sie von περάω, περάσω ableiten wollten, vgl. E. M. 688, 1 Schol. Il. 16, 282 Eust. zu Od. 15, 219. Doch ist der gen. auch ohne diese Annahme zu erklären und findet sich bei den Verbis, die eine Bewegung ausdrücken, auch sonst. Vgl. übrigens Buttm. Lexil. II p. 197, der, die Ableitung von περάω beibehaltend, die Bdtg »zu Ende, zu Stande bringen« als di, ursprüngliche anerkennt. – Pind. vrbdt πράσσει ἀρετἀς herrlich, Thaten ausführen, I. 5. 11; λεόντεσσιν ἔπρασσεν φόνον, N. 3, 46; auch κλέος ἔπραξεν, bewirkte, erlangte, I. 4, 8; ὕμνον πράσσετε, N. 9, 3; ἄκοιτιν, eine Gattinn erlangen, N. 5, 36; auch pass., τῶν πεπραγμένων ἐν δίκᾳ, Ol. 2, 15; ἄτερ γνώμης τὸ πᾶν ἔπρασ-σον, Aesch. Prom. 455; τί χρὴ δρῶντ' ἢ λέ-γοντα δαίμοσιν πράσσειν φίλα, 663; πρᾶσσε τἀπεσταλμένα, Ch. 768; κλύεις τὰ πραχϑέντα, Prom. 686, u. öfter; auch mit folgdm ὥςτε, σὺ τοῠτο πράξεις, ὥςτε με σϑένειν τόσον, Eum. 856 (auffallend mit dem accus. der Person, tödten, Aesch. Ch. 434; daher πεπραγμένοι, 130, es ist um sie geschehen, sie sind verloren); ἔφυν γὰρ οὐδὲν ἐκ τέχνης πράσσειν κακῆς, Soph. Phil. 88; ὧν ἐπαινεῖς εἰς δέον πάρεσϑ' ὅδε Κρέων τὸ πράσσειν, O. R. 1417; τὰ κηρυχϑέντα, Ant. 443, u. sonst; σὺ μὲν τὰ σαυτῆς πράσσε, El. 668, besorge deine Geschäfte, womit man vgl. τὸ γὰρ περισσὰ πράσσειν οὐκ ἔχει νοῠν οὐδένα, Ant. 68; öfter im Ggstz von λέγειν u. ä.; τὰ μὴ καλὰ πράσσειν, Eur. Hec. 1251, u. öfter; τὸ ἔργον τοῠτ' ἐμοὶ πεπράξεται, Heracl. 980; πράττειν πολλά, Ar. Pax 1023; u. in Prosa: τί πολλὰ πρήσσεις, Her. 5, 33; bes. betreiben, bewerkstelligen, ὅςπερ τὴν Κυπρίων ἀπόστασιν ἔπρηξε, 5, 114; κατάλυσιν τοῦ δήμου, Andoc. 3, 6, εἰ-ρήνην, φιλίαν, Dem. 3, 7. 18, 162; u. übh. von eigenen, bes. Handelsgeschäften, wie sie der Großhändler od. Seefahrer treibt, wie von Staatsgeschäften, τὰ Ἀϑηναίων πράττω, Plat. Conv. 216 a; κατὰ νόμους, gesetzmäßig verfahren, Polit. 301 b; ἐν ταῖς πόλεσι πράττειν δυνάμενοι, die Etwas durchsetzen können, Prot. 317 a, vgl. ὅσοι δι' ἀρετὴν ἔπραξαν ὧν ἐδέοντο, Phaedr. 232 d; τὰ πολιτικὰ πράττειν, Apol. 31 d; πράττων ἕκαστος τὸ αὑτοῠ, Phaedr. 247 a; u. oft im pass., οἱ τῷ ϑυμῷ πραχϑέντες φόνοι, die im Zorn verübten Morde, Legg. IX, 867 b; ἱκανὸς πράττειν, ein geschickter Staatsmann, Xen. Mem. 1, 2, 15. 4, 2, 1; aber auch ein geschickter Geschäftsführer, Anwalt, 2, 9, 4; vgl. ἀνὴρ τὰ μεγάλα πράττειν ἱκανός, An. 2, 6, 16; Folgde; τὰ πεπραγμένα λῠσαι, Dem. 24, 76. – Es wird auch mit dem dat. der Person vrbdn, πράττειν τινί τι, Etwas für Einen bewirken, thun, Soph. Ai. 441, der sonst sagt οὐδὲν εἰς χάριν πράσσων, O. R. 1351; dah. Thuc. οἱ τοῖς Λακεδαιμονίοις πράσσοντες, die für die Lacedämonier thätig sind, es mit ihnen halten, 5, 76 (vgl. Θηβαίοις τὰ πράγματα πράττει Dem. 19, 77, u. ganz kurz ἔπραττε Φιλίππῳ, 9, 59); auch πρὸς τοὺς βαρβάρους, 1, 131, womit man vgl. ἐς τοὺς Εἵλωτας πράσσειν τι αὐτόν, 1, 132, daß er mit den Heloten unterhandeln, od. für die Heloten Etwas thun wolle, wie etwa 1, 65 ἐς τὴν Πελοπόννησον ἔπρασσεν ὅπη ὠφελία τις γενήσεται gesagt ist, u. 4, 121 καί τι αὐτῷ καὶ ἐπράσσετο ἐς τὰς πόλεις ταύτας προδοσίας πέρι. Auch μεϑ' ἡμῶν ἔπραττεν, Isae. 5, 14; οὐδὲν πράττειν δυνάμενος, Nichts ausrichten könnend, Pol. 32, 25, 10, οὐ τὰ πρὸς διαλύσεις πράττειν, ἀλλὰ πρὸς τὸν πόλεμον, 5, 29, 4. Es nimmt bei ihm noch, wie πρᾶξις, die Nebenbdtg von listig verrathen an, z. B. πράττειν τινὶ τὴν πόλιν, 4, 16, 11. 13, 4, 6. – 2) intrans., sich befinden, in einem gewissen Zustande sein, so und so ablaufen, mit adv., εὖ πέπραγεν, Pind. P. 2, 73; τοὺς κακῶς πράσσοντας, eigtl. die schlechte Geschäfte machen. denen es schlecht geht, die Unglücklichen, Aesch. Prom. 625, u. öfter; εἰ πράσσοις καλῶς, ib. 981; πόλις εὖ πράσσουσα, Spt. 77, u. öfter; πῶς ἄρα πράσσει Ξέρξης; wir sagen: was macht Xerxes? Pers. 140, u. mit accus. neutr. eines adj., δυςτυχῆ πράσσειν, Spt. 321, ἄτιμα δ' οὐκ ἐπραξάτην, Ag. 1418, was wir durch »leiden« übersetzen müssen; ἔπραξεν οἷον ἤϑελεν, Soph. O. C. 1702, es ging ihm nach Wunsch; u. oft εὖ πράσσειν, auch εὐτυχῶς, Ant. 697, καλῶς Trach. 57, und im Ggstz κακῶς, wie auch Eur. oft; ἐμοῦ πράσσοντος ὡς πράσσω τανῦν, Or. 659; χρηστόν τι, glücklich sein, Ar. Plut. 341; μακαρίως, εὐδαιμόνως, ib. 629. 809; ἀϑλίως, Eccl. 1221; u. in Prosa: πρήσσειν ᾑ δύναιτο ἄριστα, Her. 5, 30; Μαρδόνιον φλαύρως πρήσσοντα τῷ στόλῳ, 6, 94; οὐδὲν ἄμεινον φάμενος πρήσσειν οἰκεῦντες Λιβύην, es gehe ihnen nicht besser, 4, 157; ὁ στόλος οὕτως ἔπρηξε, hatte solchen Erfolg, lief so ab, 3, 25; ὡς ἔπρηξε, wie es ihm erging, 7, 18; vgl. Thuc. 7, 24; ἐξαμαρτεῖν τι καὶ κακῶς πρᾶξαι vrbdt Antiph. 2, 6; vgl. Plat. ὅστις καλῶς πράττει οὐχὶ καὶ εὖ πράττει, Alc. I, 116 b, wer recht handelt, dem geht es gut; ὅτι ἐπιστημόνως ἂν πράττοντες εὖ ἂν πράττοιμεν καὶ εὐδαιμονοῖμεν, Charm. 173 d; er abdt auch ὅτι ἂν τύχωσι τοῠτο πράξουσι, sie werden in der Lage sein, die ihnen gerade zu Theil wird, Crit. 45 d. – Es werden auch nähere Bestimmungen hinzugesetzt, καλῶς τῇ τέχνῃ πράττειν, Plat. Rep. I, 346 d, οἱ τὰ γεωργικά, ἰατρικά, πολιτικὰ εὖ πράττοντες, Xen. Mem. 3, 9, 15, die als Landmann, Arzt, Staatsmann ihre Geschäfte gut betreiben, glücklich sind, vgl. 1, 6, 8, wo dem εὖ πράττειν das καλῶς προχωρεῖν αὐτοῖς τὴν γεωργίαν entspricht (s. auch εὐπραξία); 2, 4, 6 stehen den εὖ πράττοντες die σφαλλόμενοι entgegen. – Auch adj. werden so in Prosa gebraucht (dichterische Beisp. s. oben), χείρω πράσσειν, Thuc. 7, 71; μεγάλα πράττειν, Xen. Cyr. 8, 4, 6; ἄριστα, 1, 6, 13, wie Isocr. 4, 103, ἀγαϑόν, Xen. Cyr. 5, 1, 20; vgl. An. 6, 3, 8, ἀκούοντες καὶ τοὺς ἄλλους τοὺς παρὰ Κύρῳ πολλὰ καὶ ἀγαϑὰ πράττειν, eigtl. viele gute Geschäfte machen, viel erwerben, daß es ihnen sehr gut gehe; u. Sp., ταπεινά, D. Hal. 10, 14. Ueberall ist hier das Glück od. Unglück als in Vrbdg mit den Handlungen der Menschen stehend zu denken. und erscheint als selbstverschuldet, während εὐτυχεῖν u. δυςτυχεῖν vom Schicksale od. Ungefähr abhängt, vgl. z. B. Xen. Mem. 3, 9, 14. – 3) πράττειν τινά τι, Einem Etwas anthun, zufügen, wie ποιεῖν, doch viel seltner ( Isocr. 12, 92 lies't Bekk. ἃ περὶ Πλαταιᾶς ἔπραξαν) Gew. πράττειν τινὰ ἀργύριον, Geld von Einem eintreiben, einfordern, πράσσει με τόκον, er treibt Zinsen von mir ein, Batrach. 186, χρέος, Pind. Ol. 3, 7, vgl. P. 9, 104, Her. 3, 58, der aber auch φόρον ἔπρησσον παρ' ἑκάστων vrbdt, 1, 106; einzeln auch bei Folgdn. wie Plat. Legg. VI, 774, d Xen. An. 7, 6, 17. – Häufiger im med. für sich eintreiben, einfordern, Αὐγέαν μισϑόν, Pind. Ol. 11, 30; Her. 2, 126. 5, 84, τοὐφειλόμενον, Aesch. Ch. 309; ἀντίποινα, Pers. 468; auch τὸν πατρὸς φόνον, rächen, Eum. 594; Ar. Thesm. 843; häufig auch mit dem gehässigen Nebenbegriffe gewaltsamer, unrechtmäßiger Mittel: erpressen, Geld von Einem, in att. Prosa sehr häufig, Εὐρυμέδοντα χρήματα ἐπράξαντο, Thuc. 4, 65, der auch φόρους πράσσεσϑαι ἐκ τῶν πόλεων vrbdt, 8, 37, ἀπὸ τῶν πόλεων, 8, 5; u. pass., Τισσαφέρνης ἐτύγχανε πεπραγμένος τοὺς φόρους ὑπὸ βασιλέως, es wurde dem Tissaphernes gerade vom König der Tribut abgefordert, 8, 5; ἀξίως τοῠ μισϑοῠ ὃν πράττομαι, Plat. Prot. 328 b, u. öfter; auch von. der verwirkten Buße, τὴν διπλασίαν πραττέσϑω τὸν ὑποφεύγοντα, Legg. VI, 762 b; neben αἰτεῖν, Apol. 31 c; auch pass., ὃς ἂν μισϑοὺς μὴ ἀποδιδῷ, διπλοῠν πραττέσϑω, von dem soll das Doppelte eingezogen werden, Legg. XI, 921 c, πραχϑεὶς ὑπὸ τῶνδε, Lys. 9, 21; – πράττεται τοὺς ἐξάγοντας τριακοστήν, Dem. Lpt. 32; πράξασϑαι πλέον, sich mehr geben lassen, Andoc. 2, 9, auch παρ' αὐτῶν, ἃ ὤφειλον, πράξασϑαι, Lys. 17, 3, u. sonst bei den Rednern; μὴ πράττειν τοὺς ὀφειλέτας, Pol. 38, 3, 10; ἑκατὸν τάλαντα ἐπιτίμιον αὐτοὺς πραξάμενος τῆς ἀγνοίας, 5, 45. 11; τὰ πραττόμενα, das Eingeforderte, der Tribut, 1, 72, 2.
-
7 δουλικός
δουλικός, knechtisch; γένος Plat. Polit. 309 a; διακονήματα Theaet. 175 e; ἔργον Araros Poll. 3, 75; καὶ ταπεινὰ πράγματα Dem. 57, 45; ἐργασία Arist. pol. 1, 11; Sp., wie Plut., πόλεμος, Sklavenkrieg. Crass. 10. – Adv., δουλικῶς καϑῆσϑαι Xen. Oec. 10, 10.
-
8 νέμω
νέμω, fut. νεμῶ u. Sp. νεμήσω, wie Long. 2, 23, νεμοῦμαι, Dem. 21, 203, νεμήσομαι, D. Hal. 4, 7, pass., App. B. C. 4, 3, aor. ἔνειμα, perf. νενέμηκα, aor. pass. ἐνεμήϑην u. ἐνεμέϑην, Dem. 36, 38 u. Sp., aor. med. ἐνειμάμην, auch ἐνεμησάμην, Hippocr., Clearch. bei Ath. XII, 541 c, s. Lob. zu Phryn. 742; – 1) austheilen, vertheilen; bei Hom. meist Speise und Trank, κρέα δαίετο καὶ νέμε μοίρας, Od. 15, 140, vgl. 8, 470. 14, 436, κρέα νεῖμεν Ἀχιλλεύς, Il. 9, 217, σῖτον δέ σφιν ἔνειμε, Od. 14, 449, μέϑυ νεῖμον πᾶσιν, 7, 179; auch κύπελλα, 10, 357; Ζεὺς δ' αὐτὸς νέμει ὄλβον ἀνϑρώποισιν, ὅπως ἐϑέλῃσιν, ἑκάστῳ, Od. 6, 188; Ζεὺς τὰ καὶ τὰ νέμει, Pind. I. 4, 58, vgl. P. 5, 55; νόσων ἀκέσματ' ἄνδρεσσι νέμει, 5, 64; δαίμοσι νέμει γέρα, zutheilen, Aesch. Prom. 229; οὐκ ἔστιν ὅτῳ μείζονα μοῖραν νείμαιμ' ἢ σοί, 292; νέμων εἰκότως ἄδικα μὲν κακοῖς, ὅσια δ' ἐννόμοις, Suppl. 398, öfter; ἣν τέκνοις μοῖραν πατρῴας γῆς διαίρετον νέμοι, Soph. Trach. 162; χέρνιβας, O. R. 240; οὐδὲν ϑεοὶ νέμουσιν ἡδύ μοι, zutheilen, Phil. 1009; τοῖς φίλοις τιμάν, Ai. 1330; auch αἵρεσιν, d. i. die Wahl lassen, 258; βροτοῖσι στόμα σαφέστατον νέμει, Eur. Or. 591, öfter; bes. Einem zutheilen, was ihm gebührt, ϑεῶν τὰ ἴσα νεμόντων, Her. 6, 11. 109; ϑάνατον, Todesstrafe zuerkennen, Plat. Legg. IX, 863 a, öfter; μηδὲν πλέον νέμοντες τοῖς φίλοις ἢ τοῖς ἐχϑροῖς, Gorg. 492 c; νεῖμαι δυνάμεις ἑκάστοις, Prot. 320 d; νείματε δὲ πάντων τὸ μέρος καὶ τῷ, Xen. Cyr. 4, 5, 53; τρίποδες κρεῶν μεστοὶ νενεμημένων, von Fleisch, das schon zerschnitten, in Portionen vertheilt war, An. 7, 3, 21 (vgl. κριϑῶν εἰς ἄλφιτα νεμηϑέντων, zermahlen, Plat. Legg. VIII, 849 c; πλεῖστα μέρη ἡ οὐσία νενεμημένη, in sehr viele Theile, Parmenid. 144 d); auch τὴν ἀξίαν ἑκάστοις νεῖμαι, ibid. 6, 4, 33, wie sonst ἀποδιδόναι, Folgde; τάξιν οὐκ ἔνεμον, wiesen keine Stelle an, Pol. 10, 29, 5; νείμας τὰ τῶν λαφύρων, die Beute vertheilen, 14, 7, 2. – Aus Verbindungen wie μεῖζον μέρος νέμοντος τῷ μὴ βούλεσϑαι ἀληϑῆ εἶναι, Thuc. 3, 3, eigentl. dem Wunsche einen größern Theil zuertheilen, d. i. mehr darauf geben, οἴκτῳ πλέον νέμοντες, 3, 48, wie auch Soph. ἁ' νὴρ ὅδ' ὡς ἔοικεν οὐ νέμειν ἐμοὶ φϑίνοντι μοῖραν, Trach. 1228 u. 57, τῷ ὄχλῳ πλέον νέμεις, Eur. Hec. 868, νέμοντες τῷ φϑόνῳ πλεῖον μέρος, Suppl. 241, entwickelt sich die Bdtg wofür halten, wofür nehmen, σὲ νέμω ϑεόν, ich halte dich für eine Gottheit, ehre dich, wie einen Gott, Soph. El. 147; μητρὸς μηδαμοῦ τιμὰς νέμειν, Aesch. Eum. 594; φίλον σ' ἐγὼ μέγιστον Ἀργείων νέμω, Soph. Ai. 1310; ἐγὼ δ' ἐμαυτὸν παῖδα τῆς τύχης νέμων, O. R. 1080, vgl. El. 538 u. O. C. 883; so Simonds. bei Plat. Prot. 339 c: οὐδέ μοι ἐμμελέως τὸ Πιττάκειον νέμεται. Daher auch = wozu annehmen, προστάτην, Einen zum Schutzherrn annehmen oder erwählen, Isocr. 8, 53; Arist. pol. 3, 1; D. Hal. 2, 9; οἱ νενεμημένοι, die in die Liste Aufgenommenen, Pol. 6, 47, 8. – Med. Etwas unter sich vertheilen, bes. vom Erbgut, οὐσίαν ἐνείμαντο πρὸς ἀλλήλους, Is. 7, 5; πρὸς τὸν ἀδελφὸν οὕτω ἐνειμάμην, Lys. 16, 10. 19, 46 u. sonst bei Rednern; νειμάσϑων πρῶτον γῆν τε καὶ οἰκίας, Plat. Legg. V, 739 e. – 2) weiden, auf die Weide treiben, füttern, vom Hirten, Od. 9, 233; νέμουσι κατ' Ἴδαν ποίμνια, Eur. Rhes. 551; Cycl. 28; νέμειν τε καὶ ἀροῦν vrbdt Plat. Rep. II, 373 d; καϑάπερ ποιμένες κτήνη πληγῇ νέμοντες, Critia. 109 b, öfter; Sp., τὴν δάμαλιν, Luc. D. D. 3, 1; übertr., χόλον, wie auch wir sagen: den Zorn nähren, Soph. El. 171; auch τὰ ὄρη νέμειν, die Berge abweiden, mit dem Vieh beweiden, Xen. Cyr. 3, 2, 20; pass., τὸ ὄρος νέμεται αἰξί, An. 4, 6, 17; überte., πυρὶ νέμειν πόλιν, eine Stadt durch Feuer verwüsten, Her. 6, 33, wenn man nicht besser hier, die erste Bdtg festhaltend, übersetzt: die Stadt dem Feuer zuertheilen, Preis geben; vgl. aber πυρὶ χϑὼν νέμεται, Il. 2, 780, u. die unten folgdn Beispiele. – Im med. weiden, vom Vieh, auf die Weide gehen, fressen, ἵπποις ἀμβροσίην Σιμόεις ἀνέτειλε νέμεσϑαι, Il. 5, 777, vgl. 15, 631 Od. 13, 407. 20, 164; auch ἄνϑεα ποίης νέμεσϑαι, abweiden, abfressen, Od. 9, 449; essen, τῶν νεμόμεσϑ' ἀνέρες, Soph. Phil. 701; λέαινα δρύοχα νεμομένα, Eur. Alc. 1164; ἔφασαν νεμομένας τὰς ἵππους ἁρπαχϑῆναι, Her. 8, 115; übertr., vom Feuer, um sich fressen und ergreifen, τὰ περιέσχατα νεμομένου τοῦ πυρός, 5, 101, und von einem bösartigen Geschwür, 3, 133, wie schon Hom. ἐν δὲ πυρὸς μένος ἧκε σιδήρεον ὄφρα νέμοιτο, Il. 23, 177. – 3) im med. bei Hom. oft mit dem accus., wie πατρώϊα πάντα νέμεσϑαι, Od. 20, 336, vom Eigenthum, bes. liegenden Gründen od. Ackerbesitzungen, besitzen und genießen, wobei wohl mehr an die unter 2) erkl. Bdtg zu denken ist, als daran, daß man seinen rechtmäßigen Antheil besitzt; τεμένη νέμεσϑαι, Od. 11, 185 Il. 12, 313, vgl. 6, 195. 20, 185, und ἔργα νέμεσϑαι, 2, 751; Hes. O. 119. 233; ähnlich ἄλσεα νέμεσϑαι, Il. 20, 8; mit Ortsnamen, Ἰϑάκην, Ὑρίην u. vgl., Od. 2, 167 Il. 2, 496. 531. 633, diese Orte innehaben, bewohnen. – Pind. Χαρίτων νέμομαι κᾶπον, Ol. 9, 29, τοὺς ἀγροὺς νέμεαι, P. 4, 150, ἄδακρυν νέμονται αἰῶνα, sie genießen, Ol. 2, 73, ἁμέραν τὰν παρὰ Δί, N. 10, 56, auch ταπεινά, 3, 78; Tragg., Ἀσίας ἕδος νέμονται, οἳ πόλισμα Καυκάσου πέλας νέμονται, Aesch. Prom. 410. 420, κακὸν σκότον νέμονται, Eum. 72; εἰ πόλιν νεμοίμην ἀσφαλῆ, Eur. Rhes. 475. 700, vgl. Troad. 1088; öfter bei Her., γῆ, τὴν νέμονται Σκύϑαι, das Land, welches die Scythen beweiden und überh. benutzen, bewohnen, 4, 11, πόλις, αἳ τὸν Ἄϑων νέμον ται, 7, 22; τὸ τέμενος ἔσπειρε καὶ ἐνέμετο, 8, 116, wo die Beziehung auf das Weiden mehr hervortritt; von anderem Besitz, 4, 165, ἐξαίρετα πολλὰ ἐνέμοντο 5, 45, μέταλλα 7, 112, öfter; γῆν νέμεσϑαι, für sich bebauen, Thuc. 1, 58. 2, 23, πόλιν, 1, 74. 84, ἐμπόρια καὶ μέταλλα, 1, 100; auch Sp., νέμεσϑαι τὴν αὐτὴν χώραν τὸν πλείω χρόνον, Pol. 4, 32, 10. – Es findet sich aber auch das act. so gebraucht, ἕδος Ὀλύμπου νέμων ἀέϑλων τε κορυφὰν πόρον τ' Ἀλφεοῦ, Pind. Ol. 2, 13, vgl. 11, 13; δαίμονές τε καὶ βροτοὶ Παλλάδος πόλιν νέμοντες, Aesch. Eum. 971; auch πρόσω τιμὰς νέμειν, Ehre haben, genießen, 717; Γᾶ, ἃ τὸν μέγαν Πακτωλὸν εὔ. χρυσον νέμεις, Soph. Phil. 393; daher auch = beherrschen, handhaben (vgl. νωμάω), ὁ πάντα νέμων Ζεύς, Aesch. Prom. 524, πραπίδων οἴακα νέμων, Ag. 776, ἀσπίδα, Spt. 572; Πεισίστρατος ἐπὶ τοῖσι κατεστεῶσι ἔνεμε τὴν πόλιν, verwaltete, Her. 1, 59, vgl. 3, 39. 5, 29; οἱ πρυτάνις τῶν ναυκράρων, οἵπερ ἔνεμον τότε τὰς Ἀϑήνας, 5, 71; μηδετέρους οἰκεῖν τὸ χωρίον, ἀλλὰ κοινῇ νέμειν, Thuc. 5, 42; auch einzeln bei Sp., wie Strab. 11, 13, 11 von Frauen sagt ὅτι πλείστους νέμειν ἄνδρας.
-
9 ταπεινος
31) низменный, низко расположенный(χώρα Her., Plut.)
2) низкий, невысокий(τροχοί Xen.)
3) мелководный, мелкий(ποταμός Polyb.)
4) скудный, бедный(σχῆμα Xen.; δίαιτα Plat.)
5) будничный, пошлый, вульгарный(λέξις Arst.)
6) малый, незначительный, слабый(πόλις Isocr.)
7) покорный, послушный Aesch., Eur.ταπεινόν τινα παρασχεῖν τινι Xen. — сделать кого-л. покорным кому-л.
8) надломленный, подавленный, угнетенный(διάνοια Thuc.)
τ. τύχαις ταῖς οἴκοθεν Eur. — удрученный домашними несчастьями;9) скромный, почтительный(τ. καὴ κεκοσμημένος Plat.)
10) низкий, неблагородный или жалкий, раболепный(τ. καὴ ἀνελεύθερος Plat.)
11) смиренный, кроткий(ὑψῶσαι ταπεινούς NT.)
-
10 ένστικτο(ν)
-
11 ένστικτο(ν)
-
12 κολοιός
1 jackdaw met. ἔστι δ' αἰετὸς ὠκὺς ἐν ποτανοῖς. κραγέται δὲ κολοιοὶ ταπεινὰ νέμονται i. e. the rivals of Pindar N. 3.82 -
13 νέμω
νέμω (νέμεις, -ει: νέμων; νέμειν: impf. νέμε: aor. νεῖμ(ε) coni.: med. νέμομαι, -εαι, -ονται: - όμενος.)aI act., watch (over), keepὦ Κρόνιε παῖ Ῥέας, ἕδος Ὀλύμπου νέμων O. 2.12
τοῖς γὰρ (sc. παισὶ Λήδας)ἐπέτραπεν θαητὸν ἀγῶνα νέμειν O. 3.36
νέμει γὰρ Ἀτρέκεια πόλιν Λοκρῶν Ζεφυρίων O. 10.13
Ζεῦ πάτερ, τόνδε λαὸν ἀβλαβῆ νέμων O. 13.27
εἰ δέ τις ἔνδον νέμει πλοῦτον κρυφαῖον hoards I. 1.67 abs.ὃς Συρακόσσαισι νέμει βασιλεύς P. 3.70
II med., cultivate, inhabit “ἀγρούς τε πάντας, τοὺς ἀπούρας ἁμετέρων τοκέων νέμεαι” P. 4.150 met.ἐξαίρετον Χαρίτων νέμομαι κᾶπον O. 9.27
κραγέται δὲ κολοιοὶ ταπεινὰ νέμονται N. 3.82
abs. dwell,τίς ἄκρον ἑλὼν ἡσυχᾷ τε νεμόμενος αἰνὰν ὕβριν ἀπέφυγεν P. 11.55
τῶν μὲν ὑπὸ στάθμᾳ νέμονται (sc. οἱ Αἰγινῆται) I. 9.4b direct, place (sc. parts of the body) ( Ἀλκιμίδας)ἴχνεσιν ἐν Πραξιδάμαντος ἑὸν πόδα νέμων N. 6.15
( χεῖρα)· τὰν Νικόμαχος κατὰ καιρὸν νεῖμ' ἁπάσαις ἁνίαις (Hermann: νωμᾶ πάσαις codd. contra metr.: with which N. gave full rein) I. 2.22cI hand out, dispense of gods ὃ (sc. Ἀπόλλων)καὶ βαρειᾶν νόσων ἀκέσματ' ἄνδρεσσι καὶ γυναιξὶ νέμει P. 5.64
Ζεὺς τά τε καὶ τὰ νέμει, Ζεὺς ὁ πάντων κύριος (καὶ τὰ ἀγαθὰ καὶ τὰ φαῦλα Σ.) I. 5.52 met.ὁ Βάττου δ' ἕπεται παλαιὸς ὄλβος ἔμπαν τὰ καὶ τὰ νέμων P. 5.55
II med. spend, pass (time)ἄδακρυν νέμονται αἰῶνα O. 2.66
ἁμέραν τὰν μὲν παρὰ πατρὶ φίλῳ Δὶ νέμονται, τὰν δ' ὑπὸ κεύθεσι γαίας (sc. Διόσκουροι) N. 10.56d fragg. νεμε Λατο[ Πα. 7C. d. 4. ]χαν νέμειν[ Πα. 13b. 21 νέ]μομαι παρα[ (supp. Lobel: ] εομαι in marg. pap., i. e. v. l. νέομαι?) fr. 215b. 9. ] ἀρετάν τε νέμεις[ ?fr. 333d. 25. dub. ν[έμ]ειν (supp. Snell) Pae. 6.176 -
14 ταπεινός
τᾰπεινός n. pl. pro subs.,1 low regionsκραγέται δὲ κολοιοὶ ταπεινὰ νέμονται N. 3.82
-
15 ταπεινός
-ή,-όν +A 8-5-20-19-18=70 Lv 13,3.4.20.21.25qualification of men and women, without connotation of moral inferiority: lowly, of no account 1 Sm 18,23 often in a good sense of men and women favoured by the Lord: lowly, humble Jb 5,11; oppressed, afflicted Jdt 9,11qualification of place: deep below Lv 13,3; lower, low-lying (geogr.) Jgs 1,15τὰ ταπεινά the low country Jos 11,16; the places below, underneath Ps 112(113),6see also πραΰς, πένης, πτωχόςCf. HARL 1960=1992a 205; HATCH 1889, 73-77; LEIVESTAD 1966, 36-47; REHRL 1961, 228; SPICQ 1978a, 878-880; →NIDNTT; TWNT -
16 γλαφυρός
A hollow, hollowed,νῆες Il.2.454
, al.;γ. πέτρη, σπέος 2.88
, 18.402;ἄντρον Agath.1.10
([comp] Sup.);τὰ γ. τῆς γῆς Id.2.15
;γ. φόρμιγξ Od. 17.262
;γ. ἅρματα Pi.N.9.12
; γ. λιμήν a deep harbour or cove, Od. 12.305.—In this sense [dialect] Ep. and Lyr. (not in Trag.); twice in Com., Hermipp.63.11 (mock-Epic); [ποτήρια] ταπεινὰ καὶ γ. Epigen.4.3; later πόδες arched, Arist.HA 538b11 ([comp] Comp.).II polished: hence,2 neat, delicate, ; ([comp] Comp.); of dishes, dainty,δειπνάριον Diph.64.1
;ἐμβαμμάτια Anaxipp.1.35
.III metaph., subtle, exact, of persons and things,ὦ σοφώτατ', ὦ γλαφυρώτατε Ar.Av. 1272
; γ. ἀστεῖός θ' ἅμα Machoap.Ath.13.579b;γλαφυρώτερος τῶν νῦν νομοθετῶν Arist.Pol. 1274b8
; ;εἴ τι κομψὸν ἢ σοφὸν ἢ γ. οἶσθα Dionys.Com. 3.1
, cf. Plot.4.8.6; τὸ γ. subtlety,ποικίλλοντες τῷ γ. γεωμετρίαν Plu. Marc.14
, cf. Iamb.in Nic.p.20 P.; γ. τέχναι, θεωρία, Ph.1.270, 566: [comp] Sup., Id.2.262. Adv., [comp] Comp. - οτέρως more subtly, Arist.de An. 405a8.2 skilful, neat,χείρ Theoc.Ep.8.5
; [ἀράχνιον] σοφώτατον καὶ -ώτατον Arist.HA 623a8
. Adv. -ρῶς, ἧττον γ. ἔχειν with less finish, Id.Pol. 1271b21, cf.Alex.110.20.3 refined,γλαφυρόν τι καὶ προσαγωγὸν ἐμειδίασεν Luc.DDeor.20.11
;γ. διατριβαί Plu.Cim.13
. Adv.-ρῶς, γ. καὶ περιττῶς διάγειν Id.2.989c
;γ. βιώσας CIG2004
(Maced.).4 of literary style, polished, elegant,γ. ἁρμονία D.H.Dem. 36
;ῥυθμός Id.Comp.13
; σύνθεσις, opp. αὐστηρά, ib.21. Adv.-ρῶς, λέγειν Id.Isoc.2
; of music,ἐμελῴδει πάνυ γλαφυρὸν καὶ ἐναρμόνιον Luc. DDeor.7.4
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > γλαφυρός
-
17 δουλικός
Aὅπλον X.Cyr.7.4.15
([comp] Sup.);διακονήματα Pl.Tht. 175e
; ἔργον Araros18;δ. καὶ ταπεινὰ πράγματα ποιεῖν D.57.45
;- ώτεροι τὰ ἤθη Arist.Pol. 1285a20
; δ. πόλεμος slave-war, Plu.Crass.10. Adv.- κῶς Phryn.Com.2D.
, X.Oec.10.10: [comp] Comp.- ώτερον Arr.Epict.4.1.25
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > δουλικός
-
18 νέμω
A , ([etym.] ἀπο-) Pl.Phlb. 65b, later : [tense] aor. ἔνειμα, [dialect] Ep.νεῖμα Il.3.274
: [tense] pf. νενέμηκα ([etym.] δια-) X.Cyr.4.5.45:—[voice] Med., νέμομαι, [tense] fut.νεμοῦμαι Th.4.64
, D.21.203; [dialect] Ion. νεμέομαι ([etym.] ἀνα-) Hdt.1.173; laterνεμήσομαι D.H.8.71
, Plu.Crass.14, etc.: [tense] aor.ἐνειμάμην Th.8.21
, etc. ( ἐνεμησάμην is f.l. in Clearch.10, Hp.Oss.18 ([etym.] ὑπο-)):—[voice] Pass., [tense] fut.νεμηθήσομαι Plu. Agis14
(also νεμήσομαι in pass. sense ([etym.] δια-) App.BC4.3): [tense] aor. , D.36.38 (also in med. sense ([etym.] κατ-) Plu.Per.34, Ath.15.677e): [tense] pf. , etc. (also in med. sense, D.47.35).—Hom. uses of the [voice] Act., only [tense] pres., [tense] impf., and [tense] aor.; of the [voice] Med., [tense] pres. and [tense] impf.A deal out, dispense, freq. in Hom., esp. of meat and drink, μοίρας, κύπελλα, κρέα, μέθυ ν., Od.8.470, 10.357, Il.9.217, Od.7.179, cf. IG12.10.3, al.; οἱ γεωνόμοι νειμάντων τὴν γῆν ib.45.7: then generally, distribute, of the gods,Ζεὺς.. νέμει ὄλβον.. ἀνθρώποισιν Od.6.188
;Ζεὺς τά τε καὶ τὰ νέμει Pi.I.5(4).52
, cf. P.5.55;θεῶν τὰ ἴς α νεμόντων Hdt.6.11
, 109;Ζεὺς νέμων εἰκότως ἄδικα μὲν κακοῖς, ὅσια δ' ἐννόμοις A.Supp. 403
(lyr.); [Διὶ] τὸν ὑπεραλγῆ χόλον ν. leave vengeance to Zeus, S.El. 176 (lyr.); of men,ν. δευτερεῖά τινι Hdt.1.32
;τρίτον μέρος τῶν σκύλων τισί Th.3.114
; μοῖραν ν. τινί pay one due honour, respect, A.Pr. 294 (lyr.); μητρὸς τιμὰς ν. respect her privileges, Id.Eu. 624 (but πρόσω ν. τιμάς extend one's privileges, ib. 747);Λύκῳ κῆπον Εὐβοίας νέμει S.Fr.24
; Πολυκράτης μητέρα νέμει P. allots a mother (to you), prov. in Duris63 J.;εἰ πατρὸς νέμοι τιν' ὤραν τοῦ καλῶς πράσσειν δοκεῖν S. Tr.57
;τὸ σὸν γέρας τιμὴν ἐμοὶ ν. Id.Ph. 1062
;ἐκείνῳ.. αἰτίαν νέμει Id.Aj.28
; ν. αἵρεσιν give one a choice, ib. 265; affords, vouchsafes,E.
Hipp. 745 (lyr.); τὸ πιστὸν τῆς ἀληθείας ν. observe it, S.Tr. 398;τῷ.. ὄχλῳ πλέον ν. E.Hec. 868
;μήτε οἴκτῳ πλέον ν. μήτ' ἐπιεικείᾳ Th.3.48
;τὸ ἧσσον ἀδικίᾳ E.Supp. 380
(lyr.); τῷ φθόνῳ πλέον μέρος ib. 241; ;ἔλασσόν τινι Antipho 5.10
;χάριν τινί Ar.Av. 384
;πενίᾳ καὶ πλούτῳ τιμὴν ν. Pl.Lg. 696a
; of judges, κολαστὴν.. θάνατον ν. ib. 863a;συγγνώμην τισί Gal.6.753
: c. inf., (lyr.):—[voice] Pass., νέμεται ἐπὶ τοὺς Ἕλληνας is freely bestowed upon them, Hdt.9.7.α'; κρέα νενεμημένα portions of meat, X.An.7.3.21; πλεῖστα μέρη ἡ οὐσία νενεμημένη distributed into.., Pl.Prm. 144d.2 pay out, distribute a bandage, in [voice] Act. and [voice] Pass., Hp. Off.8,22, Fract.4,16, Sor.Fasc.4, al.3 allot, distribute in groups,πρὸς τὴν λῆξιν ἑκάστην Arist.Ath.30.3
, cf. 31.3 ([voice] Pass.);νεῖμαί τινας ἐς τὰς φυλὰς δέκαχα IG22.1.33
:—[voice] Pass.,ἐκ τῆς φυλῆς ἑκάστης νενεμημέναι τριττύες τρεῖς Arist.Ath.8.3
, cf. 63.4.II [voice] Med., distribute among themselves: hence, have and hold as one's portion, possess,πατρώϊα πάντα νέμεσθαι Od.20.336
: mostly of land, τεμένεα, τέμενος, 11.185, Il.12.313;ἔργα 2.751
, Hes.Op. 119; πρὸς τὸν ἀδελφὸν ἐνειμάμην (sc. οὐσίαν) Lys.16.10, cf. 19.46; τἄλλα νεμομένη administering.., Hdt.4.165; τὰ μέταλλα, τὰ ἐμπόρια, Id.7.112, Th. 1.100; [τὰ λήμματα] ἃ νέμεσθε which you enjoy, D.3.33: abs., ἔμ' οἴεσθ' ὑμῖν εἰσοίσειν ὑμᾶς δὲ νεμεῖσθαι; that you shall reap the fruit, Id.21.203.2 reap the fruit of: hence, dwell in, inhabit,ἄλσεα νέμεσθαι Il.20.8
; freq. with names of places, spread over, occupy a country, Ἰθάκην, Ὑρίην νέμεσθαι, Od.2.167, Il.2.496;ἀγρούς Pi.P.4.150
;τὸ πρὸς τὴν ἠῶ Hdt.4.19
, etc.;νεμόμενοι τὰ αὑτῶν.. ὅσον ἀποζῆν Th.1.2
.3 in Pi., of Time, spend, pass, αἰῶνα, ἁμέραν, O.2.66, N.10.56: abs., live,ἡσυχᾷ νεμόμενος P.11.55
.III from Pi. onwards, [voice] Act. is found in sense of [voice] Med., hold, possess,ἕδος Ὀλύμπου ν. O.2.12
;ἔνδον ν. πλοῦτον κρυφαῖον I.1.67
; inhabit,γῆν ν. Hdt.4.191
;χωρίον κοινῇ ν. Th.5.42
; (lyr.); ὅτι πλείστους ν. ἄνδρας to have as many husbands as possible, Str.11.13.11: abs., hold land, occupy, dwell,ν. περὶ τὴν λίμνην Hdt.4.188
:—[voice] Pass., of places, to be inhabited,πάντα ὑπὸ βαρβάροισι νέμεται Id.7.158
: abs., of a country, maintain itself, be constituted, Th.1.5,6.2 hold sway over, manage,πόλιν Hdt. 1.59
, 5.29; τὰς Ἀθήνας ib.71, etc.;λαόν Pi.O.13.27
; (lyr.);ἀστραπᾶν κράτη ν. S.OT 201
(lyr.); κράτη καὶ θρόνους ib. 237, cf.Aj. 1016; (Ptolemais, iii B.C.); (lyr.); οἴακα ν. wield, manage it, A.Ag. 802 (anap.);ἀσπίδ' εὔκυκλον ν. Id.Th. 590
; ἰσχὺν ν. ἐπὶ σκήπτροις support oneself on staves, Id.Ag.75 (anap.); ν. γλῶσσαν use the tongue, ib. 685 (lyr.);ν. πόδα Pi.N.6.15
: abs., hold sway,ὃς Συρακόσσαισι ν. Id.P.3.70
.3 hold, consider as..,σὲ νέμω θεόν S.El. 150
(lyr.), cf. 598, Tr. 483, Aj. 1331 (so in [voice] Pass., οὐδέ μοι ἐμμελέως τὸ Πιττάκειον νέμεται seems not to me fitly said, Simon.5.9): in Prose, προστάτην νέμειν τινά register as one's patron, Isoc.8.53, Hyp.Fr.21, Arist.Pol. 1275a12;ἡγεμόνα ν. τινά Agatharch.Fr.Hist.17J.
; ἀθλητῶν τοὺς μὴ νενεμημένους ἢ σεσωμασκηκότας unproved athletes, Plb. 6.47.8.B of herdsmen, pasture, graze their flocks, drive to pasture, abs.,ἐπῆλθε νέμων Od.9.233
; [χώραν] ἱκανὴν νέμειν τε καὶ ἀροῦν both for pasture and tillage, Pl.R. 373d: c. acc.,ὁ μὲν ἵππους νέμων, ὁ δὲ βοῦς Hdt.8.137
;μῆλα E.Cyc.28
, etc.; κτήνη πληγῇ ν. drive them afield with blows, Pl.Criti. 109c, cf. Heraclit.11 ([voice] Pass.).2 more freq. in [voice] Med., of cattle, feed, graze, Il.5.777, 15.631, Od.13.407, Hdt. 8.115, etc.: c. acc. loci, range over,ὡς λέαινα.. δρύοχα νεμομένα E.El. 1163
(lyr.);κολοιοὶ ταπεινὰ ν. Pi.N.3.82
: c. acc. cogn., feed on,νέμεαι.. ἄνθεα ποίης Od.9.449
;νομάς Hdt.1.78
; ;τὰ λευκὰ σήσαμα Ar.Av. 159
; of men, eat, S.Ph. 709 (lyr.).b metaph., of fire, consume, devour, Il.23.177, Hdt.5.101; alsoτὸ ψεῦδος.. νέμεται τὴν ψυχήν Plu.2.165a
.c Medic., abs., of ulcers, spread,ἐνέμετο πρόσω Hdt.3.133
, cf. Thphr.HP9.9.5; of gangrene, prob. in D.S.17.103; of thrush, Asclep. ap. Gal.12.995;ἐπὶ μᾶλλον ν. Aret.CA1.9
; ἐς τὸ εἴσω ν. ibid.; of a swelling,ὄγκος νεμόμενος Philum.Ven.17.1
.II c. acc. loci, ὄρη νέμειν graze the hills [with cattle], X.Cyr.3.2.20:—[voice] Pass.,[τὸ ὄρος] νέμεται αἰξὶ καὶ βουσί Id.An. 4.6.17
.2 metaph., πυρὶ νέμειν πόλιν waste a city by fire, give it to the flames, Hdt.6.33:—[voice] Pass., πυρὶ χθὼν νέμοιτο were being devoured, wasted by fire, Il.2.780;πυρὶ νέμεται.. ἡ φάλαγξ Plu.Alex. 18
. (Cf. OHG. neman 'take', Avest. n[schwa]mah- 'loan', Lith. nuoma 'rent', 'usury'.) -
19 ἐπίδρομος
ἐπίδρομ-ος, ον,A that may be overrun, τεῖχος ἐ. a wall that may be scaled, Il.6.434 (but τεῖχος ἅρμασιν ἐ. on which chariots can run, AP9.58 (Antip.(?))); ἐ. Ζεφύροισι overrun by the W. winds, ib.10.13 (Satyr.), cf. Opp.H. 3.635;νηυσὶν ἐ. ἐστι θάλασσα Mosch.2.137
; τὰ ἐ. καὶ ταπεινά, of countries, Plu.Eum.9.2. metaph., intelligible,τοῖς ἀμυήτοις Them.Or.13.162c
.3. fatally easy,πρᾶγμα Just.Nov.72.6
.II. [voice] Act., running over, spreading, of sores, Nic.Th. 242.2. metaph., over-hasty, rash, γνώμη, ὅρκος, Paus.9.21.6,33.3.III. Subst. ἐπίδρομος, ὁ, cord which runs along the upper edge of a net, X.Cyn.6.9, Poll.5.29, cf. Plin.HN19.11; so δι' ὀργάνων ἐπιδρόμων (prob.) by running ropes, Plu.Sert.22.2. a small sail at the stern, like the mizzen-sail of a yawl (or, acc. to Poll.1.91, the mast of such a sail), Isid.Etym.19.3.3.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπίδρομος
-
20 ὑπερφανής
A appearing over or above, out-topping,δόρατα ταπεινὰ καὶ μὴ ὑπερφανῆ X.Eq.Mag.5.7
(cod.B, ὑπερηφανῆ cett.): coupled with ὑπέργεια, Poll.5.150 (v.l. ἐπι-), cf. 9.20.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑπερφανής
- 1
- 2
См. также в других словарях:
ταπεινά — ταπεινός low neut nom/voc/acc pl ταπεινά̱ , ταπεινός low fem nom/voc/acc dual ταπεινά̱ , ταπεινός low fem nom/voc sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ταπείν' — ταπεινά , ταπεινός low neut nom/voc/acc pl ταπεινά̱ , ταπεινός low fem nom/voc/acc dual ταπεινά̱ , ταπεινός low fem nom/voc sg (doric aeolic) ταπεινέ , ταπεινός low masc voc sg ταπειναί , ταπεινός low fem nom/voc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ταπεινάς — ταπεινά̱ς , ταπεινός low fem acc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ταπεινός — ή, ό / ταπεινός, ή, όν, ΝΜΑ 1. (με θετ. σημ.) μετριόφρονας, σεμνός (α. «παρά το ότι έχει πετύχει πολλές διακρίσεις στον χώρο τής επιστήμης του, είναι πολύ ταπεινός» β. «ἐπέβλεψεν ἐπὶ τὴν προσευχὴν τῶν ταπεινῶν», ΠΔ) 2. (με αρνητική σημ.) α)… … Dictionary of Greek
ГЛАВОПРЕКЛОННАЯ МОЛИТВА — [греч. εὐχὴ τῆς κεφαλοκλισίας], молитва, во время чтения к рой священником народ совершает главопреклонение. В богослужении древней Церкви склонение головы как знак принятия заключительного благословения предстоятеля перед отпустом было очень… … Православная энциклопедия
άντη — ἄντη, η (Α) προσευχή, ικεσία. [ΕΤΥΜΟΛ. < άντομαι «προσέρχομαι ταπεινά, ικετεύω»] … Dictionary of Greek
άντομαι — ἄντομαι (Α) [άντα] 1. συναντώ κάποιον με φιλική ή εχθρική διάθεση 2. έρχομαι σε κάποιον ταπεινά, με παρακλήσεις, ικετεύω … Dictionary of Greek
βεργολυγίζω — και βεργολυγώ ( άω) 1. λυγίζω σαν βέργα 2. υποκλίνομαι ταπεινά 3. ακκίζομαι, κάνω νάζια και κουνήματα … Dictionary of Greek
εντραπεζίτης — ἐντραπεζίτης, ο, ἐντραπεζῑτις, η (Μ) παράσιτος* 1. άνθρωπος που με ταπεινά μέσα εξασφαλίζει τη συντήρησή του από άλλον 2. ομοτράπεζος, που τρώει στο ίδιο τραπέζι με άλλον … Dictionary of Greek
ευριπίδης — (Αθήνα 480; – Πέλλα 406 π.Χ.). Τραγικός ποιητής. Πολλές λεπτομέρειες για τη ζωή του (ότι ήταν γιος μανάβισσας, ότι είχε δύο άπιστες γυναίκες και ότι πέθανε κατασπαραγμένος από σκυλιά) φαίνεται να είναι είτε διαστρεβλώσεις της πραγματικότητας είτε … Dictionary of Greek
καπηλεία — η (Α καπηλεία) [καπηλεύω] το κέρδος που αποκομίζεται με δόλια και ταπεινά μέσα νεοελλ. 1. η αισχροκέρδεια στο εμπόριο 2. η εκμετάλλευση ιδεωδών ή θεσμών για ιδιοτελείς σκοπούς («η καπηλεία τής πατρίδας, τής θρησκείας, τής δημοκρατίας» κ.λπ.) αρχ … Dictionary of Greek