-
1 πέτεται
πέτομαιfly: pres ind mp 3rd sg -
2 πέτετ'
πέτεται, πέτομαιfly: pres ind mp 3rd sgπέτετο, πέτομαιfly: imperf ind mp 3rd sg (homeric ionic)πέτετε, πίπτωExc. ex libris Herodiani: aor imperat act 2nd pl (doric aeolic) -
3 πέτο μαι
πέτο μαι, fut. πετήσομαι, poet., sowohl bei Hom. als bei Ar. Pax 77. 1126, in Prosa gew. πτήσομαι, aor. ἐπ τόμ ην, πτέσϑαι, p. auch ἐπ τάμην, πτάσϑαι, conj. πτῆται, Il. 15, 170, u. bei ep. D. ἔπτην, πτῆναι, πτάς (ἐξέπτη Hes. O. 98), in sp. Prosa auch ἐπετάσϑην, in derselben Bdtg, Arist. H. A. 9, 40 Luc. rhet. praec. 6, perf. πέπτηκα, nur bei Gramm. gebräuchlich, wie πεπότημαι (s. ποτάομαι). Erst nachhomerisch ist das praes. ἵπ ταμαι, was sich einzeln bei Attikern findet, u. πέταμαι, nebst πετάομαι (s. oben); die strengeren Atticisten erklären πέτομαι allein für gut attisch, vgl. Pors. zur Eur. Med. 1, Herm. zu Eur. Ion 90 u. Lob. zu Phryn. 325; – fliegen, eigtl. mit πετάννυμι zusammenhangend, seine Flügel ausbreiten, um zu fliegen; zunächst – a) von Vögeln, Il. 3, 5 Od. 2, 147, u. andern geflügelten Thieren, wie von Wespen, 16, 265, Bienen, 2, 89, u. damit verglichen vom Geiste, ὠκὺς δ' ἐκ μελέων ϑυμὸς πτάτο, Il. 23, 880, Sp. – Aber auch b) von jeder schnellen schwebenden Bewegung durch die Luft hin, bes. von geworfenen, geschleuderten Körpern, von einem Steine, ὕψι τ' ἀναϑρώσκων πέτεται, Il. 18, 140. τοῦ γ' ἰϑὺς βέλος πέτεται, 20, 99; τῶν δ' ἄρα δεισάντων ἐκ χειρῶν ἔπτατ' ἐρετμά, Od. 12, 203, vgl. 24, 533; u. sonst bei D. – c) von Menschen u. Thieren, wie bei uns, ἐπέτοντο ϑοὰς ἐπὶ νῆας, Il. 10, 514 u. öfter; πέτοντο κονίοντες πεδίοιο, 23, 372, u. öfter in der Vrbdg τὼ δ' οὐκ ἄκοντε πετέσϑην; u. so von Göttern, wie Il. 24, 345, πέτετο κρατὺς Ἀργειφόντης, ohne daß an wirkliche Flügel des Gottes zu denken ist, obwohl Ar. Av. 573 scherzhaft von Hermes sagt πέτεται ϑεὸς ὢν πτέρυγάς τε φορεῖ ff., wie von der Iris 1199; Soph. bezeichnet das kindliche Alter οἱ μὲν οὐδέπω μακρὰν πτέσϑαι σϑένοντες, O. R. 17, u. sagt übertr. πέτομαι δ' ἐλπίσι, 487 (vgl. ἐξ ἐλπίδος πέταται Pind. P. 8, 90); πετόμαν Βάκχαις σὺν λευκόποσι, Eur. Cycl. 71; ἐφ' ἕτερον ἂν πέτοιτο, von einem unbeständigen Liebhaber, Ar. Eccl. 899; πέτου, eile, fliege, Lys. 321; πετ όμενόν τινα διώκεις, Plat. Euthyphr. 4 b, u. öfter, u. Sp.
-
4 πέταμαι
1 fly, soar met.ὁ δὲ καλόν τι νέον λαχὼν ἁβρότατος ἔπι μεγάλας ἐξ ἐλπίδος πέταται ὑποπτέροις ἀνορέαις P. 8.90
πέταται δ' ἐπί τε χθόνα καὶ διὰ θαλάσσας τηλόθεν ὄνυμ αὐτῶν N. 6.48
ἀνὰ Δώτιον ἀνθεμόεν πεδίον πέταται (sc. κύων) *fr. 107a. 4.* νεάνιδες πολλάκι ματέρ' ἐρώτων οὐρανίαν πτάμεναι νοήματι πρὸς Ἀφροδίταν fr. 122. 4. test., Plato, Theaet., 173e, ἡ δὲ διάνοια πέτεται κατὰ Πίνδαρον τᾶς τε γᾶς ὑπένερθε οὐρανοῦ θ' ὕπερ (v. l. πέταται) fr. 292. -
5 πᾶν [2]
πᾶν, gen. παντός, πάσης, παντός, gen. pl. masc. u. neutr. πάντων, dat. pl. masc. u. neutr. πᾶσι, homerisch u. hesiodisch πάντεσσι, gen. pl. fem. πᾱσῶν, ep. πασέων, zweisylbig zu sprechen, u. einmal auch πασάων, Od. 6, 107, wie Ap. Rh. 1, 113. 1122; – all, mit dem Begriffe der Einheit, ganz, wie ὅλος, der Mehrheit, jeder, wie ἕκαστος, u. im plur. alle. Schon bei Hom. herrscht der Begriff ganz u. der plur. vor; κέκλυτέ μευ πάντες τε ϑεοὶ πᾶσαί τε ϑέαιναι Il. 8, 5, u. sonst; πᾶσα ἀληϑείη, ganze, volle, lautere Wahrheit, Il. 24, 407 Od. 11, 507; πᾶσα ὕλη, Hes. O. 510, vgl. Th. 695. 847. 973; πᾶν δεῖμα, ganz Schreckniß, ἡ πᾶσα βλάβη, ganz Unheil, Soph. Phil. 623. 927 El. 301; auch im plur., πᾶσαι πύλαι, das ganze Thor, Il. 2, 809; πάντες ὅσοι, alle welche, Hom. u. Folgde überall; auch sing., πᾶν ὅσον νοεῖς, Soph. Trach. 348; seltener ἀσπάζεται πάντας, ᾧ ἂν περιτυγχάνῃ, Jeden, dem er begegnet, Plat. Rep. VIII, 566 d; ἅμα πάντες, allesammt, Il. 24, 253 Od. 21, 230, in Prosa üblicher ἅπαντες, vgl. aber Schaef. zu D. Hal. de C. V. p. 124; πάντες ὁμῶς, Il. 15, 98; μάλα πάντες, 22, 115 Od. 5, 216. 22, 283; πάντες ἄριστοι, alle besten, lauter solche, die zu den besten gehören, Il. 9, 3 Od. 4, 272 u. sonst; mit Zahlwörtern, ἐννέα πάντες, alle neun, ohne daß einer daran fehlt, wie wir sagen »ganzer neun«, Od. 8, 258. 24, 60; ἐννέα πάντ' ἔτεα, Hes. Th. 803; δέκα π., Il. 19, 247. 24, 232; δυώδεκα π., Od. 9, 204. 12, 89; δυοκαίδεκα πάντες ἄριστοι, 16, 251; εἴκοσι πάντες, Il. 18, 373. 470 Od. 5, 244; Her. 1, 50. 163. 214. 9, 81, der πᾶς immer vor das Zahlwort setzt, während dies bei Hom. voransteht; auch mit dem Artikel, τὰ πάντα δέκα, in Allem zehn, alle zusammengerechnet zehn; τὰ πάντα μ ύρια, in Allem zehntausend, Her. 3, 74; Thuc. 3, 85; τρεῖς οἱ πάντες, Ath. VI, 273 b. – Im sing. jeder, οἱ δ' ἄλκιμον ἦτορ ἔχοντες πρόσσω πᾶς πέτεται, Il. 16, 264; Od. 13, 313; πᾶς ἀνήρ, Theogn. 177; Aesch. Pers. 378; Soph. Ai. 1366; νῦν με πᾶς ἀσπάζεται, O. R. 596; σιώπα πᾶς ἀνήρ, Ar. Ran. 1125, wie Ach. 237; u. in Prosa, ἔνϑα πᾶς παντὶ ϑυμοῦται, Plat. Prot. 327 a; ψυχὴ πᾶσα ἀϑάνατος, Phaedr. 245 c; πᾶσα ὁδός, jeder Weg, Xen. An. 2, 5, 9,; auch mit dem Artikel, πᾶσα ἡ ὁδός, ibid., auf jedem der Wege, die ins Vaterland führen; u. so in dieser Stellung πᾶς ὁ κλύων, jeder, der hört, Soph. Ai. 151; πᾶν τὸ καλῶς ἔχον, Plat. Rep. II, 381 a; u. so auch im plur., πάντα προὐξεπίσταμαι σκεϑρῶς τὰ μέλλοντα, Aesch. Prom. 101; od. πάντες steht nach, οἱ ἄλλοι πάντες ᾄδοντες ἐπορεύοντο ἐν ῥ υϑμῷ, Xen. An. 5, 4, 14, die übrigen alle; οἱ πάντες, die sämmtlichen, ὑμεῖς οἱ πάντες οὐκ ἔσεσϑε κύριοι, 5, 7, 27; οὐδ' ἂν οἱ πάντες ἄνϑρωποι δύναιντο διελϑεῖν, 5, 6, 7; vgl. Soph. τοὺς πάντας Ἀργείους, Phil. 47; und mit Wiederholung des Artikels, τὰς νέας τὰς πάσας ἐκόμισαν εἰς Ἄβδηρα, Her. 6, 47. – In einigen Vrbdgn steht das adj. πᾶς für das adv. πάντως, wie man erklären kann πόλις γάρ ἐστι πᾶσα τῶν ἡγουμένων, Soph. Phil. 386; πᾶσα ἀνάγκη, es ist durchaus nothwendig, Plat. Phaedr. 240 a u. öfter; πᾶν τοὐναντίον, ganz das Gegentheil, Prot. 332 a u. öfter; – τὸ πᾶν, das Ganze, Aesch. Prom. 456 u. A.; ἡ τοῦ παντὸς ἀρχή, Xen. An. 5, 10, 12; τοῦ παντὸς ἁμαρτάνειν, Plat. Phaedr. 235 e u. sonst; bes. das Weltall, Universum, τὴν τοῠ παντὸς φοράν, Plat. Polit. 270 b; Crat. 436 e u. öfter; Luc. Nigr. 2 u. öfter; übh. die Hauptsache, worauf Alles ankommt, τὸ πᾶν φράσω, Soph. El. 670; Trach. 368; ὁ Λυσίας τοῦ παντὸς ἡμάρτηκε, Plat. Phaedr. 235 e; τὸ ὅλον von τὸ πᾶν unterschieden Theaet. 204 b; ἐς πᾶν κακοῦ, in das ganze, größte Unglück, Her. 7, 118. 9, 118; vgl. ἔτι ἂν μᾶλλον ἐν παντὶ κακοῦ εἴης, Plat. Rep. IX, 579 b; u. so auch ohne κακόν, κἀγὼ ἐν παντὶ ἐγενόμην ὑπ' ἀπ ορίας, Euthyd. 301 a; ἐν παντὶ εἴης ἄν, Conv. 194 a, in der größten Gefahr sein; auch εἰς πᾶν ἀφικνεῖ-σϑαι, sich in die größte Gefahr begeben, Alles wagen, Xen. Hell. 6, 1, 12; vgl. ἐν παντὶ ἀϑυμίας ἦσαν, Thuc. 7, 55; oft bei Flgdn.; Xen. vrbdt diese Wendung sogar mit μή, ἐν παντὶ ἦσαν, μὴ λελοιδορημένος εἴη ὑπ' Ἀγησιλάου, Hell. 5, 4, 29, sie waren in Besorgniß. – Andere ähnl. Vrbdgn sind: ἐπὶ πᾶν τὸ τῆς ἐλευϑερίας ἰέναι, Plat. Rep. VIII, 562 e; πράττειν τὸ πᾶν εἰς δύναμιν, Phaedr. 273 e, Alles nach Kräften thun; εἰς πᾶν ϑυμοῦ προαχϑῆναι, in den äußersten Zorn gerathen; παντὸς μᾶλλον, mehr als Alles, durchaus, gewiß, Prot. 344 b Phaed. 67 b u. öfter, u. Sp., wie Luc. Halc. 2; πρὸ πάντων, Aesch. Spt. 996; u. beim superl. zur Verstärkung, πάντων δὲ ῥᾷστα μαϑήσει, Plat. Rep. I, 344 a; πάντων μάλιστα, Prot. 330 a; Tragg. u. A. – Διὰ παντός, durchgängig, durchaus, von der Zeit immer: Soph. Ai. 705; Plat. Phaedr. 240 e; τὸ διὰ παντὸς γιγνόμενον ἁπλοῦν, Polit. 294 c; τὰ εἴσω διὰ παντὸς νενοσηκότα σώματα, Rep. III, 407 d; τὸ λοιπὸν διὰ παντὸς πολέμου ἰέναι αὐτοῖς, Xen. An. 3, 2, 8, wo wahrscheinlich mit Krüger διὰ πολ. zu lesen ist; vgl. 7, 8, 11 u. A.; es findet sich auch als ein Wort geschrieben, διαπαντός, Schaef. Schol. Par. Ap. Rh. 4, 57; selten im plur., διὰ πάντων, Plat. Soph. 254 b; auch κατὰ πάντων, Tim. 60 b; vgl. B. A. 91, διὰ πάντων ἀγὼν ὁ ἔσχατος. – Ueber ἡ διὰ πασῶν s. διαπασῶν. – Ἐπὶ πᾶν, im Allgemeinen, Plat. Euthyd. 279 e; κατὰ πάντα, in Allem, durchaus, Tim. 30 d, wie Thuc. 4, 81. – Das neutr. πάντα, alles Mögliche, allerlei, Hom. oft, bes. in der Vrbdg δαίδαλα πάντα, auch πάντα γίγνεσϑαι, Alles werden, jede Gestalt annehmen, sich in jede Gestalt verwandeln, Od. 4, 417; auch sich zu Allem entschließen, alle Mittel versuchen, vgl. παντοῖος u. Schaef. mel. p. 98; sehr gewöhnl. πάντα ποιεῖν, Xen. Hell. 5, 4, 58 Dem. u. A.; auch im sing., Plat. Apol. 39 a. – Πάντα εἶναί τινι, Einem Alles sein, Her. 1, 122, wie Thuc. 8, 95 u. Dem. 18, 43; vgl. ἐβοηϑεῖτε δ' αὐτῷ καὶ πάντ' ἦν 'Αλέξανδρος, 23, 120, Sp., wie Luc. Tyrannic. 4; Pol. τὸ δὲ ὅλον αὐτοῖς ἦν καὶ τὸ πᾶν Ἀπελλῆς, 5, 26, 5; auch πάντα εἶναι ἔν τινι, Alles in Allem sein, Alles gelten bei Einem, Her. 3, 157. 7, 156; als adv. πάντα, ganz und gar, gänzlich, in jeder Hinsicht, auch τὰ πάντα, 1, 122. 4, 97, τὰ πολλὰ πάντα, meistens, meistentheils, 1, 203. 2, 35. 5, 67, τὰ πάντα νικᾶν, Xen. An. 2, 1, 1, vgl. 1, 9, 2. 3, 10; auch εἰς πάντα, in Allem, gänzlich, s. Valck. Phoen. 622 u. Jac. Ach. Tat. p. 648; ὁ πάντ' ἄριστος, Ath. VIII, 361 f; u. im posit., οὐκ ἄρα πάντα νοήμονες οὐδὲ δίκαιοι ἦσαν, Od. 13, 209 u. öfter; ἀνδρὶ τῷ πάντ' ἀγαϑῷ, Soph. Ai. 1415, vgl. El. 301, öfter; πάντα σοφός, Plat. Theaet. 194 e; u. mit dem Artikel, τὰ πάντα ἀγαϑός, Her. 5, 97; u. eben so τὸ πᾶν, Aesch. Prom. 215 Suppl. 781; Soph. El. 1009; Xen. Cyr. 1, 6, 13 u. sonst. – Πᾶσιν, bei, vor Allen, nach dem Urtheil Aller, Il. 2, 285; vgl. Soph. O. C. 1448 Trach. 338; u. vom neutr. in Allem, in allen Dingen, Her. 1, 61, wie auch ἐπὶ πᾶσιν, Hes. O. 696. – Oft tritt auch τίς hinzu, πᾶς τις, ein jeder, Aesch. Ag. 1205 Soph. O. C. 25 Ai. 28 Thuc. 7, 84; πάντα τινὰ τῶν μάγων, Her. 3, 79. – [Α ist in der Stammsylbe in allen drei Geschlechtern lang; in den Zusammensetzungen wird es im neutr. kurz, ἅπᾰν, σύμπᾰν, doch bleibt bei den Attikern auch diese Sylbe zuweilen lang, B. A. 416; vgl. Mein. Men. 51; erst späte schlechte Dichter haben auch in πάσης u. πᾶσιν das α verkürzt; s. Jac. A. P. p. 429. 431.]
-
6 δια-πόντιος
δια-πόντιος, 1) jenseits des Meeres, γᾶ Aesch. Ch. 847; πόλεμος, mit überseeischen Feinden, Thuc. 1, 141, wie Pol. 1, 71. 18, 18; στρατεία Xen. Hell. 6, 2, 9, wie Plut. Alc. 19; ἀρχή, überseeische Provinz. Dion. Hal. 7, 71; σύμμαχοι D. Sic. 11, 37 u. a. Sp. – 2) über das Meer hin; δ. πέτεται Alexis Ath. IV, 165 a; πλευσοῦμαι δ. Theocr. 14, 55; Plut.
-
7 ιθυ
IIIadv. (тж. πρὸς ἰ. Hom.) прямо, напрямикἰ. βέλος πέτεται Hom. — копье летит прямо;
κατ΄ ἰθύ ( или κατιθύ) Her. — прямо напротив, лицом к лицуἰ. του Ἴστρου Her. — прямо к Истру
-
8 πετομαι
(fut. πτήσομαι, aor. 2 ἐπτόμην - с inf. πτέσθαι, тж. ἐπτάμην - эп. πτάμην - с inf. πτᾶσθαι - поэт. ἔπτην - дор. ἔπτᾱν - с inf. πτῆναι и part. πτάς; поздн. aor. pass. ἐπετάσθην)1) лететь, летать(ἐν μεσουρανήματι NT.)
ὥστ΄ ἴρηξ ὦρτο πέτεσθαι Hom. — полетел словно ястреб;οἱ κώνωπες ὑπὸ τῶν ἀνέμων οὐκ οἷοί τέ εἰσι ὑψοῦ πέτεσθαι Her. — из-за (сильных) ветров комары не могут высоко летать;βέλος πέτεται Hom. — копье летит (из руки Ахилла)2) выпадать, выскальзывать(ἐκ χειρῶν Hom.)
ἐκ μελέων θυμὸς πτάτο Hom. — дух вылетел из тела3) бежать, спешитьοὐδέπω μακρὰ πτέσθαι σθένοντες Soph. — (дети), еще не умеющие долго бегать;
πέτου, πέτου! Arph. — беги, беги!;πετόμενόν τινα διώκεις ; Plat. — ты преследуешь неуловимого (досл. убегающего)?4) досл. парить, перен. колебатьсяπ. ἐλπίσιν Soph. — находиться в нерешительности, быть в тревоге
-
9 γᾶ
γᾱ, γαῑα (γᾶς, γᾶν. γαῖ(α), γαίας, γαίᾳ, γαῖαν; γαίας)a earth, soil, surface of the earthτὰ δ' ἐν τᾷδε Διὸς ἀρχᾷ ἀλιτρὰ κατὰ γᾶς δικάζει τις O. 2.59
τὸν κρύψαν ἔνερθ' ὑπὸ γᾶν διφρηλάτα Ἀμφιτρύωνος σάματι P. 9.81
μεταμειβόμενοι δ' ἐναλλὰξ ἁμέραν τὰν μὲν παρὰ πατρὶ φίλῳ Δὶ νέμονται, τὰν δ ὑπὸ κεύθεσι γαίας ἐν γυάλοις Θεράπνας N. 10.56
“ ἥμισυ μέν κε πνέοις γαίας ὑπένερθεν ἐών” N. 10.87κατὰ γαἶ αὐτόν τέ νιν καὶ φαιδίμας ἵππους ἔμαρψεν O. 6.14
“ θεῷ ἀνέρι εἰδομένῳ γαῖαν διδόντι ξείνια” (= βώλακα δαιμονίαν v. 37) P. 4.21ἀνὰ βωλακίας δ' ὀρόγυιαν σχίζε νῶτον γᾶς P. 4.229
γᾶς ὀμφαλὸν παρ' ἀοίδιμον (byz.: γαίας codd.) P. 8.59 cf.Πυθῶνά τε καὶ ὀρθοδίκαν γᾶς ὀμφαλὸν κελαδήσετ P. 11.10
&γᾶς παρ' ὀμφαλὸν εὐρύν Pae. 6.120
φαιδίμαν γαίᾳ πεφύρσεσθαι κόμαν ἔνεπεν N. 1.68
γαῖα δ' ἐν Θήβαις ὑπέδεκτο κεραυνωθεῖσα Διὸς βέλεσιν μάντιν N. 10.8
γαίᾳ δὲ καυθείσᾳ πυρὶ καρπὸς ἐλαίας ἔμολεν Ἥρας τὸν εὐάνορα λαὸν ἐν ἀγγέων ἕρκεσιν παμποικίλοις i. e. in earthenware jars N. 10.35θνατὰ μεμνάσθω περιστέλλων μέλη καὶ τελευτὰν ἁπάντων γᾶν ἐπιεσσόμενος N. 11.16
ὁ κινητὴρ δὲ γᾶς Ὀγχηστὸν οἰκέων sc. Poseidon I. 4.19ἢ γαῖαν κατακλύσαισα θήσεις ἀνδρῶν νέον ἐξ ἀρχᾶς γένος; Pae. 9.19
Καινεὺς σχίσαις ὀρθῷ ποδὶ γᾶν when he was driven into the ground by the Centaurs Θρ. 6. 9. opp. to heaven, ( ἡ δὲ διάνοια πέτεται κατὰ Πίνδαρον) τᾶς τε γᾶς ὑπένερθε οὐρανοῦ θ' ὕπερ Plat., Theaet., 173 E = fr. 292. cf. N. 10.87 opp. to sea,γᾶν τε καὶ πόντον κατ' ἀμαιμάκετον P. 1.14
ἐπῇεν γᾶν τε καὶ θάλασσαν fr. 51a. 2.b land, countryἐς γαῖαν πορεύειν θυμὸς ὥρμα Ἰστρίαν νιν O. 3.25
εἶπέ τιν' αὐτὸς ὁρᾶν αὐξομέναν πεδόθεν πολύβοσκον γαῖαν ἀνθρώποισι καὶ εὔφρονα μήλοις Rhodes O. 7.63 διὰ γαῖαν τρίχα δασσάμενοι Rhodes O. 7.75 θύγατρ' ἀπὸ γᾶς Ἐπειῶν Ὀπόεντος ἀναρπάσαις from Elis O. 9.58Ζεῦὃς τοῦτ' ἐφέπεις ὄρος, εὐκάρποιο γαίας μέτωπον P. 1.30
“φαμὶ γὰρ τᾶσδ' ἐξ ἁλιπλάκτου ποτὲ γᾶς Ἐπάφοιο κόραν ἀστέων ῥίζαν φυτεύσεσθαι” Thera P. 4.14 “ νώτων ὕπερ γαίας ἐρήμων” P.4.26. “ποίαν γαῖαν, ὦ ξεῖν, εὔχεαι πατρίδ' ἔμμεν;” P.4.97. “ οὐ ξείναν ἱκάνω γαῖαν ἄλλων” Iolkos P.4.118. προσπαλαίει νῦν γε πατρῴας ἀπὸ γᾶς ἀπό τε κτεάνων the land of the Lapithai P. 4.290καὶ γᾶν φράδασε N. 3.26
νιν ἀσπάζοντο φωνᾷ γαῖαν ἀνὰ σφετέραν, τὰν δὴ καλέοισιν Ὀλυμπίου Διὸς ἄλσος I. 2.27
ναίω Θραικίαν γαῖαν ἀμπελόεσσάν τε καὶ εὔκαρπον Pae. 2.25
Μολοσσίδα γαῖαν ἐξίκετ' Pae. 6.109
]γαῖαν τιμ[ fr. 60a. 4. pl.,υἱὸς Ἀλκμήνας, ὃς Οὐλυμπόνδ' ἔβα, γαίας τε πάσας καὶ βαθύκρημνον πολιᾶς ἁλὸς ἐξευρὼν θέναρ I. 4.55
c pro pers., EarthΟὐρανὸς δ' ἔφριξέ νιν καὶ Γαῖα μάτηρ O. 7.38
Ναὶς Κρέοισ' ἔτικτεν, Γαίας θυγάτηρ P. 9.17
ἐν Ὀλυμπίοισί τε καὶ βαθυκόλπου Γᾶς ἀέθλοις (at Athens Σ, at Cyrene edd.) P. 9.102 “ παῖδα (= Ἀρισταῖον) —, ὃν κλυτὸς Ἑρμᾶς εὐθρόνοις ὥραισι καὶ Γαίᾳ ἀνελὼν φίλας ὑπὸ ματέρος οἴσει” (byz.: γαἰ, γᾷ codd.) P. 9.60 test., Σ. Aesch. Eum. 2: Πίνδαρός φησι πρὸς βίαν κρατῆσαι Πυθοῦς τὸν Ἀπόλλωνα. διὸ καὶ ταρταρῶσαι ἐζήτει αὐτὸν ἡ Γῆ fr. 55. -
10 γαῖα
γᾱ, γαῑα (γᾶς, γᾶν. γαῖ(α), γαίας, γαίᾳ, γαῖαν; γαίας)a earth, soil, surface of the earthτὰ δ' ἐν τᾷδε Διὸς ἀρχᾷ ἀλιτρὰ κατὰ γᾶς δικάζει τις O. 2.59
τὸν κρύψαν ἔνερθ' ὑπὸ γᾶν διφρηλάτα Ἀμφιτρύωνος σάματι P. 9.81
μεταμειβόμενοι δ' ἐναλλὰξ ἁμέραν τὰν μὲν παρὰ πατρὶ φίλῳ Δὶ νέμονται, τὰν δ ὑπὸ κεύθεσι γαίας ἐν γυάλοις Θεράπνας N. 10.56
“ ἥμισυ μέν κε πνέοις γαίας ὑπένερθεν ἐών” N. 10.87κατὰ γαἶ αὐτόν τέ νιν καὶ φαιδίμας ἵππους ἔμαρψεν O. 6.14
“ θεῷ ἀνέρι εἰδομένῳ γαῖαν διδόντι ξείνια” (= βώλακα δαιμονίαν v. 37) P. 4.21ἀνὰ βωλακίας δ' ὀρόγυιαν σχίζε νῶτον γᾶς P. 4.229
γᾶς ὀμφαλὸν παρ' ἀοίδιμον (byz.: γαίας codd.) P. 8.59 cf.Πυθῶνά τε καὶ ὀρθοδίκαν γᾶς ὀμφαλὸν κελαδήσετ P. 11.10
&γᾶς παρ' ὀμφαλὸν εὐρύν Pae. 6.120
φαιδίμαν γαίᾳ πεφύρσεσθαι κόμαν ἔνεπεν N. 1.68
γαῖα δ' ἐν Θήβαις ὑπέδεκτο κεραυνωθεῖσα Διὸς βέλεσιν μάντιν N. 10.8
γαίᾳ δὲ καυθείσᾳ πυρὶ καρπὸς ἐλαίας ἔμολεν Ἥρας τὸν εὐάνορα λαὸν ἐν ἀγγέων ἕρκεσιν παμποικίλοις i. e. in earthenware jars N. 10.35θνατὰ μεμνάσθω περιστέλλων μέλη καὶ τελευτὰν ἁπάντων γᾶν ἐπιεσσόμενος N. 11.16
ὁ κινητὴρ δὲ γᾶς Ὀγχηστὸν οἰκέων sc. Poseidon I. 4.19ἢ γαῖαν κατακλύσαισα θήσεις ἀνδρῶν νέον ἐξ ἀρχᾶς γένος; Pae. 9.19
Καινεὺς σχίσαις ὀρθῷ ποδὶ γᾶν when he was driven into the ground by the Centaurs Θρ. 6. 9. opp. to heaven, ( ἡ δὲ διάνοια πέτεται κατὰ Πίνδαρον) τᾶς τε γᾶς ὑπένερθε οὐρανοῦ θ' ὕπερ Plat., Theaet., 173 E = fr. 292. cf. N. 10.87 opp. to sea,γᾶν τε καὶ πόντον κατ' ἀμαιμάκετον P. 1.14
ἐπῇεν γᾶν τε καὶ θάλασσαν fr. 51a. 2.b land, countryἐς γαῖαν πορεύειν θυμὸς ὥρμα Ἰστρίαν νιν O. 3.25
εἶπέ τιν' αὐτὸς ὁρᾶν αὐξομέναν πεδόθεν πολύβοσκον γαῖαν ἀνθρώποισι καὶ εὔφρονα μήλοις Rhodes O. 7.63 διὰ γαῖαν τρίχα δασσάμενοι Rhodes O. 7.75 θύγατρ' ἀπὸ γᾶς Ἐπειῶν Ὀπόεντος ἀναρπάσαις from Elis O. 9.58Ζεῦὃς τοῦτ' ἐφέπεις ὄρος, εὐκάρποιο γαίας μέτωπον P. 1.30
“φαμὶ γὰρ τᾶσδ' ἐξ ἁλιπλάκτου ποτὲ γᾶς Ἐπάφοιο κόραν ἀστέων ῥίζαν φυτεύσεσθαι” Thera P. 4.14 “ νώτων ὕπερ γαίας ἐρήμων” P.4.26. “ποίαν γαῖαν, ὦ ξεῖν, εὔχεαι πατρίδ' ἔμμεν;” P.4.97. “ οὐ ξείναν ἱκάνω γαῖαν ἄλλων” Iolkos P.4.118. προσπαλαίει νῦν γε πατρῴας ἀπὸ γᾶς ἀπό τε κτεάνων the land of the Lapithai P. 4.290καὶ γᾶν φράδασε N. 3.26
νιν ἀσπάζοντο φωνᾷ γαῖαν ἀνὰ σφετέραν, τὰν δὴ καλέοισιν Ὀλυμπίου Διὸς ἄλσος I. 2.27
ναίω Θραικίαν γαῖαν ἀμπελόεσσάν τε καὶ εὔκαρπον Pae. 2.25
Μολοσσίδα γαῖαν ἐξίκετ' Pae. 6.109
]γαῖαν τιμ[ fr. 60a. 4. pl.,υἱὸς Ἀλκμήνας, ὃς Οὐλυμπόνδ' ἔβα, γαίας τε πάσας καὶ βαθύκρημνον πολιᾶς ἁλὸς ἐξευρὼν θέναρ I. 4.55
c pro pers., EarthΟὐρανὸς δ' ἔφριξέ νιν καὶ Γαῖα μάτηρ O. 7.38
Ναὶς Κρέοισ' ἔτικτεν, Γαίας θυγάτηρ P. 9.17
ἐν Ὀλυμπίοισί τε καὶ βαθυκόλπου Γᾶς ἀέθλοις (at Athens Σ, at Cyrene edd.) P. 9.102 “ παῖδα (= Ἀρισταῖον) —, ὃν κλυτὸς Ἑρμᾶς εὐθρόνοις ὥραισι καὶ Γαίᾳ ἀνελὼν φίλας ὑπὸ ματέρος οἴσει” (byz.: γαἰ, γᾷ codd.) P. 9.60 test., Σ. Aesch. Eum. 2: Πίνδαρός φησι πρὸς βίαν κρατῆσαι Πυθοῦς τὸν Ἀπόλλωνα. διὸ καὶ ταρταρῶσαι ἐζήτει αὐτὸν ἡ Γῆ fr. 55. -
11 οὐρανός
οὐρᾰνός (-ός, -οῦ, -ῷ, -όν.)1 heavenἐν οὐρανῷ O. 14.10
Ἄτλας οὐρανῷ προσπαλαίει P. 4.289
ὁ χάλκεος οὐρανὸς οὔ ποτ' ἀμβατὸς αὐτῷ P. 10.27
ἄρχε δ' οὐρανοῦ πολυνεφέλα κρέοντι, θύγατερ, δόκιμον ὕμνον (Didymus: οὐρανῷ v. l. Aristarchus; οὐρανῶ v. l. = gen. aeol., Σ; οὐρανώα v. l.) N. 3.10οὐρανοῦ βασιλῆες πόντου τ N. 4.67
κατένευσέν τέ οἱ ὀρσινεφὴς ἐξ οὐρανοῦ Ζεύς N. 5.34
ὁ δὲ χάλκεος ἀσφαλὲς αἰὲν ἕδος μένει οὐρανός N. 6.4
ἢ πάμπαν θεὸς ἔμμεναι οἰκεῖν τ' οὐρανῷ N. 10.58
οὐρανοῦ ἐν χρυσέοις δόμοισιν N. 10.88
ὁ δ' ἀνατείναις οὐρανῷ χεῖρας ἀμάχους I. 6.41
ἐθέλοντ' ἐς οὐρανοῦ σταθμοὺς ἐλθεῖν μεθ ὁμάγυριν Βελλεροφόνταν Ζηνός I. 7.45
]εν οὐρανῷ[ Πα. 22. b. 8. πιτνάντες θοὰν κλίμακ' οὐρανὸν ἐς αἰπύν fr. 162. τᾶς τε γᾶς ὑπένερθε οὐρανοῦ θ' ὕπερ (sc. ἡ δὲ διάνοια πέτεται, Plato, Theaet., 173E) fr. 292. pro pers.,Οὐρανὸς δ' ἔφριξέ νιν καὶ Γαῖα μάτηρ O. 7.38
Οὐρανοῦ τ' εὐπέπλῳ θυγατρὶ Μναμοσύνᾳ Πα. 7B. 15. -
12 ὑπένερθε
ῠπένερθε, (ν) prep. c. gen.,1 below “ ἥμισυ μέν κε πνέοις γαίας ὑπένερθεν ἐών” N. 10.87 ( ἡ δὲ διάνοια πέτεται) τᾶς τε γᾶς ὑπένερθε οὐρανοῦ θ' ὕπερ fr. 292. -
13 ὑπέρ
1 prep., (anastrophe P. 4.26, N. 3.21, N. 7.42, I. 6.3, fr. 292, Δ. 4. a. 4.)a c. acc.,I above, over, acrossἀβάπτιστος εἶμι φελλὸς ὣς ὑπὲρ ἕρκος ἅλμας P. 2.80
πανδείματοι μὲν ὑπὲρ πόντιον Ἕλλας πόρον ἱερόν (sc. ἔφυγον simm.) fr. 189.II beyond, exceedingβροτῶν φάτις ὑπὲρ τὸν ἀλαθῆ λόγον δεδαιδαλμένοι ψεύδεσι ποικίλοις ἐξαπατῶντι μῦθοι O. 1.28
b c. gen.,I over, acrossὑπὲρ πολιᾶς ἁλὸς πέμπεται P. 2.68
“ φέρομεν νώτων ὕπερ γαίας ἐρήμων ἐννάλιον δόρυ” P. 4.26 “ καὶ μέλλεις ὑπὲρ πόντου Διὸς ἔξοχον ποτὶ κᾶπον ἐνεῖκαι” P. 9.52ἐγὼ μὲν ὑπὲρ χθονὸς ὑπέρ τ' ὠκεανοῦ Pae. 8.14
( ἡ δὲ διάνοια πέτεται) τᾶς τε γᾶς ὑπένερθε οὐρανοῦ θ' ὕπερ fr. 292.II aboveἐπειδὴ τὸν ὑπὲρ κεφαλᾶς γε Ταντάλου λίθον παρά τις ἔτρεψεν ἄμμι θεός I. 8.9
χρύσεαι δ ἓξ ὑπὲρ αἰετοῦ ἄειδον Κηληδόνες Pae. 8.70
g beyond of distance ταί θ' ὑπὲρ Κύμας ἁλιερκέες ὄχθαι (i. e. Klippen vor Kyme, Fränkel: Pithecusae) P. 1.18ἀβάταν ἅλα κιόνων ὕπερ Ἡρακλέος περᾶν εὐμαρές N. 3.21
ἐὼν δ' ἐγγὺς Ἀχαιὸς οὐ μέμψεταί μ ἀνὴρ Ἰονίας ὑπὲρ ἁλὸς οἰκέων (Alii cum sch. Epirotas significari credunt, opinantes mare Adriaticum dici superius, Ionium inferius, Epirum autem adiacere Adriatico mari, h. e. supra Ionium esse, Dissen) N. 7.65 ὑπὲ]ρ Αὐσονία[ς ἁλὸς (of the Epizephyrian Locrians) fr. 140b. 6.IV of superiority, beyondμᾶκος δὲ Νικεὺς ἔδικε πέτρῳ χέρα κυκλώσαις ὑπὲρ ἁπάντων O. 10.72
ὑπὲρ πολλῶν τε τιμαλφεῖν λόγοις νίκαν N. 9.54
μακρὰ δισκήσαις ἀκοντίσσαιμι τοσοῦθ, ὅσον ὀργὰν λτ;γτ;εινοκράτης ὑπὲρ ἀνθρώπων γλυκεῖαν ἔσχεν I. 2.36
τί ἔλπεαι σοφίαν ἔμμεν, ἃν ὀλίγον τοι ἀνὴρ ὑπὲρ ἀνδρὸς ἴσχει fr. 61. 2.V on behalf ofκάρυξ ἀνέειπέ νιν ἀγγέλλων Ἱέρωνος ὑπὲρ καλλινίκου ἅρμασι P. 1.32
ἱκέτας Αἰακοῦ σεμνῶν γονάτων πόλιός θ' ὑπὲρ φίλας ἀστῶν θ ὑπὲρ τῶνδ ἅπτομαι N. 8.13
—4.κρατῆρα Μοισαίων μελέων κίρναμεν Λάμπωνος εὐαέθλου γενεᾶς ὕπερ I. 6.3
θύεται γὰρ ἀγλαᾶς ὑπὲρ Πανελλάδος Pae. 6.62
Ἀλαλά ᾇ θύεται ἄνδρες ὑπὲρ πόλιος fr. 78. 3.VI on account ofἵνα κρεῶν νιν ὕπερ μάχας ἔλασεν ἀντιτυχόντ' ἀνὴρ μαχαίρᾳ N. 7.42
ἆγε σὺν Τιρυνθίοισιν πρόφρονα σύμμαχον ἐς Τροίαν Λαομεδοντιᾶν ὑπὲρ ἀμπλακιᾶν I. 6.29
2 adv., above πατὴρ ὕπερ /κρέμασε καρτερὸν αὐτῷ λίθον O. 1.57
καὶ σκοπιαῖσιν [ἄκρ]αις ὀρέων ὕπερ ἔστα (sc. Ἀπόλλων: cf. Pae. 12.11) fr. 51a. 3.3 frag. ]ων ὕπερ Δ. 4. a. 4. -
14 πρόσω
A f.l. for πρὸ ἕω in Th.4.103); poet. [full] πρόσσω; also [full] πόρσω, Pi., Trag.; later [dialect] Att. [full] πόρρω Pl., X., Com., Oratt. ( πρόσω should be restored in S.Fr.858.3 and πόρσω in E.Rh. 482): Th. never uses the word.—Regul. [comp] Comp. and [comp] Sup. προσωτέρω, πορρωτέρω, προσωτάτω, πορρωτάτω, v. προσωτέρω: poet. [comp] Comp.πόρσιον Pi.O.1.114
: [comp] Sup.πόρσιστα Id.N.9.29
. Adv.: ([etym.] πρό).A abs.:I of Place, generally with a notion of motion, forwards, onwards, π. ἄγειν, φέρειν, Il.18.388, Od.9.542, etc.; [δοῦρα] ὄρμενα πρόσσω Il.11.572
; ἵπποι πρόσσω μεμαυῖαι ib. 615;πρόσω ἵεσθε 12.274
, etc.;π. πᾶς πέτεται 16.265
; π. κατέκυψε ib. 611;π. ἀΐξας 17.734
; π. τετραμμένος αἰεί ib. 598;νέμεσθαι π. Hdt.3.133
; παραγγεῖλαι, πέμψαι π., A.Ag. 294, 853; βῆναι, ἕρπειν π., S.Tr. 195, 547; μὴ πόρσω φωνεῖν speak no further, Id.El. 213 (lyr.);μηκέτι πάπταινε πόρσιον Pi.O.1.114
: with Art.,πορεύεσθαι αἰεὶ τὸ πρόσω Hdt.7.30
, cf. 9.57; also ἰέναι τοῦ π. X.An.1.3.1;ἤϊε αἰεὶ ἐς τὸ π. Hdt.3.25
.II of Distance, far off,παπταίνειν τὰ πόρσω Pi.P.3.22
; ;ὡς ἀπ' ὀμμάτων, πρόσω S.OC15
; πρόσω λεύσσειν to see at a distance, Id.Fr.858.3;πόρρω ποι ἀπεσκοποῦμεν Pl.R. 432e
;ἐγγύς, οὐ πρόσω βεβηκώς E.Ph. 596
;ἡ δέ γ' Εὔβοια.. παρατέταται μακρὰ πόρρω πάνυ Ar.Nu. 212
;εἴτ' ἐγγύς, εἴτε πόρρω Pl. Prt. 356e
;πόρρω που ἐκτὸς ὄντι Id.R. 499c
, etc.; πόρρω ποιεῖν τι leave at a distance, Anaxil.22.18, cf. Herod.6.90 (dub.);πάνυ π. γενέσθαι X.Cyr.4.3.16
; τὰ σκέλη κινεῖν ταχὺ καὶ π., of a runner, Arist.Rh. 1361b24;οἱ πόρρω βάρβαροι Id.EN 1149a11
.2 too far, καὶ νῦν ἴσως πόρρω ἀποτενοῦμεν [τὸν λόγον] Pl.Grg. 458b;οὐ πόρρω ἐθελήσαιμ' ἂν πιεῖν Id.Smp. 176d
.III of Time, forward, πρόσσω καὶ ὀπίσσω, v. ὀπίσω 11;χρόνος.. ἰὼν πόρσω Pi.O.10(11).55
; of continuance, A. Eu. 747; hereafter, Pi.P.3.111; ἀναβάλλομαι ὡς πόρσιστα as late as possible, Id.N.9.29; ἤδη πόρρω τῆς ἡμέρας οὔσης far spent, Aeschin.3.122; μέχρι πόρρω till late, Arist.HA 581a26.B c. gen.:I of Place, further into,π. τοῦ ποταμοῦ προβαίνειν X.An.4.3.28
, cf. Hp.Mul.1.2: esp. metaph., προβήσεσθαι πόρρω μοχθηρίας will go far in wickedness, X.Ap.30; π. ἀρετῆς ἀνήκειν to have reached a high point of virtue, Hdt.7.237;οὕτω πόρρω σοφίας ἥκεις Pl.Euthd. 294e
;πόρρω σοφίας ἐλαύνειν Id.Euthphr.4b
, cf. Grg. 486a, Cra. 410e, Ly. 204b; π. τέχνης a past master, Ar. V. 192 (v. infr. 11);π. πάνυ ἐλάσαι τῆς πλεονεξίας X.Cyr.1.6.39
: also with Art.,προβήσομαι ἐς τὸ π. τοῦ λόγου Hdt.1.5
;ἐς τὸ π. οὐδὲν προεκόπτετο τῶν πρηγμάτων Id.3.56
; ἐς τὸ π. μεγάθεος τιμῶνται are honoured to a high point of greatness, i.e. very greatly, ib. 154.II of Distance, far from,οὐ π. τοῦ Ἑλλησπόντου Id.5.13
;οὐ π. Σπάρτης πόλις E.Andr. 733
;στάντες οὐ πόρρω τῶν βωμῶν Pl.Lg. 800d
, cf. X.An.3.2.22, etc.: metaph.,π. δικαίων A.Eu. 414
; πόρρω τέχνης,= οὐκ ἀπὸ τέχνης, i. e. φύσει, Ar.V. 192 (acc. to Sch., sed v. supr. B. 1);π. τοῦ χειρίσματος Hp.Art.11
;οὐκέτι πόρρω διθυράμβων φθέγγομαι Pl.Phdr. 238d
; πόρρω που τῶν ἐμαυτῷ πεπολιτευμένων far below them, D.18.299;πόρρω εἶναι τοῦ οἴεσθαι Pl.Phd. 96e
;πόρρω τῶν πραγμάτων Isoc.4.16
;πόρρω τοῦ διαφθείρειν Id.15.240
; ; π. σαρκός very far (i. e. different) from, Arist.HA 504b11, cf. Pl.R. 581e: also folld. byἀπό, ἐξαναχωρέειν π. ἀπὸ τῶν φορτίων Hdt.4.196
; ;ἀπὸ τοῦ τείχους X.Cyr.5.4.49
; also οὕτω πόρρω εἶ περὶ τοῦ δικαίου so far out in your notions of right, Pl.R. 343c.III of Time, ὡς πρόσω ἦν τῆς νυκτός far into the night, Hdt.2.121.δ; ὡς π. τῆς νυκτὸς προελήλατο Id.9.44
;διαλέγεσθαι πόρρω τῶν νυκτῶν Pl.Smp. 217d
;λίαν π. ἔδοξε τῶν νυκτῶν εἶναι Id.Prt. 310c
;ἐκάθευδον μέχρι π. τῆς ἡμέρας X.HG7.2.19
;βιότου πόρσω E.Alc. 910
(lyr.);π. ἤδη ἐστὶ τοῦ βίου, θανάτου δὲ ἐγγύς Pl.Ap. 38c
;ὀψὲ καὶ π. τῆς ἡλικίας Plu.Dem.2
.2 οὐ π. ἑπτὰ ἡμερέων not longer than.., Hp.Epid.4.38. -
15 πᾶς
Aπαῖσα Sapph.Supp.13.8
,21.2, 20a.14, Alc.Supp.12.6, 25.8 ; Cret., Thess., Arc. fem. [full] πάνσα GDI 4976 ([place name] Gortyn), IG9(2).234.2 (Pharsalus, iii B.C.), 5(2).343.16 (Orchom. Arc., iv B. C.): gen. παντός, πάσης, παντός : gen. pl. masc. and neut. πάντων, fem. πᾱσῶν, [dialect] Ep. and [dialect] Ion. πᾱσέων, [dialect] Ep. also πᾱσάων [σᾱ] Od.6.107 : dat. pl. masc. and neut. πᾶσι, [dialect] Ep. and Delph.πάντεσσι Il.14.246
, IG22.1126.22,44; also [dialect] Locr.πάντεσιν Berl.Sitzb.1927.8
(V B.C.); Delph. (iii B.C.); (Delph., ii B.C.), Tab.Defix.Aud. 75.8: πᾶν as acc. masc. in LXX, π. ἄνδρα, οἰκέτην, οἶκον, 1 Ki.11.8, Ex. 12.44, Je.13.11. [[dialect] Dor. and [dialect] Aeol. πάν [ᾰ] Hdn.Gr.2.12, Pi.O.2.85, Sapph. Oxy. 1787 Fr.3 ii 5,al., and [dialect] Att. in compds., as ἅπᾰν, πάμπᾰν, etc. (but in compds. sts. long in [dialect] Att., AB416).]—Coll. Pron., when used of a number, all; when of one only, the whole; of the several persons in a number, every.I in pl., all, , etc. ; πάντες ὅσοι .. Od.1.11, etc. ; πάντας ᾧ ἂνπεριτυγχάνῃ, for ὅσοις ἄν, Pl.R. 566d : also with the Art., v.infr. B.2 strengthd. by Advbs., ἅμα πάντες all together, Il.24.253, etc. ;πάντες ἅμα 1.495
(in Prose commonly ἅπαντες, but not always, v. Hdt.9.23, X.Cyr.1.3.10, etc.): with a collect. noun,ἅμα πᾶς ὁ δῆμος D.H.2.14
;πάντες ὁμῶς Il.15.98
;ὁμοῦ πάντες S.El. 715
;πάντα μάλα Il.22.115
, Od.5.216, etc. ;πάντες ὁμοίως D.20.85
, etc.3 with [comp] Sup., πάντες ἄριστοι all the noblest, Il.9.3, Od.4.272, etc.4 consisting or composed wholly of, i.e. nothing but, only, ;ἐκ πασῶν δυνάμεων συνεστώς Corp.Herm. 13.2
; cf.11.2.II sg., all, the whole,πᾶς δ' ἄρα χαλκῷ λάμπε Il.11.65
, cf. 13.191 ; πᾶσα ὕλη all the wood, Hes.Op. 511, cf. Th. 695, etc. ; πᾶσα ἀληθείη all the truth, Il.24.407, Od.11.507; τὴν φάτνην ἐοῦσαν χαλκέην πᾶσαν all of bronze, Hdt.9.70 ; ἦν ἡ μάχη καρτερὰ καὶ ἐν χερσὶ πᾶσα, ἦν γὰρ τὸ χωρίον πρόσαντες πᾶν, Th.4.43, etc. ; πᾶν κράτος the whole power, sovereign power, S.Ph. 142 (lyr.);τὸ πᾶν κράτος Hdt.6.35
;μετὰ πάσης ἀδείας D.18.305
;πᾶσα ἀνάγκη Pl.Phdr. 240a
; πᾶσαι δ' ὠΐγνυντο πύλαι, πᾶσαι γὰρ ἐπῴχατο [πύλαι], the whole gate was open (shut), i.e. the gate was wide open, quite shut, Il.2.809, 12.340, as expld. by Aristarch. ; v. infr. B.2 as in 1.4, with attraction, ὁ πάντ' ἄναλκις οὗτος, ἡ πᾶσα βλάβη who is nought but mischief, S.El. 301, cf. Ph. 622, 927.III every,οἱ δ' ἄλκιμον ἦτορ ἔχοντες.. πᾶς πέτεται Il.16.265
, cf. Od.13.313, S.El. 972, E.Ba. 1131, 1135 ; ἄκουε πᾶς, = ἀκούετε πάντες, Ar.Th. 372; : with partit. gen., παντὶ βροτῶν (v.l. βροτῷ) Pi.O.1.100; ;τῶν ἀνθρώπων πᾶς D.Chr.3.70
; also , Ar.Ra. 1125, etc. ;πᾶσα ἀνθρώπου ψυχή Pl.Phdr. 249e
: with the Art., v. infr. B; πᾶς τις every single one, Thgn.621, Hdt.1.50, 3.79, S.Aj.28, etc. ;πᾶς τις βροτῶν Id.El. 984
, cf.OC25, etc. ; πᾶς ὅστις .. Id.Aj. 1413 ; πᾶν ὅσον .. A.Pr. 787, etc.2 less freq., any one,τὸ μὲν ἐπιτιμᾶν.. φήσαιτις ἂν.. παντὸς εἶναι D.1.16
; ;χαλεπόν τι καὶ οὐχὶ παντός Id.Alc.1.129a
; παντὸς ἀκούοντος .. when any one hears.., Ev.Matt.13.19 ; ἀμήχανον δὲ παντὸς ἀνδρὸς ἐκμαθεῖν ψυχήν any man's soul, S.Ant. 175 ; πάντων ἀποστερεῖσθαι λυπηρόν to be deprived of anything, D.18.5 ; cf. D. 111.2, VI.B with the Art., in the sense of all, the whole, when the Subst. is to be strongly specified, πᾶς being put either before the Art. or after the Subst., πᾶσαν τὴν δύναμιν all his force, Hdt.1.214 ;τὰ ἀγαθὰ πάντα X.An.3.1.20
(s. v. l.): with abstract Nouns and others which require the Art.,πάντα τὰ μέλλοντα A.Pr. 101
;πᾶσαν τὴν ἀλήθειαν Th.6.87
; τὰ τῆς πόλεως π. all the affairs of state, Lys. 19.48, etc.: emphatically,τὰς νέας τὰς πάσας Hdt.7.59
.II πᾶς is put between the Art. and Subst., to denote totality (V. A. 11),ὁ πᾶς ἀριθμός A.Pers. 339
;τὴν πᾶσαν ἵππον Hdt.1.80
;τὸ πᾶν πλῆθος Th.8.93
; οἱ πάντες ἄνθρωποι absolutely all.., X.An.5.6.7, etc. ; so πᾶν the neut.with the Art. itself becomes a Subst., τὸ πᾶν the whole, A.Pr. 275, 456, etc., v. infr. D. IV; τὰ πάντα the whole, Id.Eu.415 ; τοῖς πᾶσιν in all points, Th.2.64, 5.28 ; οἱ πάντες all of them, Hdt.1.80 ; but also, the community, opp. οἱ ὀλίγοι, Th.4.86 ; ἡ μὲν [τάξις] πάντα ἕν, ἡ δὲ πάντα ὅλον, ἡ δὲ πάντα πᾶν all things as a unity, as a totality, as an integral sum, Dam.Pr. 206.C with Numerals to mark an exact number, ἐννέα πάντες full nine, Od.8.258, cf. 24.60 ;ἐννέα πάντ' ἔτεα Hes. Th. 803
;δέκα πάντα τάλαντα Il.19.247
, etc. ; but , 000 of all kinds, Hdt.1.50 ; τὸν ἀρχιτέκτονα.. ἐδωρήσατο πᾶσι δέκα with ten presents of all kinds, Id.4.88 ;Παυσανίῃ πάντα δέκα ἐξαιρέθη Id.9.81
;τὰ πάντα μυρία Id.3.74
;πάντα θύειν ἑκατόν Pi.Fr. 170
;πάντα χίλια ἔθυεν Porph.Abst.2.60
.II with the Art., in all,οἱ πάντες.. εἷς καὶ ἐνενήκοντα Hdt.9.70
, cf. 1.214, Th.1.60, 3.85, etc. ;τριήρεις.. τὰς πάσας ἐς διακοσίας Id.1.100
, cf. 7.1 ;ἐν εἴκοσι ταῖς πάσαις ἡμέραις Arr.An.1.11.5
.D Special Usages: in dat. pl. masc. πᾶσι, with or in the judgement of all, Il.2.285, S.OC 1446 ;ὁ πᾶσι κλεινός Id.OT8
; κράτιστον πᾶσιν Οἰδίπου κάρα ib.40.2 fem. pl., ἔδοξε πάσαις (sc. ταῖς ψήφοις ) carried unanimously, IG12(3).168.14 (Astypalaea, ii/i B. C.), cf. Luc. Bis Acc. 18,22.II neut. pl. πάντα all kinds of things, Hom., freq. in phrase δαίδαλα πάντα, Il.5.60,al. ;οἰωνοῖσι πᾶσι 1.5
.2 πάντα γιγνόμενος becoming all things, i. e. assuming every shape, Od.4.417.3 πάντα εἶναί τινι to be everything to one,ἦν οἱ.. τὰ πάντα ἡ Κυνώ Hdt.1.122
; ἦσάν οἱ πάντα —ἅπαντα codd.)αἱ Συρήκουσαι Id.7.156
;Εὔβοια αὐτοῖς πάντα ἦν Th.8.95
;πάντ' ἐκεῖνος ἦν αὐτοῖς D.18.43
; π. ἦν Ἀλέξανδρος (sc. ὑμῖν) Id.23.120 ; π. εἶναι ἔν τισι to be all in all among them, Hdt.3.157.4 πάντα as Adv. for πάντως, in all points, entirely, wholly,π. νοήμονες Od.13.209
;π. γὰρ οὐ κακός εἰμι 8.214
;ὁ πάντ' ἄναλκις S.El. 301
;τῷ πάντ' ἀγαθῷ Id.Aj. 1415
(anap.);τὸν πάντ' ἄριστον Id.OC 1458
;πάντ' ἐπιστήμης πλέων Id.Ant. 721
(hence παντάγαθος, παντάριστος, etc. as compd. words); τὰ πολλὰ π. almost throughout, Hdt.5.67, cf. 1.203, 2.35 ; but τὰ π. in every way, by all means, altogether, Id.5.97 ;οἰόμενοι τὰ π. νικᾶν X. An.2.1.1
;ὁ τὰ π. φιλαίτατος Theoc.7.98
; also ἐς τὰ π. Th.4.81 ; κατὰ π. ibid., Pl.Ti. 30d.III neut. sg., τὸ πᾶν the whole (V. B. 11),περὶ τοῦ π. δρόμον θέειν Hdt.8.74
;πολλοῦ γε καὶ τοῦ π. ἐλλείπω A. Pr. 961
;τοῦ π. ἡμαρτηκέναι Pl.Phdr. 235e
; ἄξιοι τοῦ π. Id.Sph. 216c ; τὸ πᾶν as Adv., completely, altogether, A.Supp. 781 (lyr.), S.El. 1009, Pl.Lg. 959a, etc. (but, for all that, nevertheless, A.D.Synt.188.27): with neg., at all, , etc. ; also πᾶν alone, Hdt.1.32, etc.b in Philos., τὸ πᾶν the universe, Emp.13, Pythag. ap. Arist.Cael. 268a11, Pl.Ti. 28c, 30b, etc.; including τὸ κενόν (opp. τὸ ὅλον), Placit.2.1.7 ; also, Pythag. name for ten, Iamb. in Nic.p.118P., Theol.Ar.59.c τῷ παντί in every point, altogether, X.HG7.5.12, etc.d τὸ π., = μολυβδόχαλκος, Ps.- Democr. Alch.p.56 B., Maria ap.Zos.Alch.p.192 B.2 πᾶν anything,πᾶν μᾶλλον ἢ στρατιήν οἱ ἐδίδου Hdt.4.162
; εἴη δ' ἂν πᾶν anything is possible, ib. 195 ; πᾶν ποιῶν by any means whatever, Pl.Ap. 39a (also πᾶν ποιεῖν καὶ λέγειν ibid. ; πᾶν ποιεῖν ὥστε .. Id.Phd. 114c), cf. Pi.I. 4(3).48 ;πᾶν ἂν ἔπραξαν Lys.9.16
: more freq. in pl.,πάντα ποιῶν Id.12.84
, D.21.2 ; π. ποιεῖν ὅπως .. X.HG7.4.21 ;πάντα τολμῶν S.OC 761
; cf. A. 111.2.3 ἐπὶ πᾶν on the whole, in general, Pl.Lg. 875d ;ὡς ἐπὶ πᾶν εἰπεῖν Id.Euthd. 279e
, etc.; .4 παντὸς μᾶλλον more than anything, i. e. above all, Pl.Cri. 49b, Prt. 344b, Grg. 527b ;π. μᾶλλον οὐ Id.Phdr. 228d
: in answers, π. γε μᾶλλον quite so, Id.Phd. 67b.IV with Preps., ; ἐς τὸ πᾶν altogether, A.Ag. 682 (lyr.), Eu.52,83 ; ἐν παντὶ ἀθυμίας εἶναι to be in utter despair, Th.7.55 : more freq. ἐν παντὶ εἶναι, ἐν παντὶ κακοῦ εἶναι, to be in great danger or fear, Pl.Smp. 194a, R. 579b ;ἐν π. γενέσθαι Id.Euthd. 301a
;ἐμ παντὶ ἐοῦσα IG42(1).122.27
(Epid., iv B. C.); ἐν παντὶ εἶναι μή .. to be in great fear lest.., X.HG5.4.29 ;ἐς πᾶν κακοῦ ἀπίκατο Hdt.7.118
;ἐς πᾶν ἀφικέσθαι X.HG6.1.12
;εἰς πᾶν ἐλθεῖν D.54.13
; ἐπὶ πᾶσιν in all things,καιρὸς δ' ἐπὶ π. ἄριστος Hes.Op. 694
; but also, finally, Philostr.VS2.11.1, al. ; περὶ παντὸς ποιεῖσθαι esteem above all,X.HG7.1.26, An.1.9.16 ; πρὸ παντὸς εὔχεσθαι wish above all, Pl.Phdr. 239e ; διὰ παντός (sc. χρόνου) for ever, continually, S.Aj. 705 (lyr.), Th.1.38, etc. ; also, altogether, Pl.R. 407d ;διὰ πάντων Id.Sph. 254b
; ὁ κατὰ πάντων λόγος the common formula, PMag.Par.1.2186 ; ἡ κ. π. τελετή ib.1596, PMag.Lond. 121.872 ; μέχρι παντός for ever, Str.8.6.18 ;εἰς τὸ πᾶν ἀεί A.Ch. 684
;ἐς τὸ πᾶν χρόνου Id.Eu. 670
.VI οὐ πᾶς not any, i.e. none, LXX Ps.142(143).2, Ev.Luc.1.37, Ep.Gal.2.16, al. ; ἄνευ πάσης ταραχῆς without any disturbance, D.S.15.87.------------------------------------πᾶς (B), Cypr.,A = παῖς, Inscr.Cypr. 106, 210 H.------------------------------------πᾶς (C),A = πατήρ (Syracus.), EM651.7. -
16 φυσάω
I abs., blow, puff (opp. ἀάζω, Arist.Pr. 964a11), of bellows,φῦσαι.. ἐφύσων Il.18.470
; of the wind, 23.218; of men,φυσητῆρας ἐσθέντες.. φυσῶσι τοῖσι στόμασι Hdt.4.2
, cf. Th.4.100, Call.l.c.; δεινὰ φυσᾷ snorts furiously, E.IA 381 (troch.); metaph. from a flute-player, ; μέγαφυσᾶν, Lat. magnum spirare, E.IA 125 (anap.);οἱ φυσῶντες ἐφ' ἑαυτοῖς μέγα Men.302
;μεγάλα φ. Id.Epit. 492
, Ph.2.85;ἡλίκον ἐφύσα τότε Luc.Nec.12
; αἷμαφυσῶν Ἄρης breathing blood and murder, S.El. 1385 (lyr.); πολιτικὸν φύσημα φ. swell with political pride, Pl. Alc.2.145e; abs.,παύου φυσῶν Ephipp.5.20
(anap.);οὐκ ἐφύσων οἱ Λάκωνες ὡς ἀπόρθητοί ποτε; Antiph.117
(troch.);τῇ γένῇ φυσῶντες Herod.2.32
;φυσῶσα ἐπὶ τῷ γένει D.Chr.58.5
.II trans., puff or blow up, distend, φ. κύστιν blow up a bladder, Ar.Nu. 405 (anap.); of bag-pipers, Id.Ach. 863; φ. δίκτυον, prov. of labour in vain, Phryn. PSp.121 B.; φ. τὴν γνάθον, of one going to be shaved, Ar.Th. 221 (but φ. τὰς γνάθους to puff them up, of pride, D.19.314); distend, of disease, AP11.13 (Ammian.):—[voice] Pass.,ἀσκοὶ πεφυσαμένοι Sophr.
in PSI11.1214d9 (cf. Epich.246);φλέβας φυσωμένας Hdt.4.2
;ἡ γαστὴρ ἐπεφύσητό μου Ar.Pl. 699
;πρόβατα ἀποδαρέντα καὶ φυσηθέντα X.An.3.5.9
; πεφυσημένοι puffy, swollen, opp. εὔχροοι, Id.Lac.5.8.b later of a solid swelling, e.g. of the tongue,ὅταν φυσηθῇ Aët.8.40
; of the male breasts at puberty,φυσῶνται κατὰ ποσόν Paul.Aeg.6.46
.2 metaph., puff one up, make him vain, and so cheat him, D.13.12, 59.38;φ. αὐτὸς ἑαυτόν Aristaenet.1.27
:—[voice] Pass., to be puffed up,ἐπὶ δυνάμει X.Mem.1.2.25
, cf. D.59.97, Arr.Epict.2.16.10;ὑπὸ τῆς τύχης Plu. 2.68f
;πεφυσημένοι τὴν ψυχήν D.Chr.30.19
.6 blow a wind instrument,φ. κόχλους E. IT 303
; also φυσᾶν abs., Ar.Av. 859, cf. Epigr. ap. Ath.8.337f; φυσᾶντες ([dialect] Boeot.) Ar.Ach. 868; χέρ' ἐφύση blew into.., Theoc.19.3:—[voice] Pass.,κόχλου φυσηθέντος Id.22.77
.7 [voice] Pass., to be blown about, ;πέτεται [ὁ πάππος].., ὑπὸ τῶν παιδίων φ. Eub.107.22
. -
17 ἀναθρῴσκω
A- θορεῖν X.Lac.2.3
: [tense] aor. 1 subj.ἀναθρώξωσι Opp.H.3.293
:—spring up,ὕψι δ' ἀναθρῴσκων πέτεται Il.13.140
; of blood, Emp.100.8; of men,ὃς δ' ἀμβώσας μέγα ἀναθρῴσκει Hdt.7.18
, cf. AP9.774 (Glauc.);ἀναθρῴσκει ἐπὶ τὸν ἵππον Hdt.3.64
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀναθρῴσκω
-
18 ἀπταντίτας
ἀπταντίτας, derived from ἀπτάν,A = πένης, τιτάν, = παιδεραστής, Hsch. [full] ἀπταρύσσεται· πέτεται, Id.; cf. ἀπτερύσσομαι.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀπταντίτας
-
19 ἑλίσσω
ἑλίσσω or [full] ἐλίσσω (the latter more freq. in codd. of Hom.), [dialect] Att. [suff] ἑλιξό-ττω, [dialect] Ep. inf.A- έμεν Il.23.309
; [dialect] Ion. [full] εἰλίσσω or [full] εἱλίσσω (εἱ. is found in codd. of Hdt. (v. infr.), butκατ-ελίσσειν Hp.
Acut.(Sp.) 37,κατειλίξαι Id.Morb.2.18
, al.): [tense] fut. : [tense] aor. ( εἵλ- codd., butκατ-ειλίξας IG22.204.32
); part.ἑλίξας Il.23.466
, [dialect] Ion.εἰλίξας Hdt.4.34
:—[voice] Med., Il.23.320: [tense] fut.ἑλίξομαι 17.728
: [tense] aor.ἑλιξάμην 12.467
,17.283:—[voice] Pass.,[tense] fut.ἑλιγήσομαι LXXIs.34.4
: [tense] aor.1 ; part.ἑλιχθείς Il.12.74
: [tense] pf. ,ἐλήλιγμαι Paus.10.17.12
: [tense] plpf. ; [dialect] Ion. [ per.] 3pl.εἱλίχατο Hdt.7.90
. —The [dialect] Ion. form is found in Trag. (v. infr., codd. usu. εἱλ-; but τ' εἰ.A.Pr. 138 (lyr., cod. [voice] Med.), cf.Ar.Ra. 1314, 1348 (cod. Rav.)), in IG l.c., and codd. of Pl. (as Ti.l.c.,ἀν-ειλίττων Phlb. 15e
); ἐπειλίξας is f.l. in D.23.161. (ϝελ-, ἐϝελ-, cf. εἴλω, ἐλελίζω ad fin.):— turn round or about: [voice] Act. in Hom. always of turning a chariot round the doublingpost, οἶσθα γὰρ εὖ περὶ τέρματ' ἐλισσέμεν [ἵππους] Il.23.309,cf. 466.2 generally, roll, ἑ. βίου πόρον roll life's stream along, Pi.I.8(7).15; of the chariot of Day, (anap.);ἥλιος.. εἱλίσσων φλόγα E.Ph.3
; εἰ. κόνιν roll the eddying dust, A.Pr. 1085 (anap.); ἑ. δίνας, of the Euripus, E.IT7, cf. 1103 (lyr.); ἑ. κόρας, βλέφαρα, Id.HF 868 (troch.), Or. 1266(lyr.).3 of any rapid motion, ἅλιον.. ἑ. πλάταν ply it swiflly, S.Aj. 358 (lyr.); of the dance, ἑ. πόδα move the swift foot, cj. in E.Or. 171 (lyr.), cf.IA 215(lyr.); εἱ. θιάσους lead the dancing bands, Id.IT 1145 (lyr.);ἑ. χορούς Stratt.66.5
: abs., dance, E.Ph. 234 (lyr.), cf. Or. 1292 (whence ἑ. τινά dance in honour of.., Id.HF 690 (lyr.), IA 1480 (lyr.)); ἑ. βωμόν dance round it, Call. Del. 321.4 roll or wind round,πλόκαμον περὶ ἄτ ρακτον Hdt.4.34
, cf. 2.38; λίνον ἠλακάτᾳ δακτύλοις ἑ. E.Or. 1432 (lyr.); χεῖρας ἀμφὶ γόνυ ἑ. clasp them round.., Id.Ph. 1622.5 metaph., turn in one's mind, revolve, τοιαῦθ' ἑ. S.Ant. 231, cf. Pl.Epin. 978d;μῆτιν A.R.1.463
; ἑ. κακοὺς λόγους speak wily words, E.Or. 892.6 κόλπους ἑ. form winding reaches, of rivers, D.P.630;ἀγκῶνας Id.979
.II [voice] Med. and [voice] Pass., turn oneself round or about (but in Il. 12.49 εἱλίσσεθ' ἑταίρους (as read by Nicanor) rallied his comrades), ἑλιχθέντων ὑπ' Ἀχαιῶν when they turned to face the foe, ib.74, cf. 408; so of a wild boar, ἑλιξάμενος having turned to bay, 17.283; of a serpent, coil himself,ἑλισσόμενος περὶ χειῇ 22.95
; ἡ δέ τ' ἐλισσομένη πέτεται (sc. καλαῦροψ ) the shepherd's staff flies spinning through the air, 23.846; κνίση.. ἑλισσομένη περὶ καπνῷ rolling with the smoke, 1.317; ἑλισσόμενοι περὶ δίνας whirled round in the eddies, 21.11; of a river,δίνῃς ἀργυρέῃς εἱλιγμένος Hes.Th. 791
, cf. D.S.1.32; of the waves,τὸ ἑλισσόμενον αἰεὶ κυμάτων Pi.N.6.55
; of ocean, ; ὧραι ἑλισσόμεναι the circling hours, Pi. O.4.3.2 turn hither and thither, go about,ἀν' ὅμιλον Il.12.49
; καθ' ὅμιλον ib. 467; ἑλίσσετο ἔνθα καὶ ἔνθα turned himself hither and thither, doubting what to do, Od.20.24.3 metaph., to be constantly in or about a thing,περὶ φύσας Il.18.372
; ἔν τινι, εἴς τι, Pl.Tht. 194b, Porph. ap. Eus.PE3.4: c. gen., μέλιτός τε καὶ ἔργων εἱλίσσονται (sc. μέλισσαι) Arat.1030.5 [voice] Med. in act. sense, ἧκε δέ μιν σφαιρηδὸν ἑλιξάμενος he threw it with a whirl like a ball, Il.13.204.6 τὰς κεφαλὰς εἱλίχατο μίτρῃσι have their heads rolled round with turbans, Hdt.7.90. -
20 ὕψι
ὕψῐ, Adv.A on high, aloft,ὕ. δ' ἀναθρῴσκων πέτεται Il.13.140
; ὕ. βιβάς ib. 371;Ζεὺς ἥμενος ὕ. 20.155
, cf. Od.16.264;ἴρηξ.. ἀηδόνα.. ὕ. μάλ' ἐν νεφέεσσι φέρων Hes.Op. 204
; ἐμάχοντο.. ἀπὸ νηῶν ὕ. μελαινάων ἐπιβάντες from high on the ships, Il.15.387;ὕ... ἀέλλη σκίδνατο 16.374
;ὕ... ὁρμίσσομεν
out at sea,14.77
. (Hence ὑψίων, ὑψίτερος, ὕψιστος,—all prob. connected with ὑπέρ.)
- 1
- 2
См. также в других словарях:
πέτεται — πέτομαι fly pres ind mp 3rd sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
πέτετ' — πέτεται , πέτομαι fly pres ind mp 3rd sg πέτετο , πέτομαι fly imperf ind mp 3rd sg (homeric ionic) πέτετε , πίπτω Exc. ex libris Herodiani aor imperat act 2nd pl (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ταχινός — ή, ό / ταχινός, ή, όν, ΝΑ, και ταχυνός, ή, ό, Ν νεοελλ. 1. πρωινός 2. το θηλ. ως ουσ. η ταχινή α) το πρωινό β) πρωινή δροσιά, πάχνη 3. (το αρσ. ως κύριο όν.) ο Ταχινός ο πλανήτης Αφροδίτη αρχ. ταχύς. επίρρ... ταχινά Α (ποιητ. τ.) ταχέως («χελιδὼν … Dictionary of Greek
πέτομαι — 1. πετώ. 2. καυχιέμαι: Και πέτεται πως η θεά της χάρισε η Παλλάδα να ξέρει αμίμητες δουλειές (Οδύσεια, μτφρ. Σίδερη) … Νέο ερμηνευτικό λεξικό της νεοελληνικής γλώσσας (Новый толковании словарь современного греческого)