-
1 προς-αγωγή
προς-αγωγή, ἡ, das Hinzuführen, das Darbringen, bes. der Opfer, dah. jeder religiöse Aufzug, Her. 2, 58; – συμμάχων, Thuc. 1, 82, wo der Schol. προςάϑροισις erkl.; – das Hinzuführen zum Könige, die Audienz, Xen. Cyr. 7, 5, 45; – αἱ τῶν μηχανημάτων προςαγωγαί, das Heranschaffen der Belagerungsmaschinen, Pol. 1, 48, 2 u. öfter; – auch von Schiffen, guter Landungsplatz, 10, 1, 6; – der Zutritt, bes. Sp., wie N. T.; – ἐκ προςαγωγῆς, allmälig, Luc. Zeux. 6; καὶ κατὰ μικρόν, Arist. pol. 5, 6.
-
2 ἀγωγή
A carrying away, Hdt.6.85, etc.; freight, carriage,πρὸς τὰς ἀγωγὰς.. χρῆσθαι ὑποζυγίοις Pl.R. 370e
, cf.X.Lac.7.5, PLond. 3.948.2 (iii A.D.).b intr., τὴν ἀ. διὰ τάχους ἐποιεῖτο pursued his voyage, Th.4.29 (v.l.); movement, Pl.R. 604b; ἀ. ἐπί τι tendency towards.., Hp.Epid.1.1.3 forcible seizure, carrying off, abduction, A.Ag. 1263, S.OC 662;ἀγωγὴν ποιήσασθαι PTeb. 39.22
(ii B. C.), cf. 48.22.5 load, Ostr.1168; weight, AB333.b spell for bringing a person, usu. love-charm, PMag.Par. 1.1390.2 leading of an army, Id.Lg. 746e (pl.); ἀ. στραταρχίας conduct of an expedition, Vett.Val.339.29;ἡ ἀ. τῶν πραγμάτων Plb.3.8.5
.3 direction, training,παιδεία μέν ἐσθ' ἡ παίδων ὁλκή τε καὶ ἀ. πρὸς τὸν ὑπὸ τοῦ νόμου λόγον ὀρθὸν εἰρημένον Pl.Lg. 659d
, cf. 819a;ἀ. ὀρθῆς τυχεῖν πρὸς ἀρετήν Arist.EN 1179b31
;διὰ τὸ ἦθος καὶ τὴν ἀ. Id.Pol. 1292b14
, cf. Cleanth.Stoic.1.107: in pl., systems of education, Chrysipp.Stoic.3.173; esp. of the public education of the Spartan youth,Λακωνικὴ ἀ. Plb. 1.32.1
;Ἀγησίλαος ἤχθη τὴν λεγομένην ἀγωγὴν ἐν Δακεδαίμονι Plu.Ages.1
; ἀ. στοιχειώδης elementary course, Apollon.Perg.Con.1 Praef.:—also of plants, culture, Thphr.HP1.3.2; of diseases, treatment, Gal.12.414, 15.436.4 way of life, conduct, Archyt ap.Stob.2.31.120 (pl.), PTeb. 24.57 (ii B. C.), OGI223.15 (Erythrae, iii B. C.), LXX 2 Ma.6.8, 2 Ep.Tim. 3.10, M.Ant.1.6.6 generally, method, construction (of a law), Arist.Rh. 1375b12; style, D.H.Isoc.20, al.;ἡ ἀ. τῶν διαλέκτων Str.14.1.41
.7 method of proof, esp. of syllogistic reasoning,λόγοι τὰς ἀγωγὰς ὑγιεῖς ἔχοντες Chrysipp.Stoic.2.84
, cf. Simp.in Ph. 759.14; line of argument, Plu.2.106b.9 Milit., manoeuvre, movement, Ascl.Tact.12.7 and 10; order of march, ib.11.8, cf. Ael.Tact.39.1.10 in Law, = Lat. actio, Cod.Just. 4.24.1, al. -
3 αγωγη
ἥ1) ведение (sc. τοῦ ἵππου Xen.)2) приведение— привод Aesch. ἥ ἐς τοὺς ὀλίγους ἀ. Thuc. — приведение в комиссию ( для допроса)
3) передвигание, движениеἐναντία ἀ. Plat. — обратное движение;
4) увод, увоз (sc. τοῦ βασιλέως Her.; sc. τοῦ Οἰδίποδος Soph.)5) перевозка, доставка6) отъезд, поездкаτέν ἀγωγέν διὰ τάχους ποιεῖσθαι Thuc., — ускорить свой отъезд
7) поход(αἱ πολεμικαὴ ἀγωγαί Plat.)
ἐν ταῖς ἀγωγαῖς Xen. — во время (военных) переходов8) руководство, управление(τῆς πολιτείας Polyb.)
τέν ἀγωγέν ποιεῖσθαι τῶν πραγμάτων Polyb. — заниматься государственными делами;ἀ. τοῦ νόμου Plat. — руководство со стороны закона9) воспитание, обучение(παίδων Plat.; Λακωνικέ ἀ. Polyb.; ἥ τῶν παρθένων ἀ. Plut.)
10) поведение, образ жизни(τὸ ἦθος καὴ ἥ ἀ. Arst.)
11) направление, метод Arst.12) филос. направление, школа Sext.13) муз. система, лад(ἥ διθυραμβικέ ἀ. Plut.)
-
4 προ-αγωγή
προ-αγωγή, ἡ, Fortführung, Beförderung zu Ehrenstellen; Pol. 6, 8, 4. 15, 37, 5 u. öfter, wie Plut. u. a. Sp.; – ἐκ προαγωγῆς φίλος, nach Umständen, der, wie es die Gelegenheit giebt, bald Freund, bald Feind ist, Dem. 23, 174, wo er selbst hinzusetzt ὅπως ἂν ὑμᾶς δύνασϑαι νομίσῃ, οὕτω πρὸς ὑμᾶς εὐνοίας ἔχοντα; Harpocr. erkl. ἀντὶ τοῦ πρὸς ἀνάγκην καὶ οὐκ ἐκ φύσεως οὐδὲ ἁπλοϊκῶς.
-
5 ἀπ-αγωγή
ἀπ-αγωγή, ἡ, 1) das Wegführen, τοῦ στρατεύματος Xen. An. 7, 6, 5; Wegschleppen, bes. ins Gefängniß, Pol. 5, 27. – 2) das Abtragen des Tributs, Her. 1, 6. 27. 2, 182. – bes. 3) in athen. Gerichtssprache, nach VLL. δί. κης ἐστὶν εἶδος· ἀπήγοντο οἱ κακοῦργοι πρὸς τοὺς ἕνδεκα, vgl. Herm. Griech. Staatsalterthümer §. 137. 139; Meier u. Schömann att. Proceß S. 227 ff. Das Wegführen des auf der That u. über einem anerkannten Verbrechen Ertappten, der ohne weiteres ins Gefängniß geworfen u. Ἕνδεκα übergeben wird; was z. B. bei allen Diebstählen, die über 50 Drachmen betrugen, Statt fand; ἐπ' αὐτοφώρῳ Lys. 13, 85; ἀπαγωγὴν ἀπάγειν ibid. 86; vgl. Antiph. 5, 9 Andoc. 1, 88 Dem. 24, 118. Auch die Klageschrift heißt in solchen Fällen ἀπαγωγή.
-
6 προςαγωγή
προς-αγωγή, ἡ, das Hinzuführen, das Darbringen, bes. der Opfer, dah. jeder religiöse Aufzug; das Hinzuführen zum Könige, die Audienz; αἱ τῶν μηχανημάτων προςαγωγαί, das Heranschaffen der Belagerungsmaschinen; auch von Schiffen: guter Landungsplatz; der Zutritt; ἐκ προςαγωγῆς, allmählich -
7 φρονέω
Aφρονέῃσι Od.7.75
: [dialect] Ep. [tense] impf.φρόνεον Il.17.286
,φρονέεσκον A.R.4.1164
: [tense] fut. (anap.), etc.: [tense] aor.ἐφρόνησα Hdt.1.60
, A.Eu. 115, etc.: [tense] pf.πεφρόνηκα Emp.103.1
, Isoc.5.124, D.S.18.66:—[voice] Pass., Arist.Xen. 980a9; imper. φρονείσθω v.l. for φρονεῖτε in Ep.Phil.2.5:—to be minded, either of reflection or of purpose: hence,I have understanding, be wise, prudent, rare in Hom., ἄριστοι.. μάχεσθαί τε φρονέειν τε best both in battle and counsel, Il. 6.79: but freq. in Trag. and [dialect] Att., [Ζῆνα] τὸν φρονεῖν βροτοὺς ὁδώσαντα A.Ag. 176
(lyr.);φρονούντως πρὸς φρονοῦντας ἐννέπεις Id.Supp. 204
, cf. 176; ;φρονεῖν οἶδεν μόνη Id.Tr. 313
; λίαν φ. to be over-wise, E.IA 924;φ. πλέον Pl.Hp.Mi. 371a
; understanding, prudence,S.
Ant. 1347 (anap.), 1353 (anap.);κράτιστοι φρονεῖν Antipho 2.1.1
;καὶ φ. καὶ συμπράττειν X.Cyr.5.5.44
;εἰδέναι καὶ φ. Pl.Alc.1.133c
;τὸ φ. καὶ τὸ νοεῖν Id.Phlb. 11b
;λέγειν τε καὶ φ. Id.Phdr. 266b
, cf. Isoc.4.50;τῷ φρονεῖν τε καὶ σωφρονεῖν Pl.Lg. 712a
; τὸ μὴ φρονοῦν, of an infant, A.Ch. 753;ἐπειδὴ τάχιστα ἤρχετο φ. Is.9.20
;ἡ φρονοῦσα ἡλικία Aeschin.1.139
: Com. of fish, full-grown,Ephipp.
21.3;ζῷον λογικὸν καὶ φρονοῦν Phld.Piet.15
: c. acc., φρονῆσαι τὰ κυριώτατα to be wise in respect of the most important matters, Id.Rh.2.35S.2 with Advbs., εὖ φρονεῖν think rightly,περί τινος Hdt.2.16
; to be sane (cf. infr. IV), E.Ba. 851, Ar.Nu. 817, Lys.19.41, etc.; ; , cf. El. 394, E.Or.99, al. (but εὖ φρ., also, to be well disposed, v. infr. 11.2); κακῶς, καλῶς φ., Od.18.168, S.OT 600, Ant. 557;ὀρθῶς φ. And.2.23
;ὀρθῶς φ. πρός τι A.Pr. 1000
; μῶρα, πλάγια φ., S.Aj. 594, E.IA 332 (troch.).3 think, Heraclit.113, Parm.16.3, Emp.108.2, cf. Arist.de.An.427a19; ὡς.., ὅτι .., S.Ant.49, OC 872;φρόνει νιν ὡς ἥξοντα Id.Tr. 289
; mean,ἄλλα φ. καὶ ἄλλα λέγειν Hdt. 9.54
;ἕτερα μὲν λέγων, ἕτερα δὲ φρονῶν Din.1.47
;ὁ μὴ λέγων ἃ φρονεῖ D.18.282
, cf.19.224.4 feel by experience, know full well,σοὶ μὲν δοκεῖν ταῦτ' ἔστ', ἐμοὶ δ' ἄγαν φρονεῖν S.Aj. 942
, cf. OC 1741 (lyr.); πειρώμενος ὅ τι φρονέοιεν [τὰ μαντήϊα] to test the knowledge of the oracles, Hdt.1.46.II to be fain that.., c. acc. et inf., Il.3.98: c. inf., to be minded to do, 9.608, 17.286; without inf., οἱ δ' ἰθὺς φρόνεον [ἰέναι] were minded to go right on ward, 13.135, cf. 12.124; ᾗπερ δὴ φρονέω [τελέσαι] 9.310; of set purpose,S.
OC 271: in Prose, mean, intend, τοῦτο φρονεῖ ἡμῶν ἡ.. ἀγωγή this is what your bringing us here means, Th.5.85.2 freq. with neut. Adj.,a φ. τινί τινα to have certain thoughts for or towards any one, to be so and so minded towards him, πατρὶ φίλα φρονέων kindly minded towards him, Il.4.219, cf. Od.6.313, etc.;κακὰ φρονέουσι.. ἀλλήλοισιν Il.22.264
;τῷ ὀλοὰ φρονέων 16.701
;μαλακὰ φ. ἐσλοῖς Pi.N.4.95
;πιστά τινι Id.O.3.17
;φρονοῦντας ἄριστα αὐτοῖς Ar.Pl. 577
(anap.): with Advbs., εὖ φρονεῖν τισι (cf. supr. 1.2) Od.7.74, cf. A.Ag. 1436, etc.; φρονεῖς εὖ τοῖς ἠγγελμένοις you rejoice at them, Id.Ch. 774; alsoεἰς ὑμᾶς εὖ φ. And.2.4
;τισὶ καλῶς φ. SIG527.38
(Crete, iii B. C.);τοιαῦτα περί τινος φ. Isoc.3.60
: to be minded so and so, think or purpose such and such things,ἀγαθὰ φ. Il.6.162
, Od.1.43; φίλα φ. ib. 307;κακά 17.596
;τὰ φρονέεις ἅ τ' ἐγώ περ Il.4.361
; κρυπτάδια φ. to have secret purposes, 1.542; ἀταλὰ φ. to be gaily disposed, 18.567, Hes.Th. 989; πυκινὰ φ. have wise thoughts, be cunningly minded, Od.9.445; ἐφημέρια φ. think only of the passing day, 21.85;θεοῖσιν ἶσα φ. Il.5.441
;θνητὰ φ. S.Fr. 590
(anap.), E.Alc. 799; ;οὐ κατ' ἄνθρωπον φ. A.Th. 425
, S.Aj. 777;ἐπὶ ταῖς εὐτυχίαις ὑπὲρ ἄνθρωπον φ. X.Cyr.8.7.3
;μηδὲν ὑπὲρ τὴν πήραν φ. Luc. Tim.57
: alsoκαίρια φ. S.El. 228
(lyr.);σώφρονα Id.Fr.64
;οὐ τὰ ἄριστα φ. Th.2.22
;ἡ πόλις χεῖρον φ. Isoc.8.126
; τυραννικὰ φ. to have tyranny in mind, Ar.V. 507 (troch.); ἀρχαιϊκὰ φ. to have old-fashioned notions, Id.Nu. 821; τὰ τοῦ θεοῦ, τὰ τῆς σαρκὸς φ., Ev.Matt.16.23, Ep.Rom.8.5; also οὐ παρδάλιος τόσσον μένος ὅσσον Πάνθου υἷες φρονέουσιν the panther's courage is not so great as is the spirit of the sons of Panthus, Il.17.23.b esp. freq. in the phrase μέγα φρονεῖν to be high-minded, have high thoughts, to be high-spirited, Il.11.296, 13.156; of lions and boars, 16.758, 11.325, cf. X.Cyr.7.5.62; , cf. Lys.2.48, Isoc.4.132; in [dialect] Att., freq. in bad sense, to be presumptuous, ἐφ' ἑαυτῷ, ἑαυτοῖς μέγα φ., Th.6.16, X.HG7.1.27 (alsoμεγάλα φ. Ar.Ach. 988
; φ. ἐφ' αὑτῷ τηλικοῦτον ἡλίκον εἰκός .. D.21.62): with [comp] Comp., μεῖζον φ. to have over-high thoughts, X.An.5.6.8 (but simply, pluck up courage,ἐπὶ τῷ γεγενημένῳ Id.HG3.5.21
);φ. μεῖζον ἢ κατ' ἄνδρα S.Ant. 768
;μεῖζον τοῦ δέοντος Isoc.7.7
, cf. 6.34: rarely in pl.,μείζω τῆς δίκης φ. E.Heracl. 933
; with [comp] Sup.,οἱ μέγιστον φρονοῦντες Pl.Phdr. 257e
;ἐφ' ἱππικῇ X.Ages.2.5
; alsoμάλιστα φ. ἐπί τινι D.28.2
;ἐπὶ τοῖς προγόνοις οὐ μεῖον φ. X.Eq.Mag.7.3
, cf. Ap.24; take pride in,ἐπὶ παιδεύσει μέγα φρονοῦντες Pl.Prt. 342d
;φ. ἐπὶ τῇ ὥρᾳ θαυμάσιον ὅσον Id.Smp. 217a
; alsoφ. εἰς ἡμᾶς μέγα E.Hipp.6
;περὶ τὸ γράφειν λόγους Aeschin.2.125
; μέγα φ. ὅτι .. X.Cyr.2.3.13;μέγα φ. ὡς εὖ ἐρῶν Pl.Smp. 198d
; μέγα φ. μὴ ὑπείξειν haughty in their resolution not to.., X.HG5.4.45: later φ. alone, = μέγα φ., φρονήσας ἐφ' αὑτῷ Paus. 1.12.5;διὰ τὸν πατέρα ἀξιώματι προέχοντα Id.4.1.2
: opp. σμικρὸν φ. to be poor-spirited, S.Aj. 1120;μικρὸν φ. Isoc.4.151
;μικρὸν καὶ ταπεινὸν φ. D.13.25
, etc.; ἧσσον, ἔλασσον φ. τινος, E.Andr. 313, Ph. 1128;φ. ἔλαττον ἢ πρότερον Isoc.12.47
, etc.;οὐ σμικρὸν φ. ἐς τὰς Ἀθήνας E.Heracl. 386
: alsoμετριώτερον πρὸς ἡμᾶς φ. X.Cyr.4.3.7
.c of those who agree in opinion, τά τινος φρονεῖν to be of another's mind, be on his side or of his party, Hdt.2.162, etc.;τὰ σὰ φ. Id.7.102
;εὖ φ. τὰ σά S.Aj. 491
; (troch.), cf. D.18.161; also ἶσον ἐμοὶ φρονέουσα thinking like me, Il.15.50, cf. S.Ant. 374 (lyr.); τὠυτὸ or κατὰ τὠυτὸ φ. to be like -minded, make common cuase, Hdt.1.60, 5.3;ἐμοὶ φ. ξυνῳδά Ar.Av. 635
(lyr.): opp. ἀμφὶς φ. think differently, Il.13.345; ἄλλῃ φ. think another way, h.Ap. 469.III comprehend,γιγνώσκω, φρονέω Od.16.136
, al.: more freq. c. acc., to be well aware of.., τὰ φρονέουσ' ἀνὰ θυμόν, ἃ .. 2.116; οὐκ ὄπιδα φρονέοντες ἐνὶ φρεσίν paying no heed to it, 14.82; φ. τὴν ἡμέραν pay regard to it, Ep.Rom.14.6; consider, ponder, Il.2.36, 18.4, al.IV to be in possession of one's senses, sts. almost = ζῆν, to be sensible, be alive, ἐμὲ τὸν δύστηνον ἔτι φρονέοντ' ἐλέησον, for ἔτι ζῶντα, Il.22.59;θανόντι δ', οὐ φρονοῦντι, δειλαία χάρις ἐπέμπετο A.Ch. 517
;ἐν τῷ φ. γὰρ μηδὲν ἥδιστος βίος S.Aj. 554
;μηδὲ ζῆν.., μηδὲ φρονεῖν Pl.Sph. 249a
; but also, to be in one's senses or right wits, φρονοῦντα, opp. μεμηνότα, S.Aj.82, cf. 344; ;φρονεῖς ὀρθὰ κοὐ μαίνῃ Id.Med. 1129
;ἐξεστηκὼς τοῦ φρονεῖν Isoc.5.18
;τὰ φαλάγγια τοῦ φ. ἐξίστησι X. Mem.1.3.12
; ;ἐγὼ νῦν φρονῶ τότ' οὐ φρονῶν E.Med. 1329
; φρονῶν οὐδὲν φρονεῖς though in thy wits thou'rt nothing wise, Id.Ba. 332 (for εὖ φ. v. supr.1.2);ὁρώντων, φρονούντων, βλεπόντων ὑμῶν Aeschin.3.94
: ζῶν καὶ φρονῶν alive and in his right mind, freq. in Inscrr., IGRom.1.804 ([place name] Perinthus), etc.; ζῶν καὶ φρενῶν (sic) Jahresh.23 Beibl. 206 (ibid.), Rev.Arch.21 (1925).240 ([place name] Callatis);νοῶν καὶ φρονῶν Test.Epict.1.2
, PPetr.3p.4 (iii B.C.). -
8 φρονέω
φρονέω, drückt ursprünglich alle Thätigkeiten des φρήν, der φρένες aus; – denken; Verstand od. Einsicht haben, richtig denken, klug sein; ἄριστοι μάχεσϑαί τε φρονέειν τε, die Tüchtigsten zum Kampf u. zu klugem Rathe, Il. 6, 79; oft so bei Tragg.: εὖ φρονῶν, ὀρϑῶς φρονεῖν, Aesch. Prom. 385. 1002; παῖδες, φρονεῖν χρή Suppl. 173; φρονούντως πρὸς φρονοῦντας ἐννέπεις 201; φρονεῖν γὰρ οἱ ταχεῖς οὐκ ἀσφαλεῖς Soph. O. R. 617; μῶρα φρονῶν Ai. 591; u. oft εὖ φρονῶν, wie Eur.; auch oft allein, vgl. Soph. O. C. 1662 Ant. 553. 703. 723; im Gegensatz zum Wahnsinn, seines Verstandes mächtig sein, Ai. 82. 337 u. oft; bei Eur. auch ἐγὼ νῠν φρονῶ, τότ' οὐ φρονῶν, Med. 1529; ὀρϑὰ φρονεῖς. 1129; πλάγια φρονεῖς I. A. 332; οἱ εὖ φρονοῦντες Her. 2, 16; Plat. sagt πότερον τὸ αἷμα ἐστιν ᾡ φρονοῦμεν, Phaed. 96 b; – in Prosa gew. seinen gesunden Verstand oder seine Besinnung haben, εὖ φρονεῖν, richtig denken, wie Hom.; so Arist. rhet. 1, 1 u. sonst; τὸ δὲ σωφρονεῖν λέγεις εὖ φρονεῖν Plat. Prot. 333 c; οἱ εὖ φρονοῦντες, die ihren guten, gefunden Verstand haben; ἐξιστάναι τινὰ τοῦ φρονεῖν, Einen des Verstandes u. der Besinnung berauben, wie ἔξω ἐλαύνειν τοῠ φρονεῖν Eur. Bacch. 851; ἐξίστασϑαι τοῦ φρονεῖν, den Verstand, die Besinnung verlieren; dah. ἐμὲ τὸν δύστηνον ἔτι φρονέοντ' ἐλέησον Il. 22, 59, so viel wie ἔτι ζῶντα, so lange ich noch lebe; vgl. ϑανόντι δ' οὐ φρονοῦντι δειλαία χάρις ἐπέμπετο Aesch. Ch. 510, der Nichts mehr fühlte, merkte; Plat. μηδὲ ζῆν αὐτό, μηδὲ φρονεῖν, Soph. 249 a. – C. accus. erkennen, verstehen, begreifen; γιγνώσκω, φρονέω Od. 16, 136. 17, 193. 281; εἰ φρονέοιεν τὴν ἀληϑηΐην Her. 1, 46; ἐπὶ τοσοῠτο γε φρονέω, so Viel sehe ich ein, 6, 97; neben νοεῖν Plat. Phil. 11 b; und so auch Folgde. – Bes. aber eine Gesinnung, Meinung haben, im Sinne haben, zur Absicht haben, beabsichtigen, wollen; Hom. oft; mit dem Zusatz ἐνὶ ϑυμῷ Od. 6, 313. 7, 74. 10, 317; ἀνὰ ϑυμόν Il. 2, 36. 18, 4 Od. 2, 116 u. sonst;.auch ἐνὶ φρεσί, 14, 82; τὸν μ ῠϑον ἀποειπεῖν, ᾗπερ δὴ φρονέω Il. 9, 310, wie ich es denke, meine; φρονέω δὲ τετιμῆσϑαι Διὸς αἴσῃ, ich denke, trachte darnach, hoffe, Il. 9, 608; φρόνεον δὲ μάλιστα ἄστυ πότι σφέτερον ἐρύειν καὶ κῠδος ἀρέσϑαι 17, 286; u. mit acc. c. int., φρονέω δὲ διακρινϑήμεναι ἤδη Ἀργεί. ους καὶ Τρῶας Il. 3, 98. An οἱ δ' ἰϑὺς φρόνεον μάχεσϑαι ll. 13, 135 schließt sich Xen. τοξεύειν καὶ ἀκοντίζειν οὐκ ἐφρόνουν, sie dachten nicht daran zu schießen und zu werfen, Cyr. 3, 3, 66. – Mit dem bloßen acc., τὰ γὰρ φρονέεις, ἅ τ' ἐγώ περ Il. 4, 361; ἶσον ἐμοὶ φρονέουσα, mir gleich denkend, denkend wie ich, 15, 50; ϑεοῖσιν ἶσα φρονεῖν, sich den Göttern gleich dünken, 5, 441; ἀμφὶς φρονεῖν, getrennter, verschiedener Meinung sein, 13, 345; ἄλλῃ φρονεῖν, anders wohin denken, H. h. Ap. 469; αὔδα ὅ τι φρονέεις, sage, was du denkst, im Sinne hast, Il. 14, 195; bes. τινί τι, u. mit adv., Etwas für od. gegen Einen haben, Einem Etwas ansinnen od. anstiften, οἷσίν τ' εὖ φρονέῃσι καὶ ἀνδράσι νείκεα λύει Od. 7, 74; οἵ τ' εὖ μὲν βάζουσι, κακῶς δ' ὄπιϑεν φρονέουσιν 18, 168; φίλα, ἀγαϑά, Il. 4, 219. 5, 116. 23, 305 Od. 1, 43. 307, freundlich, gut gegen Einen gesinnt sein, ihm wohlwollen; ὀλοὰ φρονεῖν Il. 16, 701; selbst von Thieren, wie von Wölfen u. Schaafen, κακὰ φρονέουσι διαμπερὲς ἀλλήλοισιν 22, 264; aber ἀγαϑὰ φρονέων 6, 162 ist in sittlicher Beziehung der gut, edel Denkende; τὰ ἀμείνω φρονέειν, der bessern Meinung sein, auf der bessern Seite sein, Her. 7, 145. 172; κρυπτάδια φρ., Heimliches sinnen, heimliche Anschläge machen, Il. 1, 542; ἀταλὰ φρ., jugendlich, heiter gesinnt sein, 13, 567; h. Cer. 24; Hes. Th. 989 (vgl. ἀταλάφρων); πυκνά und πυκινὰ φρ., kluge Gedanken haben, List im Sinne haben, Od. 9, 445; ἐφημέρια, nur für den gegenwärtigen Tag denken, 21, 85; φρονεῖν τὸ παρακείμενον Pind. N. 3, 72; πιστά, treu gesinnt sein, κακά, μαλακά, schlecht, mild gesinnt sein, Ol. 3, 18 P. 8, 86 N. 4, 05; σκολιὰ φρονεῖν Scol. 14 Jac.; εἰ γὰρ τύχοιεν ὧν φρονοῦσι Aesch. Spt. 352; εὖ φρονεῖν τινι, wohlgesinnt sein gegen Einen, Ag. 1411, vgl. 262; ἃ μὴ φρονῶ γὰρ οὐ φιλῶ λέγειν μάτην Soph. O. R. 1520; καλὸν δὲ καὶ ἀγαϑὸν μηδὲν φρονεῖν Plat. Rep. VI, 505 b; τὰ αὐτὰ φρονεῖν, od. τὸ αὐτό, dasselbe denken, einstimmig, einträchtig sein, Her. 1, 60. 5, 3. 72; ἄλλα φρονέειν καὶ ἂλλα λέγειν 9, 54; ξυνῳδά τινι φρονεῖν Ar. Av. 634. – Bes. häufig μέγα φρονεῖν, groß denken, hoch, stolz gesinnt sein, hohen Muth oder Uebermuth hegen, Il. 8, 553. 16, 258; womit man vgl. οὐ παρδάλιος τόσσον μένος, ὅσσον Πάνϑου υἉες φρονέουσιν, nicht des Panthers Muth ist so groß, wie ihn des Panthos Söhne hegen, Il. 17, 23; selbst von Thieren, μέγα φρονεῖν, voll trotziges Muthes sein, von Ebern 11, 325, von Löwen 17, 758, u. Folgde oft. Bei den Att. fast immer im tadelnden Sinne, eine hohe Meinung von sich haben, übertriebenes Selbstgefühl haben, φρονεῖ γὰρ ὡς γυνὴ μέγα Soph. O. R. 1078; Ant. 475; sich brüsten, großprahlen, ἐπί τινι, auf Etwas stolz sein, womit groß thun, Plat. Prot. 342 d; οἱ μέγιστον φρονοῠντες Phaedr. 257 e; auch wird μέγα zuweilen ausgelassen, ἐφ' ᾡ φρονεῖ μάλιστα Dem. 28, 2; μεῖζον φρονεῖν, höher denken, als es dem Sterblichen geziemt, mit seinen Anmaßungen Ziel und Gränze überschreiten, φρονείτω μεῖζον ἢ κατ' ἄνδρα Soph. Ant. 765 (aber πλέον φρονεῖν ist = einsichtsvoller sein, Plat. Hipp. mai. 371 a); Ggstz μικρόν od. μικρὰ φρονεῖν, kleinmüthig, zaghaft sein, ὁ τοξότης ἔοικεν οὐ σμικρὸν φρονεῖν Ai. 1099; Isocr. 4, 151; μεῖον φρ., kleinmüthiger od. allzu kleinmüthig sein, Xen. Apol. 24; οὐκ ἔλασσον Ἄρεος εἰς μάχην φρονεῖν Eur. Phoen. 1135; dagegen μέτριον od. μέτρια φρονεῖν, bescheiden denken, bescheidenes Sinnes, ohne Anmaßung sein. Man vgl. noch ὁ κόμπος δ' οὐ κατ' ἄνϑρωπον φρονεῖ Aesch. Spt. 407, nicht wie es sich für den Menschen ziemt; οὐχ ὑπέρφευ ϑνητὸν ὄντα χρὴ φρονεῖν Pers. 806; ἐπεί σε μανϑάνω ϑνητὴν φρονοῦσαν ϑνητά Soph. Tr. 473; φρονεῖν ἄμεινον Διός Eur. Suppl. 504; τυραννικά Ar. Vesp. 507; ἀϑάνατα καὶ ϑεῖα Plat. Tim. 90 c; νεώτερα φρονεῖν, wie νεωτερίζειν, Neuerungen im Sinne haben; ἀρχαϊκὰ φρονεῖν, altväterisch, altfränkisch denken, gesinnt sein, Ar. Nubb. 811; τά τινος φρονεῖν, Jemandes Gesinnungen, Meinungen theilen, von seiner Partei sein, es mit ihm halten, ihm anhangen, Thuc. 3, 68; auch τὰ πρός τινα φρονεῖν, Xen. An. 7, 7,30. – Auch = beachten, berücksichtigen, u. dah. sich wovor in Acht nehmen, scheuen, ὄπιδα Od. 14, 82; – εὖ φρονεῖν auch = sich freuen, ἀλλ' εὖ φρονεῖς εὖ τοῖσι νῦν ἠγγελμένοις Aesch. Ch. 763; Thuc. sagt auch τοῦτο φρονεῖ ἡ ἀγωγή, das bezweckt, 5, 85.
-
9 απαγωγη
ἥ1) отведение, увод(στρατεύματος Xen.)
2) похищение(γυναικῶν Luc.)
3) юр. тж. pl. задержание, предание суду(ἀ. πρὸς τοὺς Ἕνδεκα Dem.)
4) заявление о привлечении к судебной ответственности, судебная жалоба5) внесение, уплата, платеж(φόρου Her.)
6) приведение(εἰς τὸ ἀδύνατον Arst.; πρὸς τὸ χεῖρον Plut.)
7) лог. апагога (сведение какой-л. одной проблемы к другой)(εἰ ὀμοίως πιστὸν τὸ ΒΓ τοῦ ΑΓ, ἀ. ἐστιν Arst.)
-
10 ὁλκή
A drawing, trailing, dragging, e. g. of the hair, A.Supp. 884 ; ἡ τῆς γνάψεως ὁ. the drawing of the carding instrument in fulling cloth, Pl.Plt. 282e ; ἀπὸ μιᾶς ὁ. by one haul or pull, Arist.Mech. 853b1 ;ἡ ὁ. τοῦ ἀρότρου S.E.P.3.15
: metaph., τοῖς δεινοῖς περὶ λόγων ὁλκήν skilled in drawing words to a false meaning, Pl.Phlb. 57d.2 inhalation (of vapour), Hp.Mul.1.55 ; ὁ. πνεύματος drawing in of the breath, Arist.Spir. 482a15 ; τοῦ αἵματος suction of blood by the cupping-bowl, Anon. in Rh. 170.8.2 attraction, force of attraction, Id.Ti. 80c ; of a magnet, Epicur.Fr. 293 (pl.), Ph.1.34 ; ἡ ὁ. τῆς ὁμοιότητος the attractive force of similarity, Pl.Cra. 435c.III drawing down of the scale, weight,ὁ. ταλάντου χρυσίου Men.383
, cf. Arist.Mir. 833b10, Thphr.HP9.16.8, Plb.30.25.16, LXX 1 Es.8.62(64), IG22.659.27, 11(2).128.25 (Delos, iii B. C.), etc. ; ὁλκὴν ἄγειν weigh so much, Michel836.30(Milet.), etc.2 the drachma, as a weight, Dsc.1.30, S.E.P. 1.81, Hero *Geom.23.55, Gal.19.752, Asclep. ap. eund.13.160, Ruf. Ren.Ves.1.11. -
11 παιδεία
παιδεία, ἡ, Erziehung und Unterricht des Kindes; Aesch. Spt. 18; λέξω τὴν ἀρχαίαν παιδείαν ὡς διέκειτο, Ar. Nubb. 968; Thuc. 2, 39 im plur.; bei Plat. Legg. II, 659 d heißt sie ἡ παίδων ὁλκή τε καὶ ἀγωγὴ πρὸς τὸν ὑπὸ τοῠ νόμου λόγον ὀρϑὸν εἰρημένον; Rep. II, 376 e ἔστι δέ που (ἡ παιδεία) ἡ μὲν ἐπι σώμασι γυμναστική, ἡ δ' ἐπὶ ψυχῇ μουσική, vgl. Conv. 187 d χρώμενον ὀρϑῶς τοῖς πεποιημένοις μέλεσί τε καὶ μέτροις, ὃ δὴ παιδεία ἐκλήϑη; Prot. 338 e παιδείας μέγιστον μέρος εἶναι περὶ ἐπῶν δεινὸν εἶναι, wodurch auch im Allgemeinen der Inhalt der frühesten Erziebung angegeben ist; aber auch die τροφή gehört dazu, Legg. I, 643 c; vgl. Xen., bes. Cyr.; Folgde; übh. wissenschaftliche und künstlerische Bildung, καὶ φιλοσοφία Plat. Ep. VII, 328 a, vgl. Gorg. 470 e; Folgende; Arist. pol. 8, 3, 5 τὴν μουσικὴν εἰς παιδείαν ἔταξαν, zur Bildung des freien Menschen gehörig. – Bei Luc. Amor. 6 collectivisch, παρηκολούϑει παιδείας λιπαρὴς ὄχλος, eine Menge gebildeter od. junger Leute. – Das Jugendalter, die Kindheit, Theogn. 1305. 1348; ἐκ παιδείας φίλος, gleichsam von der Schule an, Lys. 20, 11. – Theophr. braucht es auch von der Pflanzenzucht. – Bei Eur. Troad. 128 wird πλεκτὴ Αἰγύπτου παιδεία vom Schol. = σχοινία aus Byblos gemacht, Segel von Papyrus erkl. (Die Staude wächst am Nil). – Vgl. übrigens παιδία.
-
12 ὁλκή
ὁλκή, ἡ (ἕλκω), das Ziehen; ἀρότρου, S. Emp. pyrrh. 3, 15; der Zug, ὁλκὴ γὰρ οὔτοι πλόκαμον οὐ δαμάζεται, Aesch. Suppl. 861; καὶ ἀγωγὴ παίδων πρὸς τὸν ὑπὸ τοῦ νόμου λόγον ὀρϑὸν εἰρημένον, Plat. Legg. II, 659 d; τοῖς δεινοῖς περὶ λόγων ὁλκήν, Phil. 57 d; von dem Ziehen der Wagschaale, das Gewicht, die Wucht, Luc. Demon. 7 τὴν ὁλκὴν διτάλαντα; vgl. Pol. 31, 3, 16 u. Nic. Th. 92; ὁλκὴν ταλάντου χρυσίου, Men. bei Poll. 9, 76; im engern Sinne, das Gewicht einer Drachme, Sp., wie Galen. u. S. Emp. pyrrh. 1, 81; – das Ansichziehen, die Anziehung, νοτίδος, Theophr.; dah. übertr. = Zug zu Etwas hin, Neigung, Sp.
-
13 διαγωγη
ἥ1) провозτέν διαγωγέν ποιεῖσθαι ἐν ὕδατι Arst. — проводить жизнь в воде;
διαγωγαὴ τοῦ συζῆν Arst. — формы общественной жизни;διαγωγέν ποιεῖσθαι ἀπό τινος Polyb. — извлекать из чего-л. средства к жизни3) времяпрепровождение, развлечение, увеселениеπρὸς διαγωγήν Anth. и διαγωγῆς χάριν или ἕνεκα Plut. — для забавы;
διαγωγέν ποιεῖσθαί τινα Plut. — использовать кого-л. для своего развлечения -
14 περιαγωγη
ἥ1) (круго)вращение(τοῦ οὐρανοῦ Arst.; τῶν ἀστέρων Plut.)
; круговое движение, круг2) поворотливость, маневренность3) уловка, изворотливость(καμπέ καὴ π. Plut.)
4) поглощенность, занятость(π. τῶν χρειῶν Plut.)
-
15 προσαγωγη
ἥ1) приближение, доставка, придвигание(τῶν μηχανημάτων Polyb.)
πρὸς τέν τῆς τροφῆς προσαγωγήν Arst. — для того, чтобы подносить пищу (ко рту);ὑψηλὸς ἐκ προσαγωγῆς Arst. — постепенно поднимающийся вверх;ἐκ προσαγωγῆς καὴ κατὰ μικρὸν Arst. — с большой постепенностью2) представление (кого-л. кому-л.), прием3) культ. шествие, процессия (к храму)(πομπαὴ καὴ προσαγωγαί Her.)
4) доступ, возможность(οἳ μάχεσθαι βουλομένῳ προσαγωγέν διδόναι Plut.; προσαγωγέν ἔχειν εἴς τι и ἔν τινι NT.)
5) привлечение, приобретение(ξυμμάχων Thuc.)
ἐκ προσαγωγῆς φίλος Dem. — привлеченный, т.е. случайный друг6) место захода, стоянка(π. νεῶν Polyb.)
-
16 ἀγή
A breakage:2 κύματος ἀγή place where the wave breaks, beach, A.R.1.554, Numen. ap. Ath.7.305a.3 curve, bending, ὄφιος, ποταμον = , Arat.668, 729 (v.l.):—hence Böckh cj. ἀγάν (for ἄγαν) Pi.P.2.82, in the sense of crooked arts, deceit.4 wound, Hsch.------------------------------------------------------------------------ -
17 ἀντιπαραγωγή
ἀντιπαρ-ᾰγωγή, ἡ,A flank march, Id.<*>.10 (pl.), 11.18.2, Plu.Pyrrh.21.2 metaph., machinations, UPZ20.44 (ii B.C.).II in pl., hostility,πρός τινα Plb.10.37.2
, al.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀντιπαραγωγή
-
18 ἐπαναγωγή
ἐπαν-ᾰγωγή, ἡ,A sailing against, naual attack, Th.7.34; ἐπανήγαγεν τὰς ἐ. καθ' ἕκαστον μῆνα ποιούμενος perh. held the monthly naval manoeuvres, IG22.1227.12 (Salamis, ii B.C.).2 Rhet., return to the point, Corn.Rh.p.397 H. (pl.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπαναγωγή
См. также в других словарях:
αγωγή — I Η εξελικτική διαμόρφωση της προσωπικότητας του ανθρώπου, μέσω της επίδρασης που ασκεί το φυσικό και κυρίως κοινωνικό περιβάλλον πάνω στις βιολογικές καταβολές του ατόμου. Συνεπώς, η α., όσο και η ίδια η ζωή του ανθρώπου, υπογραμμίζει την… … Dictionary of Greek
Βασιλική αγωγή — Σύγγραμμα του Βυζαντινού αυτοκράτορα Μανουήλ Β’ του Παλαιολόγου (1347 1424). Ο πλήρης τίτλος του είναι: Μανουήλ του Παλαιολόγου, του ευσεβεστάτου και φιλοχρήστου βασιλέως, προς τον υιόν αυτού και βασιλέα Ιωάννην τον Παλαιολόγον, υποθήκαι… … Dictionary of Greek
Ελλάδα - Αθλητισμός — Ο ΑΘΛΗΤΙΣΜΟΣ ΚΑΙ ΟΙ ΟΛΥΜΠΙΑΚΟΙ ΑΓΩΝΕΣ ΣΤΗΝ ΑΡΧΑΙΟΤΗΤΑ Καταγωγή του αθλητισμού και των αγώνων Οι θεωρίες που έχουν διατυπωθεί για την καταγωγή του αθλητισμού και των αγώνων είναι πολλές. Πολλά από τα αθλήματα, όπως το τρέξιμο, το ακόντιο και η… … Dictionary of Greek
παιδαγωγική — Μελέτη του προβλήματος της εκπαίδευσης και επιστήμη της αγωγής. Από εμπειρική και στοιχειώδη σκέψη, κλεισμένη στις διαστάσεις της φυσικής εκπαίδευσης και οπωσδήποτε συνδεδεμένη με την έννοια και με την πράξη της διδασκαλίας ως τέχνης, η π.… … Dictionary of Greek
δίκη — Με τον όρο δ. υποδηλώνεται το σύνολο των πράξεων οι οποίες αποτελούν την ιδιαίτερη εκείνη νομική σχέση που ονομάζεται δικονομική σχέση και αναπτύσσεται μεταξύ των ενδιαφερομένων μερών και των δικαστικών οργάνων του κράτους προς τον σκοπό της… … Dictionary of Greek
σπάρτη — I Μυθικό πρόσωπο επώνυμη ηρωίδα της Σπάρτης κόρη του Ευρώτα και της Κλήτας και σύζυγος του Λακεδαίμονα. Ήταν μητέρα του Αμύκλα, της Ευρυδίκης, του Ίμερου και της Ασίνης. II Πόλη (14.084 κάτ.) της νότιας Πελοποννήσου, πρωτεύουσα του νομού Λακωνίας … Dictionary of Greek
Γερμανία — Επίσημη ονομασία: Ομοσπονδιακή Δημοκρατία της Γερμανίας Προηγούμενη ονομασία (1948 90): Γερμανική Ομοσπονδιακή Δημοκρατία (ή Δυτική Γερμανία) & Γερμανική Λαϊκή Δημοκρατία) Έκταση: 357.021 τ.χλμ Πληθυσμός: 82.440.309 κάτ. (2000) Πρωτεύουσα:… … Dictionary of Greek
κρήτη — I Νησί (8.331 τ. χλμ., 601.131 κάτ.) της νοτιοανατολικής Μεσογείου, σε απόσταση περίπου 100 χλμ. ΝΑ της Πελοποννήσου. Πρόκειται για το μεγαλύτερο σε έκταση νησί της Ελλάδας (δεύτερο είναι η Εύβοια με έκταση 3.658 τ. χλμ.), το πέμπτο της Μεσογείου … Dictionary of Greek
πολιτικός — ή, ό / πολιτικός, ή, όν, ΝΜΑ [πολίτης] 1. αυτός που ανήκει ή αναφέρεται ή αρμόζει στον πολίτη (α. «πολιτικά δικαιώματα» τα δικαιώματα που συνίστανται στη συμμετοχή τού πολίτη στην άσκηση τής κρατικής εξουσίας και τα οποία είναι: το δικαίωμα τού… … Dictionary of Greek
Σπάρτη — I Μυθικό πρόσωπο επώνυμη ηρωίδα της Σπάρτης κόρη του Ευρώτα και της Κλήτας και σύζυγος του Λακεδαίμονα. Ήταν μητέρα του Αμύκλα, της Ευρυδίκης, του Ίμερου και της Ασίνης. II Πόλη (14.084 κάτ.) της νότιας Πελοποννήσου, πρωτεύουσα του νομού Λακωνίας … Dictionary of Greek
σωματικός — ή, ό / σωματικός, ή, όν, ΝΜΑ [σώμα, σώματος] 1. αυτός που ανήκει, αναφέρεται ή αρμόζει στο σώμα (α. «σωματική διάπλαση» β. «σωματικαὶ ἐργασίαι», πάπ. γ. «πόνοι σωματικοί», επιγρ. δ. «σωματικὰ ἔργα», Αριστοτ.) 2. αυτός που έχει σωματική, υλική… … Dictionary of Greek