-
1 Μιλήτου
Μῑλήτου, Μίλητοςfem gen sg -
2 κτιστύς
-
3 ἀπ-αίρω
ἀπ-αίρω (s. αἴρω), 1) wegheben, wegführen, τὰς νῆας ἀπὸ Σαλαμῖνος Her. 8, 57; τὴν τράπεζαν, die Tafel aufheben, Plut. Symp. 7, 4, 1; ἄπαιρε ϑυγατρὸς φάσγανον, zieh das Schwert zurück von der Tochter, Eur. Or. 1608; μελάϑρων ἀπήραμεν πόδα, wir setzten den Fuß weg aus dem Hause, El. 774; τίς δέ νιν ναυκληρία ἐκ τῆσδ' ἀπῆρε χϑονός; Hel. 1519. – 2) gew. intrans., wo man νῆας, στρατόν, ἑαυτόν ergänzen kann, nach B. A. p. 6 meist von der Schifffahrt. abfahren, ἀπὸ Σαλαμῖνος Her. 8, 60 u. sonst; s. Xen. An. 7, 6, 33; Pol. 2, 69; von Landreisen, weggehen, abreisen, ἐκ τῆς Μιλήτου ἀπηρκότα Thuc. 8, 100; ἀπῆρε Din. 1, 32; ἀπάραντος οἴκαδε Dem. 33, 33; ἀπήρκεσαν οἱ πρέσβεις 19, 150; ὡς ἀπαίρωμεν χϑονός, aus dem Lande gehen, Eur. Cycl. 131; ἀπαίρετε ἀπὸ τῶν καλπίδων Ar. Lys. 539; ἐκ τῶν τόπων ἀπαρεῖς Plat. Crit. 53 d; Eur. c. accus., entgehen, I. T. 967; aber ἀπήραμεν πρεσβείαν Dem. 19, 163 = wirtraten die Gesandtschaft an.
-
4 ἐπι-βαίνω
ἐπι-βαίνω (s. βαίνω), 1) darauftreten, daraufschreiten, -gehen, γῆς, ἠπείρου, betreten, Od. 9, 83. 85; πατρίδος αἴης 4, 521, wie Eur. Or. 626; in Prosa oft, Her. 4, 125 Thuc. 1, 103; ἱερῶν Plat. Legg. IX, 874 b, wie Lys. 6, 15; in feindlicher Absicht betreten, wohin man schon πρὶν Τροίης ἐπιβήμεναι υἷας Ἀχαιῶν Il. 14, 229 rechnen kann; τῆς Λακωνικῆς ἐπὶ πολέμῳ Xen. Hell. 7, 4, 6; Αἰγύπτου Plat. Menez. 239 c; Sp.; εἰς Βοιωτίαν D. Sic. 14, 84; – ἵππων, δίφρου, auf den Wagen steigen, Il. 5, 46. 16, 343; νηῶν, πύργων 8, 165. 512; häufig εὐνῆς, das Bett besteigen, wie πρὶν λέκτρων ἐπιβῆναι Aesch. Suppl. 39; Διὸς λεχέων ἐπέβας Eur. Hel. 376; νεῶν, τεϑρίππων, Rhes. 93 Herc. Fur. 380; ἐπέβησαν τοῠ τείχεος, erstiegen die Mauer, Her. 9, 70; vgl. Thuc. 4, 116. – Auch mit dem acc., νῶθ' ἵππων ἐπιβάντες Hes. Sc. 286; Πιερίην ἐπιβάς Od. 5, 50, wie Il. 14, 226; λειμῶνα, ἅλιον πλάταν, Soph. Ai. 144. 351; πέτραν, συζυγίαν πώλων, Eur. Bacch. 1097 Hipp. 1131; γῆν Her. 7, 50; ἀγρόν Luc. Nigr. 26; – cum dat., in tmesi, ὅτε νηυσὶν ἐπ' ὠκυπόροισιν ἔβαινον Il. 2, 351; ταῖς ἀλλήλων ναυσίν Thuc. 7, 70; Sp., wie D. Hal. 8, 67; Luc. Tox. 48 u. öfter; D. L. 3, 19. Und so übertr., ἀνορέαις ὑπερτάταις ἐπέβα Pind. N. 3, 19. – Auch ἐπί c. acc., ἐπὶ τὴν νῆα Her. 8, 120; ἐπὶ τὰς ναῦς Thuc. 1, 111, besteigen, aufsteigen, wie Xen. Hell. 3, 4, 1; ἐπὶ τὴν ἱερὰν χώραν Dem. 18, 154; – u. ἐπί c. gen., ἐπὶ νεώς Her. 8, 118; ἐπὶ τῶν ἵππων Plut. de virt. 377 b. – Andere Vrbdgn sind ἄχρι Μιλήτου ἐπιβ., bis Milet hinausgehen, Luc. D. Mart. 24, 1; εἰς τὸν ἑσπέριον ὠκεανόν Plut. Caes. 23; ἐπίβαινε πόρσω, gehe weiter hinauf, Soph. O. C. 175; dgl. Pol. 1, 68, 8. Von Thieren, besteigen, bespringen, τὸ ϑῆλυ, Arist., auch ἐπὶ τὸ ϑῆλυ, H. A. 5, 2; ταῖς ἵπποις, Luc. Asin. 27. – Wie πόληος ἐπιβ., Il. 16, 396, hingelangen, err eich en ist, so wird auch vom Alter gesagt, τετταράκοντα δ' ἐπιβαίνοντα ἐτῶν, Plat. Legg. II, 666 b, das Alter von 40 Jahren erreichen; vgl. Hdn. 5, 7; – feindlich auf Jemand losgehen, ihn angreifen, τῷ Ἀσσυρίῳ Xen. Cyr. 5, 2, 26; τοῖς ἀρίστοις Plut. Cim. 15, a. Sp. Bei Dichtern auch c. acc., σὲ δ' ὅταν πληγὴ Διὸς ἐπιβῇ, wenn dich ein Schlag trifft, Soph. Ai. 138; τὰ παϑήματα πρὸς αὐτὸν ἐπέβη Phil. 194, vgl. El. 483. – Absol., einherschreiten, gehen, μηροῦ ἐξερύσαι δόρυ – ὄφρ' ἐπιβαίη, daß er auftreten, gehen könne, Il. 5, 666; ὅσον ἐπιβᾶσα κορώνη ἴχνος ἐποίησεν Hes. O. 677; ῥυϑμῷ πρὸς αὐλόν Plut. Lyc. 22; Luc. vrbdt damit auch πόδα, Tox. 48 D. Meretr. 5, 4, den Fuß wohin setzen. – Uebertr., theilhaftig werden, erlangen, ὄφρα σφῶϊν εὐφροσύνης ἐπιβῆτον ἀμφοτέρω φίλον ἦτορ, eigtl. damit ihr in eurem Herzen zur Freude schreitet, Od. 23, 52; ἀναιδείης, 22, 424, sich zur Frechheit wenden; τιμῆς καὶ γεράων Hes. Th. 396; τῆς εὐσεβίας ἐπιβαίνοντες Soph. O. C. 189, von Eust. εὐσεβοῦντες erkl., wie δόξης ποτὲ τῆςδ' ἐπιβάντες Phil. 1449, = δοξάσαντες; sp. D., wie τερπωλῆς Ap. Rh. 4, 1165; selten in Prosa, wie τῶν μεγίστων σοφίας περὶ ϑεῶν γενέσεως ἐπιβ. Plat. Epin. 981 a. Aehnl. ἀφορμῆς, die Gelegenheit ergreifen, App.; τοῦ λόγου, sich daran machen, Luc. Apol. 8. – 2) transit. fut. ἐπιβήσω, aor. ἐπέβησα, hinaufsteigen, besteigen lassen, ὃν ἵππων ἐπέβησε Il. 8, 129; πολλοὺς πυρῆς ἐπέβησε, brachte sie hinauf, 8, 197; Ἠὼς – πολέας ἐπέβησε κελεύϑου Hes. O. 578; übertr., νὶν ἀρχαίας ἐπέβασε πότμος εὐαμερίας Pind. I. 1, 39, wie χαλιφρονέοντα σαοφροσύνης ἐπέβησαν Od. 23, 13, ließen ihn zur Besonnenheit gelangen; ἐϋκλείης ἐπίβησον, mache des Ruhms theilhaftig, Il. 8, 285; vgl. λιγυρῆς ἐπέβησαν ἀοιδῆς Hes. O. 657; so Sp., ἐπιβήσειν τινὰ τῆς σοροῦ Luc. D. Mort. 6, 4; πάτρης, in das Vaterland hinführen, Od. 7, 223; ψαμάϑων Αὐλίδος Eur. I. T. 215. – Hom. braucht noch ἐπιβήσεο, tritt auf, ὀχέων Il. 5, 221, u. ἐπεβήσετο, = ἐπέβη, z. B. ὀχέων Il. 13, 26; vgl. Ap. Rh. 4, 458; aber Orph. Arg. 1193 steht ἐπεβήσατο = ἐπέβησε; vgl. Callim. Lav. Pall. 65. – Das pass. ἐπιβαϑῆναι Schol. Thuc. 6, 99.
-
5 ἐπί-τροπος
ἐπί-τροπος, hingewandt, Schol. Lycophr. 1. – Gew. subst. der Aufseher, Verwalter, von der Gottheit, der Schützer, Pind. Ol. 1, 106; τῶν οἰκίων Her. 3, 63; τῶν ἑωυτοῦ 1, 108; τῆς σκηνῆς Xen. Cyr. 4, 2, 35; ὁ ἐν τοῖς ἀγροῖς ἐπ. Oec. 12, 2; οἱ ἐν τοῖς χωρίοις Plat. Legg. VIII, 849 d; neben ταμίας Ar. Eccl. 212; Geschäftsführer, Dem. 27, 19; bes. der Vormund, Her. 9, 10; Thuc. 2, 80; Plat. Alc. I, 118 c u. öfter; τὴν κτῆσιν τοὺς ἐπιτρόπους ἐπιτροπεύειν Legg. IX, 877 c; Oratt.; Plut. Lys. 3 Dem. 6 u. sonst; – Statthalter, τῆς Μέμφιος Her. 3, 27, Μιλήτου 5, 30; u. bes. Sp. in den Provinzen, ὁ κατὰ τὴν Λιβύην ἐπ. Hdn. 7, 4, 5.
-
6 ὑπερ-άχθομαι
ὑπερ-άχθομαι (s. ἄχϑομαι), überaus unwillig od. traurig sein; Soph. El. 172; τῇ Μιλήτου ἁλώσει, Her. 6, 21.
-
7 αλωσις
- εως ἥ1) захват, взятие, завоевание(Μιλήτου Her.; Ἰλίου Aesch.; Τροίας Plat.: τῆς πόλεως Plut.)
2) захват в плен, пленение или поимка(τοῦ βασιλέως Plut.)
ἑαλωκότες ἄφυκτον ἅλωσιν Plut. — захваченные в плен, из которого побег невозможен3) возможность захвата(μόνην ἔχοντες τήνδ΄ ἅλωσιν Ἰλίου Soph.)
4) юр. взятие под стражу, т.е. обвинительный приговор Plat.5) ловля(αἱ τῶν ἰχθύων ἁλώσεις Arst.)
-
8 απαιρω
(aor. 1 ἀπῆρα, pf. ἀπῆρκα)1) снимать, убирать(ξύλα Her.; τράπεζαν Plut.)
2) отводить прочь, удалять(φάσγανόν τινος Eur.)
3) уводить, увозить, уносить(τινὰ ἐκ τῆς χθονός Eur.; τὰς νῆας πρὸς τὸν Ἰσθμόν Her.)
τῶν μελάθρων πόδα ἀ. Eur. — уходить из дома4) уходить, уезжать, отправляться(ἀπὸ Σαλαμῖνος Her.; χθονός Eur.; ἐκ τῆς Μιλήτου Thuc.; οἴκαδε Xen., Dem.; εἰς Κρήτην, ἐπὴ Καρίας Plut.)
ἀ. πρεσβείαν Dem. — отправляться в качестве послов5) отходить, отступать(ἀπὸ τῶν καλπίδων Arph.)
-
9 επιβαινω
(fut. ἐπιβήσομαι, aor. ἐπέβην, pf. ἐπιβέβηκα; для перех. значений: fut. ἐπιβήσω, aor. ἐπέβησα)1) входить, вступать(γαίης Λωτοφάγων Hom.; Σπαρτιάτιδος χθονός Eur.; γῆν καὴ ἔθνος Her.; γῆς Arst.; τῶν ἱερῶν Lys., Plat.)
ἐ. τῶν οὔρων Her. и τῶν ὅρων τῆς χώρας Plat. — переступать пределы, нарушать границы страны2) (на)ступать(τοῖς ποσίν Arst. и τῷ ποδί Plut.)
ἐ. τὸν δεξιὸν πόδα τινί Luc. — наступить правой ногой на что-л.;ἐ. ῥυθμῷ πρὸς αὐλόν Plut. — двигаться в такт звукам свирели3) вторгаться(τῆς Λακωνικῆς ἐπὴ πολέμῳ Xen.; Αἰγύπτου τε καὴ Λιβύης Plat.; ἐπὴ τέν ἱερὰν χώραν Dem.; τῇ ικελίᾳ и εἰς Βοιωτίαν Diod.)
4) в(о)сходить, подниматься, взбираться(πύργων Hom.; τείχεος, ἀντίπυργον πέτραν Eur.; ταῖς ἀλλήλων ναυσίν Thuc.)
5) подниматься, т.е. ложиться(εὐνῆς Hom.; λέκτρων Aesch.; λεχέων Eur.)
ἐπιβὰς πυρῆς Hom. — будучи возложен на костер6) подниматься, т.е. садиться(ἵππων, δίφρου Hom.; νῶθ΄ ἵππων Hes.; νεῶν Hom., Eur.; τεθρίππων Eur.; ἐπὴ νεώς Her.; ἐπὴ τῶν ἵππων Plut.)
7) доходить, достигать(πόληος Hom.; ἄχρι Μιλήτου Luc.; εἰς τὸν Ὠκεανόν Plut.; τετταράκοντα ἐτῶν Plat.)
8) достигать, обретать(ἐϋφροσύνης Hom.; τιμῆς Hes.; δόξης Soph.; σοφίας Plat.)
ἀναιδείης ἐ. Hom. — стать бессовестным9) восставать(τῷ Ἀσσυρίῳ Xen.; τοῖς ἀρίστοις Plut.)
10) ( о животных) покрывать(τὸ и ἐπὴ τὸ θῆλυ Arst.; ταῖς ἵπποις Luc.)
11) ( о несчастьях) обрушиваться, поражать(τινά, τι и πρός τινα Soph.)
12) сажать, приказывать сесть(τινὰ ἵππων Hom.)
13) приводить(τινὰ πάτρης Hom.; ψαμάθων Λὐλίδος Eur.; ἀρχαίας εὐαμερίας Pind.)
ἐϋκλείης ἐ. Hom. — возвеличивать славой, прославлять;ἐ. τινὰ ἀοιδῆς Hes. — обучить кого-л. пению14) выводить, уводить15) класть, укладывать(τινὰ τῆς σοροῦ Luc.)
-
10 επικαταγομαι
(вслед за кем-л. или после чего-л.) причаливать, приставать к берегу, прибывать(οἱ μὲν Ἀθηναῖοι ἀπὸ τῆς Μιλήτου ἀνέστησαν …, οἱ δὲ Πελοποννήσιοι ἐπικατάγονται Thuc.)
-
11 επιτροπος
ὅ1) управитель, управляющий(τῶν οἰκιῶν Her.)
2) правитель, наместник(Μιλήτου Her.)
ὅ Καίσαρος ἐ. Plut. — наместник цезаря, т.е. прокуратор3) опекун, попечитель(τινος Her., Thuc., Plat. etc.)
4) защитник, хранитель(θεὸς ἐ. Pind.)
-
12 υπεραχθομαι
1) быть в полном отчаянии, тяжко скорбеть(τῇ Μιλήτου ἁλώσει Her.)
2) быть в страшном негодовании(τινι Soph.)
-
13 προναυμαχέω
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προναυμαχέω
-
14 τραγῳδία
A tragedy, Ar.Ach. 464, al., And.4.23, Arist. Po. 1447a13, etc.; τ. ποιεῖν compose a tragedy, Ar.Ach. 400, etc.;κωμῳδίαν καὶ τ. ποιοῦντες Pl.R. 395a
;τραγῳδιῶν ποιηταί OGI51.31
(Egypt, iii B. C.), cf. SIG 1079.3 (Magn. Mae., ii/i B. C.);ποιητὴς τραγῳδιῶν IG22.1132.38
= SIG 399.34 (Decr. Amphict., iii B. C.), OGI352.7 (Athens, ii B. C.), IG7.3197.28 (Orchom. [dialect] Boeot.); π. τραγῳδίας ib. 416.27 (Oropus, i B. C.); τραγῳδίας διδάσκειν (cf.διδάσκω 111
) D.L.1.59;τραγῳδίᾳ διδάξαντα τὴν Μιλήτου ἅλωσιν Plu.2.814b
; ὀκτὼ τ. διαγωνίσασθαι to act in eight tragedies, ib.785c;τῇ τ. νικᾶν Pl.Smp. 173a
; expld. as 'goatsong', because a goat was the prize, Marm.Par.58, Sch.Hermog. in Rh.Mus.63.150; other explanations in EM764.1: cf. τρυγῳδία.2 in a simile,μίμησις τοῦ καλλίστου καὶ ἀρίστου βίου, ὃ δή φαμεν.. ὄντως εἶναι τραγῳδίαν τὴν ἀληθεστάτην Pl.Lg. 817b
;ἡ τοῦ βίου τ. καὶ κωμῳδία Id.Phlb. 50b
.II generally, any grave, serious poetry, opp. κωμῳδία, hence Homer is called a writer of tragedy, Id.Tht. 152e; cf. τραγικός, τραγῳδοποιός.2 an exaggerated speech, Hyp.Lyc.12 (prob.l.), Eux.26: hence of descriptions of horrors, Plb.6.56.11, D.S.19.8, etc.3 outward grandeur, pomp, Plu.Demetr.41, Arat.15, Ps.-Zaleuc. ap. Stob.4.2.19(pl.), Luc.Gall. 24; .Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > τραγῳδία
-
15 τυραννεύω
τῠρανν-εύω and [suff] τῠρανν-έω, the former always in Hdt. (v. infr.) and found in Alc.Supp.28.12 (prob.); both in Trag. and Com., as the metre required, cf. S.OT 408 with OC 449; E.Med. 967, Ph. 560 with Hel. 786; Ar.Av. 483 (anap.) with Lys. 631 (troch.), Fr. 357; and X. used both, cf. Cyr.1.1.1 with HG 4.4.6; Pl. has - έω in Lg. 693a, R. 580c, al., - εύω in Men. 76b, more freq. in [tense] aor.: [tense] fut.A (lyr.), Ar.Lys. l.c., - ήσω first in Plu.2.403c, App.BC2.139: [tense] aor.ἐτυράννευσα Sol.33.6
, Hdt. 1.14, Th.6.55,59, Pl.R. 576c, Grg. 473d, Phdr. 238b, etc.,- ησα E.HF29
, X.HG2.2.24: [tense] pf.τετυράννευκα Isoc.8.113
, - ηκα first in Plb.2.59.1:—[voice] Pass., [tense] fut.- ηθήσομαι Sopat.
in Rh.8.335 W.; but [voice] Med. τυραννήσομαι in pass. sense, D.20.161: [tense] aor.ἐτυραννεύθην Th.1.18
, Pl. (v. infr.),- ήθην D.H.4.82
, Str.8.6.25:—to be a monarch, absolute ruler, and in [tense] aor. to become such, Hdt.1.14, 5.92. έ, Th.6.55, etc.;ὡς χρὴ τυραννεῖν, Ἰσοκράτους ἠκούσατε Isoc.3.11
;τυραννεύσασα ἡ ἐπιθυμία Pl.Phdr. 238b
: in Poets, to be a prince or princess, E.Med. 967.2 c. gen., to be ruler of a people or place,τ. Ἀθηνῶν Sol.33.6
; Σαρδίων, Μιλήτου, Ἀθηναίων, Μήδων, Hdt.1.15, 20, 59, 73; χθονός, γαίας, S.OC 449, E.El. 877 (lyr.), etc.;τῶν κακιόνων Id.Fr.1048.6
;Σάμου Th.1.13
; τᾶς πόλιος (sc. Eresus) IG12(2).526d20 (iv B. C.): metaph., [Κύπρις] Διὸς τυραννεῖ πλευμόνων S.Fr.941.15
.3 c. acc.,τὸ συμπόσιον Luc.DMeretr. 3.2
codd.; Μεσσήνην f.l. (cod. S) in D.17.7:— [voice] Pass., to be under the sway of τύραννοι, Hdt.5.55, 78, Th.1.18, etc.;τυραννουμένη πόλις Pl.R. 545c
, cf. Hdt.4.137, 5.92.ά, X.HG2.3.48;ὑπό τινος τυραννήσεσθαι D.20.161
;τυραννευθεὶς ὑπὸ Ἔρωτος Pl.R. 574e
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > τυραννεύω
-
16 τύραννος
A an absolute ruler, unlimited by law or constitution, first in h.Mart. 5 (unless the hymn is late), where it is used of a god, Ἆρες,.. ἀντιβίοισι τύραννε; so ὁ τῶν θεῶν τ., of Zeus, A.Pr. 736, cf. Ar.Nu. 564 (lyr.); ὦ τύραννε τᾶς ἐμᾶς φρενός, i.e. Apollo, S.Tr. 217 (lyr.); ; Μὴν Τύραννος, a Phrygian deity worshipped in Attica, IG22.1366.2(i A. D.), al.; οὔ, τὴν τ. (perh. Hera), in an oath, Herod.5.77: first used of monarchs in the time of Archil. (cf.τυραννίς 1
) acc. to Hippias 9 D.;Φίττακον ἐστάσαντο τ. Alc. 37
A;ἢν μή τις ἢ τ. ἢ σκηπτοῦχος ᾖ Semon.7.69
;λαγέτας τ. Pi.P.3.85
; interchangeable with βασιλεύς in Isoc.2.4 (cf. 1), 35 (cf. 36); later, chief, princeling, OGI 654.8 (Egypt, i B. C.);τ. ἴδιοι καθ' ἕκαστον ἐμτπόριον Peripl.M.Rubr.14
: c. gen.,Κροῖσος.. τ. ἐθνέων τῶν ἐντὸς Ἅλυος Hdt.1.6
; Κλεισθένης ὁ Σικυῶνος τ., Ἱστιαῖος ὁ Μιλήτου τ., etc., Id.5.67, 7.10.γ, etc.;ὁ τῶν Κυπρίων τ. Sor.1.39
; οἱ τ., of the Sicilian tyrants, Th.1.14; of the Pisistratidae, X.HG6.5.33, Arist.Ath.13.5, Pol. 1275b36, cf. Th.6.54, Pl.Smp. 182c;τὸν τ. κτανέτην Scol.9.3
; οἱ τ. the monarchical party,προδιδοὺς τοῖς τ. τὴμ πόλιν τὴν Ἐρυθραίων IG12.10.32
: freq. in a bad sense,δημοφάγος τ. Thgn.1181
, cf. 823, Hdt.3.80, Pl.Grg. 510b, Plt. 301c, R. 569b, etc.; (lyr.).2 in a wider sense, of members of the ruler's family, οἱ τ. 'the royal house', Id.Tr. 316, cf. OC 851, Charito 1.2: ἡ τύραννος is used both of the queen herself and the king's daughter, princess, E.Hec. 809, Med. 42, 877, 1356, cf. infr. 11; πρέπει γὰρ ὡς τ. εἰσορᾶν, of Clytemnestra, S.El. 664;αὐτὴ.. τ. ἦ Φρυγῶν E.Andr. 204
.3 metaph., ἵνα Δίκη τ. ᾖ that Justice may be supreme, Critias 25.6D.;Ερως τ. ἀνδρῶν E. Hipp. 538
(lyr.);Πειθὼ τὴν τ. ἀνθρώποις μόνην Id.Hec. 816
.II τύραννος, ον, as Adj., kingly, royal,τύραννα σκῆπτρα A. Pr. 761
;τ. σχῆμα S.Ant. 1169
; τύραννα δρᾶν to act as a king, Id.OT 588;ἡ τύραννος κόρη E.Med. 1125
; τύραννον δῶμα the king's palace, Id.Hipp. 843 (lyr.), etc.;τ. ἑστία Id.Andr.3
; τ. δόμος the royal house, Id.Hel. 478, etc.; ἐς τύρανν' ἐγημάμην into the royal house, Id.Tr. 474.2 imperious, despotic,τ. πόλις Th.1.122
, 124;αἱ τ. φύσεις Luc.Ner.2
. (Loan-word, prob. from Phrygian or Lydian.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > τύραννος
-
17 ἐπίτροπος
A one to whom the charge of anything is entrusted, steward, trustee, administrator, c.gen. rei,τῶν ἑωυτοῦ Hdt.1.108
;τῶν οἰκίων Id.3.63
: abs., X.Oec.12.3, D.21.78, 27.19, Ev.Luc.8.3, etc.; steward, messman, X.Cyr.4.2.35 : metaph.,τῶν [τοῦ Πρωταγόρου] ἐ. Pl.Tht. 165a
.2 = Lat. procurator,Καίσαρος ἐ. Str.3.4.20
, Plu.2.813e, etc.; ἐ. Σεβαστοῦ, -τῶν, OG1502.10 (Aezani, ii A.D.), 501.2 (Tralles, ii A.D.);ἐ. τῆς Ἠπείρου Arr.Epict.3.4.1
;τῶν μετάλλων OG1678.5
(Egypt, ii A.D.), etc.4 executor, PPetr.3p.9, al.(iii B.C.).II c.gen.pers., trustee, guardian, Hdt.4.76, Th.2.80, etc.;ἐ. τινι παίδων Hyp.Epit.42
: abs., Pl.Lg. 924b, etc.;ὑπὸ ἐπιτρόπους εἶναι Ep.Gal.4.2
;καθιστάναι ἐ. PRyl.153.18
(ii A.D.): metaph., guardian, protector,θεὸς ἐ. ἐών Pi.O.1.106
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπίτροπος
-
18 ὑπέρ
ὑπέρ [ῠ], [dialect] Ep. also [full] ὑπείρ, used by Hom. (metri gr.) only in the phrase ὑπεὶρ ἅλα (v. ὑπείρ); Arc. [full] ὁπέρ (q. v.): in [dialect] Aeol. replaced by περί (v.Aπερί A.
V): Prep. governing gen. and acc., in Arc. also dat. (Cf. Skt. upaári 'above', Goth. ufar, OE. ofer 'over':—from it are formed the [comp] Comp. and [comp] Sup. ὑπέρτερος, -τατος, also Adv. ὕπερθεν, and Nouns ὑπέρα, ὕπερος.)A WITH GENIT.,I of Place, over;1 in a state of rest, over, above, freq. in Hom.,βάλε.. στέρνον ὑ. μαζοῖο Il.4.528
; χιτωνίσκους ἐνεδεδύκεσαν ὑ. γονάτων not reaching to the knees, X.An.5.4.13;ἕστηκε.. ὅσον τ' ὄργυι' ὑ. αἴης Il.23.327
;εἴθ' ὑ. γῆς, εἴτ' ἐπὶ γῆς, εἴθ' ὑπὸ γῆς Thphr.Ign.1
; στῆ δ' ἄρ' ὑ. κεφαλῆς stood over his head as he lay asleep, Il.2.20, Od.4.803, al.;πασάων ὕ. ἥ γε κάρη ἔχει 6.107
;ὑ. πόλιος, ὅθι Ἕρμαιος λόφος ἐστίν, ἦα 16.471
; ὑ. κεφαλῆς οἱ ἐγίνετο διεξελαύνοντι over head, i. e. over the gateway, Hdt.1.187;ὑ. τῆς ὀροφῆς IG12.373.246
; ὑ. τοῦ ἀγάλματος ib.264;ὄρος τὸ ὑ. Τεγέης Hdt.6.105
; τὰ ὑ. κεφαλῆς the higher ground, X.Ages.2.20; Ἰονίας ὑ. ἁλὸς οἰκέων on the Ionian sea, i.e. on its shores, Pi.N.7.65;λιμὴν καὶ πόλις ὑ. αὐτοῦ κεῖται Th.1.46
, cf. 6.4, D.C.40.14: of relative geographical position, above, farther inland,οἰκέοντες ὑ. Ἁλικαρνησσοῦ μεσόγαιαν Hdt.1.175
;ἐξ Αἰθιοπίας τῆς ὑ. Αἰγύπτου Th.2.48
;τοῖς ὑ. Χερρονήσου Θρᾳξίν X.An.2.6.2
;ὑ. Μασσαλίας Plb.2.14.8
, cf. 5.73.3, al.: in Hellenistic Gr. the acc. is commoner in this sense, v. infr. B. I.b of ships at sea, off a place, Th.1.112, 8.95;ναυμαχίην τὴν ὑ. Μιλήτου γενομένην Hdt.6.25
; ὑ. τούτου (sc. Φαλήρου) ἀνακωχεύσαντες τὰς νέας ib. 116.2 in a state of motion, over, across,κῦμα νηὸς ὑ. τοίχων καταβήσεται Il.15.382
;τὸν δ' ὑ. οὐδοῦ βάντα προσηύδα Od.17.575
;πηδῶντος.. τάφρων ὕ. S.Aj. 1279
;ὑ. θαλάσσης καὶ χθονὸς ποτωμένοις A.Ag. 576
; ἐκκυβιστᾶν ὑ. [ τῶν ξιφῶν] X.Smp.2.11.3 over, beyond,ἐν Κρήτῃ εὐρείῃ τηλοῦ ὑ. πόντου Od.13.257
.II metaph., in defence of, on behalf of,τεῖχος ἐτειχίσσαντο νεῶν ὕ. Il.7.449
;ἑκατόμβην ῥέξαι ὑ. Δαναῶν 1.444
: generally, for the prosperity or safety of,τὰ ἱερὰ ὑ. τῆς Εὐβοίας θῦσαι IG12.39.65
, cf. 45.5;ἱερὰ θυόμενα ὑ. τῆς πόλεως X.Mem.2.2.13
;ἐπιτελεῖν τὰς θυσίας ὑ. τε ὑμῶν καὶ τῶν τέκνων UPZ14.27
(ii B.C.); in dedications (always with reference to living persons),Σμικύθη μ' ἀνέθηκεν.. εὐξαμένη.. ὑ. παίδων καὶ ἑαυτῆς IG12.524
, cf. 22.4403, 42(1).569 (Epid.);Ἀρτέμιδι Σωτείρᾳ ὑ. βασιλέως Πτολεμαίου Ἐπικράτης Ἀθηναῖος OGI18
(Egypt, iii B. C.), cf. 365 (Amasia, ii B. C.), al.; ὑ. τῆς εἰς αἰῶνα διαμονῆς Ἀντωνείνου Καίσαρος ib.702.3 (Egypt, ii A.D.); ὑ. τῆς τύχης.. Ἀντωνείνου Σεβαστοῦ Εὐσεβοῦς ib.703.2 (Ptolemais, ii A.D.); ὑ. σωτηρίας τοῦ κυρίου ἡμῶν.. Ἀντωνείνου ib.706 (Egypt, ii/iii A. D.);εὑδόντων ὕ. φρούρημα A.Eu. 705
; ὑ. τινὸς κινδυνεύειν, μάχεσθαι, βοηθεῖν, Th.2.20, Pl.Lg. 642c, X.An.3.5.6;ἧς ἔθνῃσχ' ὕ. S.Tr. 708
;ὑ. γῆς τῆς Ἀθηναίων ναυμαχέειν Hdt.8.70
;ὑ. τῆς Ἑλλάδος ἀμῦναι Pl.Lg. 692d
; ἀμυνῶ ὑ. ἱερῶν καὶ ὁσίων Jusj. ap. Poll.8.105;νῦν ὑ. πάντων ἀγών A.Pers. 405
;ὑ. δόξης τελευτήσαντες D.23.210
, cf. Isoc.6.93; πάνθ' ὑ. ὑμῶν φανήσεται πράξας Χαβρίας, καὶ τὴν τελευτὴν αὐτὴν τοῦ βίου πεποιημένος οὐχ ὑ. ἄλλου τινός in your interests, D.20.80, cf. 83;ὑ. τῆς Ἀσίας στρατηγήσας Isoc.4.154
; of things sought,ὑ. τοῦ νεκροῦ ὠθισμὸς ἐγένετο πολύς Hdt.7.225
; ἀφίκετο ὑ. γενεᾶς, ὑ. φωνᾶς, ὑ. τοῦ θησαυροῦ, IG42 (1).121.10,42, 123.11 (Epid., iv B.C.);γίνωσκέ με πεπορεῦσθαι εἰς Ἡρακλέους πόλιν ὑ. τῆς οἰκίας UPZ68.3
(ii B. C.); sts. even of the thing to be averted, ἱκέσιον λόχον δουλοσύνας ὕ. about slavery, A.Th. 111 (lyr.), cf. Aeschin.3.10.2 for, instead of, in the name of, ὑ. ἑαυτοῦ τι προϊδεῖν on his own behalf, Th.1.141;ὑ. τινὸς ἀποκρίνεσθαι Pl.R. 590a
;προλέγειν X.An.7.7.3
;ἐπεὶ οὖν σὺ σιωπᾷς, ἐγὼ λέξω καὶ ὑ. σοῦ καὶ ὑ. ἡμῶν Id.Cyr.3.3.14
, cf. S.El. 554; ὑ. Ζήνωνος πράσσων as Zeno's representative, PSI4.389.8 (iii B. C.);ἔγραψεν ὑ. αὐτῶν διὰ τὸ φάσκειν αὐτοὺς μὴ εἰδέναι γράμματα PGrenf.2.17.9
(ii B. C.); θεάσασθε ὃν τρόπον ὑμεῖς ἐστρατηγηκότες πάντ' ἔσεσθ' ὑ. Φιλίππου as though by commission from P., D.3.6; so in other dialects c. acc., v. infr. B. v.3 in adjurations, with verbs of entreaty, entreat one as representative of another, τῶν ὕ. ἐνθάδ' ἐγὼ γουνάζομαι οὐ παρεόντων, i. e. I entreat you as they would if they were here, Il.15.665, cf. 660; then more metaph., by, λίσσομ' ὑ. ψυχῆς ( as you value your life)καὶ γούνων σῶν τε τοκήων 22.338
, cf. 24.466;λίσσομ' ὑ. θυέων καὶ δαίμονος.. σῆς τ' αὐτοῦ κεφαλῆς καὶ ἑταίρων Od.15.261
;λίσσου' ὑ. μακάρων σέο τ' αὐτῆς ἠδὲ τοκήων A.R.3.701
; ὑ. ξενίου λίσσεται ὔμμε Διός in the name of Zeus, AP7.499.2 (Theaet.); so [dialect] Aeol. περ (v.περί A.
V).4 of the cause or motive, for, because of, by reason of,ἀλγέων ὕ. E.Supp. 1125
(lyr.);ὑ. παθέων Id.Hipp. 159
(lyr.);ἔριδος ὕ. Id.Andr. 490
(lyr.); of punishment or reward, for, on account of,τοῖσιν ἄγουσιν κλαύμαθ' ὑπάρξει βραδυτῆτος ὕ. S.Ant. 932
(anap.), cf. Isoc.11.39, Lys.3.43, 4.20, 13.41,42, X.An.1.3.4; ἀτῆθθαι ὑ. τῶ πατρὸς τὰ πατρώϊα the father's property shall pay the fine for the father, Leg.Gort.11.42;ἀποτεισάτω ὁ δεσπότης ὑ. τοῦ δούλου PHal. 1.198
(iii B. C.); τοῦτον (viz. a runaway slave)ὃς ἂν ἀναγάγῃ, λήψεται ὅσα καὶ ὑ. τοῦ προγεγραμμένου UPZ121.24
(ii B. C.);τὸ κατεσκευασμένον ὑ. τῆς ἡμετέρας σωτηρίας Ἰσιδεῖον
as a thank-offering for..,Sammelb.
3926.12 (i B. C.);ὑ. ὧν ἐτιμήσαμεν αὐτοὺς ταῖς μεγίσταις τιμαῖς Isoc.9.57
;ἀποδοῦναι χάριν ὑ. ὧν.. ἅπαντας ἀνθρώπους εὐεργέτησεν Id.4.56
; of payment,ἡμιωβέλιον ὑ. ἑκάστου IG12.140.2
; μέτρησον Ποσειδωνίῳ ὑ. Ἡρακλείδου on account of H., i.e. debiting H.'s account, PFay.16 (i B. C.); μετρήσω ὑ. σοῦ εἰς τὸ δημόσιον for the credit of your account, PAmh.2.88.22 (ii A. D.);ὑ. λαογραφίας Ostr.Bodl. iii 80
(i A. D.);ὑ. λόγου ἀννώνης Ostr. 1479
(iii A. D.);ὑ. ὧν ἔμαθεν καταβαλεῖν μισθόν Jul.Or.3.126a
, cf. Ael.NA3.39.5 ὑ. τοῦ μή c. inf., for the purpose of preventing or avoiding,ὑ. τοῦ μηδένα.. βιαίῳ θανάτῳ ἀποθνῄσκειν X.Hier.4.3
;ὑ. τοῦ μὴ ποιεῖν τὸ προσταττόμενον Isoc.7.64
, cf. 12.80;τὴν πόλιν ἐκλιπεῖν ὑπέμειναν.. ὑ. τοῦ μὴ τὸ κελευόμενον ποιῆσαι D.18.204
: also without μή, for the sake of, ὑ. τοῦτοῖς ἄλλοις ἐπιτάττειν ἐθέλειν ἀποθνῄσκειν to be ready to die for the sake of.., Isoc.6.94;μὴ τοσαύτην ποιεῖσθαι σπουδὴν ὑ. τοῦ βλάψαι τοὺς πολεμίους ἡλίκην ὑ. τοῦ μηδὲν αὐτοὺς παθεῖν δεινόν Plb.3.94.9
, cf. 5.32.1, 5.86.8: this constr. is found also in signf. A. 111.III concerning,ὑ. σέθεν αῐσχε' ἀκούω Il.6.524
;κᾶρυξ ἀνέειπέ νιν ἀγγέλλων Ἱέρωνος ὑ. καλλινίκου ἅρμασι Pi.P.1.32
;Σκύθαι μὲν ὧδε ὑ. σφέων τε αὐτῶν καὶ τῆς χώρης τῆς κατύπερθε λέγουσι Hdt.4.8
; τὰ λεγόμενα ὑ. ἑκάστων v.l. in Id.2.123;τοὺς ὑ. τοῦ αἰῶνος φόβους Epicur.Sent.20
; διαλεχθῆναι, ἀγορεύειν ὑ. τινός, Pl.Ap. 39e, Lg. 776e; περὶ μὲν οὖν τούτων τοσαῦτά μοι εἰρήσθω, ὑ. ὧν δέ μοι προσήκει λέγειν .. Lys.24.4, cf. 21, 16.20;ὑ. οὗ.. ὁμολογῶ.. διαφέρεσθαι τούτοις D.18.31
; βουλευομένων ὑ. τοῦ ποίαν τινὰ [ εἰρήνην ποιητέον] Id.19.94;ἔγραψάς μοι ὑ. τῶν καμίνων PCair.Zen. 273.2
(iii B. C.);ἐνεκάλουν ὑ. σύκων PSI6.554.24
(iii B. C.);ἐπεδώκαμέν σοι ὑπόμνημα ὑ. τοῦ μὴ εἰληφέναι τὴν.. ὄλυραν UPZ46.4
(ii B. C.);συλλαλήσαντες ὑ. τοῦ τὴν πόλιν ἐνδοῦναι τοῖς Ῥωμαίοις Plb.1.43.1
; θροῦς ὑ. τοῦ τὸν Λυκοῦργον ἐκπέμπειν talk of sending L., Id.5.18.5, cf. 6; γνώμην ὑ. τῆς κοινῆς [ δόξης] Isoc.6.93;ὑ. τῶν τούτου λῃτουργιῶν.. ὡδὶ γιγνώσκω D.21.152
;ἐκ τῶν ἐμφανῶν ὑ. τῶν ἀφανῶν πιστεύειν Jul.Or. 4.138b
; with vbs. expressing emotion,ποίας.. γυναικὸς ἐκφοβεῖσθ' ὕ.; S.OT 989
;εἰ τὰ παρὰ σοὶ καλῶς ἔχει, θάρρει ὑ. ἐκείνων X.Cyr.7.1.17
;οὐδεὶς ὑ. μου δαιμόνων μηνίεται κατασφαγείσης A.Eu. 101
(approaching sense 11.1).B WITH ACCUS.,I of Place in reference to motion, over, beyond, freq. in Hom., e.g.ὑ. ὦμον ἤλυθ' ἀκωκή Il.5.16
, cf. 851;ἀλάλησθε.. ὑπεἰρ ἅλα Od.3.73
, cf. 7.135, al., A.Eu. 250, S.Ant. 1145 (lyr.);ὑ. τὸν δρύφακτον ὑπερτιθέμενοι Plb.1.22.10
: without such reference,ὑ. Ἡρακλείας στήλας ἔξω κατοικοῦσι Pl.Criti. 108e
, cf. Jul.Or.1.6d;τὰς κεφαλὰς ὑ. τὸ ὑγρὸν ὑπερίσχον Plb.3.84.9
;τῶν ὑ. τὸ Σαρδῷον πέλαγος τόπων Id.2.14.6
;ὑ. Μασσαλίαν Id.2.16.1
;λόφον κείμενον ὑ. τὴν ὁδόν Id.2.27.5
, cf. 3.47.2, al.;τῶν συριῶν ὑ. τὴν σκηνὴν οὐσῶν PHib. 1.38.7
(iii B. C.);οὐλὴ.. ὑ. ὀφρὺν δεξιάν PCair.Zen.76.13
(iii B. C.);τὸ ὑ. τὸν ἔσχατον.. σπόνδυλον Sor.1.102
;ὑ. τὸν οὐρανόν Jul.Or. 4.135a
.II of Measure, above, exceeding, beyond,ὑ. τὸν ἀλαθῆ λόγον Pi.O.1.28
;ὑ. τὸ βέλτιστον A.Ag. 378
(lyr.);ὑ. ἐλπίδα S.Ant. 366
(lyr.);ὑ. δύναμιν Th.6.16
;μεγέθει ὑ. τοὺς ἐν τῇ νηΐ Pl.R. 488b
;ὑ. ἄνθρωπον εἶναι Id.Lg. 839d
, Luc.Vit.Auct.2; ὑ. ἡμᾶς beyond our powers, Pl.Prm. 128b;ὑ. τὴν ἀξίαν E.HF 146
;ὑ. τὴν οὐσίαν Pl. R. 372b
; ὑ. τὸ ὕδωρ (cf.ὕδωρ 1.4
) Luc.Pr.Im.29.b after [comp] Comp., than, δυνατώτεροι ὑ. .. LXX Jd.18.26: so after Posit., τοῖς ἀγαθοῖς ὑ. αὐτόν better than he, ib.3 Ki.2.32.2 of transgression, in violation of, ὑ. αἶσαν, opp. κατ' αἶσαν, Il.3.59, al.;ὑ. Διὸς αἶσαν 17.321
;ὑ. μοῖραν 20.336
; ὑ. μόρον (or ὑπέρμορον) ib.30;ὑ. θεόν 17.327
;ὑ. ὅρκια 3.299
, al.III of Number, above, upwards of, τὰ ὑ. δέκα μνᾶς [ ξυμβόλαια] IG12.41.23, cf. 22.48, al.;ὑ. τεσσεράκοντα ἄνδρας Hdt.5.64
; ὑ. τετταράκοντα (sc. ἔτη) X.HG5.4.13;ὑ. τὰ στρατεύσιμα ἔτη γεγονόσι Id.Cyr.1.2.4
; ὑ. ἥμισυ more than half, ib.3.3.47.IV of Time, beyond, i.e. before, earlier than,ὁ ὑ. τὰ Μηδικὰ πόλεμος Th.1.41
;ὑ. τὴν φθοράν Pl.Ti. 23c
.V in some dialects, in sense A. 11.1,2, on behalf of,ὑ. τὰν πόλιν SIG437
(Delph., iii B. C.), al., cf. IG42(1).109iv113 (Epid., iii B. C.), 5(2).438-40,442 (Megalop., ii B. C.), 42(1).380,665 (Epid., i A. D.), IPE4.71.10 (Cherson., ii A. D.); in sense A. 111, concerning,ἐπικράνθη μοι ὑ. ὑμᾶς LXX Ru.1.13
.C WITH DAT., only Arc., μαχόμενοι ὑ. τᾷ τᾶς πόλιος ἐλευθερίᾳ fighting for.., IG5(2).16 (Tegea, iii B. C.).D POSITION: ὑπέρ may follow its Subst., but then by anastrophe becomes ὕπερ, Il.5.339, Od.19.450, al., S.OT 1444, etc.E AS ADV., over-much, above measure,ὑπὲρ μὲν ἄγαν E.Med. 627
(lyr.); also written ὑπεράγαν, Str.3.2.9, Ael.NA3.38, etc.; cf. ὑπέρφευ: as a predicate, διάκονοι Χριστοῦ εἰσι; ὑπὲρ ἐγώ I am more [ than they], 2 Ep.Cor.11.23.1 of Place, over, beyond, as in ὑπεράνω, ὑπέργειος, ὑπερβαίνω, ὑπερπόντιος.2 of doing a thing for or in defence of, as in ὑπερμαχέω, ὑπερασπίζω, ὑπεραλγέω.3 above measure, as in ὑπερήφανος, ὑπερφίαλος. -
19 ὑπεράχθομαι
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑπεράχθομαι
-
20 ἐπιβαίνω
ἐπι-βαίνω, (1) darauftreten, daraufschreiten, -gehen, γῆς, ἠπείρου, betreten; in feindlicher Absicht betreten; ἵππων, δίφρου, auf den Wagen steigen; häufig εὐνῆς, das Bett besteigen; ἐπέβησαν τοῠ τείχεος, erstiegen die Mauer. Auch ἐπὶ τὰς ναῦς, besteigen, aufsteigen. Andere Vrbdgn sind ἄχρι Μιλήτου ἐπιβ., bis Milet hinausgehen; ἐπίβαινε πόρσω, gehe weiter hinauf. Von Tieren: besteigen, bespringen; πόληος ἐπιβ., hingelangen, erreichen; so wird auch vom Alter gesagt, τετταράκοντα δ' ἐπιβαίνοντα ἐτῶν, das Alter von 40 Jahren erreichen; feindlich auf j-n losgehen, ihn angreifen. Bei Dichtern auch c. acc., σὲ δ' ὅταν πληγὴ Διὸς ἐπιβῇ, wenn dich ein Schlag trifft. Absol., einherschreiten, gehen, μηροῦ ἐξερύσαι δόρυ ὄφρ' ἐπιβαίη, daß er auftreten, gehen könne; πόδα, den Fuß wohin setzen. Übertr., teilhaftig werden, erlangen, ὄφρα σφῶϊν εὐφροσύνης ἐπιβῆτον ἀμφοτέρω φίλον ἦτορ, eigtl. damit ihr in eurem Herzen zur Freude schreitet; ἀναιδείης, sich zur Frechheit wenden. Ähnl. ἀφορμῆς, die Gelegenheit ergreifen; τοῦ λόγου, sich daran machen. (2) transit. fut. ἐπιβήσω, aor. ἐπέβησα, hinaufsteigen, besteigen lassen; πολλοὺς πυρῆς ἐπέβησε, brachte sie hinauf; χαλιφρονέοντα σαοφροσύνης ἐπέβησαν, ließen ihn zur Besonnenheit gelangen; ἐϋκλείης ἐπίβησον, mache des Ruhms teilhaftig; πάτρης, in das Vaterland hinführen; ἐπιβήσεο, tritt auf
- 1
- 2
См. также в других словарях:
Μιλήτου — Μῑλήτου , Μίλητος fem gen sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Αναξιμένης — I (Μίλητος 585/4 – 528/7 π.Χ.). Φιλόσοφος, συμμαθητής και διάδοχος του Αναξίμανδρου στην εκπροσώπηση της σχολής της Μιλήτου. Αυτά που αναφέρονται για τη διδασκαλία του από την αρχαία δοξογραφία πρέπει να προέρχονται από ειδική πραγματεία του… … Dictionary of Greek
Λάδη — I Πεδινός οικισμός (υψόμ. 90 μ., 253 κάτ.) στην πρώην επαρχία Διδυμοτείχου του νομού Έβρου. Βρίσκεται στο βορειοανατολικό τμήμα του νομού, προς τα σύνορα με τη Βουλγαρία, 121 χλμ. ΒΑ της Αλεξανδρούπολης. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Μεταξάδων.… … Dictionary of Greek
Μικρά Ασία — Χερσονησιακή περιοχή στο δυτικότερο τμήμα της ασιατικής ηπείρου. Πολιτικά ανήκει στην Τουρκία. Έχει περίπου ορθογώνιο σχήμα και ορίζεται στα Β από τον Εύξεινο Πόντο, στα ΒΔ από τον Βόσπορο και την Προποντίδα, στα Δ από το Αιγαίο και στα Ν από τη… … Dictionary of Greek
Фриних (трагик) — Фриних (др. греч. Φρύνιχος) древнегреческий трагический поэт, живший в конце VI начале V веков до н. э. Биография Относительно даты и места рождения Фриниха нет никаких сведений. Существует упоминание, что он был сыном… … Википедия
ιππομάχος — (3ος αι. π.Χ.). Πολιτικός της Μιλήτου. Όταν γύρισε με τη βοήθεια των Σελευκιδών από την εξορία, όπου τον είχε στείλει ο τύραννος της Μιλήτου, Τίμαρχος, ο Ι. έδιωξε τον τελευταίο. Στη συνέχεια ο Ι. κατέλαβε σημαντική θέση, επειδή τον τίμησαν ως… … Dictionary of Greek
Αναξίμανδρος — I (Μίλητος 611/10 – 547/6 π.Χ.). Φιλόσοφος. Για τη ζωή του δεν υπάρχουν σαφείς μαρτυρίες. Ήταν πάντως αρχηγός της Σχολής της Μιλήτου στα μέσα του 6ου αι., μετά τον Θαλή. Από το έργο του διασώζεται μια περικοπή που αναφέρει ο Αριστοτέλης και… … Dictionary of Greek
Ελλάδα - Τέχνη (Αρχαιότητα) — ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΤΕΧΝΗ Η απαρχή της αρχαίας ελληνικής τέχνης τοποθετείται συνήθως περί το 1100 π.Χ., μετά την κάθοδο των Δωριέων. Μετά την αποκρυπτογράφηση της Γραμμικής Β’ και την ανάγνωση των πινακίδων των ανακτόρων της Πύλου, των Μυκηνών, των… … Dictionary of Greek
Μίλητος — I Μυθολογικό πρόσωπο, ιδρυτής της Μιλήτου, φίλος του Σαρπηδόνα. Οι αρχαίοι συγγραφείς αναφέρουν τον μύθο του με μερικές παραλλαγές. Ο Απολλόδωρος υποστηρίζει πως ήταν γιος του Απόλλωνα και της Αρείας, ενώ ο Οβίδιος τον αποκαλεί Δικωνίδη, δηλαδή… … Dictionary of Greek
Фриних греческий трагик — (Φρύνιχος) сын Полифрадмона, афинянин, один из древнейших греческих трагиков после Фесписа (Θέσπις); первую победу одержал в 511 г. до Р. Х.; умер, как и Эсхил, в Сицилии, не раньше 476 г., так как в этом году он еще ставил свои трагедии. Подобно … Энциклопедический словарь Ф.А. Брокгауза и И.А. Ефрона
Фриних, греческий трагик — (Φρύνιχος) сын Полифрадмона, афинянин, один из древнейших греческих трагиков после Фесписа (Θέσπις); первую победу одержал в 511 г. до Р. Х.; умер, как и Эсхил, в Сицилии, не раньше 476 г., так как в этом году он еще ставил свои трагедии. Подобно … Энциклопедический словарь Ф.А. Брокгауза и И.А. Ефрона