-
1 αμηχανών
ἀμήχανοςwithout means: masc /fem /neut gen pl (attic epic doric)ἀμηχανάωto be: pres part act masc voc sgἀμηχανάωto be: pres part act neut nom /voc /acc sgἀμηχανάωto be: pres part act masc nom sg (attic epic ionic)ἀμηχανάωto be: pres part act masc nom sg (attic epic doric ionic)ἀμηχανέωpres part act masc voc sgἀμηχανέωpres part act neut nom /voc /acc sgἀμηχανέωpres part act masc nom sg (attic epic ionic)ἀμηχανέωpres part act masc nom sg (attic epic doric ionic)ἀμηχανήςmasc /fem /neut gen pl (attic epic doric) -
2 ἀμηχανῶν
ἀμήχανοςwithout means: masc /fem /neut gen pl (attic epic doric)ἀμηχανάωto be: pres part act masc voc sgἀμηχανάωto be: pres part act neut nom /voc /acc sgἀμηχανάωto be: pres part act masc nom sg (attic epic ionic)ἀμηχανάωto be: pres part act masc nom sg (attic epic doric ionic)ἀμηχανέωpres part act masc voc sgἀμηχανέωpres part act neut nom /voc /acc sgἀμηχανέωpres part act masc nom sg (attic epic ionic)ἀμηχανέωpres part act masc nom sg (attic epic doric ionic)ἀμηχανήςmasc /fem /neut gen pl (attic epic doric) -
3 αμηχάνων
ἀμήχανοςwithout means: masc /fem /neut gen plἀ̱μηχάνων, ἀμηχανάωto be: imperf ind act 3rd pl (doric aeolic)ἀ̱μηχάνων, ἀμηχανάωto be: imperf ind act 1st sg (doric aeolic)ἀμηχανάωto be: imperf ind act 3rd pl (homeric ionic)ἀμηχανάωto be: imperf ind act 1st sg (homeric ionic)ἀ̱μηχάνων, ἀμηχανέωimperf ind act 3rd pl (doric aeolic)ἀ̱μηχάνων, ἀμηχανέωimperf ind act 1st sg (doric aeolic)ἀμηχανέωimperf ind act 3rd pl (homeric ionic)ἀμηχανέωimperf ind act 1st sg (homeric ionic) -
4 ἀμηχάνων
ἀμήχανοςwithout means: masc /fem /neut gen plἀ̱μηχάνων, ἀμηχανάωto be: imperf ind act 3rd pl (doric aeolic)ἀ̱μηχάνων, ἀμηχανάωto be: imperf ind act 1st sg (doric aeolic)ἀμηχανάωto be: imperf ind act 3rd pl (homeric ionic)ἀμηχανάωto be: imperf ind act 1st sg (homeric ionic)ἀ̱μηχάνων, ἀμηχανέωimperf ind act 3rd pl (doric aeolic)ἀ̱μηχάνων, ἀμηχανέωimperf ind act 1st sg (doric aeolic)ἀμηχανέωimperf ind act 3rd pl (homeric ionic)ἀμηχανέωimperf ind act 1st sg (homeric ionic) -
5 αμηχανεω
1) недоумевать, быть в недоумении, находиться в затруднении, быть смущенным или обеспокоенным(τι Aesch., Eur., Thuc., τινι Aesch., Luc., περί τινος Eur. и πρός τι Aesop.)
ποῖ λόγων, ἀμηχανῶν, ἔλθω ; Soph. — что сказать мне в своей растерянности?;ἀ. ἀμύνειν τινί Plut. — не быть в состоянии помочь кому-л.2) терпеть нуждуἀ. χρήματος οὐδενός Her. — ни в чем не нуждаться;
βιοτεύειν ἀμηχανῶν Xen. — жить в нужде -
6 ἀμήχανος
A without means or resources, helpless, Od.19.363;πενία ἀ. B.1.61
;πόριμον αὑτῷ τῇ πόλει δ' ἀ. Ar.Ra. 1429
;ἀ. καὶ ἄτεχνος Pl.Plt. 274c
; of animals, opp. εὐμήχανος, Arist.HA 614b34: hence,2 incapable, awkward,ἀφραδέες καὶ ἀ. h.Ap. 192
, cf. Theoc.1.85;τὸν ἀ. ὀρθοῦν A.Th. 227
;ἀ. γυνή E.Hipp. 643
; ἀ. εἴς τι awkward at thing, Id.Med. 408. Adv., ἀμηχάνως ἔχειν, = ἀμηχανεῖν, A.Ch. 407, E., etc.3 c. inf., at a loss how to do, unable to do,τὸ δὲ βίᾳ πολιτῶν δρᾶν ἔφυν ἀ. S.Ant.79
; - ώτατος ὅ τι χρὴ λέγειν πορίσασθαι [D.]60.12, etc.II more freq. in pass. sense, allowing of no means:b of things, hard, impossible, τοῦτό μ' ἄνωγας ἀμήχανον ἄλλο τελέσσαι ib. 14.262;τοῦτο δ' ἀ. εὑρεῖν Pi.O.7.25
, cf. Hdt.1.48; ὁδὸς ἀ. εἰσελθεῖν road hard or impossible to enter on, X.An.1.2.21;ἀ. ἐστὶ γενέσθαι Emp.12
, cf. Hdt. 1.48, 204, S.Ant. 175, etc.: abs., ἀμήχανα impossibilities, ἀμηχάνων ἐρᾶν ib.90, cf. 92;δεινὸς.. εὑρεῖν κἀξ ἀ. πόρον A.Pr.59
, cf. Ar.Eq. 759: [comp] Sup., Them. in Ph.91.12.2 against whom or which nothing can be done, irresistible, freq. in Hom. of Zeus, Hera, Achilles; ἀ. ἐσσι, ἀ. ἔπλευ, Il.10.167, 16.29;Ἔρος.. ἀ. ὄρπετον Sapph.40
.b of things, ἀ. ἔργα mischief without help or remedy, Il.8.130; ;κήδεα Archil.66
; (lyr.); ἄλγος, νόσοι, S.El. 140 (lyr.), Ant. 363 (lyr.);συμφορά Simon.5.11
, cf. E.Med. 392; κακόν ib. 447: [comp] Comp.-ωτέρα, ἀγλαΐα Them.Or.4.51c
.c esp. of dreams, inexplicable, not to be interpreted, Od.19.560.3 extraordinary, enormous,ποταμῶν ἀ. μεγέθη Pl.Phd. 111d
;; ἀμή χανον εὐδαιμονίας an inconceivable amount of happiness, Id.Ap. 41c: freq.c.acc., ἀ. τὸ μέγεθος, τὸ κάλλος, τὸ πλῆθος, etc., i.e. inconceivable in point of size, etc., Id.R. 584b, 615a, X.Cyr.7.5.38: c. dat.,ἀ. πλήθει τε καὶ ἀτοπία Pl.Phdr. 229d
(nisi leg. ἀμηχάνων πλήθη τε καὶ ἀτοπίαι, where ἀ. = monsters): abs., infinitely great,δύναμις Plot.5.3.16
.b freq. in Pl. withοἷος, ὅσος, ἀμήχανον ὅσον χρόνον Phd 95c
; ἀμηχάνῳ ὅσῳ πλέονι by it is impossible to say how much more, R.588a;ἀμή χανόν τι οἷον Chrm.155d
. Adv.,ἀμηχάνως ὡς εὖ R.527e
;ἀ. γε ὡς σφόδρα Phdr.263d
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀμήχανος
-
7 πόρος
πόρος, ὁ (πείρω), 1) der Weg durch einen Fluß, Durchgang, Furth; Ἀλφειοῖο, Il. 2, 592; ὅτε δὴ πόρον ἷξον ἐϋῤῥεῖος ποταμοῖο, 14, 433. 21, 1. 24, 692; so auch πόρους ἁλὸς ἐξερεείνων, die Uebergänge, Wege des Meeres, Od. 12, 259; π όρος Ὠκεανοῖο, Hes. Th. 292; Ἀλφεοῦ πόρῳ κλιϑείς, Pind. Ol. 1, 92, vgl. 2, 13. 6, 28; auch für Meer selbst, πρὸς Ἰόνιον πόρον, N. 4, 53 (vgl. Strab. 8, 7, 2); u. allgemein Pfa d, ἑλίσσων βίου πόρον, I. 7, 15; Aesch. sagt auch αἰϑέρα ϑ' ἁγνὰν πόρον οἰωνῶν, Prom. 281; vgl. ὁδοὺς ἀϑύμους καὶ παρόρνιϑας πόρους τιϑέντες, Eum. 740; bes. aber auch Meerespfad, Furth, κυματίας, Suppl. 541, ἁλμήεις, 824, ἁλίῤῥοϑοι, Pers. 359, u. oft; u. vom Fluß, πόρον δ' Ἰσμηνὸν οὐκ ἐᾷ περᾷν, Spt. 360; πόρου οὐ διαβὰς Ἅλυος ποταμοῖο, Pers. 848; πόροι ἁλίῤῥοϑοι, Soph. Ai. 407; Διρκαῖος πόρος, Eur. Phoen. 737, u. öfter; der Uebergang, die Brücke, Her. 4, 136. 140. 7, 10, 3. 8, 111; übh. der zum Uebergang geeignete Ort, 8, 115; Thuc. 7, 78; die Meerstraße, 1, 120; übh. Gang, Plat. Epin. 982 b u. Sp.; ἡ παρακομιδὴ διὰ τοῠ πότου, Pol. 3, 43, 3; διάραντες τὸν πόρον, 1, 37, 1, u. öfter. – 2) Ausgang, Oeffnung, Loch, bes. die Poren des menschlichen u. thierischen Leibes, Plat. Men. 76 c u. öfter u. Sp., bes. Medic. u. Plut.; vgl. τῶν ἐσϑιόντων ἀνεκάϑηραν τοὺς πόρους Anaxipp. bei Ath. IX, 404 (v. 16), u. Damoxen. ib. III, 102 (v. 29); – πόρος ἀκουστικός, S. Emp. pyrrh. 1, 50. – Arist. nennt auch die Nervenfäden so u. die Fäden, woran sich manche Insektenlarven aufhängen. – 3) Uebertr., die Art u. Weise zu einem Ziele zu gelangen, Mittel u. Wege dazu, Ausweg, Hülfsmittel, δεινὸς γὰρ εὑρεῖν κἀξ ἀμηχάνων πόρους, Aesch. Prom. 59; οἵας τέχνας τε καὶ πόρους ἐμησάμην, 475; τῶν ἀδοκήτων πόρον εὗρε ϑεός, Eur. Med. 1418; τίς ἄν πως πόρος κακῶν γένοιτο, Alc. 211; τίς πόρος ἔσται περὶ τούτου, Ar. Eccl. 653; so Her. 2, 2. 3, 156; πόρον τινὰ εὑρίσκω τοῠ ζητήματος, Plat. Theaet. 191 a; τίνα ἐπὶ τούτῳ πόρον καὶ λόγον ἀνευρίσκομεν, Legg. VI, 752 e; auch das Erwerben, ἀγαϑῶν, Men. 78 e; ἔχοντες τοσούτους πόρους πρὸς τὸ ὑμῖν πολεμεῖν, Xen. An. 2, 5, 20, vgl. Cyr. 1, 6, 9; Dem. u. Folgde; περὶ πόρον γίγνεσϑαι χρημἀτων, Pol. 17, 17, 2. Uebh. die Einkünfte, wie Xen. ein Buch περὶ πόρων geschrieben hat.
-
8 φυγή
φυγή, ἡ, die Flucht; Od. 10, 117. 22, 306; Aesch. Pers. 462. 473 u. öfter, wie Soph., auch im plur., τόσων δ' ἀμηχάνων φυγὰς ξυμπέφρασται Ant. 360, d. i. Heilmittel; αἱ φυγαί auch Ar. Eccl. 243; in Prosa; φυγῇ φεύγειν Plat. Conv. 195 b, u. öfter; auch im plur., Valck. Eur. Hipp. 1043. – Bes. Landesverweisung, Verbannung, νῦν μὲν δικάζεις ἐκ πόλεως φυγὴν ἐμοί Aesch. Ag. 1386; δημήλατος Suppl. 609; ἐμοὶ ζητῶν ὄλεϑρον ἢ φυγὴν ἐκ τῆςδε γῆς Soph. O. R. 659; φυγῇ ζημιοῠν Eur. Or. 898, u. öfter; φυγὴν ἑωυτῷ ἐπιβαλὼν ἐκ Λακεδαίμονος, sich selbst Verbannung aus Lacedämon auflegend, Her. 8, 3; φυγὴν καταγιγνώσκειν τινός Andoc. 1, 106; Lys. 14, 38; φυγὴν φεύγειν, landflüchtig sein, in der Verbannung leben, Plat. apol. 21 a; φυγαῖς ἐζημιωμένος Isocr. 4, 116; ϑάνατον ἢ φυγὴν τῇ τιμωρίᾳ τὸ τέλος ἐπιτιϑείς Plat. Legg. V, 735 e, u. sonst. – Auch = οἱ φυγάδες, die Landesverwiesenen, Verbannten, κατάγειν τὴν φυγήν Xen. Hell. 5, 2,9; vgl. Thuc. 8, 64; Aesch. 2, 143; κατάγειν τὰς φυγάς Plut. Flamin. 12; auch bei Plat. Legg. III, 682 e ist τὰς τότε φυγάς bessere Lesart als τοὺς τότε φυγάδας. – Adjectivisch = φυγάς erklärt man es Eur. Or. 1468 El. 216, φυγῇ ποδὶ ἴχνος ἔφερεν, φυγῇ ἐξαλύξωμεν ποδί, richtiger aber werden die beiden dat. unabhängig von einander genommen, in der Flucht, fliehend mit dem Fuße.
-
9 εὑρίσκω
εὑρίσκω, fut. εὑρήσω, u. εὑρῶ, Polem. 2, 40 u. VLL.; aor. εὗρον (εὑρέ, εὑρεῖν, bei Sp. auch εὕρησα, Man. 5, 137; Nonn.), perf. εὕρηκα, εὕρημαι, aor. p. εὑρέϑην, fut. p. εὑρεϑήσομαι, z. B. Soph. O. R. 108; dafür auch εὑρήσομαι, Xen. An. 5, 8, 22, durch Suid. vertheidigt; εὑρητέος, Ar. Nub. 717; εὑρετέος, Thuc. 3, 45, wie εὑρετός, Xen. Mem. 4, 7, 6; aor. med. εὑρόμην, bei Sp. auch εὑράμην, Ep. ad. 208 ( App. 274); ηὕραο Antiphil. 24 (IX, 29); εὑράμενος Ep. Hebr. 9, 12; vgl. Lob. zu Phryn. p. 139 ff., wo er auch die Seltenheit des Augments nachweis't; – finden, – a) zufällig finden, antreffen, von Personen u. Sachen; εὗρεν δ' εὐρύοπα Κρονίωνα ἄτερ ἥμενον ἄλλων Il. 1, 498, öfter; μὴ ἐπίσπαστον κακὸν εὕρῃ, daß er nicht in ein selbstverschuldetes Unglück gerathe, Od. 24, 462, wie im med., κακὸν εὕρετο, er fand sich, zog sich ein Unglück unversehens zu, 21, 304 (vgl. αὐτὸς εὑρόμην πόνους Aesch. Prom. 267, μελέους ϑανάτους Spt. 861, s. unten); εὑρὼν ἐν Κιϑαιρῶνος πτυχαῖς Soph. O. R. 1026; εὕρημα οὐκ οἶσϑ' οἷον εὕρηκας τόδε Eur. Med. 716, u. sonst bei Dichtern u. in Prosa. – Mit doppeltem accus., τοὺς ϑεοὺς κακούς Soph. Phil. 452; bes. pass., ge-, erfunden werden, ἢν εὑρεϑῇς ἐς τήνδε μὴ δίκαιος ὤν Tr. 410, vgl. Ai. 750. 1114; ἀδικοῠσα εὑρέϑη Eur. Hec. 270, u. A., bes. bei Sp. oft Umschreibung für εἶναι; – im act. so, in Erfahrung bringen, auch = begreifen, einsehen, übergehend in die Bdtg – b) finden, was man sucht, ausfindigmachen, bes. auch geistig, ersinnen, entdecken, οὐδέ τι μῆχος εὑρέμεναι δυνάμεσϑα Od. 12, 392; eben so τέκμωρ, einen Ausweg auffinden, 4, 374; ὁδόν u. ä., Pind. u. die Tragg., wie ἐξ ἀμηχάνων πόρους Aesch. Prom. 59; λινόπτερ' εὗρε ναυτίλων ὀχήματα 466; μηχανὴν σωτηρίας Spt. 191; πόϑεν δ' ἂν εὕροις τῶν ἐμῶν σὺ πημάτων ἄρηξιν Soph. El. 863; τὰ κακῶς εὑρημέν' ἔργα O. C. 1190; εὑρέ τιν' ἀπόκινον Ar. Equ. 20; εὑρίσκουσι σφίσιν ἐοῦσαν τὴν ἀρχὴν τῆς ἔχϑρης, sie machen ausfindig, bringen heraus, daß, Her. 1, 5; ξυμμάχους Plat. Legg. VI, 754 b; φάρμακον Phaedr. 230 c; σωτηρίαν τῷ ἀνϑρώπῳ Prot. 321 d, u. sonst, bes. oft in Vbdgn wie εἰ εὕρηκεν ἢ μεμάϑηκεν Lach. 186 c; ἢν τῷ σφενδονᾶν ἐϑέλοντι ἀτέλειαν εὑρίσκωμεν Xen. An. 3, 3, 18, u. sonst; – erwerben, erlangen, δόξαν Pind. P. 2, 64; πὺξ ἀρετὰν εὑρόντα Ol. 7, 89; οὐρανῷ στηρίζον εὑρήσεις κλέος Eur. Bacch. 972; häufiger im med., sich verschaffen, erwerben (s. auch oben a), εἴ τιν' ἑταίροισιν ϑανάτου λύσιν ἠδ' ἐμοὶ αὐτῷ εὑροίμην Od. 9, 422; εὑρίσκοντο ϑεῶν παλάμαις τιμάν Pind. P. 1, 48; κλέος εὑρέσϑαι 3, 114; αὐτὸς μοῖραν εὕρετ' ἀσφαλῆ Aesch. Ag. 1570; καὶ ταῦτα πάντα σοῦ ϑανόντος εὑρόμην Soph. Ai. 1002; εὕρετο πᾶν ἄν Ar. Ach. 640; oft in Prosa, τιμωρίην Her. 3, 148; παρὰ δέ σφι εὕροντο ἑστάναι, sie erlangten es von ihm, 9, 28; εὑρίσκεσϑαι, ἤν τι δύνωνται, ἀγαϑόν Xen. An. 2, 1, 8; 7, 1, 31; ὠφέλειαν ἀπό τινος Thuc. 1, 31; ἄδειαν εὑρόμενος, nachdem er Schutz für sich erlangt hatte, Andoc. 1, 15; ἀτέλειαν, δωρεάς, Dem. 20, 1. 15; οὔτε μακρὸν οὔτε μέγα εὑρημέναι 19, 17; μηδενὶ ἐξέστω ἔτι Ἀϑηναίῳ γίγνεσϑαι μὴ εὑρομένῳ παρὰ τοῠ δήμου τῶν Αϑ., wenn er sich nicht die Erlaubniß dazu vom Volke verschafft hat, 59, 104, im Psephisma; ὠφέλειαν Arr. An. 2, 15, 4. – c) von Waaren, einen Käufer finden, Geld einbringen, Her. ὅκως εὑροῠσα πολλὸν (ἀργύριον) πρηϑείη, d. i. für viel Geld, 1, 195; ἄλλα χρήματα ἃ εὗρε πλέον ἢ ἑβδομήκοντα τάλαντα Xen. Hell. 3, 4, 24, die mehr als 70 Talente einbrachten; οἰκία εὑρίσκουσα διςχιλίας Is. 8, 35; Pol. 31, 7, 12; ähnl. absolut, οὐδὲ τῆς ἀξίας ἕκαστον τῶν κτημάτων ἀπεδίδοτο, ἀλλὰ τοῦ ἤδη εὑρίσκοντος Aesch. 1, 96, wie Xen. ὅταν τις οἰκέτην ἀποδιδῶται τοῠ εὑρόντος Mem. 2, 2, 5, d. i. um jeden Preis; τὸ ἀργύριον εὑρόν das eingekommene Geld, Inscr. 93.
-
10 εὖ-μήχανος
εὖ-μήχανος, gewandt, bes. im Ersinnen von Mitteln u. Wegen, um Etwas auszuführen, erfindungsreich, u. von Sachen, sinnreich, mit Kunst erdacht; εὐμήχανοι καὶ τέλειοι heißen die Eumeniden Aesch. Eum. 359; ἐκ τῶν ἀμηχάνων πόρους εὐμηχάνους πορίζων, sinnreiche Auswege, Ar. Equ. 759; πολλαὶ ἐπίνοιαι καὶ εὐμήχανοι εἰς τέχνας λέγονται Plat. Rep. X, 600 a, vgl. Prot. 344 d; τῶν δ' ἀργίων ὀρνίϑων οἱ μὲν εὐμήχανοι πρὸς τὸν βίον, sich ihren Lebensunterhalt zu verschaffen, οἱ δ' ἀμηχανώτεροι, Arist. H. A. 9, 11; Sp., ἐν ταῖς ἐπινοίαις D. Sic. 20, 92; λόγοι Luc.; auch c. gen., ἁλίων ἔργων Opp. Hal. 4, 593, wie Plat. Crat. 408 b; τὸ περὶ τὰς ἐνεργείας εὐμήχανον, = εὐμηχανία, Plut. Symp. 7, 1, 3. – Adv., εὐμηχάνως δόρυ πεποιημένον, sinnreich, kunstreich, Plut. Pericl. 31; a. Sp.
-
11 οὗτος
οὗτος, αὕτη, τοῦτο (für ΤΟΥΤΟΣ, ΤΑΥΤΗ, von welchen Formen auch die andern Casus genommen werden, nur nom. plur. masc. u. fem. lautet noch οὗτοι, αὗται, vgl. ὁ, ἡ, τό), demonstrat. zu ΠΟΣ, bestimmter hinweisend als ὁ; – 1) dieser, diese, dieses, Hom. u. Folgde; mit Hinweisung auf einen Relativsatz, οὐχ ἑκὰς οὗτος ἀνήρ, ὃς λαὸν ἤγειρα, Od. 2, 40. 6, 201. 7, 48 u. sonst; Hes. O. 291; πάντες οὗτοι, οὓς ὁρᾶτε, βάρβαροι, Xen. An. 1, 5, 16; ὅλην ταύτην, ἣν λέγεις, κοινωνίαν, Plat. Rep. V, 449 e; auch ταῦτα ἕκαστα λέγων, ὅσα δὴ πάϑες, Od. 14, 362; oft dem Relativum nachgstzt, s. 2 c; – ohne dieses, bald stärker, bald schwächer hinzeigend, sowohl substantivisch allein stehend, οὗτος δέ μοι φίλος μέγιστος Soph. Phil. 581, öfter bei den Tragg., wie in Prosa, als auch adjectivisch, wo dann das dabeistehende Substantivum regelmäßig den Artikel bei sich hat, entweder οὗτος ὁ σοφός, Soph. O. R. 568, oder umgestellt, ὁ μάντις οὗτος, 562; τούτου τἀνδρός, Tr. 350; τοῦ λόγου τούτου, O. R. 520; ἡ σεμνὴ αὕτη καὶ ϑαυμαστὴ ἡ τῆς τραγῳδίας ποίησις, Plat. Gorg. 502 b; ἀναδήσω καὶ τὴν τούτου ταυτηνὶ τὴν ϑαυμαστὴν κεφαλήν, Conv. 213 e. – Wenn der Artikel fehlt, so ist das Substantivum als Prädicat zu betrachten, ταύτην, ἔφη, γνώμην ἔχω ἔγωγε, eigtl. dies habe ich als meine Ansicht, dies ist meine Ansicht, Xen. An. 2, 2, 12; ἔνεστι γάρ πως τοῦτο τῇ τυραννίδι νόσημα, eigtl. dies als eine Krankheit; τούτῳ γὰρ Ἄρης βόσκεται φόνῳ βροτῶν, Aesch. Spt. 226, wo das subst. als eine Erklärung hinzugesetzt ist, daran, nämlich am Morde; αὕτη γὰρ ἦν σοι πρόφασις, Soph. Phil. 1022, u. öfter, wo also οὗτος ebenfalls substantivisch gebraucht ist, obwohl an manchen Stellen der Dichter der Artikel, wie auch in anderen Vrbdgn bloß ausgelassen scheint. – Eben so ist es aufzufassen, wo es ausdrücklich auf Etwas hinzeigt und im Deutschen mit heda! du da! übersetzt werden kann, οὗτος, τί ποιεῖς; Aesch. Suppl. 889; οὗτος, σὲ προςμολεῖν καλῶ, Soph. Ai. 71, vgl. 1026; οὗτος σύ, πῶς δεῦρ' ἦλϑες; O. R. 532; O. C. 1632; Ἱπποκράτης οὗτος, μή τι νεώτερον ἀγγέλλεις; Plat. Prot. 310 h; auch mit dem Artikel, ὁ Φαληρεὺς οὗτος Ἀπολλόδωρος, οὐ περιμενεῖς; Conv., u. A. Daher es oft geradezu mit »hier«, »da« übersetzt werden kann, τίς δ' οὗτος κατὰ νῆας ἔρχεαι οἶος; Il. 10, 82, wer bist du, der da allein geht? οὗτος, ἔφη, ὄπισϑεν προςέρχεται, da kommt er her, Plat. Rep. I, u. A.; ὅπου 'στίν; αὑτηί, da! Ar. Nubb. 214. – In solchen Vrbdgn steht das Hauptwort ohne Artikel, πολλὰ δὲ ὁρῶ ταῦτα πρόβατα, ich sehe da viel Schaafe, Xen. An. 3, 5, 9; οὐ γὰρ ὁρῶμεν, εἰ μὴ ὀλίγους τούτους ἀνϑρώπους, 4, 7, 5; οὗτος ἀνήρ, Plat. Gorg. 467 b; 489 b 505 c; ὃ σὺ λέγεις τοῠτο, was du da sagst, Prot. 342 a; τί οὖν δὴ τοῦτο λέγεις; was sagst du da? Gorg. 452 d; Ar. Pax 275 sagt auch ταῦτ', ὦ δέσποτα, hier, Herr! oder ja, Herr! – 2) Besonders zu bemerken ist – a) daß οὗτος von ὅδε (s. dieses oben) sich so unterscheidet, daß es auf das nächst Vorhergehende, ὅδε auf das Folgende geht, ὡς, ὅταν τοῦτο λέγωμεν, τόδε λέγομεν, ὅτι, Plat. Men. 90 c; oder daß sich οὗτος auf ein entfernteres, ὅδε auf ein näheres Nomen bezieht, τούτω μὲν (auf die v. 104 erwähnten Rosse des Nestor bezüglich) ϑεράποντε κομείτων· τώδε (auf die von dem redenden Diomedes erbeuteten Pferde des Aeneas) νῶι ἰϑύνομεν, Il. 8, 109; zuweilen geht es aber auch auf das Folgende, 13, 377 Od. 2, 306; Her. 2, 104; – ταῦτα, die zunächstliegenden Dinge, das Irdische, s. Heind. Plat. Phaed. 75 e. – b) wenn das, worauf durch οὗτος hingewiesen wird, nicht als gegenwärtig zu denken ist, so wird es als etwas Bekanntes, gewöhnlich Berühmtes dargestellt, ὁ μάντις οὗτος ἦν ἐν τῇ τέχνῃ, der bekannte Tiresias, von dem schon oft die Rede gewesen, Soph. O. R. 562; ὁ πάντ' ἄναλκις οὗτος, El. 293; vgl. αὕτη γὰρ ἡ λόγοισι γενναία γυνή, 279; οὗ ἔστιν ἐν Πυϑοῖ τοῦτο τὸ καλὸν ἀνάϑημα, Plat. Gorg. 472 a; Phaed. 69 c; selten verächtlich od. im üblen Sinne, wie iste, τούτους τοὺς συκοφάντας, die berüchtigten Sykophanten, Crit. 45 a; τούτους τοὺς πανδήμους ἐραστάς, Conv. 181 e; ἔχοντες τούτους τοὺς πολυτελεῖς χιτῶνας, die vornehmen Perser mit ihren bekannten kostbaren Kleidern, Xen. An. 1, 5, 8 u. sonst. – Bes. bezieht es sich auf das, wovon eben die Rede gewesen, im Gespräch auf das, was der Andere gesagt hat, oft bei Plat., wie iste; daher in der att. Gerichtssprache im Munde des Anwalts sowohl von dem, dessen Sache er führt, als gewöhnlich auf die entgegengesetzte Partei hinzeigend, aber auch auf die Richter, Oratt., auch, im plur., auf alle Zuhörer, Wolf Dem. Lpt. p. 222 ff. – c) ähnlich ist auch der Gebrauch des οὗτος nach einem Zwischensatze, wo es den Hauptsatz mit Nachdruck wieder aufnehmen soll, wo wir » wie gesagt« dafür setzen können, οὐδὲ Ἀριστέης, –, οὐδὲ οὗτος ἔφησε προσωτέρω ἀπικέσϑαι, Her. 4, 16, also auch dieser nicht, vgl. 4, 81; καὶ τὰς ἁμάξας ἃς παρεσκευάσατο Κῦρος, ἦσαν δὲ αὗται τετρακόσιαι, καὶ ταύτας διήρπασαν, Xen. An. 1, 10, 18; Κλέαρχος δὲ Τολμίδην, ὃν ἐτύγχανεν ἔχων παρ' ἑαυτῷ κήρυκα ἄριστον τῶν τότε, τοῦτον ἐκέλευσεν, 2, 3, 20, wo Krüger mehrere Beispiele aus Xen. anführt, wo aber wie 5, 7, 30, τοὺς δὲ νεκρούς, οὓς πρόσϑεν αὐτοὶ ἐκέλευον ϑάπτειν, τούτους διεπράξαντο, eigtl. eine Umstellung der Sätze anzunehmen, so daß τούτους τοὺς νεκρούς zusammenzuziehen u. in der Uebersetzung wenigstens es heißen kann »sie machten, daß man die Todten, welche –«; denn oft geht der relative Satz, auf den sich οὗτος bezieht, voran, vgl. ὃς γῆν πατρῴαν ἠϑέλησε μὲν πυρὶ πρῆσαι, τοῦτον πόλει τῇδ' ἐκκεκηρῦχϑαι, Soph. Ant. 203; u. mit Wiederholung des Nomens, Δαρεῖος βουλόμενος Ἰνδὸν ποταμόν, ὃς κροκοδείλους παρέχεται, τοῦτον τὸν ποταμὸν εἰδέναι, Her. 4, 44. – d) καὶ οὗτος, wie im Lat. isque, und zwar, ebenfalls das Frühere wieder aufnehmend und näher bestimmend, οὗτοι γὰρ μοῦνοι Ἰώνων οὐκ ἄγουσιν Ἀπατούρια· καὶ οὗτοι κατὰ φόνου τινὰ σκῆψιν, Her. 1, 147, vgl. 6, 11; ἀπόρων ἐστὶ καὶ ἀμηχάνων καὶ τούτων πονηρῶν, οἵτινες ἐϑέλουσιν, Xen. An. 5, 2, 21. Bes. ist καὶ ταῦτα eine geläufige Verbindung, und noch dazu, od. mit einem ganzen Satze durch da doch, obschon zu übersetzen, ἥτις τοιαῦτα τὴν τεκοῦσαν ὕβρισεν, καὶ ταῦτα τηλικοῦτος, u. noch dazu in diesem Alter, Soph. El. 614; Ὅμηρος οὔτε ἰχϑύσιν αὐτοὺς ἑστιᾷ καὶ ταῦτα ἐπὶ ϑαλάττῃ ἐν Ἑλληςπόντῳ ὄντας, obschon sie doch am Meere sind, Plat. Rep. III, 404 b; vgl. Xen. An. 1, 4, 12; Μένωνα δὲ οὐκ ἐζήτει, καὶ ταῦτα παρὰ Ἀριαίου ὤν, 2, 4, 15, eigtl. und dies that er, obgleich er vom Ariäos kam; Cyr. 2, 2, 12; auch nach dem partic., νῦν γοῦν, ἔφη, ἐπεχείρησας, οὐδὲν ὢν καὶ ταῦτα, dennoch, Plat. Rep. I, 341 c. Vgl. noch Aesch. Eum. 864 Prom. 951; – Καὶ ταῦτα μὲν δὴ ταῦτα, das wäre denn nun das, schließt eine längere Untersuchung ab, das mag denn sein, genug davon, Ar. Plut. 8; Plat. – Anders ist Ἀγίας καὶ Σωκράτης καὶ τούτω ἀπεϑανέτην, auch diese, wie et hi, et ipsi, sie wurden ebenfalls hingerichtet, Xen. An. 2, 6, 30, vgl. Krüger zu 1, 10, 18; ταῦτα δὲ ποιῶν καὶ οὗτος ἀποϑνήσκει, Hell. 6, 4, 34. – e) in der Antwort ist τοῦτο, ταῦτα, sc. ἔστι, dies ist so, so viel, wie ja, ἐὰν δέῃ μάχεσϑαι, ἆρ' οὐ πλουσίοις ἀνδράσι μαχοῦνται –; ναὶ τοῠτό γε, Plat. Rep. IV, 422 b; ἀλλ' εἰςίωμεν. – Ταῦτά γε, νῠν εἴπερ δοκεῖ, Ar. Vesp. 1008. – f) τοῦτο geht oft auf einen ganzen Satz, der gew. mit ὅτι ausgedrückt ist, oder mit dem acc. c. inf., τοῦτο γιγνώσκεις, ὅτι ὀργῆς νοσούσης εἰσὶν ἰατροὶ λόγοι; Aesch. Prom. 377; ἀτὰρ φράσον μοι τοῦτο, πόσον τι πλῆϑος ἦν νεῶν, Pers. 325; δέονται δέ σου καὶ τοῦτο, παραγενόμενον πεῖραν λαβεῖν, Xen. An. 6, 4, 33; ἀπὸ τοῠ αὐτομάτου τοῦτο ἐγένετο, ἐμὲ τεϑνάναι δή, Plat. Apol. 38 c; vgl. Soph. 234 b, οὐκοῦν τόν γ' ὑπισχνούμενον δυνατὸν εἶναι μιᾷ τέχνῃ πάντα ποιεῖν γιγνώσκομέν που τοῦτο ὅτι δυνατὸς ἔσται; oft bei Xen., vgl. An. 2, 6, 18. 3, 1, 7. 5, 7, 7; τοῦτο πάνυ χαλεπῶς φέρω, εἰ – Cyr. 5, 5, 12. – g) wenn auch gewöhnlich in Verbindungen, wie dieses ist die Ursache, αὕτη τούτου αἰτία, Plat. Prot. 323 a, gesagt wird, sich also οὗτος nach dem folgenden Prädikatssubstantivum im Genus richtet, so findet sich doch auch im Griechischen, wie bei uns, τοῦτο nicht bloß so, daß das Substantiv als eine Erklärung nachgesetzt wird, wie Xen. An. 4, 6, 3, τοῠτό γε δὴ μόνον διάφορον ἐν τῇ πορείᾳ ἐγένετο, ἡ τοῦ ἡγεμόνος κάκωσις καὶ ἀμέλεια, nämlich die Mißhandlung, womit man Od. 1, 159 vergleichen kann, τούτοισιν μὲν ταῦτα μέλει, κίϑαρις καὶ ἀοιδή, u. ταυτὶ γὰρ ἔγωγε ἀκούω Περικλέα πεποιηκέναι Ἀϑηναίους ἀργοὺς καὶ δειλοὺς καὶ φιλαργύρους, Plat. Gorg. 515 e, Rep. III, 407 a, sondern auch unmittelbar neben einander stehend, τοῦτό γε ϑάνατος ὀνομάζεται, Phaed. 67 d, u. oft bei Plat. Aehnlich καὶ τοῠτο κίνδυνος, Xen. An. 7, 7, 31, auch das ist zu fürchten, wenn man nicht τοῦτο für den acc. erklären will, in dieser Beziehung ist zu fürchten; denn – h) τοῦτο u. ταῦτα stehen auch für διὰ τοῦτο, wie man es gew. erkl., oder als accus. abs., in dieser Beziehung, in dieser Rücksicht, deshalb, καὶ μὴν μάλιστα τοῦτ' ἀφικόμην, ὅπως εὖ πράξαιμί τι, Soph. O. R. 1005; vgl. Eur. Andr. 212 I. T. 939; so ταῦτ' ἄρα, ταῦτ' οὖν, Ar. Pax 406 Av. 120; ἀλλ' αὐτὰ ταῦτα καὶ νῠν ἥκω, Plat. Prot. 310 e; ταῦτα δὴ ἐκαλλωπισάμην, ἵνα καλὸς παρὰ καλὸν ἴω, Conv. 174 a; vgl. Xen. Cyr. 1, 4, 27, der An. 4, 1, 21 sogar verbindet ταῦτα ἐγὼ ἔσπευδον καὶ διὰ τοῦτό σε οὐχ ὑπέμενον. – i) τοῦτ' ἐκεῖνο, s. ἐκεῖνος u. vgl. damit τοῦτ' ἐκεῖ, grade damals, Eur. Ion 566; τοῦτ' αὐτό, grade dies, τοῦτ' αὐτό, πρέσβυ, τοῦτό μ' εἰςαεὶ φοβεῖ, Soph. O. R. 1013; u. eben so mit wiederholtem οὗτος, τοῦτ' αὔτ' ἔχρῃζον τοῦτό σου μαϑεῖν, Tr. 407. – k) τοῦτο μέν – τοῦτο δέ, wie τὸ μέν – τὸ δέ bilden coordinirte Sätze, theils – theils, Her. u. A.; auch mit anderen Abweichungen, wie το ῦτο μέν – ἔπειτα δέ, Soph. Ant. 61, τοῦτο μέν – εἶτα, Ai. 672 O. C. 441, τοῦτο μέν – τοῦτ' αὖϑις, Ant. 165. – Ταύτῃ s. besonders.
-
12 ἀ-μήχανος
ἀ-μήχανος ( μηχανή), ohne Mittel u. Rath, Hom. zehnmal, in zwei Bedeutungen, Einer der nichts auszurichten weiß, Einer gegen den man nichts auszurichten weiß, πρὸς ὃν οὐκ ἔστι μηχανὴν εὑρεῖν, ὁ μὴ δυνάμενος μηχανὴν εὑρεῖν; Iliad. 10, 167 σὺ δ' ἀμήχανός ἐσσι, γεραιέ, Scholl. Aristonic. ἡ διπλῆ, ὅτι ἀμήχανος δύο σημαίνει, ἓν μὲν ἀνίκητος (corrupt), ἓν δὲ ἀντὶ τοῠ πρὸς ὃν οὐκ ἔστι μ ηχανὴν εὑρεῖν, ὅπερ καὶ νῠν σημαίνει, ἵνα τῶν πόνων ἀποστῇ; 15, 14 ἦ μάλα δη κακότεχνος, ἀμήχανε, σὸς δόλος, Ἕρη, Ἕκτορα δῖον ἔπαυσε μάχης, Scholl. Ariston. ἡ διπλῆ, ὅτι δύο σημαίνει ἡ λέξις, ἤτοι μὴ δυναμένη μηχανὴν εὑρεῖν, ἢ πρὸς ἣν οὐκ ἔστι μηχανήσασϑαι· ὅπερ καὶ ϑέλει εἰπεῖν; 16, 29 σὺ δ' ἀμήχανος ἔπλευ, Ἀχιλλεῠ, Scholl. Ariston. ἡ διπλῆ, ὅτι νῠν ἀμήχανος πρὸς ὃν οὐκ ἔστι μηχανήσασϑαι, οὐκ αὐτὸς μὴ δυνάμενος μηχανήσασϑαι; Od. 19, 363 ὤ μοι ἐγὼ σέο, τέκνον, ἀμήχανος· ἦ σε περὶ Ζεὺς ἀνϑρώπων ἡχϑηρε, Scholl. πρὸς ὃν, δηλονότι τὸν Δία, οὐκ ἔστι τινὰ μηχανὴν εὑρεῖν, bei welcher Erklärung die Interpunction nach ἀμήχανος wegfällt; 560 ἤτοι μὲν ὄνειροι ἀμήχανοι ἀκριτόμυϑοι γίγνονται, Scholl. πρὸς οὓς μηχανὴν εὑρεῖν οὐκ ἔστιν, man kann sie nicht deuten, weil sie ἀκριτόμυϑοι sind, d. h. verworren reden; Iliad. t 9, 273 οὐδέ κε κούρην ἦγεν ἐμεῠ ἀέκοντος ἀμήχανος· ἀλλά ποϑι Ζεὺς ήϑελε, Scholl. Nicanor. τὸ ἀμήχανος τοῖς ἑξῆς συναπτέον, ἵνα ἐπὶ τοῠ Διὸς ᾖ, πρὸς ὃν οὐδείς τι δύναται μηχανήσασϑαι; 13, 726 ἀμήχανός ἐσσι παραρρητοῖσι πιϑέσϑαι, acc. Graec., ἀμήχανος in Bezug auf das πιϑέσϑαι, man kann nichts mit dir anfangen, wenn es sich darum handelt, Anderer Rathe zu folgen; 14, 262 νῦν αὖ τοῠτό μ' ἄνωγας ἀμήχανον ἄλλο τελέσσαι; 8, 130. 11, 310 ἔνϑα κε λοιγὸς ἔην καὶ ἀμήχανα ἔργα γένοντο, καί νύ κεν –, εἰ μή –; – Theocrit. 1, 85 ἆ δύσερώς τις ἄγαν καὶ ἀμάχανός ἐσσι; Plat. vbdt es mit ἄτεχνος Polit. 274 c, ohne Hülfsmittel; ἀμήχανον ποιεῖν, τιϑέναι τινά Prot. 344 d, in Verlegenheit bringen; ἀμήχανος ἔφυν – δρᾶν, ich bin nicht im Stande, Soph. Ant. 79; γυναῖκες εἰς τὰ ἐσϑλὰ ἀμηχανώταται, ungeschickt zum Guten, Eur. Med. 408, vgl. Hipp. 643; ἀμηχανώτατος πορίσασϑαι ἃ χρὴ λέγειν Dem. 60, 12; mit ἄπορος vbdn Xen. An. 2, 5, 21, vgl. Cyr. 7, 5, 69; Ar. Ran. 1425 dem πόριμος entgegengesetzt; – Hes. O. 83 ἐπεὶ δόλον αἰπὺν ἀμήχανον ἐξετέλεσσεν; Hymn. Merc. 157 δεσμά; δύαι, δυςπραξίαι Aesch. Eum. 531. 739; νεφέλαι Spt. 209, βόσκημα πημονῆς Suppl. 695; κάματοι πολέμιοι Pind. P. 2, 19; ἄλγος, νόσος Soph. El. 138 Ant. 360; ξυμφορά, κακόν Eur. Med. 392. 447; vgl. Simonid. bei Plat. Prot. 344 c; κήδεα Archil. 31; ἄτη Ap. Rh. 2, 625 u. Sp. D.; τὰ ἀμήχανα heilloses Leid, παϑεῖν Eur. Hipp. 598; πολλὰ καίἀμήχανα Xen. An. 2, 3, 18; das Unmögliche τὰ ἀμήχανα Aesch. Pr. 59; τῶν ἀμ. ἐρᾶν nach dem Unmöglichen streben Soph. Ant. 90, τὰ ἀμ. ϑηρᾶν 92; τὰ ἀμήχανα ἐᾶν Eur. Heracl. 707; Ar. Equ. 756 ἐκ τῶν ἀμηχάνων πόρους ε ὐμηχάνους πορίζειν, das Unmögliche möglich machen; ἀμήχανόν ἐστι, es ist schwierig, unmöglich, mit folgd. Inf., Her. 1, 48. 204, μήποτε ἐγγίνηται damit arb. 5, 3; ebenso Folgende; ὁδὸς ἀμήχανος ἐςελϑεῖν ein Weg, auf dem es unmöglich ist einzudringen Xen. An. 1, 2, 21; ἀμήχανοι τὸ πλῆϑος Xen. Cyr. 7, 5, 38, ἀμήχανοι τὸ μέγεϑος Plat. Rep. IX, 584 b, eigtl. unmöglich zu zählen an Menge, in unermeßlicher Menge, unglaublich groß; πλῆϑος Tim. 39 d. κάλλος Conv. 218 e; ἀμήχανοι τὸ κάλλος Rep. X, 615 a; πλήϑει ἀμήχανοι Phil. 47 d. Häufig ist seit Plat. die Vbdg ἀμήχανος ὅσος, mirum quantum, ἀμήχανον ὅσον χρόνον unendlich lange Zeit Phaed. 80 c, σοφίαν ἀμήχανον ὅσην Euthyd. 275 c; ἀμήχανον οἷον Charm. 155 d, auf unaussprechliche Weise. – Adv. ebenso, ἀμηχάνως ὡς σφόδρα unglaublich sehr Phaedr. 263 d, vgl. Rep. VII, 527 o.
-
13 ἐράω
ἐράω, praes. u. impf. = ἔραμαι, wo der aor. u. das fut. angegeben sind, lieben, liebhaben, begehren, meist von leidenschaftlicher, sinnlicher Geschlechtsliebe, ἄνδρες ἐρῶντες Pind. Ol. 1, 80, der sonst, wie Hom., nur ἔραμαι hat, was zu vgl.; τῶν δὲ καλῶν οὔτι σὺ μοῠνος ἐρᾷς Theogn. 696; ἔρα τῆς γυναικός Her. 9, 108; ἐάν τίς του τύχῃ ἐρῶν ἢ ἄῤῥενος ἢ ϑηλείας Plat. Rep. V, 468 c; καὶ ἐπιϑυμεῖν Conv. 200 a; ὁ ἐρώμενος, der Geliebte, Phaedr. 239 a u. öfter, Xen. u. Folgde, wie ἡ ἐρωμένη, die Geliebte. – Es ist stärker als φιλέω, wie Xen. sagt ὥςτε οὐ μόνον φιλοῖο ἂν, ἀλλὰ καὶ ἐρῷο ὑπ' ἀνϑρώπων, Hier. 11, 11; vgl. Plut. Brut. 29 Βροῠτον δι' ἀρετὴν φιλεῖσϑαι μὲν ὑπὸ τῶν πολλῶν, ἐρᾶσϑαι δὲ ὑπὸ τῶν φίλων; Apollon. de constr. p. 292, 1 sagt συνετοῦ μέν ἐστι καὶ ἀγαϑοῦ τὸ φιλεῖν, καϑάπερ καὶ πατέρες παῖδας φιλοῦσιν, οὐ μὴν συνετοῦ τὸ ἐρᾶν (vgl. amare), vgl. Xen. Cyr. 5, 1, 10; – Plat. vrbdí οὐδὲ ἤρα οὐδὲ ἐφίλει Lys. 222 a; ἐρᾶν ἔρωτα Eur. Hipp. 31, vgl. 337; οὗτός ἐστιν ὁ Ἄρως, ὃν οἱ φαῠλοι τῶν ἀνϑρώπων ἐρῶσιν Plat. Conv. 181 b; Luc. Scyth. u. a. Sp.; τοσοῠτον ἔρωτα ἐρῶσιν ὠχροῠ καὶ βαρέος κτήματος Luc. Char. 11; – lieben in weiterer Bedeutung, Luft u. Gefallen an Etwas haben, begehren, ϑάνατος οὐ δώρων ἐρᾷ Aesch. frg. 147; μάχης Spt. 374; ἀμηχάνων, nach Unmöglichem trachtest du, Soph. Ant. 90; c. int., ὅς ϑανεῖν ἐρᾷ 220; τῆς σῆς οὐκ ἐρῶ τιμῆς τυχεῖν El. 356; ταλαιπώρων πραγμάτων Ar. Av. 135; κενούμενος ἐρᾷ πληροῠσϑαι Plat. Phil. 34 a; μαϑήματος Rep. VI, 485 b; φρονήσεως Phaed. 68 a; ἐρῶντες ἀνασώσασϑαι τὴν πατρῴαν δόξαν Xen. Hell. 7, 5, 16. – Das med. ἐράομαι, = ἔραμαι, findet sich Sapph. frg. 59; ἐρᾶται Theocr. 2, 149; so auch ἐράασϑε für ἐρᾶσϑε Il. 16, 208 zu erkl.
-
14 εραω
(impf. ἤρων) редко Hom., Sappho, Theocr., med.1) страстно любить, быть влюбленным(τῆς γυναικός τινος Her.; οὐκ ἐρᾷ πατέρ θυγατρός Xen.; πρός τινα Arst.)
ἐ. καὴ ἐπιθυμεῖν Plat. — пылать страстной любовью;ἐ. ἔρωτα Eur., Luc.; — пламенеть любовью;ὅ ἐρῶν Pind., Plut. — влюбленный, любящий;ὅ ἐρώμενος Plat., Arst.; — возлюбленный2) горячо любить(οὐ μόνον φιλεῖσθαι, ἀλλὰ καὴ ἐρᾶσθαι ὑπό τινος Xen.)
3) стремиться, страстно желать(μάχης Aesch.; πατρίδος Eur.; θανεῖν Soph.)
-
15 ευμηχανος
21) искусный, умелый, изобретательный (sc. Εὐμενίδες Aesch.; τινος Plat., περί τι и ἔν τινι Diod.)εὐ. λόγου Plat. — искусно говорящий;
εὐ. πρὸς τὸν βίον Arst. — умеющий находить средства к жизни2) искусно придуманный, остроумный(ἐπίνοιαι Plat.)
τῶν ἀμηχάνων πόρους εὐμηχάνους πορίζειν Arph. — находить остроумные выходы из затруднительных положений -
16 ευρισκω
(fut. εὑρήσω, aor. 2 εὗρον и ηὗρον, pf. εὕρηκα; pass. fut. εὑρεθήσομαι, aor. εὑρέθην, pf. ηὕρημαι) тж. med.1) находить, обнаруживать(θησαυρόν Arst.; χρυσοῦν δακτύλιον Luc.)
εὗρεν Κρονίδην Hom. — (Фетида) разыскала Кронида2) находить, получать, снискивать, (при)обретать(δόξαν, med. κλέος Pind.; med. τιμωρίην Her.; med. ὠφελίαν τινὰ ἀπό τινος Thuc.; ἀτέλειαν Xen.; med. Dem.; χάριν παρά τινι NT.)
κακὸν εὗρε и εὕρετο Hom. — его постигло несчастье;δίκην εὗρε Plut. — ему было предъявлено обвинение;τὰ ἔργα τοὺς λόγους εὑρίσκεται Soph. — дела находят себе выражение в словах;δεινὰ εὑρεῖν πάθη πρός τινος Soph. — тяжело пострадать по чьей-л. вине;εὑρέσθαι τι παρά τινος Lys. — добиться чего-л. от кого-л.3) находить, открывать, придумывать, изыскивать(μῆχός τι Hom.; ὁδόν Pind.; ἐξ ἀμηχάνων πόρους Aesch.; πημάτων ἄρηξιν Soph.; τὸ φάρμακόν τινος Plat.)
4) изобретать(τὸν βάρβιτον Pind.; ὀχήματα Aeschin.)
5) находить, обнаруживать, считать(τοὺς θεοὺς κακούς Soph.)
; pass. обнаруживаться, оказыватьсяἢν εὑρεθῇ λέγων σοὴ ταὐτά Soph. — если окажется, что он говорит то же самое, что и ты;
ἀδικοῦσα ἡμῶν οὐδὲν ἧσσον ηὑρέθη Eur. — оказалось, что она виновата не менее, чем мы6) задумывать, замышлять(φόνον τινί Eur.)
7) ( о товаре) приносить (ту или иную) выручку, т.е. продаваться (за известную цену)εὑ. πολλόν (sc. χρυσίον) Her. — продаваться за большие деньги;
-
17 πορος
ὅ1) место переправы, переправа, перевоз(Ἀλφειοῖο Hom.)
Πλούτωνος π. Aesch. = Στύξ ; ὅ π. τῆς διαβάσιος Her. — место переправы;πόρον οὐ διαβὰς ποταμοῖο Aesch. — не переправившись через реку2) пролив Hes., Aesch.π. Ἕλλης Arph. = Ἑλλήσποντος
3) море ( как проход или путь)(Ἰόνιος π. Pind.; Εὔξεινος π. Eur.)
4) поэт. течениеῥυτοὴ πόροι Aesch. — текучая вода;
πόροι ἁλός Hom. и ἐνάλιοι πόροι Aesch. — морские течения, т.е. моря;π. Σκαμάνδρου Aesch. — река Скамандр;βίου π. Pind. — течение (река) жизни5) искусственная переправа, мостλύειν τὸν πόρον Her. — разрушить мост
6) дорога, путь(οἰωνῶν Aesch.)
πορφυρόστρωτος π. Aesch. — устланный пурпуром путь;Διὸς πραπίδων πόροι Aesch. — пути Зевсовых мыслей7) анат. канал, пора(πόροι σπερματικοί Arst.)
τροφῆς π. Arst. — пищевод8) выход, способ, средство(πόρον τινὸς ἀνευρεῖν Her.; π. ἐξ ἀμηχάνων Aesch.; π. κακῶν Eur.)
πόροι πρὸς τὸ πολεμεῖν Xen. — способы (успешного) ведения войны;περὴ ἱματίων τίς π. ἔσται ; Arph. — каким способом раздобыть одежды?;τίν΄ ἀπορῶν εὕρω πόρον ; Eur. — как бы найти мне выход из безвыходного положения?9) доход, поступление, средства к жизниπ. и πόροι προσόδων или χρημάτων Xen., Dem. — денежные средства;
πόροι ἢ περὴ προσόδων — доходы или о поступлениях ( название сочинения Ксенофонта)10) поездка, путешествиеμακρᾶς κελεύθου π. Aesch. — далекое путешествие, дальний путь
-
18 εὐμήχανος
I of persons, skilful in contriving, inventive, opp. ἀμήχανος, A.Eu. 381 (lyr.), Pl.Prt. 344d, etc.: c. gen.,εὐμήχανος λόγου Id.Cra. 408b
;ἁλίων εὐ. ἔργων Opp.H. 4.593
: with a Prep., εὐ. πρὸς τὸν βίον, of birds, full of devices for supporting life, Arist.HA 614b34, cf. 616b34: [comp] Sup., of the bee, Gp.15.3.1;ἔν τινι D.S.20.92
: τὸ εὐ., = foreg., Plu.2.830c. Adv. - νως Ph. 1.170, Plu.Per.31, Aristaenet.2.15, etc.II [voice] Pass., of things, skilfully contrived, ingenious, (- ος πορίζειν Bentl.); .Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐμήχανος
-
19 εὑρίσκω
A , Th.7.67, etc.: [tense] aor. 2εὗρον Il.1.498
, etc., later ηὗρον or , etc.; [ per.] 3pl. , BGU1201.16 (i A.D.); imper. εὑρέ Hdn.Gr.2.23; [dialect] Ep. inf.εὑρέμεναι Od.12.393
: later [tense] aor. 1εὕρησα Man.5.137
; εὗρα v.l. in Ev.Luc.8.35, Act.Ap.5.10, (ἐν-) PGen.3.19 (ii A.D.): [tense] pf. , etc., [tense] pf. imper. [ per.] 2sg.εὕρηκε Nausicr.1
D.:—[voice] Med., [tense] fut.εὑρήσομαι Hdt.9.6
, Lys.13.9, etc.: [tense] aor. 2εὑρόμην Hom.
, [dialect] Att. ηὑρ- or εὑρ- A.Pr. 269, Th.1.58, etc.: [tense] aor.1εὑράμην Hes.Fr.116.3
(testes omnes), Str.12.34.4, Iamb.VP35.255, AP9.29 (Antiphil.), Epigr. ap. Paus.6.20.14, Ep.Hebr.9.12, IG3.900 (ii A.D.):—[voice] Pass., [tense] fut.εὑρεθήσομαι S.OT 108
, E.IA 1105, Isoc.9.41: [tense] aor. 1 ηὑρέθην or , etc.: [tense] pf. ηὕρημαι or εὕρ- A.Pers. 743 (troch), etc.—Hom. has only [tense] aor. [voice] Act. and [voice] Med., exc. ἔθ' εὑρίσκω (v.l. ἐφευρίσκω) Od.19.158. (Earlier [dialect] Att. Inscrr. have ηὑρέθην, ηὕρημαι, as IG22.1636.32, al., Epigr.Gr.35 (iv B.C.): (Magn. Mae., ii B.C.): the augm. is seldom found in Papyri,ηὕρισκεν PPetr. 3p.101
(iii B. C.); never in those of Men. or Phld.):— find, , etc.; εὕρημα εὑ., v. εὕρημα.2 c. part., find that..,εὕρισκε Λακεδαιμονίους.. προέχοντας Hdt.1.56
, cf. 1.5:—and in [voice] Pass.,ἤν εὑρεθῇς μὴ δίκαιος ὤν S.Tr. 411
, cf. OT 839, OC 946: with part. omitted, ὅταν τοὺς θεοὺς εὕρω κακούς (sc. ὄντας) Id.Ph. 452; εὑρήσει τοσαῦτα ἔτη (sc. ὄντα) Th.5.26; θῆλυς εὕρημαι (sc. ὤν) S.Tr. 1075;ἄνους ηὑρέθη Id.Aj. 763
.3 c. inf., εὕρισκε πρῆγμά οἱ εἶναι .. found that the thing for him was.., Hdt.1.79:—[voice] Med., εὑρίσκεται (sed leg. εὕρισκέ τε) ταῦτα καιριώτατα εἶναι ib. 125:—[voice] Act., also, find means, be able,οὐχ εὑρίσκει χρήσασθαι Arr.Epict.2.12.2
.4 εὑ. ὅπως .. to find by what means.., Th.7.67:—[voice] Med., c.inf., find out or discover how to..,ηὕρετο.. παύειν E.Med. 196
(anap.).5 [voice] Pass., εὑρέθη ὅτι .. it was found that.., LXX 1 Es.2.22(26).II find out, discover,οὐδέ τι μῆχος εὑρέμεναι δυνάμεσθα Od. 12.393
; , cf. Il.7.31;εὑ. ὁδόν Pi.P.10.29
;ἐξ ἀμηχάνων πόρον A.Pr.59
;μηχανὴν σωτηρίας Id.Th. 209
;πημάτων ἄρηξιν S.El. 875
;τινα ἐμοῦ βελτίονα Ar.Pl. 104
, etc.: abs.,εὕρηκα Archim.
ap. Plu.2.1094c:—[voice] Med.,εὕρετο τέκμωρ Il.16.472
; ὄνομ' εὕρεο think of a name to give him, Od.19.403;εἴ τιν' ἑταίροισιν θανάτου λύσιν.. εὑροίμην 9.422
.2 c. inf., get a chance of, be able, (ii/iii A.D.), cf. 17,20, PGrenf.1.64.3 (vi A.D.), etc.III devise, invent, , etc.; :—[voice] Med., τὰ δ' ἔργα τοὺς λόγους εὑρίσκεται deeds make themselves words, S.El. 625.IV get, gain, ἀρετάν, δόξαν, Pi.O.7.89, P.2.64; ; , cf. E.Med. 1107 (anap.); (lyr.);ἀφ' ὧν ὄνασιν εὕρωσι Id.El. 1061
; μέγ' εὑρεῖν κέρδος ib. 1305;εὑ. σωτηρίαν τῷ ἀνθρώπῳ Pl.Prt. 321c
; εὑ. μητρὶ φόνον bring about murder, E.El. 650: abs., acquire wealth, LXX Le.25.47:—[voice] Med., find or get for oneself, bring on oneself,οἷ.. αὐτῷ πρώτῳ κακὸν εὕρετο Od.21.304
(so in [voice] Act., );αὐτὸς ηὑρόμην πόνους A.Pr. 269
;μοῖραν ηὕρετ' ἀσφαλῆ Id.Ag. 1588
, cf. Th. 880 (lyr.): so in [tense] pf. [voice] Pass.,μέγα πένθος ηὕρηται S.Aj. 615
(lyr.); εὑρήσεται τιμωρίην will get for himself, obtain, Hdt.3.148, cf.9.26;ἀλεωρήν Id.9.6
;κλέος Pi.P.3.111
;ἄδειαν εὑρόμενος And.1.15
;ἀτέλειαν D.20.1
;εὑρίσκεσθαι ὠφελίαν ἀπό τινος Th.1.31
;τι παρά τινος IG12.108.47
, Lys.13.9; εὑ. παρά τινος c. inf., procure from him that.., Hdt.9.28;δεηθέντες οὐκ ἐδύναντο εὑρέσθαι Lys.14.20
.V esp. of merchandise, etc., fetch, earn money, εὑροῦσα πολλὸν χρυσίον having fetched a large sum, Hdt. 1.196;ηὗρε πλέον ἢ ἐνενήκοντα τάλαντα X.HG3.4.24
, cf. Vect.4.40; οἰκία εὑρίσκουσα δισχιλίας (sc. δραχμάς) Is.8.35; ἐγδίδομεν.. τοὺς θριγκοὺς.. ὅτι ἂν εὕρωσιν for what they will fetch, IG7.3073.7 (Lebad.); ἐρωτᾶν τί εὑρίσκει what it will fetch, Thphr.Char.15.4.2 of the sum or bid which secures an article or contract, οἰκέτην.. ἀποδίδοται τοῦ εὑρόντος sells for what he will fetch, X.Mem.2.5.5;τοῦ ἤδη εὑρίσκοντος ἀπεδίδοτο Aeschin.1.96
, cf. SIG966.37 (Attica, iv B.C.), 581.99 (Rhodes-Hierapytna, ii B.C.); ἐκτιθέτωσαν τὸ εὑρίσκον ἐφ' ἡμέρας δέκα the highest or winning bid, PRev.Laws48.16 (iii B.C.), cf. UPZ 112vi9 (iii B.C.); προσέβαλον αὐτῷ τοῦ εὑρίσκοντος ἀνὰ [x] ἱερεῖα [x] I have placed at his disposal [x] pigs at the current price of [x], PCair.Zen.161.5 (iii B.C.), cf. UPZ114(1).24 (ii B.C.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὑρίσκω
-
20 οὐκοῦν
A like οὔκουν, of οὐκ and οὖν, but differing in meaning and accent, cf. A.D. Conj.257.18sqq., Hdn.Gr.1.516, Phryn.PSp.98B.I in questions, inviting assent to an inference, or to an addition to what has already received assent, οὐκοῦν δοκεῖ σοι .. ; you think then, do you not, that.. ? X.Cyr.2.4.15, Mem.1.4.5, cf. 4.2.20, Pl.Prt. 332b, 360b-d, Cra. 416c, etc.: with hortatory subj., οὐκοῦν καὶ ἄλλους σε φῶμεν δυνατὸν εἶναι ποιεῖν (sc. ῥήτορας ἀγαθούς) ; Id.Grg. 449b: folld. by οὐ when a neg. answer is invited, ;Id.
Phlb. 43d, cf. Phd. 105e; ;D.
16.4.II in affirm. sentences, surely then,οὐκοῦν, εἰ ταῦτα ἀληθῆ, πολλὴ ἐλπὶς ἀφικομένῳ οἷ ἐγὼ πορεύομαι Pl.Phd. 67b
: with subj. or imper., οὐκοῦν διδάσκωμεν αὐτόν, ἀλλὰ μὴ λοιδορῶμεν let us teach him, then, Id.La. 195a; οὐκοῦν.. ἱκανῶς ἐχέτω let this then suffice, Id.Phdr. 274b, cf. 278b, Luc.DMort.23.3;οὐκοῦν ἂν ἤδη.. λέγοι Ar. Pax43
: with a prohibition,οὐκοῦν μὴ.. αὐτομολήσῃς Aeschin.1.159
; οὐκοῦν ὑπόλοιπον δουλεύειν slavery, then, is the only alternative, D.8.59.2 in replies, very well, yes, ἴωμεν .. Answ.οὐκοῦν ἐπειδὰν πνεῦμα τοὐκ πρῴρας ἀνῇ, τότε στελοῦμεν S.Ph. 639
; ἀμηχάνων ἐρᾷς. Answ.οὐκοῦν, ὅταν δὴ μὴ σθένω, πεπαύσομαι Id.Ant.91
; ἥξει γὰρ αὐτά, κἂν ἐγὼ σιγῇ στέγω. Answ. ; ἀπόλωλας, ὦ κακόδαιμον. Answ. ; ἴθι δὴ σκεψώμεθα .. Answ. οὐκοῦν χρή yes, let us do so, Pl.Plt. 289d, cf. 287c, Sph. 254d; surely, ;οὐκοῦν κλεινὴ καὶ ἔπαινον ἔχουσ'.. ἀπέρχῃ S.Ant. 817
(anap.).
- 1
- 2
См. также в других словарях:
ἀμηχανῶν — ἀμήχανος without means masc/fem/neut gen pl (attic epic doric) ἀμηχανάω to be pres part act masc voc sg ἀμηχανάω to be pres part act neut nom/voc/acc sg ἀμηχανάω to be pres part act masc nom sg (attic epic ionic) ἀμηχανάω to be pres part act masc … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀμηχάνων — ἀμήχανος without means masc/fem/neut gen pl ἀ̱μηχάνων , ἀμηχανάω to be imperf ind act 3rd pl (doric aeolic) ἀ̱μηχάνων , ἀμηχανάω to be imperf ind act 1st sg (doric aeolic) ἀμηχανάω to be imperf ind act 3rd pl (homeric ionic) ἀμηχανάω to be imperf … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
αμηχανώ — ἀμηχανῶ ( έω) (Α) [αμήχανος] 1. είμαι αμήχανος, βρίσκομαι σε αμηχανία, δεν ξέρω τί να κάνω 2. βρίσκομαι σε ένδεια, σε ανάγκη, έχω οικονομικές στενοχώριες, δεν επαρκώ για τις ανάγκες τού βίου 3. φρ. «ἀμηχανῶν βιοτεύω», ζω με στερήσεις … Dictionary of Greek
ευμήχανος — η, ο (ΑΜ εὐμήχανος, ον Α δωρ. τ. εὐμάχανος, ον) (για πρόσ.) επιτήδειος στο να επινοεί, επινοητικός, ευρετικός, εφευρετικός («οἱ μὲν εὐμήχανοι πρὸς τὸν βίον, οἱ δ ἀμηχανώτεροι» άλλοι μεν είναι επινοητικοί για τη συντήρηση τής ζωής, άλλοι δε… … Dictionary of Greek
ουκούν — οὐκοῡν, δωρ. τ. οὐκῶν (Α) επίρρ. 1. (σε ερωτήσεις στις οποίες αναμένεται κατάνευση σε κάποιο συμπέρασμα ή προσθήκη σε κάτι που έχει ήδη γίνει παραδεκτό) λοιπόν δεν, άρα δεν («οὐκοῡν δοκεῑ σοι... συμφέρον εἶναι...;», Ξεν.) 2. (όταν αναμένεται… … Dictionary of Greek