-
1 μύροις
μύρονsweet oil: neut dat plμύ̱ροις, μύρωflow: pres opt act 2nd sgμύ̱ροις, μῦροςmasc dat pl -
2 μύρον
μύρον, τό, eigtl. ein von selbst ausfließender, wohlriechender Pslauzensast, bes. der Myrrhensaft, nach Ath. von μύῤῥα (Fremdwort, die Alten leiten es von μύρω ab). – Ueberh. jede wohlriechende Salbe; wohlriechendes Oel; μύροις ἀλείφεσϑαι, zuerst bei Archil. 11; vgl. Ath. XV, 688 c; τεῦχος οὐ μύρου πνέον, Soph. frg. 147; ἐνόπτρων καὶ μύρων ἐπιστάτας, Eur. Or. 1112; μύρον ἕψειν, Ar. Lys. 946, μύρου ὄζειν, nach Salbe duften, Eccl. 524, der auch den Ort, wo wohlriechende Salben verkauft wurden, so nennt, τἀν τῷ μύρῳ, auf dem Salbenmarkt, Equ. 1372. Oft bei anderen Cunic.; Ath. II, 48 c, λούομάι μύροις ψακαστοῖς, III, 101 c, aus Archestrat., στακτοῖσι μύροις ἀγαϑοῖς χαίτην ϑεραπεύειν, u. XII, 548 c aus Anaxil., ξανϑοῖς τε μύροις χρῶτα λιπαίνων, u. A.; μύρον κατὰ τῆς κεφαλῆς καταχέαντες, Plat. Rep. III, 398 e, μύρα καὶ ϑυμιάματα, 373 a; Folgde; auch mit Wein gemischt, Ael. V. H. 12, 31; Ath. führt übrigens eine große Menge verschiedener μύρα an; sp. D. brauchten es allgemein für alles Liebreizende, vgl. Iac. A. P. p. 597; dah. auch Liebkosungswort Verliebter, vgl. Ep. ad. 67 (V, 91). – Sprichwörtlich μύρον ἐπὶ φακῇ, Myrrhenöl zu Linsen, d. i. Kostbares auf eine schlechte Sache verwenden, Gië. Att. 1, 19; vgl. Phereer. bei Ath. IV, 160 b u. Mein. com. II, 780.
-
3 πνέω
πνέω, poet. πνείω (Wurzel ΠΝΥ), fut. πνεύσω, Sp. πνεύσομαι, πνευσεῖται, Ar. Ran. 1221, aor. ἔπνευσα, aor. pass. ἐπνεύσϑην (das perf. πέπνυμαι s. oben besonders), – a) wehen, blasen, hauchen, von Wind u. Luft; Od. 4, 361. 5, 469. 7, 119; Hes. O. 508; ἀνέμων ἀήματα πνέοντα, Aesch. Eum. 866, u. öfter; auch in Prosa, πνέοντος ἀνέμου, Plat. Theaet. 152 b. – Auch b) hauchen, duften, einen Geruch von sich geben; ἡδύ, Od. 4, 446; οὐ μύρου πνέον, Soph. frg. 147, wie Anacr. 14, 3. 15, 9 u. öfter in der Anth.; selten μύροις πνείοντες, Ep. ad. 111 (V, 200). – Bes. c) von Menschen u. Thieren, heftig, mit Anstrengung athmen, schnauben, keuchen, Il. 13, 385, ὕπνῳ, Aesch. Ch. 612. – Uebh. d) Athem holen, athmen, leben, Il. 17, 447 Od. 18, 131; οἱ πνέοντες, die Lebenden, im Ggstz von ϑανεῖν, Soph. Trach. 1150. – Uebertr., μένεα πνείοντες, die Muth hauchenden, Muthbeseelten, bei Hom. häufiges Beiwort der Krieger; vgl. Soph. El. 610; auch Ἄρεα πνεῖν, wie Martem spirare, Aesch. Ag. 366. 1209; πῦρ πνεῖν, Feuer schnauben, Hes. Th. 319, wie Pind. Ol. 13, 87; vgl. Soph. Ant. 1132; εἰ μή γε πῠρ πνέουσι μυκτήρων ἄπο, Eur. Alc. 496; u. übertr., οἱ πῦρ πνέοντες οἱ νενικηκότες Λακεδαιμονίους, Xen. Hell. 7, 5, 12; auch Dem. sagt übertr. ὡς πολὺς παρ' ὑμῖν ἔπνει καὶ λαμπρὸς ἦν, 25, 57, vom gewaltigen Stolz; vgl. D. Hal. 8, 52; ϑρασείᾳ πνέων καρδίᾳ, Pind. P. 10, 44; auch χαμηλὰ πνέων, niedrigen Sinn haben, 11, 30; κενεὰ πνεύσαις, Ol. 11, 97, eitlen Sinn haben; vgl. ὑπὲρ σακέων πνείοντες, die über ihre Schilder hinausschnaubenden, die ihre Kriegslust nicht mehr hinter den Schildern bergen können, Hes. Sc. 24; Aesch. σιδηρόφρων γὰρ ϑυμὸς ἀνδρείᾳ φλέγων ἔπνει, Spt. 53; φρενὸς πνέων δυσσεβῆ τροπαίαν, Ag. 212; φόνον δόμοι πνέουσιν αἱματοσταγῆ, Ag. 1282; κότον, Ch. 34. 940, Zorn schnauben; auch Πᾶνα μοῠσαν ἡδύϑροον πνέοντα, Eur. El. 704; vgl. Cereal. 3 (VII, 369), u. öfter in der Anth.; ϑυμὸν πνέουσαι, Eur. Rhes. 786; u. übertr., ὅταν ϑεοῦ μαντόσυνοι πνεύσωσ' ἀνάγκαι, I. A. 761; Ar. sagt auch πνεῖν συκοφαντίας, Equ. 435. – e) aus b) folgt die allgemeinere Bdtg wonach riechen, einen Beischmack wovon haben, von einer Sache so voll sein, daß man gleichsam danach duftet, πνεῖν χαρίτων, ἐρώτων, voll sein von Anmuth, Liebe athmen, Simonid. (VII, 25) u. A.; vgl. Wern. Tryph. 505. – Mit einem vom günstigen Winde entlehnten Bilde sagt Callim. ep. 9, 3 ᾡ σὺ μὴ πνεύσῃς ἐνδέξιος, wem du nicht günstig bist. – Sp. auch vom heftigen Ausdruck im Sprechen. – [Zuweilen wird ε mit dem folgdn Vocal im Verse in eine Sylbe zusammengezogen, Aesch. Ag. 1502; vgl. Herm. Soph. Ant. 1132.]
-
4 φοιβάω
-
5 μυρίζω
μυρίζω, salben, besalben; βούλει μυρίσω σε, Ar. Lys. 938; μυρίσαι μύροις, Plut. 529; Her. 1, 195; Antiphan. bei Ath. VIII, 342 e; λίϑον, Anacr. 30, 11; μεμυρισμένος, 36, 22; a. Sp.; οἷς ἡ Ἀραβία γῆ μυρίζεται, wovon Arabien duftet, wie von wohlriechenden Salben, Heliod. 10.
-
6 κατα-βρέχω
κατα-βρέχω, stark benetzen; μύροις ὑπήνην Anacr. 7, 6; τινὰ κάδοις Χίου, mit Chierwein berauschen, Hedyl. Ath. XI, 473 a; μὴ καταβρεχϑῶ Ar. Nub. 267; übtr., μέλιτι πόλιν, d. i. mit lieblichem Gesange preisen, Pind. Ol. 11, 103; καύχημα σιγᾷ καταβρέχειν, d. h. schweigen statt zu prahlen, I. 4, 57.
-
7 θεραπεύω
θεραπεύω, ein Diener, dienstbar, dienstwillig sein; Hom. einmal, Od. 13, 265 οὕνεκ' ἄρ' οὐχ ᾡ πατρὶ χαριζόμενος ϑεράπευον, vgl. ϑεράπων; so im tut. med. H. h. Apoll. 390. – Bes. als Untergebener einem Mächtigeren dienen, ihn verehren, ihm seine Verehrung durch Dienstleistungen beweisen; die Götter verehren, ἀϑανάτους Hes. O. 137; Διόνυσον Eur. Bacch. 82, vgl. I. T. 1105; ϑεούς, τὸ ϑεῖον, Plat. Legg. VI, 776 b Tim. 90 c; ϑεραπεύοντες καὶ ἁγνεύοντες ϑύομεν Lys. 6, 51; τοὺς ναούς Eur. Ion 111; Plat. ὡς δαιμόνων οὕτω ϑεραπεύσομέν τε καὶ προςκυνήσομεν αὐτῶν τὰς ϑήκας Rep. V, 469 a; die Aeltern, τοὺς γονέας, πατέρας τε καὶ μητέρας ibd. 467 a; Men. 91 a; ϑεραπεύεσϑαι ὑπὸ τῶν παίδων Lys. 19, 37; Eur. τοὺς βόσκοντας Ion 183; den Herrn, δοῦλοι τοὺς δεσπότας ϑεραπεύουσιν Plat. Euthyphr. 13 d. – Allgemein, pflegen, warten, Sorge tragen für Einen, bes. für einen Kranken, ὁ ἰατρὸς τὰ νοσήματα ϑεραπεύει καὶ ἐπισκοπεῖ Plat. Legg. IV, 720 d; ἰᾶσϑαι τὰ ϑεραπευόμενα σώματα III, 684 c; ἔϑνησκον οἱ μὲν ἀμελείᾳ, οἱ δὲ καὶ πάνυ ϑεραπευόμενοι, sorgfältig von Aerzten behandelt, Thuc. 2, 51; τοὺς ὀφϑαλμούς, heilen, Arist. Eth. 1, 13; Folgde, wie Ath. XII, 522 b. Auch übertr. auf Sachen, ausbessern, ἕνεκα τοῦ ϑεραπεύειν ἀεὶ τὰ πονοῦντα μέρη τῆς νεώς D. Sic. 4, 41; ὑποψίαν, den Argwohn zu beseitigen suchen, Plut. Lucull. 22; – σῶμα καὶ ψυχήν Plat. Gorg. 513 d; τοὺς ἵππους 516 e; τὴν γῆν, das Land bestellen, Xen. Oec. 5, 12 u. Sp.; μήτε σίτου γεύσασϑαι μήτε τινὰ ἄλλην ϑεραπείαν ϑεραπεῦσαι τὸ σῶμα Arr. An. 7, 14, u. ä. öfter bei Sp.; μύροις ἀγαϑοῖς χαίτην Archestr. bei Ath. III, 101 c; geistig, μέλλεις τὴν ψυχὴν τὴν σαυτοῦ παρέχειν ϑεραπεῦσαι άνδρὶ σοφιστῇ Plat. Prot. 312 c; τὴν διάνοιαν Rep. III, 403 d; μὴ μαϑοῦσι μηδὲ ϑεραπευϑεῖσιν εἰς ἀρετήν, die nicht zur Tugend erzogen worden, Prot. 325 c. – Durch Dienstleistungen Jemand zu gewinnen suchen, τὸ πλῆϑος τῶν Μυκηναίων τεϑεραπευκότα, er hat für das Volk Sorge getragen, Thuc. 1, 9; οἱ μὲν ἡμᾶς ἐν τῷ πολέμῳ δεδιότες ἐϑεράπευον 3, 12; γυναῖκα Xen. Cyr. 5, 1, 17, ihr die Aufwartung, den Hof machen; schmeicheln, Thuc. 3, 39; ϑερ. τὰς ϑύρας τῶν ἀρχόντων Xen. Cyr. 8, 1, 6. 3, 47, an der Thür erscheinen u. seine Aufwartung machen, wie αὐλὰς βασιλικάς D. L. 9, 63. Häufig auf Sachen übertr., ἱερά, dafür Sorge tragen, Thuc. u. A.; ἡδονήν Plat. Phaedr. 233 c Xen. Cyr. 5, 5, 41, der Luft nachgehen, auf das Vergnügen bedacht sein, ihm fröhnen; τὸ ξυμφέρον, seinen Vortheil wahrnehmen, Thuc. 3, 56; ϑεραπεύειν τὴν ἄνοιξιν τῶν πυλῶν, dafür Sorge tragen, 4, 67; Soph. πειρῶ τὸ παρὸν ϑεραπεύειν Phil. 149, versuche zu dienen, wie es der Augenblick erheischt; καιρόν, die rechte Zeit wahrnehmen, Pol. 11, 5, 2; vgl. Dem. 18, 307 τοὺς ὑπὲρ τῶν ἐχϑρῶν καιροὺς ἀντὶ τῶν τῆς πατρίδος ϑεραπεύειν; – auch c. inf., ϑεραπεύοντες τὸ μὴ ϑορυβεῖν, dafür Sorge tragend, daß sie nicht lärmten, Thuc. 6, 61; Sp.; ϑεραπεύουσι κόμην φαίνεσϑαι λιπαράν Plut. Lyc. 22; Luc. de merc. cond. 26.
-
8 ὄνος
ὄνος, ὁ, u. ἡ, 1) Esel, Eselinn; νωϑής, im masc., Il. 11, 558; περὶ ὄνου σκιᾶς, um des Esels Schatten, d. i. um eine nichtsnutzige Kleinigkeit, z. B. μάχεσϑαι, sprichwörtlich, Ar. Vesp. 191, vgl. Zenob. 6, 28 Paroem. app. 4, 26; anders Plat. μὴ περὶ ὄνου σκιᾶς ὡς ἵππου τὸν ἔπαινον ποιούμενος, Phaedr. 260 c; ὄνου πόκας, Ar. Ran. 186, vgl. Paroem. App. 2, 29, etwa ins Land mit gebratenen Tauben, obwohl an letzterer Stelle auch erklärt wird ἔνϑα οἱ ὄνοι σήπονται καὶ τὰ ἔρια αὐτῶν ὡς πόκοι γίνονται, sehr gesucht; vgl. ὄνου πόκους ζητεῖς, Zenob. 4, 38. ἐπὶ τῶν ἀνυπόστατα ζητούντων; – ὄνος ἄγων μυστήρια, Ar. Ran. 159, womit Diogen. 6, 98 ὄνος ἄγει μυστήρια zu vergleichen, Esel führten die heiligen Geräthschaften und anderes Gepäck nach Eleusis; ἀπ' ὄνου καταπεσεῖν, Ar. Nub. 1255, vom Esel fallen, mit einem Wortspiele für ἀπὸ νοῦ καταπεσών, nach dem Schol. ἐπὶ τῶν ἀλόγως πραττόντων ἡ παροιμία καὶ μὴ δυναμένων ὄνοις χρῆσϑαι μήτι γε δὴ ἵπποις, man kann auch unser »vom Pferd auf den Esel kommen« vergleichen; Plat. Legg. III, 701 d. – In Ar. Vesp. 616 ist ein Wortspiel gemacht mit ὄνος, Esel, u. ὄνος, einer Art Weingefäß. – Sprichwörtlich auch ὄνος λύρας, ὄνος πρὸς λύραν, ὄνος λύρας ἀκούων u. ä., s. Diogen. 7. 33 u. Anm. u. Mein. Men. p. 184, von einem rohen, gegen alle Musenkunst unempfindlichen Menschen; ähnlich ὄνῳ τις ἔλεγε μῦϑον, vgl. ὄνος ἐν μύροις, Paroem. App. 4, 23; ὄνος εἰς ἄχυρα, Philem. bei Ath. II, 52 e, es geht nach Wunsch; Diogen. 6, 91; ὄνος ἐν μελίσσαις, vom Unglück, Crates bei Phot. u. Diogen. 7, 32; – ὄνου ὑβριστότερος, Xen. An. 5, 8, 3, denn die Esel gelten für stumpf gegen Schläge und muthwillig und trotzig; vgl. Arist. eth. 3, 8, οἱ ὄνοι τυπτόμενοι οὐκ ἀφίστανται τῆς νομῆς; Luc. sagt ἀσελγότεροι τῶν ὄνων, Pisc. 34, u. ὄνων ἁπάντων ὑβριστότατόν σε ὄντα, Pseudol. 3; auch ὄνος ὕεται, ἐπὶ τῶν μὴ ἐπιστρεφομένων, com. bei Phot. – 2) auch ein Meerfisch heißt so (vgl. ὀνίσκος), Ath. u. A. – Der Kellerwurm, die Kellerassel (vgl. ὀνίσκος u. ἴουλος), Diosc. u. A. – Eine ungeflügelte Heuschreckenart, ἀσίρακος. – Ein Gestirn neben der Krippe. – 3) eine Zugmaschine, Haspel, Winde, Her. 7, 36. – 4) der obere, laufende Mühlstein, auch ὄνος ἀλέτης, Xen. An. 1, 5, 5; ἀλέτων ὄνος, Alexis Ath. XIII, 590 b, wie Poll. 7, 19; ὄνου λίϑον ἀλοῦντος, Arist. Probl. 35, 3; nach Phot. bei Arist. auch der untere, unbewegliche Stein. – 5) auch die Spindel, der Rocken hieß so, VLL.; u. nach Poll. auch die Eins, das Aß auf dem Würfel, sonst οἴνη, unio.
-
9 ῥαίνω
ῥαίνω, aor. ἔῤῥᾱνα (s. Jac. A. P. p. 761), perf. pass. ἔῤῥασμαι Schol. Il. 12, 431, ἔῤῥανται Aesch. Pers. 563, ἐῤῥαμένα Pers. bei Ath. IV, 140 f; Hom. hat noch einen unregelmäßigen imper. aor. ῥάσσατε, sprenget, Od. 20, 150, u. vom perf. pass. αἵματι δ' ἐῤῥάδαται τοῖχοι 20, 354, u. plusqpf. αἵ. ματι φωτῶν ἐῤῥάδατο Il. 12, 431, zu welcher Form man unnöthiger Weise ein praes. ῥάζω angenommen hat (s. Buttm. Ausführl. gr. Gramm. I p. 458. II p. 225); – sprengen, spritzen, besprengen, eigtl. mit Wasser od. sonst einer Feuchtigkeit, aber auch von trocknen Dingen, bestreuen, ἵπποι ῥαίνοντο κονίῃ, 11, 282; ἔῤῥανται ἀκτὰς ἀμφὶ Κυχρείας, Aesch. Pers. 563; κλίμακας φόνῳ, Eur. Rhes. 73; ἧς αἵματι βωμὸν ῥαίνετ' ἄρδην τῆς ϑεοῠ, I. A. 1589; ἔχοντες ὀξίδας ῥαίνοιεν ἐς τὰ βλέφαρα τῶν ἐναντίων, Ar. Ran. 1437; φόνῳ πεδίον, Pind. I. 7, 50, der auch übertr. sagt ἀρετὰ δρόσῳ ῥανϑεῖσα, P. 5, 94, wie τινὰ ὕμνῳ, νῆσον εὐλογίαις, 8, 57 I. 5, 21; in späterer Prosa: ῥαίνειν μύροις, Pol. 31, 3, 17; τὴν πλάτειαν, 6, 33, 4; αἵματι ῥαινομένους ὁρῶντες, Luc. Gymn. 11; ῥαίνειν αὐτοῖς ἀπείρηται τῷ νόμῳ, Ath. VI, 225, todte Fische zu besprengen, um sie frischen ähnlich zu machen, ist ihnen verboten; ῥᾶνον δόμους, Anaxandr. bei Ath. II, 48 a; ὁδούς, S. Emp. adv. log. 2, 193; – πυροὺς ῥαίνειν, Weizen ausstreuen, Opp. Hal. 2, 100.
-
10 καλπις
1) кувшин Hom., HH., Pind., Anth.2) сосуд для мазей3) погребальная урна4) урна для опускания голосов или для бросания жребия -
11 καταβρεχω
1) мочить, смачивать(ὑπήνην μύροις Anacr.)
μέ καταβρεχθῶ Arph. — чтобы мне не промокнуть2) орошать(τοὺς ἀρούρας Plut.)
3) перен. погружатьκαύχημα σιγᾷ κ. Pind. — утопить похвальбу в молчании, т.е. молчать, а не хвастаться;
μέλιτι πόλιν κ. Pind. — окунать город в мед, т.е. прославлять его в сладкозвучных песнях -
12 θεραπεύω
A- εύσω Th.2.51
, etc.:—[voice] Med., [tense] fut. : [tense] aor.ἐθεραπευσάμην Nicostr.
ap. Stob.4.23.65 codd., Gal.11.295:—[voice] Pass., [tense] fut.- ευθήσομαι Id.10.617
: [tense] fut. [voice] Med. in pass. sense, Antipho4.2.4, Pl.Alc.1.135e: [tense] aor.ἐθεραπεύθην Id.Chrm. 157b
, etc.:—to be an attendant, do service, once in Hom., Od. 13.265:—[voice] Med., h.Ap. 390.II do service to the gods, ἀθανάτους, θεοὺς θ., Hes.Op. 135, Hdt.2.37, X.Mem.1.4.13, etc.;δαίμονα Pi.P.3.109
; Διόνυσον, Μούσας, E.Ba.82 (lyr.), IT 1105(lyr.); θ. Φοίβου ναούς serve them, Id. Ion 111 (anap.): abs., worship, Lys.6.51; do service or honour to one's parents, E. Ion 183 (lyr.), Pl.R. 467a, Men. 91a; serve, wait upon a master, Id.Euthphr. 13d, cf. Ar.Eq.59, 1261, etc.; θ. τὰς θήκας reverence men's graves, Pl.R. 469a.2 in Prose, pay court to, [ τινα] Hdt.3.80, etc.; in bad sense, flatter, wheedle, Th.3.12; θ. τὸ πλῆθος, τοὺς πολλούς, Id.1.9, Plu.Per.34; conciliate,τινὰ χρημάτων δόσει Th.1.137
, cf. Hdn.2.2.8; τὸ θεραπεῦον,= οἱ θεραπεύοντες, Th.3.39; θ. γυναῖκα pay her attention, X.Cyr.5.1.18; also τὰς θύρας τινὸς θ. wait at a man's door, ib.8.1.6;αὐλὰς θ. καὶ σατράπας Men.897
; αὐλὰς βασιλικὰς θ. D.L.9.63.3 of things, consult, attend to,τὸ ξυμφέρον Th.3.56
; ἡδονὴν θ. indulge one's love of pleasure, X.Cyr.5.5.41; θ. τὸ παρόν look to, provide for the present, S.Ph. 149(anap.);τὸ ναυτικόν Th.2.65
;τὴν ἄνοιξιν τῶν πυλῶν Id.4.67
;θ. τοὺς καιρούς D.18.307
: c. inf., take care that.., θ. τὸ μὴ θορυβεῖν, μὴ λείπεσθαι, Th.6.61,7.70;θ. ὅπως πολιτεύσουσι Id.1.19
; θ. ὡς .. Longus 4.1.4 θ. τὸ σῶμα take care of one's person, Pl.Grg. 513d;θ. αὑτούς Plu.Eum.9
;θ. τὰς τρίχας Longus4.4
; μύροις χαίτην θ. Archestr. Fr.62.3;θ. τοὺς πόδας LXX 2 Ki.19.24
: c. acc. et inf.,θ. κόμην φαίνεσθαι λιπαράν Plu.Lyc.22
.6 θ. ἡμέρην observe a day, keep it as a feast, Hdt.3.79;ἱερὰ -όμενα Th.4.98
.7 treat medically, Hp.VM9, Th.2.47,51;τοὺς τετρωμένους X.Cyr.3.2.12
;τραύματα Phld.Piet.89
;μὴ θεραπεύειν βέλτιον· θεραπευόμενοι γὰρ ἀπόλλυνται ταχέως Hp.Aph.6.38
; ;θ. νόσημα Isoc.19.28
;σώματα -όμενα Pl.Lg. 684c
; : abs.,οἱ θεραπεύοντες Phld.Ir.p.29
W.: metaph.,ὁ κοινὸς ἰατρός σε θεραπεύσει χρόνος Philippid.32
;λύπην.. οἶδε θεραπεύειν λόγος Men.591
;τὰ πονοῦντα μέρη τῆς νεώς D.S.4.41
; τὰς ὑποψίας allayed, Plu.Luc.22;ὑπόνοιαν Phlp.
in de An.408.3; δυστυχίαν assuage it, Luc.Ind.6.10 prepare, dress, food or drugs, Archestr.Fr.13.4, al., Dsc.2.76 ([voice] Pass.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > θεραπεύω
-
13 καταντλέω
A pour water or liquid down one's throat, Alex.85; pour over, εἰς τὰ λοιπὰ μέρη τοῦ σώματος κατήντλουσαν ([ per.] 3pl. [tense] impf.) PSI 3.168 (ii A.D.): metaph., pour a flood of words over,ταῦτά τινος Ar. V. 483
;κ. λόγον κατὰ τῶν ὤτων Pl.R. 344d
; φιλοσοφίας γέλωτα κ. ib. 536b; τὰ ποιήματα ημῶν κ. Id.Ly. 204d:—[voice] Pass., metaph.,- ούμενος ταῖς τῶν βασάνων τρικυμίαις LXX 4 Ma.7.2
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καταντλέω
-
14 λιπαίνω
Aἐλίπηνα Opp.H.4.357
,ἐλίπᾱνα Axionic.4.10
:—[voice] Med., [tense] aor.ἐλιπήνατο Euph.9.9
; part.λιπηνάμενος APl.4.273
(Crin.):— [voice] Pass., [tense] aor.ἐκ-λιπανθῆναι Plu.Mar.21
: [tense] pf.λελίπασμαι Damocr.
ap. Gal.13.225:—oil, anoint,τὴν κεφαλὴν ἐλαίῳ Hp.Mul.1.35
;χρῶτα μύροις Anaxil.18.1
; χαρᾶς ὕπο σῶμα λ. ἱδρῶτι Aspasia ap.Ath.5.219c;πάσμασι σῶμα λ. Axionic.
l. c., cf. PMag.Osl.1.212; of oiling the τόνοι in a machine to preserve them, Ph.Bel.61.37:—[voice] Med., anoint oneself, AP l. c.2 of rivers, make fat, enrich,χώραν ὕδασιν E.Ba. 575
(lyr.), cf. Hec. 454 (lyr.); of Sciron swallowed by a sea-tortoise,χέλυος.. ἐλιπήνατο λαιμόν Euph.
l. c. (s. v.l.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > λιπαίνω
-
15 μυδάω
A to be damp, dripping,φόνου μυδώσας σταγόνας S. OT 1278
;μυδῶσα κηκίς Id.Ant. 1008
; φόνῳ μυδόωντες (v.l. - όεντες) ;μύροις μ. AP5.198
(Hedyl.);μυδόωσα ἀπὸ χροὸς ἔρρεε λάχνη A.R.4.1531
; of ulcers, Hp.Ulc.10; [θυρεοὶ] ὑπὸ τῶν ὄμβρων.. μυδῶντες Plb.6.25.7
; of the eyelids (v. sq.), Dsc.1.71,72. -
16 τρίβω
Aτρίβεσκον A.R.2.480
: [tense] fut. , ([etym.] ἀπο-) Od.17.232: [tense] aor.ἔτριψα Pherecr.181
; inf.τρῖψαι Od.9.333
, etc.: [tense] pf.τέτρῐφα M.Ant.9.10
, ([etym.] συν-) Eub.62:—[voice] Med., [tense] fut. τρίψομαι ([etym.] προς-) Antipho 4.2.8: [tense] aor.ἐτριψάμην Call.Lav.Pall.25
, A.D. Synt.210.26:—[voice] Pass., [tense] fut.τριφθήσομαι App.BC4.65
, etc.;τρῐβήσομαι Plu. Dio25
, ([etym.] ἐκ-) S.OT 428, ([etym.] κατα-) X.HG5.4.60; also τετρίψομαι ([etym.] ἐπι-) Ar. Pax 246; [tense] fut. [voice] Med. in pass. sense, Th.6.18, 7.42: [tense] aor.ἐτρίφθην Id.2.77
, Hp.Epid.5.6, Antiph. 102; ([etym.] δια-) D.19.164: more freq. [tense] aor. 2 ἐτρίβην [pron. full] [ῐ] Arist.Pr. 893b40; ([etym.] δι-) Th.1.125; ([etym.] ἐκ-) Hdt.7.120; ([etym.] ἐπ-) freq. in Ar., Th. 557, al.; ([etym.] κατ-) Pl.Lg. 678d; ([etym.] συν-) Ar. Pax 71, etc.: [tense] pf. ; [dialect] Ion. [ per.] 3pl.τετρίφᾰται Hdt.2.93
. [[pron. full] ῐ only in [tense] pf. [voice] Act. and [voice] Pass., and [tense] fut. and [tense] aor. 2 [voice] Pass.]:—rub, τριβέμεναι κρῖ, i. e. thresh, thresh it out, because this was done by trampling under the feet of oxen, Il.20.496; μοχλὸν τρῖψαι ἐν ὀφθαλμῷ work round the stake in his eye, Od.9.333; χρυσὸν -όμενον βασάνῳ rubbed on a touchstone, so as to test its purity, Thgn.450; τ. τὸ σκέλος rub the leg, Pl.Phd. 60b;τὰς τῆς ψώρας ἰάσεις τῷ τρίβειν Id.Phlb. 46a
;τὸν ὀφθαλμόν Arist.Pr. 957a38
; ἀμφορέως τὸν πύνδακα ib. 938a14; τ. τὴν κεφαλήν, in sign of perplexity, Aeschin.2.49;ταῖς χερσὶ [τὰς τρίχας] τ. X.Eq.5.5
;τὸν πόδα μύροις τ. Eub.108
(hex.); of a masseur, Gal.6.151, 187; in blood-letting, Id.15.784:—[voice] Med., χρηστηρίοις ἐν τοῖσδε.. τρίβεσθαι μύσος rub one's pollution upon the shrines, pollute them with it, A.Eu. 195:—[voice] Pass., ; ὕλη τριφθεῖσα ὑπ' ἀνέμων πρὸς αὑτήν, so as to catch fire, Th.2.77;ὀδόντες τριβόμενοι πρὸς ἀλλήλους Arist. PA 661b22
.2 bruise, pound, knead, κεδρίδας, [κώνειον], Ar. Th. 486, Pl.Phd. 117b;ἑλλεβόρου ἅμαξαν Id.Euthd. 299b
;ποίαν IG 42(1).122.121
(Epid., iv B. C.); καταπλαυτόν, [μάζας], Ar.Pl. 717, Pax 8,16; κάρυα καὶ ἀμύγδαλα εἰς θυείαν τ. Chrysipp. Tyan. ap. Ath.14.648a, cf. Sor.1.62, grind,D.
18.258:—[voice] Pass.,θυμιήματα τετριμμένα Hdt.2.86
;ἄρτοι σφόδρα τετριμμένοι Arist.Pr. 929a17
, cf. b8;μηδὲν τετριμμένον, ἀλλὰ τεθλας μένων ὁ χυλός Diocl.Fr.138
.II wear out clothes (cf. τρίβων (A)),τῶν ὑποδημάτων τὰ τριβόμενα Plu.2.680a
;τελαμῶνες μὴ λίαν τετριμμένοι Sor.1.83
; of a road, wear or tread it smooth, ἀτραπὸς τετριμμένη ἡ διὰ θυείας, with a play on pounding in a mortar, Ar.Ra. 123;τὴν τετρ. ὥσπερ ὁδὸν ἐπὶ τὸν μακάριον βίον Phld.Rh.1.260
S.; τρίβει οὐρανόν goes his way through heaven (cf. τρίβος), Arat.231; τ. κύματα, of a ship, AP9.34 (Antiphil.);πόδας τρίβειν Theoc.7.123
.2 of Time, wear away, spend,δυστυχῆ τ. βίον S.El. 602
;νησιώτην τ. βίον E.Heracl.84
; (lyr.);ὀδυνηρότερον τρίψεις βίοτον Id.Pl. 526
(anap.); τ. πόλεμον prolong a war, Plb.2.63.4: abs., waste time, tarry, A.Ag. 1056, D.23.173 vulg. (διατρ. cod. S):—[voice] Pass.,ἐν τούτοις τρίβεται χρόνος ἐνίοτε μακρός Gal.16.578
; ἀμφισβήτησις.. τρειβομένη πολλῶν ἐτῶν prolonged, OGI502.3 (Aezani, ii A. D.).III of persons, wear out,σκολιῇσι δίκῃσι ἀλλήλους τρίβουσι Hes.Op. 251
; τρίβεσθαι κακοῖσι to be worn out by ills, Il.23.735; (anap.); τ. ἀμφοτέρους wear them both out, Th.8.56, cf. 7.48, Plu.Caes.40:—[voice] Med., τρίψεσθαι αὐτὴν περὶ αὑτήν wear itself out by internal struggles, Th.6.18, cf. 7.42:—[voice] Pass., oppressed,Hdt.
2.124; l. c.; τρίβεσθαι μάτην τερὶ ( ἐπὶ codd.)τὴν δίωξιν Plu.Pomp.41
.2 of money and property, waste, squander it, .3 use constantly,κατώμοσα.. μὴ πολὺν χρόνον θεοὺς ἔτι σκῆπτρα τἀμὰ τρίψειν Ar.Av. 636
(lyr.);κοινὰ ὀνόματα καὶ τετριμμένα D.H.Comp. 25
;ἡ τετρ. καὶ κοινὴ διάλεκτος Id.Th.23
;τετρ. σχηματισμός
in common use,A.D.
Pron.115.16, cf. S.E.M.1.229.4 [voice] Pass., to be much busied or engrossed with a thing,πολέμῳ Hdt.3.134
; ἀμφ' ἀρετῇ τ. practise oneself in, use oneself to it, Thgn.465;τρίβεσθαι περὶ τοὺς δυνατούς Philostr.VA4.41
: esp. in [tense] pf. part. [voice] Pass. τετριμμένος, practised, expert,ἔμπειροι καὶ τ. Phld.Rh.2.281
S.;οἱ ἐν ποήμασι τ. Id.Po.5.21
; τ. ἀκοή a trained, expert ear, ib.24;πολεμικὸς καὶ τετρ. δι' ὅπλων Plu.Eum.11
;ἀνὴρ φιλοπόνως ἐπὶ τῶν ἔργων τετρ. Gal.15.585
, cf. 623. -
17 φοιβάω
A cleanse, purify,χεῖρας φοιβήσασα μύροις Theoc.17.134
, cf. A.R.2.302, Call.Lav.Pall. 11:—[voice] Pass., Hsch.2 dub. sens. as v.l. in LXX De.14.1. -
18 χρώς
χρώς, ὁ, gen. χρωτός, dat. χρωτί, acc. χρῶτα ([dialect] Att. χρώ only in Choerob.in Theod.1.248H.): [dialect] Ep. and [dialect] Ion.gen. χροός, dat. χροΐ, acc. χρόα (also in Lesbian, Sapph.Supp.10.6, al.), as always in Hom.and Hes., exc. gen. χρωτός in Il.10.575, acc.Aχρῶτα Od.18.172
, 179, Hes. Op. 556; Emp. uses χρωτός, 76.3 (butχροΐ 100.17
); Pi. uses χρωτί, χρῶτα, P.1.55, I.4(3).23(41); these forms are freq. in Trag., but [dialect] Ion. dat. χροΐ occurs in S.Tr. 605, and χροός, χροΐ, χρόα are freq. in E., Hec. 548, Med. 1175, Ph. 264, al.:—dat. χρῷ occurs in the phrase ἐν χρῷ v. infr.1.2 and in Sapph.2.10.—rare in Com.and [dialect] Att. Prose.I of the human body, skin or flesh,οὔ σφι λίθος χρὼς οὐδὲ σίδηρος Il.4.510
; ;χρῶτ' ἀπονιψαμένη Od.18.172
; ;ταμέειν χρόα νηλέϊ χαλκῷ 13.501
; λιλαιοένη χροὸς ἆσαι, of a spear, 21.168;κακὰ χροΐ εἵματ' ἔχοντα Od.14.506
;χρῷ πῦρ ὐπαδεδρόμακεν Sapph.2.10
;μύροις χρῶτα λιπαίνων Anaxil.18.1
(anap.): esp. flesh, opp. bone,φθινύθει δ' ἀμφ' ὀστεόφι χρώς Od.16.145
;οὐδέ τί οἱ χρὼς σήπεται Il.24.414
, cf. 19.33 (which usage is said by Gal. to have been Ionic, 18(2).435, with reference to Hp.Fract.9);τὸ δέρμα τοῦ χρωτός LXX Le.13.11
, etc.;τοῦ χρωτὸς ἥδιστον ἀπέπνει Aristox.Fr.Hist.84
: generally, one's body, frame, Pi.P.1.55, A.Fr.192.6 (anap.);χριμφθῆναι χροΐ Id.Supp. 790
(lyr.);στεῖλαί νυν ἀμφὶ χρωτὶ.. πέπλους E. Ba. 821
, cf. S.Tr. 605: pl.,διὰ τί.. οἱ χρῶτες ὄζουσι; Arist.Pr. 877b21
; alsoκατεδήσαντο.. τοὺς ὑγιεῖς χρῶτας, ὡς τραυματίαι D.H.9.50
.2 ἐν χροΐ, or ἐν χρῷ, close to the skin, ἐν χροΐ κείρειν to shave close, Hdt.4.175;ἐν χρῷ κεκαρμένοι X.HG1.7.8
;ἐν χρῷ κουριῶντας Pherecr. 30
:—metaph., to the quick,ξυρεῖ γὰρ ἐν χρῷ τοῦτο S.Aj. 786
; ἐν χρῷ παραπλεῖν sail past so as to shave or graze, Th.2.84; τὴν μάχην συνάψαι ἐν χρῷ to fight at close quarters, Plu.Thes.27; ἡ ἐν χρῷ συνουσία close acquaintance, Luc.Ind.3: c. gen., ἐν χρῷ τινος close to, hard by a person or thing, τοῦ θώρακος (v.l. σώματος) Plu.2.345a; τῆς γῆς ib. 925b, Luc.Herm.5: abs., near at hand,Id.
Hist.Conscr.24, al.; cf. EM313.53, Hsch.II the colour of the skin, complexion,μελαίνετο δὲ χρόα καλόν Il.5.354
; τρέπεται χ. his colour changes, i. e. he turns pale, 13.279, cf. 17.733;ὠχρήσαντα χρόα Od.11.529
;χρόα.. ἀμείβειν Parm.8.41
;μεθίστη χρωτὸς.. φύσιν E. Alc. 174
; μεταλλακτῆρα πουλύπουν χροός Ion Trag.36; τί χρὼς τέτραπται; (paratrag.) Ar.Lys. 127; φεῦγε δ' ἀπὸ χρώς Theocr.23.13; rare in [dialect] Att. Prose,ἐπὶ τῷ χρωτὶ μέγα φρονεῖν X.Smp.4.54
, cf. Oec.10.5: in [dialect] Ion. Prose, of the colour of a finger,χροΐ δῆλα Pherecyd.Syr.
ap.D.L.1.118 (v.l. χρωΐ, cf. Vorsokr.5i.44).2 generally, colour,ἀμείβων χρῶτα πορφυρᾷ βαφῇ A.Pers. 317
;τὸν χρῶτα [μεταβάλλει] ὁ χαμαιλέων Arist.Mir. 832b14
;χρὼς αἵματος Orph.L. 660
. -
19 ὑπαλείφω
A lay on, spread like salve: [voice] Med.,ὑπαλείφεσθαι φάρμακον Pl.La. 185c
:—[voice] Pass.,ὑπαλειφθὲν ἔλαιον Arist.Pr. 967a4
.II anoint,κόμμι τὴν γνάθον Hp.Art.33
: metaph.,εἰρήνῃ τινὰ τὠφθαλμώ Ar.Ach. 1029
:—[voice] Med., anoint oneself, Hp.Acut.(Sp.) 58, Ar. Pax 898; ὑ. τοὺς ὀφθαλμούς paint one's eyes, X.Oec.10.5;μύροις τὰς ῥῖνας Alex.190
(v.l. ἐναλ-) ; ἅτερος πρὸς τὸν ἕτερον ὑπαλείφεται one anoints himself to fight with the other, Com.Adesp.401:—[voice] Pass., have one's eyes anointed,παρ' ἰατρῷ Ar.Fr. 129
; of the eyes, ὑπαληλιμμένοι painted, opp. ὑγιαίνοντες in their natural state, X.Oec.10.6.III line, i.e. be the lining of,ὁ ἔνδον χιτὼν.. ὁ καὶ τὸν στόμαχον ὑπαλείφων Gal.Nat.Fac.3.8
;ὁ χιτὼν.. ὁ ὑπαλείφων τὸ στόμα Id.15.746
, cf. 16.571.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑπαλείφω
-
20 ῥαίνω
Aῥᾰνῶ Antiph.217.12
, Lyc. 1104, but [dialect] Att. also ῥᾱνῶ (like φᾱνῶ) acc. to A.D.Adv.187.27: [tense] aor.ἔρρᾱνα Arched.2.5
, E.Rh.73, Cyc. 402 ([etym.] ἐξ-), Trag.Adesp.90; [dialect] Ion.ἔρρηνα Hp.
(v. infr.);ἔρηνα Opp.H.2.100
: [tense] pf. ἔρραγκα ([etym.] δι-) LXX Pr.7.17:— [voice] Med., [tense] aor. ἐρρᾱνάμην ([etym.] περι-) Aristobul.6 J., Plu.Arist.20, Longus 3.28:—[voice] Pass., [tense] aor.ἐρράνθην Pi.P.5.100
, Arist.Pr. 938a35: [tense] pf. ἔρραμμαι Persae. ap. Ath.4.140f; later ἔρρασμαι Sch.D Il.12.431.—[dialect] Ep. [tense] aor. imper.ῥάσσατε Od.20.150
, [ per.] 3pl. [tense] pf. [voice] Pass. ἐρράδαται ib. 354, [tense] plpf.ἐρράδατο Il.12.431
[pron. full] [ᾰ] are formed as if from [tense] pres. [full] ῥάζω, cf. .I sprinkle, besprinkle, with acc. of the object besprinkled,1 prop. with liquids, ῥάσσατε (sc. δῶμα ὕδατι) Od.20.150;ῥᾶνον δόμους Com.Adesp.1211
, cf. Thphr.CP4.3.3;ὕδατι τοὺς λειποψυχοῦντας Id.Fr.10.6
;φόνῳ πεδίον Pi.I.
l.c.;ἐλαίῳ ῥήνας Hp. Fract.21
; ἐκ καλπίδων μύροις ῥ. Plb.30.25.17:—[voice] Pass., ;αἵματι δ' ἐρράδαται τοῖχοι Od.20.354
;αἵματι βωμὸς ἐραίνετ' E.IA[1589]
; .2 also of solids, bestrew, besprinkle, [ἵπποι] ῥαίνοντο κονίῃ Il.11.282
;ῥ. χθόνα καρπῷ Nonn.D.2.65
.3 metaph., ῥ. τινὰ ὕμνῳ, νᾶσον εὐλογίαις, Pi.P.8.57, I.6(5).21;θεῶν.. ὅμιλον ἀμβρότᾳ ῥαίνοις α μοίσᾳ IG42(1).130.24
.II sprinkle, scatter, with acc. of the thing scattered or sprinkled, ῥανῶ τε πεδόσ' ἐγκέφαλον will scatter it on the ground, E.Fr. 384 (dub. l.); ῥαίνειν sprinkle (water) on the fish, Xenarch. l.c.; ῥαίνειν ὀξίδας ἐς τὰ βλέφαρα sprinkle vinegar in their eyes, Ar.Ra. 1441;ῥ. πυρούς Opp.H.2.100
;χοάς Lyc.1185
.III abs., sprinkle water, Arist. HA 620a12; ῥανίσι ῥ. let water fall in drops, Id.Mete. 374b1.
См. также в других словарях:
μύροις — μύρον sweet oil neut dat pl μύ̱ροις , μύρω flow pres opt act 2nd sg μύ̱ροις , μῦρος masc dat pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
CROCINUM Unguentum — memoratum Plinio, l. 33. c. 1. Crocinum in Solis Ciliciae diu laudatum, mox Rhodi: etiam Romanis inter luxuriae fuit delitias, nec proin medelis aptum modo, ut quidam volunt, sed etiam naribus gratum. Propert. l. 3. Eleg. 9. v. 21. Sit mensae… … Hofmann J. Lexicon universale
εναλείφω — ἐναλείφω (Α) 1. αλείφω, επαλείφω, επιχρίω με κάτι («τοὺς πόδας τῶν τρυφώντων ἐναλείφειν μύροις», Αθήν.) 2. χρωματίζω μέσα σε ιχνογραφημένο σχέδιο («ἐναλείφουσι τοῑς χρώμασι τὸ ζῷον», Αριστοτ.) 3. (το ουδ. μτχ. παθ. αορ. ως ουσ.) τὸ ἐναλειφθέν η… … Dictionary of Greek
τρίβω — ΝΜΑ 1. σύρω επανειλημμένως ένα σώμα πάνω σε άλλο συμπιέζοντάς το στο σημείο επαφής τους ή ξύνω κάτι μετακινώντας με πίεση άλλο σώμα πάνω σε αυτό (α. «τρίψε καλά τα μάρμαρα» β. «τρίβω το ξύλο με το γυαλόχαρτο» γ. «τρίβω τα μαχαιροπήρουνα» δ. «τὸν… … Dictionary of Greek