-
1 Βότρυν
Βότρυςbunch of grapes: masc acc sg -
2 βότρυν
βότρυςbunch of grapes: fem acc sg -
3 πυκνόῤ-ῥαξ
πυκνόῤ-ῥαξ, ραγος, mit dichten Beeren, βότρυν πυκνοῤῥᾶγα steht Diod. Zon. 3 (VI, 22), v. l. - ῥῶγα.
-
4 πολύ-καρπος
πολύ-καρπος, mit od. von vielen Früchten, fruchtbar; ἀλωή, Od. 7, 122. 24, 221; χϑονὸς πολυκαρποτάτας, Pind. P. 9, 7; τὸν πολύκαρπον οἰνάνϑας βότρυν, Eur. Phoen. 238; Φρύγες πολυκαρπότατοι, Her. 5, 49; πολυκαρπότερον σπέρμα, Plat. Tim. 86 c; Sp., wie Plut.
-
5 στάζω
στάζω, fut. στάξω, 1) trans. träufeln, einflößen; Πατρόκλῳ νέκταρ στάξε κατὰ ῥινῶν, Il. 19, 39; οἷ νέκταρ στάξον ἐνὶ στήϑεσσι, 348. 354; τόνδε σπέρμα ϑνατὸν ματρὶ τεᾷ στάξεν, Pind. N. 10, 82; κἀξ ὀμμάτων στάζουσιν αἷμα, Aesch. Ch. 1054; Soph. Phil. 772; ἃ καϑαμέριον στάζεις βότρυν, Eur. Phoen. 237; auch übertr., ἵμερον, χάριν, Jac. Philostr. imagg. p. 278; μέλι ὑπὸ χείλεσιν, M. Arg. 2 (V, 32); χρὼς στάζεν μυριάδας χαρίτων, Philodem. 18 (V, 13); vgl. Opp. Cyn. 3, 107; Ap. Rh. 1, 1215. – 2) intrans. tröpfeln, rinnen, fließen; Aesch. Ag. 172; στάζων ἱδρῶτι, Soph. Ai. 10, vgl. El. 1413; στάζων ἀφρῷ γένειον, Eur. I. T. 308, u. öfter; auch ἐν αἵματι στάζουσαν χέρα, Bacch. 1162; λειβόμενον ἀπὸ τῶν ὀστῶν καὶ στάζον, Plat. Tim. 82 d; auch τινός, z. B. Lycophr. 391; u. von trocknen Dingen, abfallen, z. B. von reifem Obste, καρπώματα στάζοντα κηρύσσει Κύπρις, Aesch. Suppl. 979; von Häusern, baufällig sein, Aen. Tact. 11.
-
6 οἰν-άνθη
οἰν-άνθη, ἡ, der erste Trieb der Weintraube, die Trageknospe des Weinstocks, ἡ πρώτη ἔκφυσις τῆς σταφυλῆς od. ἀμπέλου, Suid.; οἰνάνϑας ἱεῖσα βότρυν, Eur. Phoen. 231; Ar. Av. 588; Theophr. Später auch die Weinblüthe, Geopon.; u. bei Dichtern übh. Weinrebe. – Bes. auch die Blüthe der Waldrebe, mit der ein wohlriechendes Oel, ἔλαιον οἰνάνϑινον, auch ein Wein zubereitet wurde. – Eine Dolden tragende Pflanze mit weinähnlicher Blüthe, Theophr. u. Diosc. – Uebertr. das erste keimende Barthaar des Jünglings, der erste Flaum, οὔπω γένυσι φαίνων τέρειναν ματέρ' οἰνάνϑας ὀπώραν, Pind. N. 5, 6, vom Kinn, – Bei Arist. H. A. 9, 49 ein Vogel, vielleicht = οἰνάς.
-
7 ἀ-μέργω
ἀ-μέργω, abpflücken. abbrechen, von Blumen, Sappho bei Ath. XII, 554 b; von Früchten, Eur. Herc. Fur. 395; med., Ap. Rh. 4, 1144; δρυὸς φύλλα ἀμερξάμενοι Theocr. 26, 3; βότρυν Agath. 59 (VI, 72); übertr., ληϑαῖον ὕπνου πτέρον Nonn. D. 7, 141. Es unterscheidet sich von ἀμέλγω so, daß cs auf trockene Dinge geht.
-
8 ἐπι-τρέφω
ἐπι-τρέφω, dazu, noch außerdem ernähren, wachsen lassen, ἐπιτέτροφε τύμβῳ βότρυν Alc. Mess. (VII, 536); bei sich ernähren, beköstigen, Her. 8, 142; übertr., κακὸν τῇ πόλει D. Hal. 10, 7. – Pass. nachwachsen, heranwachsen, Κῦρον ὁρέων ἐπιτρεφόμενον Her. 1, 123; ἐκ τουτέων σφι ἐπετράφη νεότης, junges Volk wuchs ihnen von diesen nach, 4, 3; vgl. 2, 121, 1; D. Hal., z. B. 3, 59; auch übertr., οὐ μικρὸν αὐτῷ δέος ἐπιτρέφεσϑαι νομίσας 7, 9. – Med. βροτοῖς ἐπεϑρέψατο χαίτην Man. 3, 291.
-
9 ἐρέπτομαι
ἐρέπτομαι (nach Hesych. ἐρέπτω = τρέφω; eigtl. rupfen, wie weidende Thiere, bes. Rinder fressen, grasen), nur part. pr., fressen, verzehren, gew. von Pflanzen fressenden Thieren, λωτόν, κρῖ λευκόν, πυρόν, Il. 2, 776. 5, 196. 7, 564 Od. 19, 553; δημόν, das Fett eines Leichnams, von Fischen, Il. 21, 202; ψάμμον Opp. H. 1, 96, von Menschen, λωτόν Od. 9, 97, wie En. ad. 335 (IX, 618); βότρυν Simon. 105 (VII, 20). Dah. komisch, von Kleonymus, φασὶν αὐτὸν ἐρεπτόμενον τὰ τῶν ἀνέρων Ar. Equ. 1295.
-
10 αμεργω
(ᾰ) тж. med. срывать -
11 επιτρεφω
1) кормить у себя, содержать(τοὺς οἰκέτας τινός Her.)
2) вскармливать, выращивать(τύμβῳ βότρυν Anth.)
3) pass. (затем, впоследствии) вырастать, развиватьсяοἱ ὕστερον ἐπιτραφέντες βασιλέες Her. — последующие цари;
Κῦρος ἐπιτρεφόμενος Her. — ставший юношей Кир -
12 ερεπτομαι
-
13 αὐροσχάς
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > αὐροσχάς
-
14 βλῆσθαι
A v. βάλλω. [full] βλήσσα<ν>· βότρυν ἡμιπέ<πε> ιρον, Hsch. [full] βλήσσανον· φυτὸν σχίνῳ ὅμοιον, Id. [full] βληστάς· ὁ χερσαῖος σκορπίος, Id.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > βλῆσθαι
-
15 βότρυς
A bunch of grapes,μέλανες δ' ἀνὰ βότρυες ἦσαν Il.18.562
, etc.: pl., grapes, Hp.Vict.2.55: prov.,βότρυς πρὸς βότρυν πεπαίνεται Jul.Or.7.225b
.2 oak of Jerusalem, Chenopodium Botrys, ib.115. -
16 κολούω
A , Arist.Pol. 1274a8:—[voice] Pass., [tense] fut. - ουθήσομαι Gal.9.529: [tense] aor.ἐκολούθην Th.7.66
, - ούσθην A.Pers. 1035 (lyr.): [tense] pf.κεκόλουμαι AP7.234
(Phil.), Plu.Ages.31, etc., - ουσμαι D.C.Fr. 57.23: ([etym.] κόλος):—cut short, dock, curtail, [ ἀστάχυας] Hdt.5.92.ζ; στάχυν σπάθῃ κ. φασγάνου E.Fr. 373
; prune,τὸν βότρυν Thphr.CP 2.15.5
; [τὰ δένδρα] βελτίω κολουόμενά φασι γίγνεσθαι ib.2, cf. IG9(2).1109.81 ([place name] Coropa): c.gen., τὴν δ' ἐκόλουσεν οὐρῆς docked her of her tail, Opp.H.4.484.II Hom. always metaph., τὸ μὲν τελέει, τὸ δὲ μεσσηγὺ κολούει part he brings to pass, part he cuts off half-accomplished, of the threats of Achilles, Il.l.c.; μηδὲ τὰ δῶρα.. κολούετε curtail them not, Od.11.340; ἕο δ' αὐτοῦ πάντα κολούει cuts off all his hopes, 8.211; κολούειν εἰς τὰ τῆς τέχνης ἔργα hinders performance in the art, Gal.5.733.2 like κολάζω, which is more freq. in Prose, τὰ ὑπερέχοντα κ. put down, abase those who are exalted, Hdt.7.10.έ, cf. Arist.Pol. 1284a37, 1313a40;δῆμον E.Fr.92
;τοὺς ἄλλους κ. διαβολαῖς Pl.Lg.
l.c., cf. Ap. 39d; τὸ ῥῆμα discredit it, Id.Prt.l.c.;τὴν ἐν Ἀρείῳ πάγῳ βουλήν Arist.Pol. 1274a8
; κ. καὶ θεραπεύειν, κ. καὶ ταπεινώσειν τινά, Phld.Lib.p.60 O., Plu.Alc.l.c.:—[voice] Pass., to be balked, thwarted, σθένος ἐκολούσθη A.l.c.; νούσῳ κεκολουμένος APl.c.; ἐπειδὰν ᾧ ἀξιοῦσι προὔχειν κολουθῶσι when they are worsted in a matter in which they claim superiority, Th.l.c.; , cf.Euthd. 305d, Plu.Ages.l.c. -
17 πολύκαρπος
πολῠκαρπ-ος, ον,A fruitful,ἀλωή Od.7.122
, 24.221;χθών Pi.P.9.7
([comp] Sup.);τὸν π. οἰνάνθας βότρυν E.Ph. 230
(lyr.); ([comp] Comp.), cf. Hp.Insomn.90, etc.;στέφανος μύρτων Ar.Ra. 328
, cf. IG3.726; rich in fruit,Φρύγες πολυκαρπότατοι Hdt.5.49
; .II πολύκαρπον, τό, = κραταιόγονον, Hp.Mul.1.65, acc. to Gal.19.132; = πολύγονον ἄρρεν, Dsc.4.4.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πολύκαρπος
-
18 στάζω
A , [dialect] Aeol. [ per.] 3pl.στάξοισι Pi.P.9.63
, [dialect] Dor. [ per.] 1pl.σταξεῦμες Theoc.18.46
: [tense] aor. , [dialect] Ep.στάξα Il.19.39
, Pi.N.10.82:—[voice] Pass., ([etym.] ἐν-) Dsc.2.179: [tense] aor. 1 ἐστάχθην ([etym.] ἐπ-) Hp.Ulc.21: [tense] aor. 2 ἐστάγην ([etym.] ἐπ-, ἐν-) Dsc.1.19, 2.35:I c. acc. rei, drop, let fall or shed drop by drop, [Θέτις] Πατρόκλῳ.. νέκταρ στάξε κατὰ ῥινῶν Il.19.39
, cf. 348, 354;σπέρμα θνατὸν ματρὶ τεᾷ στάξεν Pi.N.10.81
;ἐξ ὀμμάτων σ. αἷμα A. Ch. 1058
;ἱδρῶτα σώματος ἄπο E.Ba. 620
(troch.), cf. Tr. 1199; (lyr.);ὕδωρ σ. πέτρα Id.Hipp. 122
(lyr.); esp. of tears,σ. δάκρυ Id.IA 1466
;ἀπ' ὀμμάτων ἔσταξα πηγάς Id.HF 1355
; and metaph.,κατ' ὀμμάτων σ. πόθον Id.Hipp. 526
(lyr.);μυριάδας χαρίτων AP5.12
(Phld.);ἵμερον ἐξ ὀμμάτων Callistr.Stat.14
.2 c. dat. rei, αἵματι στάζοντα χεῖρας having one's hands dripping with blood, A. Eu.42;κάρα στάζων ἱδρῶτι S.Aj.10
;ἀφρῷ γένειον E.IT 308
: also without acc., the part affected being in the nom., (anap.);χέρ' αἵματι στάζουσαν Id.Ba. 1163
(lyr.): rarely c. gen.,χεὶρ στάζει θυηλῆς εος S.El. 1423
.3 abs., leak,τῶν νεωρίων ἐπεσκευάσθαι τὰ στάζοντα Aen.Tact.11.3
.II fall in drops, drip, trickle, ὕδωρ ς. Hdt.6.74;στάζει.. φοίνιον τόδ'.. αἷμα S.Ph. 783
: metaph.,σ. δ' ἐν ὕπνῳ πρὸ καρδίας.. πόνος A.Ag. 179
(lyr.);ψόφος σ. δι' ὤτων E.Rh. 566
; (lyr.): c. gen., ὀπὸν στάζοντα τομῆς dripping from the cut, S.Fr. 534 (anap.);αἷμα ἐξ ἄκρου ἔσταζε κρατός E.Med. 1199
, etc.;σμικρὸν ἀπὸ ῥινῶν ἔσταξεν Hp.Epid.1.14
. -
19 τρίβω
Aτρίβεσκον A.R.2.480
: [tense] fut. , ([etym.] ἀπο-) Od.17.232: [tense] aor.ἔτριψα Pherecr.181
; inf.τρῖψαι Od.9.333
, etc.: [tense] pf.τέτρῐφα M.Ant.9.10
, ([etym.] συν-) Eub.62:—[voice] Med., [tense] fut. τρίψομαι ([etym.] προς-) Antipho 4.2.8: [tense] aor.ἐτριψάμην Call.Lav.Pall.25
, A.D. Synt.210.26:—[voice] Pass., [tense] fut.τριφθήσομαι App.BC4.65
, etc.;τρῐβήσομαι Plu. Dio25
, ([etym.] ἐκ-) S.OT 428, ([etym.] κατα-) X.HG5.4.60; also τετρίψομαι ([etym.] ἐπι-) Ar. Pax 246; [tense] fut. [voice] Med. in pass. sense, Th.6.18, 7.42: [tense] aor.ἐτρίφθην Id.2.77
, Hp.Epid.5.6, Antiph. 102; ([etym.] δια-) D.19.164: more freq. [tense] aor. 2 ἐτρίβην [pron. full] [ῐ] Arist.Pr. 893b40; ([etym.] δι-) Th.1.125; ([etym.] ἐκ-) Hdt.7.120; ([etym.] ἐπ-) freq. in Ar., Th. 557, al.; ([etym.] κατ-) Pl.Lg. 678d; ([etym.] συν-) Ar. Pax 71, etc.: [tense] pf. ; [dialect] Ion. [ per.] 3pl.τετρίφᾰται Hdt.2.93
. [[pron. full] ῐ only in [tense] pf. [voice] Act. and [voice] Pass., and [tense] fut. and [tense] aor. 2 [voice] Pass.]:—rub, τριβέμεναι κρῖ, i. e. thresh, thresh it out, because this was done by trampling under the feet of oxen, Il.20.496; μοχλὸν τρῖψαι ἐν ὀφθαλμῷ work round the stake in his eye, Od.9.333; χρυσὸν -όμενον βασάνῳ rubbed on a touchstone, so as to test its purity, Thgn.450; τ. τὸ σκέλος rub the leg, Pl.Phd. 60b;τὰς τῆς ψώρας ἰάσεις τῷ τρίβειν Id.Phlb. 46a
;τὸν ὀφθαλμόν Arist.Pr. 957a38
; ἀμφορέως τὸν πύνδακα ib. 938a14; τ. τὴν κεφαλήν, in sign of perplexity, Aeschin.2.49;ταῖς χερσὶ [τὰς τρίχας] τ. X.Eq.5.5
;τὸν πόδα μύροις τ. Eub.108
(hex.); of a masseur, Gal.6.151, 187; in blood-letting, Id.15.784:—[voice] Med., χρηστηρίοις ἐν τοῖσδε.. τρίβεσθαι μύσος rub one's pollution upon the shrines, pollute them with it, A.Eu. 195:—[voice] Pass., ; ὕλη τριφθεῖσα ὑπ' ἀνέμων πρὸς αὑτήν, so as to catch fire, Th.2.77;ὀδόντες τριβόμενοι πρὸς ἀλλήλους Arist. PA 661b22
.2 bruise, pound, knead, κεδρίδας, [κώνειον], Ar. Th. 486, Pl.Phd. 117b;ἑλλεβόρου ἅμαξαν Id.Euthd. 299b
;ποίαν IG 42(1).122.121
(Epid., iv B. C.); καταπλαυτόν, [μάζας], Ar.Pl. 717, Pax 8,16; κάρυα καὶ ἀμύγδαλα εἰς θυείαν τ. Chrysipp. Tyan. ap. Ath.14.648a, cf. Sor.1.62, grind,D.
18.258:—[voice] Pass.,θυμιήματα τετριμμένα Hdt.2.86
;ἄρτοι σφόδρα τετριμμένοι Arist.Pr. 929a17
, cf. b8;μηδὲν τετριμμένον, ἀλλὰ τεθλας μένων ὁ χυλός Diocl.Fr.138
.II wear out clothes (cf. τρίβων (A)),τῶν ὑποδημάτων τὰ τριβόμενα Plu.2.680a
;τελαμῶνες μὴ λίαν τετριμμένοι Sor.1.83
; of a road, wear or tread it smooth, ἀτραπὸς τετριμμένη ἡ διὰ θυείας, with a play on pounding in a mortar, Ar.Ra. 123;τὴν τετρ. ὥσπερ ὁδὸν ἐπὶ τὸν μακάριον βίον Phld.Rh.1.260
S.; τρίβει οὐρανόν goes his way through heaven (cf. τρίβος), Arat.231; τ. κύματα, of a ship, AP9.34 (Antiphil.);πόδας τρίβειν Theoc.7.123
.2 of Time, wear away, spend,δυστυχῆ τ. βίον S.El. 602
;νησιώτην τ. βίον E.Heracl.84
; (lyr.);ὀδυνηρότερον τρίψεις βίοτον Id.Pl. 526
(anap.); τ. πόλεμον prolong a war, Plb.2.63.4: abs., waste time, tarry, A.Ag. 1056, D.23.173 vulg. (διατρ. cod. S):—[voice] Pass.,ἐν τούτοις τρίβεται χρόνος ἐνίοτε μακρός Gal.16.578
; ἀμφισβήτησις.. τρειβομένη πολλῶν ἐτῶν prolonged, OGI502.3 (Aezani, ii A. D.).III of persons, wear out,σκολιῇσι δίκῃσι ἀλλήλους τρίβουσι Hes.Op. 251
; τρίβεσθαι κακοῖσι to be worn out by ills, Il.23.735; (anap.); τ. ἀμφοτέρους wear them both out, Th.8.56, cf. 7.48, Plu.Caes.40:—[voice] Med., τρίψεσθαι αὐτὴν περὶ αὑτήν wear itself out by internal struggles, Th.6.18, cf. 7.42:—[voice] Pass., oppressed,Hdt.
2.124; l. c.; τρίβεσθαι μάτην τερὶ ( ἐπὶ codd.)τὴν δίωξιν Plu.Pomp.41
.2 of money and property, waste, squander it, .3 use constantly,κατώμοσα.. μὴ πολὺν χρόνον θεοὺς ἔτι σκῆπτρα τἀμὰ τρίψειν Ar.Av. 636
(lyr.);κοινὰ ὀνόματα καὶ τετριμμένα D.H.Comp. 25
;ἡ τετρ. καὶ κοινὴ διάλεκτος Id.Th.23
;τετρ. σχηματισμός
in common use,A.D.
Pron.115.16, cf. S.E.M.1.229.4 [voice] Pass., to be much busied or engrossed with a thing,πολέμῳ Hdt.3.134
; ἀμφ' ἀρετῇ τ. practise oneself in, use oneself to it, Thgn.465;τρίβεσθαι περὶ τοὺς δυνατούς Philostr.VA4.41
: esp. in [tense] pf. part. [voice] Pass. τετριμμένος, practised, expert,ἔμπειροι καὶ τ. Phld.Rh.2.281
S.;οἱ ἐν ποήμασι τ. Id.Po.5.21
; τ. ἀκοή a trained, expert ear, ib.24;πολεμικὸς καὶ τετρ. δι' ὅπλων Plu.Eum.11
;ἀνὴρ φιλοπόνως ἐπὶ τῶν ἔργων τετρ. Gal.15.585
, cf. 623. -
20 ἀντεκτρέφω
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀντεκτρέφω
- 1
- 2
См. также в других словарях:
Βότρυν — Βότρυς bunch of grapes masc acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
βότρυν — βότρυς bunch of grapes fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
BOSTRYX et BOSTERYCHUS — Grace Βόςτρυχος, dictus est globus nodusve crinium calamistrô invicem implexus et intortus cincinnus, quem etiam πλόκαμον Graeci Grammatici item τριχῶν κόνδυλον, dixêre. Proprie de crine muliebri, qui multos plerumque flexus et spiras habebat, ut … Hofmann J. Lexicon universale
BOTRUS seu BOTRYS — ex Graeco βοτρυς, appellata est olim concumulatio comae, quâ Virgines a mulieribus, quae crinem a fronte dividebant, discernebantur. Cirratae enim illae erant, et crinem in vertice colligatum concumulatumque gerebant, absque ulla διακρίσει.… … Hofmann J. Lexicon universale
PLOCAMOS — Graece πλόκαμος, plecta sertave capillorum est; nam et πλεκτὴ est funiculus, ἀπὸ τοῦ πλέκειν, Hesych. πλεκτὴ, ςειρὰ; etiam plectas infimae aetatis Auctores dixêre. Πλοκάμους tamen Graeci Grammaticilonge aliter exponunt, deglobis cil. nodisque… … Hofmann J. Lexicon universale
AUZA vel AUZATE — AUZA, vel AUZATE urbs Africae incertae positionis, vetustissima, quam condidit Ethbaal, vel Ithobelus, achabi socer, de quo 2. Reg. c. 16. v. 31. Auctor Aenander, cuius verba sunt apud Ioseph. l. 1. Contra Apionem: Οὗτος πόλιν Βότρυν ἔκτισε τὴν… … Hofmann J. Lexicon universale
CARMANIA — regio Asiae Maioris in regno Persico inter Persidem propriam, et Indiam sita. Habuit olim et Regni titulum. Cladinus enim Sultanus Iconiensis, ob irruptionem Tartarorum, e regno profugus, Otrugarelem Carmaniae praefecit, A. C. 1296. quô post… … Hofmann J. Lexicon universale
NODI Crinium — globique in vicem implexi et calamistrô intorti, Graecis Grammaticis πλόκαμοι dictisunt, et βόσρυχοι. Hesychius, Πλόκαμοι κόνδυλοι τριχῶν πεπλεγμένοι, quidquid enim in nodum extuberat, κόνδυλον Graeci vocabant; unde in digitis κόνδυλοι partes,… … Hofmann J. Lexicon universale
TEUTATES — linguâ Gallicâ dictus est Mercurius. Lucan. l. 1. v. 444. Et quibus immitis placatur sanguine diro Teutates, horrensque feris altaribus Hesus. Liv. l. 26. c. 44. Scipio in tumulum obversus, quem Mercurium Teutatem appellant. Teutates igitur… … Hofmann J. Lexicon universale
ενθλίβω — (AM ἐνθλίβω) [θλίβω] πιέζω προς τα μέσα, κοιλαίνω κάτι με πίεση, ζουλώ μσν. 1. σπάζω, συντρίβω («τὴν κεφαλὴν ἐνθλῑψαι», Ιπποκρ.) 2. θλίβομαι, στενοχωρούμαι αρχ. παθ. συνθλίβομαι, πατιέμαι («τὸν βότρυν τὸν ἐν ταῑς ληνοῑς ἐνθλιβόμενον», Γρηγ.… … Dictionary of Greek
κηκάς — κηκάς, άδος, ἡ (Α) 1. κακή, επιβλαβής, επιζήμια («πιοτέρην ὅτε βότρυν ἐσίνατο κηκὰς ἀλώπηξ», Νικ.) 2. υβριστική («κηκάδι σὺν γλώσςῃ», Καλλ.). [ΕΤΥΜΟΛ. Συνδέεται με το ρ. κηκάζω, αλλά δέν είναι σαφής η σχέση παραγωγής] … Dictionary of Greek