-
1 πέλεκυν
πέλεκυςaxe: fem acc sg -
2 πέλεκυν
Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > πέλεκυν
-
3 βάπτω
βάπτω, aor. pass. ἐβάφην, 1) eintauchen, untertauchen, πέλεκυν εἰν ὕδατι, um es zu härten, Od. 9, 392; σίδηρος βαπτόμενος, gehärtetes Eisen, Plut. de san. tu. 406; Paus. 2, 3, 3; ἀκίδας βελέων Κύπρις ἔβ. Anacr. 27, 5. Auch sonst ἔν τινι; εἰς ὕδωρ Plat. Tim. 73 e. Bei Tragg. oft übertr., ξίφος ἐν σφαγαῖς Aesch. Ch. 1006; φάσγανον εἴσω σαρκός Eur. Phoen. 1594; ἔγχος πρὸς στρατῷ Soph. Ai. 95; Sp. in Prosa, αἰχμὴν εἰς πλευράς Dion. Hal. 5, 15; – ἰούς, Pfeile in Gift tauchen, Soph. Tr. 571; vgl. Gaetul. 6 (VII, 71). – 2) färben, εἵματα βεβαμμένα Her. 7, 67; ἔρια, χρώματα, Plat. Rep. IV, 429 d u. sonst; βάπτειν τινὰ βάμμα Σαρδιανικόν, s. βάμμα; τρίχας Lucil. 31 (XI, 68), wofür Moer. u. Thom. M. μελαίνεσϑαι als att. empfehten; doch s. Men. bei Ath. IV, 166 a; vom Glasiren irdener Gefäße Ath. XI, 480 e. – 3) baden, waschen, Ar. Eccl. 215; so med. βάψομαι Men. Ath. IV, 166 a. – 4) durch Eintauchen füllen, schöpfen, Eur. Hec. 610; Theocr. 5, 127. – Auch, doch selten, intr., ἡ ναῦς ἔβαψεν, das Schiff sank, Eur. Or. 707; ῥόου, in den Strom, Arat. 857.
-
4 ἄρμενος
ἄρμενος ( ἄρω), angefügt, anpassend, passend, tauglich, geschickt, günstig. – Hom. dreimal: Od. 5, 234 πέλεκυν, ἄρμενον ἐν παλάμῃσιν; Iliad. 18, 600 τροχὸν ἄρμενον ἐν παλάμῃσιν; Od. 5, 254 ἐν δ' ἱστὸν ποίει καὶ ἐπίκριον ἄρμενον αὐτῷ; – ἡμέρα κούρῃσι γενέσϑαι ἄρμενος, ein für die Geburt von Mädchen günstiger Tag, Hes. O. 785; ἄρμενα πράξας Pind. Ol. 8, 73; ἐν ἀρμένοισι ϑυμὸν αὔξων N. 3, 56; πῶς ταῠτ' ἄρμενα Theocr. 29, 9.
-
5 ἈΚαχμένος
ἈΚαχμένος, η, ον (ἀκή), gespitzt; Hom. ἔγχος, ἀκαχμένον ὀξέι χαλκῷ Versende Iliad. 10, 135. 14, 12. 15, 482 Od. 1, 99. 15, 551. 20, 127; τῇ δ' ἑτέρῃ ἔχεν ἔγχος ἀκαχμένον, οὐδὲ μεϑίει Iliad. 21, 72; ἀκαχμένα δούρατ' ἔχοντες Versende Iliad. 12, 444. 17, 412; φάσγανον ὀξὺ χάλκεον, ἀμφοτέρωϑεν ἀκαχμένον Od. 22, 80, πέλεκυν μέγαν, ἄρμενον ἐν παλάμῃσιν, χάλκεον, ἀμφοτέρωϑεν ἀκαχμένον Od. 5, 235;– Nonn. D. 17, 232; ϑύρσος 14, 217.
-
6 ἐπι-κόπτω
ἐπι-κόπτω, von oben her daraufschlagen; πέλεκυν ὀξὺν ἔχων ἐν χειρὶ παρίστατο βοῦν ἐπικόψων Od. 3, 442, der Stier wird durch einen Schlag ins Genick getödtet; – darauf prägen, von Münzen, ἐπικόψας χαρακτῆρα Arist. Oec. 2, 20; – μύλον ἀποτριβέντα, den abgeriebenen Mühlstein aufhauen, schärfen, Strab. – Von Pflanzen u. bes. Bäumen, verschneiden, behauen, kappen, Theophr.; dah. übertr., τοὺς Μήδους, sie schwächen, Arist. Pol. 3, 9; φιλόσοφος φιληδονίαν ἐπικόπτων ἀκόλαστον Plut. de vit. pud. 2, unterdrücken, u. a. Sp. – Bei D. L. 9, 18, γέγραφε καϑ' Ὁμήρου ἐπικόπτων αὐτοῦ τὰ περὶ ϑεῶν εἰρημένα, ist es = tadeln, darauf schelten. – Im med. sich schlagen, als Zeichen der Trauer, betrauern, ἔκρυψα πέπλοις κἀπεκοψάμην νεκρόν Eur. Tr. 623, was andere Erkl. auf ἀποκόπτω zurückführen, w. m. s.
-
7 βαπτω
1) погружать, окунать(τι εἴς τι Arst., Plut.)
2) погружать для закалки, закалять(πέλεκυν εἰν ὕδατι ψυχρῷ Hom.; ἀκίδας βελέων Anacr.; σίδηρος βαπτόμενος Plut.)
3) погружать, вонзать(ξίφος ἐν σφαγαῖσι Aesch.; φάσγανον εἴσω σαρκός Eur.)
ἔγχος εὖ πρὸς Ἀργείων στρατῷ βάψαι Soph. — нанести большой урон аргивскому войску4) окунать в краску, красить, окрашивать(ἐβάπτετο αἵματι λίμνη Batr.; εἵματα βεβαμμένα Her.; βάψαι ἔρια Plat.; τρίχας Anth.)
κροκωτὸν βάψασθαι Arph. — выкраситься в шафрановый цвет5) окунать в яд, отравлять(ἱούς Soph.; ἐχιὸναίῳ χόλῳ τι Anth.)
6) полоскать, мыть(τἄρια θερμῷ Arph.)
7) зачерпывать, черпать(ποντίας ἁλός Eur.; τᾷ κάλπιδι κηρία Theocr.)
8) погружаться(εἰς ψυχρόν Arst.)
9) тонуть(ναῦς ἔβαψεν Eur.)
-
8 ιαχω
1) кричать(Ἀργεῖοι μέγα ἴαχον Hom.)
ἡμεῖς ἰάχοντες ἐπεσσύμεθα Hom. — мы с криком кинулись (на Протея);ὅ πάϊς πρὸς κόλπον τιθήνης ἐκλίνθη ἰάχων Hom. — ребенок с криком припал к груди кормилицы2) восклицать, провозглашать(τινί Anth.)
κᾶρυξ ἴαχεν Eur. — глашатай провозгласил3) объявлять, возвещатьἰ. λογίων ὁδόν τινι Arph. — объявить кому-л. смысл прорицаний
4) петь(ἀοιδήν HH.)
5) воспевать(Ἀπόλλω = Ἀπόλλωνα Arph.)
6) звенеть, гудеть(νευρέ ἴαχεν Hom.; ἰάχεσκε σάκος Hes.)
περὴ ἴαχε πέτρη Hom. — загудели окрестные скалы7) шуметь, бушеватьἀμφὴ κῦμα στείρῃ ἴαχε Hom. — вокруг киля бурлило море;
ἴαχε πῦρ Hom. — огонь забушевал8) трещать, шипеть -
9 προεξαρταω
-
10 φαρμασσω
атт. φαρμάττω1) применять снадобья Plat.2) зачаровывать, заколдовывать(τινά Plat.)
οὔ τοι εὖ φρονεῖτε, ἀλλὰ πεφάρμαχθε Arph. — вы не в своем уме, вы обморочены3) напитыватьλαμπὰς φαρμασσομένη χρίματος παρηγορίαις Aesch. — пламя, поддерживаемое маслом
4) отравлять(τὰ σιτία καὴ τὰ ὄψα Plut.)
5) заражать(ἀέρα λοιμικοῖς πάθεσιν Plut.)
6) закаливать(πέλεκυν Hom.)
-
11 βάπτω
Aἔβαψα S.Aj.95
, etc.:— [voice] Med., [tense] fut.βάψομαι Ar.Lys.51
: [tense] aor.ἐβαψάμην Arat.951
, AP9.326 (Leon.):—[voice] Pass., [tense] fut. , M.Ant.8.51: [tense] aor.ἐβάφθην AP6.254
(Myrin.), ([etym.] ἀπ-) Ar.Fr. 416; in [dialect] Att. generally ἐβάφην [ᾰ] Pl.R. 429e, etc.: [tense] pf.βέβαμμαι Hdt.7.67
, Ar. Pax 1176.I trans., dip, ὡς δ' ὅτ' ἀνὴρ χαλκεὺς πέλεκυν.. εἰν ὕδατι ψυχρῷ βάπτῃ (so as to temper the red-hot steel) Od.9.392;β. εἰς ὕδωρ Pl.Ti. 73e
, cf. Emp.100.11;τἄρια θερμῷ Ar.Ec. 216
; εἰς μέλι, εἰς κηρόν, Arist.HA 605a29, de An. 435a2:—[voice] Pass., βαπτόμενος σίδηρος iron in process of being tempered, Plu.2.136a; and of coral, become hard, Dsc.5.121 (s. v. l.).b of slaughter in Trag,ἐν σφαγαῖσι βάψασα ξίφος A.Pr. 863
;ἔβαψας ἔγχος εὖ πρὸς Ἀργείων στρατῷ; S.Aj.95
; (lyr.); in later Prose,εἰς τὰ πλευρὰ β. τὴν αἰχμήν D.H.5.15
;β. τὸν δάκτυλον ἀπὸ τοῦ αἵματος LXXLe.4.17
.c also, dip in poison,ἔβαψεν ἰούς S.Tr. 574
; χιτῶνα τόνδ' ἔβαψα ib. 580.2 dye, ἔβαψεν.. ξίφος the sword dyed [the robe] red, A.Ch. 1011; β. τὰ κάλλη dye the beautiful cloths, Eup.333;β. ἔρια ὥστ' εἶναι ἁλουργά Pl.R. 429d
;εἵματα βεβαμμένα Hdt.7.67
;τρίχας βάπτειν AP11.68
(Lucill.): abs. in [voice] Med., dye the hair, Men.363.4, Nicol.Com.1.33; glaze earthen vessels, Ath.11.480e; of gilding and silvering, Ps.-Democr.Alch.p.46 B.: Com., βάπτειν τινὰ βάμμα Σαρδιανικόν dye one in the [red] dye of Sardes, i. e. give him a bloody coxcomb, Ar. Ach. 112; but βέβαπται β. Κυζικηνικόν he has been dyed in the dye of Cyzicus, i. e. is an arrant coward, Id. Pax 1176 (v. Sch.).3 draw water by dipping a vessel,ἀνθ' ὕδατος τᾷ κάλπιδι κηρία βάψαι Theoc. 5.127
; ἀρύταιναν.. ἐκ μέσου βάψασα τοῦ λέβητος ζέοντος ὕδατος draw water by dipping the bucket, Antiph.25, cf. Thphr.Char.9.8; βάψασα ποντίας ἁλός (sc. τὸ τεῦχος) having dipped it so as to draw water from the sea, E.Hec. 610.4 baptize, Arr.Epict.2.9.20 ([voice] Pass.).II intr., ναῦς ἔβαψεν the ship dipped, sank, E.Or. 707; β. εἰς ψυχρὸν [αἱ ἐγχέλυς] Arist.HA 592a18; εἰ δ' ὁ μὲν (sc. ἠέλιος)ἀνέφελος βάπτοι ῥόου ἑσπερίοιο Arat.858
( ῥόον Sch.): c. acc., νῆα.. βάπτουσαν ἤδη κῦμα κυρτόν dipping into.., Babr.71.2:—also [voice] Med.,ποταμοῖο ἐβάψατο Arat. 951
. -
12 πέλεκυς
Aπελέκυος Hdn.
Gr.2.707), ὁ, acc.πέλεκυν Od.5.234
, etc.: dat. pl. πελέκεσι, [dialect] Ep.πελέκεσσι Il. 13.391
:—two-edged axe for felling trees, opp. ἡμιπέλεκκον (q.v.),π... χάλκεος, ἀμφοτέρωθεν ἀκαχμένος Od.5.234
;ὑλοτόμους πελέκεας Il.23.114
;ἐξέταμον πελέκεσσι νεήκεσι 13.391
, cf. Pi. O.7.36, P.4.263, E.Fr.472.6 (anap.) ;π. ξυλοκό πος X. Cyr.6.2.36
, etc.2 battle-axe,πελέκεσσι καὶ ἀξίνῃσι μάχοντο Il.15.711
;οὐ δόρασι μάχεσθαι, ἀλλὰ καὶ πελέκεσι Hdt.7.135
;πελέκεως δίστομος γένυς E. Fr.530.5
; sacrificial axe, Il.17.520, Od.3.442 ; executioner's axe, Trag.Adesp.412 ; Τενέδιος π., prov. of impartial and over-harsh justice, Arist. Fr. 593 ; or of summary justice by 'cutting the knot', from the story of Tennes, St.Byz. s.v. Τένεδος (also ὁ Τέννου π. Conon 28) ; τοὺς π. ἀπέλυσε τῶν ῥάβδων took the axes from the fasces of the lictors, Plu. Publ.10, cf. Plb.6.53.8.3 as an image of perseverance,κραδίη π. ὣς.. ἀτειρής Il.3.60
.4 "ἀσκός, π." in a child's game, Thphr. Char.5.5.5 nickname in Com.Adesp.824 ; cf. πρίων.II a geometrical figure, like the head of a double axe, title of AP15.22 (Simm.). (Cf. Skt. paraśús ; loanword from Bab. pila[kudot ][kudot ], Sumer. balag 'axe'.) [The [pron. full] ῠ of nom. and acc. sg. is in Hom. sts. lengthd., Il.3.60, 17.520 : acc. pl. πελέκεας is in Hom. always trisyll., ?πέλεκυςX ?πέλεκυςX ¯.]Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πέλεκυς
-
13 προεξαρτάω
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προεξαρτάω
-
14 φαρμάσσω
A treat by using φάρμακα: generally, treat, once in Hom.,ὡς ὅτ' ἀνὴρ πέλεκυν.. εἰν ὕδατι ψυχρῷ βάπτῃ.. φαρμάσσων Od.9.393
; cf. foreg.11.2 enchant or bewitch by potions or philtres, A.R.3.478, 4.61 (and in [voice] Med., Id.3.859): bewitch by flattery, Pl.Smp. 194a, Men. 80a:—[voice] Pass.,οἱ πεφαρμαγμένοι Hp.Morb.Sacr.1
;πεφάρμαχθε Ar.Th. 534
: metaph., of a lamp,φαρμασσομένη χρίματος.. παρηγορίαις A.Ag.94
(anap.).3 poison,κρέα Plu.Art.19
([voice] Pass.);βέλη, τὸ ὕδωρ Id.2.681f
([voice] Pass.), 978c:ἀπεψίας, δι' ἂς φαρμάσσεται τὸ γάλα Sor.1.94
.5 season,τηγανίτας σησάμοισι φ. Hippon.36
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > φαρμάσσω
-
15 χαράσσω
A make pointed, sharpen, whet, ἅρπας, ὀδόντας, Hes.Op. 573, Sc. 235, cf. Plu.2.350d; καθάπερ βέλη τὰ πράγματα ib. 825f;χαρασσόμενος σίδηρος Hes.Op. 387
.2 furnish with notches or teeth, like a saw,τὰ σιδήρια Arist.Aud. 803a3
:—[voice] Pass., of certain birds,ἔχουσι.. τὰ ἄκρα τοῦ ῥύγχους κεχαραγμένα Id.PA 662b16
; φύλλα κεχαραγμένα serrated leaves, Dsc.4.173, cf. Thphr.HP3.10.5; σκύταλον κεχ. ὄζοις jagged or rugged with.., Theoc.17.31.3 metaph., whet, stimulate,ἔρως ψυχὰς χ. S.Fr. 684
codd. Stob. ( codd. Clem.Al.);τὸ φιλόνικον Plu.2.92a
, cf. 825f:—[voice] Pass., κεχαραγμένος τινί exasperated at.., Hdt.7.1; κείνῳ τόδε μὴ χαράσσου be not angry at him for this, E.Med. 157 (lyr.);τῇπαρρησίᾳ χαραχθείς Plu.2.74e
.II cut into furrows, scratch,στρωμνὰ δὲ χαράσσοισ' ἅπαν νῶτον κεντεῖ Pi.P.1.28
;κῦμα χ. Orph.A. 372
;ἀρότρῳ.. χ. χέρσον AP6.238
(Apollonid.);ὕδωρ ἐρετμοῖς Nonn.D.3.46
, cf. 41.114 ([voice] Pass.);τῷ θερμῷ χαράσσοντι τὴν ἐπιφάνειαν Plu.2.651e
:— [voice] Pass., wounded,E.
Rh.73;κέκοπται καὶ χαράσσεται πέδον A.Pers. 683
;θάλασσα φρικὶ χαρασσομένη AP10.2
(Antip. Sid.), cf. 10.14 (Agath.); τόπος κεχαραγμένος ὑπὸ ὄμβρου, gloss on ῥωχμός, Sch.Gen.Il.23.420.3 stamp, seal, PRyl. 160.6 (i. A. D.), etc.III engrave, carve, ἐν νομίσματι [Βάττον] χ. (i.e. stamp his portrait) Arist. Fr. 528;οὔρεακαὶ πόντον ὑπὲρ τύμβοιο AP7.237
(Alph.); στάλαν ib. 547 (Leon.Alex.); inscribe,δόγματα.. εἰς στήλην SIG795
B27 (Delph., i A. D.);γράμμα.. τοίχοισι χαράξω Theoc.23.46
, cf. AP12.130;ἐν τύμβῳ γράμμ' ἐχάραξε τόδε Erinn.5.8
;τὸν Τροίης πόλεμον σελίδεσσι χ. APl.4.293
;γραφίδεσσι.. χάραξα.. ἱερὸν λόγον Hymn.Is.11
; [νόμους] εἰς πίνακας χ. D.S.12.26
;ὁ γραμματεὺς τοῦ δήμου τὸ β ἐχάραξα BMus.Inscr.481
*.430 ([place name] Ephesus); simply, write, (vi A. D.), sketch, draw,μορφὴν χαράξαι AP11.412
(Antioch.), cf. Anacreont.55.5; of the down marking the cheek, APl.5.344:—so in [voice] Med.,ἴουλος ἄχνοα χιονέης ἐχαράσσετο κύκλα παρειῆς Nonn.D.10.180
:—[voice] Pass., ib.5.404; [ὄμμα] ἠλεμάτοις ἀκτῖσι χαράσσεται, of lines drawn with antimony, AP9.139 (Claudian.); ἐπὶτοῦ νομίσματος κεχαράχθαι πέλεκυν Arist.Fr. 593
;στήλας γράμμασι κεχαραγμένας D.S.3.44
;στῆλαι χαράσσονται IG14.297
([place name] Panormus);τοῖχος ἅπας ἐχαράσσετο Luc.Am.16
; τὸ χαραχθὲν νόμισμα stamped money, coin, Plb.10.27.13;χρῆσθαι τῷ.. μέτρῳ κεχαραγμένῳ τῷ χαρακτῆρι IG22.1013.64
; also of the letters engraved, Peripl.M. Eux.2: metaph., λέξις κεχαραγμένη with a stamp, i.e. character of its own, Diocl.Magn.Stoic.3.213; τὴν μὲν (sc. τὴν σοφιστικὴν)ἰδιώματι κεχαράχθαι φήσομεν Phld.Rh.1.77
S. (Perh. a Semitic loan-word, cf. Hebr. [hudot ]āraš 'engrave'; or cogn. with Lith. že[rtilde]<*>i 'rake, scrape'.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > χαράσσω
-
16 ἀκαχμένος
A sharp-edged,ἀ. ὀξέϊ χαλκῷ Il.15.482
, Od.1.99, al.;πέλεκυν.. ἀμφοτέρωθεν ἀ. 5.235
;φάσγανον 22.80
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀκαχμένος
-
17 ἀραρίσκω
A join, fit together), only [tense] impf.ἀράρισκε Od.14.23
, Theoc.25.103: the tenses in use (from Αρω) are mostly poet., v. infr.A trans.:—[dialect] Ion. [tense] aor. 1ἦρσα Il.14.167
([etym.] ἐπ-), [dialect] Ep.ἄρσα Od.21.45
, imper.ἄρσον 2.289
, pl.ἄρσετε A.R.2.1062
, part.ἄρσας Il.1.136
(also inf. ἀράραι· ἁρμόσαι, πλέξαι, Hsch.): [tense] aor. 2 ἤρᾰρον, [dialect] Ion. ἄρᾰρον, inf. ἀρᾰρεῖν, part. ἀρᾰρών (but ἄρᾰρον is used intr. in Il.16.214, Od.4.777, Simon.41; while for ἄρηρεν, in trans. sense (Od.5.248), ἄρασσεν is the true reading;ἐς οὐρανὸν ἤραρεν ὄσσε Orph.A. 984
is by confusion with αἴρω:—[voice] Med., [tense] fut.ἄρσομαι Lyc.995
acc. to Sch. (possibly fr. αἴρω): [tense] aor. I ἠρσάμην, part. : [ per.] 3pl. [tense] aor. 2 opt. (in pass. sense)ἀραροίατο A.R.1.369
: [tense] pf. subj. ([etym.] προς-):—[voice] Pass., [tense] pf. part. ἀρηρεμένος or- έμενος A.R.3.833
, al.; later incorrectly writtenἀρηράμενος Q.S.2.265
, Opp.C.2.384, etc.: [tense] aor. I ἤρθην, only [ per.] 3pl. ἄρθεν, for ἤρθησαν, Il.16.211:—join together, fasten, οἱ δ' ἐπεὶ ἀλλήλους ἄραρον βόεσσι when they had knitted themselves one to another with their shields, Il.12.105 (in [voice] Pass.,μᾶλλον δὲ στίχες ἄρθεν 16.211
); pack up,Od.
2.289.II fit together, construct,ὅτε τοῖχον ἀνὴρ ἀράρῃ πυκινοῖσι λίθοισιν Il.16.212
:—[voice] Med.,ἀρσάμενος παλάμῃσι Hes. Sc. 320
.III fit, equip, furnish with a thing,νῆ' ἄρσας ἐρέτῃσιν 1.280
; καὶ πώμασιν ἄρσον ἅπαντας fit all [the jars] with covers, 2.353, cf. A.R.2.1062; καὶ ἤραρε θυμὸν ἐδωδῇ furnished, i.e. satisfied, his heart with food, Od.5.95:—in [voice] Pass., esp. [tense] pf. part., fitted, furnished with,πύλας ἀρηρεμένας σανίδεσσι A.R.1.787
.B intr.:—[tense] pf. ἄρᾱρα with [tense] pres. sense, [dialect] Ion. and [dialect] Ep. ἄρηρα, part. ἀρᾱρώς, ἀρηρώς, Hom., Trag., and late Prose (except that X. hasπροσαραρέναι HG4.7.6
), [dialect] Ep. fem. part. , and metri gr.ἀρᾰρυῖα Hom.
,εὖ ἀρᾰρός Opp.H.3.367
: [dialect] Ion. and [dialect] Ep. [tense] plpf. ἀρήρειν or ἠρήρειν, with [tense] impf. sense, Il.10.265, 12.56, etc.:— [voice] Med. only [tense] aor. 2 part. sync. ἄρμενος, η, ον, also ος, ον Hes.Op. 786 (cf. however ἀρηρεμένος): on [tense] aor. 2 used intr. v. supr.A.1:—to be joined closely together, in close order,Il.
13.800; ; ἑξείης ποτὶ τοῖχον ἀρηρότες [πίθοι] piled close against the wall, Od.2.342: c. dat. instr.,κόλλῃσιν ἀρηρότα Emp.96.4
; in Tactics, ἀραρός, τό, = ὀμφαλός (q. v.), Ascl.Tact.2.6, etc.2 abs., to be fixed,φρεσὶν ᾗσιν ἀρηρώς Il.10.553
;θυμὸς ἀρηρώς Theoc.25.113
; shines for ever,Pi.
N.3.64; is fixed,A.
Pr.60: or metaph.,θεῶν.. οὐκέτι πίστις ἄραρε E.Med. 414
(lyr.); ὡς ταῦτ' ἄραρε ib. 322; τὸ σόν τ' ἄραρε is fixed, ib. 745: abs., it is fixed, my mind is made up,Id.
Or. 1330, Men.Epit. 185; steadfastness,J.
AJ14.12.3;δόγματα ἀραρότα D.Chr.12.56
; also of persons, steadfast,Plu.
Dio32; [θεοὶ] ἀραρότες τοῖς κρίμασιν Hierocl.p.48 A.;τοῖς λογισμοῖς ἀ. Id.p.51
A.II fit well or closely, ζωστὴρ ἀρηρώς a close-fitting belt, Il.4.134; πύλαι εὖ, στιβαρῶς ἀραρυῖαι, 7.339, 12.454;σανίδες πυκινῶς ἀ. 21.535
; fit or be fitted to a thing, ἔγχος παλάμηφιν ἀρήρει fitted the hands, Od.17.4; κόρυθα κροτάφοις ἀραρυῖαν, κνημῖδες ἐπισφυρίοις ἀραρυῖαι, Il.13.188, 19.370; κυνέη ἑκατὸν πολίων πρυλέεσσ' ἀραρυῖα fitting a hundred champions, i.e. large enough for them, 5.744; also with Preps.,κυνέη ἐπὶ κροτάφοις ἀραρυῖα Od.18.378
, Hes.Sc. 137;ὄφρ' ἂν.. δούρατ' ἐν ἁρμονίῃσιν ἀρήρῃ Od.5.361
; κεραυνὸς ἐν κράτει ἀ. fit emblem in victory, Pi.O.10(11).83; ἀνθρώποισιν ἀρηρότα μυθίζεσθαι befitting men, Orph.A. 191.III to be fitted, furnished with a thing, [τάφρος] σκολόπεσσιν ὀξέσιν ἠρήρει Il.12.56
;πόλις πύργοις ἀραρυῖα 15.737
;ζώνη θυσάνοις ἀραρυῖα 14.181
: hence, furnished, endowed with,χαρίτεσσιν ἀραρώς Pi.I.2.19
;ἔθνεα θνητῶν παντοίαις ἰδέῃσιν ἀρηρότα Emp.35.17
;κάλλει ἀραρώς E.El. 948
;πολλῇσιν ἐπωνυμίῃσιν ἀρηρώς D.P.28
.IV to be fitting, agreeable, pleasing, (cf. ἀρέσκω ) once in Hom., ἐνὶ φρεσὶν ἤραρεν ἡμῖν it fitted our temper well, Od.4.777;ἄκοιτιν ἀρηρυῖαν πραπίδεσσι Hes. Th. 608
.V syncop. [tense] aor. 2 part. [voice] Med. ἄρμενος, η, on (ος, ον Id.Op. 786), fitting, fitted or suited to (cf. ἀρμένως), c. dat., ἱστὸν.. καὶ ἐπίκριον ἄρμενον αὐτῷ fitted or fastened to the mast, Od.5.254 (cf. ἄρμενα, τά);τροχὸν ἄρμενον ἐν παλάμῃσιν Il.18.600
;πέλεκυν.. ἄ. ἐν π. Od.5.234
.2 fit, meet,μάλα γάρ νύ οἱ ἄρμενα εἶπεν Hes.Sc. 116
: rarely c. inf., ἡμέρα κούρῃσι γενέσθαι ἄρμενος a day meet for girls to be born, Id.Op. 786.3 prepared, ready, χρήματα δ' εἰν οἴκῳ πάντ' ἄ. ποιήσασθαι ib. 407;ἄ. πάντα παρεῖχον Id.Sc.84
, cf. Thgn.275;ἄ. ἐς τόδε ἔργον A.R.4.1461
;ἄ. ἐς πόλεμόν τε καὶ ἐν νήεσσι μάχεσθαι Hermonax 1.3
, cf. 8.4 agreeable, welcome, ἄρμενα πράξαις, = εὖ πράξας, Pi.O.8.73;ἐν ἀρμένοις θυμὸν αὔξων Id.N.3.58
; so of men,ἄ. ξείνοισιν Pl.Epigr.6
. (Cf. Lat. arma, armus, artus, Goth. arms, etc.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀραρίσκω
-
18 ἐπικραδαίνω
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπικραδαίνω
-
19 ὥρα
ὥρα or [full] ὤρα (B), only in [dialect] Ion. form [full] ὥρη, or [full] ὤρη, some part of a sacrificial victim,Aλάψεται γλῶσσαν, ὀσφῦν δασέαν, ὤρην SIG1037.2
(Milet., iv/iii B.C.); τοὺς Ἴωνας λέγειν φασὶ τὴν κωλῆν ὥρην καὶ ὡραίαν Sch.HQ Od.12.89: but distd. fr. κωλῆ, λάψεται.. κωλῆν ἀντὶ τῆς ὤρης SIGl.c.5; cf. ἄωρος(B). (Perh. cogn. with Lat. sūra.)------------------------------------ὥρα (C), [dialect] Ion. [full] ὥρη, ἡ: [dialect] Ep. gen. pl. ὡράων, [dialect] Ion. ὡρέων: loc. pl. ὥρασι, q. v.A any period, fixed by natural laws and revolutions, whether of the year, month, or day (the sense 'day' is implied in the compd. ἑπτάωρος, q. v.),νυκτός τε ὥραν καὶ μηνὸς καὶ ἐνιαυτοῦ X.Mem. 4.7.4
, cf. E.Alc. 449(lyr.), Pl.R. 527d;τοῦ γνώμονος ἡ σκιὰ ἐπιοῦσα ἐπὶ τὰς γραμμὰς σημαίνει τὰς ὥρας τοῦ ἐνιαυτοῦ καὶ τῆς ἡμέρας IG12(8).240
([place name] Samothrace): but specially,I in Hom., part of the year, season; mostly in pl., the seasons, , 19.152;ἀλλ' ὅτε δὴ μῆνές τε καὶ ἡμέραι ἐξετελεῦντο, ἂψ περιτελλομένου ἔτεος, καὶ ἐπήλυθον ὧραι 11.295
, 14.294;ἀλλ' ὅτε δή ῥ' ἐνιαυτὸς ἔην, περὶ δ' ἔτραπον ὧραι 10.469
, cf. Hes. Th. 58;Διὸς ὧραι Od.24.344
, cf. Pi.O.4.2; , cf. 1.32;δυώδεκα μέρεα δασαμένους τῶν ὡρέων ἐς [τὸν ἐνιαυτόν] Id.2.4
; οὐ μεταλλάσσουσι αἱ ὧραι ib.77;περιτελλομέναις ὥραις S.OT 156
(lyr.); πάσαις ὥραις at all seasons, Id.Fr.592.6 (lyr.), Ar.Av. 696 (anap.);ὧραι ἐτῶν καὶ ἐνιαυτῶν Pl.Lg. 906c
, cf. Smp. 188a, etc.;τῆς.. ὥρας τοῦ ἐνιαυτοῦ ταύτης οὔσης, ἐν ᾗ ἀσθενοῦσιν ἄνθρωποι μάλιστα Th.7.47
; χαλεπὴ ὥ. a bad season, Pl.Prt. 344d;ἀ δ' ὤρα χαλέπα Alc.39
; ἡ ὥ. αὕτη this season, X.Cyn.7.1, cf. 5.6; κατὰ τὰς ὥρας according to the seasons, Arist.GA 786a31;οἱ περὶ τὴν ὥραν χρόνοι Id.Pol. 1335a37
.—Hom. and Hes. distinguish three seasons, and express each by the sg. ὥρη, with a word added to specify each:a spring,ἔαρος.. ὥρη Il.6.148
;ὥρη εἰαρινή 2.471
, 16.643, Od.18.367, etc.; so in Trag. and [dialect] Att., ἦρος ὥρα or ὧραι, Ar.Nu. 1008 (anap.), E.Cyc. 508 (lyr.); ; (lyr.); v. infr. 2.c winter,χείματος ὥρη Hes.Op. 450
;ὥρῃ χειμερίῃ Od.5.485
, Hes.Op. 494; χειμῶνος ὥρᾳ in winter, And.1.137;χιονοβόλος Plu.2.182e
.—A. also names three seasons, Pr. 454sq.; an Egyptian division of the year, acc. to D.S.1.26.—A fourth first appears in Alcm.76, θέρος καὶ χεῖμα κὠπώραν τρίταν καὶ τέτρατον τὸ ϝῆρ; and in Hp.Vict.3.68,χειμών, ἦρ, θέρος, φθινόπωρον; ὥρας φαίνομεν ἡμεῖς ἦρος χειμῶνος ὀπώρας Ar.Av. 709
(anap.); τετράμορφοι ὧραι E(?).Fr. 943 (hex.): later, seven seasons are named,ἔαρ, θέρος, ὀπώρα, φθινόπωρον, σπορητός, χειμών, φυταλιά Gal.17(1).17
.2 esp. prime of the year, springtime,ὅσα φύλλα καὶ ἄνθεα γίγνεται ὥρῃ Od.9.51
, cf. Il.2.468;παρὰ τὴν καθεστηκυῖαν ὥραν Th.4.6
.b in historians, the campaigning season,τὸν τῆς ὥρας εἰς τὸν περίπλουν χρόνον X.HG6.2.13
; esp. in the phrase ὥρα ἔτους, Th.2.52, 6.70, Pl.Phdr. 229a, Lg. 952e, D.50.23, Thphr.CP3.23.2; εἰς ἔτους ὥραν next season, Plu.Per.10.3 the year generally,τῆς ὥρης μέσον θέρος Hdt.8.12
; ἐν τῇ πέρυσιν ὥρᾳ last year, D.56.3; εἰς ὥρας next year, Philem.116, Pl.Ep. 346c, LXX Ge.18.10, AP11.17 (Nicarch.), cf. Plu.Ages.22; also hereafter,E.
IA 122 (lyr.);ἐς τὰς ὥρας τὰς ἑτέρας Ar.Nu. 562
(lyr.);ἐκ τῶν ὡρῶν εἰς τὰς ὥρας Id.Th. 950
(anap.); κἠς ὥρας κἤπειτα next year and for ever, Theoc.15.74; alsoὥραις ἐξ ὡρᾶν Isyll.25
; cf. ὥρασιν.4 in pl., of the climate of a country, as determined by its seasons, Hdt.1.142, cf. 149, 4.199 (here perh. three harvest seasons);τὰς ὥ. κάλλιστα κεκρημένας Id.3.106
; cf. Pl.Criti. 111e, Phd. 111b; climatic conditions, Hdt.2.26.II time of day,νυκτὸς ἐν ὥρῃ h.Merc.67
, 155, 400; αἱ ὧ. τῆς ἡμέρας the times of day, i.e. morning, noon, evening, and night, X.Mem.4.3.4; δι' ὥραν ἡμέρας by the time of day (fixed for meetings), D.Prooem.49, etc.;πᾶσαν ὥ. τῆς ἡμέρας Arist.Mete. 371b31
;μεσονυκτίοις ποθ' ὥραις Anacreont.31.1
: without ἡμέρας orνυκτός, ἑκάστης ἡμέρας μέχρι τρίτου μέρους ὥρας Pl. Lg. 784a
;τῆς ὥρας μικρὸν πρὸ δύντος ἡλίου X.HG7.2.22
; ψευσθεὶς τῆς ὥ. having mistaken the hour, And.1.38; ἐποίησαν ἔξω μέσων νυκτῶν τὴν ὥραν, i.e. they prolonged the day beyond midnight, D.54.26;τῆς ὥρας ἐγίγνετ' ὀψέ Id.21.84
;ὀψίτερον τῆς ὥ. PTeb. 793 xi 12
(ii B. C.); it being late,Plb.
5.8.3;ἤδη ὥρα πολλή Ev.Marc.6.35
; ἄχρι πολλῆς ὥρας till late in the day, D.H.2.54.b duration, interval or lapse of time,μετὰ ἱκανὴν ὥραν τοῦ κατενεχθῆναι τὸν πέλεκυν ἐξακούεται ἡ τῆς πληγῆς φωνή S.E.M.5.69
; length of time, term, Ἄρτεμις ἐννέ' ἐτῶν δεκάδας βίον Ἀρτεμιδώρῳ ἔκχρησεν, τρεῖς δ' ὥραι(date.)ἔτι προσέθηκε Προνοίη IG12(3).1350.3
(Thera, ii B. C.); ἐπὶ πολλὴν ὥ. for a long time, J.AJ8.4.4.2 the νυχθήμερον was prob. first divided into twenty-four hours by Hipparch., ἐν πόσαις ὥραις ἰσημεριναῖς (equinoctial hours) , cf. Ptol.Alm.3.9, 4.9, al.b in ordinary life the day from sunrise to sunset was divided into twelve equal parts called ὧραι ( ὧραι καιρικαί when it was necessary to distinguish them from the ὧραι ἰσημεριναί, v. καιρικός 2 c),ἡμέρα ἡ.. δωδεκάωρος, τουτέστιν ἡ ἀπὸ ἀνατολῆς μέχρι δύσεως S.E.M.10.182
;οὐχὶ δώδεκά εἰσιν ὧραι τῆς ἡμέρας; Ev.Jo.11.9
;ὡράων ἀμφὶ δυωδεκάδι AP9.782
(Paul.Sil.); the time of day was commonly given without the Art.,ὥρᾳ ᾱ PHamb.1.96.3
(ii A. D.),τρίτης ὥρας Plu.Rom.12
; ὀγδόης, ἐνάτης, δεκάτης ὥ., Id.Alex.60, Aem.22, Ant.68, etc.; but we have περὶ τὴν τρίτην ὥραν, περὶ τὴν ἑνδεκάτην, Ev.Matt.20.3,6, beside περὶ ἕκτην καὶ ἐννάτην ὥ. ib.5;χθὲς ὥραν ἑβδόμην Ev.Jo.4.52
, cf. IG5(1).1390.109 (Andania, i B. C.), etc.; ἐρωτᾷ σε Χαιρήμων δειπνῆσαι.. αὔριον, ἥτις ἐστὶν ιε, ἀπὸ ὥρας θ ¯ - to-morrow the 15th at 9 o'clock, POxy.110 (ii A. D.): prov., δωδεκάτης ὥ., as we say 'at the eleventh hour', Plu.Crass.17.cτὰ δυώδεκα μέρεα τῆς ἡμέρης παρὰ Βαβυλωνίων ἔμαθον οἱ Ἕλληνες Hdt. 2.109
; here ἡμέρη means the νυχθήμερον, and the μέρεα were each = 2 ὧραι ἰσημεριναί; these double hours (Assyr. kaš-bu) are called ὧραι by Eudox.,ἥμισυ ζῳδίου.., ὅ ἐστιν ὥρας ἥμισυ Ars14.11
, cf. 16.2; cf.δωδεκάωρος 11
.III Astrol., degree of the zodiac rising at the nativity (cf.ὡρονόμος 11
,ὡροσκόπος 11
), ὥ. μεροποσπόρος, τεκνοσπόρος, Man.4.577, 597; ἐξ ὥρης ἐσορῶν Ζεὺς Ἑρμείην Jupiter in the ascendant in aspect with Mercury, Id.3.186, cf. 32, al.B the fitting time or season for a thing (mostly without Art., even in [dialect] Att.), freq. in Hom. (v. infr.);ὥρα συνάπτει Pi.P.4.247
;ὧραι ἐπειγόμεναι Id.N.4.34
;ὅταν ὥ. ἥκῃ X.Mem.2.1.2
; but with Art.,τῆς ὥ. ἐνθυμεῖσθαι Id.Cyn.8.6
: freq. in later writers,τῆς ὥρας ἐπιγενομένης Plb.2.34.3
, etc.2 c. gen. rei, ὥρη κοίτοιο, μύθων, ὕπνου, the time for bed, tale-telling, or sleep, Od.3.334, 11.379, cf. Hdt.1.10;ὥρη δόρποιο Od.14.407
;περὶ ἀρίστου ὥραν Th.7.81
, X.HG1.1.13;πολυηράτου ἐς γάμου ὥρην Od.15.126
;ἐς γάμου ὥρην ἀπικέσθαι Hdt. 6.61
;γάμων ἔχειν ὥραν D.H.5.32
; so εἰς ἀνδρὸς ὥραν ἥκουσα time for a husband, Pl.Criti. 113d; ὥρη ἀρότου, ἀμήτου, Hes.Op. 460, 575;μέχρι ἀρότου ὥρης IG7.235.3
(Oropus, iv B. C.);καρπῶν ὧραι Ar.Ra. 1034
(anap.);ἡ ὥρα τῆς ὀχείας Arist.HA 509b20
; τοῦ φωλεύειν ib. 579a26, etc.; also ὥραν εἶχον παιδεύεσθαι I was of age to.. Is.9.28.3 ὥρα [ἐστίν] c. inf., it is time to do a thing,ἀλλὰ καὶ ὥρη εὕδειν Od.11.330
, cf. 373; so also in Trag. and [dialect] Att., E.Ph. 1584, Heracl. 288 (anap.), Ar.Ec.30, Pl.Prt. 361e, 362a; soδοκεῖ οὐχ ὥρα εἶναι καθεύδειν X.An.1.3.11
, cf. HG7.2.13 (dub. l.): c. acc. et inf., , cf. S.OT 466 (lyr.): c. dat. et inf., X.Cyr.4.5.1, Pl.Tht. 145b: in these phrases the inf. [tense] pres. is almost universal; the [tense] aor., however, occurs in Od.21.428, S.Aj. 245 (lyr.), Ar.Ach. 393 (where also ἐστί is added to ὥρα, as in Philyll.3, ἀφαιρεῖν ὥρα 'στὶν ἤδη τὰς τραπέζας); and the [tense] pf. inὥρα πεπαῦσθαι Plu.2.728d
: sts. the inf. must be supplied,οὐδέ τί σε χρή, πρὶν ὥρη, καταλέχθαι Od.15.394
, cf. E.El. 112 (lyr.), Ar.Ec. 877; ὥρα κἠς οἶκον (i. e. ἰέναι εἰς οἶκον) Theoc.15.147.4 in various adverb. usages, at the right time,Hdt.
2.2, 8.19, X.Oec.20.16: but τὴν ὥ. at that hour, Hes.Sc. 401; ταύτην τὴν ὥραν at this season, X.Cyn.9.1;[ἡ ἶρις] πᾶσαν ὥραν γίγνεται τῆς ἡμέρας Arist.Mete. 371b31
;δείελον ὥρην παύομαι ἀμήτοιο A.R. 3.417
; ὥραν οὐδενὸς κοινὴν θεῶν at an hour.., A.Eu. 109, cf. E.Ba. 724, Aeschin.1.9; αὐτῆς ὥρας immediately, PMich. in Class.Phil.22.255(iii A. D.); ἐν ὥρῃ in due season, in good time, Od.17.176, Hdt. 1.31, cf. Pi.O.6.28, Ar.V. 242, etc.; also αἰεὶ εἰς ὥρας in successive seasons, Od.9.135; ἐς τὰς ὥρας for all time, Ar.Ra. 382 (lyr. cf. supr. A. 1.3) (hence in an acclamation [ε] ἰς ὥρας πᾶσι τοῖς τὴν πόλιν φιλοῦσιν hurrah for.., POxy.41.29 (iii/iv A. D.));οἱ ὧδε χέζοντες εἰς ὥ. μὴ ἔλθοιεν Milet.2(3)
No.406, cf.ὥρασι; καθ' ὥραν Theoc.18.12
, Plb.1.45.4, cf. 3.93.6, etc.; opp.παρ' ὥρην AP7.534
(Alex.Aet. or Autom.), cf. Plu.2.784b, etc.:—πρὸ τῆς ὥρας X.Oec.20.16
;πρὸ ὥρας Luc.Luct.13
;πρὸ ὥρας τελευτῆσαι IG42(1).84.26
(Epid., i A. D.);πρὶν ὥρας Pi.P.4.43
(cf.πρίν A. 11.4
).II metaph., the spring-time of life, the bloom of youth, Mimn.3.1;ὥραν ἐχούσας A.Supp. 997
, cf. Th.13, 535;παῖδας πρὸς τέρμασιν ὥρας Ar.Av. 705
(anap.);πάντες οἱ ἐν ὥρᾳ Pl.R. 474d
; οὐκ ἐνὥ., = πρεσβύτερος, Id.Phdr. 240d;ἐὰν ἐπὶ ὥρᾳ ᾖ Id.R. 474e
;ἕως ἂν ἐν ὥρᾳ ὦσι Id.Men. 76b
; παυσαμένου τῆς ὥ. prob. in Id.Phdr. 234a;ἀνθεῖν ἐν ὥ. Id.R. 475a
;τὴν ὥ. διαφυλάξαι ἄβατον τοῖς πονηροῖς Isoc.10.58
; λήγειν ὥρας, opp. ἀνθεῖν, Pl.Alc.1.131e;ἑς ἐπιγινόμενόν τι τέλος, οἷον τοῖς ἀκμαίοις ἡ ὥρα Arist.EN 1174b33
, cf. 1157a8.2 freq. involving an idea of beauty,φεῦ φεῦ τῆς ὥρας τοῦ κάλλους Ar.Av. 1724
(lyr.);ὥρᾳ.. ἡλικίας λαμπρός Th.6.54
;κάλλει καὶ ὥρᾳ διενεγκόντες Aeschin.1.134
, cf. ib.158;καλὸς ὥρᾳ τε κεκραμένος Pi.O.10(11).104
, cf. X.Mem. 2.1.22, Pl.Lg. 837b; quaestum corpore facere,Plu.
Tim..14, cf. X.Mem..1.6.13, Smp.8.21;τὴν ὥ. πεπωληκότες Phld.Rh.1.344
S.:—then,b generally, beauty, grace, elegance of style, D.H.Pomp.2, Plu.2.874b, etc.;γλυκύτης καὶ ὥ. Hermog.Id.2.3
, cf. Men.Rh.p.335 S., Him.Or.1.2; of beauty in general,χάρις καὶ ὥρα Plu.2.128d
.III = τὰ ὡραῖα, the produce of the season, fruits of the year,ἀπὸ τῆς ὥρας ἐτρέφοντο X.HG2.1.1
.C personified, αἱὯραι, the Hours, keepers of heaven's cloudgate, Il.5.749, 8.393; and ministers of the gods, ib. 433;Ζεῦ, τεαὶ.. Ὧραι Pi.O.4.2
; esp. of Aphrodite, h.Hom.6.5,12; also Ὧ. Διονυσιάδες, Καρνειάδες, Simon.148, Call.Ap.87; three in number, Eunomia, Dike, Eirene, daughters of Zeus and Themis, Hes.Th. 901;Ωραι πολυάνθεμοι Pi.O.13.17
, cf. Alex.261.6, Theoc.1.150, etc.: freq. joined with the Χάριτες, h.Ap. 194, Hes.Op.75; worshipped at Athens, Paus.9.35.1; at Argos, Id.2.20.5; at Attaleia, BMus.Inscr. 1044 (i B. C.). -
20 βάπτω
βάπτω, (1) eintauchen, untertauchen, πέλεκυν εἰν ὕδατι, um es zu härten; σίδηρος βαπτόμενος, gehärtetes Eisen; ἰούς, Pfeile in Gift tauchen. (2) färben; vom Glasieren irdener Gefäße. (3) baden, waschen. (4) durch Eintauchen füllen, schöpfen; intr., ἡ ναῦς ἔβαψεν, das Schiff sank; ῥόου, in den Strom
- 1
- 2
См. также в других словарях:
πέλεκυν — πέλεκυς axe fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
брады — БРАД|Ы (4*), ЬВЕ с. Холодное оружие, топор: Лоусии изби всѣмъ голени брадъвами Пр XIII XIV (1), 78в; то же Пр 1383, 107в; единъ бѣсъ. ре(ч)... се дь˫аволъ идеть к тобѣ в подобьи оц҃а твоего. имыи брадовь в кошѣ своемь хотѩ оувити [вм. оубити] тѩ … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
Labrys — An ornamented golden Minoan labrys Labrys (λάβρυς in Greek, lábrys) is the term for a symmetrical doubleheaded axe originally from Crete in Greece, one of the oldest symbols of Greek civilization; to the Romans, it was known as a bipenn … Wikipedia
Labrys — El término labrys designa a un hacha de doble filo, conocida entre los antiguos griegos con el nombre de pelekys (πέλεκυς)[1] o sagaris, y entre los romanos como bipennis (en español bipenne). Este no es el primer uso del que se tiene constancia … Wikipedia Español
βάφω — και βάφτω (AM βάπτω) 1. εμβαπτίζω, βυθίζω κάτι σε νερό ή άλλο υγρό (α. «έβαψα το ψωμί μου στο λάδι» β. «βάπτω εἰς ὕδωρ» γ.»βάπτω τἄρια θερμῷ» βυθίζω τα μαλλιά σε ζεστό νερό) 2. (για σιδερένιο ή άλλα εργαλείο) σκληρύνω, στομώνω («βάφω το σκεπάρνι» … Dictionary of Greek
επικόπτω — ἐπικόπτω (Α) [κόπτω] 1. χτυπώ πάνω σε κάτι για να τό σκοτώσω, σκοτώνω με χτύπημα («πέλεκυν... ὀξὺν ἔχων ἐν χειρὶ παρίστατο, βοῡν ἐπικόψων», Ομ. Οδ.) 2. κλαδεύω δέντρα, κόβω τις κορυφές 3. (για θάμνους) κόβω για να καθαρίσω το έδαφος 4. κόβω,… … Dictionary of Greek
ξυλοτόμος — ο (Α ξυλοτόμος, ον) το αρσ. ως ουσ. ο ξυλοτόμος ο υλοτόμος, ο ξυλοκόπος αρχ. αυτός που κόβει ξύλα («πέλεκυν ἔχοντας ξυλοτόμον», Ξεν.). [ΕΤΥΜΟΛ. < ξύλον + τόμος (< τέμνω), πρβλ. λιθο τόμος] … Dictionary of Greek
σκέπαρνο — το / σκέπαρνον, ΝΑ, και σκέπαρνος, ὁ, Α το σκεπάρνι αρχ. 1. ξυλουργικό εργαλείο με διπλή αμφίπλευρη κοπτική αιχμή, τής οποίας η μία πλευρά είναι μεγάλη και η άλλη μικρή («σκέπαρνον τὸν ἀμφίστομον πέλεκυν», Ησύχ.) 2. είδος χειρουργικού επιδέσμου 3 … Dictionary of Greek
φαρμάσσω — και αττ. τ. φαρμάττω και μτγν. τ. φαρμάζω Α 1. εμβαπτίζω, βουτώ μέταλλο, κυρίως πυρακτωμένο σίδηρο, σε νερό, στομώνω, βάφω («ὡς δ ὅτ ἀνὴρ χαλκεὺς πέλεκυν... εἰν ὕδατι ψυχρῷ βάπτῃ μεγάλα φαρμάσσων», Ομ. Οδ.) 2. βάφω, χρωματίζω («λέγεται δὲ καὶ… … Dictionary of Greek