-
1 περί-πατος
περί-πατος, ὁ, das Herumgehen, Spazierengehen; Plat. Phaedr. 227 a; auch περιπάτους ποιεῖσϑαι κατὰ τὰς ὁδούς, auf den Wegen spazieren gehen, ibd.; ἐν περιπάτῳ εἶναι, Xen. An. 2, 4, 15; τοὺς περιπάτο υς ποιεῖν, Pol. 5, 56, 10; die damit verbundene Leibesübung, Luc. Dem. enc. 1 u. öfter. – Der Ort zum Spazierengehen, der Spaziergang, Xen. Mem. 1, 1, 10; τοῖς περιπάτοις ἐνδιατρίβων, Luc. Demon. 54; Plut. oft. – Die damit verbundene Unterhaltung, Disputation, bes. über philosophische Gegenstände; weil Aristoteles im Lykeion bei Athen mit seinen Schülern lustwandelnd zu lehren pflegte, bezeichnet ὁ περίπατος seine Lehre und seine Schule, D. L., Plut. u. a. Sp.
-
2 ἐκεῖ
ἐκεῖ, dort, daselbst, Tragg. u. in Prosa überall, oft mit der Krasis, κἀκεῖ, Aesch. Ch. 703; Soph. Ai. 842; κἀκεῖ κἀνϑάδ' ὤν 1351, wie εἴπερ ἐκεῖ καὶ ἐνϑάδε Plat. Rep. V, 451 b; Ggstz von ἐνταῠϑα, Prot. 323 b; τἀκεῖ κἀνϑάδε, Alexis Ath. VIII, 354 d; bes. in der Unterwelt, wie Soph. El. 348 Ant. 76; Eur. öfter; ἐκεῖ ἐν Ἅιδου Hec. 418; Plat. Conv. 192 e; οἱ ἐκεῖ, die Verstorbenen Rep. IV, 427 b, wie εἴ τις ἄρα αἴσϑησις τοῖς ἐκεῖ περὶ τῶν ἐνϑάδε γινομένων Lycurg. 136. Mit dem Artikel, πᾶσι τοῖς ἐκεῖ Soph. El. 675; τἀκεῖ, das Dortige, das Obige, früher Gesagte, Plat. Phaedr. 250 a u. öfter; auch ἐκεῖ allein, oben, früher in einer Disputation, τὸ ἐκεῖ πέλαγος Tim. 24 c u. ähnl. sonst; ἐκεῖ ἔστι, im Gesetz steht, Is. 6, 47. – Auch bei Verbis der Bewegung, wo man ἐκεῖσε erwartet, wie ὁδοῠ κατάρχειν τῆς ἐκεῖ Soph. O. C. 1023; οἱ ἐκεῖ καταπεφευγότες, eigtl. die dort eine Zuflucht gefunden haben, Thuc. 3, 71; ἐπεὶ δὲ ἐκεῖ τε ἀπίκετο Her. 9, 108; ἡμεῖς ἐκεῖ πλέομεν 7, 147; Sp. – Von der Zeit, damals, Soph. Phil. 394; vgl. Dem. 22, 38.
-
3 γυμνασία
γυμν-ᾰσία, ἡ,A right to use γυμνάσιον, Arist.Pol. 1297a17 (s.v.l.); exercise,σωματικὴ γ. 1 Ep.Ti.4.8
: pl., IG22.1006.65, SIG1073.19 (Olympia, ii A. D.); of military exercises,ἡ ἐν τοῖς ὅπλοις γ. Plb.4.7.6
; generally, struggle, Str.3.2.7;αἱ καθ' ἡμέραν γ.
lessons,D.H.
Comp.20: metaph. of mental exercise, Iamb.Comm.Math.24; freq. of disputation, Pl.Tht. 169c, Arist. Top. 101a27, al.; training,γ. πρὸς τὰς πολιτικὰς πράξεις Plb.1.1.2
.2 Rhet., practice: hence, arrangement, disposition, τοῦ διηγήματος Theo Prog.4, cf. Aphth.Prog.6.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > γυμνασία
-
4 γυμναστέον
II Adj. -τέος, α, ον, Philostr.Gym.29, al.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > γυμναστέον
-
5 καρτερός
A = κρατερός (q. v.), strong, staunch,φάλαγγες Il.5.592
; καὶ εἰ μάλα κ. ἐστιν [ Hector] 13.316; Ἡρακλῆς ὁ κ. Ar.Ra. 464: c. inf.,κ. ἐστι μάχῃ ἔνι φῶτας ἐναίρειν Il.13.483
;πολέμῳ ἔνι κ. ἐσσι 9.53
;Ζεὺς Τυφῶ -ώτερος μάχῃ A.Th. 517
; τὰ καρτερώτατα the strongest, S.Aj. 669.2 c. gen., possessed of, in control of, master of,Ἀσίης Archil.26
;οὐκέτι τῆς αὑτοῦ γλώσσης κ. οὔτε νόου Thgn.480
;ἁμῶν Theoc.15.94
;παθῶν D.H.5.8
;γῆς καὶ οἰκίων SIG45.28
(Halic., V B.C.);Θηβαίων Arr.Fr.91
J.3 = καρτερικός, steadfast, patient,πρὸς πάντα X.Cyr.1.6.25
; obstinate,- ώτατος ἀνθρώπων πρὸς τὸ ἀπιστεῖν Pl.Phd. 77a
; κ. πρὸς τὸ λέγειν mighty in disputation, Id.Tht. 169b.4 of things, mighty, potent,ὅρκος Il.19.108
; κ. ἔργα deeds of might, 5.872; κ. ἕλκος severe, 16.517; κ. μάχη strongly contested, sharp, severe, Hdt.1.76, Th.4.43;ναυμαχίη Hdt.8.12
;ἀγών Plb.1.27.11
; ἀλαλά, μέριμναι, Pi.I.7(6).10, 8(7).13;λίθος Id.O.1.58
, E.Fr. 1044; ;- ώτατον βέλος Pi.O.1.112
; τὸ κ. force, violence, A.Supp. 612; but τόλμης εἶμι πρὸς τὸ κ. the utmost verge of.., E.Med. 394; κατὰ τὸ κ. in Adv. sense, Hdt.1.212, 3.65, Ar.Ach. 622, etc.; πρὸς τὸ κ. A.Pr. 214: abs., τὸ κ. Theoc.1.41.5 of place, strong, Hdt.9.9, Th.4.3;τὸ -ώτατον τοῦ Χωρίου Id.5.10
; λόφος κ. Id.4.131.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καρτερός
-
6 λογομαχία
λογο-μᾰχία, ἡ,A war about words, disputation, 1 Ep.Ti.6.4 (pl.), Porph. ap. Eus.PE14.10; title of Menippean satire by Varro, Nonius p.268 L., Porphyr.ad Hor.Sat.2.4.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > λογομαχία
-
7 προσδιαλέγομαι
A answer in conversation or disputation,διαλεγομένῳ οὐ προσδιελέγετο Hdt.3.50
, cf. 52, Pl.Tht. 161b, Eus.Mynd.1;ὁ προσδιαλεγόμενος Pl.Prt. 342e
, Sph. 218a, Arist.SE 165b15.2 simply, hold converse with,θεοῖς π. εὐχαῖς Pl.Lg. 887e
; negotiate with,τοῖς ἀνθρώποις PSI4.344.3
,7 (iii B.C.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προσδιαλέγομαι
-
8 σπουδή
A haste, speed, σπουδὴν ἔχειν make haste, Hdt. 9.89; σ. ἔσται τῆς ὁδοῦ haste on the journey, Th.7.77;ὅκως ἂν αὐτὸν ὁρῶσι σπουδῆς ἔχοντα Hdt.9.66
; χωρίον.., οἷ σπουδὴν ἔχω whither I am hastening, Ar.Lys. 288;τοῖς μήτε σχολὴν μήτε σπουδὴν διαγινώσκουσιν Thphr.Char.3.6
; σπουδῇ in haste, v. infr. IV;σὺν σπουδῇ ταχύς S.Ph. 1223
; σὺν πάσῃ ς. with all dispatch, POxy.63.5 (ii/iii A.D.);διὰ σπουδῆς E.Ba. 212
, X.HG6.2.28, etc.;ἐκ σπουδῆς Arist.Mir. 837a15
; μετὰ ς. Ev.Marc.6.25, cf. Hdn.6.4.3, etc.;κατὰ σπουδήν Th.1.93
, 2.90, X.An.7.6.28, etc. (but this sense freq. runs into the next).II zeal, pains, trouble, effort,ἄτερ σπουδῆς Od.21.409
; σῆς ὑπὸ ς. A.Th. 585;σπουδῆς οὐκ ἀξία S.OT 778
, cf. Pl.R. 604c, etc.; freq. in dat. σπουδῇ, zealously, v. infr. IV. 3; soσὺν σπουδῇ Id.Lg. 818c
; σὺν πολλῇ ς. X.An.1.8.4; ἐπὶ μεγάλης ς. Pl.Smp. 192c; μετὰ πολλῆς ς. Id.Chrm. 175e; σπουδὴν ποιεῖσθαι exert oneself, take pains, be eager, Th.4.30; c. inf., Hdt.3.4, 7.205;σ. πολλὴν ποιέεσθαι Id.6.107
;πᾶσαν σ. ποιήσασθαι ὅπως.. PHib.1.71.9
(iii B.C.); σ. ποιεῖσθαι περί τινος Pl.Smp. 177c; περί τινα ib. 179d;ἐπί τινι Luc.Salt.1
: c. gen., σπουδήν τινος ποιήσασθαι make much ado about.., Hdt.1.4; σπουδαὶ λόγων κατατεινομένων zeal for the conflicting arguments, E.Hec. 130 (anap.);πρός τι D.S.17.114
;ἀμφὶ Κυράνας θέμεν σ. ἅπασαν Pi.P.4.276
;ὅτου χάριν σ. ἔθου τήνδ' S.Aj.13
; σ. ἔχειν, c. inf., to be eager, Hdt.6.120; c. acc. et inf., Id.7.149;σ. ἔχειν τινός E.Alc. 778
, 1014;περί τινος Pl. Amat. 136c
; ;ὅπως τι γένηται D.H.Comp.22
;σ. γίγνεται περί τι Pl.Phdr. 276e
;σ. ἐστι περὶ πραγμάτων D.8.2
; ; ἡ σ. τῆς ἀπίξιος my zeal in coming, Hdt.5.49, cf. S.Fr. 257; ὅπλων σπουδῇ with great attention to the arms, Th.6.31, cf. Pl.Lg. 855d: pl., ἐπιμέλειαι καὶ σ. πλήθους γεννημάτων eagerness for.., ib. 740d; zealous exertions, E. Ion 1061 (lyr.), Arist.Rh. 1370a12.b in a religious sense, zeal,πρὸς τὴν θεάν Inscr.Magn.85.12
(ii B.C.), cf.Ep.Rom.12.11; ἐνδείκνυσθαι ς. Ep.Hebr.6.11.2 esteem, regard for a person, διὰ τὴν ἐμὴν ς. Antipho 6.41;πάνυ πολλῆς σ. ἄξιος X.Smp.1.6
; good will, good offices,σ. ὑπέρ τινος 2 Ep.Cor.8.16
, cf. PTeb.314.9 (ii A.D.); support in political life, Plu.Crass.7: pl., party feelings or attachments, rivalries,σ. ἰσχυραὶ φίλων περί τινος Hdt.5.5
;κατὰ σπουδάς Ar.Eq. 1370
, Ael.VH3.8; σπουδαὶ ἐρώτων erotic enthusiasms, Pl.Lg. 632a.III earnestness, σ. ἔχειν, ποιεῖσθαι,= σπουδάζειν, E.Ph. 901, Ar.Ra. 522;σπουδῆς μὲν μεστοί, γέλωτος δὲ ἐνδεέστεροι X.Smp.1.13
, cf. 2 Ep.Cor.7.11, etc.: freq. with a Prep., in adv. sense, ἀπὸ σπουδῆς ἀγορεύεις in earnest, seriously, Il.7.359, 12.233; μετὰ σπουδῆς, opp. ἐν παιδιαῖς, X.Smp.1.1; μετά τε παιδιᾶς καὶ μετὰ ς. Pl.Lg. 887d; , cf. Smp. 197e;καὶ χωρὶς σπουδῆς καὶ μετὰ σπουδῆς ἐπαινεῖν Arist.Rh. 1366a29
.IV σπουδῇ as Adv., in haste, hastily,προερέσσαμεν Od.13.279
;ἀνάβαινε 15.209
;στρατιὴν ἄγειν Hdt.9.1
, cf. 89; [dialect] Dor.,σπουδᾷ ἐξελθοῦσα IG42(1).121.21
(Epid., iv B.C.); freq. in [dialect] Att.,σ. πάνυ Th.8.89
, etc.;σπουδῇ ποδός E.Hec. 216
.2 with great exertion and difficulty, and so, hardly, scarcely,σπουδῇ ἕζετο λαός Il.2.99
, cf. 5.893, Od.3.297;σ. παρπεπιθόντες Il.23.37
, Od.24.119.3 earnestly, seriously, urgently, τί με καλεῖς σπουδῇ; E.Ph. 849;σπουδῇ ἀκούειν Pl.R. 388d
;σ. χαριεντίζεσθαι Id.Ap. 24c
; πάνυ ς. attentively, Id.Phd. 98b; πολλῇ ς. very busily, Hdt.1.88, Ar.Th. 791, X.Cyr.4.5.12, etc.;πάσῃ σ. μανθάνειν Pl.Lg. 952a
, etc. -
9 συζήτησις
A joint inquiry, discussion, Epicur.Sent.Vat.74, Cic.Fam.16.21.4, Phld.Ir.p.44 W.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συζήτησις
-
10 συμφιλονικέω
2 abs., join in a disputation, Plu.Arat.3: hence [suff] συμφῐλο-νῑκία, ἡ, dub. in Phld.Rh.1.161 S.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συμφιλονικέω
-
11 σχολή
σχολή, ἡ,A leisure, rest, ease, Pi.N.10.46, Hdt.3.134, etc.; opp. ἀσχολία, Arist.Pol. 1334a15, etc.; σχολὴν ἄγειν to be at leisure, enjoy ease, keep quiet, Hdt. l.c., E.Med. 1238, Th.5.29; ἐπί τινι for a thing, Pl.Ap. 36d;περί τι Antip.Stoic.3.256
; , Arr.Epict.1.27.15; τινι Luc.Cal.15; σ. ἀγαγεῖν ἐπί τινα to give up one's time to him, Id.DDeor.12.2, etc.; σ. ἔχειν to have leisure, E.Andr. 732, Pl.Lg. 813c, etc.; ἀμφὶ ἑαυτόν for one's own business, X.Cyr.7.5.42; σ. ποιεῖσθαι to find leisure,πρός τι Id.Mem.2.6.4
: c. inf., Pl. Ion 530d; μὴ σχολὴν τίθει, i.e. make haste, A.Ag. 1059;ἡνίκ' ἂν σχολὴν λάβω E.IT 1432
; σχολή [ἐστί] μοι I have time,οὐ σχολὴ αὐτῷ Pl.Prt. 314d
; οὐκ οὔσης ς. Ar.Pl. 281; alsoπαρούσης πολλῆς σ... πρός τι Pl.Plt. 272b
: prov.,οὐ σ. δούλοις Arist.Pol. 1334a21
: c. inf.,οὔτοι.. τῇδ' ἐμοὶ σ. πάρα τρίβειν A.Ag. 1055
, etc.; εἴ τῳ καὶ λογίζεσθαι ς. S. Aj. 816;εἴ σοι σ. προϊόντι ἀκούειν Pl.Phdr. 227b
; καταβαίνειν οὐ ς. Ar. Ach. 409,al.;σ. πλείων ἢ θέλω πάρεστί μοι A.Pr. 818
; σχολὴ ἐδόκει γίγνεσθαι he thought he had plenty of time, Th.5.10; σ. διδόναι, παρέχειν τινί, X.Cyr.4.2.22, Hier.10.5;σ. καταναλίσκειν εἴς τι Isoc.1.18
; τὴν τοῦ πράττοντος σ. περιμένειν to wait his leisure, Pl.R. 370b; σχολῆς τόδ' ἔργον a work for leisure, i.e. requiring attention, E. Andr. 552: freq. with Preps., ἐπὶ σχολῆς at leisure, Pl.Tht. 172d;κατὰ σχολήν Ar.Ec.48
, Pl.Phdr. 228a;μετὰ σχολῆς Id.Criti. 110a
;ὑπὸ σχολῆς Plu.2.667d
; v.infr. B.2 c. gen., leisure, rest from a thing,ἔν τινι σχολῇ κακοῦ S.OT 1286
;ὡς ἂν σχολὴν λύσωμεν.. πόνων E.HF 725
;σ. ἐστί τινι τῶν πράξεων Pl.Lg. 961b
, cf. R. 370c; alsoσ. γίγνεταί τινι ἀπό τινος Id.Phd. 66d
; σ. ἄγειν ἀπό τινος to keep clear of.., X.Cyr.8.3.47; ἡ τῶν ἀναγκαίων ς. Arist.Pol. 1269a35.II that in which leisure is employed, οὐ κάμνω σχολῇ I am not weary of talk, Id. Ion 276; esp. learned discussion, disputation, lecture, Pl.Lg. 820c (pl.), Arist.Pol. 1323b39;παρεκαθίζανον.. σχολαῖς φιλομαθεῖν προαιρούμενοι IG22.1011.22
; ταῦτ' οὐ σχολὴ Πλάτωνος; Alex.158;σχολὰς ἀναγράψαι Phld.Acad.Ind.p.74
M., cf. Plu.2.37c, etc.; σ. περὶ πολιτείας γράψασθαι ib.790e; σ. ἀναγνῶναι, λέγειν, Phld. Acad.Ind.p.82 M., Arr.Epict.4.11.35; ἠθικαὶ σ., title of work by Persaeus, Stoic.1.102, cf.Cic.Tusc.1.4.7,8.2 a group to whom lectures were given, school, Arist.Pol. 1313b3, Phld.Ind.Sto.10, D.H.Isoc.1, Dem.44, Plu.Per.35, Alex.7, etc.; σ. ἔχειν to keep a school, Arr.Epict. 3.21.11; σχολῆς ἡγεῖσθαι to be master of it, Phld.Acad.Ind.p.92 M., D.H.Amm.1.7.3 Lat. schola, = σχολαστήριον, Vitr.5.10.4, CIL 10.831, etc.III σχολαί, αἱ, regiments of the Imperial guard, Procop.Goth.4.27, Suid. s.v. διέδριον; Lat.scholae, Cod.Theod.14.17.9 (iv A.D.), etc.b section of an office, PMasp. 57 ii 18 (vi A.D.); of the 15 'schools' of shorthand writers, Lyd.Mag.3.6.B σχολῇ as Adv., in a leisurely way, tardily,ἤνυτον σ. βραδύς S. Ant. 231
, cf. Th.1.142, 3.46, And.2.19, etc.; ἄτρεμά τε καὶ ς. Alex. 135.4;σ. καὶ βάδην Plb.8.28.11
.2 at one's leisure, i.e. scarcely, hardly, not at all, S.OT 434. Ant. 390, Pl.Sph. 233b, etc.;παραινῶ πᾶσι.. σ. τεκνοῦσθαι παῖδας E.Fr. 317
;σ. γε And.1.102
, X.Mem.3.14.3;σ. που Pl.Sph. 261
b: freq. in apodosi, to introduce an a fortioriargument, εἰ δὲ μὴ.., ἦ που σχολῇ.. γε if not so.., hardly or much less so.., And.1.90;εἰ αὗται.. μὴ ἀκριβεῖς εἰσι, σχολῇ αἵ γε ἄλλαι Pl.Phd. 65b
;εἰ μὴ τούτων.., σ. τῶν γε ἄλλων Arist.Metaph. 999a10
; ὁπότε γὰρ.. , answered by σ. γε, Pl.R. 610e;μὴ γιγνώσκων τὴν οὐσίαν σ. τήν γε ὀρθότητα διαγνώσεται Id.Lg. 668c
. -
12 ἀνάκρισις
II (ἀνακρίνω 11.2
) previous examination of parties concerned in a suit, preparation of the matter for trial, X.Smp.5.2, etc., cf. PSI4.392 (iii B. C.), OGI374 (pl.), Act.Ap.25.26; of the magistrate, ἀνάκρισιν διδόναι, παραδιδόναι, Pl.Chrm. 176c, Lg. 855e; of the parties,εἰς ἀνάκρισιν ἥκειν Is.6.13
, etc.; μηδ' εἰς ἄγκρισιν ἐλθεῖν, i. e. should not even begin proceedings (where however the Sch. explains ἐς ἄγκρισιν by ἐς μάχην, cf. ), A.Eu. 364; οὐδ' ἀ. μοι δώσεις you will not allow me the first forms of law, Pl.Chrm. l. c.V examination, testing of magical ingredients, etc., PMag.Par.1.1992, 2007.VI quarrel, dispute, Hdt.8.69; disputation, Phld.Acad.Ind.p.72 M.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀνάκρισις
-
13 ἀντιλογικός
A given to contradiction, disputatious, Ar.Nu. 1173, Isoc.15.48, Ph.1.412, Sor.1.14, Pl.Tht. 197a, al.: ἡ -κή (sc. τέχνη) the art of disputation, Id.R. 454a, Phdr. 261d; : persons skilled in this art,Id.
Ly. 216a, Phd. 101e; of arguments, οἱ περὶ τοὺς ἀντιλογικοὺς λόγους διατρίψαντες ib. 900: [λόγοι] -κοί, οἱ, title of work by Protagoras, D.L.3.37. Adv.- κῶς
in the manner of such disputants,Pl.
Tht. 164c.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀντιλογικός
-
14 ἔρις
Aἔριν Od.3.136
, etc.; also ἔριδα, usu. in [dialect] Ep.: pl.ἔριδες, laterἔρεις Ep.Tit.3.9
, etc.:—strife, quarrel, contention:I in Il., mostly of battle-strife,αἰεὶ γάρ τοι ἔ. τε φίλη πόλεμοί τε μάχαι τε 1.177
;μεμαυῖ' ἔριδος καὶ ἀϋτῆς 5.732
, cf. 13.358 ;κακὴ ἔ. 3.7
;ἔ. πτολέμοιο 14.389
, al.; reversely,ἔριδος νεῖκος 17.384
; ἔριδα ξυνάγοντεςἌρηος 5.861
; ἔριδι or ἐξ ἔριδος μάχεσθαι, 1.8, 7.111 ;ἔριδι ξυνιέναι 20.66
, 21.390 ; later,τὰν Ἀδράστου τάν τε Καδμείων ἔριν Pi.N.8.51
;ἔρις ἐνόπλιος Gorg.Fr.6
D.II generally, quarrel, strife,ἔρις θυμοβόρος Il.20.253
, etc.: less freq. in pl., ἔριδας καὶ νείκεα ib. 251 : freq. of political or domestic discord,φόνοι, στάσεις, ἔρις, μάχαι S.OC 1234
(lyr.);ἔριδες, νείκη, στάσις,..πόλεμος Ar.Th. 788
;ἔριδος ἀγών S.Aj. 1163
(anap.); ;ἔριν περί τινος ἐκφυγεῖν Pl.Lg. 736c
; λύειν, κατασβέσαι, E.Ph.81, S.OC 422 ;γενέσθαι ἔριν πρὸς σφᾶς αὐτούς Th.6.31
: with Preps.,ἐς ἔριν ἐλθεῖν τινι Hdt.9.33
, cf. Ar.Ra. 877 (hex.); ἀφῖχθαι, ἐμπεσεῖν, E.IA 319 (troch.), 377 ;ἐν πολλῇ ἔριδι εἶναι Th.2.21
;ἐν ἔριδι εἶναι πρὸς ἀλλήλους Id.6.35
;ὑπὲρ τοῦ μέλλοντος δι' ἐρίδων ἦν Plu.Caes.33
: c. inf.,εἰσῆλθε τοῖν τρὶς ἀθλίοιν ἔρις..ἀρχῆς λαβέσθαι S.OC 372
.2 wordy wrangling, disputation,ἐκ τῆς ἔριδος..ἐμάχοντο Hdt.1.82
; ;ἐγένετο ἔρις τοῖς ἀνθρώποις μὴ λοιμὸν ὠνομάσθαι ἀλλὰ λιμόν Th.2.54
;ἦν ἔρις καὶ ἄγνοια εἴτε.. Id.3.111
;μεστὸς ἐρίδων καὶ δοξοσοφίας Pl.Phlb. 49a
, cf.Ti. 88a ;ἡ περὶ τὰς ἔριδας φιλοσοφία Isoc.10.6
;ἔριδος ἕνεκα Pl.Sph. 237b
; cf. ἐριστικός.III Personified, Eris, a goddess who excites to war,Ἔ. κρατερή Il.20.48
;ἐν δ' Ἔ. ἐν δὲ Κυδοιμὸς ὁμίλεον, ἐν δ' ὀλοὴ Κήρ 18.535
;Νὺξ..Ἔριν τέκε καρτερόθυμον Hes.Th. 225
: hence, as goddess of Discord, at the marriage of Peleus and Thetis, Coluth.39, al.2 as a principle of nature,πάντα κατ' ἔριν γίνεσθαι Heraclit.8
: pl., Emp.124.2.IV contention, rivalry, freq. in Od., ἔργοιο in work, 18.366 ; ὅς τις ἔριδα προφέρηται ἀέθλων for prizes, 8.210 ;ἔρις χερσὶ γένηται 18.13
; ἔριδα προφέρουσαι in eager rivalry, 6.92 ;ἔριν στήσαντες ἐν ὑμῖν 16.292
: in later Poets, contest, καλλονᾶς, μελῳδίας, E.IA 1308, Rh. 923 ;ὅπλων ἔριν ἔθηκε συμμάχοις Id.Hel. 100
;ἔριν ἔχειν ἀμφὶ μουσικῇ Hdt.6.129
; ;ἔριν ἐμβάλλειν τισὶ πρὸς ἀλλήλους ὅπως.. X.Cyr.6.2.4
; εἰς ἔριν ὁρμᾶσθαι ταύτης τῆς μάχης πρὸς τοὺς πεπαιδευμένους ib.2.3.15 ;εἰς ἔριν συμβάλλειν τινὰς περὶ ἀρετῆς Id.Lac.4.2
; κατ' ἔριν τὴν Ἀθηναίων out of rivalry with.., Hdt.5.88, cf. Pl.Criti. 109b ; ἔβα Πινδάροιο (leg. - οι)ποτ' ἔριν Corinn. 21
; Διὸς βρονταῖσιν εἰς ἔριν κτυπῶν in rivalry with.., E.Cyc. 328 ; in good sense,ἔρις ἀγαθῶν A.Eu. 975
(lyr.), cf. Hes.Op.24.------------------------------------ἔρις (B),A = ἶρις, [dialect] Att., acc. to Hsch. s.v. ἔριδας. -
15 ἐκεῖ
ἐκεῖ, dort, daselbst; Ggstz von ἐνταῠϑα; bes. in der Unterwelt; οἱ ἐκεῖ, die Verstorbenen; τἀκεῖ, das Dortige, das Obige, früher Gesagte; auch ἐκεῖ allein, oben, früher in einer Disputation; ἐκεῖ ἔστι, im Gesetz steht. Auch bei Verbis der Bewegung, wo man ἐκεῖσε erwartet; οἱ ἐκεῖ καταπεφευγότες, eigtl. die dort eine Zuflucht gefunden haben. Von der Zeit: damals -
16 περίπατος
περί-πατος, ὁ, das Herumgehen, Spazierengehen; περιπάτους ποιεῖσϑαι κατὰ τὰς ὁδούς, auf den Wegen spazieren gehen; die damit verbundene Leibesübung. Der Ort zum Spazierengehen, der Spaziergang. Die damit verbundene Unterhaltung, Disputation, bes. über philosophische Gegenstände; weil Aristoteles im Lykeion bei Athen mit seinen Schülern lustwandelnd zu lehren pflegte, bezeichnet ὁ περίπατος seine Lehre und seine Schule
См. также в других словарях:
disputation — ● disputation nom féminin Au XVIe s., discussion publique sur les grands problèmes de la théologie. (Une des plus célèbres est la disputation de Berne [1528].) ⇒DISPUTATION, subst. fém. Vx. Débat public sur un sujet de théologie entre deux ou… … Encyclopédie Universelle
Disputation — Dis pu*ta tion, n. [OE. desputeson, disputacion, OF. desputeison, F. disputation, fr. L. disputatio. See {Dispute}, v. i.] 1. The act of disputing; a reasoning or argumentation in opposition to something, or on opposite sides; controversy in… … The Collaborative International Dictionary of English
Disputatĭon — (v. lat. Disputatio), 1) Streit; 2) Verhandlung einer Streitsache, so: Disputatio fori, die Verhandlung einer Streitsache vor Gericht durch die beiderseitigen Anwalte, im Französischen Recht Plaidoyer; nach And. vorläufige sorgfältige… … Pierer's Universal-Lexikon
Disputation — (lat.), Wortkampf. gelehrtes Streitgespräch, besonders öffentliches; Disputanten, Streitredner. Im Mittelalter und im Reformationszeitalter wurden Disputationen vorzugsweise über theologische Streitfragen abgehalten (s. Religionsgespräche); heute … Meyers Großes Konversations-Lexikon
Disputation — (lat.), Wortkampf, bes. ein öffentlich geführter gelehrter Streit, bei dem die eine Partei (Opponent) zu widerlegen sucht, was die andere (Respondent oder Defendent) behauptet hat, jetzt noch zur Erlangung akademischer Würden (Inaugural D.,… … Kleines Konversations-Lexikon
Disputation — (vom latein. disputare, verschiedener Meinung sein), Streit, besonders der gelehrte Streit, näher die nach Regeln geordnete Erörterung über streitige oder bestreitbare Punkte der Wissenschaft, welche auf Hochschulen u. häufig noch in latein.… … Herders Conversations-Lexikon
disputation — index altercation, argument (contention), argument (pleading), belligerency, collision (dispute) … Law dictionary
Disputation — Disputation,die:⇨Streitgespräch … Das Wörterbuch der Synonyme
disputation — late 14c., from O.Fr. desputasion and directly from L. disputationem (nom. disputatio), noun of action from pp. stem of disputare (see DISPUTE (Cf. dispute)) … Etymology dictionary
disputation — debate, forensic, *argumentation, dialectic Analogous words: *argument, dispute, controversy … New Dictionary of Synonyms
disputation — [n] controversy argumentation, debate, dialectic, dispute, dissension, forensic, mooting, polemics; concepts 278,532 Ant. harmony … New thesaurus