-
1 χαλινού
χαλῑνοῦ, χαλινόςbit: masc gen sgχαλῑνοῦ, χαλινόωpres imperat mp 2nd sgχαλῑνοῦ, χαλινόωimperf ind mp 2nd sg (homeric ionic) -
2 χαλινοῦ
χαλῑνοῦ, χαλινόςbit: masc gen sgχαλῑνοῦ, χαλινόωpres imperat mp 2nd sgχαλῑνοῦ, χαλινόωimperf ind mp 2nd sg (homeric ionic) -
3 χαλίνου
χαλί̱νου, χαλινόωpres imperat act 2nd sgχαλί̱νου, χαλινόωimperf ind act 3rd sg (homeric ionic) -
4 ψάλιον
ψᾰλ-ιον, τό, part of the bridle,A curb-chain,ῥυταγωγέα.. ἐκ τοῦ ψ. ἠρτημένον X.Eq. 7.1
;τὸ περὶ γένειον διειρόμενον, ψάλιον Poll.1.148
; = κρίκος τοῦ χαλινοῦ, Sch.E.Ph. 792: freq. in pl., because the curb-chain was formed of links, which rattled as the horse moved, (anap.);ψαλίων κρότον καὶ χαλινοῦ κτύπον Ael. NA6.10
; (lyr.): metaph.,οἷον ψ. αὐτῇ [τῇ βασιλείᾳ] ἐνέβαλε τὴν τῶν Ἐφόρων δύναμιν Pl.Lg. 692a
.2 generally, chain, bond, A.Pr.54 (pl.): metaph.,μέγα δ' ἀφῃρέθη ψ. οἰκετῶν Id.Ch. 962
(lyr.).3 βορινοῦ καὶ νοτινοῦ ψαλίου (or Ψαλίου) the N. and S. ring (or Ring), in description of an estate, POxy. 1632.12 (iv A. D.).4 a horse's jaw, Hippiatr.28 (cf. ψέλιον, ψάλλιον). -
5 μέτρον
μέτρον (-ον, -ῳ, -ον; -α acc.)a due measure (in) c. gen.ἕπεται δ' ἐν ἑκάστῳ μέτρον O. 13.48
χρὴ δὲ κατ' αὐτὸν αἰεὶ παντὸς ὁρᾶν μέτρον P. 2.34
δαίμων δὲ παρίσχει, ἄλλοτ' ἄλλον ὕπερθε βάλλων, ἄλλον δ ὑπὸ χειρῶν μέτρῳ καταβαίνει ( reduces to moderation: post χειρῶν distinxit Bergk, v. l. μέτρον) P. 8.78κερδέων δὲ χρὴ μέτρον θηρευέμεν N. 11.47
ἀγαπᾶται, μέτρα μὲν γνώμᾳ διώκων, μέτρα δὲ καὶ κατέχων (τὰ προσήκοντα Σ. cf. Herakleitos, B 30 D—K, but v. κατέχω) I. 6.71 πρίν τις εὐθυμίᾳ σκιαζέτω νόημ' ἄκοτον ἐπὶ μέτρα (μετρίως Σ.) Pae. 1.3b measure of timea compass, spaceὁ γὰρ καιρὸς πρὸς ἀνθρώπων βραχὺ μέτρον ἔχει P. 4.286
πάντα δ' ἐξειπεῖν ἀφαιρεῖται βραχὺ μέτρον ἔχων ὕμνος I. 1.62
II (musical, metrical) measure.ἰὴ ἰῆτε νῦν μέτρα παιηόνων ἰῆτε νέοι Pae. 6.121
c measure of distance. ἐξεπόνησ' ἐπιτακτὸν ἀνὴρ μέτρον sc. Jason, while ploughing with the oxen of Aietes P. 4.237d curb, bridle τίς γὰρ ἱππείοις ἐν ἔντεσσιν μέτρα ἐπέθηκ; ( τὰ ἵππεια μέτρα τοῦ χαλινοῦ Σ, a ref. to the cult of Ἀθηνᾶ Χαλινῖτις at Korinth) O. 13.20 -
6 κέντρον
1 horse-goad, [ἵπποι] ἄνευ κέντροιο θέοντες Il.23.387
, cf. 430, Ar.Nu. 1297, X.Cyr.7.1.29, etc.;διπλοῖς κέντροισι S.OT 809
;ὄνειδος ἔτυψεν δίκαν διφρηλάτου μεσολαβεῖ κ. A.Eu. 157
(lyr.): post-Hom., ox-goad (Hom. βουπλήξ), used as an instrument of torture, Hdt.3.130;κέντροις καὶ μάστιξιν Pl.Lg. 777a
: prov., πρὸς κέντρα λακτίζειν (v.λακτίζω 2
);δεῖ.. κέντρου πολλάκις, οὕτω δὲ καὶ χαλινοῦ Longin.2.2
; as a symbol of sovereignty,λαβὼν.. χερσὶν κέντρα κηδεύει πόλιν S.Fr. 683
.b metaph., goad, spur, incentive, Pi.Fr.124.4, A.Pr. 691 (lyr.); ποῦ γὰρ τοσοῦτο κ. ὡς μητροκτονεῖν; Id.Eu. 427;κέντροις ἔρωτος E.Hipp.39
, cf. 1303;πόθου κ. Pl.R. 573a
;κέντρα καὶ ὠδῖνες Id.Phdr. 251e
;κ. ἐγερτικὸν θυμοῦ Plu.Lyc.21
; κέντρα πτολέμοιο, of the Argives, Orac. ap. Sch.Theoc.14.48; κ. ἐμοῦ desire for me, S.Ph. 1039.2 metaph., in pl., tortures, pangs, Id.Tr. 840 (lyr.): sg.,τὸ κ. τοῦ θανάτου ἡ ἁμαρτία 1 Ep.Cor.15.56
.5 of animals,a sting of bees and wasps, Ar.V. 225, 407 (lyr.), al.; of scorpions, Arist.PA 683a12 (so of the constellation Scorpio, Arat.505): hence, metaph., of malicious persons,ἐς τοὺς ἔχοντας κέντρ' ἀφιᾶσιν E.Supp. 242
;πορεύεται, ὥσπερ σκορπίος, ἠρκὼς τὸ κ. D.25.52
; of Pericles as an orator,τὸ κ. ἐγκατέλειπε τοῖς ἀκροωμένοις Eup.94.7
; of Socrates,ὥσπερ μέλιττα τὸ κ. ἐγκαταλιπών Pl.Phd. 91c
;οἷον ὀφθαλμῷ κ. ἐνθεῖσα Philostr.Im.2.1
; βλέμματος κ. Onomarch. ap. Philostr.VS2.18.d = πόσθη, Sotad.1.6 stationary point of a pair of compasses, Vitr.3.1.3: generally, centre of a circle, Pl. Ti. 54e, Arist.APr. 41b15, al.; ἡ ἐκ τοῦ κ. (sc. εὐθεῖα) radius, Euc.Opt. 34;ὥσπερ κύκλον κέντρῳ περιέγραψαν τὴν πόλιν Plu.Rom.11
;τὸ κ. τᾶς σφαίρας Ti.Locr.100e
;τὸ κ. τῆς γῆς Ptol.Tetr.52
; κ. βάρεος centre of gravity, Archim.Aequil.1Def.4: metaph., κ. καὶ διαστήματι περιγράφειν circumscribe, Plu.2.513c, 524f.7 pin, rivet, Paus.10.16.1; spur, tip, for fixing a machine in the ground, Apollod Poliorc. 144.1.8 ῥακτηρίοις κέντροισιν, of oars, S.Fr. 802.9 Astron., cardinal point on the ecliptic, Ptol.Tetr.74, S.E.M.5.12, Vett.Val.50.18, etc.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κέντρον
-
7 λειότης
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > λειότης
-
8 σκληρός
σκληρός, ά, όν, also [dialect] Dor., Pi.O.7.29, Epich.[288], hyperdor. [full] σκλᾱρός Ti.Locr.104c:—I hard to the touch,ξύλον σ. ἢ μαλακόν Thgn.1194
; ἐλαία Pi.l.c.;γῆ A.Pers. 319
, cf. X.Oec.16.11; , etc.2 of sound, harsh,σκληρὸν ἐβρόντησε Hes.Th. 839
;βρονταί Hdt.8.12
;ἡ φωνὴ σκληροτέρα Arist.Aud. 801b38
, al.3 of taste and smell, harsh, bitter, σ. ὕδατα (springing from a rocky soil) Hp.Aër.1; soσκληρότατος ἀὴρ καὶ τόπος Plb.4.21.5
; of wine, dry, Ar.Fr. 579, Dsc. Alex.Praef.;ὀσμαί Thphr.CP6.14.12
([comp] Comp.): metaph.,σ. φράσις D.H.Pomp.2
.4 stiff, unyielding, opp. ὑγρός (lithe and supple),τιτθία σ. καὶ κυδώνια Ar.Ach. 1199
;σκληρότεροι μαστοί Arist.PA 688a27
;σκέλη X.Eq.1.6
; τί τὸ ὑγρὸν τοῦ χαλινοῦ καὶ τί τὸ ς. ib.10.10; of the hair (cf. σκληρόθριξ), Arist.HA 517b11 ([comp] Comp.), al.; σ. δέρμα, σάρξ, Id.PA 665a2, Phgn. 806b22, etc.; of persons, Pl.Tht. 162b, Smp. 196a, Plu.Ages.13, Luc.Salt.21; of dogs, X.Cyn.3.2; τράχηλος ib.5.30; οἱ τὸ σῶμα ς. Arist.Pr. 873a34, al.7 of a wind, strong, Ep.Jac.3.4, Poll.1.110, Ael.NA9.57.II metaph.,1 of things, hard, austere,μὴ τὰ μαλακὰ μῶσο, μὴ τὰ σ. ἔχῃς Epich.
l.c.; ;δίαιται E.Fr.525.5
;βίος Men.522
; τὰ ς. hard words, S.OC 1406;σ. συμφοραί E.Fr.684.3
;σκληρὰ μαλθακῶς λέγων S.OC 774
; τόνος ἀπηνὴς καὶ ς. Plu.Phoc.2; τὸ σ. = σκληρότης, ἡ δίαιτα.. ὑπερβάλλει ἐπὶ τὸ σ. Arist.Pol. 1270b33.2 of persons, harsh, austere, cruel, stubborn, S.Fr.24.7, Pl.Tht. 155e, Ti.Locr. l.c.; σ. ἀοιδός, of the Sphinx, S.OT36;σ. γὰρ αἰεί E.Alc. 500
;ὦ σ. δαῖμον Ar.Nu. 1264
; ; ἄγροικοι καὶ ς. Arist.EN 1128a9;σ. ψυχή S.Aj. 1361
, Tr. 1260(anap.);σ. ἄγαν φρονήματα Id.Ant. 473
; ; σ. θράσος stubborn courage, E.Andr. 261.III Adv., - ρῶς καθῆσθαι, i.e. on a hard seat, Ar.Eq. 783;εὐνάζεσθαι X. Cyn.12.2
.2 hardly, with difficulty, E.Fr.282.9.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > σκληρός
-
9 τετράξων
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > τετράξων
-
10 χαλινουργός
χᾰλῑνουργός, ὁ,A bridle-maker, Lat. lorarius, Gloss.; abbreviated χαλινου in Sammelb.5124.684 (ii A. D.) acc. to Schow.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > χαλινουργός
-
11 χῆτος
χῆτ-ος, τό (only used in dat.),A want, lack, c. gen. pers., χήτεϊ τοιοῦδ' ἀνδρός from need of such a man, Il.6.463;χήτεϊ τοιοῦδ' υἷος 19.324
;χήτει ἐνευναίων Od.16.35
;χήτεϊ λαῶν h.Ap. 78
;χήτεϊ συμμάχων Hdt.9.11
;χήτει πρίνης Eup.360
;χήτει οἰκείων Pl.Phdr. 239d
(referred to χῆτις by Tim.Lex.);χ. γνησίου κάλλους Ph.2.266
;ὀστῶν χ. Poll.2.166
; χ. [ κόσμου], παραδείγματος, Them. Or.24.306b, 4.62d;χ. χαλινοῦ καὶ ἡνιόχου Jul.Or.2.50b
;χήτεϊ.. νοήματος Orph.L.76
. (Cogn. with χῆρος.) -
12 ψέλιον
ψέλιον, later sts. [full] ψέλλιον (v. l. in X.Cyr.1.3.2, never in Hdt.), POsl.46.8 (iii A. D.), Supp.Epigr.7.428 (Dura, iii A. D.), in Inscrr. [full] ψίλιον, [full] ψίλλιον (qq. v.), τό:—A armlet or anklet,ψέλιον περὶ ἑκατέρῃ τῶν κνημέων Hdt.4.168
; mostly in pl. ψέλια, a favourite ornament of the Persians, Id.3.20, 22, 9.80, X.An.1.2.27, Cyr.1.3.2; worn by women in Egypt, BGU1101.8 (i B. C.), POxy.259.11 (i A. D.), etc., and in Greece, Plu.2.142c.2 an iron implement, perh. agricultural, PCair.Zen. 782 (a).42 (iii B. C.);ψελίου καὶ δρεπάνου PPetr.2p.113
(iii B. C.).II οἱ Δωριεῖς ψέλλιον καλοῦσι τὸ ἄκρον· ὅθεν καὶ ἡμεῖς τὴν ἐπ' ἄκρων χειλέων λεγομένην προσῳδίαν ψιλὴν ἐκαλέσαμεν, ὥς φησι Τρύφων Ammon.Diff.p.143V. (ψέλιον is distd. from ψάλιον by Ammon.Diff.p.142 V., Ptol.Asc.p.396H., but is the later form of ψάλιον acc. to Moer.p.420P., Sch.E.Ph. 792 ([etym.] ἔστι δὲ ψέλιον ὁ κρίκος τοῦ χαλινοῦ, ἢ ἁπλῶς ὁ κρίκος ) and this may be the meaning in PCair.Zen. l. c.) -
13 ἐνράπτω
A sew up in,βυβλίον εἰς ἡνίαν χαλινοῦ Aen.Tact.31.9
, Plu. Arat.25:—[voice] Med., Διόνυσον ἐνερράψατο ἐς τὸν μηρόν into his thigh, Hdt. 2.146, cf. IG14.1285, 1292:—[voice] Pass., to be sewed up in,ἐνερράφη Διὸς μηρῷ E.Ba. 286
;ἱμάντα ἐν ᾧ ἐπιστολὴ ἐνέρραπτο Aen.Tact.31.32
;λίθοι ἐνερραμμένοι τῷ ἐσσῆνι J.AJ3.8.9
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐνράπτω
-
14 ὕβρις
ὕβρις [ῠ by nature, [pron. full] ῡ by position in [dialect] Ep. etc.], ἡ, gen. εως Ar.Lys. 425, Th. 465 (lyr.), εος Id.Pl. 1044, Eub.67.9, [dialect] Ep. and [dialect] Ion. ιος Hes.Op. 217, Hdt.1.189:—A wanton violence, arising from the pride of strength or from passion, insolence, freq. in Od., mostly of the suitors,μνηστήρων, τῶν ὕ. τε βίη τε σιδήρεον οὐρανὸν ἵκει 15.329
, 17.565;μνηστῆρες ὑπέρβιον ὕ. ἔχοντες 1.368
, 4.321;λίην γὰρ ἀτάσθαλον ὕ. ἔχουσι 16.86
, cf.Alc.Supp.27.10;ὕβρει εἴξαντες Od.14.262
, 17.431; θεοὶ.. ἀνθρώπων ὕβριν τε καὶ εὐνομίην ἐφορῶντες ib. 487; l.c., cf. Archil.88, IG12.394 (vi B. C.), 42(1).122.98 (Epid., iv B. C.); joined with ὀλιγωρίη, Hdt.1.106;δυσσεβίας μὲν ὕβρις τέκος A.Eu. 533
(lyr.);ἐπιθυμίας.. ἀρξάσης ἐν ἡμῖν τῇ ἀρχῇ ὕ. ἐπωνομάσθη Pl.Phdr. 238a
; in Poets freq. joined with κόρος (v. κόρος (A) 2): predicated of actions,ἆρ' οὐχ ὕβρις τάδ'; S.OC 883
;ταῦτ' οὐχ ὕβρις δῆτ' ἐστίν; Ar.Nu. 1299
, cf. Ra.21, Pl. 886;ὕβρις τάδ' ἐστί, κρείσσω δαιμόνων εἶναι θέλειν E.Hipp. 474
; ὕβρει in wantonness or insolence, S.El. 881, Pl.Ap. 26e; , D.21.38, PCair.Zen.462.9 (iii B. C.), etc.;δι' ὕβριν D.21.42
;διὰ τὴν ὕ. X.HG2.2.10
;πρὸς ὕβριν Plu. Alc.37
, etc.2 lust, lewdness, opp. σωφροσύνη, Thgn.379, X.Cyr. 8.4.14.3 of animals, violence, Hdt.1.189;ὕβρις ὀρθία κνωδάλων Pi.P.10.36
, cf. N.1.50 (v.ὑβρίζω 1.2
);ἡ ἐκ τοῦ χαλινοῦ ὕ. D.Chr.63.5
.II = ὕβρισμα, an outrage (though it is freq. difficult to separate this concrete sense from the abstract), Il.1.203, 214;ὕβριν τεῖσαι Od. 24.352
;ὑπὸ γυναικὸς ἄρχεσθαι ὕ. ἐσχάτη Democr.111
, cf. Xenoph.1.17: sts., like ὑβρίζω, folld. by a Prep., Ἥρας μητέρ' εἰς ἐμὴν ὕβρις her outrage towards.., E.Ba.9; ἡ κατ' Ἀργείων (- ους codd.Priscian.)ὕ. S.Fr. 368
;ἡ πρὸς τοὺς δημότας ὕ. Hdn.2.4.1
: c. gen. objecti, ὕ. τινός towards him, Id.1.8.4, etc.: pl., wanton acts, outrages, Hes.Op. 146, E.Ba. 247, HF 741, Pl.Lg. 884a, etc.:—for ὕβριν ὑβρίζειν, cf.ὑβρίζω 11.2
.2 an outrage on the person, esp. violation, rape, Pi.P.2.28, Lys. 1.2, etc.;παίδων ὕβρεις καὶ γυναικῶν αἰσχύνας Isoc.4.114
, cf. Plb.6.8.5;τὴν ὕ. τὴν εἰς τὸ ἑαυτοῦ σῶμα Aeschin.1.116
; τὴν τοῦ σώματος ὕβριν πεπρακώς ib.188; so τὸ σῶμα ἐφ' ὕβρει πεπρακώς ib.29;γυναῖκας ἤγαγε δεῦρ' ἐφ' ὕβρει D.19.309
; .3 in Law, a term covering all the more serious injuries done to the person, Isoc.20.2, Aeschin. 1.15, D.37.33, 45.4; see esp. D.21 (against Meidias); ὁ τῆς ὕβρεως νόμος ib.35 (the text is given ib.47);δίκη ὕβρεως ἢ πληγῶν PHal.1.115
(iii B. C.), cf. PHib.1.32.8 (iii B. C.), etc.III used of a loss by sea, Pi. (v. ναυσίστονος), Act.Ap.27.21.B as masc., = ὑβριστής, a violent, overbearing man,κακῶν ῥεκτῆρα καὶ ὕβριν ἀνέρα Hes.Op. 191
. -
15 ῥυτήρ
2 strap by which one holds a horse, rein, Il.16.475 (pl.); σπεύδειν ἀπὸ ῥυτῆρος with loose rein, at full gallop, S.OC 900;ἀπὸ ῥ. ἐλαύνειν τοὺς ἵππους D.H.4.85
, cf. 11.33, D.S.19.26 (Phryn.PSp.41 B. expl. ἀπὸ ῥ. by ἄνευ χαλινοῦ):ῥυτῆρα χαλινόν Pancrat.Oxy.1085.4
;χαλινὸν.. ἔχον ῥυτῆρας PCair.Zen.659.11
(iii B.C.).------------------------------------A saviour, guard, defender, σταθμῶν ῥ. Od.17.187, 223;ῥυτῆρες Διός Opp.C.3.13
: fem. abs., Id.H.1.669; cf. ῥύτειρα. (Cf.ῥυστήρ 1
.) -
16 πηδάλιον
πηδάλιον, ου, τό (πηδόν ‘blade of an oar’; Hom. et al.; IG2, 1607; POxy 1449, 14; 1650, 11; Lat. gubernaculum ‘steering oar’) steering paddle, rudder Js 3:4 (w. χαλινός vs. 3; cp. the combination of rudder and bridle Plut., Mor. 33f καθάπερ ἱππεὺς διὰ χαλινοῦ καὶ [διὰ] πηδαλίου κυβερνήτης [HAlmqvist, Plut. u. das NT ’46, 132f]; cp. Aristot., Mech. 5, 850b). Pl. (as PLond III, 1164h, 8 p. 164 [212 A.D.]) Ac 27:40, since each ship had two rudders, connected by a crossbar and operated by one man (LCasson, Ships … in the Ancient World ’71, 224 n.2).—B. 734. DELG s.v. πηδόν. M-M.
См. также в других словарях:
χαλινοῦ — χαλῑνοῦ , χαλινός bit masc gen sg χαλῑνοῦ , χαλινόω pres imperat mp 2nd sg χαλῑνοῦ , χαλινόω imperf ind mp 2nd sg (homeric ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
χαλίνου — χαλί̱νου , χαλινόω pres imperat act 2nd sg χαλί̱νου , χαλινόω imperf ind act 3rd sg (homeric ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Οὔτε ἴππῳ χωρὶς χαλινοῦ οὔτε πλούτω χωρὶς λογισμοῦ δυνατὸν ἀσφαλῶς χρήσασθαι. — См. Саврас без узды … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
ηνίο — το (AM ἡνίον, Α δωρ. τ. ἁνίον) συν. στον πληθ. τα ηνία επιμήκεις δερμάτινοι ιμάντες που αποτελούν μέρος τού χαλινού και τής παραχαλινίδας τού αλόγου, κν. γκέμια νεοελλ. 1. μτφ. διαχείριση, διακυβέρνηση, χειρισμός («τα ηνία τού κράτους») 2. (στον… … Dictionary of Greek
στόμα — (Ανατ.). Το πρώτο τμήμα του πεπτικού συστήματος. Είναι μια κοιλότητα που ορίζεται μπροστά από τα χείλη και πίσω από τον ισθμό του φάρυγγα, δια του οποίου συνεχίζεται στον φάρυγγα. Το σ. διαιρείται από τις οδοντοστοιχίες σ’ ένα εξωτερικό μέρος, το … Dictionary of Greek
χαλινός — ο, ΝΜΑ, και ετερκλ. τ. πληθ. χαλινά, τα, ΝΑ, και αιολ. τ. χάλιννος Α 1. τμήμα τής ιπποσκευής τοποθετούμενο στο κεφάλι τού αλόγου ή άλλου υποζυγίου, το οποίο αποτελείται από τις στομίδες, δηλαδή το υποστόμιο τής παραχαλινίδας και την στομίδα… … Dictionary of Greek
саврас без узды — (иноск.) необузданный юнец кутила (брыкающийся, как саврас (конь) без узды) Ни конь без узды, ни богатство без ума Ср. Саврасов наших без узды Учил в пансьоне мистер Гирст, Там тятенькиным (ради мзды) Богатым деткам потакали; Затем учение кончали … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона
Саврас без узды — Саврасъ безъ узды (иноск.) необузданный юнецъ кутила (брыкающійся, какъ саврасъ (конь) безъ узды). Ни конь безъ узды, ни богатство безъ ума. Ср. Саврасовъ нашихъ безъ узды Училъ въ пансьонѣ мистеръ Гирстъ, Тамъ тятенькинымъ (ради мзды) Богатымъ… … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
бръзда — БРЪЗД|А (13), Ы с. Узда, вожжи: Исакыи ст҃ыи мнихъ, имъ за броздоу ц(с)рва конѩ (τοῦ χαλινοῦ) ГА XIII XIV, 235г; за бразды похытивъ влечаше осла. Пр 1383, 5в; бръзды же въ оуста ѥго [Кирилла] вложьше. зане не мощи ѥму ѡ(т) старости ходити. Там же … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
обоузданиѥ — ОБОУЗДАНИ|Ѥ (1*), ˫А с. Укрощение: Иѥзеки˫а, ѥгда видѣ побѣдѹ на Персѧны въдвiжемѹ... зѣло радостию въгордѣвъсѧ... тогда въ болѣзнь въвержесѧ, да въиграни˫а дш҃внаго ѡбѹздани˫а сподобльшесѧ (χαλινοῦ) ΓΑ ΧΙΙI–ΧIV, 106г. Ср. необѹзданиѥ … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
CHALINITIS — Minerva dicta est ἀπὸ τȏυ χαλινοῦ, i. e. a freno quod Bellerophonti Pegasum equum praebuerit, eumque frenaverit … Hofmann J. Lexicon universale