-
81 τηλικόσδε
τηλῐκόσδε, ήδε, όνδε, and [full] τηλῐκοῦτος, αύτη, οῦτον (also τηλικοῦτος as fem., S.OC 751, El. 614; and - οῦτο in neut., Alex.244), strengthd. forms of τηλίκος (as ὅδε, οὗτος of ὁ, τημοῦτος of τῆμος,A v. οὗτος A); the latter being more common in Prose:I of persons, of such an age, usu. meaning so old, with a part.,τηλικόσδ' ὤν E.Alc. 643
, cf. Pl.Ap. 34e, etc.;γεγῶσα τηλικήδ' ὅμως E.Fr. 533
;τηλικοῦτος ὤν Ar.Eq. 881
, Antiph.261, Pl.Grg. 489b, etc.: without part., τηλικόσδε, τηλικοῦτος, S.OC 735, El. 614; νοῦς τηλικοῦτος the mind of one so old as he is, Id.Ant. 767;τηλικῷδε ἀνθρώπῳ Pl.Ap. 37d
: pleonast.,τηλικοίδε γέροντες ἄνδρες Id.Cri. 49a
(s.v.l.): with Art., , v. infr. 3.2 of degrees of youth, so young, τηλικάσδ' ὁρῶν πάντων ἐρήμους girls of so tender age, S. OT 1508, cf. OC 1116; ἀεί σε κηδεύουσα.. τηλικοῦτος ib. 751;ὃν εἰ τηλικοῦτον ὄντα ἀπεκτείνατε.. Lys.14.16
, cf. Pl.R. 378d, Prt. 361e.3 repeated in opp. senses, οἱ τηλικοίδε καὶ διδαξόμεσθα δὴ φρονεῖν ὑπ' ἀνδρὸς τηλικοῦδε τὴν φύσιν; shall we old as we are take lessons forsooth from one so young? S.Ant. 726; σὺ ἐμοῦ σοφώτερος εἶ τηλικούτου ὄντος τηλικόσδε ὤν you though so young are wiser than I though so old, Pl.Ap. 25d.II so great, so large, = τόσος, τοσόσδε, ἐμὲ τηλικόνδε ὄντα the size I am, Id.Tht. 155b;τ. κακά Lyc.819
, cf. Ath.9.380d; τὰ τ. Pl.Ax. 370c: mostly in the stronger form, ἡ τηλικαύτη [πόλις] Id.R. 423b; ἀνὴρ τ. ὤν being so great, X.HG6.4.31; ἡ τ. ἀρχή, τ. ἔχθρα, Pl.Lg. 755b, 928e; τ. κακά, τ. ἀγαθόν, X.Mem.2.1.5, 4.4.8; τ. [ἀδικήματα] D.18.13;τ. τιμωρίαι Aeschin.1.173
;πεπραγμένα τ. τὸ μέγεθος Isoc.5.151
, cf. 98;τηλικαύτην βλάβην PCair.Zen.378.11
(iii B.C.):— τηλικοῦτος is freq. conjoined with τοιοῦτος and τοσοῦτος, νησύδρια τοιαῦτα καὶ τ. so small, Isoc.12.70;τ. καὶ τοιοῦτον σύστημα Pl.Lg. 686b
;τ. καὶ τοσοῦτος θεός Id.Smp. 177a
;τοσοῦτοι καὶ τ. θόρυβοι Aeschin.1.174
;τ. καὶ τοσαῦτ' ἀγαθά D.19.24
;οἱ τ. καὶ τοιοῦτοι τῷ γένει Men.Epit. 120
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > τηλικόσδε
-
82 τύχη
τύχη [pron. full] [ῠ], ἡ, [dialect] Boeot. [full] τιούχα IG7.2809.1 (Hyettus, iii B. C.), [full] τούχα ib.3083 (Lebad., iii B. C.): (Aτεύχω, τυγχάνω A. 1.2
):—the act of a god,τύχᾳ δαίμονος Pi.O.8.67
; ;τύχᾳ θεῶν Pi.P.8.53
; σὺν θεοῦ τύχᾳ, σὺν Χαρίτων τύχᾳ, Id.N.6.24, 4.7;θείῃ τύχῃ Hdt.1.126
, 3.139, 4.8, 5.92.γ; ἐὰν θεία τις συμβῇ τ. Pl.R. 592a
;θείᾳ τινὶ τύχῃ Id.Ep. 327e
;ἐκ θείας τύχης S.Ph. 1326
;δαιμονίως ἔκ τινος τ. Pl.Ti. 25e
;πῶς οὖν μάχωμα θνητὸς ὢν θείᾳ τύχῃ; S.Fr. 196
; ἆρα θείᾳ κἀπόνῳ τάλας τύχῃ [ὄλωλε]; Id.OC 1585;ἐμὲ.. δαιμονία τις τύχη κατέχει Pl.Hp.Ma. 304c
: (lyr.);ἐξεπλήσσου τῇ τ. τῇ τῶν θεῶν Id.IA 351
(troch.);δαίμονος τύχα βαρεῖα Id.Rh. 728
(lyr.);τὰς.. δαιμόνων τ. ὅστις φέρει κάλλιστα Id.Fr.37
.b the act of a human being, πέμψον τιν' ὅστις σημανεῖ—ποίας τύχας; will order—what action? Id.IT 1209 (troch.).2 esp. ἀναγκαία τύχη, as a paraphrase for Ἀνάγκη, Necessity, Fate,τέθνηκ' Ὀρέστης ἐξ ἀναγκαίας τύχης S.El. 48
;τῆς ἀ. τ. οὐκ ἔστιν οὐδὲν μεῖζον ἀνθρώποις κακόν Id.Aj. 485
; πρόστητ' ἀ. τ. ib. 803;εἴ τις ἀ. τ. γίγνοιτο Pl.Lg. 806a
: also pl.,ἀλλ' ἥκομεν γὰρ εἰς ἀναγκαίας τύχας θυγατρὸς αἱματηρὸν ἐκπρᾶξαι φόνον E. IA 511
.II regarded as an agent or cause beyond human control:1 fortune, providence, fate,πάντα τύχη καὶ μοῖρα, Περίκλεες, ἀνδρὶ δίδωσι Archil.16
;ἡμῖν ἐκ πάντων τοῦτ' ἀπένειμε τύχη Simon.100
;πύργοις δ' ἀπειλεῖ δείν', ἃ μὴ κραίνοι τύχη A.Th. 426
;ἐπ' εὐμενεῖ τύχᾳ Pi.O.14.15
;μετὰ τύχης ευ'μενοῦς Pl.Lg. 813a
; ;ὁρμώμενον βροτοῖσιν εὐπόμπῳ τύχῃ Id.Eu.93
: personified,Σώτειρα Τύχα Pi.O.12.2
;Τ. Σωτήρ A. Ag. 664
, cf. S.OT80; ἐμαυτὸν παῖδα τῆς Τ. νέμων τῆς εὖ διδούσης ib. 1080; <Τύχα>.. Προμαθείας θυγάτηρ Alcm.62
, cf. Pi.Fr.41, D.Chr. 63.7;πάντων τύραννος ἡ Τύχη 'στὶ τῶν θεῶν Trag.Adesp.506
, cf. 505;Τύχα, μερόπων ἀρχά τε καὶ τέρμα.. προφερεστάτα θεῶν Lyr.Adesp.139
.2 chance, regarded as an impersonal cause,τύχη φορὰ ἐξ ἀδήλου εἰς ἄδηλον, καὶ ἡ ἐκ τοῦ αὐτομάτου αἰτία δαιμονίας πράξεως Pl.Def. 411b
; coupled with τὸ αὐτόματον, Arist.Ph. 195b31, al.; defined asαἰτία ἄδηλος ἀνθρωπίνῳ λογισμῷ Stoic.2.281
; ;τὰ τῆς τύχης φέρειν δεῖ γνησίως τὸν εὐγενῆ Antiph.281
, cf. Apollod.Com.17, Alex.252, Men. 205;οὐκ ἔχουσιν αἱ τ. φρένας Alex.287
;τῆς ἀναγκαίας μέν, ἀγνώμονος δὲ τ. οὐχ ὡς δίκαιον ἦν, ἀλλ' ὡς ἐβούλετο, κρινάσης τὸν ἀγῶνα D.Ep.2.5
; personified and said to be blind, Men.417b, Kon.14, Plu. 2.98a;τί δ' ἂν φοβοῖτ' ἄνθρωπος, ᾧ τὰ τῆς τ. κρατεῖ, πρόνοια δ' ἐστὶν οὐδενὸς σαφής; S.OT 977
; ἂν μὲν ἡ τ. συνεπιλαμβάνηται.., ἂν δ' ἀντιπίπτῃ τὰ τῆς τ., Plb.2.49.7,8;ἡ Τ. σχεδὸν ἅπαντα τὰ τῆς οἰκουμένης πράγματα πρὸς ἓν ἔκλινε μέρος Id.1.4.1
, cf. 1.63.9, 2.38.5, 36.17.1;τῆς Τ. ὥσπερ ἐπίτηδες ἀναβιβαζούσης ἐπὶ σκηνὴν τὴν τῶν Ῥοδίων ἄγνοιαν Id.29.19.2
, cf. 23.10.16, Dem.Phal.39J.; οὐκ ἂν ἐν τύχῃ γίγνεσθαι σφίσι would not depend on chance, Th.4.73; , cf. 69; τύχῃ by chance, S.Ant. 1182, Ph. 546, Th.1.144, etc.; opp. φύσει, Pl.Prt. 323d; ἀπὸ τύχης, opp. ἀπὸ παρασκευῆς, Lys.21.10; opp. ἀπὸ φύσεως, Arist. Metaph. 1032a29;ἀπὸ τ. ἀπροσδοκήτου Pl.Lg. 920d
; , R. 499b, etc.;διὰ τύχην Isoc.4.132
, 9.45;δίκαιος οὐδεὶς ἀπὸ τύχης οὐδὲ διὰ τὴν τ. Arist.Pol. 1323b29
;κατὰ τύχην Th.3.49
, X.HG3.4.13;τῆς τ. εὖ μετεστεώσης Hdt.1.118
;τὸ τῆς τ. ἀφανές E.Alc. 785
, cf. D.4.45.III regarded as a result:1 good fortune, success,δὸς ἄμμι τ. εὐδαιμονίην τε h.Hom.11.5
;μοῦνον ἀνδρὶ γένοιτο τ. Thgn.130
;τ. μόνον προσείη Ar.Av. 1315
(lyr.);εἴ οἱ τ. ἐπίσποιτο Hdt.7.10
.δ, cf. 1.32; σὲ γὰρ θεοὶ ἐπορῶσι· οὐ γὰρ ἄν.. ἐς τοσοῦτο τύχης ἀπίκευ ib. 124;ἐπειδήπερ ἐν τούτῳ τύχης εἰσί Th.7.33
;σὺν τύχᾳ Pi.N.5.48
, cf. S.Ph. 775; σὺν τ. τινί A Ch.138, cf. Th.472;τύχᾳ Pi.N.10.25
, E.El. 594 (lyr.); οὐ πεποιθότες τύχῃ not believing in our good fortune, A.Ag. 668; γλῶσσαν ἐν τύχᾳ νέμων ib. 685 (lyr.); σοφῶν γὰρ ἀνδρῶν ταῦτα, μὴ 'κβάντας τύχης, καιρὸν λαβόντας, ἡδονὰς ἄλλας λαβεῖν without stepping out of success already attained, E.IT 907;τὰς γὰρ παρούσας οὐχὶ σῴζοντες τ. ὤλοντ' ἐρῶντες μειζόνων ἀβουλίᾳ Id.Fr. 1077
: c. gen. rei,Ζεῦ τέλει', αἰδῶ δίδοι καὶ τύχαν τερπνῶν γλυκεῖαν Pi.O.13.115
.2 ill fortune,τὰς ἐκ θεῶν τύχας δοθείσας.. φέρειν S.Ph. 1317
; κατὰ τύχας in misfortune, opp.κατὰ.. εὐπραγίας, Pl.Lg. 732c;τοιαύτῃσι περιέπιπτον τύχῃσι Hdt. 6.16
; τύχῃ by ill-luck, opp. ἀδικίᾳ, Antipho 6.1; opp. προνοίᾳ, Id.5.6; ἔστιν ἡ τ. τοῦ ἄρξαντος the ill-luck is his who began the fray, Id.4.4.8; of death, ἢν χρήσωνται τύχῃ, i. e. if they are killed, E.Heracl. 714, cf. And.1.120, X.Cyn.5.29;δεχομένοις λέγεις θανεῖν σε, τὴν τ. δ' αἱρούμεθα A.Ag. 1653
;τ. ἑλεῖν Id.Supp. 380
, cf. Pr. 106, 274, 290 (anap.); : personified, εἰ μὴ τὴν Τ. αὐτὴν λέγεις *misfortune herself, ib. 786.3 in a neutral sense, mostly in pl. 'fortunes',ποίαις ὁμιλήσει τύχαις Pi. N.1.61
;πρὸς τὸ παρὸν ἀεὶ βουλεύεσθαι καὶ ταῖς τ. ἐπακολουθεῖν Isoc.6.34
; τὴν ἐλπίδ' οὐ χρὴ τῆς τ. κρίνειν πάρος the event, S.Tr. 724;ἐπὶ τῇσι παρεούσῃσι τύχῃσι Hdt.7.236
;ἐγὼ δὲ τὴν παροῦσαν ἀντλήσω τ. A.Pr. 377
;φέρειν ἀνάγκη τὰς παρεστώσας τ. E.Or. 1024
: c. gen. rei,κοινὰς εἶναι τὰς τ. τοῖς ἅπασι καὶ τῶν κακῶν καὶ τῶν ἀγαθῶν Lys.24
. 22.4 the quality of the fortune or fate may be indicated by an Adj., ἀγαθὴ τ. or ἡ ἀγαθὴ τ., A.Ag. 755 (lyr.), Ar. Pax 360, D.Ep.4.3, etc.;πολλῇ χρῷτ' ἂν ἀγαθῇ τ. Pl.Lg. 640d
; freq. in prayers and good wishes,εὐχώμεσθα Διὶ.. θεσμοῖς τοῖσδε τ. ἀγαθὴν καὶ κῦδος ὀπάσσαι Sol.[31]
; θεὸς τ. ἀγαθάν (sc. δότω) GDI1930, al. (Delph., ii B. C.): in nom.,θεός, τύχα ἀγαθά IG42(1).47.1
, 121.1 (Epid., iv B.C.), 73.1 (ibid., iii B.C.): freq. in dat., ἀγαθῇ τύχῃ by God's help, Lat. quod di bene vortant, ἀγαθᾷ τύχᾳ ib.103.119 (ibid., iv B. C.);ἀλλ' ἴωμεν ἀγαθῇ τ. Pl.Lg. 625c
;ταῦτα ποιεῖτ' ἀγ. τ. D.3.18
;τύχῃ ἀγαθῇ And. 1.120
, Pl.Smp. 177e, Cri. 43d, etc.; in Com. with crasis,ἡγοῦ δὴ σὺ νῷν τύχἀγαθῇ Ar.Av. 675
, cf. 436, Ec. 131, Nicostr.Com.19; as a formula in treaties, decrees, etc., Αάχης εἶπε, τύχῃ ἀγαθῇ τῇ Ἀθηναίων ποιεῖσθαι τὴν ἐκεχειρίαν Decr. ap. Th.4.118, etc.;ἀγ. τ. τῇ Ἀθηναίων IG12.39.40
; alsoἐπ' ἀγαθῇ τ. Ar.V. 869
, cf. Pl.Lg. 757e; μετ' ἀγαθῆς τ. ib. 732d; τύχῃ ἀμείνονι, ἐπ' ἀμείνοσι τύχαις, ib. 856e, 878a; alsoτύχᾳ σὺν ἔσλᾳ Sapph.Supp.9.4
;ἐπὶ τύχῃσι χρηστῇσι Hdt.1.119
: with κακός or equivalent words,τ. παλίγκοτος A.Ag. 571
;ἡ δέ τοι τ. κακὴ μὲν αὕτη γ' ἀλλὰ συγγνώμην ἔχει S.Tr. 328
;ἐν τοιᾷδε κείμενος κακῇ τ. Id.Aj. 323
;τίς τῆσδ' ἔτ' ἐχθίων τύχη; A. Pers. 438
; ;ὅταν τις ἡμῶν δυστυχῆ λάβῃ τ. Id.Tr. 471
, cf. Th.5.102;ἀλιτηριώδης τ. Pl. Lg. 881e
;ποινὴν καὶ κακὴν τ. S.E.M.5.16
.5 with gen. (or possess. Adj.) of the person who enjoys or endures the fortune or fate,τῶν ἐν Θερμοπύλαις θανόντων εὐκλεὴς μὲν ἁ τύχα, καλὸς δ' ὁ πότμος Simon.4.2
;θεῶν δ' ὄπιν ἄφθιτον αἰτέω, Εέναρκες, ὑμετέραις τύχαις Pi.P.8.72
;ὤμοι βαρείας ἆρα τῆς ἐμῆς τ. S.Aj. 980
;κατεδάκρυσε τὴν ἑαυτοῦ τ. X.Cyr.5.4.31
;ἐπὶ τῇ τῶν Ἀρκάδων τ. ἥσθησαν Id.HG7.1.32
;πρὸς τὰς τ. τῶν ἐναντίων ἐπαίρεσθαι Th.6.11
;τῆς ὑμετέρας τ. D.1.1
;τὴν ἰδίαν τ. τὴν ἐμὴν καὶ τὴν ἑνὸς ἡμῶν ἑκάστου Id.18.255
.IV the τ. or ἀγαθὴ τ. of a person or city is sts. thought of as permanently belonging to him or it, as a faculty for good fortune, destiny, almost = δαίμων 1.2, 11.3,τὸν δαίμονα καὶ τὴν τ. τὴν συμπαρακολουθοῦσαν τῷ ἀνθρώπῳ φυλάξασθαι Aeschin.3.157
;ἐπισφαλές ἐστι πιστεύειν ἀνδρὸς ἑνὸς τύχῃ τηλικαῦτα πράγματα Plu.Fab.26
;νὴ τὴν σὴν τ. Arr.Epict.2.20.29
: personified,θύειν Τύχῃ Ἀγαθῇ πατρὸς καὶ μητρὸς Ποσειδωνίου κριόν SIG1044.34
(Halic., iv/iii B. C.); a statue of the Τύχη of the City of Antioch executed by Eutychides, Paus.6.2.7: so of rulers, (Halic., iii B.C.);διὰ τὴν τ. τοῦ θεοῦ καὶ κυρίου βασιλέως BGU1764.8
(i B. C.);νὴ τὴν Καίσαρος τ. Arr. Epict.4.1.14
;ὀμνύω τὴν.. Σεβαστοῦ τ. Sammelb.7440.19
(ii A. D.), cf. BGU1583.23 (ii A. D.); of officials, e.g. theἐπιστράτηγος, ἐάν σου τῇ εὐμενεστάτῃ τύχῃ δόξῃ Sammelb.7361.21
(iii A. D.).2 = Lat. Fortuna; Τ. Σωτήριος, = Fortuna Redux, Mon.Anc.Gr.6.7; Τ. Πρωτογένεια, = F. Primigenia, SIG1133 (Delos, ii B. C.).3 position, station in life,ἐγὼ μὲν δὴ τοιαύτῃ συμβεβίωκα τύχῃ.., σὺ δ' ὁ σεμνὸς.. σκόπει.. ποίᾳ τινὶ κέχρησαι τύχῃ.. τὸ μέλαν τρίβων κτλ. D.18.258
;πάσῃ τ. καὶ ἡλικίᾳ BCH15.184
, 198,204 ([place name] Panamara);οἰκέτης τὴν τ. Ael.NA7.48
; ;οἱ δουλικὴν τ. εἰληχότες POxy.1186.5
(iv A. D.), cf. 1101.7,11,21,24 (iv A. D.), etc.; rank,βουλευτικὴ τ. PLond.3.1015.1
,4 (vi A. D.), cf. Cod.Just. 1.3.52.1, 4.20.15.1, 9.5.2.V Astrol. uses:VI Pythag. name for 7, Theol.Ar.44. -
83 ἀνεξέταστος
ἀνεξ-έταστος, ον,A not searched out, not inquired into or examined, D.4.36, 21.218, Aeschin.3.22.II without inquiry or investigation,ὁ ἀ. βίος οὐ βιωτός ἀνθρώπῳ Pl.Ap. 38a
. Adv.- τως Ph. 1.550
, Plu.2.94d, etc.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀνεξέταστος
-
84 ἀνυστός
ἀνῠ-στός, όν,A to be accomplished, practicable,οὔκ ἐστ' ἀνυστὸν τόνδε σοι κατακτανεῖν E.Heracl. 961
, cf. D.Chr.12.34;τί γὰρ μερόπεσσιν ἀ.; Opp.H.2.4
: neut., ὡς ἀνυστόν [ἐστι], like ὡς δυνατόν, ὡς ἀ. κάλλιστα Diog.Apoll.3;ὡς ἀ. ἀνθρωπίνῃ γνώμῃ Hp. Nat.Puer.29
; σιγῇ ὡς ἀ. as silently as possible, X.An.1.8.11;ᾗ ἀ. μετριωτάτῳ Id.Lac.1.3
;τὰ ἀνθρώπῳ ἀ. Arist.Fr.44
.2 of persons, able, ready,πρὸς λόγους Hp.Decent.3
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀνυστός
-
85 ἀσύμβλητος
A not addible, Arist.Metaph. 1080b9; not comparable, ib. 1055a7; ἀ. πρός τι or τινί, incomparable with, far superior to, Epicur.Ep.1p.31U., Fr. 556, cf. Plu.2.1125c.3 of weights or measures, not true according to the standard, IG2.476.17.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀσύμβλητος
-
86 ἐμφύω
A implant, θεὸς δέ μοι ἐν φεσὶν οῐμας παντοίας ἐνέφυσεν planted them in my soul, Od.22.348;ἐμφῦσαι ἔρωτά τινι X.Mem.1.4.7
; νόον τινί Eleg. ap. Ath.7.337f, cf. Ph.1.631,al.II [voice] Pass., with [tense] pf. ἐμπέφῡκα and [tense] aor. 2 ἐνέφῡν: [tense] pf. subj.ἐμπεφύῃ Thgn.396
:1 grow in or on, τινί, ὅθι τε τρίχες ἱππων κρανίῳ ἐμπεφύασι ([dialect] Ep. for ἐμπεφύκασι) Il.8.84;τὰ ἐμφυόμενα Hp.
Aër.5; ἐμφύεσθαι ἐν [ νήσῳ] Hdt.2.156: hence of qualities, φθόνος ἀρχῆθεν ἐμφύεται ἀνθρώπῳ is implanted in him, Id.3.80; ᾧ (sc. μάντει)τἀληθὲς ἐμπέφυκεν S.OT 299
;τὸ πιστὸν ἐμφῦναι φρενί Id.OC 1488
;πάντ' ἐμπέφυκε τῷ γήρᾳ κακά Id.Fr. 949
;τὸ μῶρον γυναιξὶν ἐμπέφυκε E.Hipp. 967
; οὐδεὶς Χαρακτὴρ ἐμπέφυκε σώματι is set by nature on the body, Id.Med. 519;κακία τῇ πόλει ἐμφύεται X.Mem.3.5.17
, etc.: the [tense] pf. part. abs., innate,νόσημα πόλεως ἐ. Pl. Lg. 736a
, cf. 863b.2 to be rooted in, cling closely, ὣς ἔχετ' ἐμπεφῠυῖα ([dialect] Ep. part. ) she hung on clinging, Il.1.513; ἔν τ' ἄρα οἱ φῦ Χειρί clung fast to his hand, clasped his hand tight, as a warm greeting, 6.253, etc.;ἔφυν ἐν Χερσί Od.10.397
;ἐν Χείρεσσι φύοντο 24.410
; so χεῖρες.. ἐμπεφυκυῖαι ἦσαν τοῖσι ἐπισπαστῆρσι stuck fast to the handles, Hdt.6.91;ἐμφύντε τῷ φύσαντι S.OC 1113
, cf.E. Ion 891 (anap.); ὀδὰξ ἐν Χείλεσι φύντες biting the lips hard, in suppressed anger, Od.1.381, 18.410, 20.268 (so ἐμφῦσαι ὀδόντας to fix the teeth in, Ael.NA14.8);ἀμὺξ ἐμφῦναι Nic.Th. 131
: c. gen., D.H.11.31 (s.v.l.): abs.,ἐμφύς Hdt.3.109
;ἐμφὺς ὡς βδέλλα Theoc.2.56
; ἐμπεφυκὼς πόνος fixed pain, Archig. ap. Gal.8.110.3 metaph., cling to,ταῖς ἐλπίσι καὶ ταῖς παρασκευαῖς Plu.2.342c
;τοῖς ἠθικοῖς καὶ πολιτικοῖς δόγμασι Id.Cat.Mi. 4
;τοῖς πολεμίοις Id.Nic.14
;τὴν πόλιν ἀφέντας -φῦναι ταῖς ναυσίν Id.Them.9
. -
87 ἐπαμφοτερίζω
A to be double: hence, play a double game, 'run with the hare and hunt with the hounds', Pherecr.19, Th.8.85; halt between two opinions, Pl.Phdr. 257b, Arr.Epict.4.2.4;ἐ. τὴν γνώμην Ph.2.170
;τοῖς λογισμοῖς Plu.Mar.40
;τὸ -ίζον τῆς διανοίας Ph.1.346
.2 of statements or arguments, to be ambiguous, susceptible of two interpretations,λόγους ἀμφιβόλους καὶ ίζειν δυναμένους Isoc.12.240
, cf. Pl.R. 479b;λοξὰ καὶ -ίζοντα.. ἀποκρινόμενος Luc.DDeor.16.1
.b of fevers, partake of both kinds, Gal.10.749.3 of vowels, to be doubtful in quantity, Aristid.Quint.1.20.II lie half-way between, of intermediate species, e.g. seals and bats, Arist. PA 697b1, HA 589a21; of apes, ἐ. ἀνθρώπῳ καὶ τετράποσι share the properties of.., ib. 502a16; ἐ. τὴν μορφήν to be intermediate in shape, Id.PA 689b32;ὁ ἄνθρωπος ἐ. πᾶσι τοῖς γένεσι Id.GA 772b1
; of amphibious animals, Thphr.Fr.171.1.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπαμφοτερίζω
-
88 ἐπιφέρω
ἐπιφέρω, [tense] fut. ἐποίσω: [tense] aor. 1 ἐπήνεγκα: [tense] aor.2 ἐπήνεγκον: Arc. [tense] aor. 1 subj. [ per.] 3sg.A :—[voice] Pass., [tense] fut. ἐποισθήσεται· ἐπενεχθήσεται, Hsch.:—bring, put or lay upon, σοὶ..βαρείας χεῖρας ἐποίσει will lay heavy hands upon thee, Il.1.89 ;χεῖρας ἐποίσει Od.16.438
;ἐπ' ἀλλήλοισι φέρον πολύδακρυν Ἄρηα Il.3.132
, cf. 8.516 ;ἐπ' ἰχθύσι κῆρα φέρουσα 24.82
; soἐ. δόρυ A.Eu. 766
, cf. E.Supp. 1192, Ar.Av. 344(lyr.); and in Prose, ἐ. τινὶ πόλεμον make war upon him, Hdt.5.81, cf. Th.1.141 ;ὅπλα Id.4.16
, 7.18, D.37.36 ; ἐ. τὸ διάφορόν τισι to bring discord upon them, Th.7.55 ; ἐ. δίκην, τιμωρίαν τινί, Pl.Lg. 943d ;ἀμοιβήν τινι Plb.1.84.10
: abs., εἰ γὰρ ὧδ' ἐποίσεις if you shall pursue your attack thus, Ar.Eq. 837.2 place upon, esp. of placing offerings on the grave,ἐ. ἀπαρχάς Th.3.58
, cf.2.34 ;τῷ νεκρῷ στέφανον Plu.Per.36
;ταφὴν εἴς τινα App.BC1.73
; τὰ ἐπιφερόμενα the offerings, Isoc.9.1 ; lay on, apply, ;ἐ. τὰ στοιχεῖα ἐπὶ τὰ πράγματα Id.Cra. 424e
.3 bring as a charge against,ἐ. τινὶ αἰτίην Hdt.1.68
, cf. 26, Antipho 5.38, Pl.Phd. 98a ; (troch.) ; (lyr.) ;ψόγον Th.1.70
; ἐ. μωρίην, μανίην τινί, impute it to him, Hdt.1.131, 6.112 ;ἀδικίας-ομένης Th.3.42
; τὴν Κλεοπάτραν αὐτῷ cast Cl.in his teeth, D.C.50.1 ;τι ἐπί τινα Arist.EN 1143a27
.4 bring, i.e. confer, impose, upon, in good or bad sense,ἐ. τιμὰν θνατοῖς Pi.O.1.31
;ἐλευθερίαν Th.4.85
;δουλείαν Id.3.56
.5 add to, increase, ἐ. τὴν ὑπερβολήν ib.82 ; ὀργὰς ἐπιφέρειν τινί minister to his passions, gratify him, Cratin.230, Th.8.83 (cf. Sch.) ; for ἐπὶ ἦρα φέρειν, v. ἦρα.6 give a name to,ὄνομα ἐ. τινί Pl.Plt. 307b
, R. 596a, al., Arist.Rh. 1408a7, al.; assign an attribute to a substantive,τῷ ἀνθρώπῳ χρώματα καὶ σχήματα καὶ κακίας καὶ ἀρετάς Pl.Sph. 251a
.7 ἐ. ψῆφον to give a vote, D.H.2.14.8 subjoin, add, A.D.Synt.60. 26,al., Demetr.Eloc.34,al., Alex.Aphr.in Sens.5.9.9 adduce, cite,Εὐριπίδεια D.H.Comp.4
; (prob.) ; produce proofs, documents, etc.,ἀποδείξεις POxy.257.19
(i A.D.);κυρία ἡ συγγραφή, ὅπου ἂν -φέρηται PEleph.2.16
(iii B.C.).10 in Logic, assert as a conclusion or inference, τὸ λῆγον, τὸ λοιπόν, Chrysipp.Stoic.2.80 ;τὸ μὴ ἀκολουθοῦν Str.2.1.21
; ὅτι.. ib.27 ;ὅσα ἐπιφέρουσιν ἄτοπα οἱ Ζήνωνος λόγοι Procl.in Prm.p.535S.
:—[voice] Pass., τὸ τοῖς ἐξ ὑποθέσεως ληφθεῖσιν ἐπιφερόμενον the conclusion which follows from the premises, Chrysipp.Stoic.2.89, cf.Arr.Epict.1.7.16.II ἐπιφέρων, ὁ, a throw at dice, Eub.57.6.II [voice] Med., bring with or upon oneself, bring as a dowry, τι Lys.19.14, D.40.19 ; of soldiers,σιτία Plu.Sert.13
;ὕδωρ Str.3.1.4
.2 consume (eat) in addition,οἱ μὲν πίνουσι μόνον, οἱ δὲ σιτίον -ονται Hp.Prorrh.2.3
:—[voice] Pass.,- ομένη τροφή Sor.1.52
.III [voice] Pass., rush upon or after, attack, assault,ὅς τις.. ἐπὶ νηυσὶ φέροιτο Il.15.743
; τισι Th.3.23 : abs., X.Cyr.2.4.19, etc.; of a ship, bear down upon another, Hdt.8.90 ; θάλαττα μεγάλη ἐπιφέρεται a great sea strikes the ship, X.An.5.8.20 ; inveigh against, Hdt.8.61 : c. inf., to be eager to do, Plb.29.24.5.b of humours etc. in the body, τὸ -όμενον the accumulation of milk, Sor.1.77 ; διαφορεῖν τὸ ἐπενεχθέν disperse the abscess, Gal.1.137 ; cf.ἐπιφορά 1.5a
.2 to be borne onwards, of a raft, Hdt.2.96 ; ἐ. ἐπί τι to be led to an opinion, Arist. Sens. 443a22(s.v.l.).3 impend, threaten,ἐ. κίνδυνος Plb.2.23.7
; mostly in part., coming events,Hdt.
1.209, cf. 3.16 ;ἐ. κακά Antipho 2.1.7
;ὑπεκστῆναι τὸν λόγον ἐπιφερόμενον Pl.Phlb. 43a
; τὰ ἐ. the following (in speaking or writing), Plb.3.6.8.4 of phrases, to be applied,ἡ λέξις -φέρεται τοῖς πράγμασιν Plu. 2.41c
; but οἱ διὰ μακροῦ -φερόμενοι λόγοι sustained outbursts, Demetr. Eloc. 196.5 Gramm., follow, of letters in a word, D.T.633.2, Heph.1.4, al., etc.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπιφέρω
-
89 ἑρπετόν
A beast or animal which goes on all fours, Od.4.418 ;πᾶν ἑ. πληγῇ νέμεται Heraclit.11
;ἑρπετὰ ὅσσα τρέφει μέλαινα γαῖα Alcm.60.3
; ;τοῖς μὲν ἄλλοις ἑρπετοῖς πόδας ἔδωκεν.., ἀνθρώπῳ δὲ καὶ χεῖρας X.Mem.1.4.11
; ἑρπετά, opp. πετεινά, Hdt.1.140, cf. Theoc.15.118, A.R.4.1240: generally,ἑ. οὐδὲ γυνή Call.Jov.13
; πυκινώτατον ἑ., of a hound, Pi.Fr. 106 ; of insects, Semon.13, Nic.Fr. 74.46.II creeping thing, reptile, esp. snake, E.Andr. 269, Theoc. 24.57 ;περὶ κιναδέων τε καὶ ἑ. Democr.259
; ; of the monster Typhoeus, with a snake's body, Pi.P.1.25.2 as Adj., creeping,κακὸν ἑ. πρᾶγμα POxy.1060.7
(vi A. D.);τὰ ἑ. θηρία Philum.Ven.10.1
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἑρπετόν
-
90 ἦθος
A an accustomed place: hence, in pl., haunts or abodes of animals,μετά τ' ἤθεα καὶ νομὸν ἵππων Il.6.511
; [σύας] ἔρξαν κατὰ ἤθεα κοιμηθῆναι Od.14.411
; of lions, Hdt.7.125; of fish, Opp.H.1.93; of the abodes of men, Hes.Op. 167, 525, Hdt.1.15, 157, A.Supp.64 (lyr.), E.Hel. 274, Pl.Lg. 865e, Arist.Mu. 398b33; ἔλεγον ἐξ ἠθέων τὸν ἥλιον ἀνατεῖλαι away from his accustomed place, Hdt. 2.142; of plants, Callistr.Stat.7: metaph., with play on signf. 11, Pl.Phdr. 277a.II custom, usage: in pl., manners, customs, Hes.Op. 137, Th.66, Hdt.2.30,35, 4.106, Th.2.61;τρόποι καὶ ἤθη Pl. Lg. 896c
; ἐθρέψω Ξέρξην ἐν τοῖς αὐτοῖς ἤ. ib. 695e;φθείρουσιν ἤθη χρήσθ' ὁμιλίαι κακαί PHib.1.7.94
(E.Fr. 1024 = Men.218);τοῖς ἤθεσιν ἁπλοῦς D.S.5.21
.2 disposition, character,ἐπίκλοπον ἦθος Hes.Op. 67
,78;ἦ. ἐμφυές Pi.O.11(10).21
; ἀκίχητα ἤ., of Zeus, A.Pr. 187;τοὐμὸν ἦ. παιδεύειν S.Aj. 595
; ὦ μιαρὸν ἦ. Id.Ant. 746; τὸ τῆς πόλεως ἦ. Isoc.2.31; βελτίων τῆς πόλεως τὸ ἦ. D.20.14; esp. moral character, opp. διάνοια, Arist.EN 1139a1; as the result of habit,τὸ πᾶν ἦ. διὰ ἔθος Pl.Lg. 792e
, cf. Arist.EE 1220a39;ἦ. ἀνθρώπῳ δαίμων Heraclit.119
; ἦ. πηγὴ βίου Stoic. ap. Stob.2.7.1; τῆς ψυχῆς, τῆς γνώμης, Pl.R. 400d, D.61.16: freq. opp. πάθος, Arist.Rh. 1356a23 (pl.), etc.;ἠθῶν τε καὶ παθῶν μίμησις D.H.Pomp.3
;τὸ ἦ. πρᾶος Pl.Phdr. 243c
: less freq. in dat., ἀγοραῖος τῷ ἤ. Thphr.Char.6.2, cf. Inscr.Magn.164.3 (i/ii A.D.): pl., traits, characteristics, Pl.R. 402d, Arist.EN 1144b4 (in sg., τὸ τῆς ἀνδρείας ἦ. Pl.Lg. 836d): seldom in pl., of an individual,στερρὸν τὰ ἤθεα Hp.Ep.11
;ἱερὸς κατὰ τὰ ἤθη Ath.1.1e
.b of outward bearing, ὡς ἱλαρὸν τὸ ἦ. X.Smp.8.3;ὑγρότης ἤθους Lycurg.33
; ὑψηλὸς τῷ ἤ. Plu. Dio4: in pl., of facial expression,ὀφθαλμῶν ἤθη Philostr.Gym. 25
.c in Rhet., delineation of character,ἦ. ἔχουσιν οἱ λόγοι ἐν ὅσοις δήλη ἡ προαίρεσις Arist.Rh. 1395b13
;ἦ. ἐμφαίνειν Phld.Rh.1.200S.
; esp. opp. πάθος, Longin.9.15, etc.; κατ' ἦ. λέγεσθαι, opp. κατὰ πάθος, D.H.Comp.22, cf. Lys.19: in pl.,πραγμάτων καὶ ἠθῶν Phld.Po.5.5
;ἐν πάθεσι καὶ ἤθεσιν Demetr.Eloc.28
, etc.; so of works of art, ἡ Ζεύξιδος γραφὴ οὐδὲν ἔχει ἦ. Arist.Po. 1450a29;πάθος καὶ ἦ. καὶ σχημάτων χρῆσις Ael.VH4.3
;πολλὰ ἤθη ἐπιφαίνει Philostr.Her.2.10
; also of Music, S.E.M.6.49.3 also of animals, ἦ. τὸ πρὸς τοκέων (prob.l.for ἔθος) A.Ag. 727, cf.E.Hipp. 1219, Pl.R. 375e, Arist. HA 487a12 (pl.); τὸ ἦ. ἀσθενής, of a bird, ib. 615a18; of things, nature, kind, παρὰ δ' ἦ. ἑκάστῳ (to each of the four elements) Emp. 17.28;τοῦ πυρετοῦ Gal.7.353
.4 ἐν ἤθει tactfully (cf.ἠθικός 11.2
),προσφέρεσθαι τοῖς ἁμαρτάνουσιν Plu.2.73e
. cf. Herm. in Phdr.p.195A.; διὰ μέτριον ἦθος, of the expression δοκεῖ μοι, Steph.in Hp.1.59D. -
91 ὀφείλω
ὀφείλ-ω, [tense] impf. ὤφειλον; [dialect] Ep. [full] ὀφέλλω (also [dialect] Aeol., IG12(2).67.7 (Mytil.), and Arc., ib.5(2).343.27 (Orchom. Arc., iv B. C.)), [tense] impf. ὤφελλον or ὄφελλον, v. infr. II. 2, 3 (the [dialect] Att. or [dialect] Ion. ὀφείλετ', ὄφειλον in Il.11.686, 688, 698, Hes.Op. 174 is prob. due to the Copyists): [tense] fut.Aὀφειλήσω X.Cyr.7.2.28
, D.30.7, also , al.: [tense] aor. 1 , Th.8.5 ([etym.] ἐπ-): [tense] pf. ὠφείληκα: [tense] plpf.- ήκειν D.45
. 33: [tense] aor. 2 ὤφελον (v. infr. 11.2, 3):—[voice] Pass., [tense] aor. part.ὀφειληθείς Th. 3.63
. (Cret. [full] ὀφήλω GDI5015.21, written [full] ὀπέλο Leg.Gort.10.20, al., Arc. [full] ὀφέλλω (v. supr.) and [full] ὀφήλω SIG306.40 (Tegea, iv B. C.): in early [dialect] Att. Inscrr. written both -IG12.91.8
, al., and ὀφειλ- ib.109.9, al.):—owe, have to pay or account for,τὸ καὶ μοιχάγρι' ὀφέλλει Od.8.332
; ὅτι μοι.. ζωάγρι' ὀφέλλεις ib. 462;χρεῖος, τό ῥά οἱ πᾶς δῆμος ὄφελλεν 21.17
;πολέσιν γὰρ Ἐπειοὶ χρεῖος ὄφειλον Il.11.688
;ζημίην ὀ. τῷ θεῷ Hdt.3.52
, etc.: metaph.,μητέρα μοι ζώουσαν ὀφέλλετε Call.Fr. 126
; τί ὀφείλω; what do I owe? Ar.Nu.21; ὀ. ἀργύριον, χρέα, Id.Av. 115, Nu. 117;ὀ. ἢ θεῷ θυσίας ἢ ἀνθρώπῳ χρήματα Pl.R. 331b
; ὀ. τινὶ δρᾶν τι ib. 332a: c. dat. only, ὀ. τινί to be debtor to another, Ar.Nu. 1135, Lys. 581, etc.;τρίτον δὲ χαίρειν, εἶτ' ὀ. μηδενί Philem.163
: abs., to be in debt, Ar.Nu. 485, etc.; οἱ ὀφείλοντες debtors, Arist.EN 1167b21, Plu.2.832a:—[voice] Pass., to be due, ἔνθα χρεῖός μοι ὀφέλλεται (v.l. ὀφείλεται) Od.3.367;χρεῖος ὀφείλετο Il.11.686
, 698;ἢν.. ὀφείληταί τί μοι Ar.Nu. 484
;μισθὸς τοῖς στρατιώταις ὠφείλετο X.An.1.2.11
, etc.; τὸ ὀφειλόμενον a debt, ib.7.7.34;- όμενα ἀποδιδόντες Hdt.5.99
, cf. Simon. ap. Pl.R. 331e.2 metaph.,ὀ. μέλος τινί Pi.O.10(11).3
;πολλὰ δώμασιν καλά E.HF 287
; ὀ. χάριν, v. χάρις 1.2;Ἀπόλλωνι χαριστήρια X.Cyr.7.2.28
;τὴν ψυχὴν πᾶσιν Ael.VH10.5
:—[voice] Pass., ;ὀ. τινὶ εὐεργεσία Th.1.137
;ἀντὶ χαρίτων ἔχθραι ὀ. X.Cyr.4.5.32
;τοῖς μὲν ἐχθροῖς βλάβην ὀ., τοῖς δὲ φίλοις ὠφελίαν Pl. R. 335e
, cf. 332b; τοὐφειλόμενον πράσσουσα Δίκη what is due, A.Ch. 310.3 as a legal term, to be bound to render,εὐθύνας ὤφειλον And. 1.73
codd. (f.l. for ὦφλον): hence, like ὀφλισκάνω, incur a penalty,ζημίαν Lys.9.10
;διπλῆν τὴν βλάβην Id.1.32
, cf. E.Andr. 360;τὴν τοιαύτην δίκην Pl.Lg. 909a
, cf. 774b, 774d, 844e, D.21.77;ἁμαρτίαν ὀ. Μηνὶ Τυράννῳ IG3.74.15
(ii/iii A. D.).4 in [voice] Pass., of persons, to be due or liable to,θανάτῳ πάντες ὀφειλόμεθα Simon.122
, cf. LXX Wi.12.20, IG3.1381; but our help is due,AP
9.283 (Crin.).II c. inf., to be bound, to be obliged to do, ὀφέλλετε ταῦτα πένεσθαι ye are bound, ye ought to.., Il.19.200, cf. Hdt.1.41,42, al., E.Alc. 682, 712, etc.; and of things, ought to be,ὁ λόγος οὐκ ἀκριβῶς ὀ. λέγεσθαι Arist.EN 1104a2
:—[voice] Pass., ; σοὶ τοῦτ' ὀφείλεται παθεῖν it is thy destiny to.., S.Ph. 1421, cf. El. 1173; , cf. 782, Or. 1245, Lys.25.11; v. supr.1.4.2 in this signf. [dialect] Ep. [tense] impf. ὤφελλον or ὄφελλον and [tense] aor. ὤφελον or ὄφελον are used of that which one has not, but ought to have, done ( ought being the pret. of owe),ὤφελεν ἀθανάτοισιν εὔχεσθαι Il.23.546
; , cf. Od.4.472.3 these tenses are also used, folld. by [tense] pres. or [tense] aor. inf., in wishes that something were or had been in present or past, ἀνδρὸς.. ὤφελλον ἀμείνονος εἶναι ἄκοιτις I ought to be.., would that I were.. ! Il.6.350; τὴν ὄφελ' ἐν νήεσσι κατακτάμεν Ἄρτεμις would that Artemis had slain her !, Il.19.59, cf. Od.4.97; : freq. preceded by εἴθε ([dialect] Ep. αἴθε) , ὡς, ὡς δή, which express the wish still more strongly, αἴθ' ὄφελες ἄγονός τ' ἔμεναι ἄγαμός τ' ἀπολέσθαι O that thou hadst!, Il.3.40, cf. 1.415, etc.;αἴθ' ὤφελλες.. σημαίνειν 14.84
;αἴθ' ὤφελλ' ὁ ξεῖνος.. ὀλέσθαι Od.18.401
;αἴθ' ἅμα πάντες.. ὠφέλετε.. ἐπὶ νηυσὶ πεφάσθαι Il.24.254
: with ὡς, ὡς ὄφελον.. ἑλέσθαι O that I had.. !, 11.380;θανέειν Od.14.274
;ὡς πρὶν ὤφελλον ὀλέσθαι Il.24.764
, cf. Od.14.68;ὡς ὤφελες αὐτόθ' ὀλέσθαι Il.3.428
;ὡς.. ὤφελες Od. 2.184
; ὡς ὄφελεν .. Il.3.173, etc.: strengthd., ὡς δὴ ἔγωγ' ὄφελον .. Od.1.217: also with neg., μὴ ὄφελες λίσσεσθαι .. would thou hadst never.. !, Il.9.698;ἣ μὴ ὤφελλε γενέσθαι 17.686
;τὼ μὴ γείνασθαι ὄφελλον Od.8.312
;ὡς μὴ ὤφελλε τεκέσθαι Il.22.481
;ὡς δὴ μὴ ὄφελον νικᾶν Od.11.548
.—So in Trag. and [dialect] Att., ὤφελον .. S.OT 1157; ὤφελες .. Ar.Th. 865; ὤφελε .. A.Pr.48, X.An.2.1.4, etc.: also, as in [dialect] Ep., εἴθ' ὤφελες .. S.El. 1021; εἴθ' ὤφελ' .. Ar.Nu.41, etc.; εἰ γὰρ ὤφελον .. Id.Ec. 380, Pl.R. 432c, Cri. 44d; ὡς ὤφελες .. Ar.Ra. 955: with neg.,μήποτ' ὤφελον S.Ph. 969
, E.Alc. 880 (anap.), D.18.288; ὡς μήποτ' ὤφελον .. E. Ion 286;ὡς μηδὲ νῦν ὤφελον D.21.78
: without augm. in Hdt., εἶδον.. τὸ μὴ ἰδεῖν ὄφελον (v.l. ὤ-) 1.111, cf. 3.65: sts. in Trag. (lyr. and anap.), εἴθ' ὄφελε .. A.Pers. 915; ὄφελε .. S.Aj. 1192; μήποτ' ὄφελον .. E.Med. 1413. (In this signf. ὤφειλον is used in late [dialect] Ep.,ὡς μὴ ὤφειλες ἱκέσθαι Q.S.5.194
, but ὤφελλον shd. be read in Hes.Op. 174 and ὤφελε in E.IA 1291.)b with ind.,ὤφελε μηδ' ἐγένοντο θοαὶ νέες Call.Epigr.19.1
, cf. Q.S.10.378, etc.c ὄφελον (Adv. acc. to A.D.Adv.142.9, EM643.48) in this signf.: c. acc. et inf.,ὤμοι ἐγών, ὄφελόν με.. ὀλέσθαι Orph.A. 1159
: even with 2 pers. of Verb,ὄφελον ἐβασιλεύσατε 1 Ep.Cor.4.8
, cf. 2 Ep.Cor.11.1, Ep.Gal.5.12, Apoc.3.15, LXX Jb.14.13, Ath.4.156a;ὄφελον δυνήσῃ Luc.Sol.1
(as a solecism): with 3 pers., Arr.Epict.2.18.15, D.Chr.38.47: with 1 pers. pl.,ὄφελον ἀπεθάνομεν LXX Ex.16.3
; ὤφελον (sic)εἰ ἐδυνάμεθα πέτασθαι PGiss.17.10
(ii A. D.): c. inf., ὄφελομ μὲν ἡ θεὸς.. στερῆσαι .. OGI315.16 (Pessinus, ii B. C.).III impers. ὀφείλει, it behoves, c. acc. et inf., Pi.N.2.6; ὄφελλέ με μήτε.. εἰσοράαν κτλ. A.R.3.678: so pers. in part., abs., αἱ ὀφείλουσαι ἱερουργίαι τῶν θεῶν the due services of the gods, PTeb.294.24 (ii A. D.);κατὰ τὸν ὀφείλοντα καιρόν Sor.1.79
. (ὦφλον, ὤφληκα, [tense] aor. and [tense] pf. of ὀφλισκάνω, were prob. orig. [tense] aor. and [tense] pf. of ὀφείλω: ὄφελον in signf. II. 3c may be orig. neut. part. of ὤφελε (signf. 111 ) with omission of ἐστί.) -
92 ὅρος
Aὄρβος 700.1
); Cret. and Arg. [full] ὦρος SIG685.59, Mnemos.42.332 ; Heracl. [full] ὄρος Tab.Heracl.1.53, al., cf. ἄντορος; [dialect] Ion. [full] οὖρος GDI5518 and 5493b25, Democr.4, Hdt. (v. infr.) (also Theraean IG12(3).436); Megarian [full] ὄρρος (?) Berl.Sitzb.1888.885, cf. ὁμορέω: ὁ:—boundary, landmark,ἀμφ' οὔροισι δύ' ἀνέρε δηριάασθον Il.12.421
;λίθον.., τόν ῥ' ἄνδρες πρότεροι θέσαν ἔμμεναι οὖρον ἀρούρης 21.405
;ἐγὼ δὲ τούτων ὥσπερ ἐν μεταιχμίῳ ὅ. κατέστην Sol.
ap. Arist.Ath.12.5 : the regions separated by the boundary are usu. in gen., , etc.: in dat., (lyr.): with a single gen.,ῥεῖθρον ἠπείροιν ὅρον A.Pr. 790
; γάμου ὅ. the time within which one may marry, Pl.Lg. 785b ; οἱ ὅ. τῶν διαστημάτων the notes which limit the intervals in the musical scale, Id.Phlb. 17d, cf. Aristox. Harm.pp.49,56 M. ;ὅροι τρεῖς ἁρμονίας.., νεάτης τε καὶ ὑπάτης καὶ μέσης Pl.R. 443d
; ἐς ἑβδομήκοντα ἔτεα οὖρον τῆς ζόης ἀνθρώπῳ προτίθημι I set the limit of human life at seventy years, Hdt.1.32, cf. 74, 216;ζωᾶς ὅρον ἡμετέρας B.5.144
: abs., εἰς τὸν τόπον.., ἐν οἷς ἂν.. ὅρους θῶνται τῶν ὠνίων wherever (they) appoint fixed places for trading, Pl.Lg. 849e; decision of a magistrate,ὅρον δώσω PThead.15.20
(iii A.D.); soὅρον προσγράψαι D.23.40
;ὅρους τοῖς βαρβάροις πήξαντες Lycurg.73
;εἷς ὅρος παγήσεται Th.4.92
;τὸν ὅρον ὑπερβάντες Pl.R. 373d
, etc.: also in pl., bounds, boundaries,ἐν οὔροισι χώρης Hdt.4.52
, cf. 125;τοὺς Αἰγυπτίων οὔρους Id.2.17
;ὑπὸ Κυλλάνας ὅροις Pi.O.6.77
;γῆς ἐπ' ἐσχάτοις ὅροις A.Pr. 666
;τὸ ἀκόντιον ἔξω τῶν ὅ. τῆς αὑτοῦ πορείας.. ἐξενεχθὲν ἔτρωσεν αὐτόν Antipho 3.2.4
;ἐντὸς ὅρων Ἡρακλείων Pl.Ti. 25c
.2 metaph.,ὅροι θεσπεσίας ὁδοῦ A.Ag. 1154
(lyr.); θῆλυς ὅ. the boundary of a woman's mind, v. ἐπινέμω 11.3.b pillar (whether inscribed or not, cf. Harp.) set up on mortgaged property, to serve as a bond or register of the debt, Sol.36 ;ὅπως.. ὅροι τεθεῖεν Is.6.36
: with gen. of the amount, τίθησιν ὅρους ἐπὶ μὲν τὴν οἰκίαν δισχιλίων (sc. δραχμῶν),ἐπὶ δὲ τὸ χωρίον ταλάντου D.31.1
, cf. 25.69 ;δανείζειν τοὺς ἱερέας.. ἐπὶ χωρίῳ.. καὶ ὅρον ἐφιστάναι IG22.1183.29
, cf. D. 41.6, Thphr.Char.10.9 : specimens are IG12(7).412 ([place name] Amorgos), 22.2642,al.c boundary-stone marking the limits of temple-lands, ὅ. τοῦ ἱεροῦ ib.12.858, cf. 860,22.2597, al.; ὅρος· μὴ τοιχοδομεῖν ἐντὸς τῶν ὅρων ἰδιώτην ib.7.422 (Orop.), cf. 1785 (Thesp.), etc. ; ὅ. κρήνης, λεσχέων δημοσίων, ὁδοῦ, etc., ib.12.874,888,877, etc. ; similarly, ὅ. σήματος ib.903, al., 22.2568, al.; ὅ. μνημάτων ib.12.906; ὅ. μνήματος ib.22.2527, al.; ὅ. θήκης ib.2586, al.III standard, measure, ἢν δ' ἄγαν δοκῶ χρονίζειν.. Answ. τοῦδ' ὅ. τίς ἐστί μοι; E.IT 1219 ;ὅροι τῶν ἀγαθῶν καὶ κανόνες D.18.296
; rule, canon,εἷς ὅρος, μία βροτοῖσίν ἐστιν εὐτυχίας ὁδός B.Fr.7
;ὅρον πολιτείας ὁλιγαρχικῆς ταξάμενοι πλῆθος χρημάτων Pl.R. 551a
;ἀριστοκρατίας ὅρος ἀρετή, ὀλιγαρχίας πλοῦτος Arist.Pol. 1294a10
;ὁμολογίᾳ θέμενοι ὅρον, εἰς τοῦτο ἀποβλέποντες καὶ ἀναφέροντες τὴν σκέψιν ποιώμεθα Pl.Phdr. 237d
: hence, end, aim,ἕν' ὅ. θέμενος παντὶ τρόπῳ μ' ἀνελεῖν D.21.105
.IV in Logic, term of a proposition (whether subject or predicate), Arist.APr. 24b16, Cael. 282a1, al. ; ὅ. μέσος the middle term, Id.EN 1142b24, cf. APr. 25b33 sq.: hence,b definition,ἔστι ὅ. λόγος ὁ τὸ τί ἦν εἶναι σημαίνων Id.Top. 101b39
, cf. 139a24, al. ; defined asἡ τοῦ ἰδίου ἀπόδοσις Chrysipp.Stoic.2.75
: in pl., title of pseudo-Platonic work.3 pl., terms, conditions,συνθέσθαι πρός τινα ἐπὶ ὅροις, ὥστε.. CPR19.8
(iv A.D.).4 Astrol., οἱ τρεῖς ὅ. the three terms, used in various calculations, Vett. Val.304.1, al. (Spir. lenis in some dialects which have not lost spir. asper is inferred from absence of a sign for h in Corc. ὄρϝος, Arg.ὦρος, Heracl. ὄρος, cf. ἄντορος.) -
93 δυνατός
δυνατός, adj verb. zu δύναμαι; (1) der etwas kann, im Stande ist, sowohl von kraftvollem Körper als geistig geschickt wozu; δ. καὶ τοῖς σώμασι καὶ ταῖς ψυχαῖς, kräftig an Leib und Seele; übh. = vermögend, Macht habend; τοὺς Ἑλλήνων δυνατωτάτους, die mächtigsten. Auch von Dingen; von der Erde: ergiebig, fruchtbar. (2) was getan werden kann, möglich; ὁδὸς δυνατὴ καὶ ὑποζυγίοις πορεύεσϑαι, ein Weg, auf dem auch Lastvieh fortkommen kann; τὸ δυνατόν, die Möglichkeit; εἰς τὸ δ., nach Kräften; εἰς ὅσον ἀνϑρώπῳ δυνατὸν μάλιστα, so sehr es immer möglich ist. Adv., δυνατῶς, kräftig, tüchtig, sehr -
94 μάλα
μάλα, (1) Positiv., sehr, gar sehr, heftig, stark; (a) mit adj. u. adv. vrbdn, den Begriff derselben steigernd u. verstärkend; μάλα πολλά, sehr viel; μάλα μυρίοι, ganz unzählige; μάλα πάντες, allesamt, alle ohne Ausnahme; πάγχυ μάλα u. μάλα πάγχυ, ganz u. gar; εὖ μάλα u. μάλ' εὖ, gar wohl, recht sehr; μάλ' αὐτίκα, gleich auf der Stelle, sogleich; μάλ' αἰεί, immerfort, immerwährend; ἄχρι μάλα κνέφαος, bis ganz zur Dämmerung; μάλ' ὧδε, ganz so, gerade so; ἄβληχρος μάλα τοῖος, so recht gelind; Σαρδάνιον μάλα τοῖον, so recht sardanisch; εἰ μὴ μάλα γέ τινες ὀλίγοι, sehr wenige. Oft noch durch καί verstärkt, eigtl. und-zwar-sehr. Seltener beim compar., μάλα πρότερος, weit früher, weit eher. Bei Wiederholungen wird des Nachdruckes wegen zu αὖ u. αὖϑις noch μάλα gesetzt, ὤ μοι μάλ' αὖϑις. Auch zur Negation tritt es verstärkend hinzu; οὐ μάλα τι, mit nichten. (b) bei Verbis seltener; μάλα βουλόμενος, sehr wünschend. Mit großem Nachdruck beteuernd: εἰ γὰρ ἐγὼ πυϑόμην τῷ κε μάλ' ἤ κεν ἔμεινε, dann wahrlich wäre er geblieben, da wäre er gar sehr geblieben; (c) bes. im Anfang der Sätze. Daher in nachdrücklich bejahenden Antworten: allerdings, teils allein, teils mit dem Verbum, μάλα γε; (d) mit εἰ vrbdn, εἰ μάλα, εἰ καὶ μάλα, καὶ εἰ μάλα, εἰ καὶ μάλα περ; mit dem ind., εἰ μάλα κάρτερός ἐσσι, wenn du sehr stark bist, was dir nicht bestritten wird; häufig c. optat., wenn auch noch so sehr, wie sehr auch, wo die Sache als möglich zugestanden wird, εἰ μάλα μιν χόλος ἵκοι, wenn der Zorn ihn auch sehr, auch noch so sehr überkäme. So auch μάλα περ, cum partic., οὔτ' οὖν Τηλέμαχον μάλα περ πολύμυϑον ἐόντα, οὔτε ϑεοπροπίης ἐμπαζόμεϑα, obwohl er sehr, oder: wenn er auch nach so viel Worte macht; μήτ' ἄρ με μάλ' αἴνεε μήτε τι νείκει, lobe mich weder sehr, noch tadele mich. (2) Compar. μᾶλλον, mehr, stärker, heftiger; (a) wie der Positiv bei Adjectivis, einen höheren Grad anzuzeigen, auch = eher, lieber. Verstärkt πολὺ μᾶλλον, viel mehr; ἔτι μᾶλλον, noch mehr; καὶ μᾶλλον ἔτι, und auch mehr noch; ἔτι καὶ πολὺ μᾶλλον, auch noch viel mehr; aber μᾶλλόν τι, etwas mehr; oft absolut gebraucht ist für 'ziemlich', 'sehr', 'gar sehr'; mehr und mehr, immer mehr. Auch wie ἄγαν, zu sehr; (b) auch zum compar. wird es nicht selten gesetzt, wo teils der Vergleichungssatz ausgelassen ist, teils dabei steht, ῥηΐτεροι γὰρ μᾶλλον Ἀχαιοῖσιν δὴ ἔσεσϑε κείνου τεϑνηῶτος ἐναιρέμεν, leichter, mehr als damals, wo Hektor noch lebte; ἄμεινον ἀνϑρώπῳ τεϑνάναι μᾶλλον ἢ ζώειν, eigtl. es ist besser für die Menschen, lieber zu sterben als zu leben; (c) μᾶλλον δέ steht bes., wo der Redende das Gesagte verbessert: vielmehr; μᾶλλον δ' εἰ βούλει, oder wenn du lieber willst; (d) οὐδὲν μᾶλλον, um nichts mehr; οὐδέν τι μᾶλλον ἐπ' ἡμέας ἢ οὐ καὶ ἐπὶ ὑμέας, um nichts mehr gegen uns als gegen euch, d. i. eben so gut gegen euch wie gegen uns; keineswegs; auch geradezu οὐ μᾶλλον ἤ, nicht sowohl als vielmehr. (3) Superl. μάλιστα, (a) am meisten, zumeist, am stärksten, besonders, vorzugsweise; ἐς μάλιστα, am meisten; ἀνὴρ δόκιμος ὁμοῖα τῷ μάλιστα, so berühmt, wie der, der es am meisten ist; ὡς οἷόν τε μάλιστα, ὅ τι μάλιστα δύνασαι, so sehr wie möglich. In der Frage τί μάλιστα; quid potissimum? was denn? wie so denn?; u. in der Antwort, stark bejahend, ja wohl, maxime; in Zugeständnissen, εἴτε ὅτι μάλιστα εἴη, πολλἡ ἀνάγκη αὐτὰ εἶναι ἄγνωστα, und wenn es auch noch so sehr wäre, sein sollte. Eben so nachdrücklich steht es, wenn ein εἰ δέ oder εἰ δὲ μή folgt, μάλιστα μὲν σιγᾶσϑαι, εἰ δὲ ἀνάγκη τις ἦν λέγειν, δι' ἀποῤῥήτων ἀκούειν ὡς ὀλιγίστους, am liebsten bleibt es ganz verschwiegen, od. wenigstens; μάλιστα μὲν μηδ' εἰς φῶς ἐκφέρειν ἐὰν δέ τι βιάσηται, οὕτω τιϑέναι, am liebsten es gar nicht ans Licht zu bringen, oder wenigstens es so auszusetzen; (b) bes. bei Bestimmungen der Zahl wird μάλιστα oft gebraucht, um anzugeben, daß die gegebene Bestimmung zwar nicht ganz genau ist, aber der Wahrheit am nächsten kommt; auch von ungefährer Ortsbestimmung; ἐν ἔτεσι πεντήκοντα μάλιστα, vor 49 Jahren; ἔτει ἑκατοστῷ μάλιστα, obgleich es nur 99 Jahre sind; in den meisten Fällen scheint vielmehr die Zahl bei μάλιστα den höchst möglichen Ansatz auszudrücken u. unserm 'höchstens', 'wenns hoch kommt' zu entsprechen -
95 μέλλω
μέλλω, (1) ich bin im Begriff, habe vor, gedenke etwas zu tun; (a) vorherrschend des fut.; ϑήσειν γὰρ ἔτ' ἔμελλεν ἐπ' ἄλγεα Τρωσίν, er gedachte den Troern noch Schmerzen aufzulegen; καὶ δή μιν τάχ' ἔμελλε δώσειν ᾧ ϑεράποντι καταξέμεν, er war eben im Begriff, ihn seinem Diener zum Wegführen zu übergeben; (b) c. inf. praes.; (c) auch aor.; μέλλω, τοὺς ὑπάρχοντας πολεμίους μεγαλύνετε, τοὺς δὲ μηδὲ μελλήσαντας γενέσϑαι, ἄκοντας ἐπάγεσϑε, die, welche gar nicht daran gedacht hatten, es zu werden; (d) der inf. wird auch ausgelassen; ὅτι μέλλετε, εὐϑὺς πράττετε, was ihr vorhabt, zun wollt, tut gleich; (e) bes. steht das partic. absolut, zur Bezeichnung des Zukünftigen, nahe Bevorstehenden; so ὁ μέλλων χρόνος, die Zukunft; ἄδηλον μὲν παντὶ ἀνϑρώπῳ ὅπη τὸ μέλλον ἕξει, wie die Zukunft beschaffen sein wird; εἰς τὴν μέλλουσαν πόλιν, in den künftigen Staat. (2) das, was der Mensch vorzunehmen im Begriff ist, erscheint als etwas, wozu er veranlaßt wird, was er tun soll, so daß bes. im impf. ἔμελλον der Begriff des Sollens liegt; (a) nach dem Willen des Schicksals, was verhängt ist, mit dem Nebenbegriff des Unausbleiblichen, unfehlbar Erfolgenden, τὰ φρονέοντ' ἀνὰ ϑυμὸν ἅ ῥ' οὐ τελέεσϑαι ἔμελλον, was (nach den Bestimmungen des Schicksals) nicht in Erfüllung gehen sollte; eben so οὐ πείσεσϑαι ἔμελλεν, er sollte es nicht durch Überredung erreichen; τάχα δ' ἀνστήσεσϑαι ἔμελλεν, d. i. es war vom Schicksal bestimmt, daß er sich bald wieder erheben sollte; seltener c. praes., μάλα δέ σφισιν ἔλπετο ϑυμὸς αὐτώ τε κτενέειν , νήπιοι, οὐδ' ἄρ' ἔμελλον ἀναιμωτί γε νέεσϑαι, sie hofften, die beiden Männer zu töten, die Törichten, sie sollten nicht einmal ohne Blut, unverwundet heimkehren. Auch c. inf. aor.; ὄρνις, ὧν ὑφηγητῶν κτανεῖν ἔμελλον πατέρα, nach denen ich den Vater töten sollte; (b) nach menschlicher Anordnung, περὶ τρίποδος γὰρ ἔμελλον ϑεύσεσϑαι, um einen Dreifuß sollten sie wettlaufen, nämlich nach der Bestimmung der Eleer. (3) müssen; nach den Begriffen von Recht u. Pflicht; καὶ λίην σέγ' ἔμελλε κιχήσεσϑαι κακὰ ἔργα, dich mußte Unglück treffen; nach mutmaßlicher Folgerung, nach welcher das Ergebnis als notwendig aus der Tatsache hervorgehend bezeichnet werden soll, μέλλω που ἀπέχϑεσϑαι, ich muß wohl dem Zeus verhasst sein, nämlich nach meinen Schicksalen zu schließen; οὕτω που Διῒ μέλλει φίλον εἶναι, es muß wohl dem Zeus so belieben, wie der Erfolg zu zeigen scheint, wo wir auch mit mögen ausreichen; ἀλλὰ τὰ μέν που μέλλεν ἀγάσσεσϑαι ϑεὸς αὐτός, das mochte wohl die Gotteit selbst beneiden; κελευσέμεναι δέ σ' ἔμελλε δαίμων, ein Gott muß, mag's dir geheißen haben; εἰ δ' οὕτω τοῦτ' ἐστίν, ἐμοὶ μέλλει φίλον εἶναι, wenn es so ist, so folgt notwendig daraus, daß es mir so beliebt. Schwächer ist die Bdtg in manchen Stellen, wo unser mögen, und die adv. wohl, vielleicht, wahrscheinlich ausreichen, aber auch sollen zuweilen entspricht, welches bei uns auch nicht immer den ursprünglichen Nachdruck behält, u. die alten Gramm. es durch ἔοικεν erkl., μέλλεις δὲ σὺ ἴδμεναι, du wirst, magst es wohl wissen, vermutlich weißt du es, wo hinzugesetzt ist 'denn ich kannte ihn nicht'; πολλάκι που μέλλεις ἀρήμεναι, oft wohl magst du gefleht haben; wie ᾡ μέλλεις εὔχεσϑαι, zu dem du vermutlich flehst; εἰ ἀεὶ δὴ μέλλοιμεν ἀγήρω τ' ἀϑανάτω τ' ἔσσεσϑαι, wenn wir immerdar unalternd u. unsterblich sein sollten; c. inf. aor., μέλλει πού τις καὶ φίλτερον ἄλλον ὀλέσσαι, es mag wohl mancher einen Geliebteren verloren haben; wie ἄλλοτε δή ποτε μᾶλλον ἐρωῆσαι πολέμοιο μέλλω, d. i. ein andermal mag ich wohl eher das Ansehen gehabt haben, mich dem Kampfe zu entziehen, aber jetzt nicht; inf. praes.; καὶ γὰρ ἐγώ ποτ' ἔμελλον ἐν ἀνδράσιν ὄλβιος εἶναι, ich sollte od. mochte einst glücklich sein, jetzt bin ich es nicht; μέλλεν ποτὲ οἶκος ἀφνειὸς ἔμμεναι, einst, so lange er noch zu Hause war, sollte es reich sein, jetzt ist es nicht mehr so; auch mit dem inf. fut., εἰ μέλλει τις ἡμῶν καὶ τὴν ὁδὸν ἑκάστοτε ἐξευρήσειν οἴκαδε, wenn einer im Stande sein soll, den Weg zu finden; ἐπειδὰν μέλλωσιν συνήσειν τὰ γεγραμμένα, sobald sie im Stande sind; auch c. inf. praes., εἴπερ μέλλει πόλις εἶναι, wenn ein Staat sein soll; ὅτι γενεαὶ πολλαὶ ἀτεχνότεραι μέλλουσιν εἶναι, es müssen viele Geschlechter gewesen sein. (4) wie auch bei uns: sich bedenken, besinnen so viel ist wie zögern, zaudern, so tritt auch in μέλλω der Begriff 'tun wollen' einseitig hervor, nämlich ohne wirklich zu Tun, zu handeln, auch anstehen, Bedenken tragen; auch κοὐκ ἔτ' ἦν μέλλειν ἀκμή, es war nicht Zeit zu zögern; auch das pass. folgt, ἀνέστη ὡς μὴ μέλλοιτο ἀλλὰ περαίνοιτο τὰ δέοντα, damit das Nötige nicht aufgeschoben würde -
96 μοῖρα
μοῖρα, ἡ, (1) der Teil, im Ggstz des Ganzen; δυώδεκα μοίρας δασάμενοι Αἴγυπτον πᾶσαν, nachdem sie ganz Ägypten in zwölf Teile geteilt hatten; oft von Landteilen; ἐστρατεύετο ἐς τὴν Περσέων μοῖραν, d. i. in das Gebiet der Perser; Πελοποννήσου τῶν πέντε τὰς δύο μοίρας νέμονται, zwei Fünftel des Peloponnes. Bei den Astronomen, der Grad. (2) der Anteil, so viel einem jeden zukommt; ἤδη μοίρας τ' ἔνεμον, Anteil am Mahle, Portion. Anteil an der Beute; ἀνὴρ ὅδ' ὡς ἔοικεν οὐ νέμειν ἐμοὶ φϑίνοντι μοῖραν, das mir Gebührende. Daher κατὰ μοῖραν ἔειπες, nach Gebühr, wie sich's ziemt, hast du gesprochen. Bes. der Lebensanteil, das Lebenslos, was jedem Menschen vom Geschick bestimmt ist, das Schicksal, Verhängnis; οὐ γάρ πώ τοι μοῖρα ϑανεῖν, noch ist dir's nicht bestimmt zu sterben; ἀλλ' ἔτι οἱ μοῖρ' ἐστὶ φίλους ἰδέειν, es ist ihm beschieden, die Freunde zu sehen; εἰ δή μοι ὁμοίη μοῖρα τέτυκται, wenn mir ein gleiches Los bereitet ist; αἴ κε ϑάνῃς καὶ μοῖραν ἀναπλήσῃς βιότοιο, das zugeteilte Maß des Lebens; gew. von bösem Geschick; geradezu Tod; ἁ δ' ἐρχομένα μοῖρα, das nahende Geschick; τίνι ὤλετο μοίρᾳ, auf welche Weise, welchen Tod starb er? ἐξέπλησε μοῖραν τὴν ἑωυτοῦ, er erfüllte sein Schicksal; ᾡπερ τίς ποτε καὶ ἄλλη ϑεία μοῖρα ἀνϑρώπῳ καὶ ὁτιοῦν προςέταξε πράττειν, eine göttliche Bestimmung, eine göttliche Schicksalsentscheidung. (3) Partei. (4) die einem gebührende Achtung oder Schätzung; ἐν οὐδεμιῇ μοίρῃ μεγάλῃ ἄγειν τινά, einen nicht hochachten; ἐν τῇ τοῦ ἀγαϑοῦ μοίρᾳ ἐκεῖνό ἐστι, für ein Gut zu achten; ὡς ἐν παιδιᾶς μοίρᾳ, wie zum Scherz; μοῖραν φιλίας οὐδεμίαν παρέχοντας, keine Freundschaft, nichts Freundschaftliches. Ursprünglich sah man die Μοῖρα als die Schicksalsgöttinn an, die jedem Menschen sein Geschick, gutes u. böses zuteilte, und so ist in den meisten Fällen an ein göttliches Wesen zu denken, obwohl in unseren Texten die Schreibung zwischen μοῖρα und Μοῖρα oft schwankt; der Begriff des Schicksals noch ein unbestimmter, bald selbstständig, von den Göttern unabhängig gedacht, bald durch sie bestimmt. Als Todesgöttinn erscheint die Μοῖρα, übh. als Unglücksgöttinn mit den besonderen Bestimmungen κραταιή, κακή, ὀλοή. Erst Hes. hat drei Mören, die er Klotho, Lachesis, Atropos nennt, Töchter der Nacht, oder Töchter des Zeus u. der Themis. Sie entsprechen etwa den Parcen der Römer -
97 ὅσος
ὅσος, ὅση, ὄσον, (1) relativ. Correlativ zu πόσος, sowohl von der Größe: so groß wie, als vom Raum: so weit wie, von der Zeit: so lange als, und von der Zahl: so viel wie, auch vom Grade der Kraft und Anstrengung: so sehr wie, quantus; τόσσον ἔνερϑ' Ἀΐδεω, ὅσον οὐρανός ἐστ' ἀπὸ γαίης, so weit der Himmel von der Erde ist; οὔ μοι Τρώων τόσσον μέλει ἄλγος ὀπίσσω, ὅσσον σεῖο, nicht so sehr wie dein Schmerz; ἐς τοσοῦτον αἰκίας πεσεῖν, ὅσον πέπτωκεν ἤδη, so tief wie er gesunken; βόϑρον ὄρυξ' ὅσσον τε πυγούσιον ἔνϑα καὶ ἔνϑα, so groß wie eine Elle; ὅσσαι νύκτες τε καὶ ἡμέραι ἐκ Διός εἰσιν, d. i. alle Nächte und Tage, so viel sind; τὴν δὲ γυναῖκα εὗρον ὅσην τε ὄρεος κορυφήν, sie fanden sie so groß, wie ein Berggipfel ist; στρατοῦ μοῖραν, ὅσην δή κοτε ἔχων, wie groß er immer war; ὅσον τάχος, so schnell wie möglich; ἐλείπετο τῆς νυκτός, ὅσον σκοταίους διελϑεῖν τὸ πεδίον, es blieb so viel übrig, daß sie im Finstern durch die Ebene kamen. (2) Steht πᾶς nicht dabei, so drückt ἄν mit dem Conj. eine bedingte, unbestimmte Allgemeinheit aus. (3) zum Ausdruck einer indirecten Frage und bes. eines Ausrufs der Verwunderung; ὁρᾷς, Ὀδυσσεῦ, τὴν ϑεῶν ἰσχύν, ὅση, wie groß die Macht der Götter ist; τὸν γενόμενον οἱ προςήκοντες ὀλοφύρονται, ὅσα μιν δεῖ ἀναπλῆσαι κακά, was für große Leiden er ertragen muß, d. i. daß er so Großes erdulden müsse; ϑαυμαστὰ ὅσα, wie mir um quantum, es ist zu verwundern, wie viel. (4) sehr gew. wird ὅσον adverbial gebraucht, von der Stimme: so laut, vom Raume: soweit, von der Zahl: so viel, von der Zeit: so lange. Steht die Bestimmung des Raumes im accus. dabei, so nimmt es die Bedeutung 'ungefähr' an; ὅσον τ' ἐπὶ ἥμισυ, ungefähr bis zur Hälfte; ὅσῳ τοσούτῳ, um so viel als, je desto; superl., ἀνακραγόντες ὅσον ἐδύναντο μέγιστον, so laut wie sie konnten; ἀλλ' ὅσον ἐς Σκαιάς τε πύλας καὶ φηγὸν ἵκανεν, er kam so weit, wie es bis zum skaiischen Tor ist, nur bis zu dem Tore; πρόβατα, ὅσον ϑύματα, Schafe, nur zu den Opfern hinreichend; ὅσον εἶπα, ich habe es nur gesagt. Ὅσον οὐ, auch in einem Worte ὁσονού geschrieben, wie das lat, tantum non, fast, beinahe; ὅσον ὅσον, ein klein wenig; ὅσον αὐτίκα, ὅσον οὔπω, in nicht gar langer Zeit, gar bald; ὅσον cum inf., nur in soweit daß; ὅσον μόνον τὴν δυςχέρειαν κατασβέσαι, nur so viel, um zu verlöschen; mit einem nomen absolut, ὅσα ἄνϑρωποι, in so weit, in so fern sie Menschen sind; εἰς ὅσον ἀνϑρώπῳ δυνατὸν μάλιστα, so weit es nur einem Menschen möglich ist -
98 ὅση
ὅσος, ὅση, ὄσον, (1) relativ. Correlativ zu πόσος, sowohl von der Größe: so groß wie, als vom Raum: so weit wie, von der Zeit: so lange als, und von der Zahl: so viel wie, auch vom Grade der Kraft und Anstrengung: so sehr wie, quantus; τόσσον ἔνερϑ' Ἀΐδεω, ὅσον οὐρανός ἐστ' ἀπὸ γαίης, so weit der Himmel von der Erde ist; οὔ μοι Τρώων τόσσον μέλει ἄλγος ὀπίσσω, ὅσσον σεῖο, nicht so sehr wie dein Schmerz; ἐς τοσοῦτον αἰκίας πεσεῖν, ὅσον πέπτωκεν ἤδη, so tief wie er gesunken; βόϑρον ὄρυξ' ὅσσον τε πυγούσιον ἔνϑα καὶ ἔνϑα, so groß wie eine Elle; ὅσσαι νύκτες τε καὶ ἡμέραι ἐκ Διός εἰσιν, d. i. alle Nächte und Tage, so viel sind; τὴν δὲ γυναῖκα εὗρον ὅσην τε ὄρεος κορυφήν, sie fanden sie so groß, wie ein Berggipfel ist; στρατοῦ μοῖραν, ὅσην δή κοτε ἔχων, wie groß er immer war; ὅσον τάχος, so schnell wie möglich; ἐλείπετο τῆς νυκτός, ὅσον σκοταίους διελϑεῖν τὸ πεδίον, es blieb so viel übrig, daß sie im Finstern durch die Ebene kamen. (2) Steht πᾶς nicht dabei, so drückt ἄν mit dem Conj. eine bedingte, unbestimmte Allgemeinheit aus. (3) zum Ausdruck einer indirecten Frage und bes. eines Ausrufs der Verwunderung; ὁρᾷς, Ὀδυσσεῦ, τὴν ϑεῶν ἰσχύν, ὅση, wie groß die Macht der Götter ist; τὸν γενόμενον οἱ προςήκοντες ὀλοφύρονται, ὅσα μιν δεῖ ἀναπλῆσαι κακά, was für große Leiden er ertragen muß, d. i. daß er so Großes erdulden müsse; ϑαυμαστὰ ὅσα, wie mir um quantum, es ist zu verwundern, wie viel. (4) sehr gew. wird ὅσον adverbial gebraucht, von der Stimme: so laut, vom Raume: soweit, von der Zahl: so viel, von der Zeit: so lange. Steht die Bestimmung des Raumes im accus. dabei, so nimmt es die Bedeutung 'ungefähr' an; ὅσον τ' ἐπὶ ἥμισυ, ungefähr bis zur Hälfte; ὅσῳ τοσούτῳ, um so viel als, je desto; superl., ἀνακραγόντες ὅσον ἐδύναντο μέγιστον, so laut wie sie konnten; ἀλλ' ὅσον ἐς Σκαιάς τε πύλας καὶ φηγὸν ἵκανεν, er kam so weit, wie es bis zum skaiischen Tor ist, nur bis zu dem Tore; πρόβατα, ὅσον ϑύματα, Schafe, nur zu den Opfern hinreichend; ὅσον εἶπα, ich habe es nur gesagt. Ὅσον οὐ, auch in einem Worte ὁσονού geschrieben, wie das lat, tantum non, fast, beinahe; ὅσον ὅσον, ein klein wenig; ὅσον αὐτίκα, ὅσον οὔπω, in nicht gar langer Zeit, gar bald; ὅσον cum inf., nur in soweit daß; ὅσον μόνον τὴν δυςχέρειαν κατασβέσαι, nur so viel, um zu verlöschen; mit einem nomen absolut, ὅσα ἄνϑρωποι, in so weit, in so fern sie Menschen sind; εἰς ὅσον ἀνϑρώπῳ δυνατὸν μάλιστα, so weit es nur einem Menschen möglich ist -
99 ὄσον
ὅσος, ὅση, ὄσον, (1) relativ. Correlativ zu πόσος, sowohl von der Größe: so groß wie, als vom Raum: so weit wie, von der Zeit: so lange als, und von der Zahl: so viel wie, auch vom Grade der Kraft und Anstrengung: so sehr wie, quantus; τόσσον ἔνερϑ' Ἀΐδεω, ὅσον οὐρανός ἐστ' ἀπὸ γαίης, so weit der Himmel von der Erde ist; οὔ μοι Τρώων τόσσον μέλει ἄλγος ὀπίσσω, ὅσσον σεῖο, nicht so sehr wie dein Schmerz; ἐς τοσοῦτον αἰκίας πεσεῖν, ὅσον πέπτωκεν ἤδη, so tief wie er gesunken; βόϑρον ὄρυξ' ὅσσον τε πυγούσιον ἔνϑα καὶ ἔνϑα, so groß wie eine Elle; ὅσσαι νύκτες τε καὶ ἡμέραι ἐκ Διός εἰσιν, d. i. alle Nächte und Tage, so viel sind; τὴν δὲ γυναῖκα εὗρον ὅσην τε ὄρεος κορυφήν, sie fanden sie so groß, wie ein Berggipfel ist; στρατοῦ μοῖραν, ὅσην δή κοτε ἔχων, wie groß er immer war; ὅσον τάχος, so schnell wie möglich; ἐλείπετο τῆς νυκτός, ὅσον σκοταίους διελϑεῖν τὸ πεδίον, es blieb so viel übrig, daß sie im Finstern durch die Ebene kamen. (2) Steht πᾶς nicht dabei, so drückt ἄν mit dem Conj. eine bedingte, unbestimmte Allgemeinheit aus. (3) zum Ausdruck einer indirecten Frage und bes. eines Ausrufs der Verwunderung; ὁρᾷς, Ὀδυσσεῦ, τὴν ϑεῶν ἰσχύν, ὅση, wie groß die Macht der Götter ist; τὸν γενόμενον οἱ προςήκοντες ὀλοφύρονται, ὅσα μιν δεῖ ἀναπλῆσαι κακά, was für große Leiden er ertragen muß, d. i. daß er so Großes erdulden müsse; ϑαυμαστὰ ὅσα, wie mir um quantum, es ist zu verwundern, wie viel. (4) sehr gew. wird ὅσον adverbial gebraucht, von der Stimme: so laut, vom Raume: soweit, von der Zahl: so viel, von der Zeit: so lange. Steht die Bestimmung des Raumes im accus. dabei, so nimmt es die Bedeutung 'ungefähr' an; ὅσον τ' ἐπὶ ἥμισυ, ungefähr bis zur Hälfte; ὅσῳ τοσούτῳ, um so viel als, je desto; superl., ἀνακραγόντες ὅσον ἐδύναντο μέγιστον, so laut wie sie konnten; ἀλλ' ὅσον ἐς Σκαιάς τε πύλας καὶ φηγὸν ἵκανεν, er kam so weit, wie es bis zum skaiischen Tor ist, nur bis zu dem Tore; πρόβατα, ὅσον ϑύματα, Schafe, nur zu den Opfern hinreichend; ὅσον εἶπα, ich habe es nur gesagt. Ὅσον οὐ, auch in einem Worte ὁσονού geschrieben, wie das lat, tantum non, fast, beinahe; ὅσον ὅσον, ein klein wenig; ὅσον αὐτίκα, ὅσον οὔπω, in nicht gar langer Zeit, gar bald; ὅσον cum inf., nur in soweit daß; ὅσον μόνον τὴν δυςχέρειαν κατασβέσαι, nur so viel, um zu verlöschen; mit einem nomen absolut, ὅσα ἄνϑρωποι, in so weit, in so fern sie Menschen sind; εἰς ὅσον ἀνϑρώπῳ δυνατὸν μάλιστα, so weit es nur einem Menschen möglich ist -
100 φάτις
φάτις, εως, ἡ, Sage, Rede, Gerücht; φάτις μνηστήρων, das Gerücht von den Freiern; ἡ φάτις ἔχει μιν, die Sage geht von ihnen; φάτιν φέρειν, ein Gerücht verbreiten; auch die Sprache selbst; Nachrede, Ruf. Vom Orakel. Νέστορα καὶ Σαρπηδόν', ἀνϑρώπων φάτις, die von den Menschen gerühmt werden; δέρκομαι φάτιν ἄφραστον ἀξύμβλητον ἀνϑρώπῳ μαϑεῖν, die Sache selbst, von der gesprochen wird
См. также в других словарях:
ἀνθρωπῶ — ἀνθρωπώ fem nom/voc/acc dual (doric aeolic) ἀνθρωπώ fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ανθρωπώ — ἀνθρωπῶ ( έω) (Α) γίνομαι άνθρωπος (ενανθρωπώ*) … Dictionary of Greek
ἀνθρωπώ — fem nom sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀνθρώπω — ἄνθρωπος man masc nom/voc/acc dual ἄνθρωπος man masc gen sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀνθρώπῳ — ἄνθρωπος man masc dat sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Βραχὺς ὁ βίος ἀνθρώπῳ εὖ πράττοντι, δυστυχοῦντι δὲ μακρός. — βραχὺς ὁ βίος ἀνθρώπῳ εὖ πράττοντι, δυστυχοῦντι δὲ μακρός. См. Коротать время … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
Ὤρος ὄρει οὐ μίγνυται, ἄνθρωπος δ’ἀνθρώπῳ. — См. Гора с горой не сходится, а человек с человеком сойдется … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
τἀνθρώπῳ — ἀνθρώπῳ , ἄνθρωπος man masc dat sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀνθρώπωι — ἀνθρώπῳ , ἄνθρωπος man masc dat sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Geflügelte Worte (Antike) — Alpha und Omega, Anfang und Ende, kombiniert zu einem Buchstaben Diese Liste ist eine Sammlung alt und neugriechischer Phrasen, Sprichwörter und Redewendungen. Sie beschreibt ihren Gebrauch und gibt, wo möglich, die Quellen an. Graeca non… … Deutsch Wikipedia
Liste griechischer Phrasen/Eta — Eta Inhaltsverzeichnis 1 Ἡ ἀνάπαυσις τῶν πόνων ἐστὶν ἄρτυμα … Deutsch Wikipedia