-
1 νούσου
νόσοςsickness: fem gen sg (epic ionic)νοῦσοςsickness: fem gen sg -
2 ῥύομαι
ῥύομαι (vgl. ἐρύω), fut. ῥύσομαι, aor. ἐῤῥυσάμην; ep. Iterativform des imperf. ῥύσκευ, Il. 24, 730; syncop. aor. ἔρυτο, ῥύατο, ῥῠσϑαι, 15, 141; erst Sp. haben auch den aor. pass. ἐῤῥύσϑην; – eigtl. Einen an sich ziehen, nämlich aus der Gefahr, daher im wirklichen Sprachgebrauche = aus der Gefahr reißen, d. i. retten, erretten; u. überhaupt schützen; Hom. u. Hes.; c. accus. der Person u. der Sache; Hom. οἵτε πτολίεϑρα ῥύονται, Il. 9, 396; ἵνα Τρώων ἀλόχους καὶ τέκνα ῥύοισϑε ὑπ' Ἀχαιῶν, vor den Achäern, 17, 224; ἐῤῥύσατο καὶ ἐσάωσεν Ἕκτορα, 15, 290; οὐ γάρ κεν ῥύσαιτό σ' ὑπὲκ κακοῠ, Od. 12, 107, aus dem Unglück, vgl. Il. 20, 300; Her. 1, 87; ὑπ' ἠέρος, aus dem Nebel retten, Il. 17, 645; auch τινά τινος, Her. 9, 76; τοῠ μὴ κατακαυϑῆναι, 1, 86; νούσου, 4, 187, von einer Krankheit heilen, wie ῥύεο νούσου C. Long. 1 (VI, 191); daher befreien, τὸν ἔνϑεν ῥυσάμην, ihn befrei'te ich von dort, Il. 15, 29; ἐκ δουλοσύνης, Her. 5, 49. 9, 90, wie ῥυσάμενοι πόλιας δουλοσύνης Ep. ad. 144 ( App. 168); Ar. Lys. 342 πολέμου καὶ μανιῶν ῥυσάμεναι Ἑλλάδα καὶ πολίτας, sie befreien vom Kriege; ῥύσασϑε δυςάμμορον ἀνέρα λύμης, Ap. Rh. 2, 218; ἐκ πόνων ἄνδρα ἐῤῥύσατο, Pind. P. 12, 19. – Uebh. schirmen, schützen, bewahren, erhalten; von Göttern, die Sterbliche beschirmen, Il. 15, 275 Od. 15, 35 u. sonst; von Fürsten und Anführern, welche ihre Städte und Völker beschützen und vertheidigen, Il. 9, 396, s. oben; von Wachen des Heeres, 10, 417; von Hirten, welche ihre Heerden bewachen, mit φυλάσσειν vrbdn, Od. 14, 107. 17, 201; Pind. I. 7, 53; πόλιν καὶ στρατὸν ῥύεσϑε, Aesch. Spt. 285; δαίμονες, οἳ δὴ Κάδμου πύργους τούςδε ῥύεσϑε, 806, u. öfter; ῥύου με κἀκφύλασσε, Soph. O. C. 286; O. R. 72; ὄλοιϑ' ὅςτις μ' ἀπό τε φόνου ἔῤῥυτο κἀνέσωσεν, 1352; ῥῠσαί με πρὸς ϑεῶν, Eur. Andr. 576; auch von Schutzwaffen, κυνέη ῥύεται κάρη, Il. 10, 259; ἔρυτο γὰρ ἔνδοϑι ϑώρηξ χρόα, 23, 819; von der Schutzmauer der Schiffe, 12, 8; auch verdecken, verhüllen, Od. 6, 129; vgl. Thuc. 5, 63, ῥύσεσϑαι ἔργῳ ἀγαϑῷ τὰς αἰτίας, er werde die Beschuldigungen mit einer tapfern That bedecken, wieder gut machen, Schol. ἀπολύσειν; zurückhalten, hemmen, Ἠῶ δ' αὖτε ῥύσατ' ἐπ' Ὠκεανῷ, Od. 23, 244; τὸ σῶμα ῥύεται μὴ κατϑανεῖν, Eur. Herc. Fur. 197, wie ὃν ϑανεῖν ἐῤῥυσάμην, Alc. 11, vgl. Or. 598. Auch in späterer Prosa, schützen: ῥύεσϑαι τὰς Ῥωμαίων ὄχϑας, Hdn. 6, 7, 11; ῥύεσϑαι γὰρ αὐτοῖς τὰ σώματα, οὐ μάχεσϑαι ἀγαπητόν, 6, 5, 21; ῥῠσαι ἡμᾶς ἀπὸ τοῠ πονηροῠ, Matth. 7, 13; ῥυσϑέντες, gerettet, Ev. Luc. 1, 74; ῥυσϑῆναι τῆς ϑυσίας, Heliod. 10, 7. – [Υ braucht Hom. im praes. kurz, wo ein kurzer Vocal folgt, aber Il. 15, 257. 16, 799, wo es den Vers anfängt, lang; im optat. ῥύοιτο ist υ immer lang, Il. 12, 8. 17, 224, wie im fut. Hes. Th. 660, u. gewöhnlich im aor.; nur ῥυσάμην ist kurz, Il. 15, 29; ἔρῡτο steht Il. 23, 819, aber mit kurzem υ Hes. Th. 304, wie in ῥύατο, Od. 17, 201 Il. 18, 515; bei den Attik. im fut. u. aor. immer lang. Vgl. noch Buttm. Lexil. I p. 66.]
-
3 νόσος
νόσος, ἡ, ion. u. ep. νοῦσος, Krankheit; Seuche, die ein zürnender Gott schickt, νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν, Il. 1, 10; νούσῳ ὑπ' ἀργαλέῃ φϑίσϑαι, 13, 667, Ggstz des schnellen Todes, vgl. 670 u. Od. 11, 172; ἐν νούσῳ κεῖται, 5, 395; οὔτις μοι νοῠσος ἐπήλυϑε, 11, 200; ἰατῆρα ϑερμᾶν νόσων, Pind. P. 3, 66; βαρειᾶν νόσων ἀκέσματα, 5, 63; παντοδαπᾶν ἀλκτῆρα νούσων, 3, 7; ἐς νόσον πεσών, wie auch wir sagen: in eine Krankheit verfallen, Aesch. Prom. 471. 476 (εἰς νόσον ἐμπίπτει, Antipho 1, 20); νόσος φρενῶν, Pers. 736, u. oft übertr. von allen Leidenschaften; Soph. vom Wahnsinn, Ai. 59, ϑεία νόσος, 185, ἐμβαλοῦσα λυσσώδη νόσον, 447; von der Liebe, Tr. 445. 491 u. öfter bei Eur.; – ἐκ τῆς νούσου ἀνέστη, Her. 1, 22; ἐκφυγὼν τὴν νοῦσον, ib. 25; ἡ σώματος πονηρία νόσος οὖσα, Plat. Rep. X, 609 c; τῆς μεγίστης νόσου ἀνοίας πληρωϑεῖσα αὑτῆς τὴν διάνοιαν, Legg. III, 691 c, die Sucht, von heftiger Begierde, Theaet. 169 b u. ähnliche Stellen zeigen, wie geläufig die Uebertragung auf geistige Uebel war; er sagt auch τὸν μὴ δυνάμενον αἰδοῦς μετέχειν κτείνειν ὡς νόσον πόλεως, Prot. 322 d, u. vrbdt κάμνειν ἐν νόσοις, Phil. 45 a, wie κάμνειν τὰς νόσους, Rep. III, 408 e; Xen. u. Folgde überall.
-
4 ἈΚέομαι
ἈΚέομαι(Ableitungunsicher), heilen; fut. ἀκέσομαι, aor. ἠκεσάμην, aor. pass. nur Paus. ἀκεσϑέντων ὑπὸ Ἀσκληπιοῦ 2, 27, 3. 3, 19, 7; das act. ἀκέω nur Hippocr.; – Hom. Iliad. 16, 29 ἕλκε' ἀκειόμενοι, ἕλκος ἄκεσσαι 16, 523; τὸν (Αἰνείαν) ἀκέοντο 5, 448; τῷ δ' ἐπὶ Παιήων ὀδυνήφατα φάρμακα πάσσων ἠκέσατ' 5, 402. 901; νῆας ἀκειόμενον Od. 14, 383; ἀκέοντο δίψαν Iliad. 22, 2, stillten den Durst; Iliad. 13. 115 ἀλλ' ἀκεώμεϑα ϑᾶσσον· ἀκεσταί τοι φρένες ἐσϑλῶν, Scholl. Aristonic. ὅτι ἀμφίβολον τὸ ἀκεώμεϑα, πότερον ἰαϑῶμεν ἢ ἀκεσώμεϑα· ὃ καὶ ὑγιές, οἷον τὸ ἐλάττωμα ἰασώμεϑα; Od. 10, 69 ἀλλ' ἀκέσασϑε, φίλοι· δύναμις γὰρ ἐν ὑμῖν, helfet; – Pind. P. 9, 108 δίψαν; – ψώρην τινί. 4, 90; βλέφαρον Hec. 1067; Ep. ad. 162 ( App. 322) νούσου τινά, wie Paus. 8, 18, 3, sonst παύειν; τροφῇ τὴν τῆς τροφῆς ἐπιϑυμίαν ἀκ. Plut. cup. div. 2; ἄχος Soph. Tr. 1027, κακόν Ant. 1014; λύπας Eur. Med. 203; ἁμαρτάδα, wieder gut machen, Her. 1, 167; ἀδίκημα, aussühnen, Plat. Rep. II, 364 b: τὸ μήνιμα τῶν ἀλιτηρίων Antiph. 4 γ 7; ἀπορίας Xen. Mem. 2, 7, 1; τὰ ἐπιφερόμενα Her. 3, 16, dagegen Vorkehrungen treffen; ausbessern, Sp. bes. von Kleidern, flicken, ἱμάτιον Men. bei Eust. 1647, 58; Luc. fugit. 33; Schuhe Necyom. 17.
-
5 νοσος
ион. νοῦσος ἥ1) болезнь, недугἐς νόσον πίπτειν Aesch. — заболеть;
ν. μεγάλη или ἱερά Her. — падучая болезнь, эпилепсия;ν. φρενῶν Aesch. — безумие2) негодность, бесплодие(τῆς γῆς Xen.)
3) бедствие, бич, язва(πόλεως Plat.)
τινάκτειρα ν. Aesch. = ἥ τοῦ Ποσειδῶνος τρίαινα4) страдание, мучение(πάντων νόσων ἀπαλλαγῆναι Aesch.)
5) недостаток, порок(αἰσχίστη ν. Eur.)
-
6 μείλγμα
A that which soothes, μειλίγματα θυμοῦ scraps with which the master appeases the hunger of his dogs, Od.10.217;μειλίγματα προσφέρειν E.Fr. 1053
: sg., Nic.Fr.75: metaph.,γλώσσης ἐμῆς μ. καὶ θελκτήριον A.Eu. 886
;μ. νούσου Nic.Th. 896
;λύπης Ph.2.28
(pl.);τῆς ὀργῆς Plu.Pomp.47
; πλούτου μειλίγματα Epic.Oxy.1015.19.2 pl., propitiatory offerings to the dead, A. Ch.15, Eu. 107, Parth.12.1, Ant.Lib.25.5.2 pl., μ. θρασειῶν μεταφορῶν phrases which soften bold metaphors, Longin.32.3.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μείλγμα
-
7 νόσος
νόσος, [dialect] Ep. and [dialect] Ion. (not [dialect] Dor., cf. Berl.Sitzb.1927.156 ([place name] Cyrene)) [full] νοῦσος, ἡ,A sickness, disease, plague, νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν (sc. Apollo),ὀλέκοντο δὲ λαοί Il.1.10
; ;δολιχὴ ν. 11.172
;νοῦσοι ἀργαλέαι Hes. Op.92
:— Phrases:ἐς ν. πεσεῖν A.Pr. 473
;ἐς ν. ἐμπίπτειν Antipho 1.20
;νόσον ἐμπεπτωκέναι τοῖς κτήνεσιν X.Cyr.8.3.41
;μοι ν. ἐπήλυθεν Od.11.200
;νόσῳ ληφθέντι S.Tr. 445
; κάμνειν νόσον, ὑπὸ νόσου, v. κάμνω; ἀσθενεῖν ταύτην τὴν νόσον Isoc.19.24;ἐκ τῆς νούσου ἀνέστη Hdt.1.22
; θήλεα ν. ib. 105, cf. Hdn.4.12.2; ἱερὰ νόσος, v. ἱερός IV. 8: ν. defined, Gal.7.43.2 disease of mind, esp. caused by madness, passion, vice, etc.,ν. φρενῶν A.Pers. 750
(troch.); θεία ν., i.e. madness, S.Aj. 185 (lyr.); μανιάσιν ν. ib.59; λυσσώδη ν. ib. 452; of love, Id.Tr. 491;Ἀφροδίτας ν. E.Hipp. 767
(lyr.);ἀκόλαστον ἔσχε γλῶσσαν, αἰσχίστην ν. Id.Or.10
;τῆς μεγίστης ν., ἀνοίας Pl.Lg. 691d
; ν. καὶ στάσιν οὐ ταὐτὸν νενόμικας; Id.Sph. 228a. -
8 πεπαίνω
πεπαίνω, [tense] aor. ἐπέπᾱνα (v. infr. 2):—[voice] Pass., [tense] fut. πεπανθήσομαι: [tense] aor. ἐπεπάνθην (v. infr.): [tense] pf. inf.A : ([etym.] πέπων):— ripen, Hdt.1.193 ;ὀρχάτους ὀπωρινούς E.Fr. 896
; π. τὴν ὀπώραν, of the vine, bring its fruit to maturity or perfection, X.Oec.19.19, cf. Arist.Mir. 846b1 ; [ἡ συκῆ] π. τέτταρας καρπούς Thphr.HP4.2.3
; but [συκῆ] π. τὴν σάρκα τοῦ ὄρνιθος, by being boiled with it, Plu.2.697b: abs., διασκοπῶν ἥδομαι τὰς.. ἀμπέλους, εἰ πεπαίνουσιν ἤδη, i.e. if the grapes are ripening, Ar. Pax 1163(lyr.):—[voice] Pass., become ripe, Hdt.4.199, Ion Trag.57, Trag.Adesp.396, Gp.4.6.1, etc.2 metaph., soften, assuage,πεπᾶναι ὀργήν Ar.V. 646
;χρόνος ὁ πάντα πεπαίνειν εἰωθώς Plu.2.102a
;ὀργὴ πεπανθήσεται X.Cyr.4.5.21
;τὸ πεπανθὲν ἔρωτος τραῦμα AP12.80
(Mel.) ; of a person,ἢν πεπανθῇς E.Heracl. 159
.3 in [voice] Pass., of tumours, soften and suppurate, Hp.Epid.6.2.16 ; of illness generally, come to a head, mature, Id.Aph.2.40, Prog.12 ;μέχρι ἂν τῆς νούσου ἡ ἀκμὴ πεπανθῇ Id.Acut.38
; alsoοὖρα πεπαινόμενα Id.Epid.1.3
.4 χρὼς ἐπὶ χρωτὶ πεπαίνετο grew warm, Theoc.2.140.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πεπαίνω
-
9 προστατέω
προστᾰτ-έω, = foreg.:A ruleover, lord it over, ; ;τῆς πόλεως Pl.Grg. 519c
;τῶν μεγίστων Id.La. 197e
; π. τοῦ ἀγῶνος to be steward of the games, X.An.4.8.25; π. νούσου, of a physician, to be in charge, Hp.Praec.13;τοῦ λύχνου τῶν ἱερῶν POxy. 1453.14
(i B.C.): abs., ὁ προστατῶν he that acts as chief, v.l. in X.Cyr. 8.3.25;ὅταν δημοκρατουμένη πόλις ἐλευθερίας διψήσασα κακῶν οἰνοχόων προστατούντων τύχῃ Pl.R. 562d
; = προστατεύω 11, X.Mem.2.7.9;π. τοῦ θεμελιωθῆναι τὴν σύνοδον IG22.1343.14
:—[voice] Pass., προστατεῖσθαι ὑπό τινων to be ruled or led by them, X.Hier.5.1.b to be president, ἐκκλησίας Ἀρχ. Ἐφ. 1914.180 ([place name] Gonni);βουλᾶς IG14.612
([place name] Rhegium).II stand before as a defender, to be guardian or protector of, ; Ἥρα π. [Ἀργείων] E.Heracl. 349; (ii/i B.C.);ἀναίδειαν, ἥπερ μόνη π. ῥητόρων Ar.Eq. 325
(lyr.);πολιτῶν π. αἱρούμενον Men.578
.2 π. περὶ τοῦ ἀνατεθέντος ἀργυρίου bring forward a measure respecting.., IG9(1).694.106 (Corc.).III ὁ προστατῶν χρόνος the time that stands before, i.e. is close at hand, S.El. 781 (cf. Sch. ad loc.), unless rather tyrannous.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προστατέω
-
10 σῴζω
σῴζω, with ι wherever ζ follows ω, as σῴζω, EM741.27, and so (written σωιζ-) in Inscrr. and Papyri down to iii B.C., e.g. IG12.625.4, 22.687.35, 1611.378, Isyll.75 (lapis), PCair.Zen.482.17, 532.23 (iii B.C.), Test.Epict. 1.6 (iii/ii B.C.), ([etym.] ἀνα-) IG22.492.13, also in cod. Laur. of S.El. 993, al., but otherwise without it, e.g.Aἔσωσε IG9(2).257.11
(Thess., v B.C.); but Didym. (and many Hellenistic and later Inscrr. and Papyri) rejected the ι everywhere, v. EMl.c., and on the other hand Inscrr. show σῳς- (always written σωις- ) from v B.C.,ἔσῳσεν IG12.1085.5
, 22.1236.6,συνδιασῴσαντες GDI1612.9
(Dyme, iii B.C.), σῴσαι ([ per.] 3sg. opt.) IG5(2).357.152 (Stymphalus, iii B.C.), (Canopus, iii B.C.), cf. PPetr.3p.72 (iii B.C.); σοζ[, i.e. σωζ[, occurs in IG12.590: [tense] fut. , Th.1.137, etc.; early [dialect] Att.σωῶ IG12.188.30
: [tense] pf. σέσωκα, also σέσῳκα, v. ἀνασῴζω:— [voice] Med., [tense] fut. , ([etym.] ἐκ-) A.Pers. 360, ([etym.] δια-) X.Cyr.4.2.28: [tense] aor. :—[voice] Pass., [tense] fut.σωθήσομαι Th.5.111
, Ar.Nu.77, Hp.Prog.1, etc.: [tense] aor.ἐσώθην Th.1.110
, al., SIG167.37 (Mylasa, iv B.C. ) ( ἐσώσθην only in Hsch.): [tense] pf.σέσωσμαι A.Th.
[ 821 ( 820) ], , D.56.33,σεσώσμεθα S.Tr.83
, etc.; but , cf. 110a,σεσωμένος PCair.Zen.331.8
(iii B.C.); said to be [dialect] Att. by Phot.; διασεσῳμένους is found in IG22.435.11 (after 336 B.C.) and διασεσῳμένοι in PCair.Zen.240.11 (iii B.C.); laterσέσῳσται IG12(7).386.25
(Amorgos, iii B.C.).--The foll. forms are found in Hom. and dialects,1 [tense] pres. part.σώζων Od.5.490
; [ per.] 3sg. ind. or opt. σώζει ([etym.] - οι) Hes.Op. 376 (v.l. for εἴη): [tense] pres. part. [voice] Pass. σωζόμενοι ([etym.] - ομένοισι) Thgn.68, 235 (s.v.l.).2 from [full] σᾰόω, [ per.] 3sg.σαοῖ Thgn. 868
, Call.Del.22, etc.; [ per.] 3pl.σαοῦσι Tyrt.11.13
; [ per.] 2sg. imper.σάου h.Hom.13.3
, Call.Epigr.35 (as v.l.), etc.: [tense] fut.σαώσω Il.10.44
: [tense] aor.ἐσάωσα 21.611
, Pi.Fr. 231: [tense] aor. inf. [voice] Pass.σαωθῆναι Il.15.503
, Od.10.473; imper.σαωθήτω Il.17.228
; [dialect] Ep. [ per.] 3pl.ἐσάωθεν Od.3.185
: [tense] fut. [voice] Med.σαώσομαι 21.309
.3 from [full] σάωμι, [dialect] Aeol. [ per.] 2sg.σάως Alc.73
(fort. σάῳς); [ per.] 2sg. imper.σάω Od.13.230
, 17.595, Call. l.c., etc.: σάω as [ per.] 3sg.[tense] impf., Il.16.363, 21.238.4 from [full] σώω, part.σώοντες Od.9.430
; [dialect] Ion. [tense] impf.σώεσκον Il.8.363
; σώετε, σώεσθαι, A.R.4.197, 2.610.5 from [full] σόω, subj. σόῃς, -ῃ, -ωσι, Il.9.681, 424, 393 vulg., where Tyrannio ap.Hdn.Gr.2.66 reads σοῷς, σοῷ, σοῶσι; in 9.681 Aristarch. read both σαῷς and σοῷς; the forms σοῷς, σοῷ perh. arise from σαόω, by contraction and 'distraction': but σόωσι from σώωσι acc. to Hdn.Gr.l.c.; Hsch. cites also σόεις, σοῦται as = σώζεις, σώζεται.6 [dialect] Lacon. [full] σωάδδει· παρατηρεῖ, Hsch.: but also [suff] σχολι-σοΐδδω, [tense] aor. ἀπέσοιξεν· ἀπέσωσεν, Λάκωνες, Id.7 σωννύω, Dinol.5:—save, keep,1 of persons, save from death, keep alive,σώοντες ἑταίρους Od.9.430
;ζωοὺς σάω Il.21.238
;ὄτ' ἄσφ' ἀπολλυμένοις σάως Alc.73
, cf. Th.1.91, X.An.3.1.38;πόδες καὶ γοῦνα σ. τινά Il.21.611
; νὺξ στρατὸν ς. 9.78; spare, Od.22.357:—[voice] Pass., to be saved, kept alive, preserved, opp. ἀπολέσθαι, Il.15.503, Od.3.185, etc.;ἀγαπητῶς σεσωσμένους Lys.16.16
; keep a whole skin, escape destruction,οἱ σωθησόμενοι Pl.Tht. 176d
; so in [tense] pres. σωζόμενος, Thgn.68, 235 (s.v.l.); to be healed, recover from sickness, Hp.Coac. 136, Is.1.10 (dub. l.);ὑγιαίνοντες καὶ σωζόμενοι IG22.1028.89
(i B.C.); σώζεο, as a wish, God bless you, farewell, Call.Del. 150, AP5.240 (Paul. Sil.), 9.372; σώζοισθε ib.171 (Pall.); also, save oneself, escape, ; μόγις or μόλις σῴζεσθαι escape with difficulty, Id.Ep. 332c, D.S.2.48, etc.; χαλεπῶς ς. Thgn.675.b esp. in NT, of God or Christ, 1 Ep.Cor.1.21, etc.;σ. τὸ ἀπολωλός Ev.Luc.19.10
;σ. τὸν κόσμον Ev.Jo.12.47
:—freq. in [voice] Pass., to be saved or in a state of salvation, Ev.Matt.19.25, etc.;οἱ σῳζόμενοι Ev.Luc.13.23
, Act.Ap.2.47.2 of things, keep safe, preserve, rare in Hom.,σάω μὲν ταῦτα, σάω δ' ἐμέ Od.13.230
;σπέρμα πυρὸς σώζων 5.490
; πόλιν καὶ ἄστυ ς. Il.17.144;σαώσει Ἀργείους καὶ νῆας 10.44
, cf. 9.230: freq. in Trag. and [dialect] Att.,σ. φάρμακον S.Tr. 686
; ; τὰ σκεύη, παῖδας οἶκον χρήματα, καρπούς, Ar. Pax 730 (anap.), Av. 380 (troch.), 1062 (lyr.); τὰ πατρῷα, τὰ ὑπάρχοντα, Id.Th. 820 (lyr.), Th.1.70; σ. πόλιν preserve the city or the state, Hdt.8.34, A. Th. 749 (lyr.), S.Ant. 1058, Pl.R. 417a, cf. Grg. 512b, etc.;τὰ πράγματα Th.1.74
;τὴν Ἑλλάδα Ar.Lys. 525
(lyr.); τὰς πολιτείας, τὴν δημοκρατίαν, etc., Arist.Pol. 1309b15,36; τόνδε γὰρ [λόγον] σῴζων keeping it secret, A.Pr. 524, cf. S.OC 1530; σ. καιρόν save or recover an opportunity, D.19.6, cf. 23.4:—[voice] Med., keep or preserve for oneself,τὴν εὐλάβειαν S.El. 993
, cf. E.Alc. 146, etc.;αὐτὸς αὑτῷ σ. τι Ar.Ec. 402
, cf.Eq. 1017 (hex.):—[voice] Pass., τὸ ἄπραγμον οὐ σῴζεται is not secure, Th.2.63; ἡ.. πόλις οὐκ ἂν ἐσῴζετο; Ar.Ec. 219; to be preserved or extant, of books, Longin. ap. Porph.Plot.20, Gal.15.705, D.C.70.2.3 keep, observe, maintain laws, etc.,σ. ἐφετμάς A.Eu. 241
;τὸν παρόντα νοῦν Id.Pr. 394
;τοὺς καθεστῶτας νόμους S.Ant. 1114
, cf. Arist.VV 1250b17;τοὺς σοὺς λόγους E.Hel. 1552
; τὸ μόρσιμον ib. 613; (ii A.D.); confirm,τὸ τοῦ ποιήσαντος Arist.Mu. 400b24
, cf. Antig.Mir.45 ([voice] Pass.); πρὸς τὸ τὰ φαινόμενα σῴζειν to retain the observed facts, Procl.Hyp.5.10; κατὰ ποσὸν σῴζει τὴν πρὸς τὸ μῶλυ ἐμφέρειαν retains, i.e. does not lack, a certain resemblance to.., Dsc.3.46, cf. 98, Sor.Fasc.8:—[voice] Pass., to be maintained,τοῦ μήκους σῳζομένου Arist.Mete. 386a2
;ἐφ' ᾧ τοῖς θεοῖς τὰ ἱερὰ σωθήσεσθαι PHib.1.77.7
(iii B.C.).4 keep in mind, remember, E.Hel. 266, Pl. R. 486c: more freq. in [voice] Med.,παρῆκα θεσμῶν οὐδέν, ἀλλ' ἐσῳζόμην.. ὅπως δύσνιπτον ἐκ δέλτου γραφήν S.Tr. 682
, cf. El. 1257;μηδ' ἂ ἔμαθε σῴζοιτο Pl.R. 455b
; in full, (lyr.), cf. Pl.Grg. 501a, Tht. 163d.II Constr.:1 simply c. acc., v. supr.2 with a sense of motion to a place, bring one safe to,τὸν δ' ἐσάωσεν ἐς ποταμοῦ προχοάς Od.5.452
;ἐς ὅμιλον Il.19.401
;πόλινδε 5.224
, etc.; ;εἰς τὴν βασιλείαν τὴν ἐπουράνιον 2 Ep.Ti.4.18
:—[voice] Pass., come safe to a place,σωθέντος ἐμεῦ ὀπίσω ἐς οἶκον Hdt.4.97
, cf. 9.104;πρὸς ἤπειρον σεσῶσθαι A.Pers. 737
; ;οἴκαδε X.HG1.6.7
; σῴζεσθαι ἐπὶ τὴν ὑμετέρην [χώρην] Hdt.5.98;ἐς δόμους σωθέντ' S.Tr. 611
;σωθῶμεν ἐπὶ θάλατταν X.An. 6.5.20
: c. dat. pers.,μόλις ὔμμιν ἐσώθην Theoc.15.4
.3 σ. τινὰ ἐκ φλοίσβοιο, ἐκ πολέμου, carry off safe, rescue from.., Il.5.469, 11.752;ἐκ ποταμοῖο 21.274
;ἐκ θανάτοιο Od.4.753
;ἐκ πολλῶν πόνων S.El. 1356
;ἀπὸ στρατείας A.Ag. 603
;διὰ δεινῶν πραγμάτων σεσωσμένοι X. An.5.5.8
: c. gen., σώσας ἐχθρῶν χθόνα having rescued it from them, S.Ant. 1162;σῶσαί τινα κακοῦ Id.Ph. 919
;σεαυτὸν νούσου Ath.Mitt. 56.124
([place name] Smyrna);σωθῆναι κακῶν E.Or. 779
.--Both constructions may be combined,σ. τινὰ ἐκ πολέμοιο νῆας ἔπι Il.17.452
;ἐκ π. μετὰ νῆας 12.123
;ἐξ Αἰγίνης δεῦρο Pl.Grg. 511d
.4 c. acc. et dat. pers., save for another,υἷά τινι Od.4.765
;ἡμῖν τὸν βίον Pl.Prt. 356e
, etc.:— [voice] Pass.,σῴζεταί τί τινι Ar. Pax 1022
, X.An.7.7.56.6 c. part., σῴζεσθαι φεύγοντες by flight, X.Cyr.3.3.51.7 abs., τὰ σώσοντα what is likely to save, D.6.5; ἡ σῴζουσα [ψῆφος] Luc.Harm.3.b σώζων, ὁ, Saviour, of a god, JRS14.28 ([place name] Iconium); epith. of Apollo, CR19.368 ([place name] Sizma).c σῴζουσα, ἡ, = ἀρτεμισία, Ps.-Dsc.3.113. -
11 ἀκέομαι
Aἀκειόμενος Il.16.29
, Od.14.383, Pi.P.9.104: [tense] fut.ἀκέσομαι D.C.38.19
, [dialect] Ep.ἀκέσσομαι Musae.199
, [dialect] Att. ἀκοῦμαι (ἐξ-) Men.863: [tense] aor. ἠκεσάμην, [dialect] Ep. imper. ἄκεσσαι, etc.:—[voice] Pass., v. sub fin.:I trans., heal, cure, c. acc. of thing healed,ἕλκος ἄκεσσαι Il.16.523
;ἕλκε' ἀκειόμενοι 16.29
;ψώρην ἀκέσασθαι Hdt.4.90
; of part healed,τὰ ἔσω ἀσκοῖσιν Hp.Mochl.25
; ;βλέφαρον ἀκέσαιο τυφλόν E.Hec. 1067
;τὸν Λητώ τε καὶ Ἄρτεμις.. ἀκέοντο Il.5.448
, cf. 402: c. gen. morbi,νούσου.. μ' ἀκέσω βαρυαλγέος Epigr.Gr.803
([place name] Delos), cf. Paus.8.18.8.3 generally, mend, repair,νῆας ἀκειόμενος Od.14.383
; freq. of tailors or cobblers, Luc.Fug.33, Nec.17; of a spider mending its web, Arist. HA 623a18.4 metaph., make amends for, repair,ἁμαρτάδα Hdt.1.167
;τὰ ἐπιφερόμενα Id.3.16
, cf. E.Med. 199; ; ;ἀπορίας X.Mem.2.7.1
.II intr. or abs., apply a remedy, make amends,ἀλλ' ἀκεώμεθα θᾶσσον· ἀκεσταί τοι φρένες ἐσθλῶν Il.13.115
;ἀλλ' ἀκέσασθε, φίλοι Od.10.69
, cf. S.Ant. 1027, Hdt.3.40, Pl.Phlb. 30b.III [voice] Act., Hp.Loc.Hom. 10; ἀκέεται in pass. sense, Aret. CA1.1;ἀκεομένου τοῦ κακοῦ Id.SD 1.6
: [tense] aor.ἀκεσθῆναι Paus.2.27.3
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀκέομαι
-
12 ἀκμή
A point, edge: prov., ἐπὶ ξυροῦ ἀκμῆς on the razor's edge (v. sub ξυρόν); ἀ. φασγάνου, ὅπλων, Pi.P.9.81, Plb.15.16.3 (pl.);ὀδόντων Pi.N.4.63
, etc.;λόγχης ἀκμή E.Supp. 318
;κερκίδων ἀκμαί S.Ant. 976
; ἀμφιδέξιοι ἀ. both hands, Id.OT 1243; ποδοῖν ἀ. feet, ib. 1034; ἔμπυροι ἀκμαί pointed flames, E.Ph. 1255, cf.πυρὸς ἀκμαί Epicr.6c
odd.II highest or culminating point of anything, flower, prime, zenith, esp. of man's age, ;ἐντῇδε τοῦ κάλλους ἀκμῇ Cratin.195
;σώματός τε καὶ φρονήσεως Pl.R. 461a
; ; ὀξυτάτη δρόμου ἀ. ibid.;ἀ. βίου X.Cyr.7.2.20
, etc.;ἐν ταύταις ταῖς ἀ. Isoc.7.37
; ἐν ἀκμῇ εἶναι, of corn, to be ripe, Th.4.2;ἀκμὴν ἔχειν τῆς ἄνθης Pl.Phdr. 230b
;τοσοῦτον τῆς ἀ. ὑστερῶν Isoc. Ep.6.4
; τῆς ἀ. λήγειν begin to decline, Pl.Smp. 219a:—in various relations, ἀ. ἦρος spring- prime, Pi.P.4.64; ἀ. θέρους mid-summer, X. HG5.3.19;βραχεῖα ἀ. πληρώματος Th.7.14
; ἀ. τοῦ ναυτικοῦ flower of their navy, Id.8.46;ἀ. τῆς δόξης Id.2.42
;ἡ ἀ. τῆς Σπάρτης, τῶν νέων Demad.12
; ἀ. νούσου crisis of disease, Hp.Acut.38:—generally, strength, vigour,ἐν χερὸς ἀκμᾷ Pi.O.2.63
, cf. A.Pers. 1060; ἀ. ποδῶν swiftness, Pi.I.8(7).41, cf. A.Eu. 370;φρενῶν Pi.N.3.39
; συμπεσεῖν ἀκμᾷ βαρύς cj. Id.I.4(3).51: periphr. like βία, ἀκμὴ Θησειδᾶν S.OC 1066.2 Rhet., ἀκμὴ λόγου supreme effort, culmination, climax, Hermog.Inv.4.4, Id.1.10; pl., ib.11, cf. Philostr.VS1.25.7.III of Time, like καιρός, the time, i. e. best, most futing time, freq. in Trag., ; ἔργων, λόγων, ἕδρας ἀκμή time for doing, speaking, sitting still, Id.El.22, Ph.12, Aj. 811: c. inf.,κοὐκέτ' ἦν μέλλειν ἀ. A.Pers. 407
, cf.Ag. 1353;ἀπηλλάχθαι δ' ἀ. S.El. 1338
;σοὶ.. ἀ. φιλοσοφεῖν Isoc.1.3
; ; ἐπ' ἀκμῆς εἶναι, c. inf., to be on point of doing, E.Hel. 897; εἰς ἀκμὴν ἐλθὼν φίλοις in the nick of time, E.HF 532; ἐπ' αὐτὴν ἥκει τὴν ἀκμήν it is come to the critical time, D.4.41; ἀκμὴν εἴληφεν have reached a critical moment, Isoc.Ep.1.1, cf. Plu.Sol.12, 15, 2.656f. -
13 ἀνερύω
A draw up,ἀνά θ' ἱστία λεύκ' ἐρύσαντες Od.9.77
, 12.402; ἀνειρύσαι νῆας, = ἀνελκύσαι, Hdt.9.96, cf. A.R.2.586;ἀ. πέπλως Theoc.14.35
:—[voice] Med.,ἐκ νούσου ἀνειρύσω AP6.300
(Leon.). -
14 ἀνίστημι
A causal in [tense] pres. ἀνίστημι (later [full] ἀνιστάω S.E.M. 9.61): [tense] impf. ἀνίστην: [tense] fut. ἀναστήσω, poet. ἀνστήσω: [tense] aor. 1 ἀνέστησα, [dialect] Ep. ἄνστησα, [dialect] Aeol. [ per.] 3pl.ὄστασαν Hsch.
: [tense] pf. , Arr.Epict.1.4.30: also in [tense] aor. 1 [voice] Med. ἀνεστησάμην (v. infr. 1.5, 111.6).I make to stand up, raise up, γέροντα δὲ χειρὸς ἀνίστη he raised the old man up by his hand, Il.24.515, cf. Od.14.319;τί μ' αὖ.. ἐξ ἑδρας ἀνίστατε; S.Aj. 788
;ἀ. τινὰ ἐκ τῆς κλίνης Pl.Prt. 317e
;ὀρθὸν ἀ. τινά X.Mem.1.4.11
;ἀπὸ τοῦ καθαρμοῦ τινα D.18.259
.2 raisefrom sleep, wake up, Il.10.32, etc.;εἰς ἐκκλησίαν ἀ. τινά Ar.Ec. 740
;ἀ. τινὰ ὠμόϋπνον Eup.305
: metaph.,ἀ. νόσον S.Tr. 979
.3 raise from the dead,οὐδέ μιν ἀνστήσεις Il.24.551
, cf. A.Ag. 1361, S.El. 139; from misery or misfortune, Id.Ph. 666, Aeschin.1.67.5 after Hom., also of things, set up, build, στήλας v.l. in Hdt.2.102;πύργους X.Cyr.7.5.12
, etc.;τρόπαια Διί E.Ph. 572
; ἀνδριάντα ἐς Δελφούς Philipp. ap. D.12.21; so ἀ. τινὰ χρυσοῦν, χαλκοῦν (in pure Attic ἱστάναι), set up a golden, brazen statue of him, Plu.2.170e, Brut.1 ([voice] Pass., v. infr. B):—so in [tense] aor. 1 [voice] Med., ἀναστήσασθαι πόλιν build oneself a city, Hdt.1.165; ἀνεστήσαντο δὲ βωμούς they set them up altars, Call.Dian. 199.6 put up for sale, Hdt.1.196.II rouse to action, stir up,ἀλλ' ἴθι νῦν Αἴαντα.. ἄνστησον Il.10.176
, cf. 179, 15.64, etc.: c. dat. pers., raise up against another, τούτῳ δὲ πρόμον ἄλλον ἀναστήσουσιν ib.7.116 (v. infr. B. 1.5): rouse to arms, raise troops, Th.2.68,96;ἀ. πόλεμον ἐπί τινα Plu.Cor.21
; ἀναστήσας ἦγε στρατόν he called up his troops and marched them, Th.4.93, cf. 112, etc.III make people rise, break up an assembly by force, Il.1.191; but ἐκκλησίαν ἀναστῆσαι adjourn it, X.HG2.4.42.2 make people emigrate, transplant (cf. infr. B. 11.2),ἔνθεν ἀναστήσας ἄγε Od.6.7
;ἀνίστασαν τοὺς δήμους Hdt.9.73
;Αἰγινήτας ἐξ Αἰγίνης Th.2.27
; evenγαῖαν ἀναστήσειν A.R.1.1349
;οἴκους Plu.Publ.21
; alsoἀ. τινὰ ἐκ τῆς ἐργασίας D.18.129
.3 make suppliants rise and leave sanctuary, Hdt.5.71, Th.1.137, S.OC 276, etc.: also ἀ. στρατόπεδον ἐκ χώρας make an army decamp, Plb.29.27.10;τὰ πράγματα ἀνίστησί τινα Plu.Alc. 31
.4 ἀ. ἐπὶ τὸ βῆμα make to ascend the tribune, Id.2.784c, cf. Cam.32.5 of sportsmen, put up game, X.An.1.5.3, cf. Cyr.2.4.20 ([voice] Pass.), Cyn.6.23, D.Chr.2.2.6 μάρτυρα ἀναστής ασθαί τινα call him as one's witness, Pl.Lg. 937a.B intr. in [tense] pres. and [tense] impf. ἀνίσταμαι, -μην, in [tense] fut. ἀναστήσομαι, in [tense] aor. 2 ἀνέστην (but ἀναστῶ, for ἀναστήσω, Crates Com.4D.), imper. ἄστηθι (for ἄν-στηθι) Herod.8.1, part.ἀστάς IG4.951.112
(Epid.): [tense] pf. ἀνέστηκα, [dialect] Att. [tense] plpf. ἀνεστήκη; also [tense] pf.ἀνεστέασι Hdt.3.62
: [tense] aor. [voice] Pass. ἀνεστάθην, [dialect] Aeol. part.ὀσταθείς Hsch.
:—stand up, rise, esp. to speak,τοῖσι δ' ἀνέστη Il.1.68
, 101, etc.;ἐν μέσσοισι 19.77
: in [dialect] Att. c. [tense] fut. part., ἀ. λέξων, κατηγορήσων, etc.: so c. inf.,ἀνέστη μαντεύεσθαι Od.20.380
: in part.,ἀναστὰς εἶπε E.Or. 885
; ; also, rise from one's seat as a mark of respect,θεοὶ δ' ἅμα πάντες ἀνέσταν Il.1.533
; ἀπὸ βωμοῦ (cf. A. 111.3) Aeschin.1.84.2 rise from bed or sleep,ἐξ εὐνῆς ἀνστᾶσα Il.14.336
, cf. A.Eu. 124;εὐνῆθεν Od.20.124
;ὄρθρου ἀ. Hes. Op. 577
; ; οὐδ' ἀνιστάμην ἐκ κλίνης, of a sick person, And.1.64: abs., rise from sleep, Hdt.1.31.5 rise as a champion, Il.23.709; θανάτων χώρᾳ πύργος ἀνέστα [Oedipus] S.OT 1201: hence c. dat., stand up [to fight against..],Ἀγκαῖον.., ὅς μοι ἀνέστη Il.23.635
;μή τίς τοι.. ἄλλος ἀναστῇ Od.18.334
; codd.; v. supr. A.11.6 rise up, rear itself, (lyr.), cf. Plb.16.1.5; of statues, etc., to be set up, Plu.2.91a, 198f: metaph.,μή τι ἐξ αὐτῶν ἀναστήῃ κακόν Pi.P.4.155
;πόλεμος D.H.3.23
;θορύβου ἀναστάντος App.BC1.56
.8 of a river, rise,ἐξ ὀρέων Plu.Pomp.34
.9 [tense] pf. part.,γῆ γηλόφοισιν ἀνεστηκυῖα Arr.Ind.4.7
: metaph., lofty,ἀ. τὴν ψυχὴν γενόμενος Eun.Hist.p.233
D.2 to be compelled to migrate (supr. A. 111.2),ἐξ Ἄρνης ἀναστάντες ὑπὸ Θεσσαλῶν Th.1.12
, cf. 8: of a country, to be depopulated,χώρα ἀνεστηκυῖα Hdt.5.29
;πόλις.. πᾶσ' ἀνέστηκεν δορί E.Hec. 494
; ἡσυχάσασα ἡ Ἑλλὰς καὶ οὐκέτι ἀνισταμένη no longer subject to migration, Th.1.12;τὴν ἀσφάλειαν.. περιείδετ' ἀνασταθεῖσαν D.19.84
.3 of a law-court, rise, Id.21.221.4 cease,οὐκ, ἀνέστη ἕως ἐνίκησε σκορπίσαι Psalm.Solom.4.13
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀνίστημι
-
15 ἀπόσκηψις
A determination of humours to one part of the body, Hp.Aph.6.56, Prorrh.2.7;ἀ. νούσου ἐς ἕν τι Aret.SD1.9
; wrongly expl. as = ἀπόσχασις by Gal.19.84.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀπόσκηψις
-
16 ἄτοκος
-
17 ἐγχρονία
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐγχρονία
-
18 ἐκφεύγω
A , Pl.Smp. 189b, and :— flee out or away, escape: abs.,ἐκφυγέειν μεμαώς Od.19.231
, cf. A.Pers. 510, etc.;φεύγων ἐκφεύγειν Hdt.5.95
.b of persons accused, to be acquitted, Ar.V. 157.2 c. gen., escape out of,ἐξέφυγον πολιῆς ἁλὸς ἤπειρόνδε Od.23.236
;νούσου Epigr.Gr.1041.9
; of things,βέλος ἔκφυγε χειρός Il.5.18
: with Prep.,ματρὸς ἐκ κόλπων APl.4.182
(Leon.).3 c. acc., escape,ἐξ αὖ νῦν ἔφυγες θάνατον Il.11.362
;κῆρας Od.4.512
;κακότητα 5.414
;θανάτοιο τέλος Archil.6
;νοῦσον Hdt.1.25
;Σκύθας Id.6.40
;τὴν πεπρωμένην A.Pr. 518
;τὰν θεῶν νέμεσιν S.Ph. 518
(lyr.), etc.b simply, to have escaped, to be beyond,οὐ πολλὰ ἐκφεύγεις παιδιὰς ἔτη Pl.Plt. 268e
.c of things,ἐκπεφεύγασιν γάμοι με E.Hel. 1622
;ἐκφύγοι τὰ πράγματ' αὐτόν D.18.33
, cf. 19.123; ἐ. τὰς αἰσθήσεις escape one's sense, Arist.Fr. 208; also, escape one's lips, Pl.Ly. 213d: abs.,ἐκφεύγει τἀμελούμενον S.OT 111
, cf. Arist.Metaph. 1090b21.d ἐκφεύγοντες τὴν χιόνα τόποι places free from snow, Plb.3.55.7.e Astron., of stars, emerge from the Sun's rays, become visible, Autol.1.9, Gem.13.9, etc.f pass over, omit, Apollon.Cit.1.4 c. inf. (with or without Art.), Pl.Sph. 235b; οὐκ ἐκφεύγει μὴ οὐκ εἶναι .. Id.Phdr. 277e;τὸ μὴ ἕτερα εἶναι Id.Prm. 147a
;ἐ. τὸ ἀποθανεῖν Id.Ap. 39a
;μικρὸν ἐξέφυγε μὴ καταπετρωθῆναι X.An.1.3.2
; ἐκφεύξεται τὰ δύο will not admit of duality, Plot.3.8.9.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐκφεύγω
-
19 ἐξάντης
ἐξάντης, ες, of patients,2 c. gen., free from,κακοῦ Ael.NA3.5
;νούσου Hp.Morb.1.14
, cf. Com.Adesp.1279 (= Trag.Adesp.151);δειλίας Jul.Or.6.192b
.3 = ἐξεστηκώς, μαινόμενος, EM346.42.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐξάντης
-
20 ἐπιστασία
A = ἐπίστασις 11.2, attention, care, ἐ. ποιεῖσθαί τινος Ph.1.192, cf. Phld.Rh.2.149 S.(prob.); ἐ. ἔχειν deserve attention, Ath.2.66b.2. recognition,ἐς ἐ. τῆς νούσου ἀφικνεόμενοι Aret. SD1.6
.II. authority, dominion, πρὸς τὴν ἐ. αὐτῶν dominion over them, Str.8.5.5; τὰς πόλεις ἠλευθέρου τῆς τῶν Καρχηδονίων ἐ. D.S. 20.32: abs., Plu.Luc.2, Nic.28; ἀρχικὴ ἐ. Stoic.3.158, cf. 2.339 (pl.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπιστασία
- 1
- 2
См. также в других словарях:
νούσου — νόσος sickness fem gen sg (epic ionic) νοῦσος sickness fem gen sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ιπποκράτης — I (Κως 460; – Λάρισα 377 π.Χ.). Γιατρός. Θεωρείται ο επιφανέστερος γιατρός της αρχαιότητας, θεμελιωτής της επιστημονικής ιατρικής. Για τη ζωή του πολλά στοιχεία παραμένουν άγνωστα. Ήταν γιος γιατρού, ενώ γιατροί, επίσης φημισμένοι, ήταν οι δύο… … Dictionary of Greek
Dietz [2] — Dietz, 1) Joh. Christ. Friedrich, geb. 1765 in Wetzlar, wurde 1789 Subrectorin Güstrow, 1804 Rector in Ratzeburg u. 1812 Pfarrer in Ziethen; er schr.: Antitheätet, Rost. 1798; Beantwortung der idealischen Briefe Tidemanns, Gotha 1801; Die… … Pierer's Universal-Lexikon
εγχρονία — ἐγχρονία, η (AM) μσν. έτος, χρονιά αρχ. χρόνια φύση, μορφή («ἐγχρονία νούσου») … Dictionary of Greek
προστατώ — έω, Α [προστάτης] 1. κυβερνώ («προστατεῑν τῆς πόλεως», Πλάτ.) 2. είμαι επιστάτης, επιμελητής («προστατεῑν τοῡ ἀγῶνος», Ξεν.) 3. είμαι πρόεδρος («προστατεῑν ἐκκλησίας», επιγρ.) 4. υπερασπίζω κάποιον ή κάτι («Ἥρα προστατεῑ [Ἀργείων»]», Ευρ.) 5. (το … Dictionary of Greek