-
41 ὅρος
Aὄρβος 700.1
); Cret. and Arg. [full] ὦρος SIG685.59, Mnemos.42.332 ; Heracl. [full] ὄρος Tab.Heracl.1.53, al., cf. ἄντορος; [dialect] Ion. [full] οὖρος GDI5518 and 5493b25, Democr.4, Hdt. (v. infr.) (also Theraean IG12(3).436); Megarian [full] ὄρρος (?) Berl.Sitzb.1888.885, cf. ὁμορέω: ὁ:—boundary, landmark,ἀμφ' οὔροισι δύ' ἀνέρε δηριάασθον Il.12.421
;λίθον.., τόν ῥ' ἄνδρες πρότεροι θέσαν ἔμμεναι οὖρον ἀρούρης 21.405
;ἐγὼ δὲ τούτων ὥσπερ ἐν μεταιχμίῳ ὅ. κατέστην Sol.
ap. Arist.Ath.12.5 : the regions separated by the boundary are usu. in gen., , etc.: in dat., (lyr.): with a single gen.,ῥεῖθρον ἠπείροιν ὅρον A.Pr. 790
; γάμου ὅ. the time within which one may marry, Pl.Lg. 785b ; οἱ ὅ. τῶν διαστημάτων the notes which limit the intervals in the musical scale, Id.Phlb. 17d, cf. Aristox. Harm.pp.49,56 M. ;ὅροι τρεῖς ἁρμονίας.., νεάτης τε καὶ ὑπάτης καὶ μέσης Pl.R. 443d
; ἐς ἑβδομήκοντα ἔτεα οὖρον τῆς ζόης ἀνθρώπῳ προτίθημι I set the limit of human life at seventy years, Hdt.1.32, cf. 74, 216;ζωᾶς ὅρον ἡμετέρας B.5.144
: abs., εἰς τὸν τόπον.., ἐν οἷς ἂν.. ὅρους θῶνται τῶν ὠνίων wherever (they) appoint fixed places for trading, Pl.Lg. 849e; decision of a magistrate,ὅρον δώσω PThead.15.20
(iii A.D.); soὅρον προσγράψαι D.23.40
;ὅρους τοῖς βαρβάροις πήξαντες Lycurg.73
;εἷς ὅρος παγήσεται Th.4.92
;τὸν ὅρον ὑπερβάντες Pl.R. 373d
, etc.: also in pl., bounds, boundaries,ἐν οὔροισι χώρης Hdt.4.52
, cf. 125;τοὺς Αἰγυπτίων οὔρους Id.2.17
;ὑπὸ Κυλλάνας ὅροις Pi.O.6.77
;γῆς ἐπ' ἐσχάτοις ὅροις A.Pr. 666
;τὸ ἀκόντιον ἔξω τῶν ὅ. τῆς αὑτοῦ πορείας.. ἐξενεχθὲν ἔτρωσεν αὐτόν Antipho 3.2.4
;ἐντὸς ὅρων Ἡρακλείων Pl.Ti. 25c
.2 metaph.,ὅροι θεσπεσίας ὁδοῦ A.Ag. 1154
(lyr.); θῆλυς ὅ. the boundary of a woman's mind, v. ἐπινέμω 11.3.b pillar (whether inscribed or not, cf. Harp.) set up on mortgaged property, to serve as a bond or register of the debt, Sol.36 ;ὅπως.. ὅροι τεθεῖεν Is.6.36
: with gen. of the amount, τίθησιν ὅρους ἐπὶ μὲν τὴν οἰκίαν δισχιλίων (sc. δραχμῶν),ἐπὶ δὲ τὸ χωρίον ταλάντου D.31.1
, cf. 25.69 ;δανείζειν τοὺς ἱερέας.. ἐπὶ χωρίῳ.. καὶ ὅρον ἐφιστάναι IG22.1183.29
, cf. D. 41.6, Thphr.Char.10.9 : specimens are IG12(7).412 ([place name] Amorgos), 22.2642,al.c boundary-stone marking the limits of temple-lands, ὅ. τοῦ ἱεροῦ ib.12.858, cf. 860,22.2597, al.; ὅρος· μὴ τοιχοδομεῖν ἐντὸς τῶν ὅρων ἰδιώτην ib.7.422 (Orop.), cf. 1785 (Thesp.), etc. ; ὅ. κρήνης, λεσχέων δημοσίων, ὁδοῦ, etc., ib.12.874,888,877, etc. ; similarly, ὅ. σήματος ib.903, al., 22.2568, al.; ὅ. μνημάτων ib.12.906; ὅ. μνήματος ib.22.2527, al.; ὅ. θήκης ib.2586, al.III standard, measure, ἢν δ' ἄγαν δοκῶ χρονίζειν.. Answ. τοῦδ' ὅ. τίς ἐστί μοι; E.IT 1219 ;ὅροι τῶν ἀγαθῶν καὶ κανόνες D.18.296
; rule, canon,εἷς ὅρος, μία βροτοῖσίν ἐστιν εὐτυχίας ὁδός B.Fr.7
;ὅρον πολιτείας ὁλιγαρχικῆς ταξάμενοι πλῆθος χρημάτων Pl.R. 551a
;ἀριστοκρατίας ὅρος ἀρετή, ὀλιγαρχίας πλοῦτος Arist.Pol. 1294a10
;ὁμολογίᾳ θέμενοι ὅρον, εἰς τοῦτο ἀποβλέποντες καὶ ἀναφέροντες τὴν σκέψιν ποιώμεθα Pl.Phdr. 237d
: hence, end, aim,ἕν' ὅ. θέμενος παντὶ τρόπῳ μ' ἀνελεῖν D.21.105
.IV in Logic, term of a proposition (whether subject or predicate), Arist.APr. 24b16, Cael. 282a1, al. ; ὅ. μέσος the middle term, Id.EN 1142b24, cf. APr. 25b33 sq.: hence,b definition,ἔστι ὅ. λόγος ὁ τὸ τί ἦν εἶναι σημαίνων Id.Top. 101b39
, cf. 139a24, al. ; defined asἡ τοῦ ἰδίου ἀπόδοσις Chrysipp.Stoic.2.75
: in pl., title of pseudo-Platonic work.3 pl., terms, conditions,συνθέσθαι πρός τινα ἐπὶ ὅροις, ὥστε.. CPR19.8
(iv A.D.).4 Astrol., οἱ τρεῖς ὅ. the three terms, used in various calculations, Vett. Val.304.1, al. (Spir. lenis in some dialects which have not lost spir. asper is inferred from absence of a sign for h in Corc. ὄρϝος, Arg.ὦρος, Heracl. ὄρος, cf. ἄντορος.) -
42 ἐλαιών
ἐλαιών, ῶνος, ὁ a site consisting primarily of olive trees, olive grove, olive orchard (oft. in pap since III B.C. [Dssm., NB 36ff=BS 208ff; BOlsson, Aegyptus 13, ’33, 327ff]; Strabo 16, 4, 14; LXX; Philo, Spec. Leg. 2, 105). This word, which has become a proper name, is surely to be read Ac 1:12 ἀπὸ ὄρους τ. καλουμένου Ἐλαιῶνος from the hill called or known as ‘The Olive Grove’ = the Mount of Olives, s. ἐλαία 1 (cp. Jos., Ant. 7, 202 διὰ τοῦ Ἐλαιῶνος ὄρους; PLond II, 214, 9f p. 161 [III A.D.] εἰς ἀμπελικὸν χωρίον καλούμενον, Ἐλαιῶνα; TestNapht 5:1; ἐν τῷ ὄρει τοῦ Ἐλαιῶνος; Just., D. 99, 2 τὸ ὄρος τὸ λεγόμενον Ἐλαιών). Therefore it is also prob. to be so understood Lk 19:29; 21:37, where the accentuation ἐλαιῶν cannot be ruled out absolutely (B-D-F §143; W-S. §10, 4; Mlt. 49; 235; Rob. 154 n. 2; 267). The name Olivet is fr. Lat. olivetum = olive grove.—GDalman, Jerusalem 1930, 21–55: Orte3 277–85 [Eng. tr 261–68]: WSchmauch, Der Oelberg: TLZ 77, ’52, 391–96; BCurtis, HUCA 28, ’57, 137–80; BHHW II 1139–40; s. also entry ἐλαία.—DELG. EDNT. M-M. -
43 ἐφίστημι
A causal in [tense] pres., [tense] impf., [tense] fut., and [tense] aor. 1 (also in the later [tense] pf. and [tense] plpf. ἐφέστᾰκα, ἐφεστάκειν [ᾰ], v. infr. 11.1, VI. 2):I set, place upon,τεῖχος τείχει Th.2.75
;τι ἐπί τινος Pl.Criti. 116a
;τι ἐπί τινι X.HG3.1.7
;ὅρους ἐπὶ οἰκίαν D.41.6
: metaph.,ἐ. τὴν ἐκεῖ μοῖραν βίῳ Pl.R. 498c
;ἀνάγκην τινί D.H.1.16
.II set over, ;φύλακ' ἐπέστησεν βοτ Id.Supp. 303
;ἐ. τινὰ ὕπαρχόν τισι Hdt.5.27
;τινὰ παιδαγωγόν τινι Pl. Alc.1.122b
, cf. X.Lac.2.1;τινὰ πεντηκοντόρῳ Id.An.5.1.15
;τινὰ τοῖς πράγμασι Isoc.2.27
; ;ἐπὶ [συμμάχων] τινά Plb.2.65.9
;ἐφεστάκει τινὰς πρὸς χρείαν Id.10.20.5
;κύνα ἐπὶ ποίμνην D.26.22
;τινὰ ἐπὶ τὰς εὐθύνας Id.18.112
: c. inf.,βουλὴν ἐπιμελεῖσθαι τῆς εὐκοσμίας Isoc.7.37
:—[voice] Pass., to be appointed, instituted, PTeb.61 (b).358 (ii B. C.), etc.2 bring in,ἡ τύχη ἐπιστήσασα Ῥωμαίους Plb.15.20.6
; Φίλιππον ἐ. τοῖς πράγμασι to let him have a hand in the business, D.19.34.3 bring in, cause, occasion,κατάπληξίν τισι D.S.14.62
; κίνδυνον, ἀγῶνά τινι, App.Hann.55, Syr.10;ἡ τύχη λοιμικὴν διάθεσιν ἐπέστησε Γαλάταις Plb.2.20.7
.III set up, establish,ἀγῶνα Hdt.1.167
, 6.38: c. acc. et inf., ordain, prescribe,ὁ νόμος ἐφίστησι τὰ λοιπὰ κρίνειν τοὺς ἄρχοντας Arist.Pol. 1287a26
; ἐπιστήσατε quid facere debeamus, Plin.Ep.6.31.12.IV set by or near to,ἐπιστήσαντες κύκλῳ τὸ σῆμα ἱππέας Hdt.4.72
; esp. place in rear, of troops,τὴν φάλαγγα τούτοις κατόπιν ἐ. Plb.1.33.6
, cf. 1.26. 14.V stop, cause to halt,ἐπιστῆσαι τὸ στράτευμα X.Cyr.4.2.18
; τὴν ὁδόν, τὴν πορείαν, D.S.17.112, Plu.Cim.1;τοὺς ἱππέας τοῦ πρόσω Arr.An.5.16.1
; ἐ. τὴν ὁρμήν check it, Plb.16.34.2; τὴν διήγησιν interrupt it, Id.7.11.1; check,ἔμμηνα Dsc.1.125
, cf. POxy.1088.20 (i A. D.): abs., ἐπιστήσας (sc. ἑαυτόν) having halted, X.An.1.8.15:—[voice] Pass., to be checked, stopped, PPetr.2p.62 (iii B. C.);ἐὰν ἐφίστηται ἡ κοιλία Sor.1.122
.VI ἐφίστημι τὴν διάνοιαν κατά τι, περί τινος, fix one's mind upon it, attend to it, Isoc.9.69, Arist.Metaph. 987b3, Thphr. Char.Prooem., etc.;τὴν σκέψιν περί τινος Arist.Metaph. 1090a2
; ;τὸν νοῦν τινι D.S.12.1
;αὑτὸν ἐπιστήσας ἐπί τι Arist.Top. 135a26
: ἐπιστῆσαι abs., give attention,τούτοις ἐπιστήσαντες Id.Mu. 391a26
;περί τινος Id.GC 315b18
; ;ἐπί τι Plb.1.65.5
, etc.; ἐπιστήσασι μᾶλλον λεκτέον one must speak with more care and accuracy, Arist.Pol. 1335b3, cf. EN 1144a22;πότερον.. ἤ Jul.
ad Them.265b; ὅτι .. Sor.1.97 (hence ἐπίσταμαι, ἐπιστήμη, qq.v.).2 c. acc. pers., arrest the attention of, Plu.TG17, cf. 2.17e, Gal.18(2).105; ἐπιστῆσαί τινα ἐπί τι call his attention to, Plb. 2.61.11, cf. 4.34.9; τοῦ καιροῦ τοῦ κατὰ τὴν διήγησιν ἐφεστακότος ἡμᾶς ἐπί τι having led us to.., Id.10.21.2, cf. 31.23.1: hence, object, Plot. 1.4.5.B intr. in [voice] Med. and [voice] Pass., ἐφίσταμαι, [tense] aor. 1 ἐπεστάθην [S.] Fr. [1127.5], E.Hipp. 819, IT 1375, etc., with [tense] pf., [tense] plpf. ([dialect] Aeol. [tense] plpf. [ per.] 3sg. (Cyme, ii B. C.): [dialect] Dor. [tense] plpf. [ per.] 3pl. ἐφεστάκεον [ᾱ] SIG241.146 (Delph., iv B. C.)), and [tense] aor. 2 [voice] Act.: (the causal tenses are not found in Hom., the [voice] Med. or [voice] Pass. only in [tense] impf.ἐφίστατο Il.11.644
; elsewh. always [tense] aor. 2 or [tense] pf. [voice] Act. with [dialect] Ep. inf.ἐφεστάμεναι Od.24.380
):— stand upon,τεῖχος.. ῥύατ' ἐφεσταότες Il.18.515
;πύργῳ ἐφεστήκει 6.373
;δίφρῳ ἐφεσταότος 17.609
, etc.;ἐπέστη βηλῷ ἔπι λιθέῳ 23.201
;ἡ.. ἐπισταθεῖσα ὀρθή Arist.Metaph. 1051a28
;ἐπὶ τὰς.. σχεδίας Plb.3.46.8
.3 stand on the top or surface, τὸ ἐπιστάμενον [τοῦ γάλακτος], i. e. cream, Hdt.4.2;λιπαρότητες ἄνω ἐφιστάμεναι Hp.Prog.12
; ἐ. καθάπερ ὀρρὸς [γάλακτι] Dsc.1.72; of vapour, form, Arist.Juv. 469b31.II to be set over,ἐφίσταται πύλαις A.Th. 538
; ;οἷοι νῷν ἐφεστᾶσι σκοποί S.Aj. 945
;ἄρχοντες ἐφ' ἑκάστῳ μέρει ἐ. X. Hier.9.5
; ;ἐπὶ τῆς πολιτείας D.19.298
: rarely c. gen.,τὸν ἐπεστεῶτα τῆς διώρυχος Hdt.7.117
;ὅσοι θεοῦ χρημάτων ἐφέστασαν E.Andr. 1098
: abs. in part., ὁ ἐφεστηκώς the person in authority, the officer in command, X.Oec.21.9; οἱ ἐφεστῶτες, [dialect] Ion. οἱ ἐπεστεῶτες, Hdt.2.148, S.Aj. 1072, X.Mem.3.5.19.III stand by or near,ὣς πυκνοὶ ἐφέστασαν ἀλλήλοισιν Il.13.133
; ἐπ' ἄκρῳ χείλει ἐφεσταότες, ἐ. παρὰ τάφρῳ, 12.52, 199;θύρῃσιν ἐφίστατο 11.644
; ἐπὶ τὰς πύλας, ἐπὶ τὰς θύρας, Hdt.3.77, Pl.Smp. 212d;ἐπὶ τοῖς προθύροις Id.Phlb. 64c
; esp. of dreams or visions, appear to,εὕδοντι ἐπέστη ὄνειρος Hdt.1.34
, cf. 7.14;ὄναρ κεφαλῆφιν ἐπέστη Il.10.496
;ἐπιστᾶσα τῆς νυκτός Isoc.10.65
;ἄγγελος ἐπέστη αὐτοῖς Ev.Luc.2.9
: abs., stand by, Hdt.3.78;πολλῶν ἐφεστώτων App.Syr.10
;ἤμην ἐφεστώς Act.Ap.22.20
;οἱ λέβητες ἐπεστεῶτες Hdt.1.59
;ὁ ἀντίδικος ἐφέστηκε Pl.Tht. 172e
, cf. Aeschin.3.79; without hostile sense, , cf. Ev.Luc.2.38, etc.; of troops, to be posted after or behind,κατόπιν ἐ. τοῖς θηρίοις Plb.16.18.7
.2 in hostile sense, stand against,τὰ φρονέοντες ἐφέστασαν ἀλλήλοισιν Il.15.703
, cf.5.624;ἔνθα μένος πνείοντες ἐφέστασαν Od.22.203
, cf. 24.380; appear before, of an army,ἐπὶ τῇ πόλι Hdt.4.203
;ἐπὶ τὸ βασίλειον Isoc.9.58
; come upon suddenly or by surprise, Th.8.69;ἐξαίφνης ἐπιστὰς τοῖς γιγνομένοις Isoc.8.41
, cf. D.6.5, Luc.DDeor.17.1;εἰς τοὺς ὄχλους Isoc.18.9
; so of events, etc.,αἰφνίδιος αὐτοῖς ἐ. ὄλεθρος 1 Ep.Thess.5.3
, cf. Ev.Luc.21.34;διὰ τὸν ἐφεστῶτα ζόφον Plb.18.20.7
;διὰ τὸν ὑετὸν τὸν ἐφεστῶτα Act.Ap.28.2
.3 metaph., of events, spring upon one, occur, , cf. Th.3.82; in [tense] pf., impend, be at hand,τὸν ἐφεστηκότα κίνδυνον τῇ πόλει D.18.176
;ὁ καιρός.. ἐφέστηκε 2 Ep.Ti.4.6
;περὶ τοῦ βασιλέως.. ὁ λόγος ἐφέστηκε νῦν Arist.Pol. 1287a2
, cf. Metaph. 999a25; of a more remote future, to be in store, lie in wait for,κῆρες ἐφεστᾶσιν θανάτοιο Il.12.326
.IV halt, stop, as in a march,ἄλλοτε καὶ ἄλλοτε ἐφιστάμενος X.An.2.4.26
(cf. A. V);ἐπιστὰς περιέμεινα Pl.Smp. 172a
: c. gen.,ἐ. τοῦ πλοῦ Th.2.91
.V fix one's mind on, give one's attention to, ;τῇ τρύγῃ PFlor.236.4
(iii A. D.);ἐπί τι Isoc.10.29
, D.18.60;τοῖς πράγμασιν.. ἐπιστάντες Id.4.12
; ἐπιστάς abs. (sc. τοῖς πράγμασι), Id.18.233;διὰ ταῦτ' ἐγρήγορεν, ἐφέστηκεν Id.6.19
.C [tense] aor. 1 [voice] Med. in causal sense, set up,τὰς θύρας X.Ages.8.7
; set, post,φρουροὺς ἐπεστησάμην Id.Cyr.8.2.19
; τέλος ἐπιστήσασθαι, Lat. finem imponere, Pl.Lg. 802a: [tense] pres. is once so used, τοῦ με τήνδ' ἐφίστασαι βάσιν; why dost thou cause me to halt? S.Tr. 339.2 ἐπιστησάμενος, intr., having been ἐπιστάτης, IGRom.4.1265 ([place name] Thyatira).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐφίστημι
-
44 ὑπερβάλλω
A- βαλέω Od.11.597
: [dialect] Ep. [tense] aor. 2ὑπειρέβαλον Il.23.637
:— throw over or beyond a mark, overshoot,ὑπέρβαλε σήματα πάντων Il.23.843
; τόσσον παντὸς ἀγῶνος (sc. σήματα) ὑπέρβαλε ib. 847; δουρὶ ὑ. Φυλῆα beat him in throwing with it, ib. 637.2 ὅτε μέλλοι ἄκρον [ λόφον] ὑπερβαλέειν force the stone over the top, Od. l.c.3 intr., run beyond, overrun the scent, of hounds, X.Cyn.6.20.II in various metaph. senses:1 outdo, excel, surpass, overpower,δέδοικα μὴ πρὶν πόνοις ὑπερβάλῃ με γῆρας E.Fr.453.5
(lyr.): c. gen., Pi.Fr.33; .2 go beyond, exceed, ;ὑ. πόσιος μέτρον Thgn.479
;τὴν τοῦ μετρίου φύσιν Pl.Plt. 283e
;ὑ. τὰ ἱκανά X.Hier.4.8
: of Time,ὑ. ἑκατὸν ἔτεα
exceed years, in age, Hdt.3.23; ὑ. τὰς τρεῖς ἡμέρας delay longer than.., Hp.VC14; ὑ. τὸν χρόνον exceed the time, i. e. be too late, X.HG5.3.21; ὑ. τὸν καιρόν exceed reasonable bounds, Democr.235, D.23.122: in number, intensity, etc.,ἡδοναὶ ὑ. λύπας Pl.Lg. 734b
, cf. Prt. 356b ([voice] Pass.): c. dat. modi, exceed one in..,πάντας ἀνθρώπους τόλμῃ καὶ μιαρίᾳ X.HG7.3.6
;ἅπαντας ἀνθρώπους ὠμότητι D.18.275
: abs.,ὑ. πρὸς ἀρετήν Pl.Lg. 945c
.b c. gen. pro acc.,ἆρα λύπῃ ὑ. τὸ ἀδικεῖν τοῦ ἀδικεῖσθαι; Id.Grg. 475c
, cf. Lg. 734a;ὑ. τῆς συμμετρίας Arist.Pol. 1284b8
, cf. HA 503b22.3 abs., exceed, αἱ μέσαι ἕξεις πρὸς μὲν τὰς ἐλλείψεις ὑπερβάλλουσι compared with their defects are in excess, Id.EN 1108b17; exceed all bounds, A. Pers. 291, E.Ba. 785, Th.7.67, Pl.Tht. 180a; οὐχ ὑπερβαλών keeping within bounds, Pi.N.7.66;μή νυν ὑπέρβαλλ', ἀλλ' ἐναισίμως φέρε E. Alc. 1077
: c. dat. modi,ὑ. τῇ μοχθηρίᾳ Ar.Pl. 109
;ἀδυναμίᾳ τοῦ δοξάσαι Pl.Tht. 192c
, cf. X.Mem.4.3.7;ἀνοίᾳ D.8.16
.b freq. in part. ὑπερβάλλων, ουσα, ον, exceeding, excessive,ὑ. δαπάνη X.Hier.11.2
; ἡδονή, ἔπαινοι, Pl.R. 402e, Phdr. 240e;θεάματα ταῖς δαπάναις ὑ. Isoc.4.45
, cf. Pl.Lg. 899a; οἱ ὑπερβάλλοντες, opp. οἱ καταδεέστεροι, Isoc.9.13;τὰ ὑ.
an over-high estate,E.
Med. 127 (anap.);φεύγειν τὰ ὑ. ἑκατέρωσε
extremes,Pl.
R. 619a; τὸ ὑ. αὐτῶν such part of them as goes beyond that, Th.2.35; οἱ ὑ. [ λόγοι], title of work by Thrasymachus (Fr. 7), perh. overpowering arguments.4 overbid or outbid at auction,ἀλλήλους Lys.22.8
, POxy.1633.5 (iii A. D.); τὸ ὑπερβάλλον the overbid, PPetr.3p.195 (iii B. C.): abs., go on further and further, in making offers, προέβαινε τοῖσι χρήμασι ὑπερβάλλων he went on bidding more and more, Hdt.5.51;ᾔτει τοσαῦτα ὑπερβάλλων Th.8.56
, cf. And.1.133:— [voice] Pass.,ἕνεκα τοῦ-βεβλῆσθαι τὴν οἰκίαν POxy.513.25
(ii A. D.); v. infr. B. 1.3.5 Adv. exceedingly,Pl.
R. 492b, Epicur. Nat.2.2, SIG685.36 (Crete, ii B. C.), Phld.Lib.p.7O., 2 Ep.Cor.11.23; written ὑπερβαλόντως in IG12(7).410.12 ([place name] Amorgos); opp. μετρίως, Isoc.1.28.III pass over, cross mountains, rivers, and the like , ; ; ;τὰς Ἄλπεις εἰς τὴν Ἰταλίαν Str.7.2.3
: c. gen., (where Dobree suggested θριγκοὺς τούσδ'): metaph., surmount,τάσδ' ὑ. τύχας Id.Alc. 795
.c abs., cross over,ἐς τὴν ἄνω Μακεδονίην Hdt.8.137
, cf. X.An.4.6.10; πρὸς τοὺς Θρᾷκας ib. 7.5.1; κατὰ λόφους τινάς ib.6.5.7.2 of water, run over, beat over, c. gen., ; of rivers, overflow,τὰς ἀρούρας Hdt.2.111
: abs., of a kettle, boil over, Id.1.59; of the sea,ἢν δ' ὑπερβάλῃ.. πόντος E.Tr. 691
.3 of the sun, to be very hot, Hdt.4.184.4 exceed, i. e. overlap, a base, Euc.6.29; cf. ὑπερβολή IV.—Note, the case that follows is almost always the acc.; the gen. occurs in a few exceptional instances, v. supr. 11.2 b, 111.1 and 2.B [voice] Med., with [tense] pf. [voice] Pass., = A. 11, outdo, overcome, conquer, τινα Hdt.5.124, Ar.Eq. 758 (lyr.), Nu. 1035;τὴν βασιλέος δύναμιν Hdt.8.24
;μάχῃ ὑ. τινά E.Or. 691
;φίλτροις ὑ. τινά S.Tr. 584
, cf. Ar.Eq. 413: abs., to be conqueror, Hdt.6.9, 7.168.2 exceed, surpass, τινα D.19.342, etc.;τοὺς ἀπ' αἰῶνος OGI542.11
(Ancyra, ii A. D.);πάντας τῷ ὕψεϊ καὶ τῷ μεγάθεϊ Hdt.2.175
, cf. 110;τινὰ ἀναιδείᾳ Ar. Eq. 409
; θωπείαις ib. 890; ;ἔν τινι Str.1.1.2
.bδόσι χρημάτων ὑ.
surpass all,Hdt.
1.61;ἀρετῇ Id.9.71
; ὑπερβαλλόμενος πλήθεϊ with overpowering numbers, Id.3.21: [tense] pf. part. [voice] Pass., ὑπερβεβλημένη γυνή an excellent, surpassing woman, E.Alc. 153;φύσις ὑπερβεβλ. Pl.R. 558b
;ταφῆς τῆς μὲν ὑπερβεβλ., τῆς δὲ ἐλλειπούσης Id.Lg. 719d
: c. gen.,γόγγροι τῶν παρ' ἡμῖν ὑπερβεβλ. κατὰ τὸ μέγεθος Str.3.2.7
.II put off, postpone,τὴν ἀπόδοσιν Hdt.4.9
;τὴν συμβολήν Id.9.45
;εἰς ἄλλον καιρόν Phld.Rh.1.223S.
; but ἢν ὑπερβάλωνται ἐκείνην τὴν ἡμέραν.. συμβολὴν μὴ ποιεύμενοι if they let that day pass without fighting, Hdt.9.51: abs., delay, linger, Id.3.71,76, 7.206;εἰς αὖθις ὑπερβαλέσθαι Pl.Phdr. 254d
, cf. Arist.Rh.Al. 1420a8, 1438b6.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑπερβάλλω
-
45 κρατέω
κρατέω, von κράτος, Macht, Kraft haben, stark, gewaltig sein; bes. – 1) die Obergewalt haben, herr schen; oft absol.; Ἠλίδα, ὅϑι κρατέουσιν Ἐπειοί Od. 13, 275. 15, 298; ἅπας δὲ τραχύς, ὅστις ἂν νέον κρατῇ Aesch. Prom. 35; τί γὰρ πέπρωται Ζηνὶ πλὴν ἀεὶ κρατεῖν 517, öfter; ὁ κρατῶν, der Herrscher, Ag. 1649, wie Soph, οὐ τοῦ κρατοῦντος ἡ πόλις νομίζεται Ant. 734, öfter; τὰς τῶν κρατούντων ἀμαϑίας φέρειν χρεών Eur. Phoen. 396; οὐκοῦν κρατεῖ τοῦτο ἐν ἑκάστῃ πόλει τὸ ἄρχον Plat. Rep. I, 338 d, wie τί. ϑεται τοὺς νόμους ἐν τῇ πόλει ἑκάστοτε τὸ κρατοῦν, die souveräne Gewalt, Legg. IV, 714 c; κρατεῖ καὶ ἄρχει Menex. 238 d. – Auch c. gen., πάντων μὲν κρατέειν ἐϑέλει, πάντεσσι δ' ἀνάσσειν, er will mächtiger als Alle u. König sein, ll. 1, 288; ὃς μέγα πάντων Ἀργείων κρατέει, καί οἱ πείϑονται Ἀχαιοί 1, 78; νέοι γὰρ οἰακονόμοι κρατοῦσ' Ὀλύμπου Aesch. Prom. 149; κρατοῦντε τῶνδε δωμάτων Ch. 705; Ζεὺς δ' ὁ τῆςδε γῆς κρατῶν Soph. Phil. 977, öfter; Ἄργους Ὀρέστην ἔα κρατεῖν Eur. Or. 1660. – Und c. dat., μέγα κρατέεις νεκύεσσι, du bist der Erste, herrschest unter den Todten, Od. 11, 485, vgl. 16, 265; Θέτις δὲ κρατεῖ Φϑίᾳ Pind. N. 4, 50. – 2) in seiner Gewalt haben, in seine Gewalt bekommen, sich bemächtigen; τοῦδε γὰρ κἀγὼ κρατῶ, denn das habe auch ich in meiner Gewalt, Soph. O. R. 409, öfter; μηδ' ἵν' ἂν σαυτοῦ κρατῇς O. C. 406; εἴ τοι κρατοῦσι παῖδες Αἰγύπτου σέϑεν Aesch. Suppl. 382; ἐκ δὲ τῆς μάχης τῶν νεκρῶν ἐκράτησαν οἱ Σκύϑαι Her. 4, 111; γῆς Thuc. 3, 6; ναυσὶ τῆς τε ϑαλάττης ἐκράτει καὶ τῶν νήσων Plat. Menex. 239 e; ὄρους Xen. An. 7, 3, 3; auch von Menschen, fangen, 4, 7, 16; Folgde. – Auch c. accus., τοίγαρ τὸ σὸν ϑάκημα καὶ τοὺς σοὺς ϑρόνους κρατοῦσιν Soph. O. C. 1383, wie πάντα μὴ βούλου κρατεῖν 1522; behaupten, vertheidigen, κέρατα ὄρους, ἃ κρατεῖν κατέχοντες καὶ πάνυ ὀλίγοι δύναιντ' ἄν Xen. An. 5, 6, 7. – Auch = befehlen, Aesch. Ag. 10; αἰσχρὰ τῷ νόμῳ κρατούμενα Ar. Av. 755, d. i. was das Gesetz verbietet od. bestraft. – 3) die Obergewalt haben, übertreffen, besiegen; absol., ἐκράτησε Ζεὺς ἀγοραῖος Aesch. Eum. 390; Ggstz ἡττᾶσϑαι, Spt. 498; ἁλόντες καὶ κρατήσαντες Ag. 315; dem νικᾶν entsprechend, Xen. An. 3, 2, 39; oft bei Pind. = in den Kampfspielen den Sieg davontragen, πάλᾳ, ἱπποδρομίᾳ, Ol. 8, 20 I. 3, 13; τὸ κρατοῦν, die siegende Partei, D. Hal. 6, 62, wie οἱ κρατοῠντες, die Sieger, Xen. An. 3, 2, 26 u. öfter. – Auch c. gen., δυοῖν κρατήσας ἔληξε δαίμων Aesch. Spt. 939; κρατήσω τῶν ἔμ' ἐκβεβληκότων Soph. O. C. 652; so auch A.; ἐκράτησαν τῶν Ἑλλήνων γυμνήτων Xen. An. 3, 4, 26. – Auch c. accus., Pind. P. 4, 245; βύβλου δὲ καρπὸς οὐ κρατεῖ στάχυν Aesch. Suppl. 742; δεσπότην Eur. Alc. 490; ἐχϑρόν Ar. Av. 419; in Prosa, κρατεῖ ὁ τῆς ἡδονῆς βίος τὸν τῆς φρονήσεως Plat. Phil. 11 e; τοὺς ἐν τῇ Εὐρώπῃ Θρᾷκας, ἐφ' οὓς ἐστρατεύεσϑε, κρατήσαντες Xen. An. 7, 6, 32. – Pass.; κρατηϑεὶς ἐκ φίλων ἀβουλίαις Aesch. Spt. 750; εἴπερ κρατηϑείς γ' ἀντινικῆσαι ϑέλεις Ch. 492; κρατηϑῆναι ὑπὸ μηδενός Plat. Prot. 352 c; κρατούμενος ὑφ' ἡδονῶν ibd.; ὑπὸ γέλωτος Rep. III, 388 e. – Griech. accus., κρατεῖν τὸν ἀγῶνα Dem. 21, 18, wie τὴν μάχην (die Lesart schwankt) D. Sic. 18, 30, im Kampfe siegen; gewöhnlicher τῇ μάχῃ τοὺς Σικανούς, Thuc. 6, 2, τῇ γνώμῃ Her. 9, 42. – Bei den Medic. = die Speisen überwältigen, verdauen, vgl. Ath. II, 54 b; τῆς τροφῆς μὴ κρατηϑείσης Plut. Symp. 3, 6, 2. – 41 ohne Casus, Rechtbehalten, haben; ὁ μὴ πειϑόμενος κρατεῖ, wer es nicht glaubt, hat Recht, Plat. Phaedr. 272 a. Dah. durch dringen, sich geltend machen; λόγος κρατεῖ σαφηνής Aesch. Pers. 724, das Wort geht in Erfüllung; φάτις πολλὴ κρατεῖ Suppl. 290; ὥςπερ ἡ φάτις κρατεῖ Soph. Ai. 957; νόμιμα δὲ τὰ Χαλκηδονικὰ ἐκράτησεν, die gesetzlichen Einrichtungen blieben in Kraft, Thuc. 6, 5; vgl. 1, 71; κρατεῖ φήμη, δόξα, Pol. 9, 26, 11 Plut. C. Graech. 1. – Auch vom Pfropfreis, Senkling, verpflanzten Baum, fortgehen. – Bei den K. S. sind οἱ κρατοῦντες die Christen.
-
46 οἰκοδομέω
οἰκοδομέω (οἰκοδόμος; Hdt.; ins, pap, LXX, En, EpArist, Philo, Joseph., Test12Patr) impf. ᾠκοδόμουν; fut. οἰκοδομήσω; 1 aor. ᾠκοδόμησα also without augment οἰκοδόμησα (ApcMos 40; on the augment s. W-S. §12, 5a; Mlt-H. 191); pf. ᾠκοδόμηκα LXX; plpf. 3 sg. ᾠκοδομήκει (Just., D. 127, 3). Pass.: impf. 3 sg. ᾠκοδομεῖτο; 1 fut. οἰκοδομηθήσομαι; 1 aor. ᾠκοδομήθην (v.l.) or οἰκοδομήθην (other edd., J 2:20); perf. inf. ᾠκοδομῆσθαι (οἰ-Lk 6:48b); ptc. οἰκοδομημένος (Ox 1 recto, 15f [GTh 32]); ᾠκοδομημένος Hv 3, 2, 6; plpf. 3 sg. ᾠκοδόμητο.① to construct a building, buildⓐ w. obj. acc. build, erect (oft. pap [Mayser II/2 p. 315, 30ff]; Jos., Ant. 15, 403 al.; Did., Gen 29, 7) οἰκίαν (Diod S 14, 116, 8; Lucian, Charon 17) Lk 6:48a. τὰς οἰκοδομάς GJs 9:3; pass. (Sb 5104, 2 [163 B.C.] οἰκία ᾠκοδομημένη; PAmh 51, 11; 23) Lk 6:48b. πύργον (Is 5:2) Mt 21:33; Mk 12:1; Lk 14:28; Hs 9, 3, 1; 4; 9, 12, 6; pass. Hv 3, 2, 4ff; 3, 3, 3; 3, 5, 5; 3, 8, 9; Hs 9, 3, 2; 9, 5, 2; 9, 9, 7; cp. 9, 9, 4. ναόν Mk 14:58; 16:3 (Is 49:17); pass. J 2:20 (Heliodorus Periegeta of Athens [II B.C.]: 373 Fgm. 1 Jac. says of the Acropolis: ἐν ἔτεσι ε̄ παντελῶς ἐξεποιήθη; Orig., C. Cels. 5, 33, 13); 16:6 (cp. below; the ‘scripture’ pass. is interpreted spiritually). ἀποθήκας Lk 12:18 (opp. καθαιρεῖν; s. this 2aα). τοὺς τάφους τῶν προφητῶν the tombs of the prophets Mt 23:29 (s. EKlosterman2 ad loc.). τὰ μνημεῖα τῶν προφητῶν the monuments for the prophets Lk 11:47 (μνημεῖον 1).—οἰκ. τινί τι build someth. for someone (Gen 8:20; Ex 1:11; Ezk 16:24) συναγωγὴν οἰκ. τινί Lk 7:5. οἰκ. τινὶ οἶκον Ac 7:47, 49; 16:2 (the last two Is 66:1).—W. the obj. acc. and foll. by ἐπί w. acc. or w. gen: τὴν οἰκίαν ἐπὶ τὴν πέτραν build the house on the rock Mt 7:24. ἐπὶ τὴν ἄμμον on the sand vs. 26 (proverbial: Plut. VII p. 463, 10 Bern. εἰς ψάμμον οἰκοδομεῖς). πόλις ἐπὶ τ. ὄρους Lk 4:29 (cp. Jos., Ant. 8, 97). ἐπὶ τὴν γῆν 6:49. πόλις οἰκοδομημένη ἐπʼ ἄκρον ὄρους ὑψηλοῦ a city that is built on the top of a high mountain Ox 1 recto, 15f (GTh 32). πύργος ἐπὶ ὑδάτων Hv 3, 3, 5; ἐπὶ τὴν πέτραν Hs 9, 14, 4 (opp. χαμαὶ οὐκ ᾠκοδόμηται).ⓑ abs.α. when the obj. can be supplied fr. the context (Did., Gen. 33, 27) Lk 11:48; 14:30.—Cp. Hv 3, 1, 7; 3, 4, 1a; 3, 10, 1; Hs 9, 4, 1.β. but also entirely without an obj. (Theoph. Ant. 2, 13 [p. 132, 4f]) ᾠκοδόμουν they erected buildings Lk 17:28. οἱ οἰκοδομοῦντες the builders, the masons (after Ps 117:22) Mt 21:42; Mk 12:10; Lk 20:17; Ac 4:11 v.l.; 1 Pt 2:7; 6:4. Also with no ref. to the Ps passage: Hs 9, 4, 4; 9, 6, 6.γ. οἱ λίθοι οἱ ἤδη ᾠκοδομημένοι the stones already used in the building Hv 3, 5, 2; cp. Hs 9, 6, 3.ⓒ build up again, restore, a sense that οἰκ. can receive fr. the context (Josh 6:26; Ps 50:20; 68:36) Mt 26:61; 27:40; Mk 15:29; 16:3 (Is 49:17).—S. also 2.② to construct in a transcendent sense (as in Hermas passages given under 1, where the tower is a symbol of the church) build: of the building up of the Christian congregation/church (cp. Ruth 4:11; θεμελιώσαντες καὶ οἰκοδομήσαντες οἱ μακάριοι ἀπόστολοι τὴν ἐκκλησίαν Iren. 3, 3, 3 [Harv. II 10, 1]) ἐπὶ ταύτῃ τῇ πέτρᾳ οἰκοδομήσω μου τὴν ἐκκλησίαν on this rock I will build my congregation/church Mt 16:18. ὡς λίθοι ζῶντες οἰκοδομεῖσθε οἶκος πνευματικός like living stones let yourselves be built up (pass.) or build yourselves up (mid., so Goodsp., Probs. 194f) into a spiritual house 1 Pt 2:5. Paul refers to missionary work where another Christian has begun activities as ἐπʼ ἀλλότριον θεμέλιον οἰκ. building on another’s foundation Ro 15:20. He also refers to his negative view of law in relation to the Christ-event as a building, and speaks of its refutation as a tearing down (καταλύειν), and of returning to it as a rebuilding (s. 1c above) Gal 2:18. This is prob. where 11:1 belongs, where (followed by citations of Scripture) it is said of the Israelites that they do not accept the baptism that removes sin, but ἑαυτοῖς οἰκοδομήσουσιν will build up someth. for themselves. In another pass. B calls the believer a πνευματικὸς ναὸς οἰκοδομούμενος τῷ κυρίῳ a spiritual temple built for the Lord 16:10; cp. vs. 6f.—Hermas’ temple-building discourse mentions angels entrusted by God with οἰκοδομεῖν building up or completion of his whole creation Hv 3, 4, 1b.—(In this connection cp. Orig., C. Cels. 4, 38, 16 γυνὴ οἰκοδομηθεῖσα ὑπὸ τοῦ θεοῦ [of Eve]).③ to help improve ability to function in living responsibly and effectively, strengthen, build up, make more able. οἰκ. is thus used in a nonliteral sense and oft. without consciousness of its basic mng. (Straub p. 27), somewhat like edify in our moral parlance (this extended use is found as early as X., Cyr. 8, 7, 15 and in LXX: Ps 27:5; Jer 40:7. Also TestBenj 8:3.—JWeiss on 1 Cor 8:1). Of the Lord, who is able to strengthen the believers Ac 20:32. Of the congregation, which was being built up 9:31.—Esp. in Paul: ἡ ἀγάπη οἰκοδομεῖ love builds up (in contrast to γνῶσις, which ‘puffs up’) 1 Cor 8:1 (=Dg 12:5). πάντα ἔξεστιν, ἀλλʼ οὐ πάντα οἰκοδομεῖ everything is permitted, but not everything is beneficial 10:23. ὁ λαλῶν γλώσσῃ ἑαυτὸν οἰκοδομεῖ• ὁ δὲ προφητεύων ἐκκλησίαν οἰκοδομεῖ 14:4; cp. vs. 17. οἰκοδομεῖτε εἷς τὸν ἕνα strengthen one another 1 Th 5:11. In 1 Cor 8:10 the apostle is prob. speaking ironically, w. ref. to the ‘strong’ party at Corinth, who declare that by their example they are benefiting the ‘weak’: οὐχὶ ἡ συνείδησις αὐτοῦ οἰκοδομηθήσεται εἰς τὸ τὰ εἰδωλόθυτα ἐσθίειν; will not his conscience be ‘strengthened’ so that he will eat meat offered to idols? (difft. MargaretThrall, TU 102, ’68, 468–72).—Of Paul’s letters, by which δυνηθήσεσθε οἰκοδομεῖσθαι εἰς τὴν δοθεῖσαν ὑμῖν πίστιν you will be able to build yourselves up in the faith that has been given you Pol 3:2.—HCremer, Über den bibl. Begriff der Erbauung 1863; HScott, The Place of οἰκοδομή in the NT: PT 2, 1904, 402–24; HBassermann, Über den Begriff ‘Erbauung’: Zeitschr. für prakt. Theol. 4 1882, 1–22; CTrossen, Erbauen: ThGl 6, 1914, 804ff; PVielhauer, Oikodome (d. Bild vom Bau vom NT bis Clem. Alex.), diss. Hdlbg. ’39; PBonnard, Jésus-Christ édifiant son Église ’48.—B. 590. DELG s.v. δέμω. M-M. TW. Sv. -
47 ἄκρον
ἄκρον, ου, τό (Hom.+; really neut. of ἄκρος W-S. §20, 12c; Rob. 775) high point, top ὄρους of a mountain (Ex 34:2) Hs 9, 1, 4; ἐπʼ ἄκρον ὄρους ὑψηλοῦ[ς] on the top of a high mountain (Is 28:4) Ox 1 recto, 16 (ASyn. 53, 22; cp. GTh 32). τὸ ἄ. τῆς ῥάβδου the top of his staff Hb 11:21 (Gen 47:31). τὸ ἀ. τοῦ δακτύλου (schol. on Nicander, Ther. 383 τὰ ἄκρα τῶν δακτύλων; cp. 4 Macc 10:7; Philo, De Prov. in Eus., PE 8, 14, 65; Jos., Ant. 11, 234; Just., D. 91, 2 of the arms of the cross) a finger tip Lk 16:24; of the tip of a stick Hs 8, 1, 14; 8, 10, 1.—Extreme limit, end (Pla., Phd. 109d ἄ. τῆς θαλάσσης; POxy 43 verso I, 17; PThéad 19, 12; En 26:4; Jos., Ant. 14, 299; τὰ ἀ. τῆς γῆς Theoph. Ant. 2, 35 [p. 188, 10]): ἀπʼ ἄ. οὐρανῶν ἕως ἄ. αὐτῶν from one end of heaven to the other Mt 24:31 (Dt 30:4; Ps 18:7; cp. Dt 4:32; Jos., Ant. 19, 6 ἀπʼ ἄκρων ἐπʼ ἄκρα; Just., D. 64, 7 ἀπʼ ἄκρων τῶν οὐρανῶν). The expr. found in the OT pass. mentioned is mixed w. the one found in Dt 13:8 and Jer 12:12 (cp. PsSol 17:31) in ἀπʼ ἄ. γῆς ἕως ἄ. οὐρανοῦ Mk 13:27.—B. 854; 856. DELG s.v. ἀκ-. M-M s.v. ἄκρο. -
48 ἐφ-ίστημι
ἐφ-ίστημι (s. ἵστημι), – 1) act., – a) darauf-, darübersetzen, -stellen; πύργοις νιν ἐπέστησ' αὖϑις Eur. Phoen. 1177; ξύλινον τεῖχος τῷ ἑαυτῶν τείχει Thuc. 2, 75; χελώνην ἐπὶ τῇ φρεατίᾳ Xen. Hell. 3, 1, 7; πύργους καὶ πύλας ἐπὶ τῶν γεφυρῶι Plat. Critia. 116 a. Bes. Einen als Wächter, Aufseher, Vorsteher über Etwas setzen, τὸν πάντ' ὁρῶντα φύλακ' ἐπέστησεν βοΐ Aesch. Suppl. 299; μάντις μ' Ἀπόλλων τῷδ' ἐπέστησεν τέλει Ag. 1175; φύλακάς τινι ἐπιστήσει Plat. Legg. I, 632 c; δεσπότας καὶ ἄρχοντας Lys. 208 d; στρατηγὸν στρατοπέδῳ Alc. I, 122 b; λοχαγόν Xen. An. 3, 4, 21; τοῖς παισὶ διδασκάλους Aesch. 1, 187; Sp., die auch ἐφ' ὧν ἐπέστησε τὸν ἀδελφόν verbinden, Pol. 2, 65, 9, wie Xen. Lac. 2, 1 ἐπ' αὐτοῖς παιδαγωγούς. – Es tritt auch ein inf. dazu, den Zweck anzudeuten, ἐπέστησαν τὴν ἐξ Ἀρείου πάγου βουλὴν ἐπιμελεῖσϑαι τῆς εὐκοσμίας, sie setzten den Rath ein, für den Anstand Sorge zu tragen, Isocr. 7, 37; κύνα ἐπὶ ποίμνην – φυλάττειν Dem. 26, 22; vgl. Arist. pol. 3, 16. – Andere Vrbdgn sind τῷ βίῳ μοῖραν πρέπουσαν, Plat. Rep. VI, 498 c, wie ἀνάγκην τινί, die Nothwendigkeit auferlegen, D. Hal. 1, 16, womit man vgl. λοιμικήν τινα πολέμου διάϑεσιν πᾶσι Γαλάταις Pol. 2, 20, 7; κατάπληξίν τινι, D. Sic. 14, 62, Bestürzung verursachen; φόβον, Strab. 4, 6, 3. – b) daneben, da beistellen; ἐπιστήσαντες κύκλῳ τὸ σῆμα ἱππέας, Reiter am Grabmal im Kreise aufstellen, Her. 4, 72; ὅρους ἐπιστῆσαι χιλίων δραχμῶν ἐπὶ τὴν οἰκίαν Dem. 41, 6 (vgl. ὅρος); ἐπὶ δὲ τούτοις ἐπέστησαν τὰς ἱππηγούς Pol. 1, 26, 14; ἡ τύχη ἐπιστήσασα Ῥωμαίους, herbeiführen, 2, 20, 7. – Bes. übertr., τὴν γνώμην, den Geist, die Ueberlegung auf Etwas richten, es in Betracht ziehen, Isocr. 9, 69; τὸν νοῦν, D. Sic. 12, 1; u. ohne den Zusatz, Arist. Eth. 6, 12, 8 Polit. 7, 16 u. öfter; auch ἐπιστῆσαι τὰς ὄψεις ἐπὶ τὰ σχήματα Pol. 10, 47, 8; ἐπιστῆσαι τῷ πολέμῳ, ἐπὶ τὸν πόλεμον, 1, 14, 1. 65, 5 u. öfter; ἐπιμελέστερον ἐπιστῆσαι περί τινος, 6, 26, 12. – Aber auch τινά, Einen aufmerksam, stutzig machen, Plut. öfter, z. B. Tib. Gracch. 17; ἐπί τι, Pol. 4, 34, 9; ἐπὶ τί ἂν μᾶλλον ὁ συγγραφεὺς ἐπιστήσαι τοὺς ἀκούοντας 2, 61, 11. – c) fest stellen; ἀγῶνα, Kampfspiele einsetzen, Her. 1, 67; τινί, zu Jemandes Ehren, 6, 38; στράτευμα, das Heer Halt machen lassen, Xen. Cyr. 4, 2, 18 An. 2, 4, 25; τὴν πορείαν, den Marsch einstellen, Plut. Cim. 1; τὴν βεβουλευμένην ὁδόν D. Sic. 17, 112; τὴν δύναμιν, τὴν ὁρμήν, Pol. 8, 31, 3. 16, 34, 2 u. öfter; absolut, ἐπιστήσας, sc. τὸν ἵππον, anhaltend, Xen. An. 1, 8, 15. Auch τὴν διήγησιν, abbrechen, Pol. 7, 12, 1; D. Hal.; mit u. ohne γνώμην = seine Meinung zurückhalten, Anstand nehmen, zögern, App. Mithrid. 15 u. a. Sp., περί τινος, in Zweifel über Etwas sein. – 21 med. nebst perf., plusqpf. u. aor. II act. – a) sich darüber, darauf stellen, darauftreten, 609; ἐπέστη βηλῷ ἐπὶ λιϑέῳ, er trat auf die Schwelle, 23, 201; πετρίνοις ἐπιστὰς βάϑροις Eur. El. 706; Xen. Equ. 4, 3; ἐπεὶ δ' ἐπὶ τὰς τελευταίας σχεδίας ἐπέστησαν Pol. 3, 46, 8; übh. sich auf der Oberfläche, auf Etwas befinden, Hippocr.; τὸ ἐπιστάμενον τοῦ γάλακτος, was oben auf der Milch schwimmt, Her. 4, 2. – Auch = simplex, οὗ νῦν ἀνδριὰς αὐτοῦ ἐφέστηκε ξιφήρης Plut. Cat. min. 72. – Uebertr., als Wächter, Aufseher, Befehlshaber worüber gesetzt sein, einer Sache vorstehen, ἄνδρα δημότην μηδὲν δικαιοῦν τῶν ἐφεστώτων κλύειν Soph. Ai. 1072; προβατίοις ἐφεστάναι Ar. Vesp. 955; αἱ ἐπὶ τούτων ἐφεστηκυῖαι ἀρχαί Plat. Rep. V, 460 b; ἐπειδάν τις ὑμῖν μὴ ἐφεστήκῃ Conv. 174 b; πειϑαρχεῖν τοῖς ἐφεστηκόσι Xen. Mem. 3, 5, 19, wie οἱ ἐπεστεῶτες Her. 2, 148. 7, 117; οἱ ἐπὶ τῆς πολιτείας ἐφεστηκότες Dem. 19, 298; Sp.; – c. gen., ὅ σοι ϑεοῦ χρημάτων ἐφέστασαν Eur. Andr. 1099; – μόχϑοι ἐφεστῶτες, auferlegt, Soph. Tr. 1160. – b) daneben, dabei stehen, herzutreten; πυκνοὶ ἐφέστασαν ἀλλήλοισιν, dicht an einander, Il. 13, 133; im feindlichen Sinne, 15, 703, vgl. 5, 624; ἐφεσταότες παρὰ τάφρῳ 12, 199; ϑύρῃσιν ἐφέστατο 11, 644; Od. 1, 120; παννυχίη γάρ μοι Πατροκλῆος ψυχὴ ἐφεστήκει Il. 23, 106; bevorstehen, νῦν δ' ἔμπης γὰρ κῆρες ἐφεστᾶσιν ϑανάτοιο 12, 326; οὐ μὴν ἀκόμπα στός γ' ἐφίσταται πύλαις Aesch. Spt. 520, mit Prahlen naht er den Thoren feindlich; τὼ δ' ἐφέστατον πέλας Soph. El. 1392; οἷοι νῦν ἐφεστᾶσι σκοποί Ai. 925; τίνες ἐφεστᾶσι δόμοις Eur. Phoen. 284; ἧς ἐφέστηκας πύλας Suppl. 1009; in Prosa, ἐπεὶ ἐπὶ τῇ πόλι ἐπέστησαν, zu der Stadt gekommen waren, Her. 4, 203; οἱ ἐπεστεῶτες, die Dabeistehenden, 1, 59. 4, 84; ἐπέστησαν τοῖς βουλευταῖς Thuc. 8, 69; ὁ ἀντίδικος ἐφέστηκε, steht dabei, Plat. Theaet. 172 e; ἐπὶ τοῖς τοῦ ἀγαϑοῦ προϑύροις ἐφεστάναι Phil. 64 c; c. acc., ἐπιστῆναι ἐπὶ τὰς ϑύρας, hinzutreten, Conv. 212 d; vgl. noch πρὶν ἂν τέλος ἐπιστήσηται καλόν Legg. VII, 802 a; εἰς τοὺς ὄχλους, unter die Menge treten, Isocr. 18, 9; Δημοσϑένης ἐπέστη τῶν ἄλλων κατήγορος, trat als Ankläger auf, Aesch. 3, 79; mit der Nebenbedeutung des Plötzlichen, wie ἐξαίφνης ἐπιστὰς τοῖς γιγνομένοις Isocr. 8, 41; ἐφίσταται αὐτοῖς Ἥφαιστος, überrascht sie, Luc. D. D. 17, 1; so bes. von Erscheinungen der Götter, der Träume u. ä., πρίν μοι τύχη τοιάδ' ἐπέστη, ehe mich ein solches Geschick traf, Soph. O. R. 777; εὕδοντι ἐπέστη ὄνειρος Her. 1, 34, oft; ὡς ἂν ἕκασται αἱ μεταβολαὶ τῶν ξυντυχιῶν ἐφιστῶνται Thuc. 3, 82. – c) an Etwasgehen, an eine Arbeit, aufmerksam sein auf Etwas; σφαγῇ Eur. Andr. 548; ἐπὶ ταῦτα ἐπέστην Dem. 18, 60; bei Isocr. 10, 29 ist ἐπιστὰς ἐπὶ τὰ Θησέως ἔργα καὶ λέγειν ἀρξάμενος περὶ αὐτῶν verbunden; ἐπὶ τὸν τόπον, an den Punkt gekommen sein, Pol. 4, 40, 1; τοῖς καιροῖς 3, 118, 11. – d) stehen bleiben; κἀγὼ ἐπιστὰς περιέμεινα, ich blieb stehen u. wartete, Plat. Conv. 172 a; ἐφιστάμενος Xen. An. 2, 4, 26, Halt machend; Pol. 1, 46, 11; μικρὸν ἐπιστὰς ἀποϑνήσκει, kurz darauf stirbt er, Luc.; – auch τοῦ πλοῦ, in der Fahrt innehalten, Thuc. 2, 91.
-
49 εφιστημι
ион. ἐπίστημι (fut. ἐπιστήσω, aor. ἐπέστησα - тж. med., pf. ἐφέστηκα; для непереход. знач.: praes. ἐφίσταμαι, fut. ἐπιστήσομαι, aor. 2 ἐπέστην, pf. ἐφέστηκα)1) ставить, устанавливать, класть(τὸν κύλινδρον τῷ τάφῳ Plut.; οἱ λέβητες ἐπεστεῶτες Her.)
2) надстраивать, возводить(τεῖχος τείχει Thuc.; χελώνην ἐπὴ τῇ φρεατίᾳ Xen.)
3) воздвигать(πύργους ἐπὴ τῶν γεφυρῶν Plat.)
ἥ ἐκ μέσου ἐπισταθεῖσα ὀρθή Arst. — восстановленный из середины (основания) перпендикуляр4) расставлять, размещать(ἱππέας κύκλῳ τὸ σῆμα Her.; ὅρους ἐπὴ τέν οἰκίαν Dem.; τὰς ἱππηγοὺς ἐπί τινι Polyb.)
ἐπιστήσασθαι φρουρούς Xen. — расставить вокруг себя стражу5) приставлять, присоединятьτῷ βίῳ τῷ βεβιωμένῳ τέν μοῖραν ἐπιστήσειν πρέπουσαν Plut. — увенчать прожитую жизнь славным концом;
τέλος ἐπιστήσασθαι Plut. — положить конец6) нагонять, наводить, причинять(λοι μικήν τινα πολέμου διάθεσίν τινι Polyb.; κατάπληξίν τινι Diod.)
7) ставить (во главе), назначать(λοχαγούς Xen., δεσπότας καὴ ἄρχοντάς τινι, στρατηγὸν στρατοπέδῳ Plat. τινὰ ἐπὴ συμμάχων Polyb.; τινὰ ποιεῖν τι Arst.)
ἐ. τινὰ τέλει τινί Aesch. — возложить на кого-л. что-л.;ἐ. τινὰ ἐπιμελεῖσθαί τινος Isocr. — возложить на кого-л. заботу о чем-л.;ἐ. τινὰ τοῖς πράγμασι Isocr. — поставить кого-л. во главе дел;ἐπισταθεὴς τῇ περὴ τὸ σιτικὸν οἰκονομίᾳ Plut. — уполномоченный ведать продовольственным снабжением8) приставлять, назначать(ἐπὴ τοῖς παισὴ παιδαγωγοὺς θεράποντας Xen. и τοῖς παισὴ διδασκάλους Aeschin.; τινὰ φύλακά τινι Aesch., Plat., Plut.; κύνα ἐπὴ ποίμνην φυλάττειν Dem.)
9) (тж. ἐ. τέν γνώμην Isocr., τέν διάνοιαν Arst. и τὸν νοῦν Diod.) обращаться мыслью, уделять внимание, размышлять(κατά τι Isocr., περί τινος и περί τι Arst. и τινί Arst., Diod.)
10) останавливать, задерживать(τὸ στράτευμα Xen.; τέν ὁδόν Diod.; τέν φυγήν Plut.)
τὸν λόγον ἐπιστήσας Plut. — прервав свою речь;ἐ. τινὰ ἐπί τι Polyb. — останавливать чьё-л. внимание на чем-л.11) устанавливать, вводить(τὸν νόμον Arst.)
ἐ. τινὴ ἀγῶνα ἱππικόν Her. — учредить в честь кого-л. конные состязания12) устраивать, замышлятьἐφεστὼς σφαγῇ Eur. — задумавший убийство
(δίφρῳ, βηλῷ ἐπὴ λιθέῳ Hom.; πετρίνοις βάθροις Eur.; ἐπὴ τὰς σχεδίας Polyb.)
πυκνοὴ ἐφέστασαν ἀλλήλοισι Hom. — (данайцы) стояли сомкнутым строем (ср. 14);τὸ τοῦ γάλακτος ἐπιστάμενον Her. — верхний слой (отстоявшегося) молока, молочные сливки14) стоять сзади, т.е. напирать, теснить(Ἀχαιοὴ ἐφέστασαν ἀλλήλοισιν Hom. - ср. 13)
15) подходить, приближаться, aor. и pf. подойти, (рядом, вблизи) стоять, находиться(πύλαις Aesch.; δόμοις Eur.; ἐπὴ τὰς πύλας и ἐπὴ τῇ πόλι Her.; ἐπὴ τοῖς προθύροις Plat.; εἰς τοὺς ὄχλους Isocr.; τῇ οἰκίᾳ τινός NT.)
ὅ καιρὸς ἐφέστηκε NT. — время настало16) публично выступать(ἐπέστη τῶν ἄλλων κατήγορος Aeschin.)
17) приступать(ἐπί τι Dem.)
18) останавливаться(ἐπιστήσας εἶπε Xen.)
ἐπορεύετο ἄλλοτε καὴ ἄλλοτε ἐφιστάμενος Xen. — он продвигался, делая от времени до времени остановки;περὴ οὖ ὅ λόγος ἐφέστηκε Arst. — то, на чем остановилось (наше) рассуждение;βραχὺ προπλεύσας ἐπέστη Polyb. — немного проплыв, он остановился;ἐπιστῆναι ἐπὴ τὰς θύρας Plat. — остановиться в дверях;τῶν νεῶν τινες ἐπέστησαν τοῦ πλοῦ Thuc. — некоторые из кораблей задержали свой ход;μικρὸν ἐπιστὰς ἀποθνήσκει Luc. — спустя короткое время, он умирает19) быть приставленным для охраны или наблюдения, стоять во главе(χρημάτων Eur.; προβατίοις Arph.; ἐπὴ τῆς πολιτείας Dem.)
οἱ ἐπεστεῶτες Her., ἐφεστηκότες Xen., Dem. и ἐφεστῶτες Arst. — начальники, власти20) являться, приключатьсяεὕδοντι ἐπέστη ὄνειρος Her. — спящему (Крезу) приснился сон;
πρίν μοι τύχη τοιάδε ἐπέστη Soph. — прежде чем со мной приключилось это событие -
50 υπερβαλλω
эп.-ион. тж. ὑπειρβάλλω, ион. ὑπερβαλέω тж. med.1) перекидывать дальшеὑ. τι Hom. — перебрасывать (копье) через что-л.;
δουρὴ ὑπερβαλεῖν τινα Hom. — победить кого-л. в копьеметании2) выбегать дальше, забегать вперед(οἱ κύνες ὑπερβάλλουσι Xen.)
3) опережать, перегонятьὑπερβαλεῖν φρυάγμαθ΄ ἱππικά Soph. — промчаться мимо храпящих коней (соперника);
ὑ. τοῖς χρήμασι Her. — предлагать все большую цену;4) переходить, пересекать(γῆς ὅρους Eur.; τὰς Ἄλπεις Plut.)
5) обходить, миновать(τέν ἄκραν Thuc.)
6) переходить, вступать, проникать(ἐς τέν Μακεδονίην Her.)
ὑ. κατὰ λόφους ἐκ τοῦ ἐναντίου Xen. — занимать обратные скаты холмов7) литься через край, разливатьсяοἱ λέβητες ἔζεσαν καὴ ὑπερέβαλον Her. — котлы закипели, и (вода) полилась через край;
ἢν ὑπερβάλῃ πόντος Eur. — когда разбушуется море8) наводнять, затоплять(ὅ ποταμὸς ὑπερέβαλε τὰς ἀρούρας Her.)
9) выходить за пределы, переходить меруδέδοικα μή σου γλῶσσ΄ ὑπερβάλῃ κακοῖς Eur. — боюсь, не сказал бы с горя твой язык лишнего;
ὑ. τῇ μοχθηρίᾳ Plut. — не знать меры в своей порочности;ὑπερβαλλόντων τῶν κακῶν Thuc. — ввиду множества бедствий;ὑ. τῇ φιλοτιμίᾳ τὸν καιρόν Plut. — быть безрассудно честолюбивым;ὅ ἥλιος ὑπερβάλλων Her. — беспощадно палящее солнце10) преобладать, перевешиватьὑ. πρός τι Arst. — преобладать (численно) над чем-л. (ср. 13)11) тж. med. превосходить, превышатьὑ. τινά τινι Xen., Plat.; — превосходить кого-л. чем-л. (в чём-л);
μήθ΄ ὑ. μητ΄ ἀπολείπειν Hes. — не быть ни выше, ни ниже;τὸ τέν τοῦ μετρίου φύσιν ὑπερβάλλον καὴ ὑπερβαλλόμενον ὑπ΄ αὐτῆς Plat. — превышение естественной нормы и превышаемое ею, т.е. отклонения от нормы в ту и другую сторону;τὰ ὑπερβάλλοντα τὰ ἱκανά Xen. — излишества;ὑπερβαλεῖν τὸν χρόνον Xen. — просрочить время;ἔτεα εἴκοσι καὴ ἐκατὸν ὑ. Her. — жить дольше 120 лет;πλήθεϊ ὑπερβαλλόμενος Her. — обладая численным превосходством12) med. одолевать, осиливать(τινα Her.; μάχῃ ὑπερβαλεῖν τινα Eur.)
13) выдаваться, отличатьсяἙλλήνων ὑπερεβάλοντο ἀρετῇ Λακεδαιμόνιοι Her. — среди греков отличались (своей) храбростью лакедемоняне14) med. откладывать, медлитьὑπερβάλλεσθαί τι Her. — откладывать что-л., медлить с чем-л.;
ἢν ὑπερβάλωνται κείνην τέν ἡμέραν συμβολέν μέ ποιεύμενοι Her. — если (персы) проведут этот день без сражения;εἰσαῦθις ὑπερβαλέσθαι Plat. — отложить до другого раза - см. тж. ὑπερβάλλων -
51 υπαγορεύω
μετ.1) диктовать (тж. перен.);υπαγορεύω τούς όρους — диктовать условия;
2) перен. подсказывать; побуждать, толкать;του το υπαγόρεψε η συνείδηση του так ему подсказала совесть; ποιοί λόγοι σού υπαγόρευσαν...; что тебя толкнуло...?, что тебя побудило...? -
52 προσλαμβάνω
A- λήψομαι X.An.7.3.13
: [tense] aor.προσέλᾰβον Id.Mem.3.14.4
: [tense] pf.- είληφα Id.An.7.6.32
, [dialect] Ion.- λελάβηκα Eus.Mynd. 51
:— take or receive besides or in addition, get over and above, ἄρτον προσέλαβε (sc. τῷ ὄψῳ) X.Mem. l.c.; πρὸς τοῖς παροῦσιν ἄλλα [κακά] A.Pr. 323; ;π. αἰσχύνην Th.5.111
;ἐμπειρίαν Id.6.18
;ὧν μάλιστα δεόμεθα And.3.23
;δόξαν γελοίαν ἡμῖν X.Smp.4.8
;ἄλλην εὔκλειαν πρὸς ἐκείνοις Id.An.7.6.32
; μισθόν ib.7.3.13;λόγον τῇ ἀληθεῖ δόξῃ Pl.Tht. 207c
;δωρειάς D.19.147
;παιδείαν Id.61.42
; παιδεύματα [S.] Fr.1120.4; ; in tmesi,τοῦτο πρὸς ζητεῖς λαβεῖν Men.Epit. 132
; : abs., make gains, D.2.7; make progress, Lib. Or.54.16:—[voice] Pass., τὸ προσειλημμένον what has been gained, opp. τὸ ἀπολειπόμενον, Plu.2.77c.2 take in, add an area to a building site, PCair.Zen.193.6 (iii B.C.):—Math., τὸ ποτιλαμβανόμενον orποτιλᾱφθὲν χωρίον Archim.Spir.Praef.
; προσλαβών, plus, opp. λιπών, minus, Apollon.Perg.Con.3.12.b προσλαβών, multiplied by.., Archim.Sph.Cyl.2.8.2:—[voice] Pass., κοινοῦ -ληφθέντος λόγου if the ratio be multiplied into both, Papp.164.22.c in Music, ὁ προσλαμβανόμενος [τόνος] the added note at the bottom of the scale, Ph.1.111, Plu.2.1028f, etc.3 c. acc. pers., take to oneself as one's helper or partner, , cf. A. Pr. 219, E.Med. 885, Hipp. 1011;ἱππέας καὶ πελταστάς X.Cyr.1.4.16
;πόλεις τὰς μὲν βίᾳ τὰς δ' ἑκούσας Id.HG4.1.1
;τινὰς τῶν πολιτῶν D. 15.14
; ; π. ἀδελφοὺς τοῖς παισί, by a second marriage, X.Lac.1.9: with a second acc., π. τινὰ σύμμαχον Id.An.7.6.27, cf. Lys.26.16:—[voice] Med.,πόλεις προσλαβέσθαι Plb.1.37.5
;μισθοφόρους Plu.Pel.27
; π. τινὰ συνεργόν, κοινωνόν, PFay.12.10 (ii B.C.), PAmh.100.4 (ii/iii A.D.); of admitting into the army,π. τὸν.. μου ἀδελφὸν.. εἰς τὴν Δεξειλάου σημέαν UPZ14.21
(ii B.C.); προσλαβέσθαι γνώμην τινός get his vote besides, Plb.3.70.2:—[voice] Pass., admitted, enrolled,PTeb.
61 (a).2, cf.31,al. (ii B.C.).b [voice] Med., appropriate neighbouring land,π. τῇ ἑαυτοῦ οἰκίᾳ ψιλοὺς τόπους Sammelb.5954.5
(i A.D.), cf. BGU1060.17 (i B.C.).4 in Logic, add by apposition, , cf. Id.APr. 58b27 ([voice] Pass.); assume as minor premiss, Stoic.2.85, Muson. Fr.1p.2H., Procl.in Prm.p.855S.; cf. πρόσληψις.5 borrow,τι κερμάτιον Men.Her.32
;ἡ σελήνη φέγγος ἴδιον οὐκ ἔχει, ἀλλ' ἀπὸ τοῦ ἡλίου προσλαμβάνει Eudox. Ars 11.15
.II take hold of,με π. κουφίσας S.Tr. 1025
(lyr.); π. τὸν ἀγωγέα βραχύτερον shorten the rein, Stratt.52:—[voice] Med., take hold of, c. gen., Ar.Ach. 1215 sq., Lys. 202; .2 fasten, Hp. Art.78, Arist.PA 670a14; καταδεῖν καὶ π. v.l. in Thphr.HP6.2.2:—[voice] Pass., δεσμοῖς π. Arist.PA 654b27, cf. HA 497a22; to be enveloped, Ruf.Anat.32.3 lend a hand, help, X.An.2.3.11 and 12;π. τινί
help, assist,IG
12.374.54, cf. Ar. Pax 9 ([voice] Med.); τῆς ἀποκρίσεως ὑμῖν.. π. help you to find an answer, Pl.Lg. 897d; οἱ ποταμοὶ π. τῇ θαλάττῃ co-operate with.., Str.2.5.17, cf. 11.4.2, 13.1.1:—[voice] Med., προσελάβετο τοῦ πάθεος he was partly the author of what befell, cj. for - εβάλετο in Hdt.8.90:— [voice] Pass., π. ὑπό τινος to be aided by.., Vett.Val.58.16.III προσείληφασιν have learnt, believe, ὅτι.. f.l. for προσυπ- in Dsc.2.141.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προσλαμβάνω
-
53 χηλή
2 of oxen and the like , cloven hoof,χηλαὶ ποδῶν Id.Ba. 619
(troch.), cf. A.R.2.667; , cf. PA 655b4, 663a29; of Chimaera, E.El. 474 (lyr.).3 crab's claw, Arist.HA 527b5, PA 684a27;ὅ τι ἂν λάβῃ, προσάγεται πρὸς τὸ στόμα τῇ δικρόᾳ χηλῇ καθάπερ οἱ καρκίνοι Id.HA 590b25
: hence,b Astron., Χηλαί, αἱ, the claws of the Scorpion, i.e. the constellation Libra, Arat.89, 232, al., Ptol.Tetr.24, etc.4 poet. pl., talons of a bird, A.Pers. 208, S.Ant. 1003, E. Ion 1208; of the Sphinx, Id.Ph. 808 (lyr.), 1025 (lyr.); of a wolf's claws, Theoc.Ep.6.4, cf. E.Hec.90 (lyr., expld. by Hsch. = γνάθος).II breakwater, formed of stones laid at the base of a sea-wall, mostly in pl., Th.1.63 (ubi v. Sch.), 7.53, X.An.7.1.17;αἱ χ. τοῦ λιμένος D.S.13.78
, cf. D.C.74.10; sg., D.S. 3.44;ἐπαιγιαλῖτις χ. AP10.8
(Arch.).2 spur of a mountain or ridge of rocks answering a like purpose,χ. γὰρ τοῦ Πειραιῶς ἡ Ἠετιωνεια Th.8.90
, cf. Plu.Sol.9, Anon. ap. Suid. s.v. χ. ὄρους.1 in surgery, forked probe, Hp.Morb. 2.33.2 notch of an arrow, Hero Bel.111.1, Hsch. s.v. γλυφίδες; but also (pl.) the claws composing the hook ([etym.] χείρ), Hero ib.2; also the claws or arms of the σκορπίος v, Vitr.10.10.4, 10.11.7.3 rims of the eyelids, Ruf.Onom.20.5 net, plait, Hsch. s.v. χηλευτὰ κράνη. -
54 στήλη
στήλη, ἡ, dor. στάλα, eine emporstehende Säule, bes. von Stein; dah. Bild der Festigkeit, ὥςτε στήλην ἀτρέμας ἑσταότα, Il. 13, 437; ein Pfeiler zum Aufrechthalten, Stütze, 12, 259; Ἡρακλέος στῆλαι, die Säulen des Herakles, Pind. Ol. 3, 44 I. 3, 30. – Bes. Grabsäule, säulenförmiger Grabstein; ὥστε στήλη μένει ἔμπεδον, ἥτ' ἐπὶ τύμβῳ ἀνέρος ἑστήκει τεϑνηότος, Il. 17, 434; τύμβῳ τε στηλῃ τε, 16, 457, vgl. 675. 11, 371 Od. 12, 14; Her. 2, 102. 4, 87; übertr., στάλαν ϑέμεν, ein Denkmal setzen, im Liede, Pind. N. 4, 81; Plat. Legg. IX, 873 d μήτε στήλαις, μήτε ὀνόμασι δηλοῠντας τοὺς τάφους; Xen. Cyr. 7, 3, 16. – Die Säule am Ende der Rennbahn, um welche man beim Wettfahren herumbiegen mußte; λανϑάνει στήλην ἄκραν παίσας, Soph. El. 734; ὑπ' αὐτὴν ἐσχάτην στηλην ἔχων, 710; so ist auch zu erkl. Lys. bei Ath. XIII, 612 c περὶ τοῠτον τὸν κάπηλον ὡς περὶ στήλην διαφϑείρονται, wo es nicht »Klippe im Meer« zu übersetzen ist. – Uebh. jede von Staatswegen aufgerichtete Säule mit einer Inschrift, Gesetze, Verordnungen, Raths- u. Volksbeschlüsse enthaltend; vgl. Ar. Ach. 727, ἐγὼ δὲ τὴν στήλην, καϑ' ἣν ἐσπεισάμην, μέτειμ', ἵνα στήσω φανερὰν ἐν τἀγορᾷ, u. Av. 1050, ἐὰν μὴ δέχηται κατὰ τὴν στήλην, wo der Schol. erkl. κατὰ τὴν δημοσίαν ἀναγραφήν; Lys. 513 τί βεβούλευται περὶ τῶν σπονδῶν ἐν τῇ στήλῃ παρα γράψαι, u. sonst; Thuc. 5, 56; Grenzsäule, στήλαις διαλαβεῖν τοὺς ὅρους, Dem. 18, 154; vgl. Xen. An. 7, 5, 13; Schand- u. Ehrensäule, Denksäule, στήλας ἱστάναι, Denksäulen errichten, Her. 2, 102. 106. 4, 87; στήλη γεγραμμένη σταϑήσεται, Andoc. 3, 35; ἐν στήλαις ἀναγραφέντες, 1, 51, wo §. 38 καϑέζεσϑαι μεταξὺ τοῠ κίονος, der Säule des Hauses, καὶ τῆς στήλης, ἐφ' ᾑ ὁ στρατηγός ἐστιν ὁ χαλκοῠς steht; μάτην ἐν ταῖς στήλαις ἐστίν, vergeblich ist auf der Säule bekannt gemacht, Isocr. 4, 176. – Vgl. über die χαλκῆ στήλη auf der Akropolis, Lycurg. 117, auf welcher die ἀλιτήριοι καὶ προδόται aufgeschrieben wurden, Funkhänel in der Zeitschrift für Alterthumswissenschaft 1841 Nro. 37; ἐν στήλῃ γεγραμμένα, Plat. Critia. 119 c; κατὰ τοὺς ἐν τῇ στήλῃ νόμους, 120 a; στήλη περὶ τῆς συμπολιτείας, Pol. 2, 41, 12, wie στήλης προγραφείσης συνεπολιτεύετο μετὰ τῶν Ἀχαιῶν ἡ Σπάρτη, 25, 2, 1; dah. παραβαίνειν τοὺς ὅρκους, τοὺς νόμους, τὰς στήλας, 26, 1, 4.
-
55 δια-λαμβάνω
δια-λαμβάνω (s. λαμβάνω), 1) auseinander nehmen, trennen, theilen; τὸν ποταμὸν εἰς διώρυχας Her. 1, 202; ποταμὸς διαλελαμμένος πενταχοῦ 3, 117; τὸν ἀριϑμὸν πάντα δίχα δ. Plat. Polit. 147 e; Phil. 23 c u. öfter; ἐνιαυτοῖς καὶ μησὶ διειλημμένα Legg. X, 886 a; αἱ πολιτεῖαι τοὺς Ἕλληνας διειλήφασι Isocr. 4, 16; öfter bei Xen., wie Cyr. 4, 1, 14; εἰς εἴδη, Arist rhet. 1, 4; dah. = eine Pause machen; ἐνταῦϑα δεῖ ἐν τῷ ἑκὼν διαλαβεῖν λέγοντα Plat. Prot. 346 e; unterbrechen; χώρα χαράδραις διειλημμένη D. Sic.; ϑώρακες διειλημμένοι τὸ βάρος ὑπὸ τῶν τοῦ σώματος μερῶν, Panzer, deren Schwere sich auf die einzelnen Theile des Körpers vertheilt hat, Xen. Mem. 3, 10, 13. Auch wie distinguere, χρώμασι, verzieren, Plat. Phaed. 110 b; vgl. λειμῶνες φυτοῖς διειλημμένοι Luc. patr. enc. 10. – 2) etwas Vertheiltes, seinen Antheil empfangen; κατ' ὀβολὸν τοὺς ἄρτους Dem. 34, 37, v. l. ἐλάμβανον; vgl. Lys. 12, 7. – 3) zwischen beiden Händen, od. bes. in der Fechtersprache, rund um den Leib fassen, διαλαμβάνων τοὺς νεανίσκους ἐτραχήλιζεν Plut. Ant. 33; übh. ergreifen, festhalten, Her. 1, 114. 4, 94; Ar. Equ. 262; Eccl. 1090, wo διαλέλημμαι steht; Plat. Rep. X, 615 e; vgl. Phaed. 81 c; bes. umzingeln, einschließen, τάφρῳ καὶ χάρακι τὰ μεταξὺ τῶν στρατοπέδων Pol. 5. 99, 9; φυλακαῖς τὰς ὁδούς 4, 67; 1, 75; τόπον πύργοις, Dion. Hal., wohin auch τοὺς ὅρους στήλαις, die Gränzen durch Säulen abstecken, gezogen werden kann, Dem. 18, 154. Uebertr. – 4) mit dem Geiste auffassen, τοῖς διανοήμασι, Plat. Legg. VI, 777 a; erwägen, Eur. El. 373; τί δεῖ ποιεῖν, Pol. 4, 25, 1; περί τινος, 18, 28; ὑπέρ τινος, 2. 42, 7; bestimmen, τὸν καιρόν, 15, 5, 2; ἀποστέλλειν, 30, 9 u. a. Sp., die es auch für auseinandersetzen, erklären gebrauchen, z. B. περί τινος, Greg. Cor. p. 7.
-
56 λαγών
λαγών, όνος, ἡ, seltner ὁ, Lob. zu Soph. Ai. 667, jeder hohle, leere Raum, σχίσμα γῆς, Hes.; ὄρους, D. Hal. 3, 24; vgl. Plut. Arat. 22 (nach Ath. VIII, 363 a ἀπὸ τοῦ λαγαροῦ); bes. wie λάπαρα u. κενεών, der vertiefte, hohle Theil des Leibes zwischen Kreuz, Rippen u. Hüften, die Weichen, Dünnen, vgl. Arist. H. A. 1, 13 g. E.; selten im sing., wie Eur. Hec. 559; gew. plur., παίει σιδήρῳ λαγόνας I. T 298; τὰς λαγόνας σπόδει, Ar. Ran. 662; sp. D.; ὑπὸ λαγόνας τε καὶ ἰξύν, Theocr. 25, 246; bes. von Hafen u. Hunden, Xen. Cyn. 4, 1. 5, 10 u. A.; – τὸν λαγόνων μόχϑον, von der Frau, Agath. 83 (VII, 574). Uebh. Raum, Bauch eines Gefäßes, λαγόνες φαρέτρης, Leon. Al. 11 (VI, 326). Vom Töpfer sagt Eubul. bei Ath. XI, 471 e ἔτευξε κοίλης λαγόνος εὐρύνας βάϑος. – Bes. auch von dem Grabe, τύμβος – λαγόνεσσι Σεβήραν – ἔχων Ep. ad. 748 ( App. 104); Gregor. oft (VIII, 197 ff.).
-
57 ἐπ-εργάζομαι
ἐπ-εργάζομαι (s. ἐργάζομαι), (Land auf fremdem Gebiete, fremdes Eigenthum widerrechtlich) bearbeiten, bestellen, τὰ τοῦ γείτονος ὑπερβαίνων τοὺς ὅρους Plat. Legg. VIII, 843 c; vom Bebauen des heiligen Gebietes durch die Amphissäer, Aesch. 3, 113; vgl. Lys. 7, 24. 29, was 25 ἐργάζεσϑαι τὰ περὶ τὰς μορίας χωρία ist; ἐπ. ἀλλ' οὐ δημόσια Arist. rhet. 1, 13. Ohne solche Nebenbeziehungen, Luc. Tim. 37 u. a. Sp. – Bei Paus. 3, 17, 3 u. oft, ἐπείργασται τῷ χαλκῷ πολλὰ τῶν ἄϑλων, sie sind darauf gearbeitet.
-
58 ὑπερ-βαίνω
ὑπερ-βαίνω (s. βαίνω), 1) darübergehen; – a) räumlich überschreiten, übersteigen; τεῖχος, Il. 12, 468; οἱ μὲν τεῖχος ὑπέρβασαν, = ὑπερέβησαν, 469; ὅϑ' ὑπέρβη λάϊνον οὐδόν, Od. 8, 80. 16, 11; οὐχ ὑπερβαίνουσι τείχη ϑεοί, Eur. Bacch. 653, u. öfter; τοὺς οὔρους, Her. 6, 108; οὔρεα, 4, 25; von Flüssen, über die Ufer treten, ἐς τὴν χώρην, ἐς τὰς ἀρούρας, 2, 13. 14; πάντες ἐξελϑεῖν καὶ ὑπερβῆναι τὰ τείχη, Thuc. 3, 20; τοὺς ὅρους, Plat. Legg. VIII, 143 c; – auch mit dem gen., τοῦ πύργου, Her. 3, 54; vgl. Eur. Ion 220. – b) übertreten, z. B. ein Gesetz, νόμους, Soph. Ant. 445. 477; absolut, fehlen, sündigen, ὅτε κέν τις ὑπερβήῃ καὶ ὁμάρτῃ, Il. 9, 501; vgl. Soph. ὅστις δ' ὑπερβὰς ἢ νόμους βιάζεται, Ant. 659; ὑπερβαίνοντες καὶ ἁμαρτάνοντες, Plat. Rep. II, 366 a; τὰς συνϑήκας, Pol. 3, 26, 4. – c) unbeachtet lassen, übergehen, τί, Her. 3, 89; Plat. Crat. 415 c Tim. 54 a; Dem. u. Folgde. – 2) darüber hinausgehen, übertreffen, besiegen; absolut, Theogn. 1009; Eur. Alc. 1080; τινά τινι, Einen worin, πάσῃ πάντας ἀνϑρώπους ὑπερβεβηκότες ἀρετῇ, Plat. Tim. 24 d; Sp., wie Pol. 12, 13, 1. 33, 12, 10. – 3) darüberstehen, zum Schutze, vertheidigen, τινί, τεκέεσσιν ὑπερβεβαῶτα, Opp. Hal. 1, 710. – 4) trans., im aor. I., Etwas darüber wegsetzen, tragen, heben, ὑπερβησάτω τὴν κνήμην ἐπὶ τὰς δεξιὰς πλευράς, den Schenkel über das Pferd weg an die rechte Seite setzen, Xen. Equit. 7, 2.
-
59 ορος
I.ион. οὐρός, Arst., Plut. ὀρρός ὅ1) молочная сыворотка, пахтанье Hom., Arst.2) водянистая часть, жижа(ὀ. φλέγματος Plat.; ὀ. σπερματικός Plut.)
II.III.ион. οὖρος ὅ1) межевой знак, межа(ἀρούρης Hom.)
2) граница, рубежῥεῖθρον ἠπείροιν ὅ. Aesch. — пролив, служащий границей между обоими материками;γῆς ἐπ΄ ἐσχάτοις ὅροις Aesch. — на край света;3) пределы, рамкиγάμου ὅ. ἀπὸ ἑκκαίδεκα ἐτῶν εἰς εἴκοσί (sc. ἐστιν) Plat. — пределы брачного возраста (для девушек) - от шестнадцати до двадцати лет
4) разница, различие(ὅ. χρηστοῖς καὴ κακοῖς, sc. ἀνθρώποις Eur.)
5) мера, норма(τῶν ἀγαθῶν Dem.; τῶν ἀναγκαίων Plat.)
6) муз. (со)отношение, пропорция(οἱ ὅροι τῶν διαστημάτων Plat.)
7) мат. член отношения Arst.8) цель(ὅρον τιθεσθαί τινι Dem.; ὀλιγαρχίας ὅ. πλοῦτός, sc. ἐστιν Arst.)
9) лог. член предложения ( субъект или предикат), терминὅ. μέσος Arst. — средний термин
10) лог. определение (понятия)ἔστι δ΄ ὅ. λόγος ὅ τὸ τί ἦν εἶναι σημαίνων Arst. — определение есть высказывание, обозначающее то, чем предмет является;
Ὅροι — Определения ( приписываемый Платону перечень определений ряда понятии)11) юр. ( в Афинах) таблица с указанием ипотечного долга недвижимостиὅρους τιθέναι ἐπὴ τέν οἰκίαν δισχιλίων (sc. δραχμῶν) Dem. — поместить на доме таблички с указанием его ипотечной задолженности в 2000 драхм
-
60 ίσος
η, ο[ν] см. ίσιος;ίσος δρόμος — прямая дорога;
ίσα δικαιώματα равные права;οι πολίτες είναι ίσοι προ τού νόμου граждане равны перед законом:θεωρούμαι ίσος — равняться, уравниваться (с кем-чем-л.);
είμαι ίσος με κάποιον — быть равным кому-л.;
φέρομαι σαν ίσος προς ίσον — относиться как к равному;
§ ανταποδίδω τα ίσα мстить, отплачивать тем же;είναι ίσο мат. равно, равняется; εξ ίσου поровну; όλοι πήραν εξ ίσου все получили поровну; με ίσους όρους на равных основаниях
См. также в других словарях:
διαστολή του σύμπαντος — Κοσμογονική υπόθεση η οποία είναι παγκοσμίως αποδεκτή σήμερα από όλους σχεδόν τους αστρονόμους. Σύμφωνα με τη θεωρία αυτή, τα εξωγαλαξιακά νεφελώματα παρουσιάζουν υψηλές ταχύτητες απομάκρυνσης, οι οποίες είναι τόσο μεγαλύτερες όσο μεγαλύτερη… … Dictionary of Greek
Η Διώρυγα του Σ — Τεχνητός υδάτινος δρόμος με διαδρομή 161 χλμ. μέσα από τον ομώνυμο ισθμό, συνδέει τη Μεσόγειο (Ατλαντικός ωκεανός) με την Ερυθρά θάλασσα (Ινδικός ωκεανός). Σχέδια για τη σύνδεση των δύο θαλασσών χρονολογούνται από τη δεύτερη π.Χ. χιλιετία και… … Dictionary of Greek
Αδόλφος του Νασάου — (1255 – 1298). Αυτοκράτορας της Αγίας Ρωμαϊκής αυτοκρατορίας του γερμανικού έθνους (1292 98). Γιος του κόμη του Νασάου Βάλραμ B’. Την άνοδό του στον θρόνο υποστήριξαν οι εκλέκτορες της περιοχής του Ρήνου, αφού προηγουμένως αποδέχτηκε όλους τους… … Dictionary of Greek
Άκερμαν, συνθήκη του — Συνθήκη που υπογράφηκε στην πόλη Άκερμαν της Ουκρανίας (νεότερη ονομασία Μπιέλγκοροντ Ντιεστρόγσκι), στις 7 Οκτωβρίου 1826, από τη Ρωσία και την Τουρκία. Η συνθήκη υποχρέωνε την Τουρκία να εφαρμόσει τους όρους της συνθήκης ειρήνης του… … Dictionary of Greek
Μακεδονία — Ιστορική γεωγραφική περιοχή (34.203 τ. χλμ., 2.424.764 κάτ.) της Βόρειας Ελλάδας, της οποίας καταλαμβάνει το μεγαλύτερο μέρος. Εκτείνεται μεταξύ της οροσειράς της Πίνδου στα Δ, που τη χωρίζει από την Ήπειρο, και του ποταμού Νέστου στα Α, που τη… … Dictionary of Greek
Ηνωμένες Πολιτείες της Αμερικής — Επίσημη ονομασία: Ηνωμένες Πολιτείες της Αμερικής Συντομευμένη ονομασία: ΗΠΑ (USA) Έκταση: 9.629.091 τ. χλμ Πληθυσμός: 278.058.881 κάτ. (2001) Πρωτεύουσα: Ουάσινγκτον (6.068.996 κάτ. το 2002)Κράτος της Βόρειας Αμερικής. Συνορεύει στα Β με τον… … Dictionary of Greek
Ιορδανία — Επίσημη ονομασία: Χασεμιτικό Βασίλειο της Ιορδανίας Έκταση: 92.300 τ. χλμ. Πληθυσμός: 5.307.470 (2002) Πρωτεύουσα: Αμμάν (1.415.000 κάτ. το 1999)Κράτος της νοτιοδυτικής Ασίας, στη Μέση Ανατολή. Συνορεύει στα Δ με το Ισραήλ και τη Δυτική Όχθη… … Dictionary of Greek
Σινά — Χερσόνησος της Αιγύπτου, που βρίσκεται μεταξύ των κόλπων του Σουέζ και της Άκαμπα. Έχει έκταση 65 000 τ. χλμ. και στο μεγαλύτερο μέρος της είναι άνυδρη και άγονη. Ολόκληρο το νότιο τμήμα της αποτελείται από ένα κρυσταλλοπαγή ορεινό όγκο, που… … Dictionary of Greek
Νέα Ζηλανδία — Νησιωτικό κράτος της Ωκεανίας, στον Ειρηνικό ωκεανό, κάτω από τον Τροπικό του Αιγόκερω, ΝΑ της Αυστραλίας.Την επικράτεια της Ν. Ζ. απαρτίζουν τα δύο μεγαλύτερα νησιά (βόρειο νησί και νότιο νησί), το μικρό νησί Στιούαρτ και πολλά μικρότερα νησιά.… … Dictionary of Greek
Γιουγκοσλαβία — Επίσημη ονομασία: Ομοσπονδιακή Δημοκρατία της Γιουγκοσλαβίας Παλαιότερη ονομασία: Ομοσπονδιακή Σοσιαλιστική Δημοκρατία της Γιουγκοσλαβίας Έκταση: 102.173 τ.χλμ Πληθυσμός: 10.656.929 κάτ. (2002) Πρωτεύουσα: Βελιγράδι (1.280.600 κάτ. το 2002)Κράτος … Dictionary of Greek
Ιαπωνία — Επίσημη ονομασία: Αυτοκρατορία της Ιαπωνίας Έκταση: 377.835 τ. χλμ. Πληθυσμός: 126.771.662 (2001) Πρωτεύουσα: Τόκιο (8.130.408 κάτ. το 2000)Νησιωτικό κράτος της ανατολικής Ασίας, χωρίς σύνορα στην ξηρά με άλλη χώρα. Βρέχεται στα Β από την… … Dictionary of Greek