-
1 έρματα
-
2 ἕρματα
-
3 ἕρματα 2
Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > ἕρματα 2
-
4 ἕρμα
ἕρμα, τό, 1) (von ἔρδω, ἐρείδω) die Stütze, bes. diejenigen, welche unter die Schiffe gestellt werden, wenn diese aufs Land gezogen sind, damit sie nicht faulen, νῆα μὲν οἵγε μέλαιναν ἐπ' ἠπείροιο ἔρ υσσαν – ὑπὸ δ' ἕρματα μακρὰ τάνυσσαν Il. 1, 485; ὑπὸ δ' ᾕρεον ἕρματα νηῶν 2, 154; H. h. Apoll. 507; übertr., ἕρμα πόληος, Stütze der Stadt, von Menschen, Il. 16, 449 Od 23, 121, womit Simonds. 85 (XIII, 26) zu vergleichen, der von Periander sagt σήμαινε λαοῖς ἕρμ' ἔχων Κορίνϑο υ. – Der Stützpunkt, Grundlage, τοῠτο οἷον ἕρμα πόλεως ἡμῖν κείσϑω τὰ νῠν Plat. Legg. V, 737 a; ἕρμα τῆς πολιτείας βέβαιον Plut. reip. ger. praec. 18. – In der Rennbahn der Stein, der den Punkt des Auslaufens bezeichnet, ἀφετήριον ἕρμα Philox. ep. (IX, 319). – Der Pfeil heißt bei Hom. μελαινέων ἕρμ' ὀδυνάων, der die Schmerzen begründet, auf dem die Schmerzen gleichsam ruhen, der Träger der Schmerzen, Il. 4, 117, welchen Vers Aristarch verwarf. – Auch der das Schiff niederhaltende, gleichsam stützende Ballast, Ar. Av. 1492; πρὸς τύχην μεγάλην πολὺ πνεῠμα καὶ σάλον ἔχουσαν ἕρματος πολλοῠ καὶ κυβερνήτου μεγάλου δεόμενον Plut. ad. princ. inerud. 5. Aehnl. Arist. von den Bienen, ὅταν δ' ἄνεμος ᾖ μέγας, φέρο υσι λίϑον ἐφ' ἑαυταῖς, ἕρμα πρὸς τὸ πνεῠμα H. A. 9, 40, vgl. 9, 12. – Uebertr., ἕρμα δῖον λαβοῠσα, von einem Gott die Leibesfrucht empfangen habend, Aesch. Suppl. 575. – 2) Klippen, Felsen, Sandbänke, auf die das Schiff auffährt, ἄφαντον Aesch. Ag. 979; übertr., τὸν πρὶν ὄλβον ἕρματι προςβαλὼν Δίκας Eum. 534; κακοὺς δ' ἐφ' ἕρμα στερεὸν ἐκβάλλο υσι γῆς Eur. Hel. 854; in Prosa, Her. 7, 183; μὴ ὥσπερ περὶ ἕρμα περιβάλῃ τὴν ναῠν Thuc. 7, 25, wie Plat. ἐξαίφνης πταίσαντα ὥςπερ πρὸς ἕρματι πρὸς τῇ πόλει Rep. VIII, 553 b; Sp., ἕρματα ὕφαλα D. Hal. 1, 52. – Allgemeiner, Hügel, πρὸς ἕρμα ( conj. für ἕργμα) τυμβόχωστον ἔρχομαι, zum Grabhügel, Soph. Ant. 841; ἕρμα γῆς ἁπαλόν, eine Stelle von weichem Grunde, App. B. C. 5, 101; – ἕρματα τῶν ϑεμελίων, die Ruinen, D. Sic. 5, 70. – 31 ( εἴρω) nur im plur., Ohrringe, Ohrgehänge, Il. 14, 182 Od. 18, 297. Vgl. ὅρμος. – Uebh. Bande, Fessel, Ael. H. A. 17, 25. 37. – Vgl. Buttm. Lexil. I p. 111 – 115.
-
5 ερμα
I- ατος τό1) подпора, стойка2) столбἀφετήριον ἕ. Anth. — стартовый столб ( на ристалищах)
3) перен. устой, опора, столп, основание(πόληος Hom., Plat.; πολιτείας Plut.)
ἕρματα τῶν θεμελίων Diod. — капитальные стены4) досл. основание, причина, перен. источникἰός, ἕ. ὀδυνάων Hom. — стрела, причина страданий
5) балласт, груз Arph., Plut.λίθον ἕ. φέρειν Arst. — нести для устойчивости камень
6) бремя, плод чрева7) утес, подводная скала Aesch., Her., Plat., Plut.περὴ ἕ. τέν ναῦν περιβάλλειν Thuc. — направить корабль (наскочить) на подводный камень
8) холм, курган(ἕ. τυμβόχωστον Soph. - v. l. ἔργμα)
II -
6 ἕρμα
A prop, support: in pl., of the props used to keep ships upright when hauled ashore,νῆα..ἐπ' ἠπείροιο ἔρυσσαν ὑψοῦ ἐπὶ ψαμάθοις, ὑπὸ δ' ἕρματα μακρὰ τάνυσσαν Il.1.486
, cf. 2.154: metaph., of men, ἕ. πόληος prop or stay of the city, 16.549, Od.23.121, Epigr.Gr. 452.11 ([place name] Syria); τοῦτο..οἷον ἕ. πόλεως κείσθω as a foundation for the city, Pl.Lg. 737b;ὥσπερ ἕ. τῆς πολιτείας βέβαιον Plu.2.814c
;ἕ. ἐχέγγυον [ἑταιρίας] D.C.Fr.40.15
;ὥσπερ ἕρματος ἀεὶ δεόμενοι τῆς τροφῆς Gal.19.208
.2 sunken rock, reef, Alc.Supp.26.6, Hdt.7.183, Th. 7.25, E.Hel. 854;ἄσημα ἕ. Anacr.38
;ἄφαντον ἕ. A.Ag. 1007
(lyr.), cf.Eu. 564 (lyr.);ἕ. ὕφαλα D.H.1.52
; ἕ. γῆς ἁπαλόν a soft bank of mud, App.BC5.101.3 cairn, barrow,πρὸς ἕρμα τυμβόχωστον..τάφου S.Ant. 848
(lyr., nisi leg. ἕργμα); Ἑρμᾶν ἀφετήριον ἕρμα starting-post, AP9.319 (Philox.); ἕρματα τῶν θεμελίων ruins of the foundations, D.S.5.70.4 that which keeps a ship steady, ballast, Plu.2.782b; of stones with which cranes and bees were supposed to steady themselves in their flight, Arist.HA 597b1, 626b25;μετὰ τῶν γεράνων ἀναχωρῶ πάλιν, ἀνθ' ἕρματος πολλὰς καταπεπωκὼς δίκας Ar.Av. 1429
: metaph.,τῆς ψυχῆς ἐχούσης ἕ. Chrysipp.Stoic.2.299
;τὸ ἀπὸ τῆς φρονήσεως ἕ. Socr.
ap. Stob.3.3.61;οἷον ἕ. τὴν τῶν γερόντων ἀρχὴν θεμένη Plu.Lyc.5
;οὔτε τι ἕ. ἐν τῇ ψυχῇ ἔχει D.C.46.3
; also λαβοῦσα ἕ. Δῖον having conceived by Zeus, A.Supp. 580 (lyr.); so perh. μελαινέων ἕρμ' ὀδυνάων freight of dark pains, Il.4.117 (athetized by Aristarch.). -
7 πταίω
πταίω, πταίσω, perf. pass. ἔπταισμαι, – 1) trans. anstoßen, machen, daß Etwas fallt, ausgleitet; μὴ πταίσῃς ἐμὰν σύνϑεσιν ποτὶ ψεύδει, Pind. frg. 221; τινὰ τῆς ἐλπίδος, machen, daß Einer seine Hoffnungen aufgiebt, ihn in seinen Hoffnungen täuschen, Hdn. 8, 5, 1; pass. τὰ πταισϑέντα, Fehler, Irrthümer, Luc. Demon. 7. – Gew. 2) intrans., anstoßen, anschlagen; vom Steine, πταίοντες πρὸς τὰς πέτρας διεσφενδονῶντο, Xen. An. 4, 2, 3; sprichwörtlich μὴ δὶς πρὸς τὸν αὐτὸν λίϑον πταίειν, Pol. 31, 19, 5; anrennen, straucheln, fallen, πταίσας δὲ τῷδε πρὸς κακῷ, Aesch. Prom. 928; μὴ πταίσας μογῇς, Ag. 1607; ἦ που πταίων βοᾷ, Soph. Phil. 215; u. in Prosa: Thuc. 4, 18 n. öfter; einen Unfall haben, in Unglück gerathen, μὴ περὶ Μαρδονίῳ πταίσῃ ἡ Ἑλλάς, daß Griechenland nicht im Kampfe mit Mardonius unterliege, Her. 9, 101; μὴ πταίων τῇ διανοίᾳ περὶ τὰ ὄντα, Plat. Theaet. 160 d; fehlen, irren, εὐλαβηϑῶμεν, μὴ προπετῶς ἀποκρινόμενοι πταίσωμεν, Phil. 45 a; πρὸς ἕρματα, Rep. VIII, 553 a; Ggstz von εὐτυχεῖν, Xen. Cyr. 3, 1, 26; εἰ δέ τι πταίσει Φίλιππος, Dem. 2, 20; ταῠτ' ἐν οἷς ἔπταισεν ἡ πόλις, 18, 286, u. öfter; Folgde; im Ggstz von κατορϑοῠν, Pol. 11, 14, 4; πταίειν τῇ μάχῃ, 17, 14, 13; τοῖς πράγμασι, 1, 10, 1; τοῖς ὅλοις, Alles verlieren, 3, 48, 4, u. öfter; auch vom Exil, τῇ πατρίδι, 1, 12, 7; ὑπό τινος, von Einem vertrieben werden, 5, 93, 2 u. Sp. – Ueber den Zusammenhang mit πίπτω, πτῶσις s. Buttm. Lexil. I p. 295.
-
8 τρί-γληνος
τρί-γληνος, mit drei Augen, von der Hekate, Ath. VII, 325 a. Bei Hom. von Ohrgehängen, ἕρματα τρίγληνα, Il. 14, 183 Od. 18, 298, mit drei Bildchen, Zierrathen, s. Scholl. Aristonic. Iliad. 14, 183 Lehrs Aristarch ed. 2 p. 152.
-
9 μορόεις
μορόεις, εσσα, εν, nur Il. 14, 183 u. Od. 18, 298, ἕρματα, τρίγληνα μορόεντα, wo Schol. auch als v. l. ἀμορόεντα erwähnen, Ohrgehänge von mühevoller, sorgfältiger Arbeit, wie die Alten meist erklären: πεπονημένα τῇ κατασκευῇ, μετὰ πολλοῦ μόρου καὶ κακοπαϑείας γινόμενα, u. wonach μορόεντα τεύχη, Qu. Sm. 1, 152, μορόεν ποτόν, Nic. Al. 129. 135 ( Schol. πολυέψητον ἢ μορίδιον), auch μορόεντος (für μοροέσσης) ἐλαίης, 455, gesagt ist. Andere wollten es auf μείρω, μέρος zurückführen und es enger zu τρίγληνα ziehen, aus drei Stücken, drei Bommeln, oder, wie Ernesti, es von μόρον ableiten, maulbeerfarbig, od. überh. (vgl. μαίρω) helf schimmernd, glänzend übersetzen. Die Erkl. des Apoll. L. H., ἀϑάνατα, μόρου μὴ μετέχοντα, bezieht sich vielleicht auf die v. l. ἀμορόεντα, obwohl Schol. a. a. D. das α für ein ἐπιτατικόν erklären u. die Form überh. verwerfen. –. Auch = μόριος, fatalis, Nic. Al. 589, Schol. κακοποιός, μόρον ἄγων.
-
10 οὐρός
οὐρός, ὁ, (ΟΡ), ein Graben, in welchem die Schiffe aus dem Meere aufs Land gezogen wurden, nach Eust. ὁ τόπος, ὅϑεν ἡ ναῦς ὀρούει, ὁρμᾷ, καϑελκομένη εἰς ϑάλασσαν, Il. 2, 153, wo es von den steh zur Heimfahrt rüstenden Griechen heißt οὐρούς τ' ἐξεκάϑαιρον, ὑπὸ δ' ᾕρεον ἕρματα νηῶν, sie werden gereinigt, um die Schiffe ins Meer zu ziehen, da sie während der langen Zeit, welche seit der Ankunft der Griechen vor Troja vergangen war, allmälig vergraset od. verschüttet waren; VLL. erkl. νεώρια, περιορίσματα τῶν νεῶν, auf eine andere Ableitung hindeutend.
-
11 μοροεις
(ἕρματα Hom.)
-
12 τριγληνος
-
13 υποτανυω
-
14 υφαιρεω
ион. ὑπαιρέω тж. med.1) вынимать снизуὑπὸ δ΄ ᾕρεον ἕρματα νηῶν Hom. — они стали удалять из-под кораблей подпоры;
τέν πέτραν ἀναστῆσαι καὴ ὑφελεῖν τὰ καταλειφθέντα Plut. — поднять камень и вынуть клад2) удалять, устранятьτὸ βουλευτήριον τὸ τῆς πόλεως ὑφελόμενος Aeschin. — отстранив государственный совет;
Σμέρδιος ὑπαραιρημένου (= ὑφῃρημένου) Her. — по устранении Смердиса;τῆς ὑποψίας ὑφελεῖν Thuc. — рассеять недоверие3) тайком отнимать, ловко похищать(τὰ χρήματά τινος Her.; παιδίον τῆς μητρός Plat.)
ὑ. τοὺς ξυμμάχους τινός Thuc. — лишать кого-л. союзников;οὐκ ὀλίγα τῶν ὑμετέρων ὑφῃρημένος Lys. — (Архедем), изрядно нас обокравший;ὑ. τὸν λόγον τινός Plut. — не давать кому-л. говорить4) убавлять, ослаблять(τι и τινος Thuc. etc.)
εὐτονίας ὑ. καὴ ῥώμης Plut. — уменьшать крепость и силу, расслаблять;ὑ. τῆς ὀργῆς Luc. — смягчать гнев5) улучать, использовать(τοὺς καιροὺς τῆς πόλεως Aeschin.)
6) утаивать, скрыватьσιγῇ ὑφαιρεῖσθαί τινά τι Eur. — скрывать что-л. от кого-л.
7) (только in tmesi) охватывать, овладевать -
15 κάθερμα
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κάθερμα
-
16 μορόεις
Aἕρματα.. τρίγληνα μορόεντα Il.14.183
, Od.18.298; expld. by Hsch., and Eust.976.40, as wrought with much pains (cf. μορέω), in which sense it is used of τεύχη, Q.S. 1.152; by Apollon.Lex. as ἀθάνατα, μόρου μὴ μετέχοντα; perh. from μόρον, clustering like mulberries.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μορόεις
-
17 τρίγληνος
τρίγληνος, ον, in Hom. as epith. of ear-rings,Aἕρματα τρίγληνα Il. 14.183
, Od.18.298: ancient critics (cf. Sch. ad loc.) expld. it (1 ) from γλήνεα (Il.24.192), = ἀξιοθέατα, or (2) = τρίκοκκα, i. e. with three berry-shaped ornaments, or (3) = ἐκ τριῶν ζῳδίων συγκείμενα, or (4) = τριόφθαλμα, like [dialect] Att. τριοττίδες; and in other ways. It is prob. formed from γλήνη as τρίκλινος fr. κλίνη, etc., but the sense remains uncertain.II three-eyed, of Hecate, Ath.7.325a.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > τρίγληνος
-
18 ἐπίστρατα
ἐπίστρατα· ἀποπίπτοντα τῶν πεμμάτων· καὶ ἕρματα, Hsch.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπίστρατα
-
19 ὑποτανύω
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑποτανύω
-
20 ὑφαιρέω
ὑφαιρ-έω, [tense] fut. - ήσω ( ὑφελῶ in Aq.Ex.5.19): [tense] aor. ὑφεῖλον ([tense] aor. 1 [voice] Med.A ): [dialect] Ion. [full] ὑπαιρέω, etc., Hdt.3.65, al.:— serze underneath or inwardly,τοὺς δ' ἄρ' ὑπὸ τρόμος εἷλεν Il.5.862
, cf. Od.24.450.II draw or take away from under,ὑπὸ δ' ᾕρεον ἕρματα νηῶν Il.2.154
;ἄνθεμον ποντίας ἐέρσας Pi.N.7.79
; [ τὸ παιδίον τῆς μητρός] Pl.Tht. 161a; τὴν χεῖρα ὑφῄρει tried to draw it away, Ar.Pl. 689.2 take away underhand, filch away, [τῶν Ἀθηναίων] τοὺς ξυμμάχους Th.3.13
; ὑ. τὴν πρόσοδον, τὴν εὐπορίαν, diminish it gradually, ib.31,82; purloin, steal, (iii B. C.); ταῦτα (sc. ζεῦγος χεροψελίων κτλ.) ib.10.1128.30 (iii A.D.); of a doctor, ὑ. τὸ οἰνάριον καὶ τὸ λουτρόν remove from the regime, Sor.2.15; ὑ. τῆς ὑποψίας gradually to take away part of.., Th.1.42; soὑ. τοῦ πλήθεος Hp.VM5
;τοῦ τόνου Luc.Philops.8
;τῆς ὀργῆς Phalar.Ep.72
codd. ( ὑφῆκα Valckenaer):—[voice] Pass.,ὑφῃρέθη σου, κάλαμος ὡσπερεὶ λύρας S.Fr.36
; put secretly away, made away with,Hdt.
3.65:—also [voice] Med., filch, purloin, Ar.Eq. 745, Nu. 179, Pl. 1140, D.45.58, PCair.Zen.350.4 (iii B. C.), etc.;ὑ. τοὺς καιροὺς τῆς πόλεως Aeschin.3.66
; τὴν δημοκρατίαν ἄρδην ὑ. ib.145; ὑ. τί τινος filch it from him, Hdt.5.83, Lys.14.37, etc.;χρήματα ἐξ Ἐλαιοῦντος Hdt.9.116
;ὑ. μοῦ τὴν ἀπολογίαν Hyp.Lyc.11
;ὑ. τι ἐξ ἱερῶν ἢ ὁσίων Pl.Lg. 857b
: abs., Ar.V. 556.3 [voice] Med. also c. acc. pers., ὑ. τινά τινος rob him of.., Aeschin.3.222; σιγῇ τοῦθ' ὑφαιρούμεσθά νιν keep it from him.., E.El. 271.4 subtract, deduct,ὑφαιρεθέντος τοῦ ἐπιδεκάτου IG42(1).103.325
, al. (Epid., iv B. C.);ὑφαιρουμένης τῆς προικὸς τῆς προδεδομένης POxy.1102.10
(ii A. D.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑφαιρέω
- 1
- 2
См. также в других словарях:
ἕρματα — ἕρμα 1 prop neut nom/voc/acc pl ἕρμα 2 prop neut nom/voc/acc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
TRIBACA — in verbis Petronii Arbitti. Quo margarita cara Tribaca Indica? An ut Matrona ornata phaleris pelagiis Attolat pedes: Significat Bartholino margaritam, quae tribus bacis unionibusque insertis constabat: quippe binos ternosque elenchos, aureâ… … Hofmann J. Lexicon universale
έρμα — το (AM ἕρμα) πρόσθετο βάρος το οποίο τοποθετείται στο κύτος πλοίου ή λέμβου για να αυξήσει την ευστάθειά τους, η σαβούρα νεοελλ. 1. πρόσθετο βάρος, το οποίο τοποθετείται στη λέμβο αερόστατου, για να ρυθμίζεται η ανύψωσή του 2. στρώμα από σκύρα,… … Dictionary of Greek
Herma — de Demóstenes. En la Antigua Grecia, una herma (en griego antiguo έρμα, plural έρμαι hermai) era un pilar cuadrado o rectangular de piedra, terracota o bronce (el estípite) sobre el que se colocaba un … Wikipedia Español
INAURES — ornamentum aureum, cuius apud Vett. usus, qui tamen hodieque apud alios non plane obsolevit. De eo sic Isid. Orig. l. 19. c. 21. Inaures ab aurium foraminibus nuncupatae, quibus pretiosa gener a lapidum dependuntur. Harum usus in Graecia: puellae … Hofmann J. Lexicon universale
ORPHEUS — ut sensit Myrleanus Asclepiades, Apollinis et Calliopes, unius Musarum, fil. fuit. Virg. in Pollione: Non me carminibus vincet nec Thracius Orpheus, Nec Linus; huic mater quamvis, atque huic pater adsit, Orphei Calliopea, Lino formosus Apollo.… … Hofmann J. Lexicon universale
SPONSA ut et SPONSUS — SPONSA, ut et SPONSUS inde dicti Verrio Flacco, apud Pomp. Festum, quod ςπονδὰς interpositis rebus divinis facerent: Ulpiano vero ac Florentino, a sponsiombus vel spondendo, quod Veter. stipulari et spondere Uxores solerent; quam sententiam ipse… … Hofmann J. Lexicon universale
είρω — (I) εἴρω (Α) 1. συναρμολογώ, συναρμόζω 2. παρεμβάλλω, εμπλέκω 3. (για λόγο) συνδέω 4. φρ. «εἰρομένη λέξις» χαλαρό ύφος τού λόγου. [ΕΤΥΜΟΛ. Πρόκειται για ενεστώτα (με επίθημα * ye / yo ) που σχηματίζεται από την απαθή βαθμίδα της ΙΕ ρίζας *ser… … Dictionary of Greek
κάθερμα — κάθερμα, τὸ (Α) στον πληθ. τὰ καθέρματα τα έρματα*, οι ύφαλοι. [ΕΤΥΜΟΛ. < κατ(α) * + ἕρμα] … Dictionary of Greek
μορόεις — μορόεις, εσσα, εν (Α) 1. αυτός που είναι κατασκευασμένος με πολύ κόπο και τέχνη («τρίγληνα μορόεντα», Ομ. Ιλ.) 2. θανατηφόρος, ολέθριος. [ΕΤΥΜΟΛ. Η λ. μορόεις στη φρ. ἕρματα τρίγληνα μορόεντα (Ιλ. Ξ 183 και Οδ. σ. 298) ερμηνεύθηκε ως «σκουλαρίκια … Dictionary of Greek
υποτανύω — Α απλώνω αποκάτω («ὑπὸ δ ἕρματα μακρὰ τάνυσσαν», Ομ. Ιλ.). [ΕΤΥΜΟΛ. < ὑπ(ο) * + τανύω «τεντώνω, εκτείνω»] … Dictionary of Greek