-
21 ηθοποιος
2воспитывающий нравы, влияющий на душевный облик(τὸ θερμὸν χαὴ ψυχρόν Arst.; παίδευσις Plut.; μέλη Sext.)
-
22 θλιβω
1) жать, давить, сжимать, сдавливать(τὸν ὄρρον Arph.; τοὺς ὄφεις Dem.; ἀντιθλίβεται τὸ θλίβων Arst.)
οὐδεὴς οἶδεν, ὅπου με θλίβει Plut. погов. — никто не знает, где жмет у меня (обувь), т.е. никто не знает моих забот;χείλεα θ. Theocr. — крепко целовать в губы2) вытеснятьτῷ πνεύματι θλιφθείς Plat. — теснимый воздухом, т.е. под давлением воздуха3) med. теретьсяφλιῇσι θλίβεσθαι ὤμους Hom. — тереться плечами о (чужие) косяки, т.е. ходить по миру
4) перен. сжимать, стеснять, ограничивать, уменьшатьθλιβομένα καλύβα Theocr. — тесная хижина;
μικρέ ζωέ τεθλιμμένη Anth. — короткая жизнь;τὰ θλιβόμενα τῆς μάχης Plut. — (самые) опасные места сражения;βίος τεθλιμμένος Anth. — бедное существование, скудные средства к жизни;τεθλιμμένη ὁδός NT. — узкая дорога5) угнетать, мучить(τοῖς οἰκέταις Luc.; ἐν παντὴ θλιβόμενοι NT.)
ὡς θλίβομαι! Arph. — как мне тяжело!;θλιβόμενοι διὰ τὸν πόλεμον Arst. — удрученные войной -
23 καιω
реже κάω (ᾱ) (impf. ἔκαιον - атт. ἔκᾱον, fut. καύσω, aor. ἔκαυσα; pass.: fut. καυθήσομαι, aor. ἐκαύθην, aor. 2 ἐκάην, pf. κέκαυμαι, ppf. ἐκεκαύμην)1) (тж. κ. πυρί NT.) зажигать, жечь(πυρὰ πολλά Hom.; λύχνον NT.)
φλὸξ θεείου καιομένοιο Hom. — пламя горящей серы;καομένων τῶν λαμπάδων Arph. — (дым) от горящих лампад2) жечь, сжигать(δένδρεα, νεκρούς Hom.)
3) сжигать в жертву(μηρία Hom.; ὀστέα λευκά Hes.)
4) жечь, уничтожать огнемτέμνειν καὴ κ. или κ. καὴ πορθεῖν Xen. — уничтожать огнем и мечом
5) обжигатьἡ ἡμέρη καίει τοὺς ἀνθρώπους Her. — дневная жара обжигает людей;
ἐνίοτε καὴ κ. λέγεται καὴ θερμαίνειν τὸ ψυχρόν Arst. — иногда говорится, что холод обжигает и согревает6) мед. прижигать(τέμνειν καὴ κ. Plat.)
7) опалять, делать загорелым, pass. загорать(ὑπὸ τοῦ ἡλίου Arst.)
8) жечь как огнемτὰ ἐντὸς ἐκάετο Thuc. — (у больных) внутренности жгло как огнем;
κάομαι τέν καρδίαν Arph. — у меня сердце в огне, я горю (от негодования)9) растоплять, плавить(ἥ χαλκῖτις λίθος καίεται Arst.)
-
24 παραγκαλισμα
(ψυχρὸν π. Soph. - о злой жене)
-
25 παχυμερης
-
26 σκληροποιος
-
27 σταλτικος
-
28 συγχυτικος
-
29 συμπιλητικος
-
30 φιλοθερμος
-
31 ψυχρος
31) холодный(ὕδωρ, χιών, χαλκός Hom.; αἰθήρ Pind.; νέκυς Soph.; νύκτες Thuc.; ὄφις Theocr.; τέφρα Plut.)
2) призрачный, мнимый или напрасный(ἐπικουρίη, νίκη Her.; ἐλπίς Eur.)
3) перен. холодный, равнодушный, бесчувственный, бесстрастный(λέξις Arst.)
ψ. ὢν γέλωτα παρέχειν Xen. — оставаясь безучастным, вызывать (все же) смех4) бросающий в холод, леденящийθερμέν ἐπὴ ψυχροῖσι καρδίαν ἔχειν Soph. — горячо относиться к тому, от чего (других) бросает в холод
5) безрадостный(τέρψις Eur.; βίος Arph.). - см. тж. ψυχρόν
-
32 φωνά
φωνά (-ά, -ᾶς, -ᾷ, -άν.)1 voiceφωνὰν ἀκούειν ψευδέων ἄγνωτον O. 6.66
δυσθρόου φωνᾶς ἀνακρινόμενον (sc. Βάττον) ποινὰ τίς ἔσται πρὸς θεῶν (cf. P. 5.59) P. 4.63μαλθακᾷ φωνᾷ ποτιστάζων ὄαρον P. 4.137
αὐτίκα δ' ἐκ μεγάρων Χίρωνα προσήνεπε φωνᾷ P. 9.29
ἀνὰ δ' ἔλυσεν μὲν ὀφθαλμόν, ἔπειτα δὲ φωνὰν χαλκομίτρα Κάστορος N. 10.90
esp., of singing,Δωρίῳ φωνὰν ἐναρμόξαι πεδίλῳ ἀγλαόκωμον O. 3.5
εἰ μισθοῖο συνέθευ παρέχειν φωνὰν ὑπάργυρον (sc. ὦ Μοῖσα) P. 11.41ἁδυμελεῖ δ' ἐξάρχετε φωνᾷ N. 2.25
δίδοι φωνάν N. 5.51
θαρσαλέα δὲ παρὰ κρατῆρα φωνὰ γίνεται N. 9.49
ἁδυπνόῳ τέ νιν ἀσπάζοντο φωνᾷ I. 2.25
βαρβιτίξαι θυμὸν ἀμβλὺν ὄντα καὶ φωνὰν ἐν οἴνῳ ( ψυχρὸν Plut., unde ψυχὰν Wil.) fr. 124d.φωνᾷ τά τ' ἐόντα τε κα[ὶ Pae. 8.83
-
33 βάπτω
Aἔβαψα S.Aj.95
, etc.:— [voice] Med., [tense] fut.βάψομαι Ar.Lys.51
: [tense] aor.ἐβαψάμην Arat.951
, AP9.326 (Leon.):—[voice] Pass., [tense] fut. , M.Ant.8.51: [tense] aor.ἐβάφθην AP6.254
(Myrin.), ([etym.] ἀπ-) Ar.Fr. 416; in [dialect] Att. generally ἐβάφην [ᾰ] Pl.R. 429e, etc.: [tense] pf.βέβαμμαι Hdt.7.67
, Ar. Pax 1176.I trans., dip, ὡς δ' ὅτ' ἀνὴρ χαλκεὺς πέλεκυν.. εἰν ὕδατι ψυχρῷ βάπτῃ (so as to temper the red-hot steel) Od.9.392;β. εἰς ὕδωρ Pl.Ti. 73e
, cf. Emp.100.11;τἄρια θερμῷ Ar.Ec. 216
; εἰς μέλι, εἰς κηρόν, Arist.HA 605a29, de An. 435a2:—[voice] Pass., βαπτόμενος σίδηρος iron in process of being tempered, Plu.2.136a; and of coral, become hard, Dsc.5.121 (s. v. l.).b of slaughter in Trag,ἐν σφαγαῖσι βάψασα ξίφος A.Pr. 863
;ἔβαψας ἔγχος εὖ πρὸς Ἀργείων στρατῷ; S.Aj.95
; (lyr.); in later Prose,εἰς τὰ πλευρὰ β. τὴν αἰχμήν D.H.5.15
;β. τὸν δάκτυλον ἀπὸ τοῦ αἵματος LXXLe.4.17
.c also, dip in poison,ἔβαψεν ἰούς S.Tr. 574
; χιτῶνα τόνδ' ἔβαψα ib. 580.2 dye, ἔβαψεν.. ξίφος the sword dyed [the robe] red, A.Ch. 1011; β. τὰ κάλλη dye the beautiful cloths, Eup.333;β. ἔρια ὥστ' εἶναι ἁλουργά Pl.R. 429d
;εἵματα βεβαμμένα Hdt.7.67
;τρίχας βάπτειν AP11.68
(Lucill.): abs. in [voice] Med., dye the hair, Men.363.4, Nicol.Com.1.33; glaze earthen vessels, Ath.11.480e; of gilding and silvering, Ps.-Democr.Alch.p.46 B.: Com., βάπτειν τινὰ βάμμα Σαρδιανικόν dye one in the [red] dye of Sardes, i. e. give him a bloody coxcomb, Ar. Ach. 112; but βέβαπται β. Κυζικηνικόν he has been dyed in the dye of Cyzicus, i. e. is an arrant coward, Id. Pax 1176 (v. Sch.).3 draw water by dipping a vessel,ἀνθ' ὕδατος τᾷ κάλπιδι κηρία βάψαι Theoc. 5.127
; ἀρύταιναν.. ἐκ μέσου βάψασα τοῦ λέβητος ζέοντος ὕδατος draw water by dipping the bucket, Antiph.25, cf. Thphr.Char.9.8; βάψασα ποντίας ἁλός (sc. τὸ τεῦχος) having dipped it so as to draw water from the sea, E.Hec. 610.4 baptize, Arr.Epict.2.9.20 ([voice] Pass.).II intr., ναῦς ἔβαψεν the ship dipped, sank, E.Or. 707; β. εἰς ψυχρὸν [αἱ ἐγχέλυς] Arist.HA 592a18; εἰ δ' ὁ μὲν (sc. ἠέλιος)ἀνέφελος βάπτοι ῥόου ἑσπερίοιο Arat.858
( ῥόον Sch.): c. acc., νῆα.. βάπτουσαν ἤδη κῦμα κυρτόν dipping into.., Babr.71.2:—also [voice] Med.,ποταμοῖο ἐβάψατο Arat. 951
. -
34 βοηθέω
βοηθ-έω (sts. written βοιηθέω, IG22.237 (iv B. C.), BGU1007.12 (iii B. C.)), [dialect] Ion. [full] βωθέω, only Hsch. βωθέοντες, not in Hdt. (but cf. Eust.812.59) or Hp., cf.A (Erythrae, iv B. C.); [dialect] Dor. [full] βοᾱθοέω SIG421.27 ([place name] Thermon); [dialect] Aeol.βαθόημι (q. v.):—[voice] Med., [tense] fut.A- ήσομαι Lib.Or.1.128
:—come to aid, succour, assist, aid, c. dat.,τῇ σφετέρῃ Hdt.1.82
;τοῖσιν ἠδικημένοις E.IA79
;πρὸς τοὺς αὑτῶν ψιλούς X.HG1.2.3
;τινὶ ἀντία τινός Hdt.5.99
;τινὶ πρὸς τὸ ἄναντες X.HG4.8.38
; ναυσὶ β. τινί πολιορκουμένῳ ib.1.6.22;β. τοῖς φίλοις τὰ δίκαια Id.Mem.2.6.25
; β. τοῖς τῶν προγόνων ἀτυχήμασιν Aeschin.3.169;β. τῷ λόγῳ Pl.Phd. 88e
; β. τῷ θεῷ maintain his rights, Epist. Philipp. ap. D.18.157;β. τοῖς νόμοις Aeschin.1.33
: c. dat. et acc.,πατρὶ βοηθῶν θάνατον Pl.Lg. 874c
; of a physician,β. τῷ θερμῷ ἐπὶ τὸ ψυχρόν Hp.VM13
: abs., Plu.Alex. 19.2 abs., come to the rescue, Hdt.1.30, 7.158, A.Supp. 613, etc.;β. παρά τινα Hdt.9.57
; ἐπί τινα against one, Id.1.62, 4.125, Th.1.126, etc.; β. ἐς .. Hdt.6.103; ἐπὶ .. Th.3.97, 4.72;ἐπὶ τὰς ναῦς Id.8.11
;ἐκεῖσε D.4.41
; β. πρός τι contribute to an object, v. l. in Arist.EN 1155a14, cf. Metaph. 1079b16, or keep it off, Id.Resp. 474b24, HA 621a13; χρήμασι with money, Id.EN 1130a19: Medic., βοηθεῖ πρὸς τὸ κώνειον it is an antidote to.., Thphr.HP9.20.1; freq. in Dsc. asβ. τοῖς φαγοῦσι 4.83
.3 [voice] Pass., to be assisted, receive help,παρά τινος Arist. Rh. 1383b28
;βοηθήσομαι LXX Da.11.34
, butβοηθηθήσομαι Is.44.2
; ἐβοήθην ib.10.3, 2 Ch.26.15 (v.l. ἐβοηθήθην); ἵν' ὦ βεβοηθημένη PRyl.122.12
(ii A. D.); esp. of patients, derive benefit, Dsc.4.82, Plu.2.687f: impers., ; . -
35 γεκαθά
-
36 καίω
Aἔκαιον Od.9.553
, [dialect] Att. ἔκᾱον, [dialect] Ep.καῖον Il. 21.343
: [tense] fut.καύσω X.Cyr.5.4.21
, ([etym.] ἐπι-) Pl.Com.186.4, ([etym.] κατα-) Ar. Lys. 1218; also : [tense] aor. 1 , Th. 7.80 (bis), Pl.Grg. 456b, etc.; [dialect] Ep. ἔκηα (certain [voice] Act. and [voice] Med. forms have κει- in codd. of Hom., v. infr.),ἔκηα Il.1.40
, al.; [ per.] 3sg. ἔκηε ([etym.] ν) 22.170, 24.34, al.; unaugm.κῆεν 21.349
; [ per.] 3pl. ἔκηαν (v.l. ἔκειαν) Od.22.336; imper.κεῖον 21.176
codd.; [ per.] 1pl. subj.κείομεν Il.7.333
([pref] κατα-), 377, 396 (better attested than κήομεν); opt. κήαι, κήαιεν, 21.336, 24.38; inf.κῆαι Od.15.97
(v.l. κεῖαι), κατα-κῆαι 10.533
, 11.46, κακκῆαι ib.74 (v.l. κακκεῖαι); part.κείαντες 9.231
, 13.26, [dialect] Att. , S.El. 757, ([etym.] ἐκ-) E.Rh.97, (lyr.),ἐγκέαντι IG12.374.96
,261: [tense] pf. κέκαυκα ([etym.] κατα-, προς-) X.HG6.5.37, Alex.124.3:—[voice] Med., [tense] aor. 1 ἐκαυσάμην ([etym.] ἀν-) Hdt.1.202, 8.19; [dialect] Ep. κείαντο, κειάμενοι, Il.9.88, 234;κειάμενος Od.16.2
, 23.51:—[voice] Pass., [tense] fut.καυθήσομαι Hp.Nat.Mul. 107
, ([etym.] κατα-, ἐκ-) Ar.Nu. 1505, Pl.R. 362a; lateκᾰήσομαι 1 Ep.Cor.3.15
: [tense] aor. 1ἐκαύθην Hp.Epid.4.4
, Int. 28, ([etym.] κατ-) Hdt.1.19, Th.3.74; [dialect] Ep. and [dialect] Ion.[tense] aor. 2 ἐκάην [pron. full] [ᾰ] Il.9.212 ([etym.] κατ-), Od.12.13, ([etym.] δί-) Hp.Loc.Hom.40, ([etym.] κατ-) Hdt.2.180; inf.καήμεναι Il.
<*>3.210,καῆναι Parth.9.8
: [tense] pf. , Th.4.34, etc.,κέκαυσμαι Hp.Int.28
; inf. . (From κᾰϝ-yw.)I kindle,πυρὰ πολλά Il.9.77
;πῦρ κείαντες Od.9.231
;πῦρ κῆαι 15.97
, etc.:—[voice] Med., πῦρ κείαντο they lighted them a fire, Il.9.88, cf. 234, Od.16.2:—[voice] Pass., to be lighted, burn,πυραὶ νεκύων καίοντο Il.1.52
;θεείου καιομένοιο 8.135
;καιομένοιο πυρός 19.376
, cf. Hdt.1.86, Ar.V. 1372, etc.;φῶς πυρὸς καόμενον Pl.R. 514b
; αἱ φλόγες αἱ καιόμεναι.. περὶ τὸν οὐρανόν the meteors which blaze, Arist.Mete. 341b2; of ore, to be smelted, Id.HA 552b10.II set on fire, burn, μηρία, ὀστέα, Od.9.553, Hes.Th. 557;νεκρούς Il.21.343
; δένδρεα ib. 338:—[voice] Pass.,νηυσὶν καιομένῃσιν 9.602
.2 make hot, of the sun,ἀνθρώπους Hdt.3.104
: abs., ibid., Pl.Cra. 413b; [ Χείμαρρος] smelted,AP
9.277 (Antiphil.).3 of extreme cold,ἡ Χιὼν καίει τῶν κυνῶν τὰς ῥῖνας X.Cyn.8.2
, cf. 6.26 ([voice] Pass.);κάειν λέγεται.. τὸ ψυχρόν, οὐχ ὡς τὸ θερμόν Arist.Mete. 382b8
.4 [voice] Pass., of fever-heat,τὰ ἐντὸς ἐκάετο Th.2.49
: metaph., of passion, esp. of love, to be on fire,ἐν φρασὶ καιομένα Pi.P.4.219
;κάομαι τὴν καρδίαν Ar.Lys.9
;ἔρως.. ὕβρει καόμενος Pl.Lg. 783a
; καίεσθαί τινος (sc. ἔρωτι) Hermesian.7.37, Charito 4.6, cf. Parth.14.2; also καομένη Ἑλλάς Greece being in a fever of excitement, Lys.33.7.III burn and destroy (in war), τέμνειν καὶ κ., κ. καὶ πορθεῖν, waste with fire and sword, X.HG4.2.15, 6.5.27.IV of surgeons, cauterize,ὤμους Hp.Art.11
:—in [voice] Pass., Id.Aph.6.60: abs., τέμνειν καὶ κάειν to use knife and cautery, Pl.Grg. 480c, 521e, X.An.5.8.18, etc.: rarely reversed,κέαντες ἢ τεμόντες A.Ag. 849
. -
37 κατάφορος
κατάφορ-ος, ον,III of a burial-ground, accessible, Judeich Altertümer von Hierapolis 336.21 (fort. κατάφωρα; καταφωορα lapis).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατάφορος
-
38 κελαδέω
κελᾰδ-έω, Sapph.4, E.IT 1093 (lyr.); [ per.] 3pl. - έοντι Pi.P.2.15: [tense] fut. - ήσω Terp.5, Pi.O.2.2, E.HF 694 (lyr.), - ήσομαι Pi.O.10(11).79: poet. [tense] aor.Aκελάδησα B. 15.12
, A.Ch. 609 (lyr.), E.Hel. 371 (lyr.): ([etym.] κέλαδος):—[dialect] Ep. and Lyr. (Trag. and Com. only in lyr. and anap., exc. Theopomp.Com.40: late in Prose, Aq.Is.49.13, Philostr.VA6.17, Ps.-Luc. Philopatr.3) Verb (cf. κελάδω), sound as flowing water, ὔδωρ ψῦχρον κ. Sapph.l.c.; κῦμα κελαδοῦν Orac. ap. Aeschin.3.112.2 of persons, shout aloud, ἀτὰρ κελάδησαν Ἀχαιοί, in applause, Il.23.869;ἐμὲ δεῖ κ. Pratin.
Lyr. 1.3, cf. B.l.c.;κελαδέοντι ἀμφὶ Κινύραν φᾶμαι Pi.P.2.15
: c. acc. cogn.,κ. ὕμνους Terp.5
, cf. Pi.N.4.16 codd.;νόμον Id.Pae.2.101
;ἁδυμελῆ κόσμον κ. Id.O.11(10).14
; [βοάς], παιᾶνας, E. Ion93, HF l.c.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κελαδέω
-
39 παρέρχομαι
παρέρχομαι (the other moods of the [tense] pres., and the [tense] impf. ( παρήρχοντο is found in Alciphr.Fr.6.15), as also the [tense] fut., are borrowed from πάρειμι ( εῖμιA ibo), cf. ἔρχομαι): [tense] aor. παρῆλθον, inf. - ελθεῖν, more rarely- ήλῠθον Theoc.22.85
(for παρενθεῖν, v. παρέρπω 11):—go by, beside, or past, pass by, of a ship, Od.16.357 ;ἧος μέγα κῦμα παρῆλθεν 5.429
; of birds, 12.62 ; of persons, A.Supp. 1004, etc.; [ παρῆλθεν ὁ κίνδυνος] ὥσπερ νέφος passed away, D.18.188.2 of Time, pass, Hdt. 2.86 ;παρεληλύθει τὰ Διονύσια Aeschin.3.69
; ὁ παρελθὼν χρόνος time past, E.Fr. 1028 (anap.) ; ὁ π. ἄροτος the past season, S. Tr.69 ; π. ὁδοί wanderings now gone by, Id.OC 1397 ;οἱ παρεληλυθότες πόνοι Pl. Phdr. 231b
, X.An.4.3.2 ;τῆς παρελθούσης νυκτός Pl.Prt. 310a
; ἐν τῷ παρελθόντι χρόνῳ in time past, of old, X.Cyr.8.8.20, etc. ; τὰ παρεληλυθότα past events, D.18.191 ; τὸ παρελθόν, opp. τὸ μέλλον, Arist. Ph. 218a9 ; ὁ παρεληλυθώς (sc. χρόνος) Id.Po. 1457a18, cf. Cat. 5a8, S.E.P.3.106.IIpass by, outstrip, esp. in speed, τινα Il.23.345;ποσὶν μή τίς με παρέλθῃ Od.8.230
; π. ἐν δόλοισιν surpass in wiles, 13.291 ;οὔ με δόλῳ παρελεύσεαι Thgn. 1285
; (lyr.) ; ; π. τῇ πρώτῃ στρατείᾳ to be superior, have the advantage, Aeschin.3.129 ;τοὺς λόγους τἄργα παρέρχεται D.10.3
; τὸ ψυχρὸν τοῦτ' ὄνομα, τὸ ἄχρι κόρου, παρελήλυθε has outdone that hackneyed phrase, 'to satiety', Id.19.187.2outwit, elude, 'give the go-by to', μὴ δὴ οὕτως.. κλέπτε νόῳ, ἐπεὶ οὐ παρελεύσεαι οὐδέ με πείσεις (unless in signf. v) Il.1.132 ; ;φυλακὰς.. ἐούσας οὐδὲν χαλεπὰς παρελθεῖν Hdt.3.72
;π. τὴν πεπρωμένην τύχην E.Alc. 695
;τὴν ἐν τῷ ὅλῳ ψυχήν Plot.6.7.11
;τὰς αἰτίας καὶ τὰς διαβολάς D.18.7
.III pass on and come to a place, arrive at,ἐς τὰ δίκαια Hes.Op. 216
;εἰς τὴν δυναστείαν D.9.24
;εἰς τὴν οὐσίαν Luc. Gall.12
;ἐπὶ τὰ πράγματα Id.DMort.12.4
.2 passin,ἐς τὴν αὐλήν Hdt.3.77
, 5.92.γ ; ἔσω or εἴσω π. go into a house, etc., A.Ch. 849, S.El. 1337, etc.;ἔσω θυρῶνος Id.OT 1241
;εἴσω παρὰ τοὺς γηγενεῖς Ar.Nu. 853
: c. acc.,π. δόμους E.Med. 1137
, Hipp. 108 ; of an army,π. εἰς τὴν πόλιν βίᾳ X.An.5.5.11
;π. εἴσω Πυλῶν D.18.35
.3 metaph., εἰς παροιμίαν παρῆλθε τὸ πρᾶγμα passed into a proverb, Arist.Fr. 593 ; εἰς τὴν τραγικὴν.. ὀψὲ π. [ ἡ ὑπόκρισις] Id.Rh. 1403b23.IV pass without heeding,τεὸν βωμόν Il. 8.239
; disregard, slight ;νόμους D.37.37
; pass over, omit, οὐδὲν π. Ar.V. 637, cf. Pl.Phdr. 278e, etc.Vpass unnoticed, escape the notice of(v. supr. 11.2), mostly of things, πολλά με καὶ συνιέντα π. Thgn.419 ;οὐδέ μ' ὄμματος φρουρὰν παρῆλθε τόνδε μὴ λεύσσειν στόλον S.Tr. 226
; : abs., .VI come forward to speak, ἐς τὸν δῆμον π. Th.5.45;εἰς τὴν ἐκκλησίαν Aeschin.3.95
: freq. abs.,ταῦτα ἔλεγε παρελθὼν ὁ Ἀριστείδης Hdt.8.81
; , cf.Av. 1612 ; παρελθὼν ἔλεξε τοιάδε, π. εἶπε, Th. 2.59, X.Ap.10 ;ὁ βουλόμενος παρελθὼν ἐλεγξάτω Lys.25.14
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παρέρχομαι
-
40 στάσιμος
I [voice] Act., checking, stopping, τὰ σ. τοῦ αἵματος styptics, Hp.Mul.2.110; of foods,=στατικός 1
, Id.Vict.2.54,55.II [voice] Pass., brought to a stand, standing, stationary: of water, stagnant, Id.Aėr.7, X.Oec.20.11, Aen.Tact.8.4, etc.; - ώτατος ποταμῶν Id.Aër.15; σ. αἷμα Id.Acut. (Sp.9; σ. ὕδατα, opp. ῥυτά, Arist.Mete. 353b19.b stable, steadfast, opp. ὑγρός and ῥοώδης, Hp.Mul.2.111, cf. Nat.Mul. 1, Diog.Apoll.5 ([comp] Comp.); τὸ ψυχρὸν ἔοικε σ. εἶναι, opp. κινητικόν, Plu.2.945f;σ. κίνησις Pl.Sph. 256b
, cf. Tht. 180b, Arist.GA 717a30 ([comp] Comp.);πνεῦμα Thphr.CP5.12.11
; (Salamis Cypr.); σ. ἄστρα fixed, Poll.4.156; σ. ὄργανα defined in Orib.49.2.6. Adv.- μως Hp.Acut.29
: [comp] Comp. .2 of men, steadfast, steady, φύσεις κόσμιοι καὶ ς. Id.R. 539d;τὰ σ. γένη ἐξίσταται εἰς νωθρότητα Arist. Rh. 1390b30
;φρόνιμος καὶ σ. ἄνθρωπος Plb.27.15.10
; - ώτερος, opp. τολμηρότερος, Id.21.7.5: τὸ ς. steadiness, Id.6.58.13; τὸ σ. τῆς ἵππου the heavy cavalry, Id.3.65.6;οἱ -ώτατοι τῶν ἀνδρῶν Id.15.16.4
.3 of music,ἡ Δωριστὶ -ωτάτη καὶ μάλιστα ἦθος ἔχουσα ἀνδρεῖον Arist.Pol. 1342b13
, cf. 1340b9, Pr. 922b15; μέτρον -ώτατον, of heroic verse, Id.Po. 1459b34; λέξις ς. Id.EN 1125a14:—but,b στάσιμον, τό, in Tragedy, choral song, distd. by Aristotle fr. πάροδος and defined as μέλος χοροῦ τὸ ἄνευ ἀναπαίστου καὶ τροχαίου, Po. 1452b23, cf. S.E.M.6.17, Poll.4.53, Ath.13.592b; expld. as sung by the chorus when stationary, σ. μέλος ὃ ᾄδουσιν ἱστάμενοι οἱ χορευταί Sch. Ar.Ra. 1314, cf. Arg.A.Pers., Sch.Ar.V. 270, Sch.S.Tr. 216, EM690.49, 725.2; cf. στάδην.4 ἀργύριον ς. money out at interest, Lex Solonis ap.Lys.10.18.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > στάσιμος
См. также в других словарях:
ψυχρόν — ψῡχρόν , ψυχρός cold masc acc sg ψῡχρόν , ψυχρός cold neut nom/voc/acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ψυχρός — ή, ό / ψυχρός, ά, όν, ΝΜΑ, και ψυχθρός και ομηρ. τ. θηλ. ή Α 1. αυτός που έχει χαμηλή θερμοκρασία, κρύος (α. «ψυχρός άνεμος» β. «ψυχρό κλίμα» γ. «αὔρη δ ἐκ ποταμοῡ ψυχρὴ πνέει ἠῶθι πρό», Ομ. Οδ., δ. «εἰς ὕδωρ ψυχρὸν σφᾶς αὐτοὺς ῥίπτειν», Θουκ.) 2 … Dictionary of Greek
ευόριστος — εὐόριστος, ον (Α) 1. αυτός που τηρείται εύκολα μέσα σε όρια («ἡ ἀτμὶς ὑγρὸν καὶ ψυχρόν, εὐόριστον μὲν γὰρ ὡς ψυχρόν», Αριστοτ.) 2. αυτός που μπορεί να οριστεί εύκολα, να καθοριστεί εύκολα. [ΕΤΥΜΟΛ. < ευ + οριστός (< ορίζω), πρβλ. ακαθ… … Dictionary of Greek
голоть — ж. гололедица , диал. колоть замерзшая земля, гололедица , севск. (по аналогии колеть), др. русск. голоть ж. гололедица , ср. болг. голоть κρύσταλλος, сербохорв. стар. голот ж. хрусталь (вероятно, из цслав.), чеш. holet, род. п. holti ж. иней . К … Этимологический словарь русского языка Макса Фасмера
Psychrometrics — or psychrometry are terms used to describe the field of engineering concerned with the determination of physical and thermodynamic properties of gas vapor mixtures. The term derives from the Greek psuchron (ψυχρόν) (… … Wikipedia
Okeanos — auf einem Mosaik der Basilika im Stadtzentrum Petras, spätes 5. Jahrhundert n. Chr. Okeanos (griechisch Ὠκεανός, latinisiert Oceanus) ist eine Gottheit der griechischen Mythologie … Deutsch Wikipedia
АЛКИДАМАНТ — АЛКИДАМАНТ (Ἀλκιδάμας) из Элаи в Мисии (поел. четв. 5 в. до н. э.), греческий софист и ритор, ученик Горгия, после смерти последнего возглавивший его школу (Suda, Г 388. 3 4). Под именем А. сохранились две речи: «О софистах» (направленная в… … Античная философия
ACIS — Fauni et Simaethidis nymphae fil. pulcherrimus pastor Siculus, quem cum Polyphemus amaret, et ab eo sperneretur, ab eodem saxo illisus periit: cuius Galatea miserta in fluvium (alias fontem) sur nominis permutavit, qui in Aetna monte oriens in… … Hofmann J. Lexicon universale
CYDNUS — Cilicae fluv. Tarsum urbem praeterfluens. Iustin. l. 11. c. 8. Cum Tarsum venisset, captus Cydnis fluminis amoenitate, per mediam arbem influentis proiectis armis, plenus pulveris ac sudoris in praefrigidam undam se proiecit. Q. Curtius, l. 3. c … Hofmann J. Lexicon universale
NILUS — I. NILUS Aegypti Episcopus exustus, sub Diocletiano. Vide Lactantium, l. 5. c. 11: II. NILUS Africae fluv. celeberrimus, ut Asiae Ganges, et Indus, atque Europae Danubius. Plurima eius ab antiquis perhibentur, et celebrantur nomina. Nam et… … Hofmann J. Lexicon universale
PRIDIANAE Dapes — in sacris Conviviis vetitae, Exodi c. 12. v. 10. ubi de Convivio Paschali, Ne relinquite quidquam ex ea, (i. e. ex Agni carne) usque ad matutinum tempus, sed si quid reliquum erit, comburite. Quod ad alia quoque Convivia sacra extensum. Sic de… … Hofmann J. Lexicon universale