-
1 χέραδος
A silt, gravel, and rubbish, brought down by torrents,ἅλις χέραδος περιχεύας Il.21.319
;μὴ κίνη χέραδος Sapph. 114
, cf. Alc.105 Lobel, Pi.P.6.13, A.R.1.1123; χεράδες (pl.) is given by Hsch., χεράδας is f.l. in Sapph. l.c. (ap.EM808.39), and so χεράδι (for χεράδει ) in Pi. l.c., and χεράδος (for χέραδος ) in A.R. l.c.; χέραδος is confirmed by Sch.Il.l.c., Apollon.Lex., EM808.40.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > χέραδος
-
2 χέραδος
-
3 χεραδος
-
4 χέραδος
χέραδοςsilt: neut nom /voc /acc sg -
5 χέραδος
1 silt, debris carried by a torrent τὸν (sc. θησαυρὸν ὕμνων) οὔτε χειμέριος ὄμβρος οὔτ' ἄνεμος ἐς μυχοὺς ἁλὸς ἄξοισι παμφόρῳ χεράδει τυπτόμενον (Beck: χεράδι codd.) P. 6.13 χεράδει σποδέων fr. 327. -
6 χέραδος
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > χέραδος
-
7 χέραδος
χέραδος, τό, Geröll von Sand u. Steinen, Kies, dergleichen die Flüsse anschwemmen -
8 χεράδει
χέραδοςsilt: neut nom /voc /acc dual (attic epic)χεράδεϊ, χέραδοςsilt: neut dat sg (epic ionic)χέραδοςsilt: neut dat sg -
9 χεράς
χεράς, άδος, ἡ, ein Haufen oder eine Hand voll Steine, Kieshaufen, bes. Gerölle von Sand und Kies, wie es die Ströme anschwemmen; ἅλις χεράδος περιχεύας, μυρίον Il. 21, 319, s. aber das Vorige; παμφόρῳ χεράδι τυπτόμενος Pind. P. 6, 13; βωμὸν χεράδος περινήνεον Ap. Rh. 1, 423. – Die obige Erkl. beruht auf der Ableitung von χείρ; richtiger scheint das Wort aber auf χέρσος, χέῤῥος, ξηρός zurückzuführen, so daß »hart«, »fest« die Grundbdtg ist. – Vgl. auch χερμάς, χοιράς.
-
10 περι-χέω
περι-χέω (s. χέω), darum, darüber gießen, darüber schütten; χέραδος περιχεύας, vom Sande, Il. 21, 319; χρυσὸν κέρασιν περιχεύας, 10, 294, vom; Goldschmiede, der die Hörner vergoldet, wie in der Od., auch im med., ὅτε τις χρυσὸν περιχεύεται ( conj.) ἀργύρῳ, wenn er Gold um das Silber gießt, d. i. das Silber vergoldet, Od. 6, 232. 23, 159; πολλὴν ἠέρ' ἔχων, ἥν οἱ περίχευεν Ἀϑήνη, 7, 140; auch τῷ περίχευε χάριν, 23, 162. Das pass. auch vom Schlafe, der sich über den ganzen Körper ausbreitet, Il. 2, 19, in tmesi; περιχυϑεὶς τῷ τῆς γῆς ὄγκῳ, Plat. Tim. 60 c, u. öfter; übtr., αὐτοὺς τῷ ναυκλήρῳ περικεχύσϑαι δεομένους, Rep. VI, 488 c; αὐτοὺς ὄχλος περιεχεῖτο πολύς, umgab sie, Xen. Hell. 2, 2, 21; οἱ ἱππεῖς περιχ υϑέντες έπέκειντο τοῖς πολεμίοις, Pol. 1, 19, 4, vgl. 10, 3, 5; a. Sp. – Das med., μικρὸν περιχεάμενος, braucht Mnesith. medic. bei Ath. XI, 484 b im Ggstz von πλείονι χρῆσϑαι τῷ λουτρῷ, sich ein wenig begießen, d. i. ein leichtes Bad nehmen.
-
11 χέρμα
-
12 μῡρίος
μῡρίος, sehr viel, unendlich viel, von sehr großer Zahl; gew. im plur.; δμῶες μάλα μυρίοι, Od. 17, 422; κὰδ δ' ἷζον παρὰ νηῒ μυρίοι, Il. 23, 29; so ἔϑνεα, κήδεα, δῶρα u. ä. Doch auch im sing., πένϑος μυρίον, unzähliges Leid, Il. 18, 88, wie ἄχος μυρίον, 20, 282; ἅλις χέραδος, μυρίον, 21, 320, sehr viel; μυρίος ὦνος, sehr großer Kaufpreis, Od. 15, 451; Pind. μυρία κέλευϑος, unendlicher Weg, I. 3, 19, μυρίος χρόνος, 4, 31, χαλκός, N. 10, 45; ἀρεταῖς μυρίαις, 10, 3; μυρίας ἵππου βραβεύς, Aesch. Pers. 294; μυρίοις μόχϑοις διακναιόμενον, Prom. 539; μυρίων ἐπιστροφαὶ κακῶν, Soph. O. C. 499; ἥξοντα βαίου κοὐχὶ μυρίου χρόνου, ib. 398; auch μυρίον ἄχϑος, Phil. 1153; μυρίον χρυσοῦ σταϑμόν, Eur. Bacch. 810; μυρίος ὄχλος, Cycl. 198; σοὶ μυρίαν ἕξω χάριν, Alc. 547, öfter; Ar. Th. 927; χρυσός, Theocr. 16, 22; μυρίον κλέος, Theocrit. ep. 18 (VII, 664); κῦδος, Ep. ad. 750 ( App. 246); in Prosa; bes. Her. auch sing., μυρίη ὄψις, ein tausendfacher, mannichfaltiger Anblick, 2, 136, μυρίη κακότης, unendliches Elend, 6, 67, μυρίον ϑωὖμα, 2, 148 u. vgl. ; u. Plat., ἐν πενίᾳ μυρίᾳ εἰμί, Apol. 23 c, in unendlicher Armuth, διαφορότητα ἔχοντα μυρίαν που τυγχάνει, Phil. 13 a, μυρίαν τινὰ φοβερὰν ἐρημίαν, Legg. III, 677 e, βοήϑεια, Epinom. 975 e, μυρίος λόγος, Epist. VII, 343 a, öfter; μυρίῳ adverbial gebraucht, τῶν νῦν οἱ τότε μυρίῳ, unendlich, πρὸς εὐδαιμονίαν διέφερον, Polit. 272 c; μυρίῳ βέλτιον, Rep. VII, 520 c; Folgde; ἐν μυρίῳ πένϑει, Plut. Rom. 28; auch μυρία adverbial, sehr, unermeßlich, κλαίειν, λατρεύειν u. ä., M. Arg. 31 Diosc. 4 (VII, 374. XII, 169). Häufiger im plur., Thuc., Plat. u. Folgde. – Das Wort bezeichnet auch die bestimmte Zahl zehntausend; soll diese ausgedrückt werden, so wird mit verändertem Accent μύριοι geschrieben, obwohl dieser Accentunterschied gewiß eine Erfindung der Grammatiker ist, da dem Griechen ursprünglich μυρίοι wohl eine unendlich große Zahl, die größte, für die er ein eigenes Wort hat, bezeichnete, das eigentliche Zahlensystem aber nur bis 1000 ausgebildet war. Zuerst so Hes. O. 254; Her. oft, gew. im plur., nur bei Collectivis, wie ἡ ἵππος im sing., 1, 27. 7, 41; so auch bei Folgdn, ἀσπὶς μυρία, Xen. An. 1, 7, 10. – [Der Unterschied der Quantität in den beiden Bedeutungen, den Einige, wie Draco p. 65, 19 machten, ist falsch, υ ist immer lang.]
-
13 ἄλις
ἄλις (vgl. ἁλής), schaarenweis, in Menge, hinreichend, genug; Hom. oft, ohne Einfluß auf die Construction; von Bienen αἱ μέν τ' ἔνϑα ἅλις πεποτήαται Il. 2, 90, ἀμφὶ δέ μιν γαλόῳ τε καὶ εἰνατέρες ἅλις ἔσταν 22, 473, περὶ Τρωαὶ ἅλις ἦσαν 3, 384, ἦ οὐχ ἅλις ἧμιν ἀλήμονές εἰσι καὶ ἄλλοι Od. 17, 376, ἅλις ἀναβέβρυχεν ὕδωρ Il. 17, 54, ἅλις χέραδος περιχεύας, μυρἴον Iliad. 21, 319, νῆα ἅλις χρυσοῦ καὶ χαλκοῦ νηησάσϑω (νηήσασϑαι) Iliad. 9, 137. 279, σῖτον ἔδωκεν ἅλις Od. 7, 295, ἣ ἅλις κέχυτο (κόπρος) 17, 298, ὅϑι ἔκειτο ἅλις εὐῶδες ἔλαιον Od. 2, 339, χρυσόν τε ἅλις ἐσϑῆτά τε δόντες Od. 5, 38. 23, 341 vgl. 13, 136, δεῖπνον ἐνὶ μεγάροις τετυκεῖν ἅλις ἔνδον ἐόντων Od. 15, 77. 94, μή οἱ χρήματ' ἔπειτα ἅλις ϑυμηδέ' ἔδωμεν Od. 16, 389, πλοῠτος δὲ καὶ εἰρήνη ἅλις ἔστω Od. 24, 486; ἦ οὐχ ἅλις ὅτι, ist's nicht genug, daß, Il. 5, 349. 23, 670; ὡς 17, 450 Od. 2, 312; ἅλις δέ οἱ Iliad. 9, 376. – Nach Homer wird es theils mit dem genit. eines substant. verbunden, Aesch. Ag. 1641 Eum. 645 Soph. O. C. 1020 Eur. Phoen. 1749, auch in Prosa, ἅλις ἐστί μοί τινος Her. 9, 27; vgl. Eur. Cycl. 248; Luc. Bis acc. 12; Plat. Polit. 287 a; bes. Sp.; theils wird es absolut gebraucht, so daß es zu einem subst. tritt, Soph. ἅλις πόνος τούτοις, die Mühe ist genug, sie haben genug Mühe, Phil. 880, ἅλις ἡ παροῦσα λύπη Tr. 331; oder ein acc. c. inf. steht dabei, ἅλις Ἀργείοις Καδμείους εἰς χεῖρας ἐλϑεῖν, es reicht hin, daß die Kadmeer mit den Argivern kämpfen, Aesch. Spt. 661; ἅλις ἐμοὶ αὐτοῦ μένειν Soph. O. R. 686; ἅλις δὲ κλαίειν τοὐμὸν ἦν ἐμοὶ κακόν Eur. Alc. 1031; oder ein partic., ἅλις νοσοῠσ' ἐγώ, es ist genug, daß ich krank bin, Soph. O. R. 1061; vgl. Eur. Herc. Fur. 1324 u. Arist. Nic. Eth. 10, 11 ἅλις ἐγὼ δυςτυχῶν; πρεσβεύοντες ἅλις εἶχον, d. i. sie waren es müde, Pol. 5, 68, 1. Ganz allein: ἅλις, genug davon, Soph. Ai. 1381; εἰς ἅλις, zur Genüge, Theocr. 25, 17.
-
14 περιχεω
эп. περιχεύω (aor. 1 περιέχεα - эп. περίχευα; pass.: aor. περιεχύθην с ῠ, pf. περικέχῠμαι)1) разливать кругом, выливать(τινι, sc. ὕδωρ Diog.L.)
ἐλαίῳ π. Luc. — обливать оливковым маслом2) покрывать кругом, окружатьπ. τινι ἠέρα Hom. — окутать кого-л. туманом;
χρυσὸν κέρασιν π. Hom. — покрыть рог золотом;ὡς δ΄ ὅτε τις χρυσὸν περιχεύεται (conjct. = περιχεύηται) ἀργύρῳ Hom. — как если бы кто-л. покрыл золотом или позолотил серебро;οἱ περικεχυμένοι τινί Plat. — толпящиеся вокруг кого-л.;χέραδος περιχεύας Hom. — засыпав песком;τὰ ὀστέα περικεχυμένα Her. — наваленные в кучу кости3) охватывать, обниматьπεριχυθεὴς αὐτῷ Luc. — обняв его;
περὴ δ΄ ἀμβρόσιος κέχυθ΄ ὕπνος Hom. — вокруг витал безмятежный сон -
15 γέραδος
A honour, EM 8.5, 227.43:—[voice] Pass., Hsch.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > γέραδος
-
16 μυρίος
A numberless, countless, infinite, prop. of Number, and commonly in pl., as mostly in Hom., Il.2.468, al.: also in sg. with collective Nouns,χέραδος μυρίον 21.320
; ;χαλκός Pi.N.10.45
;χρυσός Theoc.16.22
: strengthd.,μάλα μυρίοι Od.17.422
, 19.78;πολλάκις μυριοι Pl.Tht. 175a
;μυρίαι ἐπὶ μυριαις πόλεις Id.Lg. 676b
, cf. Tht. 155c, D.H.Rh. 7.4.2 in Poets also, of Size, measureless, immense, in finite,μυρίος ὦνος Od.15.452
; πένθος, ἄχος μ., Il.18.88, 20.282; μυρία ἄλγεα, κήδεα, 1.2, 24.639; μ. παντᾷ κέλευθος a boundless course, Pi.I.4(3).1, cf. B. 5.31;πάρεστι μ. κέλευθος μελέων Id.18.1
;μ. παντᾷ φάτις Id.8.48
; μ. μόχθοι, ἄχθος, A.Pr. 541 (lyr.), S.Ph. 1168 (lyr.); ;κλέος Theoc.Ep.21.2
; μ. εὐφροσύνη APl. l.c. (Crin.): in [dialect] Ion. Prose, ὄψις μυρίη all kinds of sights, Hdt.2.136; μ. κακότης, εὐδαιμονίη, Id.6.67;θῶμα Id.2.148
: sts. in Pl., μ. πενία, διαφορότης, ἐρημία, Ap. 23c, Phlb. 13a, Lg. 677e: so in later Prose,μ. ἀχλύς Jul.Or.7.232a
.4 neut. pl. μυρία as Adv., immensely, incessantly,ἔκλαυσεν μ. AP7.374
(Marc. Arg.), cf. 12.169 (Diosc.).b dat. as Adv., μυρίῳ σοφώτερος infinitely wiser, E.Andr. 701; μυρίῳ βέλτιον, μυριῳ κάλλιον, Pl.R. 520c, Ti. 33b; μυρίῳ πρὸς εὐδαιμονίαν διαφέρειν to differ infinitely, Id.Plt. 272c; butμυρίον διαφέρειν Id.Tht. 166d
.II as a definite numeral, in pl. [full] μύριοι, αι, α, ten thousand, first in Hes.,τρὶς μ. Op. 252
, cf. Hdt.3.95, IG12.63.37, etc.: sg. in military phrases,ἵππος μ. 10
,000 horse, A.Pers. 302, Hdt.1.27, 7.41;ἀσπὶς μ. X.An.1.7.10
: rarely with other words, by the10
, 000 bundles, PPetr.3p.101 (iii B. C.), cf. PSI4.393.11 (iii B. C.); οἱ Μύριοι the Ten Thousand, an assembly of the Arcadians, X.HG7.1.38, IG5(2).1.4 (Tegea, iv B. C.);οἱ Μ. ἐν Μεγάλῃ πόλει D.19.11
.III in late Greek, Adv.μυρίως Alex.
Trall.5.4, Tz.H.13.521:—acc. to Gramm., μυρίος (parox.) is the indefinite, μύριος (proparox.) the definite number, μύριος ὁ ὡρισμένος ἀριθμός, μυρίος ἀόριστος Hdn.Gr.1.125, cf. Suid., Eust.907.8, etc.; but this distn. is not observed in codd. -
17 πάμφορος
πάμ-φορος, ον,A all-bearing, all-productive,χώρη παμφορωτέρη Hdt. 7.8
.ά, cf. Hp.Coac. 502, Pl.Lg. 704c, Thphr.HP3.2.6; ; ;παμφορώτατον κτῆμα ὃ καλεῖται φίλος X.Mem.2.4.7
.II bearing all things with it, π. χέραδος a mixed mass of rubbish, Pi.P.6.13: metaph.,π. θεωρήματα Pall.in Hp.2.114
D.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πάμφορος
-
18 περιχέω
A pour, spread, or scatter round or over,ἥν [ἠέρα] οἱ περίχευεν 'αθήνη Od.7.140
, cf. 13.189 (tm.), Il.5.776 (tm.); of solids,ἅλις χέραδος περιχεύας 21.319
; χρυσὸν κέρασιν περιχεύας having spread gold leaf round its horns, 10.294: metaph.,τῷ περίχευε χάριν κεφαλῇ τε καὶ ὤμοις Od.23.162
; σκότος τοῖς δικασταῖς 'throw dust in the eyes of.. ', Plu.Cic.25 :— [voice] Med., , 23.159:— [voice] Pass., to be poured around,περὶ δ' ἀμβρόσιος κέχυθ' ὕπνος Il.2.19
;ἢν σκότος περιχυθῇ Hp.VC11
; τῶν ὀστέων περικεχυμένων scattered all round, v.l. in Hdt.3.12: metaph., -χυθεῖσα θεωρία, εὐδαιμονία, Vett. Val.241.5, 246.18.2 of persons,π. στρατὸν τείχει Hld.9.1
:— freq. in [voice] Pass., περιχυθέντες crowding round, Hdt.9.120;τῷ ναυκλήρῳ περικεχύσθαι Pl.R. 488c
, cf. Plt. 268c, X.HG2.2.21.3 π. τινἰ (sc. ὕδωρ) pour water over one, D.L.2.36:—[voice] Med., pour or have poured over oneself,πρὶν ἐνβῆναι ἐν τῷ βαλανείῳ εἰς τὸ θερμὸν ὕδωρ οἶνον περιχέασθαι IG42(1).126.13
(Epid.); μικρὸν περιχέασθαι take a moderate bath, Mnesith. ap. Ath.11.484b ; ψυχρῷ π. Anon.Lond.38.39; στολὴν.. π. Eun.VSp.477B.II [voice] Pass., embrace, τινι Luc.Luct.13, cf.Alex.45, Parth.28.2 (cj.);πανταχόθεν αὐτῷ-χυθεῖσα Hld.1.2
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > περιχέω
-
19 ἅλις
A in crowds, in plenty, hence, in a modified sense, sufficiently, enough:1 Hom. mostly with Verbs, ἅ. πεποτήαται [μέλισσαι] Il.2.90;περὶ δὲ Τρῳαὶ ἅ. ἦσαν 3.384
;κόπρος ἅ. κέχυτο Od. 17.298
;ἅ. δέ οἱ ἦσαν ἄρουραι Il.14.122
:—sts. just enough, in moderation,εἰ δ' ἅ. ἔλθοι Κύπρις E.Med. 630
;ἔφερε κακὸν ἅ. Id.Alc. 907
.2 in [dialect] Ep. freq. closely attached to Noun, χαλκόν τε χρυσόν τε ἅ. bronze and gold in abundance, Od.16.231, cf. Il.22.340;νῆα ἅ. χρυσοῦ καὶ χαλκοῦ νηησάσθω 9.137
;ἅ. χέραδος 21.319
;ἅ. δ' εὐῶδες ἔλαιον Od. 2.339
:—rare in Trag. and Com.,ἅ. βίοτον εὗρον E.Med. 1107
; λύπας ἅ. ἔχων (Elmsl. λύπης) Id.Hel. 589; ἅ. ἐλᾳδίῳ διείς prob. in Sotad.Com.1.27; freq. in Alex. poetry,ἔχω οὐδ' ἅ. ὄξος Theoc.10
. 13;ἅ. ὄλβος Call.Jov.84
;ἄρτους ἅ. κατέθηκεν Id.Hec.35
;ἱδρῶ ἅ. A.R.2.87
:—rare with Adj.,ἅ. ἦσθ' ἀνάρσιος A.Ag. 511
.3 ἅλις (sc. ἐστί ) ' tis enough, ἢ οὐχ ἅ. ὅττι .. ; is't not enough that.. ? Il. 5.349; ἢ οὐχ ἅ. ὡς .. ; 17.450, Od.2.312;ἅ. ἵν' ἐξήκεις δακρύων S.OT 1515
: abs., ἅλις enough! Id.Aj. 1402:—in Trag. c. acc. et inf.,Ἀργείοισι Καδμείους ἅ. ἐς χεῖρας ἐλθεῖν A.Th. 679
: c. dat.,ἅ. δὲ κλάειν τοὐμὸν ἦν ἐμοὶ κακόν E.Alc. 1041
.5 ἅλις (sc. εἰμί) c. part., ἅ. νοσοῦσ' ἐγώ enough that I suffer, Id.OT 1061;ἅ. ἐγὼ δυστυχῶν Trag.Adesp.76
.6 c. gen. rei, enough of a thing,ἅ. ἔχειν τῆς βορῆς Hdt.1.119
, cf. 9.27;πημονῆς ἅ. γ' ὑπάρχει A.Ag. 1656
, cf. 1659;ἅ. [ἐστὶ] λελεγμένων Id.Eu. 675
;ἅ. λόγων S.OC 1016
;ἅ. ἀφύης μοι Ar.Fr. 506
; to conclude an argument,καὶ τούτων μὲν ἅ. Pl.Plt. 287a
;καὶ περὶ μὲν τούτων ἅ. Arist.EN 1096a3
, etc.—Cf. ἅλιας. ( ϝαλ-, cf. γάλι· ἱκανόν, Hsch.; cf. ἁλής.) -
20 περιχέω
περι-χέω, darum, darüber gießen, darüber schütten; χέραδος περιχεύας, vom Sande; χρυσὸν κέρασιν περιχεύας, vom Goldschmiede, der die Hörner vergoldet; ὅτε τις χρυσὸν περιχεύεται (conj.) ἀργύρῳ, wenn er Gold um das Silber gießt, = das Silber vergoldet; pass. auch vom Schlafe, der sich über den ganzen Körper ausbreitet; im Ggstz von πλείονι χρῆσϑαι τῷ λουτρῷ, sich ein wenig begießen, = ein leichtes Bad nehmen
- 1
- 2
См. также в других словарях:
χέραδος — silt neut nom/voc/acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
χέραδος — άδους και άδεος, τὸ, Α 1. άμμος με πέτρες και άλλες φερτές ύλες που κατεβάζουν τα ποτάμια («ἅλις χέραδος περιχεύας», Ομ. Ιλ.) 2. (κατά το Μέγα Ετυμολογικόν) «χέραδος... τὸ συναγόμενον ἐν τῇ ῥύσει τοῡ ποταμοῡ πλῆθος ἰλύος καὶ ὀστράκων καὶ λίθων».… … Dictionary of Greek
χεράδει — χέραδος silt neut nom/voc/acc dual (attic epic) χεράδεϊ , χέραδος silt neut dat sg (epic ionic) χέραδος silt neut dat sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
χεράς — άδος, ἡ, Α (κατά τον Ησύχ.) στον πληθ. χεράδες «αἱ τῶν χειμάρρων ποταμῶν λιθώδεις ἀθροίσεις». [ΕΤΥΜΟΛ. Άλλος τ. τής λ. χέραδος*, ο οποίος έχει σχηματιστεί υστερογενώς από έναν τ. χεραδος, ο οποίος έχει αναγνωσθεί είτε ως χέραδος τής αιτ. πτώσης… … Dictionary of Greek
жерства — жерста щебень , зап., смол. (Добровольский), укр. жорства рыхлый песчаник , блр. жерства. Ближе всего авест. zarstva камень , родство с которым допустимо при чередовании рядов задненёбных (Петерссон, AfslPh 34, 380). Названный ученый относит… … Этимологический словарь русского языка Макса Фасмера
μυρίος — ία, ίο και μύριος, ια, ο (ΑΜ μυρίος, ία, ίον και μύριος, ία, ίον, Α θηλ. και μυρίος και αιολ. τ. μυρίη, Μ και μύριος, ια, ο) 1. (ως αριθμ. επίθ., συν. στον πληθ., προπαροξύνεται κατά τους αρχ. και μτγν. γραμματικούς ως προπαροξύτονο σημαίνει… … Dictionary of Greek
σπέραδος — τὸ, Α το σπέρμα. [ΕΤΥΜΟΛ. < θ. σπερ τού σπείρω* πιθ. κατά το χέραδος] … Dictionary of Greek
σχερός — (I) ὁ, Α (μόνον στη δοτ. και σε φρ.) «ἐν σχερῷ» με συνεχή αλληλοδιαδοχή, αδιάκοπα. [ΕΤΥΜΟΛ. Ο τ. μαρτυρείται μόνο στη δοτ. και έχει σχηματιστεί από τη μηδενισμένη βαθμίδα σχ τού ρ. ἔχω* (πρβλ. ἔσχον, σχέσθαι) με επίθημα ρός (πρβλ. κυδοός)]. (II)… … Dictionary of Greek
χαράδρα — I Oνομασία αρχαίων ελληνικών πόλεων. 1. Πόλη της Μεσσηνίας, που την ίδρυσε ο Πέλοπας (Πέλωψ). 2. Πόλη της αρχαίας Φωκίδας, χτισμένη σε απόκρημνο λόφο κοντά στη σημερινή Σουβάλα. Την εποχή των Μηδικών πολέμων καταστράφηκε από τον Ξέρξη, αλλά… … Dictionary of Greek
χερμάς — άδος, ἡ, ΜΑ χερμάδιον*, πέτρα για ρίψη εναντίον αντιπάλου (α. «χαλκῷ μέλη τετρωμένοι ἤ χερμάδι τηλεβόλῳ», Πίνδ. β. «πόρρωθεν χερμάσι καὶ παλτοῑς ἔβαλλον», Ιώσ.) αρχ. 1. βότσαλο ακρογιαλιάς («παρηονῑτις... χερμάς», Ανθ. Παλ.) 2. σωρός από πέτρες… … Dictionary of Greek
χοιράς — άδος, η, ΝΜΑ (λόγιος τ.) στον πληθ. οι χοιράδες και αἱ χοιράδες εξόγκωση και σκλήρυνση τών αδένων τού λαιμού («αὐτὸν δὲ τὸν Βατίνιον ἔχοντα χοιράδας ἐν τῷ τραχήλῳ», Πλούτ.) αρχ. 1. ως επίθ. αυτή που μοιάζει με χοίρο ή με τα νώτα χοίρου («χοιράδες … Dictionary of Greek