-
1 λεπτά
-
2 λεπτᾷ
-
3 λεπτά
λεπτόνneut nom /voc /acc plλεπτόςpeeled: neut nom /voc /acc plλεπτά̱, λεπτόςpeeled: fem nom /voc /acc dualλεπτά̱, λεπτόςpeeled: fem nom /voc sg (doric aeolic) -
4 λεπτὰ
Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > λεπτὰ
-
5 Τα λεπτά και η ψώρα δεν κρύβονται
– Δεν κρύβεται η βελόνα στο σακί– Τα λεπτά και η ψώρα δεν κρύβονται• Шила в мешке не утаишьИсточник: Кокурина Т.В. «Греческие пословицы и поговорки и их аналоги в русском языке», М., ЛКИ, 2008——————• Шила в мешке не утаишьИсточник: Собрание пословиц на greek-language.ru, 2012Ελληνικές παροιμίες και ρήσεις (Греческие пословицы и поговорки) > Τα λεπτά και η ψώρα δεν κρύβονται
-
6 λέπτ'
λεπτά, λεπτόνneut nom /voc /acc plλεπτά, λεπτόςpeeled: neut nom /voc /acc plλεπτά̱, λεπτόςpeeled: fem nom /voc /acc dualλεπτά̱, λεπτόςpeeled: fem nom /voc sg (doric aeolic)λεπτέ, λεπτόςpeeled: masc voc sgλεπταί, λεπτόςpeeled: fem nom /voc pl -
7 λεπτάν
λεπτά̱ν, λεπτόςpeeled: fem acc sg (doric aeolic) -
8 λεπτάς
λεπτά̱ς, λεπτόςpeeled: fem acc pl -
9 λεπτός
2 fine, small,κονίη 23.506
; ; ;λεπτοῖς ἁλσί Alex.187.5
: freq. in Hp.,διατρήσεις λ. Loc.Hom.10
, al.; of soil, light, Thphr.HP1.8.1.3 thin, fine, delicate, freq. in Hom., mostly of garments and the like ,ὀθόναι Il.18.595
; πέπλοι, φᾶρος, Od.7.97, 10.544;ἀράχνια 8.280
;μήρινθος Il.23.854
; -ότατος χαλκός 20.275
;ἔβενος, ἐλέφας, σίδηρος BCH35.286
(Delos, ii B.C.);ῥινὸς βοός Il.20.276
([comp] Sup.); ([comp] Sup.); ([comp] Comp.); ;χαλκὸς καὶ δόνακες Pi.P.12.25
, cf. E.Med. 949, Th. 2.49, etc.; λεπτὰ τὰ πρῴραθεν ἔχειν, of ships, to have the bows thin and weak, Id.7.36.4 of the human figure, mostly in bad sense, thin, lean, Alc.39; opp. παχύς, Hp.Art.8 ([comp] Comp.);ἐγὼ δὲ λεπτὴ κἀσθενής Ar. Ec. 539
;σοφιστῶν λεπτῶν, ἀσίτων Antiph.122.4
;λ. καὶ αὐχμῶν Thphr. Char.26.5
, cf. Ceb.10;λ. χείρ Hes.Op. 497
; (anap.);τράχηλος X.Cyn.5.30
;λεπτὸς <ἐκ> τοῖν σκελοῖν Luc.Nav.2
;λ. ὑπὸ μεριμνῶν Pl.Amat. 134b
; of animals, X.Cyr.1.4.11; also, slender, taper (opp. παχύς), δάκτυλος Pl.R. 523d
; ἀπολήγειν εἰς λεπτόν, of the fingers of a statue, Luc.Im.6.5 of space, strait, narrow,εἰσίθμη Od.6.264
;ἀταρπός Alcm.81
; ἐπὶ λεπτὸν τετάχθαι in a thin line, X. Cyr.5.4.46, cf. Plb.3.115.6;οὔτε εὐρεῖαν οὔτε λεπτὴν.. ὁδόν Plu.2.964c
(ap.Porph.Abst.1.6).6 generally, small, weak, impotent,λεπτὴ μῆτις Il.10.226
, 23.590; , cf.ὀχέω 11.3
;ἀσφάλεια D.Ep.2.20
; λ. ἴχνη faint traces, X.Cyn.5.5; λ. οὖας, of a child's ear, tiny, Simon.37.14; τὰ λ. τῶν προβάτων small cattle, i.e. sheep and goats, Hdt.8.137; λ. πλοῖα small craft, Id.7.36; ἄκραι λ. small headlands, Id.8.107;λ. κλιμάκια Ar. Pax69
;τὸ -ότατον τοῦ χαλκοῦ νομίσματος Plu.Cic.29
;λ. χαλκός OGI485.12
(Magn. Mae.): without χαλκός, Inscr.Perg. 374 D7;ἀργύριον Ῥόδιον λ. CIG2693e5
([place name] Mylasa), cf. TAM2(1).15 ([place name] Telmessus); v. infr. 111.2. Adv. -τῶς, ζῆν poorly, meanly, Men.Mon. 682: neut. pl. as Adv.,λεπτὰ λεύσσω κόραις E.Or. 224
.7 light, slight,λεπταῖς ὑπαὶ κώνωπος.. ῥιπαῖσι A. Ag. 892
; λ. πνοαί light breezes, E.IA 813; λεπταῖς ἐπὶ ῥοπῇσιν on slight turns of fortune, S.Fr. 555.8 of size or quantity, λ. πυρίδια small, Ar.Lys. 1206;λ. κύλικες Pherecr.143.5
(but f.l.): neut. pl. as Adv., λ. τῖλαι 'pluck into small pieces', Theoc.3.21.9 of liquids, thin,γάλα Hp.Vict.2.46
;λεπτὰ ἀνεμέειν Id.Coac. 310
; λ. οἶνος light wine, Luc.Merc.Cond.18; also of food,λ. δίαιται Hp.Aph.1.4
;λ. ὀψάρια OGI484.16
(Pergam.). Adv. -τῶς, διαιτᾶσθαι, διαιτᾶν, Gal. 19.191, Paul.Aeg.3.43.10 = λεπτομερής, consisting of fine parts,ὅσῳ -ότερον ἀὴρ ὕδατος Arist.Ph. 215b4
, cf. Cael. 303b26, al.II metaph., subtle, refined, ; - ότεροι μῦθοι ib. 1082 (anap.); -ότατοι λῆροι Ar.Nu. 359
;πυκνῇ.. λεπτὰ μηχανᾷ φρενί Id.Ach. 445
;λ. λογιστά Id.Av. 318
;λ. καὶ ἀκριβής Antipho 3.4.2
;ἐς τὰς τέχνας παχέες, οὐ λεπτοί Hp.
Aër.24;λόγοι λ... τρέφουσ' ἐκείνους Alex.220.8
; cf. λεπτολόγος. Adv. -τῶς, μεριμνᾶν Lyr.Adesp.135
;λ. καὶ πυκνῶς ἐξετάζειν Amphis 33.5
: [comp] Comp. - οτέρως Anaxandr.36: also in detail,PPetr.
2p.118 (iii B.C.), Cic.Att.2.18.2, Phryn. PS p.83 B., Phot. s.v. νιφετός; cf. κατάλεπτον, καταλεπτολογέω: τὰ κατὰ λεπτόν, title of poems by Aratus, Ach.Tat.Intr.Arat.p.79 M., Str.10.5.3; also of minor poems of Virgil; τῶν κατὰ λεπτὸν πόρων ἀραίωσις, perh. small pores, Gal.15.201.2 rarely of the voice, fine, delicate, Arist.HA 545a7, Lyc.687;ἁρμονία E.Fr.773.23
(lyr.): neut. as Adv.,λεπτὸν ἀμφιτιττυβίζειν Ar.Av. 235
(lyr.); of sound,λ. ὑποτρύζουσα AP11.352.5
(Agath.); cf. λεπταλέος.3 of smell, Pl.Ti. 66e ([comp] Comp.).4 of persons, οἱ λ. the poor, Plb.24.7.3; λεπτὴν πλέκειν, prov. of poor people, Hsch.;λεπτὰ ξαίνεις Suid.
3 (sc. κεράμιον) jar, POxy.920.4 (ii/iii A.D.), PStrassb.40.48 (vi A.D.); cf. λεπτίον, λεπτοκεραμεύς. -
10 λεπτον
Iτό (sc. μέρος)1) 60-я часть градуса, минута Sext.2) тонкая часть3) тонкая линияἐπὴ λ. τετάχθαι Xen. — быть выстроенным в узкую линию ( о боевом порядке)
4) мелкая породаτὰ λεπτὰ τῶν προβάτων Her. — мелкий скот
5) тонкость, детальκατὰ λ. Cic. — обстоятельно
6) лепта, мелкая монета(χήρα πτωχέ ἔβαλε λεπτὰ δύο, ὅ ἐστι κοδράντης NT.)
IIadv. высоким голосом, тонко, нежно(ἀμφιτιττυβίζειν Arph.)
-
11 πρόβατον
πρόβατον, τό, gew. im plur. τὰ πρόβατα, bezeichnet meistens das Schaf, eigtl. aber und ursprünglich alle vierfüßigen Thiere, weil sie vor den ihnen mit Menschen und Vögeln gemeinsamen Hinterbeinen noch Vorderbeine haben; Scholl. Aristonic. Iliad. 14, 124 ἡ διπλῆ, ὅτι πρόβατα πἀντα τὰ τετράποδα διὰ τὸ ἑτέραν βάσιν ἔχειν πρὸ τῆς ὀπισϑίας, καϑὼς καὶ Ἡσίοδός φησι (Op. 558), »χαλεπὸς προβάτοις, χαλεπὸς δ' ἀνϑρώποις«; bes. die zahmen. vierfüßigen Thiere, Hausthiere, Vieh, Viehherde; bei Hom. erscheint das Wort nur zweimal: Iliad. 14, 124 πολλὰ δέ οἱ πρόβατ' ἔσκε, 23, 550 wird als Besitz des Reichen aufgeführt χρυσὸς πολύς, χαλκὸς καὶ πρόβατα, δμωαὶ καὶ μώνυχες ἵπποι; von hierhergehörigen stammverwandten Wörtern erscheint bei Hom. nur eins, einmal, Odyss. 2, 75 ὑμέας ἐσϑέμεναι κειμήλιά τε πρόβασίν τε, die Kleinodien und die Heerden; Schafe heißen bei Hom. ὄιες. Bei Hesiod. findet sich das Wort πρόβατον außer der schon erwähnten Stelle nicht. Hom. h. Mercur. 571 πᾶσι δ' ἐπὶ προβάτοισιν ἀνάσσειν Ἑρμῆν ist unklar. Aristoph. Byz. bei Eustath. Iliad. 11, 678 p. 877, 49 bezeugt, daß Pindar die Stuten des Diomedes πρόβατα genannt habe, auch den Pegasus ein πρόβατον, Simonides aber habe einen Stier πρόβατον genannt, Bergk Poet. Lyr. Gr. ed. 2 Pindar. fragm. 312. 313, Simonid. Cei frgm. 247. Herodot nennt πρόβατα alle vierfüßigen Thiere, 1, 203, alles vierfüßige Schlachtvieh, 1, 188. 207. 6, 56, alle vierfüßigen Hausthiere, 7, 171; ϑύουσι δὲ καὶ τἆλλα πρόβατα καὶ ἵππ ους μάλιστα, 4, 61; τὰ λεπτὰ τῶν προβάτων, entgegengesetzt ἵπποι und βόες, 8, 137; τὰ λεπτὰ τῶν προβάτων, entgegengesetzt βοῦς, ἵππος, κάμηλος, ὄνος, 1, 133, τὰς βοῠς τὰς ϑηλέας προβάτων πάντων μάλιστα μακρῷ, 2, 41. Eben so hat Hippocrat. das Wort πρόβατον gebraucht. – Bei den Attikern sind πρόβατα gew. Schafe; Plat. vrbdt οἷον βοῦς καὶ πρόβατα Euthyd. 302 a, ποίμνια καὶ πρόβατα Legg. III, 694 e; οὐδὲ πρόβατα οὐδὲ ποιμένα γιγνώσκεις, Rep. I, 343 a; Xen. vrbdt ἀγέλας, καὶ βοῦς καὶ ἵππους, καὶ ἄλλα πρόβατα πολλά, Cyr. 7, 3, 7; Eupol. nannte προβατικὸν χορὸν τὸν ἐξ αἰγῶν, Scholl. Iliad. 16, 353; sprichw. τοὺς γευομένους κύνας τῶν προβάτων φασὶ δεῖν κατακόπτειν, Dem. 25, 40; οὐκ ἀσφαλὲς λέοντι καὶ προβάτοις ὁμοῦ ποιεῖσϑαι τὴν ἔπαυλιν, Pol. 5, 35, 13; vgl. Plut. Cleom. 33, προβάτου σωφρονέστερον παρέξω, Luc. as. 33. Auch wie bei uns »Schaf« als Schimpfwort = dummer Mensch, Aristoph. Nub. 1203, vgl. Vesp. 32. – Bei Opp. Hal. 1, 146 ein Seefisch; vgl. Ael. N. A. 9, 38.
-
12 κατακνίζω
2 metaph., pick to pieces,λόγους Isoc.12.17
;τὰ τοῦ Ὁμήρου κ. λεπτά Luc. Hes.5
.II scratch, irritate, stimulate the scalp, Asclep. ap. Gal. 12.420:—[voice] Pass., v.l. in Dsc.2.123; to be prurient,ἐγὼ δὲ κατακέκνισμαι Ar.Pl. 973
.3 scarify, let blood from, - κνίσω (prob. for - κνήσω)σου τὸν πόδα Luc.Ocyp.91
:—[voice] Pass.,- κνισθεὶς τὸ σκέλος Orib.7.20.8
(= Gal.19.524, where - κνήσας).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατακνίζω
-
13 πόπανον
πόπανον, τό, wie πέμμα, Gebäck, bes. Opferkuchen, nach Schol. Plat. Rep. V, 227 πλακούντια πλατέα καὶ λεπτὰ καὶ περιφερῆ; Ar. oft, πόπανα πέττειν Eccl. 843, ϑύειν Thesm. 285; τὴν τῶν ποπάνων ϑεραπείαν, Plat. Rep. V, 455 c.
-
14 ψαιστόν
ψαιστόν, τό, gew. plur. τὰ ψαιστά, sc. ἄλφιτα, πέμματα od. πόπανα, geschrotene Gerste, Gerstenmehl, bes. ein davon bereiteter, mit Oel und Honig angemachter Opferkuchen, vgl. Schol. Il. 1, 449; Timaeus erkl. τῶν σπλάγχνων κεκομμένων εἰς λεπτὰ μετὰ ἄρτου ἀπαρχαί τινες; οὐδ' ἂν εἷς ϑύσειεν – οὐ βοῦν ἄν, οὐχὶ ψαιστόν Ar. Plut. 138, vgl. 1115; Gaetul. 3 (VI, 190), im plur.; ψαιστῶν ϑυσία Cornel. Long. 1 (VI, 191), ψαιστὰ βαλὼν παρὰ ξοάνῳ Ep. ad. 203 ( App. 283), meist von armen Leuten dargebracht; vgl. noch Ath. 672 ψαιστὰ αὐτῷ ποιήσαντες. – Eigtl. neutr. vom Folgenden.
-
15 μυρμήκια
μυρμήκια, τά, auch μυρμηκίαι, αἱ, formicationes, Warzen an der flachen Hand oder an der Fußsohle, die platt aufsitzen, nicht wie ἀκροχορδών an einem Stiele hangen, Medic. – Bei Plut. Music. 30 sagt Pherecrat. com. vom Musiker Timotheus οὗτος ἅπαντας παρελήλυϑεν ἄγων ἐκτραπέλους μυρμηκίας, Triller und andere Künsteleien in der Musik, die wie Ameisen im Ohre kribbeln oder so verschlungen wie die Gänge der Ameisen sind; vgl. Ar. Th. 100, wo es von dem Dichter Agatho heißt μυρμήκων ἀτραποὺς διαμινυρίζεται, wo der Schol. erkl. λεπτὰ καὶ ἀγκύλα μέλη ἀνακρούεται· τοιαῦται γὰρ αἱ τῶν μυρμήκων ὁδοί.
-
16 μύλος
-
17 γρῡτη
-
18 κατα-κνίζω
κατα-κνίζω, zerritzen, zerstückeln; λόγους διαιροῦντες οὐκ ὀρϑῶς καὶ κατακνίζοντες καὶ πάντα τρόπον διαφϑείροντες Isocr. 12, 17; τὰ ἐκ τῶν σαρκῶν εἰς λεπτὰ κατακνιζόμενα Ath. IX, 376 b. – Auf Einen sticheln, Luc. diss. c. Hes. 4. – Pass. κατακέκνισμαι, Ar. Plut. 973, ich brenne vor Liebe, ὑπ' ἔρωτος πάσχω, Schol. Vgl. κατακνάω.
-
19 κλαδαρός
κλαδαρός (κλάω), zerbrechlich; δόρατα λεπτὰ καὶ κλαδαρὰ ποιοῦντες Pol. 6, 25, 5; κάμακες Leon. Tar. 47 (IX, 322), v. l. cod. Pal. κλαμαραί. – Uebtr., κλαδαραὶ ὄψεις, gebrochene, wollüstige, verliebte Blicke, wie κλαδαρὸν περιβλέπειν, sich mit verliebten Augen umsehen, Clem. Al. paed. 3 p. 293. 294. Vgl. κλαδαρόμματος.
-
20 κλῑμάκιον
κλῑμάκιον, τό, dim. von κλῖμαξ, kleine Treppe, Leiter; λεπτὰ κλιμάκια ποιούμενος πρὸς ταῠτ' ἀνεῤῥιχᾶτ' ἂν ἐς τὸν οὐρανόν Ar. Pax 69; ἀναβῆναί τι πρὸς κλιμάκιον Aristophon bei Ath. VI, 238 c; Plut. ad princ. inerud. 4 u. A. – Nach Galen. bei Hippocr. τὸ πλάγιον ἐν τοῖς κλίμαξι ξύλον, Leitersprosse, u. ein chirurgisches Instrument.
См. также в других словарях:
λεπτά — λεπτόν neut nom/voc/acc pl λεπτός peeled neut nom/voc/acc pl λεπτά̱ , λεπτός peeled fem nom/voc/acc dual λεπτά̱ , λεπτός peeled fem nom/voc sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
λεπτᾷ — λεπτός peeled fem dat sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Ὀψὲ θεῶν ἀλέουσι μύλοι, ἀλέουσι δὲ λεπτά. — См. Бог долго ждет, да больно бьет … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
λέπτ' — λεπτά , λεπτόν neut nom/voc/acc pl λεπτά , λεπτός peeled neut nom/voc/acc pl λεπτά̱ , λεπτός peeled fem nom/voc/acc dual λεπτά̱ , λεπτός peeled fem nom/voc sg (doric aeolic) λεπτέ , λεπτός peeled masc voc sg λεπταί , λεπτός peeled fem nom/voc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
μαγνητικά ελάσματα — Λεπτά ελάσματα σιδήρου με προσθήκη πυριτίου (έως 4%), που έχουν υψηλή διαπερατότητα και ηλεκτρική αγωγιμότητα ανώτερη από τα κοινά ελάσματα σιδήρου και συνεπώς, όταν τα διαπερνά υψηλής τιμής μαγνητική ροή (ισχυρό πεδίο), παρουσιάζουν χαμηλότερες… … Dictionary of Greek
σπίρτα — Λεπτά μακρόστενα κομμάτια ξύλου ή σκληρού χαρτιού, με κεφαλή από εύφλεκτη χημική ουσία στο ένα άκρο τους, που προκαλεί εύκολα φλόγα με την τριβή. Το πρώτο σπίρτο στο σημερινό του σχήμα επινοήθηκε το 1817 από τον Άγγλο φαρμακοποιό Τζον Ουόκερ. Για … Dictionary of Greek
λεπτάν — λεπτά̱ν , λεπτός peeled fem acc sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
λεπτάς — λεπτά̱ς , λεπτός peeled fem acc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Pièces de monnaie grecques — Les pièces de monnaie grecques sont une des représentations physiques, avec les billets de banque, de la monnaie de la Grèce. Sommaire 1 L unité monétaire grecque 1.1 Orthographe grecque de la monnaie 2 Les pièces de monnaie de Grè … Wikipédia en Français
Pièces de monnaies grecques — Pièces de monnaie grecques Les pièces de monnaie grecques sont une des représentations physiques, avec les billets de banque, de la monnaie de la Grèce. Sommaire 1 L unité monétaire grecque 1.1 Orthographe grecque de la monnaie 2 Les pi … Wikipédia en Français
αστροναυτική — Επιστήμη η οποία οφείλει την ανάπτυξή της στην προσπάθεια κατάκτησης του Διαστήματος. Η α. είναι το σύνολο των θεωρητικών ερευνών και των πρακτικών εφαρμογών σχετικά με την κίνηση οχημάτων στο Διάστημα, που ξεκινούν από τη Γη, προωθούνται με… … Dictionary of Greek