-
1 κέντρω
κέντρονany sharp point: neut nom /voc /acc dualκέντρονany sharp point: neut gen sg (doric aeolic)κεντρόωfurnish with a sting: pres imperat act 2nd sg (doric aeolic)κεντρόωfurnish with a sting: imperf ind act 3rd sg (doric aeolic)——————κέντρονany sharp point: neut dat sg -
2 κέντρῳ
Βλ. λ. κέντρω -
3 κέντρωι
κέντρῳ, κέντρονany sharp point: neut dat sg -
4 κέντρον
κέντρον, τό (κεντέω), 1) ales Stechende, bes. – a) der Stachel, mit welchem die Pferde u. andere Zug- oder Lastthiere angetrieben wurden; ἄνευ κέντροιο ϑέοντες ἵπποι Il. 23, 387, vgl. 430; ἡνιοχικά Plat. Phaedr. 254 e; κέντροις καὶ μάστιξιν Legg. VI, 777 a; οὐδὲν φειδόμενος τῶν ἵππων, ἀλλ' ἐξαιματῶν τῷ κέντρῳ, mit dem Sporn, Xen. Cyr. 7, 1, 15; κέντρα διωξικέλευϑα Philodem. 27 (VI, 246);für Rinder, = βουπλήξ, Plut. Mar. 27; πρὸς κέντρα λακτίζειν, gegen den Stachel löken, Pind. P. 2, 94; Eur. Bacch. 294; vgl. οὔκουν πρὸς κέντρα κῶλον ἐκτενεῖς Aesch. Prom. 323. – b) eine Stachelknute, als Züchtigungs- oder Marterwerkzeug, Her. 3, 130; vgl. Schol. Ar. Nubb. 449. – c) der Sporn der Hähne, Geop. – d) der Stachel des Stachelschweins, Ael. N. A. 12, 26; der Skorpionen, der Wespen, Bienen u. dergl., Arist. part. anim. 4, 5; übertr., τὰ κέντρα ἐγκατέλιπε τοῖς ἀκροωμένοις Eupol. bei Schol. Ar. Ach. 529; ὥςπερ μέλιττα τὸ κέντρον ἐγκαταλιπών Plat. Phaed. 91 c. – e) die Spitze an der Lanze, Pol. 6, 22, 4. – f) oft übertr., Stachel, Sporn zu Etwas, Reiz, Antrieb, auch Stachel, Spitze der Rede; δείματ' ἀμφήκει κέντρῳ ψύχειν ψυχὰν ἐμάν Aesch. Prom. 694, vgl. Eum. 152. 405; εἰ μή τι κέντρον ϑεῖον ἦγ' ὑμᾶς ἐμοῦ, Verlangen nach mir, Soph. Phil. 1028; vom Schmerz, Tr. 836; ἐκπεπληγμένη κέντρονς ἔρωτος Eur. Hipp. 39, vgl. 1303; κέντρων καὶ ὠδίνων ἔληξεν Plat. Phaedr. 251 e; τὰ μέλη κέντρον ἔχειν ἐγερτικὸν ϑυμοῦ Plut. Lyc. 21. – 2) der Mittelpunkt, in den man mit dem einen Zirkelfuß hineinsticht, wenn man einen Kreis beschreiben will, das Centrum; Plat. Rep. IV, 436 d; Mathem.; κύκλον κέντρῳ περιγράφειν Plut. Rom. 11. – Daher auch im Holz oder Stein eine harte Stelle, ein harter Kern, Theophr.
-
5 κεντρον
τό1) кентр, стрекало(κέντρῳ ἐπισπέρχειν Hom.; κέντρα ἡνιοχικὰ καὴ μάστιξ Plat.)
πρὸς κέντρα λακτίζειν погов. Pind., Soph. etc. — лягать стрекала, т.е. идти против рожна2) колющее орудие, игла, скорпион ( орудие пытки) Her.3) pl. уколы, мучения(κέντρα καὴ ὀδύναι Plat.)
4) жало (sc. μελίττης Plat.; ἐντόμων Arst.; sc. τοῦ σκορπίου NT.; τῷ κέντρῳ κεντεῖν Arph.)εἴς τινα κέντρα ἀφιέναι κακά Eur. — злобно бранить кого-л.
5) кончик, острие(τοῦ στροβίλου Plat.)
7) срединная точка, средоточие, центрκύκλον κέντρῳ περι γράφειν Plut. — описать окружность из центра8) побудительное начало, побуждение, желание, страстьκ. ἐμοῦ Soph. — желание увидеться со мной;
τῆς ἐχθίστης θεῶν δηχθεῖσα κέντροις Eur. — (Федра), уязвленная побуждениями самой ненавистной из богинь, т.е. соблазненная Афродитой;ἐκπεπληγμένη κέντροις ἔρωτος Eur. — терзаемая любовными страстями;κ. ἐγερτικὸν θυμοῦ Plut. — волнующее душу начало, возбуждающая сила -
6 τύμμα
τύμμα, τό, Schlag, Hieb, Wunde; ἔτι σε χρὴ στερομέναν φίλων τύμμα τύμματι τῖσαι, Aesch. Ag. 1405; Theocr. 4, 55; Nic. Th. 931; Opp. Hal. 2, 50; κέντρῳ τύμμα φέρεις, M. Arg. 2 (V, 32).
-
7 δύνω
δύνω, = δύομαι. Bei Homer nur praes. u. impft., z. B. Iliad. 15, 219. 17, 202. 392 Odyss. 7, 81. 11, 579. Vgl. ἀποδύνω und ἐξαποδύνω. – Xen. An. 2, 2, 3 ἡλίου δύνοντος; Gesetz bei Aesch. 1, 12 πρὸ ἡλίου δύνοντος; Aesch. Suppl. 255 πρὸς δύνοντος ἡλίου; Soph. Phil. 1381 ἥλιος δύνῃ; Polyb. 9, 15, 9 δύνοντος τούτου (τοῦ ἡλίου); Aelian. V. h. 4, 1 ἡλίου δύνοντος; Paus. 2, 11, 7 μετὰ ἥλιον δύνοντα; Maneth. 4, 87 δύνοντος δ' ἄστροιο σεληναίης; 5, 94 ἢ δύνοντες ὁμοῠ (Mercur u. Mars) ἢ καὶ ὑπόγειοι ἐόντες; 6, 380 κέντρῳ ὕπερϑ' ὥρης ἢ καὶ δύνοντι βεβῶτες. Es finden sich die Lesarten δύναντος, δύναντι, δύναντα, δύναντες; wahrscheinlich aber sind diese Aoristformen zu verwerfen, u. überall die Präsensformen δύνοντος u. s. w. vorzuziehen.
-
8 θωμίζω
θωμίζω, fut. ϑωμίξω, aor. p. ϑωμιχϑεἶς μάστιγι, Anacr. 66 a, mit der Peitsche gegeißelt; Phot. lex. erkl. τῷ κέντρῳ ἐρεϑίζειν, μαστίζειν. Rach Hesych. auch = binden, fesseln.
-
9 ἐπι-σπέρχω
ἐπι-σπέρχω, beschleunigen, κέντρῳ, anspornen, Il. 23, 430; antreiben, Od. 22, 451; ἐπεὶ τὸ πρᾶγμ' ἐπισπέρχει ϑεός Aesch. Spt. 671; ὁ μὲν τοιαῠτα τούς τε ἄλλους ἐπέσπερχε καὶ τὸν ἑαυτοῦ κυβερνήτην ἠνάγκασεν ὀκεῖλαι τὴν ναῦν Thuc. 4, 12; Sp., τοὺς ἐργάτας, antreiben, Luc. Char. 17; ἴχνος, die Spur verfolgen, Opp. Cyn. 4, 96; χεί. ρεσσι – ἐρετμούς Ap. Rh. 3, 346. – Intraus., sich beschleunigen, ἄελλαι, anstürmen, Od. 5, 304.
-
10 ἐξ-αιμάσσω
ἐξ-αιμάσσω, ganz u. gar blutig machen; τῷ κέντρῳ τὸν ἵππον Xen. Cyr. 7, 1, 29; Ael. V. H. 15, 14 u. a. Sp. – Uebertr., τὰς λύπας, wieder aufreißen, erneuern, D. Hal. 6, 81.
-
11 εξαιμασσω
-
12 επισπερχω
1) торопить, подгонять(τὸ πράγμα Aesch.; τοὺς ἐργάτας Luc.; κυβερνήτην Plut.)
2) погонять(ἵππους κέντρῳ Hom.)
3) возбуждать, подбодрять(τοὺς ἄλλους Thuc.)
4) стремительно налетать, бурно устремляться(ἐπισπέρχουσιν ἄελλαι Hom.)
-
13 κυκλος
ὅ (pl. иногда τὰ κύκλα)1) круг, окружность(κώνου βάσις κ. ἐστίν Arst.; κύκλον κέντρῳ περιγράψαι Plut.)
κ. νεῶν Thuc. — корабли в круговой колонне;ἱερῷ ἐνὴ κύκλῳ Hom. — в священном кругу, т.е. на площади совещаний;κ. τυραννικός Soph. — круг, т.е. собрание вождей;κ. ἀγορᾶς Eur. — круглая площадь (для народных собраний);κύκλῳ Hom., Her. и ἐν κύκλῳ Soph., Plat. — кругом, вокруг (см. тж. κύκλῳ)2) (pl. τὰ κύκλα) колесо(χρύσεα Hom.)
3) обруч, обод, кольцо(ἀσπίδος Aesch.)
4) свод(αἰθέρος HH.; τοῦ οὐρανοῦ Her.)
ὅ ἄνω κ. Soph. — небесная высь;βάθος κύκλου Arph. — небесная глубь;νυκτὸς κ. Soph. — ночной небосвод5) круг, диск(ἡλίου Aesch.)
πανσέληνος κ. Eur. — полная луна6) круговая стена, крепостные стены(Ἀθηνέων Her.; τοῦ ἄστεος Dem.)
7) (тж. ὄμματος κ. Soph.) око, глаз(τὰ πάντ΄ ἰδόντες ἀμφ΄ ἐμοῦ κύκλοι Soph.)
8) круговой путь, орбитаκύκλον ἰέναι Plat. — двигаться по кругу
9) круговое движение, круговорот, круговращение, цикл(κ. τῶν ἀνθρωπηΐων ἐστὴ πρηγμάτων Her.)
ἐνιαυτοῦ κύκλον Eur. — в течение круглого года;ἑπτὰ ἐτῶν κύκλοι Eur. — семь (полных) лет;ἥ κύκλῳ καὴ ἐξ ἀλλήλων ἀπόδειξις Arst. лог. (лат. circulus in demonstrando или circulus vitiosus) — порочный круг10) год11) круговая пляска, хороводχωρεῖν κύκλον Arph. — водить хоровод
-
14 διάστημα
A interval, freq. in Music, Archyt.2, Pl.R. 531a, Aristox.Harm.p.4 M., al., Arist.Pr. 922b6, Damox.2.57; of Time,δ. τετραετές Plb.9.1.1
: generally,ἐκ μεγάλων δ. κινεῖσθαι Democr.191
;δ. μεταξὺ κόσμων Epicur.Ep.2p.37U.
; distance, Phld. D.3.8,9.b Geom., radius,κέντρῳ τῷ Α, διαστήματι τῷ ΑΒ, γεγράφθω κύκλος Euc.1.1
, cf. Ph.Bel.52.14; of a sphere, Autol. 6.c aperture,ἀγγεῖον ἔχον δ. μέγα Arist.GA 787b4
;ἐκ πολλοῦ δ. Id.Aud. 800a36
; τὰ δ. τῆς χειρὸς τῶν δακτύλων the spaces between the fingers, Aen.Tact.31.35.2 Medic., diastasis, of bones, Hp.Off.23 (pl.), cf. Gal.18(2).887.3 difference,τῶν ἡδονῶν μεγάλα τὰ δ. Nicom.Com.1.22
.6 extension, dimension,χρόνος κινήσεως δ. Zeno Stoic.1.26
, cf. Chrysipp.ib.2.164, Dam.Pr. 389; of Space, Arist.Ph. 209a4, Plot.6.4.2; ὧν πρότερον διάστημα ἐνειστήκει whose extension (i.e. surface) it (the εἴδωλον) formerly occupied, Epicur. Nat.2.3.II distinction of style, Longin.40.2.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > διάστημα
-
15 κέντρον
1 horse-goad, [ἵπποι] ἄνευ κέντροιο θέοντες Il.23.387
, cf. 430, Ar.Nu. 1297, X.Cyr.7.1.29, etc.;διπλοῖς κέντροισι S.OT 809
;ὄνειδος ἔτυψεν δίκαν διφρηλάτου μεσολαβεῖ κ. A.Eu. 157
(lyr.): post-Hom., ox-goad (Hom. βουπλήξ), used as an instrument of torture, Hdt.3.130;κέντροις καὶ μάστιξιν Pl.Lg. 777a
: prov., πρὸς κέντρα λακτίζειν (v.λακτίζω 2
);δεῖ.. κέντρου πολλάκις, οὕτω δὲ καὶ χαλινοῦ Longin.2.2
; as a symbol of sovereignty,λαβὼν.. χερσὶν κέντρα κηδεύει πόλιν S.Fr. 683
.b metaph., goad, spur, incentive, Pi.Fr.124.4, A.Pr. 691 (lyr.); ποῦ γὰρ τοσοῦτο κ. ὡς μητροκτονεῖν; Id.Eu. 427;κέντροις ἔρωτος E.Hipp.39
, cf. 1303;πόθου κ. Pl.R. 573a
;κέντρα καὶ ὠδῖνες Id.Phdr. 251e
;κ. ἐγερτικὸν θυμοῦ Plu.Lyc.21
; κέντρα πτολέμοιο, of the Argives, Orac. ap. Sch.Theoc.14.48; κ. ἐμοῦ desire for me, S.Ph. 1039.2 metaph., in pl., tortures, pangs, Id.Tr. 840 (lyr.): sg.,τὸ κ. τοῦ θανάτου ἡ ἁμαρτία 1 Ep.Cor.15.56
.5 of animals,a sting of bees and wasps, Ar.V. 225, 407 (lyr.), al.; of scorpions, Arist.PA 683a12 (so of the constellation Scorpio, Arat.505): hence, metaph., of malicious persons,ἐς τοὺς ἔχοντας κέντρ' ἀφιᾶσιν E.Supp. 242
;πορεύεται, ὥσπερ σκορπίος, ἠρκὼς τὸ κ. D.25.52
; of Pericles as an orator,τὸ κ. ἐγκατέλειπε τοῖς ἀκροωμένοις Eup.94.7
; of Socrates,ὥσπερ μέλιττα τὸ κ. ἐγκαταλιπών Pl.Phd. 91c
;οἷον ὀφθαλμῷ κ. ἐνθεῖσα Philostr.Im.2.1
; βλέμματος κ. Onomarch. ap. Philostr.VS2.18.d = πόσθη, Sotad.1.6 stationary point of a pair of compasses, Vitr.3.1.3: generally, centre of a circle, Pl. Ti. 54e, Arist.APr. 41b15, al.; ἡ ἐκ τοῦ κ. (sc. εὐθεῖα) radius, Euc.Opt. 34;ὥσπερ κύκλον κέντρῳ περιέγραψαν τὴν πόλιν Plu.Rom.11
;τὸ κ. τᾶς σφαίρας Ti.Locr.100e
;τὸ κ. τῆς γῆς Ptol.Tetr.52
; κ. βάρεος centre of gravity, Archim.Aequil.1Def.4: metaph., κ. καὶ διαστήματι περιγράφειν circumscribe, Plu.2.513c, 524f.7 pin, rivet, Paus.10.16.1; spur, tip, for fixing a machine in the ground, Apollod Poliorc. 144.1.8 ῥακτηρίοις κέντροισιν, of oars, S.Fr. 802.9 Astron., cardinal point on the ecliptic, Ptol.Tetr.74, S.E.M.5.12, Vett.Val.50.18, etc.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κέντρον
-
16 μογέω
A : [dialect] Ep. [tense] impf.μογέεσκον Nonn.D.1.312
, al., AP9.442 (Agath.): [dialect] Ep. [tense] aor.μόγησα Il.9.492
, al.: [dialect] Ep. [tense] pf. part. , Al. 529: ([etym.] μόγος):—poet. Verb, toil, suffer, in Hom. usu. with a cogn. acc.,ὅσσα γε.. θεῶν ἰότητι μόγησα Od.7.214
;μάλα πόλλ' ἔπαθον καὶ πολλ' ἐμόγησα Il.9.492
;πολλὰ μογήσας 2.690
, etc.; τῷ ἔπ' ἄλγεα πολλὰ μογήσῃ for whom he suffers.., Od.16.19, cf. Il.1.162;ὅσα.. ἐμόγησεν ἀμφ' ἐμοί Od.4.152
; εἵνεκ' ἐμεῖο πολέας ἐμόγησεν ἀέθλους ib. 170, cf. Hes.Th. 997, Thgn.71: abs. in part., ἐξ ἔργων μογέοντες tired after work, Od.24.388: hence nearly = μόγις, with pain or trouble, hardly,μογέων ἀποκινήσασκε Il. 11.636
;θέσαν μογέοντες 12.29
.2 in Trag., suffer pain, be distressed, ;μὴ παίσας μογῇς Id.Ag. 1624
; μογοῦντα πλευρά in the side, E.Alc. 849: c. dat.,δυστοκίαις μ. Call.Del. 242
(- τοκέες codd.); : metaph., χαλκοῖο πάλαι μεμογηότος ἄνθην having lost its sheen, Id.Al. 529.II trans., labour at,ὁ λιθουργὸς.. ἐμόγησε κόρας Posidipp.
ap. Tz.H.7.662. -
17 προσαρμόζω
A fit to, attach closely to,μαστῷ τέκνα E. Ion 762
; τῷ προσαρμόσω στόμα; Id.HF 486; ; , cf. 194a:— [voice] Pass.,δρέπανα περὶ τοῖς ἄξοσι προσήρμοσται X.Cyr.6.2.17
;προσήρμοσται [τὸ πηδάλιον] τῷ πλοίῳ Arist.Mech. 850b32
.2 metaph., adapt,ὄνομα πράγματι Pl.Cra. 414d
;ἕκαστον ἑκάστῳ Id.Phdr. 271b
;π. ἑαυτὸν πρός τινα Plu.2.52b
; ῥυθμοὺς π. [μέλει] set measures, Pl.Lg. 669c.3 c. acc. only,χέρας π. E.Supp. 816
(lyr.); π. τὴν χεῖρα fit it on to the stump, X.Cyr.7.3.9; π. ξύλα to a broken rudder, Plu.Brut.46; ἀντὶ δώρων δῶρα π. add fitting gifts, S.Tr. 494.II intr., attach oneself, Arist.GA 718a28;κύκλος προσαρμόττων κέντρῳ Plot.4.4.16
.2 suit or agree with a thing,τὸ προσαρμόττον ἑκάστῃ φύσει εἶδος Pl.Phdr. 277c
;πρός τι X.Cyr.8.4.21
.III [voice] Med., fit on to oneself, Aesar. ap.Stob.1.49.27.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προσαρμόζω
-
18 συμπτύσσω
A fold or pack together, S.Tr. 691:—[voice] Pass., βλέφαρα συμπτυσσόμενα eyelids which close, Gal.UP10.6.2 [voice] Pass., σνμπτύσσεσθαι τὰ ἐπίπεδα are folded together fan-wise, Procl.Hyp.5.115: metaph., to be implicit, not yet unfolded,ἀριθμὸς ἔτι συνεπτυγμένος Dam.Pr.1
; ἐν τῷ κέντρῳ -έπτυκται ὁ κύκλος ib.32, cf. Procl.Inst. 171.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συμπτύσσω
-
19 ψύχω
Aψύξω Alex.25.10
, Arist.PA 653b4: [tense] aor.ἔψυξα Il.20.440
, Hp.Flat.7: [tense] pf. ἔψῡχα Ps.-Hdn.Gr. in An. Ox.3.256; butἔψῠχα Choerob. in Theod.2.73
H.:—[voice] Pass., [tense] fut.ψυχθήσομαι Hp.Acut.
(Sp.) 15: [tense] fut. 2ψῠγήσομαι Ev.Matt.24.12
(v.l. ψῠχήσομαι), Gal.11.388: [tense] aor.ἐψύχθην Hp.Epid.5.19
, Pl.Ti. 60d, 76c, X.HG7.1.19, cf. ἀναψύχω: [tense] aor. 2 ἐψύχην [pron. full] [ῠ] Ar.Nu. 151, ([etym.] ἀπ-) A.Fr. 104, Pl.Phdr..242a;κατα-ψῠχῆναι Inscr.Magn.103.55
(ii B. C.): laterἐψύγην Dsc.1.55
, Gal.7.748, ([etym.] δια-) PSI6.603.11 (iii B. C.), cf. Moer.p.421 P.: [tense] pf.ἔψυγμαι Hp.Vict.1.33
, Pl.Criti. 120b, Alex.124.15:—breathe, blow,Ἀθήνη.. ἦκα μάλα ψύξασα Il.20.440
.II make cool or cold (not necessarily by blowing), ἀπιὼν ἐπὶ μᾶλλον ψύχει (sc. ὁ ἥλιος) Hdt.3.104, cf. Hp.VM16 (v.l. for διέψυξε); opp. θερμαίνω, Pl.Phdr. 268b;θερμὸν ψύχεται Heraclit. 126
;ψῦξον τὸν οἶνον Diph.56
, cf. Isoc.15.287:—[voice] Pass., grow cool or cold, Hdt.4.181, Ar.Nu. 151, Pl.Phd. 71b, Arist.Pr. 931a1;οἶνον.. ψυχόμενον ἐν τῷ φρέατι Stratt.57
; of fire, to be put out, Pl.Criti. 120b: metaph., will grow cold,Ev.Matt.
l. c.2 cool, refresh, θάλπουσα καὶ ψύχουσα, of a nurse tending a child, Trad.Adesp. 7.2: intr. in [voice] Act., seek the cool air, Nic.Th. 473, LXX 4 Ki.19.24.3 chill, torment, ἀμφάκει κέντρῳ ψύχειν ψυχὰν ἐμάν (Meineke cj. ψήχειν) A.Pr. 693 (lyr.); of death,ψύξει σε δαίμων τῷ πεπρωμένῳ χρόνῳ Alex.25.10
;ἀπαράμονοι καὶ ψύχοντες τὰς πρώτας πράξεις Vett.Val.44.28
;τοὺς γάμους Id.116.7
:—[voice] Pass.,ψύχετ' ἀμηχανίῃ A.R.4.1527
.4 metaph. in [voice] Pass., to be frigid, Longin.27.1.III dry, make dry,δάκρυα δ' οὐ ψύχει γενέτης ἐμός IG3.1335.13
;ψ. τι πρὸς τὸν ἥλιον LXX Je.8.2
: air,ἱμάτια Arr.Epict.1.18.13
:—[voice] Pass., X.Cyn.5.3; οὗ τὰ σῦκα ψύχεται, gloss on τρασιά, Phot.: in Hom. generally of drying in the wind, opp. τερσήμεναι of drying in the sun, Sch.Il.11.621. (Fr. signf. I comes ψυχή perhaps, but v. ψυχή: signf. 11 (and with it ψῦχος, ψυχρός, etc.) comes fr. signf. I: also signf. 111 fr. signf. 1.) [[pron. full] ῡ always, exc. in [tense] aor. 2 [voice] Pass., v. Ar.Nu. 151.] -
20 ἐξαιμάσσω
A make quite bloody,τοὺς πόδας IG4.952.134
(Epid.);τὸν ἵππον τῷ κέντρῳ X.Cyr.7.1.29
:—[voice] Pass.,τῇ μάστιγι Philostr.Jun.Im.11
, prob. in Paul.Aeg.6.110.2 metaph., ἐ. τὰς λύπας open one's griefs afresh, D.H.6.81.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐξαιμάσσω
- 1
- 2
См. также в других словарях:
κεντρώ — κεντρῶ, όω (Α) βλ. κεντρώνω … Dictionary of Greek
κέντρω — κέντρον any sharp point neut nom/voc/acc dual κέντρον any sharp point neut gen sg (doric aeolic) κεντρόω furnish with a sting pres imperat act 2nd sg (doric aeolic) κεντρόω furnish with a sting imperf ind act 3rd sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
κέντρῳ — κέντρον any sharp point neut dat sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
κέντρωι — κέντρῳ , κέντρον any sharp point neut dat sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
остьнъ — ОСТЬН|Ъ (12), А с. 1.Острие, шип: но да прославѧтсѧ хвалѧщеи. акы ѡстномь памѧтью на равна˫а встающеи. (κέντρῳ) ГБ к. XIV, 132г; того ради хвалѧтсѧ славѧщеи бо ихъ прославлени. i ˫ак(о) остномь памѧтью ихъ пострѣкаѥми. Там же, 133а; | образн.:… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
ARA — I. ARA Tria fuerunt Veterum in sacrificiis loca, per quae expiationem faciebant, Scrobiculus, quô Inferis: Ara, quâ terrestribus, et Altare seu Focus, quô Caelestibus factum est. Hinc Vir eruditus ad Iustinum l. 11. c. 5. Altare quid augustius et … Hofmann J. Lexicon universale
επισπέρχω — ἐπισπέρχω (Α) 1. επιταχύνω, επισπεύδω («ἵππους κέντρῳ ἐπισπέρχων», Ομ. Ιλ.) 2. ακολουθώ γρήγορα 3. ορμώ παράφορα. [ΕΤΥΜΟΛ. < επί + σπέρχω «θέτω σε ταχεία κίνηση»] … Dictionary of Greek
κέντρωμα — Πεδινός οικισμός (υψόμ. 120 μ., 91 κάτ.) της Κέρκυρας. Βρίσκεται στο βορειοανατολικό άκρο του νομού, 27 χλμ. Β της πόλης της Κέρκυρας. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Κασσωπαίων του νομού Κερκύρας. Έχει χαρακτηριστεί παραδοσιακός οικισμός. * * * το … Dictionary of Greek
κέντρωση — η (Α κέντρωσις) [κεντρώ] νεοελλ. η τοποθέτηση στο κέντρο αρχ. νύξη, κέντηση, κέντρισμα … Dictionary of Greek
κατακεντρώ — κατακεντρῶ, όω (Α) κοσμώ με κέντρα, με οξείες εξοχές. [ΕΤΥΜΟΛ. < κατ(α) * + κεντρῶ «εφοδιάζω με κεντρί» (εδώ «με οξείες προεξοχές») (< κέντρον «κεντρί»)] … Dictionary of Greek
κεντρωτός — ή, ό (Α κεντρωτός, ή, όν) [κεντρώ] νεοελλ. το αρσ. ως ουσ. ζωολ. γένος κολεόπτερων εντόμων τής οικογένειας τών μεμβρανιδών αρχ. αυτός που έχει κεντρί ή αιχμή, που είναι οπλισμένος με κεντρί, ο κεντροφόρος 2. (για παπούτσια και σανίδες) αυτός που… … Dictionary of Greek