-
61 ἀγχί-νοια
ἀγχί-νοια, ἡ, nach Plat. Charm. 160 a ὀξὐτης τῆς ψυχῆς; Def. 412 e εὐφυΐα ψυχῆς, καϑ' ἣν ὁ ἔχων στοχαστικὸς ἑκάστῳ τοῠ δέοντος; vgl. Epinom. 976 b. Dah. Arist. Nic. 6, 9 εὐστοχία τις, Scharfsinn, Gewandtheit des Geistes, schnell u. leicht etwas aufzufassen u. zu beurtheilen; Geistesgegenwart, Plut. Sol. 5; καὶ σὐνεσις Luc. Alex. 4.
-
62 εὐάγεια
A brightness, clearness, alertness, [ τῆς ψυχῆς] Iamb.VP24.107: pl., ἀγχίνοιαί τε καὶ ψυχῆς εὐάγειαι ib.17.74: prob. cj. ib.3.13.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐάγεια
-
63 εὐταξία
εὐταξία, ἡ,A good arrangement, τῶν φλεβῶν, of a gem, AP9.695 (pl.);τῶν τῆς ψυχῆς μερῶν πρὸς ἄλληλα Pl.Def. 411d
; ψυχῆς πρὸς ἡδονάς ibid.e; good condition,ὅπλων καὶ ἵππων X.Mem.3.3.14
.2 good order, discipline, Th.6.72; orderly behaviour, Pl.Alc.1.122c, etc.; as a subject of competition, SIG1061.4 (Samos, ii B.C.), cf.IG22.417; in a state, orderliness, order,ἡ εὐνομία εὐταξία Arist.Pol. 1326a30
, cf. 1321a4; ὁ αἱρεθεὶς ἐπὶ τὴν εὐ. IG7.4254.4 continence, Gal.8.451.II Stoic term, practical judgement, tact, Stoic.3.64, al.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐταξία
-
64 διαστρέφω
διαστρέφω fut. διαστρέψω LXX; 1 aor. διέστρεψα. Pass.: 2 fut. διαστραφήσομαι LXX; 2 aor. διεστράφην; pf. pass. ptc. διεστραμμένος (Aeschyl., Hippocr. et al.; LXX, En; PsSol 10:3; TestSol 18:12 HP; TestAbr A 15 p. 95, 9 [Stone p. 38]; Test12Patr; SibOr 3, 106).① to cause to be distorted, deform (Philosoph. Max. 489, 37 δ. of objects that turn out as failures in the hands of a clumsy workman, and whose shape is therefore distorted) of a vessel on the potter’s wheel: become misshapen 2 Cl 8:2 (cp. PGissUniv 26, 12f).② to cause to depart from an accepted standard of oral or spiritual values, make crooked, pervert (Demosth. 18, 140 τἀληθές; Dio Chrys. 59 [76], 4; En 99:2; τὴν ζωτικὴν δύναμιν τῆς ψυχῆς δ. Did., Gen. 130, 4): τὰς ὁδοὺς τοῦ κυρίου τ. εὐθείας make crooked the Lord’s straight ways Ac 13:10 (cp. Pr 10:9; 11:20); μετὰ στρεβλοῦ δ. w. a perverse pers. you will deal perversely 1 Cl 46:3 (Ps 17:27). διεστραμμένος perverted in the moral sense, depraved (Sent. Aesopi 33 p. 255 P. ψυχῆς διεστραμμένης; Did., Gen. 103, 4 δ. συμβιώσεις for the pf. ptc. s. Dio Chrys. 67 [17], 22) γενεά w. ἄπιστος Mt 17:17; Lk 9:41; Phil 2:15 (Dt 32:5; cp. Pr 6:14; Epict. 3, 6, 8 οἱ μὴ παντάπασιν διεστραμμένοι τῶν ἀνθρώπων; 1, 29, 3). λαλεῖν διεστραμμένα teach perversions (of the truth) Ac 20:30 (cp. Alciphron 4, 17, 2 διεστραμμένοι κανόνες). -
65 πόνος
πόνος, ου, ὁ (πένομαι ‘toil’; Hom.+)① work that involves much exertion or trouble, (hard) labor, toil (Onesicritus [c. 310 B.C.]: 134 Fgm. 17a Jac.: because of the ὕβρις of humans, Zeus brought the utopian state of affairs in India to an end, and sent πόνος into the life of humans [cp. ἐν λύπαις Gen 3:17]; Ps 89:10; Philo; Jos., Ant. 3, 49; 18, 244) πόνον ἔχειν ὑπέρ τινος Col 4:13 (πόνον ἔχειν: Il. 15, 416; Hes., Shield 305; Paus. 4, 16, 3. As mark of distinction, SJohnstone, Virtuous Toil, Vicious Work—Xenophon on Aristocratic Style: ClPh 89, ’94, 219–40.—Theocr. 7, 139 has π. with a ptc. in the sense ‘take pains’). μετὰ πόνου with difficulty, laboriously, painstakingly (Pla., Soph. 230a μετὰ πολλοῦ πόνου) Dg 11:8. According to ABoegehold (Greek, Roman, and Byzantine Studies 23, ’82, 147–56), the years 424–421 B.C. mark a trend in the direction of② experience of great trouble, pain, distress, affliction (Thu. 2, 49, 3; X., Mem. 2, 2, 5; Aelian, NA 7, 30 p. 190, 9, VH 5, 6 [CPJones, ClPh 79, ’84, 43f]; SIG 708, 11; POxy 234 II, 24; 37; Is 65:14; Job 4:5; TestJob 52:1; JosAs; ApcMos 5; Just., A I, 21, 2 φυγῇ πόνων) w. πένθος and κραυγή Rv 21:4 (cp. Is 35:10; Pind., P. 10, 42 in a description of the blissful Hyperboreans). εἶναι ἐν πόνῳ (cp. Gen 34:25; TestJob 24:6 ἐν πόνοις; Just., D. 125, 5) 1 Cl 16:3f (Is 53:4). ἀφαιρεῖν ἀπὸ τ. πόνου τῆς ψυχῆς (ἀφαιρέω 2a.—πόνος τ. ψυχῆς: Maximus Tyr. 1, 4b) vs. 12 (Is 53:10f). Of the Crucified One ὡς μηδὲ πόνον ἔχων as though he felt no pain at all GPt 4:10. Of a hailstone πῶς πόνον παρέχει how much pain it causes, how much it hurts Hm 11:20. ἐκ τοῦ π. in pain (Appian, Iber. 97 §423) Rv 16:10; pl. (Gen 41:51; Jos., C. Ap. 2, 146; Test Jud 18:4) ἐκ τῶν π. (Eur., Fgm. 364 Nauck2) because of their sufferings vs. 11. πόνους ὑποφέρειν undergo hardships 1 Cl 5:4.—HKuist, Biblical Review 16, ’32, 415–20 (πόνος, μόχθος).—B. 540. Schmidt, Syn. II 611–25 πονηρός. DELG s.v. πένομαι. M-M. Spicq. Sv. -
66 κατα-λαμβάνω
κατα-λαμβάνω (s. λαμβάνω), 1) ergreifen, erfassen, festhalten; τοῦ κατὰ νῶτα λαβών Od. 9, 43, öfter in tmesi; von der Krankheit, κατέλαβε νοῠσός μιν, Her. 3, 149; Sp.; καταλαμβανόμενος ὑπὸ πολεμίων Plat. Legg. XII, 944 c; τῇ χειρὶ τὸν ὀφϑαλμόν, zuhalten, Theaet. 165 b; – einnehmen, besetzen, κατέλαβε τὴν ἀκρόπολιν ὡς ἐπὶ τυραννίδι Thuc. 1, 126; Ar. Lys. 263; übertr., κατέλαβον τὴν τοῦ νέου τῆς ψυχῆς ἀκρόπολιν Plat. Rep. VIII, 560 b; Pol. 3, 104, 3 u. A.; ὁ δὲ Πειραιεὺς ἦν κατειλημμένος Isocr. 18, 17; στρατόπεδον, ein Lager beziehen, Thuc. 2, 81; πάντα φυλακαῖς, besetzen, Plut. Pericl. 33. – Auch im med., für sich einnehmen, κατελάβετο τὴν πόλιν Pol. 1, 58, 2, öfter; so τὰ πρήγματα Her. 6, 39; selbst perf. so, κατειλημμένων τὴν πέτραν τῶν βαρβάρων D. Sic. 17, 85; aber Andoc. 1, 19 lies't Bekker λαμβανόμενος τῶν γονάτων für die vulg. καταλ. – Aehnl. ἕδρας καταλαβεῖν, Platz nehmen, Ar. Eccl. 86; ϑέαν καταλαμβάνειν, einen Platz zum Schauen einnehmen, Luc. de salt. 5; – Μιλτιάδεα τὰ πρήγματα καταλαμψόμενον ἀποστέλλουσι, daß er den Oberbefehl übernehme, Her. 6, 39, der es auch von Schriftstellern braucht, vorwegnehmen, früher erzählen, τὰ δὲ ἄλλοι οὐ κατελάβοντο, τουτέων μνήμην ποιήσομαι 6, 55; – χρήματα, mit der Nebenbdtg des Wegnehmens, Ar. Lys. 624. – 2) festhalten, zurückhalten, hemmen; καταλαβεῖν αὐξανομένην τὴν δύναμιν Κύρου Her. 1, 46; τὸ πῦρ 1, 87; ἴσχε καὶ καταλάμβανε σεωυτόν, halte dich zurück, 3, 36; τὰς διαφοράς 7, 9, 2, Streitigkeiten beilegen; auch ἐρίζοντας, 3, 128, die Streitenden beschwichtigen; pass., ὁ τῶν Περσέων ϑάνατος οὕτω καταλαμφϑεὶς ἐσιγήϑη 5, 21, er wurde unterdrückt u. verschwiegen; ἤ που ὑπὸ φυγῆς καταληφϑέν, irgendwo zurückgehalten, Plat. Rep. VI, 496 b. – Erzwingen, befehlen, ἀνάγκη κατείληφεν Plat. Legg. VII, 814 d; τὰ ταῖς ζημίαις ὑπὸ νόμων κατειλημμένα 823 a; – πίστι καὶ ὁρκίοισι καταλαβόντες αὐτούς, sie durch Eide verpflichtend, bindend, Her. 9, 106; Thuc. 4, 86; ὅρκῳ κατειλημμένοι 1, 9; εὗρε τὰς σπονδὰς κατειλημμένας, festgestellt, im Ggstz von μετακινητὴ ὁμολογία, 5, 21; Sp. öfter, wie D. Hal. 3, 24 Luc. D. Mar. 10, 1. – Den Schuldigen ergreifen, verurtheilen u. bestrafen, Ggstz von ἀφεῖναι, Antiph. 2 δ 11, von ἀπολύω, 4 δ 9; καταλαμβάνεσϑαι ὑπὸ τῶν νόμων 4 γ 2 u. öfter. – 3) ergreifen, ertappen, betreffen, finden; καταλαμβάνομεν τὸν.Σωκράτη ἄρτι λελυμένον Plat. Phaed. 59 e; ἀνεῳγμένην καταλ. τὴν ϑύραν Conv. 174 d; κατελάβομεν περιπατοῠντα Prot. 314 e, wir trafen ihn beim Spazierengehen; ὡς ἐπ' αὐτοφώρῳ καταληψόμενος ἐμαυτὸν ἀμαϑέστερον ἐκείνων ὄντα Apol. 22 b; καταλαβὼν ἐν Βοσπόρῳ μοχϑηρὰ τὰ πράγματα καὶ τῶν φορτίων πολλὴν ἀπρασίαν Dem. 34, 8; τὴν Σπάρτην ἔρημον Pol. 9, 8, 5; φεῦγε, πρὶν τὸν τοξότην ἥκοντα καταλαβεῖν Ar. Thesm. 1209; Eur. Cycl. 259 κατελήφϑη πωλῶν τὰ σά; Luc. Alex. 37 hat so auch das med. – Beim Aufnehmen eines Inventariums vorfinden, Inscr. 160; vgl. Böckh Att. Seew. p. 8. – 41 mit dem Geiste erfassen, auffassen, begreifen; κατειλήφαμεν αὐτὸ διὰ τῆς ἐνεργεστάτης αἰσϑήσεως Plat. Phaedr. 250 d; Phil. 16 d; Sp., wie Pol. 8, 4, 6; ἐκ τούτου κατέλαβον τοῦ φάσματος, ὅτι νίκην αὐτοῖς σημαίνει τὸ δαιμόνιον D. Hal. 5, 46; auch im med., 2, 66. – 5) wie bes. von unglücklichen Ereignissen (s. 1), die plötzlich über Einen kommen, gesagt wird εἰ δέ τινας ξυμφορὰ καταλαμβάνοι, Plat. Legg. IX, 873 a, öfter, vgl. Eur. Hipp. 1161, κίνδυνος Dem. 18, 99, Sp., so ist καταλαβοῦσα ξυμφορή ein eintreffendes Unglück, Her. 4, 161, u. so öfter; begegnen, treffen, τὸν πατέρα κατέλαβε πρῆγμα τοιόνδε 9, 93; εἰ ὑμέας καταλελάβηκε ἀδύνατόν τι 9, 60; πρίν τι ἀνήκεστον ἡμᾶς καταλαβεῖν Thuc. 4, 20; καταλελάβηκέ με τοῦτο εἰς ὑμέας ἐκφῆναι, es traf mich, ich fühlte mich gedrungen, euch dies kund zu thun, Her. 3, 65; ἕνα κατέλαβε ὑβρίσαντα τάδε ἀποϑανεῖν, es traf sich, daß er starb, eigtl. den Einen ergriff das Sterben, 3, 118, vgl. 4, 105. 6, 38; τὰ καταλαβόντα, was sich zugetragen hat, die Begebnisse, = dem att. συμβάντα, 9, 49; ähnl. Thuc. ἢν δέ γε ἄλλος πόλεμος καταλάβῃ, 2, 54, wie 2, 18; Sp., τὰ ἐκ τοῦ ϑεοῦ κατειληφότα Paus. 10, 23, 7, öfter; τῆς νυκτὸς καταλαβούσης, als die Nacht eingetreten war, D. Sic. 20, 86; D. Hal. 5, 44 u. a. Sp.; χειμῶνος ἤδη καταλαμβάνοντος, der Winter stand bevor, Hdn. 7, 2, 18, öfter. – Selten vom Glücke, wie τοῦτον κατέλαβε εὐτυχίη τις Her. 3, 139. – Im pass. vrbdt Thuc. 7, 57 ἐν τοιαύταις ἀνάγκαις κατειλημμένος.
-
67 κινδῡνεύω
κινδῡνεύω, 1) sich in Gefahr begeben, wagen, bes. in der Schlacht kämpfen; absolut, Thuc. 1, 20, ὡς δεῖ ὡπλίσϑαι τὸν μέλλοντα ἐφ' ἵππου κινδυνεύειν Xen. de re equ. 12, 1, der zu Pferde kämpfen will; πρὸς τοὺς πολεμίους Mem. 3, 3, 14; Dem. 15, 24 u. A.; περὶ τῆς ψυχῆς Ar. Plut. 524; περὶ τῆς πατρίδος Pol. 1, 27, 1; ὑπὲρ τῆς ἀρχῆς 1, 2, 2, ὁ κινδυνεύων τόπος, der Ort der Gefahr, 3, 115, 6; auch περὶ τοῖς φιλτάτοις, Plat. Prot. 314 a; – c. dat., τῇ ψυχῇ, sein Leben aufs Spiel setzen, daran wagen, Her. 7, 209; τῷ βίῳ Pol. 5, 61, 4; τοῖς ὅλοις πράγμασι 1, 70, 1, – c. acc., τὴν μάχην ἐν τοῖς ἐπιλέκτοις ἐκινδύ-νευσα, ich habe die Schlacht mitgemacht, Aesch. 2, 169; κινδυνεύειν τὴν ψευδομαρτυρίαν Dem. 41, 16, sich in die Gefahr stürzen, falsches Zeugnisses wegen angeklagt zu werden. Auch κινδύνευμα κινδυνεύειν, Plat. Rep. IV, 451 a; πάντας κινδύνους Legg. VII, 814 b. – Gefahr laufen, in Gefahr sein; τὸν ναυτικὸν στρατὸν κινδυνεύσει ἀποβαλέειν, er wird Gefahr laufen zu verlieren, Her. 8, 65, vgl. 97; κινδυνεύω διαφϑαρῆναι Thuc. 3, 74; vgl. Xen. Hem. 4, 7, 6; ἐξ οὗ κινδυνεύεις νυνὶ ἀποϑανεῖν Plat. Apol. 28 b; μὴ περὶ τοῖς φιλτάτοις κυβεύῃς τε καὶ κινδυνεύῃς Prot. 314 a; gew. περί τινος, Gorg. 521 d; vgl. Her. 8, 74; περὶ τοῦ βίου Ar. Plut. 524; Folgde. – Bes. auch vor Gericht in Gefahr sein, auf Tod u. Leben angeklagt sein. – Pass. in Gefahr gesetzt werden, in Gefahr gerathen; ἐν δίκᾳ μὴ κεκινδυνευμένος Pind. N. 5, 14; im Kriege, Isocr. 1, 43; μὴ ἐν ἑνὶ ἀνδρὶ πολλῶν ἀρετὰς κινδυνεύεσϑαι, aufs Spiel gesetzt werden, Thuc. 2, 35; Plat. μὴ οὐκ ἐν τῷ Καρὶ ὑμῖν ὁ κίνδυνος κινδυνεύηται ἀλλ' ἐν τοῖς υἱέσι Lach. 187 b; δι' ὧν τὰ μέγιστα κινδυνεύεται τῇ πόλει Dem. 19, 285; τὰ χρήματα κινδυνεύεται τῷ δανείσαντι 34, 28; τὰ ὑπὸ πολλῶν κινδυνευϑέντα Lys. 2, 54, gefahrvolle Unternehmungen; vgl. Arr. An. 2, 7, 5; τὸ φιλοπόλεμον καὶ κεκινδυνευμένον D. Sic. 2, 21. – 2) sehr gewöhnlich im milderen Sinn, κινδυνεύουσι οἱ ἄνϑρωποι οὗτοι γόητες εἶναι, sie laufen Gefahr als Betrüger zu erscheinen, sie scheinen Betrüger zu sein, Her. 4, 105; oft im Att., bes. bei Plat., eine höfliche Wendung für eine bestimmte Behauptung, dem lat. haud scio an entsprechend; κινδυνεύω πεπονϑέναι, es scheint mir so zu gehen, Gorg. 485 c; κινδυνεύω σοι δοκεῖν μακάριός τις εἶναι, ich scheine dir wohl zu meinen, Men. 71 b; κινδυνεύεις ἀληϑῆ λέγειν, du kannst wohl Recht haben, Conv. 205 d, öfter; auch in bejahenden Antworten, »so scheint es«, Phaedr. 262 c Soph. 256 e u. öfter; κινδυνεύει ἀναμφιλογώτατον ἀγαϑὸν εἶναι τὸ εὐδαιμονεῖν, Glückseligkeit scheint das unbezweifeltste Gut zu sein, Xen. Mem. 4, 2, 34.
-
68 διά-νοια
διά-νοια (auch διανοία, bei alten Dichtern. nach Ael. Dion. bei Eust.), ἡ, 1) das Nachdenken, die Denkkraft, der Verstand, Geist, im Ggstz von σῶμα, Plat. Tim. 88 a Theaet. 173 e Rep. II, 371 d; ὁ τῆς διανοίας λογισμός, Phaed. 79 a; vgl. Xen. Mem. 3, 12, 6. 4, 8, 1. Bei Isocr. 4, 50, Ἕλλην ὄνομα τῆς διανοίας, οὐ τοῦ γένους, steht nachher dafür παίδευσις. – Denkart, Ge sin nung, ὁ ἐντὸς τῆς ψυχῆς πρὸς αὑτὴν διάλογος, nach Plat. Soph. 263 e; ὤλοντ' ἀσεβεῖ διανοίᾳ Aesch. Spt. 831; νεανικοὶ καὶ μεγαλοπρεπεῖς τὰς διανοίας Plat. Rep. VI, 503 c; Xen. Apol. 2. – 2) Vorhaben, Entschluß; Her. 8, 97; Thuc. oft, διάνοιαν ἔχειν, sequ. inf., = διανοοῦμαι, 5, 9; ἦν αὐτῶν ἡ δ. κακώσειν 4, 58; πρὸς τῷ φιλεῖν τὴν διάνοιαν ἔχων Anaxipp. Ath. IX, 404 (v. 37); – das Gedachte, der Gedanke, auch plur.; πολλαὶ καὶ καλαὶ διάνοιαι περὶ Ὁμήρου Plat. Ion 530 d; τὴν διάνοιαν ἔχειν ἐπί τινι, auf etwas bedacht sein, Isocr. 5, 14. Ggstz λόγος, 4, 130. – 3) Sinn, Bedeutung eines Wortes; ὀνομάτων, Plat. Crat. 418 a; Critia. 113 a; Lys. 10, 7. Vgl. noch Arist. poet. 6 de anim. 3, 10 metaphys. 5, 1.
-
69 ἐπι-μελέομαι
ἐπι-μελέομαι, med. mit aor. pass. (ἐπεμελησάμην erst sehr Sp.); fut. pass. = med., nur Xen. Mem. 2, 7, 8; perf. ἐπιμεμελήμεϑα, Thuc. 6, 41; Sorge tragen, besorgen, verwalten; οὔτοι τὰ χρήματ' ἴδια κέκτηνται βροτοί, τὰ τῶν ϑεῶν δ' ἔχοντες ἐπιμελούμεϑα Eur. Phoen. 556; gew. τινός, für Einen, für Etwas, Ar. Plut. 1117; τῶν ἄλλων ἐπιμελησόμενος Thuc. 3, 25; τῆς ψυχῆς οὐκ ἐπιμελεῖ οὐδὲ φροντίζεις Plat. Apol. 29 e; Folgde überall. Auch ταῦτα μὲν οὕτω περὶ τῆς μουσικῆς ἐπιμελείσϑω, Legg. VII, 812 e. wie τῶν περὶ γάμους γυναικῶν ἐπιμελουμένων ibd. XI, 932 b; περί τινος, Xen. Mem. 5, 7, 10; Ggstz ἀμελεῖν, 3, 12, 5; ὑπέρ τινος, Cyr. 1, 6, 13; – πᾶσαν ἐπιμέλειαν Plat. Prot. 325 c. – Mit folgdm ὅπως, τῶν νέων ἐπιμεληϑῆναι ὅπως ἔσονται ὅτι ἄριστοι Euthyphr. 2 d; τῶν βαρβάρων ἐπεμελεῖτο ὡς πολεμεῖν ἱκανοὶ εἴησαν Xen. An. 1, 1, 5, wie τούτων ἐπεμελήϑη ὡς τύχοιεν πάντων, er sorgte dafür, daß sie Alles erhielten, Cyr. 7, 2, 16; περί τινος, ὅπως, Hipp. 4, 3; mit folgdm acc. c. int., Oec. 11, 17; – c. accus. in der Bdtg herbeischaffen, gewähren, Thuc. 6, 41; Xen. Mem. 2, 9, 4; ὁ Φυλλίδας τὰ ἄλλα πάντα ἐπεμελεῖτο τοῖς πολεμάρχοις Hell. 5, 4, 4. – Bes. auch einer Sache vorstehen, ein Amt verwalten, Aufseher sein, τῶν δημοσίων Her. 5, 29; προεστάναι τῆς πόλεως καὶ ἐπιμελεῖσϑαι Plat. Gorg. 520 a; καὶ ἄρχειν Rep. 1, 353 d; διακοσμῶν πάντα καὶ ἐπιμελούμενος Phaedr. 246 e; δρόμου τε ἐπιμεληϑῆναι καὶ τοῦ ἀγῶνος προστατῆσαι Xen. An. 4, 8, 25, öfter; bes. vom Areopag, Böckh Inscr. 1 p. 114; vgl. Andoc. 1, 84; – sich einer Sache befleißigen, sie üben, ἀρετῆς, ἐπιστημῶν, Plat. u. Xen. – Nach den Atticisten ist ἐπιμέλομαι im praes. u. impf. die eigtl. att. Form, die sich aber seltener als die andere findet, wie Her. 1, 98, u. gew. bei ihm; Thuc. 6, 54; Plat. Gorg. 516 b; Xen. Cyr. 8, 8, 8. Die Hes. schwanken in vielen Stellen.
-
70 ἐντός
ἐντός (ἐν), drinnen, innerhalb; ἐντὸς ἐέργειν, einschließen, Il. 2, 845 u. öfter; ϑύραι δόμον ἐντὸς ἔεργον Od. 7, 88; τἠνδε δίκην πόλις ἐντὸς ἐέργει Hes. O. 267; τρομέοντο δέ οἱ φρένες ἐντός Il. 10, 10; ἐντὸς δὲ καρδία στένει Aesch. Spt. 951; mit dem gen., der häufig voransteht, τείχεος ἐντὸς κεῖτο, auch ἰόντες, Il. 12, 380. 374; πῶς γάρ σ' ἔϑρεψεν ἐντὸς ζώνης; Aesch. Eum. 607; πέπλων ἐντός Eur. Hec. 1013; ἐντὸς ἢ ἔξωϑεν δόμων Med. 353, wie öfter ἐντὸς πύργων, δόμων. Auch bei Verbis der Bewegung, Troad. 12. In Prosa überall, dem ἔξωϑεν entgeggstzt; Thuc. 7, 36; μήτε ἐντὸς εἶναί τινος μήτε ἔξω Plat. Parm. 138 e; οὐδ' ἐντὸς πολλοῠ πλησιάζειν, auch nicht von fern, Conv. 195 b; ἐντὸς πολλοῦ χωρίου οὐκ ἦν τῆς πόλεως πελάσαι Thuc. 2, 77; ἐντὸς βελῶν, innerhalb der Schußweite, Xen. Cyr. 1, 4, 23, wie ἐντὸς τοξεύματος Eur. Herc. Fur. 991, im Bereich des Geschosses; übertr., ἐντὸς φιλήματος Plut. Ages. 11; vgl. Luc. Alex. 41; ἐντὸς τείχους μάχεσϑαι Isocr. 4, 116; ἐντὸς ὅρων Ἑρακλείων Plat. Tim. 25 c; ἡ ἐντὸς στηλῶν ϑάλασσα od. einfach ἡ ἐντὸς ϑάλασσα, das mittelländische Meer, Plut. u. A. – Von der Zeit, ἐντὸς οὐ πολλοῦ χρόνου Antiph. 5, 69; τῆς ἡλικίας Lys. 2, 50; Plat. Tim. 18 d; ἐντὸς εἴκοσιν ἡμερῶν, innerhalb einer Zeit von 20 Tagen, Thuc. 4, 39. Von der Zahl, ὅσα ἐντὸς δραχμῶν πεντήκοντα, unter 50 Drachmen, Plat. Legg. XII, 953 b; vgl. Xen. Hell. 2, 3, 19, unter der Zahl; ἐντὸς ἑξήκοντα ἐτῶν γεγονυῖα, unter sechszig Jahren, Dem. 43, 62, im Gesetz. – Von der Verwandtschaft, οἱ ἐντὸς ἀνεψιότητος, die Vettern, Plat. Legg. IX, 871 b; näher in der Verwandtschaft als die Vettern, Dem. 43, 57; ἐντὸς ἀνεψιαδῶν ibd. 62, im Gesetz. – Ἐντὸς ποιεῖν, hineinschaffen, Thuc. 7, 5 u. öfter; ἐντὸς πλαισίου ποιησάμενοι Xen. An. 7, 8, 16; ἐντὸς γίγνεσϑαι, hineinkommen; oft übertr.; ἐντὸς ἐμαυτοῠ, bei mir, bei Sinnen, Her. 7, 47; ἐντὸς ἑαυτοῠ γίγνεσϑαι, in sich gehen, 1, 119; ἐντὸς ὤν, bei Sinnen seiend, Dem. 34, 49 u. öfter; ἐντὸς λογισμῶν εἶναι, bei Verstande sein, Plut. Alex. 32; ἐντὸς μανίας, μέϑης, rasend, betrunken sein, Hippocr. u. Sp. – Ἐντὸς τὴν χεῖρα ἔχειν Aesch. 1, 25, Xen. vollständiger ἐντὸς τοῠ ἱματίου τὰ χεῖρε ἔχειν, Lacon. 3, 4; – ἐντὸς τῶν ἑαυτῶν μητέρων τρέφεσϑαι, im Hause bei den Müttern, Plat. Legg. VII, 789 a. – Diesseits, Il. 2, 845; τοῠ πόντου, τοῠ ποταμοῦ, Her. 4, 46. 1, 6; Thuc. 2, 96; Xen. An. 7, 3, 7; Plut. Alex. 30. – Mit dem Artikel, τὸ ἐντός, das Innere, εἰς τὸ ἐντὸς τῆς ψυχῆς Plat. Rep. III, 401 d; τὰ ἐντὸς τοῠ σώματος Prot. 334 c; ἐκ τοῠ ἐντός Thuc. 2, 76.
-
71 ασθενεια
-
72 ησυχαζω
(fut. ἡσυχάσω и ἡσυχάσομαι, aor. ἡσύχασα)1) оставаться спокойным, находиться в состоянии покоя(ἡ. καὴ ἀκινητίζειν Arst.)
οἱ πολέμιοι ἡσύχαζον Xen. — противник не проявлял никакой деятельности;ἥ ἀπορία τοῦ μέ ἡ. καὴ ἥ ἀγρυπνία Thuc. — мучительное беспокойство и бессонница;τό ἡσυχάζον τῆς νυκτός Thuc. — ночной отдых2) жить спокойно, наслаждаться миром(ἥ Ἑλλὰς μέ ἡσυχάσασα Thuc.)
3) не прекращать, упорно продолжать(ἐπὴ τῆς πολιορκίας Plut.)
4) прекращатьсяὁ ἡσυχάζων λόγος Diog.L. — покоящееся умозаключение (по Хрисиппу, род сорита, развитие которого в бесконечность приостановлено)
5) отдыхать, воздерживаться от труда(τὸ σάββατον NT.)
6) молчать Eur.εἶπεν λέγων …;
Οἱ δὲ ἡσύχασαν NT. — он спросил:…? - — Они же молчали7) приводить в состояние покоя, успокаивать(τὼ δύο εἴδη, sc. τῆς ψυχῆς Plat.)
-
73 θεραπεια
ион. θεραπηΐη ἥ тж. pl.1) религиозное служение, почитание, культ(θεῶν τε καὴ δαιμόνων καὴ ἡρώων Plat.; περὴ τοὺς θεούς Isocr.)
τέν θεραπείαν ἀποδιδόναι τοῖς θεοῖς Arst. — поклоняться богам2) уважение, внимание(γονέων Plat.)
πᾶσαν θεραπείαν θεραπεύειν Plat. — окружать глубоким почитанием;θ. τοῦ κοινοῦ Thuc. — уважение к народу;ἐν πολλῇ θεραπείᾳ ἔχειν Thuc. — относиться с большим уважением3) уход, забота, попечение(τοῦ σώματος Plat., Arst.; τῆς ψυχῆς, ἵππων Plat.)
παῖδες πολλῆς ἔτι θεραπείας δεόμενοι Lys. — дети, очень еще нуждающиеся в попечении4) уход, выращивание(τῶν καρπῶν Plat.)
5) забота, приготовление(τῶν ποπάνων καὴ ἑψημάτων Plat.)
ἐν ἐσθῆτι καὴ θεραπείᾳ οὐ τῇ τυχούσῃ Xen. — в необычайно пышном наряде6) врачебный уход, лечение(τῶν καμνόντων Plat.)
αἱ περὴ τὸ σῶμα νοσημάτων πολλαὴ θεραπεῖαι Isocr. — многие способы лечения телесных болезней7) свита, охрана(ἥ ἱππικέ θ. Xen.)
ὅ ἐπὴ τῆς θεραπείας Polyb. — начальник корпуса телохранителей8) прислуга, слуги -
74 αὐγή
αὐγή, ἡ,A light of the sun, and in pl., rays, beams,πέπτατο δ' αὐ. ἠελίου Il.17.371
, cf. Od.6.98, 12.176; ἠελίου ἴδεν αὐγάς, i. e. was born, Il.16.188; ὑπ' αὐγὰς ἠελίοιο, i.e. still alive, Od.11.498, 619;Διὸς αὐγάς Il.13.837
; αὐγὰς ἐσιδεῖν see the light, i.e. to be alive, Thgn.426, cf. E.Alc. 667; ; ; ὑπ' αὐγὰς λεύσσειν or ἰδεῖν τι hold up to the light and look at, Id.Hec. 1154, Pl.Phdr. 268a, cf. Plb.10.3.1;ὑπ' αὐγὰς δεικνύναι τι Ar. Th. 500
( πρὸς and ὑπ' αὐγήν, in a full and in a side light, Hp.Off.3); δυθμαὶ αὐγῶν sun-set, Pi.I.4(3).65; ξύνορθρον αὐγαῖς dawning with the sun, A.Ag. 254 (lyr.); κλύζειν πρὸς αὐγάς rise surging towards the sun, ib. 1182; λαμπροτάτη τῶν παρεουσέων αὐγέων brightest light available, Hp.Fract.3, cf. Arist.PA 658a3, Pr. 912b14, al.: metaph., βίου δύντος αὐγαί 'life's setting sun', A.Ag. 1123 (lyr.);ἤδη γὰρ αὑγὴ τῆς ζόης ἀπήμβλυνται Herod.10.4
.2 αὐγαὶ ἠελίοιο or αὐγαί alone, the East, D.P.84, 231.3 dawn, day-break, Act.Ap.20.11, PLeid.W.11.35.4 generally, any bright light,πυρὸς αὐγή Od.6.305
, cf. Il.2.456; ἀρίζηλοι δέ οἱ αὐγαί, of lightning, 13.244;βροντῆς αὐ. S.Ph. 1199
(lyr.); of a beacon, Il.18.211, A.Ag.9;λαμπάδος Cratin.
post 150; distd. from φλόξ, Chrysipp.Stoic.2.186.5 of the eyes,ὀμμάτων αὐγαί S.Aj.70
; αὐγαί alone, the eyes, E.Andr. 1180 (lyr.), Rh. 737: metaph.,ἀνακλίναντας τὴν τῆς ψυχῆς αὐ. Pl.R. 540a
.6 gleam, sheen, of bright objects,αὐ. χαλκείη Il.13.341
;χρυσὸς αὐγὰς ἔδειξεν Pi.N.4.83
;ἀμβρόσιος αὐ. πέπλου E.Med. 983
(lyr.);ἠλεκτροφαεῖς αὐ. Id.Hipp. 741
(lyr.);αὐ. τῆς κρόκης Men.561
; of gems, Philostr.Im.2.8.—Mostly poet., but freq. in Arist., chiefly in the sense of sunlight. -
75 γνώμη
γνώμ-η, ἡ,II organ by which one perceives or knows, intelligence,1 thought, judgement (τῆς ψυχῆς ἡ γ. Pl.Lg. 672b
),ἐκμαθεῖν ψυχήν τε καὶ φρόνημα καὶ γ. S. Ant. 176
: acc. abs., γνώμην ἱκανός intelligent, Hdt.3.4; γ. ἀγαθός, κακός, S.OT 687, Ph. 910;τοιάδε τὴν γ. Id.El. 1021
;κατὰ γ. ἴδρις Id.OT 1087
(lyr.);γνώμᾳ διπλόαν θέτο βουλάν Pi.N.10.89
;γνώμῃ μαθεῖν τι S.OC 403
;γνώμῃ κυρήσας Id.OT 398
; γνώμῃ φρενῶν, opp. ὀργῇ, ib. 524;γνώμης ξύνεσις Th.1.75
;γνώμης μᾶλλον ἐφόδῳ ἢ ἰσχύος Id.3.11
;ταῖς γ. καὶ τοῖς σώμασι σφάλλεσθαι X. Cyr.1.3.10
, cf. Th.1.70; γνώμῃ, opp.τύχῃ, σωφρονοῦντες Isoc.3.47
; γνώμης ἅπτεσθαι affect the head, of wine or fever, Hp.Acut.63, Fract.11; γνώμην ἔχειν understand, S. El. 214 (lyr.), Ar.Ach. 396;πάντων γ. ἴσχειν S.Ph. 837
(lyr.); προσέχειν γνώμην give heed, attend,δεῦρο τὴν γ. προσίσχετε Eup.37
;πρὸς ἕτερον γνώμην ἔχειν Aeschin. 3.192
; to be on one's guard, Th.1.95; δηλοῦν τὴν γ. ἔν τινι to show one's wit in.., Id.3.37;ἐν γνώμῃ τι παραστῆσαι D.4.17
; ἀπὸ γνώμης φέρειν ψῆφον δικαίαν with a good conscience, A.Eu. 674; but οὐκ ἀπὸ γ. λέγεις not without judgement, with good sense, S.Tr. 389;ἄτερ γνώμης A.Pr. 456
;ἄνευ γ. S.OC 594
; γνώμῃ κολάζειν with good reason, X.An.2.6.10; γνώμῃ τῇ ἀρίστῃ (sc. κρίνειν or δικάζειν) to the best of one's judgement, in the dicasts' oath, Arist.Rh. 1375a29;ἡ καλουμένη γ. τοῦ ἐπιεικοῦς κρίσις ὀρθή Id.EN 1143a19
; soπερὶ ὧν ἂν νόμοι μὴ ὦσι, γνώμῃ τῇ δικαιοτάτῃ κρινεῖν D.20.118
;γ. τῇ δ. δικάσειν ὀμωμόκασιν Id.23.96
, cf. 39.40;τῇ δ. γ. Arist.Pol. 1287a26
; ὅστις γνώμῃ μὴ καθαρεύει has not a clear conscience, Ar.Ra. 355.2 will, disposition, inclination,εὐσεβεῖ γνώμᾳ Pi.O.3.41
;γ. Διός A.Pr. 1003
; ἐν γνώμῃ γεγονέναι τινί to stand high in his favour, Hdt.6.37; πάσῃ τῇ γ. with all one's zeal, Th.6.45;τίνα αὐτοὺς οἴεσθε γ. ἕξειν περὶ σφῶν αὐτῶν And.1.104
;γ. ἔ. περί τινα Lys.10.21
; πρὸς τοὺς Ἀθηναίους τὴν γ. ἔχειν to be inclined towards.., Th.5.44; ἐμπιμπλάναι τὴν γ. τινός satisfy his wishes, X.An.1.7.8, cf. HG6.1.15 (pl.); ἀφ' ἑαυτοῦ γνώμης on his own initiative, Th.4.68; ἐκ μιᾶς γ. of one accord, with one consent, D.10.59;μιᾷ γνώμῃ Th.1.122
, 6.17;διὰ μιᾶς γ. γίγνεσθαι Isoc.4.139
; κατὰ γνώμην according to one's mind or wishes,ὅταν τἀκεῖ θῶ κατὰ γνώμην ἐμήν E.Andr. 737
;ἄν τι μὴ κατὰ γ. ἐκβῇ D.1.16
: in pl., φίλιαι γνῶμαι friendly sentiments, Hdt. 9.4.III judgement, opinion,βροτῶν γ. Parm.8.61
; ταύτῃ.. τῇ γνώμῃ πλεῖστός εἰμι I in cline mostly to this view, Hdt.7.220 (s. v.l.); alsoταύτῃ πλεῖστος τὴν γνώμην εἰμί Id.1.120
;ἡ πλείστη γ. ἐστί τινι Id.5.126
;τλέον φέρει ἡ γ. τινί Id.8.100
;τὸ πλεῖστον τῆς γ. εἶχεν.. προσμεῖξαι Th.3.31
;γνώμην τίθεσθαι Hdt.3.80
; οὕτως τὴν γ. ἔχειν to be of this opinion, Th.7.15, cf. X.Cyr.6.2.8, Ar.Nu. 157;εἴ τινι γ. τοιαύτη παρειστήκει περὶ ἐμοῦ And.1.54
;τὴν αὐτὴν γ. ἔχειν Th.2.55
; τῆς αὐτῆς γ. εἶναι, ἔχεσθαι, Id.1.113, 140;ὁ αὐτὸς εἰμὶ τῇ γ. Id.3.38
; κατὰ γ. τὴν ἐμήν in my judgement or opinion, Hdt.2.26, 5.3; ellipt.,κατά γε τὴν ἐμήν Ar.Ec. 153
, cf. Plb.18.1.18, D.H.Isoc.3: abs.,γνώμην ἐμήν Ar.V. 983
, Pax 232; παρὰ γνώμην τοῖς Ἕλλησιν ἐγένετο contrary to general opinion, Th.4.40; but παρὰ γ. κινδυνευταί reckless venturers, Id.1.70, cf. 4.19; εἰπὲ μὴ παρὰ γ. ἐμοί either contrary to my wish, or contrary to your true opinion, A.Ag. 931, cf.Supp. 454: freq. of opinions delivered publicly,ἑστάναι πρὸς τὴν γ. τινός Th.4.56
; Θεμιστοκλέους γνώμῃ by the advice of Th., Id.1.90,93; γνώμην ἀποφαίνειν deliver an opinion, Hdt.1.40; ἀποδείκνυσθαι ib. 207;ἐκφαίνειν Id.5.36
; (anap.), Ar.Ec. 658;ἀποφαίνεσθαι E.Supp. 336
;ποιεῖσθαι περί τινων Th.3.36
; γνώμας κατέθεντο have made up their minds, Parm.8.53.2 proposition, motion,γνώμην εἰσφέρειν Hdt.3.80
,81;εἰπεῖν Th.8.68
, etc.; (but γνώμας προτιθέναι hold a debate, Th.3.36);γνῶμαι τρεῖς προεκέατο Hdt.3.83
: freq. in Inscrr., resolution, IG12.118.28, etc.; γ. στρατηγῶν ib.22.27; Κλεισόφου καὶ συμπρυτάνεων ib.1; ἡ ἐκφερομένη γ. ib.1051c26; γνώμην νικᾶν carry a motion, Ar.V. 594, Nu. 432;κρατεῖν τῇ γ. Plu.Cor.17
.3 γνῶμαι, αἱ, practical maxims, Heraclit. 78, S.Aj. 1091, X.Mem.4.2.9, Arist.Rh. 1395a11 (sg., 1394a22).4 in pl., fancies, illusions, S.Aj.52.5 intention, purpose, resolve, ἀπὸ τοιᾶσδε γνώμης with some such purpose as this, Th.3.92; γνώμην ποιεῖ σθαι, c.inf., propose to do, Id.1.128; κατὰ γνώμην of set purpose, D.H. 6.81 (so alsoγνώμης Lib.Or.33.13
, 50.12); τίνα ἔχουσα γνώμην; with what purpose? Hdt.3.119; οἶδα δ' οὐ γνώμῃ τίνι; with what intent? S.OT 527, cf. Aj. 448; ἡ ξύμπασα γ. τῶν λεχθέντων the general purport.., Th.1.22; ἦν τοῦ τείχους ἡ γνώμη.., ἵνα .. the purpose of it was.., that.., Id.8.90. -
76 καταδύω
I intr., in [voice] Act. [tense] pres. καταδύνω and [voice] Med. καταδύομαι: [tense] fut. - δύσομαι: [tense] aor. - εδῡσάμην, [dialect] Ep. 2 and [ per.] 3sg. -δύσεο, -δύσετο:—[voice] Act., [tense] aor. 2 κατέδυν: [tense] pf. καταδέδῡκα:—go down, sink, set, esp. of the sun (as Hom. always in [tense] aor. 2 [voice] Act.),ἠέλιος κατέδυ Il.1.475
, etc.; ἅμα.. ἠελίῳ καταδύντι ib. 592;ἐς ἠέλιον καταδύντα Od.10.183
;ἠελίοιο -δῡομένοιο h.Merc. 197
; καταδεδυκέναι τὴν [ νῆσον]κατὰ θαλάσσης Hdt.7.235
; also of ships, to be sunk or disabled, Id.8.90, Th.2.92, 7.34, X.HG1.6.35, etc.; alsoοἱ ἱππεῖς καταδύνοντες ἐν τέλμασιν Plb. 5.47.2
; κ. ὑφ' ὕδατι duck under water, Batr.89; καταδεδυκώς having popped down, Ar.V. 140.2 go down, plunge into, c. acc.,καταδῦναι ὅμιλον Il.10.231
, etc.; κατεδύσετο πουλὺν ὅμιλον ib. 517;καταδύσεο μῶλον Ἄρηος 18.134
; so μάχην, δόμον, πόλιν καταδύμεναι, 3.241, 8.375, Od.4.246: folld. by Prep., μυῖαι καδδῦσαι ([dialect] Ep. for καταδ-)κατὰ.. ὠτειλάς Il.19.25
;σπάργαν' ἔσω κατέδυνε h.Merc. 237
; καταδυσόμεθ'.. εἰς Ἀΐδαο δόμους we shall go down into.., Od.10.174; soκαταδύνειν ἐς ὕλην Hdt.9.37
, cf. 4.76; εἰς φάραγγας, of hares, X.Cyn.5.16; εἰς ἅπασαν [ τὴν πόλιν] Pl.R. 576e;κατὰ τῆς γῆς Hdt.4.132
;κατὰ τέφρας πολλῆς Plu.Cam.32
; of souls, εἰς βυθὸν κ. Plu.2.943d: c. dat., sink into,ταῖς ὁμοιοπαθείαις Metrod.Fr.38
: freq. with a notion of secrecy, insinuate oneself, steal into,καταδύεται εἰς τὸ ἐντὸς τῆς ψυχῆς ὅ τε ῥυθμὸς καὶ ἁρμονία Pl.R. 401d
; ἡ ἀναρχία εἰς τὰς ἰδίας οἰκίας κ. ib. 562e; κ. ἡ ψῦξις ἕως πλείστου the cold penetrates most, Gal.15.90, cf. 6.178.3 slink away and lie hid,καταδύεσθαι ὑπὸ τῆς αἰσχύνης X.Cyr.6.1.35
, cf. D.21.199 (so abs., to be overcome with shame,ἐπὶ τῇ ἀγνοίᾳ Zos.5.40
);καταδεδυκὼς ἐν τῇ οἰκίᾳ Pl.R. 579b
; , etc.4 get into, put on,κατέδυ κλυτὰ τεύχεα Il.6.504
, cf. Od.12.228;κατεδύσετο τεύχεα καλά Il.7.103
;εἵματα Mosch.4.102
.II causal, make to sink, rare in [tense] pres.,ἐμπίπτων καὶ καταδύων Pherecr.12
;ἐμὲ καταδύουσι τῷ ἄχει X.Cyr.6.1.37
: mostly in [tense] aor. 1,γαύλους καταδύσας Hdt.6.17
; in naval warfare, καταδῦσαι ναῦν cut it down to the water's edge, disable it, Id.8.87, al., Ar.Ra.49, Th.1.50; ἥλιον ἐν λέσχῃ κατεδύσαμεν we let the sun go down in talk, Call.Epigr.2, cf. Aristaenet.1.24.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καταδύω
-
77 κατασκευή
κατασκευ-ή, ἡ,A preparation, ὄντων ἐν κατασκευῇ τοῦ πολέμου being engaged in preparing for it, Th. 8.5; construction,λιμένων ἢ νεωρίων Pl.Grg. 455b
; fitting out,πλοίων Plb.1.21.1
, etc.3 training, Stoic. 3.89.II permanent or fixed assets, opp. what is movable or temporary ([etym.] παρασκευή), fixtures, plant, etc., Th.1.10; ἀνειληφότες τὰς κ. having repaired their estates, Id.2.16; ἡ περὶ τὸν κλῆρον κ. Pl. Lg. 923d; τῆς ἄλλης κ., ἐν ᾗ κατοικοῦμεν καὶ μεθ' ἧς πολιτευόμεθα καὶ δι' ἢν ζῆν δυνάμεθα the aggregate of our possessions, Isoc.4.26;αἱ κ. αἱ ἐπὶ τῶν ἀγρῶν ἢ αἱ ἐντὸς τείχους Id.7.52
; but also, like παρασκευή, any furniture or fittings, τὴν Μαρδονίου κ., i. e. his tent and its furniture, Hdt.9.82;κ. πολυτελέσι χρησαμένων Th.6.31
; φιάλας τε.. καὶ θυμιατήρια καὶ ἄλλην κ. ib.46;ἡ κ. τῆς οἰκίας D.47.54
; τῇ τῶν θεῶν κ. χρῆσθαι whatever the gods provided, X.Ages.9.5.III state, condition, constitution of a thing,θεοῦ κ. βίῳ δόντος τοιαύτην E. Supp. 214
;αἱ.. κ. τῆς ψυχῆς Pl.R. 544e
;ἡ τοῦ βίου κ. Id.Lg. 842c
; ἡ τῶν νόμων κ. ib. 739a; ἐν πάσῃ κ. πολιτικῇ ib. 736b; ἐν χρημάτων κ. in the constitution of a man's fortune, Id.Grg. 477b; ἐν σώματος κ. ibid.; κ. τις παρὰ φύσιν, definition of νόσος, Gal.6.837.IV device, trick,τέχναι καὶ κ. Aeschin.2.1
, v.l. in Din.1.34; ἄνευ κατασκευῆς ᾄδειν artlessly, Ael.NA5.38.V in Logic, constructive reasoning, opp. ἀνασκευή, D.H.Lys.24, Hermog.Prog.5, etc.: in pl., Cic.Att.1.14.4, Longin.11.2, Quint.2.4.18.VI Rhet., artistic treatment,κ. ποιητική Str.1.2.6
, D.H.Comp.1; manipulation, συλλαβῶν, γραμμάτων, ib.15, 16; elaboration, Id.Pomp.2, etc.; correct style, opp. ἰδιωτισμός, Diocl.Stoic.3.214; technical resources,πλάσμα καὶ ἡ ἄλλη κ. δημηγόρου Phld.Rh.1.199
S.VII Geom., construction, Archim.Sph.Cyl. 2.4, cf. Procl.in Euc.p.203 F.; κ. ὀργανική solution by mechanical construction, Papp.174.17.VIII system of gymnastic exercise, as t.t., Gal.6.169.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατασκευή
-
78 κατάστημα
A condition, state, not necessarily permanent:1 bodily or mental condition,τὸ εὐσταθὲς σαρκὸς κ. Epicur.Fr.68
, Metrod.Fr.5, cf. Diog.Oen.29, Asp. in EN143.22;τὸ κατὰ φύσιν καὶ οἰκεῖον κ. Dsc.Alex.Praef.
, cf. Sor. 1.36; τῆς ψυχῆς ib.39;τὸ κατὰ μέθην κ. Ath.2.38e
;κ. μανιῶδες LXX
l.c.2 weather, Diocl.Fr.30, Ptol.Alm.3.1; τὸ θερινὸν κ. Ps.-Plu. Fluv.12;κ. χειμέριον Polyaen.5.12.3
;αἰθρίου ὄντος τοῦ κ. Dsc.Praef. 6
, cf. Cleom.2.1, Sabin. ap. Orib.9.15.1; direction of wind,νοτίου τοῦ κ. ὄντος Alex.Aphr.in Mete.47.2
; time, season,κ. νυκτερινόν A.D.Synt. 198.27
;τὰ ἐνιαύσια κ. Ptol.Tetr.93
.3 demeanour, behaviour, Ep. Tit.2.3, Porph.Abst.4.6;τὸ σύνηθες κ. Plu.Marc.23
;ἀτρεμαῖον κ. J. AJ15.7.5
; τὸ τῆς εὐσεβείας, τῆς ἀρετῆς κ., Aristeas 210, 278;τὸ μέσον κ. Id.122
.5 generally, state of the case, state of affairs, A.D.Pron.25.18.6 Astrol., position of the heavens, Vett. Val.71.23.7 physical constitution, τὸ κοσμικὸν κ., i.e. the four elements and four winds, Id.175.10;ἐν στερεῷ τινι καὶ οὐσιώδει κ. Dam.Pr. 124
; of the Intelligible World, ib. 119;ὑποστάσεως κατάστημα Simp.in Ph.232.1
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατάστημα
-
79 κύτος
A hollow, κύκλου, of a shield, A.Th. 495; ; ;περίπλευρον κ. E.El. 473
(lyr.); ; ;κύλικος Pl.Com.189
;λοπάδος Xenarch.1.10
; hold of a ship, Plb.16.3.4.2 vessel, jar, A.Ag. 322, 816, S.El. 1142, etc.; πλεκτὸν κ. basket, E. Ion37;κοιλοσώματον κ. Antiph.52.2
.3 of any hollow container,τὸ τῆς κεφαλῆς κ. Pl.Ti. 45a
; τὸ ὄπισθεν κ. occiput, Arist.PA 56b26; τοῦ θώρακος τὸ κ., i.e. the chest, Pl.Ti. 69e;ποδῶν κ. Achae.4.4
(leg. πλευρῶν); τὸ ἄνω κ. Arist.GA 742b14
(also of plants, = αἱ ῥίζαι, 741b35, al.); τὸ λοιπὸν ἅπαν κ., of the uterus, Gal.UP14.14, cf. Sor.1.9; of the fourth stomach of the ox, Phlp. in AP0.417.14; τὸ τῆς ψυχῆς κ., i.e. the body, Pl.Ti. 44a: hence, abs., body,ἀνδρείῳ κύτει S.Tr.12
; trunk,διὰ παντὸς τοῦ κ. Pl.Ti. 74a
;τὸ ἀπ' αὐχένος μέχρι αἰδοίων κ. Arist.HA
491a29, cf. PA 686b14;τὸ ὅλον κ. τοῦ σώματος D.S.1.35
, cf. Archig. ap.Gal.13.262: metaph., of the πόλις, Pl.Lg. 964e;τὸ σύμπαν τῆς πόλεως κ. τείχεσιν ἠσφάλισται Plb.5.59.8
. -
80 νεῦρον
νεῦρον, τό,A sinew, tendon, once in Hom., in pl., of the tendons at the feet,περὶ δ' ἔγχεος αἰχμῇ νεῦρα διεσχίσθη Il.16.316
, cf. Hp.Art. 11, etc.;τὰ ν. οἷα ἐπιτείνεσθαι καὶ ἀνίεσθαι Pl.Phd. 98c
; ν. ἐξ ἰνῶν [γίγνεται] Id.Ti. 82c; σάρκες καὶ ν. ibid.;σύγκειταί μου τὸ σῶμα ἐξ ὀστῶν καὶ ν. Id.Phd. 98c
, cf. Arist.HA 515a27, al.: used adjectivally, ib. 540a18 (s.v.l.).2 metaph., in pl., nerves, sinews, τὰ ν. τῆς τραγῳδίας, of the lyric odes, Ar.Ra. 862;ὑποτέτμηται τὰ ν. τῶν πραγμάτων Aeschin.3.166
;ἕως ἐκτέμῃ ὥσπερ ν. ἐκ τῆς ψυχῆς Pl.R. 411b
; ἐκτ. τὰ ν. [οἴνου] Plu.2.692c; also πόλις ἥτις μὴ νεῦρ' ἐπὶ τοὺς ἀδικοῦνταςἔχει D.19.283
: less freq. in sg.,τὸ ν. ὑποκόπτοντες τῆς δυνάμεως J.BJ 5.1.4
;χρήματα ν. πολέμου App.BC4.99
.II cord made of sinew, e. g. bowstring, Il.4.122; string fastening the head of the arrow to the shaft, ib. 151; alsoδέρματα συρράπτειν νεύρῳ βοός Hes.Op. 544
; cord of a sling, X.An.3.4.17, Q.S.11.112; bowstring, Ach.Tat.3.8.IV nerves, as organs of sensation, first in Erasistr. ap. Gal.5.602; ν. πρακτικά, αἰσθητικά, etc., Ruf.Onom. 211; ν. κινητικά, προαιρετικά, Gal.2.613, 739;ν. ἀκουστικόν Alex.Aphr.Pr.1.71
, cf. Gal.2.831, Plot.4.3.23.V penis, Pl.Com.173.19, Gal.8.442. (Cf. Skt. snā´van-, Avest. snāvar[schwa], 'sinew', 'bond'.)
См. также в других словарях:
αθανασία της ψυχής — Η παράταση, μετά τον θάνατο, της προσωπικής ζωής. Την α. της ψ. δέχονται οι περισσότερες θρησκείες και πολλές ιδεαλιστικές φιλοσοφικές θεωρίες. Από παλιά μάλιστα έχουν διατυπωθεί διάφορες αποδείξεις για την υποστήριξη της μεταθανάτιας ψυχικής… … Dictionary of Greek
Σιγήρος της Βραβάντης — (SigerdeBmban te). Γάλλος φιλόσοφος (; περίπου 1240 Ορβιέ το 1281 84). Καθηγητής στη Σχολή Τεχνών του Παρισιού γύρω στα 1264 67, θεωρήθηκε ο κύριος εκπρόσωπος του φιλοσοφικού ρεύματος που έγινε γνωστό με το όνομα λατινικός αβερροϊσμός. Οι… … Dictionary of Greek
ДУША — [греч. ψυχή], вместе с телом образует состав человека (см. статьи Дихотомизм, Антропология), будучи при этом самостоятельным началом; Д. человека заключает образ Божий (по мнению одних отцов Церкви; по мнению других образ Божий заключен во всем… … Православная энциклопедия
γνώση — I Η δυνατότητα να αποδίδουμε σε ένα αντικείμενο τα πραγματικά χαρακτηριστικά του. Το αντικείμενο της γ. μπορεί να είναι ένα ιστορικό γεγονός, ένα συμβάν που μπορεί να επαναληφθεί, μια αφηρημένη έννοια, ένα συναίσθημα, μια αξία κλπ. Αυτό που του… … Dictionary of Greek
ψυχή — I Λεπιδόπτερο έντομο της οικογένειας των ψυχιδών. Το γένος αυτό αριθμεί πολλά είδη, που ζουν κυρίως στην Ευρώπη. Το χαρακτηριστικότερο γνώρισμα των ψ. είναι ο γεννητικός του διμορφισμός. Τα αρσενικά έχουν φτερά και χνουδωτό σώμα και πετούν συχνά… … Dictionary of Greek
Ντεκάρ, Ρενέ — (Rene Descartes, Λα E, Τουρέν 1596 – Στοκχόλμη 1650). Γάλλος φιλόσοφος και μαθηματικός. Σπούδασε έως το 1612 στο κολέγιο των ιησουιτών Λα Φλες. Από την οικογένειά του προοριζόταν για το στρατιωτικό επάγγελμα· στρατεύτηκε στην υπηρεσία του ηγεμόνα … Dictionary of Greek
ψυχολογία — Ο όρος χαρακτηρίζει, όπως δείχνει και η ετυμολογία του, την επιστήμη της ψυχής και από την άποψη αυτή αποτελεί μέρος της φιλοσοφίας. Από τα τέλη όμως του 19ου αι. πήρε δική της μορφή και αποτελεί ανεξάρτητη επιστήμη, της οποίας το περιεχόμενο… … Dictionary of Greek
ЕВАГРИЙ ПОНТИЙСКИЙ — [греч. Εὐάϒριος ὁ Ποντικός] (ок. 345, г. Ивора Понтийская (совр. Сев. Турция) ок. 399, пустыня Келлии (Египет)), монах, аскетический писатель, богослов. Жизнь Источники Помимо скудных автобиографических данных, содержащихся в сочинениях Е. П.,… … Православная энциклопедия
Αίγυπτος — I Κράτος της βορειοανατολικής Αφρικής και (σε μικρό μέρος) της δυτικής Ασίας.Συνορεύει στα Δ με τη Λιβύη, στα Ν με το Σουδάν και στα ΒΑ με το Ισραήλ, ενώ βρέχεται στα Β από τη Μεσόγειο θάλασσα και στα Α από την Ερυθρά θάλασσα.Η Α. (αλ… … Dictionary of Greek
Ισπανία — Επίσημη ονομασία: Βασίλειο της Ισπανίας Έκταση: 504.782 τ. χλμ. Πληθυσμός: 40.037.995 (2001) Πρωτεύουσα: Μαδρίτη (2.882.860 κάτ. το 2000)Κράτος της νοτιοδυτικής Ευρώπης, στην Ιβηρική χερσόνησο. Συνορεύει στα ΒΑ με τη Γαλλία και την Ανδόρα, στα Δ… … Dictionary of Greek
ДОБРОДЕТЕЛЬ — фундаментальная философско богословская категория, обозначающая ценностно значимый аспект духовно нравственного совершенства человека. Слово «Д.», появившееся, вероятно, как калька с греч. термина καλοποιΐα (Lexikon zur Byzantinischen Gräzität /… … Православная энциклопедия