-
101 ἐξ-αΐσσω
ἐξ-αΐσσω, att. - ᾴττω, heraus-, hervoreilen, -stürzen; Hom. in tmesi, ἐκ δέ μοι ἔγχος ἠΐχϑη Il. 3, 368; ἐξῃξάτην οὖν δύο δράκοντ' ἐκ τοῠ νεώ Ar. Plut. 733, vgl. Ran. 567; Plut. Brut. 15 u. sonst einzeln bei Sp.; τὸ ἐξᾷττον, das Auffahrende, die Heftigkeit, Plut. prof. virt. sent. p. 263.
-
102 ἰσόῤ-ῥοπος
ἰσόῤ-ῥοπος, gleichwiegend, gleich an Gewicht oder Werth, an Stärke u. dgl.; τάλαντα βρίσας οὐκ ἰσοῤῥόπῳ τύχῃ Aesch. Pers. 338; ἀγών Eur. Suppl. 706; μάχης γενομένης ἰσοῤῥόπου, d. i. unentschieden, Thuc. 1, 103; ἰσόῤῥοπον ποιεῖν τὸν κίνδυνον Pol.; τινί, Her. 5, 91; πρᾶγμα Plat. Phaed. 109 a; βίος Legg. V, 733 c; ἰσοῤῥοπώτατον Polit. 270 a; τιμή Arist. eth. 9, 1; oft bei Sp., wie Hdn. – Adv.; ἰσοῤῥόπως πορεύεται Plat. Phaedr. 247; Sp.
-
103 ἠρεμαῖος
ἠρεμαῖος (vgl. ἠρέμα), ruhig; γένεσις Plat. Polit. 306 e, nachher durch ἡσυχαῖος, βραδύς u. ä. erkl., dem σφοδρός, ὀξύς entgeggstzt, wie σμικρὰ καὶ ἠρεμαῖα verbunden ist Legg. V, 733 c; πῠρ, gelindes Fieber, Hippocr.; ἠρεμαιότερον, Arist. Meteor. 2, 8, Bekker ἠρεμαίτερον. – Adv. ἠρεμαίως, z. B. προςάγεσϑαι τῷ χαλινῷ, entgeggstzt dem ἐξαπιναίως σπᾶν, Xen. Equ. 9, 5; Sp. S. auch ἠρεμής.
-
104 ἡδύς
ἡδύς, εῖα, ύ, bei Hom. auch 2 Endgn, ἡδὺς ἀϋτμή, Od. 12, 369; im acc. ἁδέα, χαίταν, πόρτιν, Theocr. 20, 8 u. Mosch. 3, 83, wie τὸν ἁδέα Theocr. 20, 44; fem. ion. ἡδέα, ἡδέη (vgl. ἥδομαι), erfreulich, anmuthig, zunächst vom Geschmack, süß, bes. vom Wein, Od. 4, 51. 9, 197; δεῖπνον, 20, 391; vom Geruch, 4, 446. 9, 210. 12, 369; vom Gehör, ἡδεῖα ἀοιδή, 8, 64; αὐδή, Hes. Th. 40; ἀκοή, Pind. P. 1, 90; ὀμφαί, N. 10, 33; vom Gesicht, τί γὰρ γυναικὶ τούτου φέγγος ἥδιον δρακεῖν; Aesch. Ag. 588; Plat. sagt τὸ δι' ἀκοῆς τε καὶ ὄψεως ἡδύ, Hipp. mai. 296 a; übh. von angenehmen, sinnlichen Empfindungen, z. B. ὕπνος, oft Hom., wie Eur. Hec. 916; ἡδὺς κοῖτος, Od. 19, 510; ἡδὺ κνώσσειν, 4, 809; εὐνή, Pind. P. 9, 42; χάρις, I. 5, 48; ἐλπίς, P. 4, 201; μῦϑος οὔϑ' ἡδὺς οὔτ' ἀλγεινός, Soph. Ant. 12; φάτις, El. 56; λόγους ἡδεῖς φέρειν, in das geistig Angenehme, Erfreuliche übergehend; bes. häufig ἡδύ μοί ἐστι oder γίγνεται, es ist mir angenehm, lieb, erfreulich, Il. 4, 17. 7, 387 Od. 24, 235; ἡδύ τι ϑαρσαλέαις τὸν μακρὸν τείνειν βίον ἐλπίσι, schön, angenehm ist es, Aesch. Prom. 534; οὐ γὰρ αὐδᾶν ἡδὺ τἀκίνητ' ἔπη Soph. O. C. 630; πεισ τέον κεἰ μηδὲν ἡδύ, auch wenn es nicht Freude macht, O. R. 1516; ἡδὺ τὸ φῶς βλέπειν Eur. I. A. 1218, öfter; ταῦτα γὰρ τούτοις ἀκούειν ἡδέα, angenehm zu hören, Ar. Vesp. 503; ἀκούειν τὰ ἥδιστα Thuc. 7, 14, wie ἡδὺς ἀκοῦσαι λόγος Plat. Men. 81 d u. öfter; εἰ μὴ ἡδὺ Πρωταγόρᾳ Prot. 338 a; εἴπερ σοί γε ἡδύ Legg. I, 643 a; νῦν μοί σε ἡδύ ἐστι ἐπείρεσϑαι τὰ ϑέλω Her. 7, 101, es beliebt mir zu fragen. – Gegensätze sind λυπ ηρός, Plat. Legg. V, 733 a, ἀνιαρός, Prot. 355 b Xen. Cyr. 8, 3, 42, ἀλγεινός, Plat. Tim. 64 a. – Τὰ ἡδέα, sinnliche Genüsse, Vergnügungen, nach Plat. Prot. 351 d τὰ ἡδονῆς μετέχοντα ἢ ποιοῦντα ἡδονήν. – Von Menschen, angenehm, freundlich, froh, ἥδιστος ἀνήρ Soph. Phil. 526, vgl. O. R. 82; ἡδεῖαν ϑεόν Eur. Phoen. 402; ἡδίους ταῖς ἐλπίσιν ἐγένοντο Plut. Cam. 32; ἡδίους ἔσεσϑε ἀκούσαντες Dem. 23, 64. – Bei Plat. häufig mit leichter Ironie, auch tadelnd, gutmüthig, gutherzig, einfältig, ὡς ἡδὺς εἶ, τοὺς ἠλιϑίους λέγεις σώφρονας Gorg. 491 e; εἰκός γε, ἔφη, ὦ ἥδιστε Rep. I, 348 c, öfter; Sp., ὁ δ' οὕτως ἡδύς ἐστιν ὥςτε Strab. I, 54; εἰρωνευομένη μετὰ γέλωτος, ὡς ἡδύς, ἔφασκεν Plut. Artax. 17; Luc. Dem. enc. 24. – Comparat. u. superlat. ἡδίων u. ἥδιστος, selten ἡδύτερος, Phocyl. 183 u. Sp., wie P^hilip. 64 Tull. Gemin. 7 (IX, 247. 707); auch ἡδύτατος, wie Schol. Ar. Plut. 1021; Plut. de fort. p. 305; Ep. ad. 98 (XI, 298). – Adv. ἡδέως, angenehm, behaglich, ἡδέως εὕδειν Soph. Tr. 175; βίοτον ἡδέως ἄγειν Eur. Cycl. 452; ἡδέως ζῆν Plat. Prot. 351 b u. öfter; ἡδέως ἔχειν πρός τινα Isocr. 1, 20, wohlwollend gegen Einen gesinnt sein, wie Plut. Cim. 8; ἡδέως ἔχουσιν ἡμῖν, Dem. 5, 15; ἡδέως ἔχειν τινός, Hippocr.; Ath. XIII, 581 c; vgl. noch ἀλλ' ἡδέως ἔμοιγε κἀλγεινῶς ἅμα Soph. Ant. 432; gern, δέχεσϑαι, λαβεῖν, Ar. Equ. 440 u. A.; ἡδέως ἂν ἀκούσαιμι Plat. Rep. V, 470 a; ἥδιστα μέντ' ἂν ἤκουσα Theaet. 183 d. – Hom. braucht auch ἡδύ adverbialisch, ἡδὺ γέλασσαν, sie lachten behaglich, Il. 2, 270 u. oft, dem ausgelassenen Gelächter entgeggstzt; auch ἡδὺ κνώσσειν, Od. 4, 809.
-
105 ἡνία
ἡνία, ἡ, bei Hom. immer, wie Hes. ge. 95 u. sp. Ep., auch Pind. P. 4, 18 I. 1, 15, im plur. τὰ ἡνία, Zügel; sowohl bei Reit-, als bei Wagenpferden; ἡνία λάζετο χερσί Od. 3, 483; Νέστορα δ' ἐκ χειρῶν φύγον ἡνία Il. 8, 137; τεῖναν ἡνία σιγαλόεντα 5, 266; vom Zaum oder Gebiß, χαλινός, unterschieden, 19, 394; περιλαβὼν ταῖς ἡνίαις τὸν χαλινόν Plut. Alex. 6; ἀκηράτοις ἁνίαις Pind. P. 5, 45; ἐν ἡνίαισιν εἶχεν εὔαρκτον στόμα Aesch. Pers. 189; πρὸς ἡνίας μάχῃ, gegen den Zügel kämpfen, in den Zügel beißen, Prom. 1012; ἐπίσχων χρυσόνωτον ἡνίαν Soph. Ai. 834; ἡνίας χεροῖν ἔσεισαν El. 702; λύων ἡνίαν ἀριστεράν 733; μάρπτει χερσὶν ἡνίας Eur. Hipp. 1188; übertr., δυοῖν γυναικοῖν ἄνδρ' ἕν' ἔχειν ἡνίας Androm. 178; Ar. sagt auch ἡνίαι πόλεως, τῆς Πυκνός, Eccl. 466 Equ. 1 105; Plat. öfter im plur., ἡνίας εἰς τοὐπίσω ἑλκύσαι Phaedr. 254 c, ἐφεῖ. ναι καὶ χαλάσαι τὰς ἡνίας τοῖς λόγοις, die Zügel anlegen, anziehen u. nachlassen, Prot. 338 a, καὶ χαλινός Rep. X, 601 c; Folgde oft übertr. für Lenkung, Regierung, Gewalt, τῷ δήμῳ τὰς ἡνίας ἀνείς Plut. Pericl. 11, ihm den Zügel schießen lassend; ἐνεδίδου τοῖς βουλήμασι τὰς ἡνίας D. Hal. 7, 35; παρ' ἡνίαν ποιεῖν, ungehorsam, unfolgsam sein, Philostr. Imagg. 2, 18; – ἀφ' ἡνίας u. ἐφ' ἡνίαν, von der Rechten nach der Linken, Polyaen. 4, 3, 21; vgl. Plut. Harc. 6. – Allgemeiner, lederner Riemen, Schuhriemen, χάλα συνάπτους ἡνίας Λακωνικάς Ar. Eccl. 508, Schol. τὰς συναπτούσας καὶ δε-σμούσας τὰ ὑποδήματα.
-
106 ἡμί-ιππος
ἡμί-ιππος, Halbpferd, Schol. Dion. Thr. B. A. 733, 3.
-
107 δίεσις
-εως ἡ N 3 0-0-0-0-1=1 Wis 12,20deliberation, release; μετὰ τοσαύτης ἐτιμωρήσω προσοχῆς και διέσεως you punished with such consideration and leniencyCf. LARCHER 1985, 733; →LSJ RSuppl -
108 αἰδοῖον
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > αἰδοῖον
-
109 γονή
A offspring,οἱ οὔ τι παίδων γ. γένετο κρειόντων Il. 24.539
;γ. Ἀρκεισιάδαο Od.4.755
; τέκνων δίπτυχος γ. two children, E.Med. 1136: pl., ;γ. κατηκόους φύσαντες Id.Ant. 641
; of animals,ταύρων γοναί A.Fr. 194
; ἐν.. τετ ρασκελεῖ γ., i. e. among quadrupeds, S.Fr.941.10; fruits of the earth, Pl.Ax. 371c.2 race, stock, family, A.Ag. 1565 (lyr.);ὦ γονῇ γενναῖε S.OT 1469
, cf.El. 156 (lyr.);ἁ Δαρδάνου γ. E.Tr. 1290
: pl.,μηδὲν ὢν γοναῖσι S.Aj. 1094
; parentage,ἐξευρεῖν γονάς E. Ion 328
.3 generation,τρίταισιν ἐν γ. Pi.P.4.143
;τρίτος.. πρὸς δέκ' ἄλλαισιν γ. A.Pr. 774
;τριτοσπόρῳ γονῇ Id.Pers. 818
.II that which engenders, seed, Hes.Op. 733, Hdt.3.101, 109, Hp.Genit.3, Arist.GA 726a18, etc.: pl., Pi.N.7.84, S.Ant. 950 (lyr.).2 organs of generation, generally, Hp.Art.45, Mochl. 1 (also restricted to the womb, Ruf.Onom. 193, Gal.2.889);πρὶν.. μητρὸς ἐκ γονῆς μολεῖν E.Ph. 1597
.2 of the mother, child-birth, E.Ph. 355, Theoc.17.44.3 of the child, birth,ἐκ γονῆς Hp.Epid.4.31
;γονῇ φῦναι γεραιτέρᾳ S. OC 1294
;γοναὶ ζῴων Arist.Mu. 399a28
.4 cure for sterility, Paul. Aeg.3.74.IV Pythag. name for unity, Theol.Ar.6. -
110 δεξιά
A right hand, opp. ἀριστερά ( left),δεξιῇ ἠσπάζοντο Il.10.542
; ἐκ δεξιᾶς on the right, Ar.Eq. 639; δεξιᾶς abs.,IG2.733 A,835; ἐν δεξιῇ ἔχειν τὰ οὔρεα keep them on the right (as you go), Hdt.7.217, cf. Th.2.19,98, etc.;ἐν δ. λαβεῖν τὴν Σικελίαν Id.7.1
; so Ἐπίδαμνός ἐστι πόλις ἐν δ. ἐσπλέοντι.. on your right as you sail in.., Id.1.24; πορεύεσθαι τὴν εἰς δ. (sc. ὁδόν) Pl.R. 614c;ἐπὶ δεξιᾶ τοῦ βήματος Plu.2.192f
.2 in welcoming or saluting (as we shake hands),δεξιὰν διδόναι Ar.Nu.81
; προτείνειν, ἐμβάλλειν, etc. (v. sub vocc.); esp. as a sign of assurance, pledge or treaty,σπονδαὶ.. καὶ δεξιαὶ ᾗς ἐπέπιθμεν Il.2.341
; δεξιὰς δόντες καὶ λαβόντες having exchanged assurances, X.An.7.3.1, cf. 1.1.6; δεξιὰς παρὰ βασιλέως φέρειν μὴ μνησικακήσειν bring pledges that he would not.., ib.2.4.1;δεξιᾶς πίστις μεγίστη E.Med.21
; φυλάσσειν, τηρεῖν τὴν δ., PFay.124.13, POxy.533.18:— χείρ is never expressed in Hom., but is used later,χεῖρα δ. S.Ph. 912
, 1254, etc.;φεῦ δ. χείρ E.Med. 496
; χειρὸς δ. ib. 899, etc.;τὴν χεῖρα δὸς τὴν δ. Ar.Nu.81
. -
111 διαπετάννυμι
A- πεπέτακα D.S.17.115
, [voice] Pass. - πεπέτασμαι ib. 10:—open and spread out, Ar.Lys. 732, 733; τὰς πλεκτάνας, of the polypus, Arist.HA 541b5;ἀετοὺς διαπεπετακότας τοὺς πτέρυγας D.S. 17.115
:—[voice] Pass., [tense] pf. διαπέπ[τ]α[ νται] πύλαι prob. in Pi.Dith.Oxy.2.4.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > διαπετάννυμι
-
112 διτονίζω
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > διτονίζω
-
113 θαλία
A abundance, good cheer,τρέφεται θαλίῃ ἔνι πολλῇ Il.9.143
, 285: in pl., festivities, , cf.h.Merc.56, Hes.Op. 115, Archil.9, Xenoph. 1.12 (sg.), Pi.O.7.94, Trag.Adesp.397 (anap.), Ar.Nu. 309, Pax 780 (both lyr.), Av. 733 (anap.);εἶναι ἐν θαλίῃσι Hdt.3.27
;θ. κισσοφόροι E.Ba. 384
(lyr.); of a funeral-feast, ἀμφ' ὁσίῃ θαλίῃ.. ἄνακτος Orac. ap.Plu.Arat.53.II v. θαλλία 11. -
114 θυμόω
θῡμόω [(A)],II [voice] Med. and [voice] Pass., [ per.] 2sg. : [tense] fut. , , Phld.Ir. p.89W.: [tense] aor.ἐθυμωσάμην E.Hel. 1343
(lyr.), more freq.ἐθυμώθην Hdt.3.1
, al.; part. , Pl.Lg. 931b: [tense] pf. inf.τεθυμῶσθαι Hdt.3.52
, A.Fr. 478, Pl.Ep. 346a:— to be wroth or angry, abs., Hdt. 3.1, A.Ag.l.c., Sor.1.88, etc.; ; εἰς ἔριν θ. Id.Aj. 1018; of animals, to be wild, restive, Id.Ant. 477, X.Eq.1.10; θυμοῦσθαι εἰς κέρας vent fury with the horns, Virgil's irasci in cornua, E.Ba. 743; cf.ἀοιδὸς ἐς κέρας τεθύμωται Call.Iamb. 1.321
; τὸ θυμούμενον passion, Antipho 2.3.3, Th.7.68; θυμοῦσθαί τινι to be angry with one, A.Eu. 733, S.Tr. 543, 1230, Pl.Prt. 324a;ἔς τινα Hdt.3.52
;περί τινος A.Ag. 1368
(prob. for μυθοῦσθαι); βοῦς πρὸς τὸν ἐλαύνοντα -ωθείς Plu. Dio38
;σοι θυγατέρος -ούμενος E.Or. 751
(troch.): c. dat. rei,τῇ ξυντυχίᾳ Ar.Ra. 1006
.------------------------------------θῡμώδης [(B)], ες,= -
115 κακόμισθος
κᾰκό-μισθος, ον,Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κακόμισθος
-
116 καρφολογέω
καρφο-λογέω, prop.A gather dry twigs: hence, pick bits of hair, etc., off a person's coat, Thphr.Char.2.3, Gal.8.227, 18(2).74:—hence [suff] καρφο-λογία, ἡ, Id.14.733.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καρφολογέω
-
117 καρωτικός
A stupefying, soporific,κ. ὁ κρίθινος Arist.Fr. 106
, cf. Dsc.4.64;κ. φάρμακα Gal.10.817
; δυνάμεις, ἐπιβροχαί, Id.11.711, 14.733, cf. Porph.Abst.1.27.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καρωτικός
-
118 κατασυκοφαντέω
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατασυκοφαντέω
-
119 κε
κε, also [full] κεν, [dialect] Ep., Lesb., Cypr. (Inscr.Cypr.135.10 H., al.), Thess. (IG9(2).517.13, al. ([place name] Larissa)); always enclitic,A = ἄν and κᾱ (qq.v.);οὐκ ἄν.. ἀλλά κεν Il.13.290
;οὐκ ἄν.. οὐδέ κε 19.272
, al.; both coupled,ἄν κεν 11.187
, Od.5.361, Parm.8.19, etc.; [ὄσσα] κε θέλῃ Sapph. Supp.1.3
; τί κεν ποείην; Ead.Oxy. 1787 Fr.1 + 2.16; κεν ἄν dub. in IGRom.4.1302.51 ([place name] Cyme); εἴ κ' ἄν (more prob. εἰκ ἄν) IG5(2).6 (Tegea, iv B.C.); κε repeated, Od.4.733. -
120 κλύδων
A wave, billow, and collectively, surf, rough water, Od.12.421;πόντιος κ. A.Pr. 431
(lyr.), S.OC 1687 (lyr.); κ. πελάγιος, θαλάσσιος, E.Hec. 701, Med.29;Θρῄκιος κ. S.OT 197
(lyr.);κ. ἄγριος Tim.Pers. 146
: in Prose, prob. in Th.2.84 (Phot., Suid., κλυδωνίῳ codd.), cf. Thphr.Char.25.2;πνεῦμα καὶ κ. Arist.HA 548b13
;κ. καὶ χειμών Id.PA 685a32
: pl., Lyc.474, Plb.10.10.3.2 Medic., splashing in the stomach and chest, Gal.1.348, al.; of sound heard in pleurisy, Id.8.285; ἢν κ. ὑγρῶν ἀναπνέῃ ἐς τὰς διαπνοάς flood of humours, Aret.SA1.5; ofinternal water in dropsy, Id.SD2.1.II metaph., κ. κακῶν sea of troubles, A.Pers. 599;κ. ξυμφορᾶς S.OT 1527
(troch.); κ. ἔφιππος flood of chariots, Id.El. 733;πολέμιος κ. E. Ion 60
;πολὺς κ. δορός Id.Supp. 474
;ἔριδος κ. Id.Hec. 116
(anap.); ;κ. καὶ μανία D. 19.314
;ἐν χειμῶνι πολλῷ καὶ κ. τῆς πόλεως Plu.Cor.32
, cf. M.Ant.12.14;κ. ἀλογίας Hierocl. in CA26p.479M.
См. также в других словарях:
733 — Années : 730 731 732 733 734 735 736 Décennies : 700 710 720 730 740 750 760 Siècles : VIIe siècle VIIIe sièc … Wikipédia en Français
733 — Portal Geschichte | Portal Biografien | Aktuelle Ereignisse | Jahreskalender ◄ | 7. Jahrhundert | 8. Jahrhundert | 9. Jahrhundert | ► ◄ | 700er | 710er | 720er | 730er | 740er | 750er | 760er | ► ◄◄ | ◄ | 729 | 730 | 731 | … Deutsch Wikipedia
-733 — Cette page concerne l année 733 du calendrier julien proleptique. Années : 736 735 734 733 732 731 730 Décennies : 760 750 740 730 720 710 700 Siècles … Wikipédia en Français
733 — Años: 730 731 732 – 733 – 734 735 736 Décadas: Años 700 Años 710 Años 720 – Años 730 – Años 740 Años 750 Años 760 Siglos: Siglo VII – … Wikipedia Español
733 (число) — 733 семьсот тридцать три 730 · 731 · 732 · 733 · 734 · 735 · 736 Факторизация: простое Римская запись: DCCXXXIII Двоичное: 1011011101 Восьмеричное: 1335 Шестнадцатеричное: 2DD Натуральные числа … Википедия
733 Mocia — Name Name Mocia Designation 1912 PF Discovery Discoverer Max Wolf Discovery date September 16, 1912 Discovery site Heidelberg … Wikipedia
(733) Mocia — Descubrimiento Descubridor Max Wolf desde Heidelberg Fecha 16 de septiembre de 1912 Nombre Provisional 1912 PF … Wikipedia Español
733 год — Эта статья о годе. См. также статью о числе 733. Годы 729 · 730 · 731 · 732 733 734 · 735 · 736 · 737 Десятилетия 710 е · 720 е 730 е … Википедия
733 год до н. э. — Годы 737 до н. э. · 736 до н. э. · 735 до н. э. · 734 до н. э. 733 до н. э. 732 до н. э. · 731 до н. э. · 730 до н. э. · 729 до н. э. Десятилетия 750 е… … Википедия
733 v. Chr. — Portal Geschichte | Portal Biografien | Aktuelle Ereignisse | Jahreskalender ◄ | 9. Jahrhundert v. Chr. | 8. Jahrhundert v. Chr. | 7. Jahrhundert v. Chr. | ► ◄ | 750er v. Chr. | 740er v. Chr. | 730er v. Chr. | 720er v. Chr. |… … Deutsch Wikipedia
733-й отдельный моторизованный инженерный батальон — Войска: сухопутные Род войск: инженерные Сформирована: 27.07.1943 Расформирована (преобразован … Википедия