-
1 νικήσας
νῑκήσᾱς, νικάωconquer: aor part act masc nom /voc sg (attic epic ionic) -
2 νίκησας
νί̱κησας, νικάωconquer: aor ind act 2nd sg (attic ionic) -
3 νῑκάω
νῑκάω, fut. νικήσω, die Annahme des att. fut. νικῶ beruht auf Pallad. 52 (XI, 288), wo νικῶσιν aber als praes. zu fassen ist; siegen, besiegen; – 1) intrans., siegen; den Vorzug haben, überlegen sein, ἐπεὶ τὰ χερείονα νικᾷ Il. 1, 576 Od. 18, 404; ὁ μὲν ἂρ μύϑοισιν, ὁ δ' ἔγχεϊ πολλὸν ἐνίκα, Il. 18, 252, öfter; νικήσας, der Sieger, 3, 138; ἐν Πυϑίοισι νικᾶν, Pind. N. 2, 9, u. oft vom Sieger in den Kampfspielen; δρόμῳ σὺν ποδῶν χειρῶν τε νικᾶσαι σϑένει, N. 10, 48. Häufig steht das praes. in der Bdtg Siegersein (gesiegt haben), ἐν Ὀλυμπιάδι νικῶν, Ol. 11, 17; dah. in den Angaben. der Sieger bei den Scholl. u. sonst gew, ἐνίκα, νικᾷ δ' ὁ πρῶτος καὶ τελευταῖος δραμών, Aesch. Ag. 305; νικᾶσϑαι, unterliegen, Spt. 496; ἐξαμαρτεῖν u. νικᾶν einander entgeggstzt, Soph. Phil. 95; πᾶσι τοῖς κριταῖς, ἑνὶ κριτῇ, mit der Stimme aller Richter in einem Wettkampfe siegen, Ar. Av. 445; vgl. νικᾷ πάσαις ταῖς ψήφοις ὁ νόμος, das Gesetz geht mit allen Stimmen durch, Plat. Legg. VII, 801 a; ἐν δημοκρατίᾳ νικᾷ ζῆν, es ist besser, Polit. 303 b; vgl. über die Bdtg des praes. Krüger zu Xen. An. 1, 10, 4, wo er auch Thuc. 7, 11 μάχῃ τῇ πρώτῃ νικᾶται ὑφ' ἡμῶν anführt, er ist besiegt worden; bei Dem. Lpt. 74 steht νικῶν neben παρακρουσόμενος; κακὴ βουλὴ νίκησε, der böse Rath siegte, behielt die Oberhand, Od. 10, 46; νικᾷ τὸ κέρδος, Aesch. Ag. 560; ἡ γνώμη ἐνίκησε, die Meinung behielt die Oberhand, fand Beifall, ging durch, Thuc. 2, 12 u. Folgde oft; δόξα, Plat. Gorg. 487 c; ἐκ τῆς νικώσης ἔπραττον πάντα, nach der durchgegangenen Meinung, nach Stimmenmehrheit, Xen. An. 5, 9, 18; vgl. ὅ, τι ἂν νικῴη ἐν τῷ κοινῷ τοῦτο κύριον εἶναι, Hell. 6, 5, 6; τὸ νικῆσαν ψήφισμα, Dem. 24, 27; u. ähnl. τέλος γε μέντοι δεῦρ' ἐνίκησεν μολεῖν, Soph. Ant. 233, vgl. 274; γνώμῃ νικῶν, mit einer Meinung durchdringend, Her. 3, 82; – auch = einen Proceß gewinnen, εἵνεκα νίκης, τήν μιν ἐγὼ νίκησα δικαζόμενος, Od. 11, 545, vgl. 558; oft bei den Rednern, selbst ἐνίκησε τοῦ κλήρου, in dem Proceß wegen der Erbschaft, Dem. 43, 32. – 2) trans., besiegen, überwinden, übertreffen, τινά, von Hom. an überall; μάχῃ νικῶντες Ἆχαιούς, Il. 16, 79; πόδεσσι δὲ πάντας ἐνίκα, mit den Füßen, im Laufe, 20, 410, wie 23, 756; κάλλει ἐνίκων φῦλα γυναικῶν, 9, 130; ἀγορῇ δέ ἑ παῦροι Ἀχαιῶν νίκων, 15, 284; neben κρείσσων γενέσϑαι, 3, 71 Od. 18, 46; auch von Leidenschaften, νόον νίκησε νεοίη, Il. 23, 604, von Fehlern, Umständen, die Einen wozu zwingen; so auch Tragg.; μὴ φόβος σε νικάτω φρένας, Aesch. Eum. 88, überwältigen; so ὕπνῳ, κέρδεσιν νικώμενος, Ag. 282. 333, wie ξυμφορᾷ νικωμένη Eur. Med. 1195; – auch c. gen., ἱμέρου νικώμενος, Aesch. Suppl 983; bes. bei Personen, statt ὑπό τινος, κρεισσόνων νικώμενος, Eur. Med. 316 Troad. 23 I. A. 1357; ἢν ταῦτα νικηϑῇς ἐμοῦ, Ar. Nubb. 1088; vgl. κρατεῖς τοι τῶν φίλων νικώμενος, Soph. Ai. 1332, also wie ἡσσάομαι construirt; Plat. vrbdt auch νικῶντα ἐν λόγοις πάντας ἀνϑρώπους, Conv. 213 e; Xen. mit dem partic., ἔςτε νικῴη καὶ τοὺς εὖ καὶ τοὺς κακῶς ποιοῦντας ἀλεξόμενος, An. 1, 9, 11, vgl. Ages. 9, 7 Mem. 2, 6, 35, im Abwehren. – Auch der acc. der Sache wird hinzugesetzt, wie in dem homerischen Beispiele νίκην νικᾶν, einen Sieg ersiegen, wie νικῶσα νίκην τίνα Eur. Suppl. 1060; von Kampfspielen so, Is. 6, 60; auch Plat. Rep. V, 465 d; πάντα ἐνίκα, alle Kämpfe gewann er, in allen Kämpfen siegte er, Il. 4, 389; ähnl. νικᾶν τὴν δίκην, Eur. El. 955, wie Ar. Vesp. 581; δίκας, Equ. 93; γνώμην ἐν τῷ δήμῳ, eine Meinung, einen Vorschlag durchsetzen, Vesp. 594, vgl. Nubb. 432; so auch Her. Ἱππίεω δὲ γνώμην νικήσαντος, 1, 61; οἱ νικῶντες τὰς γνώμας περὶ τούτων, Plat. Gorg. 456 a; Ὀλύμπια νενικηκότι, dem Sieger in den olympischen Spielen, Thuc. 1, 126, wie oft bei Luc. u. Paus.; ταύτην τὴν Ὀλυμπιάδα ἐνίκα στάδιον u. ä.; τὴν μάχην, in der Schlacht siegen, Plat. Lach. 191 c u. öfter, wie Xen. u. Folgde; auch ἐνίκησαν τὴν ναυμαχίαν τοὺς Λακεδαιμονίους, Aesch. 3, 181; νικήσας τοὺς Ἀϑηναίους τὴν ἐν Χαιρωνείᾳ μάχην, Pol. 5, 10, 1, neben μάχῃ, was sich bei denselben Schriftstellern eben so oft findet.
-
4 προςδέχομαι
προςδέχομαι, in ion. Prosa προςδέκομαι (s. δέ-χομαι), eigtl. annehmen, empfangen, günstig aufnehmen; Her. 1, 48; ποία δὲ χέρνιψ φρατόρων προςδέξεται, Aesch. Eum. 626; εἰ ζῶνϑ' Ἡρακλέα προςδέξομαι, Soph. Trach. 232; τίς σε πύργος Ἀτϑίδος προςδέξεται, Eur. Phoen. 1700; Thuc. 1, 45 u. öfter; μή με σκαιὸν ἡγησάμενος φοιτητὴν μὴ προςδέχοιτο, Plat. Euthyd. 295 d; λόγον ἀληϑῆ, Rep. VIII, 561 b; ὄλεϑρον, zulassen, Phil. 15 b, u. öfter, wie Xen. Cyr. 4, 2, 26; ὅρκον ἔπακτον, den zugeschobenen Eid annehmen, Isocr. 1, 23; τοὺς ὑπὲρ εἰρήνης λόγους, Pol. 1, 16, 6; φιλίαν, συνϑήκας, 1, 16, 8. 17, 1 u. sonst; auch προςδέξασϑαι τὴν εἴς τι δαπάνην, den Kostenaufwand übernehmen, 4, 19, 8; aber τοὺς πολεμίους ist = den Angriff der Feinde aushalten, 2, 69, 6. – Gew. übertr., Etwas erwarten, abwarten, c. acc., u. absol., erwarten; Hom. immer in der dor. Form ποτιδέχομαι; ποτιδέγμενοι, ὁππότ' ἂν ἔλϑοι, Il. 7, 415; σῷ οἴκῳ δῶρον ποτιδέγμενος, Od. 2, 186; τὴν σὴν ὁρμήν, 403; σὸν μῦϑον, 7, 165, u. öfter; auch Her. 1, 89. 3, 146; mit folgdm accus. c. inf., 5, 34. 7, 156. 8, 130. 9, 6; τοσόνδ' ἐγὼ μνηστῆρα προςδεδεγμένη, Soph. Trach. 15; ὥρας χαλεπὰς διὰ φόβων προςδεχόμενοι, Plat. Legg. X, 906 a; Folgde, τὴν ἡμέραν Pol. 3, 94, 4. – Thuc. braucht nach der gew. Erkl. das impf. auch passivisch, 4, 19, ἢν νικήσας παρὰ ἃ προ ςεδέχετο μετρίως ξυναλλαγῇ, gegen das, was, oder anders als erwartet wurde, wenn man nicht auch hier die active Bdtg festhält und einen Subjectswechsel annimmt, anders als der Andere erwartete.
-
5 σοφία
σοφία, ἡ, ion. σοφίη, ursprünglich das Wissen, Verstehen; zuerst von körperlicher, mechanischer Fertigkeit in Handwerken und Künsten, ὅς ῥά τε πάσης εὖ εἰδῇ σοφίης, von der Kunst des Zimmermanns, Il. 15, 412 (ἅπαξ εἰρ.); Geschicklichkeit im Saiten- u. Flötenspiel u. in der Tonkunst übh., H. h. Merc. 483. 511; eben so von der Dichtkunst, σοφίαι αἰπει-ναί, Pind. Ol. 9, 107, welche in ältester Zeit auch der Hauptträger des Wissens war; Ath. XIV, 622 c τὸ δὲ ὅλον ἔοικεν ἡ παλαιὰ τῶν Ἑλλήνων σοφία τῇ μο υσικῇ μάλιστα εἶναι δεδομένη; so heißt es auch Xen. An. 1, 2, 8 λέγεται Ἀπόλλων ἐκδεῖραι Μαρσύαν, νικήσας ἐρίζοντά οἱ περὶ σοφίας; mit der Sangeskunde hing auch die Kunst zusammen, die Einwirkung verderblicher Zauberkräfte abzuwehren und böse Geister zu bannen, Ath. XIV, 614 d πλῆϑος δ' ἦν Ἀϑἠνῃσι τῆς σοφίας ταύτης, die Kunst der., ὲλωτοποιοί; dei Pind. nimmt das Wort aber schon die allgemeine Bdtg der Kunst und Wissenschaft im döheren Sinne an, vgl. N. 7, 23 I. 6, 18 P. 6, 49; σοφίᾳ γὰρ ἔκ του κλεινὸν ἔπ ος πέφανται, Soph. Ant. 616; u. so bes. in Vrosa; Plat. vrbdt auch noch ταύτην τὴν σοφίαν, ᾑ τὰ ἅρματα κυβερνῶσιν, Lach. 123 c; ἐπεϑύμησα ταύτης τῆς σοφίας, ἣν δὴ καλοῠσι περὶ φύσεως ἱστορίαν, Phaed. 96 a. – Erfahrung u. Gewandtheit in den Geschäften des öffentlichen und häuslichen Lebens, gesunder Menschenverstand, der steh im richtigen praktischen Urtheil ausspricht, wie bei den sogenannten sieben Weisen; auch Schlauheit, List, Her. 1, 68 u. oft; σοφίῃ Ggstz von βίῃ 3, 127, vgl. Eur. Or. 710. – Dann aber Kenntniß in den höheren Wissenschaften, Gelehrsamkeit, und zulegt auch Weisheit in unserm Sinne, welche durch die Philosophen auf verschiedene Art bestimmt wird.
-
6 οὐ-δέ
οὐ-δέ, eigtl. nicht aber, aber nicht, in welcher Bdtg man aber lieber οὐ δέ getrennt schrieb, wenigstens bei den Attikern; bei Hom. kann es einzeln noch so übersetzt werden, χραύσῃ μέν τ' αὐλῆς ὑπεράλμενον, οὐδὲ δαμάσσῃ, Il. 5, 138, vgl. 24, 418; ἔνϑ' ἤτοι Μενέλαος ἀνώγει πάντας Ἀχαιοὺς – οὐδ' Ἀγαμέμνονι πάμπαν ἑήνδανε, Od. 3, 141; u. beim Entgegensetzen einzelner Wörter, Οὖτίς με κτείνει δόλῳ οὐδὲ βίηφιν, nicht aber mit Gewalt, 9, 408; γυνὴ μὲν οὐδ' ἀνὴρ ἔφυς, Soph. El. 997; vgl. noch Aesch. καὶ ζῶν με δαίσεις οὐδὲ πρὸς βωμῷ σφαγείς, Eum. 295; ὡς δούλους σαφῶς πατὴρ ἄρ' ἐξέφυσεν, οὐδ' ἐλευϑέρους, Soph. Phil. 984, öfter. – Gew. 1) und nicht, auch nicht, ganze Sätze so verbindend, daß sie nicht gleichgestellt werden, sondern daß der zweite, als ein neu hinzukommender, vom vorigen unterschieden hervorgehoben wird, Hom. u. Folgde; ὃν ἠτίμησ' Ἀγαμέμνων, οὐδ' ἀπέλυσε ϑύγατρα, Il. 1, 95; Hom. verbindet oft οὐδὲ μὲν οὐδέ, aber doch nun nicht, auch ganz und gar nicht, 2, 703. 5, 22. 6, 130. 10, 299; οὐδὲ μὲν οὐδὲ ἔοικεν, Il. 12, 212; οὐδὲ γὰρ οὐδέ τις ἄλλος, Od. 8, 32 (vgl. 3); δάμναται οὐρανίαν γένναν οὐδὲ λήξει, Aesch. Prom. 165; ἐγώ σφε ϑάψω, οὐδ' αἰσχύνομαι, Spt. 1020; auch mit vorausgehendem negativem Satze, σὺ δ' οὐκ ἄπειρος οὐδ' ἐμοῦ διδασκάλου χρῄζεις, und bedarfst auch nicht, Prom. 373; λεληϑέναι σε φημὶ σὺν τοῖς φιλτάτοις αἴσχισϑ' ὁμιλοῦντ' οὐδ' ὁρᾶν, ἵν' εἶ κακοῦ, Soph. O. R. 367, öfter; u. in Prosa überall, οὐκ ἔγωγε αὐτοὺς διώξω· οὐδὲ ἐρεῖ οὐδείς, Xen. An. 1, 4, 8, Folgde. Bisweilen ist aus οὐδέ eine Negation zum vorangehenden Satzgliede zu ergänzen: ἐκ δέ οἱ ταύτης τῆς γυναικὸς οὐδ' ἐξ ἄλλης παῖδες ἐγένοντο, von dieser und auch von keiner andern Frau, d. i. er hatte von dieser Frau keine Kinder und auch von keiner andern Frau, Her. 5, 92, 2. – Hom. hat auch οὐδέ τε, und auch nicht, Il. 1, 406. 11, 437. – 2) so auch in der Frage, wie das einfache οὐ, nicht auch? οὐδὲ γὰρ οὗτος δολίαν ἄτην οἴκοισιν ἔϑηκε; Aesch. Ag. 1504; οὐδ' ὄνομα πρὸς τούτων ξυνεμπόρων ἔχεις, Soph. Tr. 317. 1012. – 3) mitten im Satze, wenn es sich nur auf ein einzelnes Wort bezieht, ist es auch nicht, nicht einmal, ἀλλ' οὐδ' ὥς, auch so, auch unter diesen Umständen nicht, oft bei Hom., und so οὐδ' ἠβαιόν, οὐδὲ τυτϑόν, οὐδὲ μικρόν, auch nicht ein wenig, gar nicht, οὐκ ήξίωσαν οὐδὲ προςβλέψαι τὸ πᾶν, Aesch. Prom 215, öfter; auch noch mit hinzutretendem πέρ, οὐδέ περ ϑανών, ούδέ περ κρατῶν, Aesch. Ch. 497 Suppl. 394; ἀρχὴν κλύειν άν οὐδ' ἅπαξ ἐβουλόμην, Soph. Phil. 1223; ἀλλ' οὐδ' ἐςιδεῖν δύναμαί σε, O. R. 1303; so οὐδὲ ἕν, Ar. Plut. 138; οὐδ' ἑνί, auch nicht Einem, nachdrücklicher als οὐδενί, Xen. An. 3, 2, 31 (vgl. οὐδείς, ούδέτερος); u. so ist auch eigtl. die homerische Vrbdg οὐδὲ μὲν οὐδέ zu erkl., wo sich das zweite οὐδέ auf ein einzelnes Wort bezieht, vgl. noch Xen. οὐδὲ γὰρ οὐδὲ τοῦτο ἐψεύσατο, Cyr. 7, 2, 20; oft ergiebt der Zusammenhang den Gegensatz, ἴστε ὅτι οὐδ' ἂν ἔγωγε ἐστασίαζον, auch ich würde nicht mich auflehnen, nämlich wie Xenophon gesagt hat, daß er sich nicht auflehnen werde, An. 5, 9, 32. Noch mehr hervorgehoben durch ἀλλά, οὐκ εἰς τὸ ἴδιον κατεϑέμην ἐμοί, ἀλλ' οὐδὲ καϑηδυπάϑησα, Xen. An. 1, 3, 3 (vgl. Diphil. bei Ath. VI, 236 c, τοῠτό μοι τὸ δεῖπνον ἀλλ' οὐδ' αἷμ' ἔχει); ἐλπίζω μέντοι, οὐδὲ τοὺς πολεμίους μενεῖν ἔτι (auch nicht), οὐδὲ γὰρ νῠν ἐϑέλουσι καταβαίνειν, denn auch jetzt nicht einmal, 4, 6, 18; ὥςπερ οὐδὲ γεωργοῦ ἀργοῦ οὐδὲν ὄφελος οὕτως οὐδὲ στρατηγοῦ ἀργοῦ οὐδὲν ὄφελος εἶναι, Cyr. 1, 6, 18; τότε μὲν εὖ ζῶντες, νῦν δὲ οὐδὲ ζῶντες, Plat. Rep. I, 329 b. – 4) fangen zwei auf einander folgende Satzglieder mit οὐδέ an, so werden sie nicht in wechselseitiger Beziehung zu einander gleichgestellt, wie bei οὔτε – οὔτε, sondern nur einfach an einander gereiht, nicht. – und nicht, auch nicht, οὐκ ἔχων βάσιν, οὐδέ τιν' ἐγχώρων – οὐδ' ὃς ϑερμοτά-ταν αἱμάδα κατευνάσειεν, Soph. Phil. 687 ff.; κοὐ βλέπεις, ἵν' εἶ κακοῠ, οὐδ' ἔνϑα ναίεις, οὐδ' ὅτων οἰκεῖς μέτα, wo durch dieses wiederholte auch nicht ein größerer Nachdruck bezweckt wird, als durch das gleichstellende οὔτε, vgl. O. R. 1378; οὐδ' ηὔχετο οὐδ' ᾤετο, Plat. Alc. II, 141 a; bei Thuc. 1, 142, καὶ μὴν οὐδ' ἡ ἐπιτείχισις οὐδὲ τὸ ναυτικόν, ist das erste οὐδέ auf den ganzen Satz, das zweite auf das einzelne Wort zu beziehen, nicht einmal ihre Verschanzung ist zu fürchten, noch auch die Flotte; vgl. Xen. An. 3, 1, 27; zuweilen folgt es auf οὔτε, wo es auch wieder eine neue Negation fast unvermuthet hinzufügt und diese dadurch nachdrücklicher hervorhebt, οὔτε νικήσας λόγῳ, οὔτ' εἰς ἔλεγχον χειρὸς οὐδ' ἔργου μολών, Soph. O. C. 1299, was wir übersetzen können »geschweige denn der That«; ὅτι οὔτε πολιτεία, οὔτε πόλις, οὐδέ γε ἀνὴρ ὁμοίως μήποτε γένηται τέλεος, Plat. Rep. VI, 499 b; vgl. Il. 1, 114, ἐπεὶ οὔ ἑϑέν ἐστι χερείων οὐ δέμας, οὐδὲ φυήν, οὔτ' ἂρ φρένας οὔτε τι ἔργα, wo die letzten beiden Bestimmungen gleichgestellt sind; auch andere Abwechselungen finden sich, wie Eur. Hipp. 1336, ὃς οὔτε πίστιν, οὔτε μάντεων ὄπα ἔμεινας οὐδ' ἤλεγξας, οὐ χρόνῳ μακρῷ σκέψιν γ' ἔνειμας; Her. 1, 138, ἐς ποταμὸν δὲ οὔτε ἐνουρέουσι, οὔτε ἐμπτύουσι, οὐ χεῖρας ἐναπονίζονται, οὐδ' ἄλλον οὐδένα περιορέωσι, wo sich das letzte Glied von dem vorigen merklich unterscheidend ihm gegenübertritt. – Auffallender ist dies Eiutreten von οὐδὲ nach einem einfachen οὔτε, was der Construction immer eine merkliche Anakoluthie giebt, οὔτ' εἴ τι μῆκος τῶν λόγων ἔϑου πλέον ϑαυμάσας ἔχω, οὐδ' εἰ πρὸ τοὐ μοῦ προὔλαβες τὰ τῶνδ' ἔπη, Soph. O. C. 1143; vgl. Plat. καὶ οὔϑ' ὅ, τι πέπονϑεν οἶδεν οὐδ' ἔχει φ ράσαι, er weiß weder, was ihm widerfahren, noch kann er es auch sagen, Phaedr. 255 d; auch nach einem vorangehenden τέ (vgl. οὔτε), πόλεμός τε οὐκ ἐνῆν οὐδὲ στάσις, Polit. 271 c. – Es folgen auf οὐδέ dieselben Partikeln wie bei οὐ, οὐδὲ γάρ, οὐδέ γε, οὐδὲ μέν, wo überall diese ihre eigenthümliche Bedeutung beibehalten.
-
7 νικαω
1) побеждать(πυγμῇ, τινα μάχῃ Hom.; μάχῃ Eur.; ναυμαχίῃ Her.; κόσμον NT.)
ὅ νικήσας Hom. — победитель;ὅ νικηθείς Hom. — побежденный;2) выигрывать(μάχην, παγκράτιον Thuc.; νίκην Plat.; δίκην Eur.; πολλοὺς ἀγῶνας Plut.)
3) одерживать верх, получать перевес(ἔγχει, κάλλει Hom.)
πᾶσαν ἀρετέν νενικηκέναι Plat. — превзойти во всех добродетелях;ἥ νικῶσα βουλή Eur. — возобладавшее мнение;ἐκ τῆς νικώσης (sc. γνώμης) Xen. — согласно получившему перевес мнению;ν. γνώμῃ или γνώμην Her. — добиться перевеса своего мнения;ν. τοὺς φίλους εὖ ποιοῦντα Xen. — превзойти друзей в добрых делах4) перен. побеждать, подавлять(ἱμέρου νικώμενος Aesch.)
νικᾶσθαι ἡδονῇ Soph. — поддаться чувству радости;λόγοις φίλων νικᾶσθαι Soph. — уступить уговорам друзей;ἥ βία σε μηδαμῶς νικησάτω τοσόνδε μισεῖν Soph. — не позволяй чувству ненависти увлечь тебя до такой степени;μέ φόβος σε νικάτω φρένας Eur. — не поддавайся страху;νικᾶσθαι ξυμφορᾷ Eur. — быть сломленным несчастьем;ὑπὸ τῶν μεγίστων νικηθέντες Thuc. — под давлением мотивов первостепенной важности -
8 θέμις
Aθέμιστα Il.5.761
, , etc.: gen. pl. : pr. n.Θέμις, Θέμιστος Od.2.68
,Θέμιστα Il.20.4
; dat.Θέμιστι 15.87
; butΘέμιτος Pi.O.13.8
,Θέμιδος A.Pr.18
, etc., Θέμιος (v.l. -ιδος) Hdt.2.50,Θέμιν Hes.Th.16
, IG22.1611.71: voc.Θέμι Il.15.93
, E.Med. 160(anap.):I that which is laid down or established, law (not as fixed by statute, but) as established by custom, θ. ἐστί 'tis meet and right, c. dat. pers. et inf.,οὔ μοι θ. ἐστὶ ξεῖνον ἀτιμῆσαι Od.14.56
; ἅ τε ξείνοις θ. ἐστὶν [παραθεῖναι] Il.11.779; ὅ οἱ Διόθεν θ. ἦεν [ἐκτελέσαι] Hes.Sc.22; γυναικὶ οὐ θ. SIG1024.9(Myconos,iii/ii B.C.): without dat., Il.16.796, 23.44;οὐ θ. ἐν μοισοπόλων οἰκίᾳ θρῆνον ἔμμεν' Sapph.136
;ὅτι δυνατὸν καὶ θ. αἰνεῖν A.Ag.98
, cf. S.Ant. 880(lyr.), Ph. 346, E.Med. 678, Pl.Phdr. 250b, Isoc.4.92, etc.; ἡ γὰρ θ. for so 'tis right [to do], Od.24.286; freq. ἣ θ. ἐστί as the custom is, Il.2.73: c. dat. (= loc.),ἣ θ. ἐστίν.. ἀγορῇ 9.33
: c. gen., ἣ θ. ἀνθρώπων πέλει ib. 134;ἣ θ. ἐστὶ γυναικός Od.14.130
; alsoᾗ θ. ἀνθρώποις κατὰ ἤθεα Hes.Op. 137
; θύειν τοὺς γεωργοὺς.. ᾗ (with ι)θέμις IG22.1364
(i A.D.); but ᾗ θέμις ἐστί is rejected for Hom. by Hdn.Gr.2.516, cf. A.D.Adv.148.28: indecl., πότερα κατ' ἔχθραν ἢ τὸ μὴ θέμις λέγεις; A.Supp. 336;ὥστε μὴ.. θέμις σέ γ' εἶναι κεῖνον ἀντιδρᾶν κακῶς S.OC 1191
;οὐδὲ.. φασὶ θέμις εἶναι Pl. Grg. 505c
, cf.X.Oec.11.11, Ael.NA1.60.2 justice, right, S.Tr. 810;ὅσα τείνει πρὸς θέμιν Pl.Smp. 188d
; penalty, ἐκτίνειν ὁμοιΐαν θ. A.Supp. 436 (lyr.); sanctity, ὁρκίων ἐμῶν θ. Id.Ag. 1431.II = ἀγὼν θεματίτης, IGRom.3.319 (Pisid.); νικήσας θέμιν ἀνδρῶν ib.437 ([place name] Termessus).III pl. [full] θέμιστες, decrees of the gods, oracles, Διὸς θ. Od. 16.403; θέμισσιν by oracles, Pi.P.4.54, cf. O.10(11).24.2 dooms, customary laws, ordinances,δικασπόλοι, οἵ τε θέμιστας πρὸς Διὸς εἰρύαται Il.1.238
, cf. Hes.Th. 235; τοῖσιν δ' (i.e. the Cyclopes)οὔτ' ἀγοραὶ βουληφόροι οὔτε θέμιστες Od.9.112
; οὔτε δίκας εὖ εἰδότα οὔτε θέμιστας neither rights nor laws, ib. 215: in sg.,ὃς οὔ τινα οἶδε θέμιστα Il.5.761
;ἵνα σφ' ἀγορή τε θέμις τε 11.807
.3 judgements, decisions given by the kings or judges,οἳ.. σκολιὰς κρίνωσι θέμιστας 16.387
; σκολιῇς δὲ δίκῃς κρίνωσι θ. Hes.Op. 221;διακρίνοντα θ. ἰθείῃσι δίκῃσιν Id.Th. 85
.IV pr. n., Themis, , cf. Il.15.87, 20.4, Hes.Th.16, A.Pr.18, etc. -
9 κάρτος
A strength, vigour,κάρτεϊ καὶ σθένεϊ σφετέρῳ Il.17.322
;κάρτος τε βίη τε Od.6.197
; violence, force,κάρτεϊ νικήσας πατέρα Hes.Th. 73
; κάρτεϊ, = βίᾳ, Leg.Gort.2.3, al. -
10 μάχη
A battle, combat, freq. in Hom., usu. of armies,μ. καὶ φύλοπις Il.13.789
;ἐπὶ ἶσα μ. τέτατο πτόλεμός τε 12.436
;μ. ἐνοπή τε 12.35
;μάχαι τ' ἀνδροκτασίαι τε 7.237
; sts. of single combat, ib. 158, 232, 263; μ. καὶ δηϊοτής ib. 290;ναῶν ἐν μάχαις Pi.N.9.34
;μάχαις καὶ ναυμαχίαις Lys.30.26
;μάχη δορός A.Ag. 439
(lyr.), etc.: with Verbs, μάχην μάχεσθαι fight a battle, Il.15.414, etc.;θήσονται μ. 24.402
;μάχας εἰσήλυθον 2.798
;ἀρτύνθη μ. 11.216
;μ. ἤγειραν 17.261
; μ. ὀρνύμεν, ὤτρυνον, 9.353, 12.277;συμφερόμεσθα μάχῃ 11.736
;πειρᾶτο μάχας Pi.N.1.43
; ἀντιάζειν τινὶ μάχαν ib.67;σὺν γυναιξὶ τὰς μ. ποιούμενος S.El. 302
, cf. X.Cyr.3.3.29;μάχην συνάψαι ἐμβολαῖς A.Pers. 336
; μ. συμβάλλειν τινί engage battle with.., E. Ba. 837; διὰ μάχης τινὶ ἀπικέσθαι, ἔρχεσθαι, ἥκειν, Hdt.1.169,6.9, A. Supp. 475;διὰ μάχης ἐκβαλεῖν τινα Arist.Pol. 1303a35
(so ἐξέπεσον διὰ μάχης ib.34); εἰς μάχην πρός τινα ἐλθεῖν, μολεῖν, E.Ba. 636 (troch.), Ph. 694;ἐς μάχην ἐπεξιέναι τινί Th.2.23
;μάχης γενομένης Pl.Lg. 869c
; μάχῃ κρατῆσαι conquer in battle, E.HF 612, D.18.193 (with v.l. μάχην); νενικήκαμεν τὴν μεγάλην μ. X.Cyr.7.5.53
;Μιλτιάδης ὁ τὴν ἐν Μαραθῶνι μ. τοὺς βαρβάρους νικήσας Aeschin.3.181
; μάχη τινός battle with an enemy,Αἴαντος δ' ἀλέεινε μ. Il.11.542
, cf. Hes.Sc. 361;μ. ὑπέρ τινος Pi.N.7.42
; : pl., strifes,ἔρις τε.. πόλεμοί τε μάχαι τε Il.1.177
;μάχας ἐν λόγοις ποιεῖσθαι Pl.Ti. 88a
, etc.: generally, contention, strife, Id.Ep. 352c, etc.;μάχης ἐάν τις ἄρξηται SIG1109.72
(ii A. D.);μ. νομικαί Ep.Tit.3.9
.2 = ἀγών, contest, as for a prize in the games, Pi.O.8.58 (but ἄεθλα, opp. μάχαι πολέμου, Id.O.2.44).II mode of fighting, way of battle,ἡ μ. σφέων ἦν ἀπ' ἵππων Hdt.1.79
;ἐπίστασθαι τὴν μ. τινῶν Id.7.9
.ά, cf. 7.85, X.Cyr.2.1.7.IV in Logic, contradiction, inconsistency, Epict.Ench.52.1, S.E.M.7.392. -
11 νικάω
νῑκάω, [dialect] Ion. [full] νικέω Democr.249, Herod.1.51, also GDI1413.16 (Aetol.), SIG265.4 (Delph., iv B.C.), v.l. in Apoc.2.7; [dialect] Aeol. [full] νίκημι Theoc.7.40, AP7.743 (Antip.); also in [tense] impf. νίκη cj. in Pi.N.5.5, cf. Theoc.6.46: [dialect] Ep. [tense] impf. [ per.] 1pl.Aνικάσκομεν Od.11.512
: [tense] fut. -ήσω, later- ήσομαι Hierocl.Facet.205
; [dialect] Dor. [ per.] 2sg. νικαξῇ v.l. in Theoc.21.32: [tense] pf. νενίκηκα, etc.: ([etym.] νίκη):I abs., conquer, prevail in battle, in the games, or in any contest, Il.3.439, etc.; ὁ νικήσας the conqueror, ib. 138, X.Smp.5.9, etc.; ὁ νικηθείς the conquered, Il.23.656, 663; ἐνίκησα καὶ δεύτερος καὶ τέταρτος ἐγενόμην I won the first prize [at Olympia], etc., Th.6.16, cf. Isoc.16.33: [tense] pres.freq. in sense, to be (or be proclaimed) conqueror, Pi.O.9.112, 13.30, cf. X.Cyr.8.2.27, An.2.1.1; νικᾶν πᾶσι τοῖς κριταῖς or ἑνὶ κριτῇ in their opinion, Ar.Av. 445, 447; πολὺ ν. win a decisive victory, Th.7.34, etc.;τὰ πάντα ν. X.An.
l.c.: freq. c. dat. modi, πυγμῇ in boxing, Il.23.669;ναυμαχίῃ Hdt.7.10
.β';ἵππῳ Id.6.122
; , etc.;ἵππῳ ἢ συνωρίδι ἢ ζεύγει Pl.Ap. 36d
;λαμπάδι And.4.42
, etc.: c. acc. cogn. in same sense, πάντα ἐνίκα he won all the bouts, Il.4.389, 5.807; τὰ κοῦφα, τὰ μείζοναν., E.Alc. 1029, 1031;τῶν παλαισμάτων ἓν ν. Pl.Phdr. 256b
;ἅρμα ν. Pi.I.4(3).25
;παγκράτιον Th.5.49
; ναυμαχίαν, μάχας, Id.7.66, Isoc.12.257, etc.: freq. ν. Ὀλύμπια to be conqueror in the Olympian games, Th.1.126;τὠλύμπια Timocl.8.17
;τὰ Παναθήναια Pl. Ion 530b
;ν. Ὀλυμπιάδα Hdt.9.33
(alsoν. Ὀλυμπίασιν Pl.Ap. 36d
;ἐν Πυθίοισι Pi.N.2.9
): c. dat. et acc.,τὰ Πύθια τῷ τεθρίππῳ ν. D.59.33
; πολλοὺς ἀγῶνας οὐ παγκρατίῳ μόνον, κτλ., Plu.2.811d; Ὀλυμπίασι παῖδας στάδιον ν. conquer in the boys' race in the stadium at Olympia, D.58.66: c. dupl. acc., Πύθια ν. ἄνδρας Diog.Cyn. ap. D.L.6.33: also in [dialect] Att. Inscrr. c. gen.,Λεωντὶς ἀνδρῶν ἐνίκα IG2.1291
, al.: generally c. acc. cogn., νίκην ν. win a victory, E.Supp. 1060, Pl.R. 465d, etc. (cf. infr. 11); also ν. τρίποδα win it, Simon.147.2 prevail, be superior, μύθοισιν, ἔγχεϊ, Il.18.252;δόλοισι Od.3.121
; κάλλει ἐνίκα (sc. κρητήρ) Il.23.742;πᾶσαν ἀρετὴν νενικηκώς Pl.Lg. 964c
: c. part.,εὐεργετῶν ν. X.Ages.9.7
.3 of opinions, etc., βουλὴ κακὴ νίκησεν the evil counsel prevailed, Od. 10.46;τὰ χερείονα νικᾷ Il.1.576
, Od.18.404;ἐνίκα ἡ γνώμη Hdt.5.36
, cf. Th.2.12, etc.;ἡ νικῶσα βουλή E.Med. 912
; ἐκ τῆς νικώσης [γνώμης] according to the prevailing opinion, vote of the majority, X.An.6.1.18, 6.2.12;ταῦτ' ἐνίκα S.Ant. 274
; is carried,Pl.
Lg. 801a;σὺν ψάφῳ τᾷ νικεούσᾳ SIG265.4
(Delph., iv B.C.): freq. of orators,νικᾷ.. ὁ κακὸς ἐν πλήθει λέγων E.Or. 944
;ν. γνώμῃσι Hdt.3.82
(so γνώμῃ, v.l. γνώμην, Id.1.61, cf.Ar.V. 594): freq. impers., ἐνίκα (sc. ἡ γνώμη) it was resolved, c. inf., ἐνίκα μὴ ἐκλιπεῖν τὴν πόλιν it was carried not.., Hdt.6.101; , etc.; ἐνίκησε.. λοιμὸν εἰρῆσθαι it was the prevailing opinion that.., Th.2.54; ἐν δημοκρατίᾳ νικᾷ ζῆν it is preferable.., Pl.Plt. 303b.4 c. inf., succeed in..,ἐνίκησε σκορπίσαι Psalm.Solom.4.13
.5 as law-term, ν. τὴν δίκην win one's cause, E.El. 955, cf. Ar.V. 581; simply ([place name] Gortyn), Arist.Ath.42.1, Rh.Al. 1433a6, PHal.1.58 (iii B.C.), etc.;νικήσεις ἐν τῷ κρίνεσθαί σε Ep.Rom.3.4
:—[voice] Pass., c. gen., (Crete, v B.C.); v. infr. 11.II c. acc., conquer, vanquish,Ἕκτορα Il.7.192
, etc.: freq. c. dat. modi,μάχῃ ν. Ἀχαιούς 16.79
;ἀγορῇ ν. υἷας Ἀχαιῶν 2.370
;πόδεσσι δὲ πάντας ἐνίκα 20.410
; ; πάντα ν. ἄνδρα.. κακοῖσιν surpass him in miseries, E.Hec. 659;ν. τινὰ ἔν τινι Pl.Smp. 213e
, etc.; μὴ φῦναι τὸν ἅπαντα νικᾷ λόγον excels the whole account, S.OC 1224 (lyr.);νίκα ἐν τῷ ἀγαθῷ τὸ κακόν Ep.Rom.12.21
: c. acc. cogn.,μάχην ν. τινά Isoc. 8.58
, Aeschin.3.181, etc.:—[voice] Pass.,ἔστιν ἃ τῶν ἄθλων δὶς ἕκαστος ἐνικήθη X.HG4.5.2
: c. part.,ν. ἀλεξόμενός τινα Id.An.1.9.11
, etc.b as law-term (cf. 1.5),νίκης τήν μιν ἐγὼ νίκησα Od.11.545
:—[voice] Pass.,ἧ δέ κα νικαθῇ Leg.Gort.1.23
, al.; also of objects in dispute, damages, etc., recover, ib.1.28, al.:—[voice] Pass., to be assigned, adjudicated, ib.1.55.2 generally, overpower, esp. of passions, etc.,νόον νίκησε νεοίη Il.23.604
;μὴ φόβος σὲ νικάτω φρένας A.Eu.88
, cf. 133;[φύσις] νικᾷ τῷ ἥσσονι τὸ μεῖζον τῆς ἐλπίδος Democr.176
; βαρεῖαν ἡδονὴν νικᾶτέ με grievous is the pleasure ye win prevailing over me, S.OC 1204: c. inf., μηδ' ἡ βία σε.. νικησάτω τοσόνδε μισεῖν let not violence prevail on thee to.., Id.Aj. 1334: with gen. of comparison, νικᾷ γὰρ ἁρετή με τῆς ἔχθρας πολύ weighs with me more than enmity, from the compar. force in νικᾷ, ib. 1357 codd.3 [voice] Pass., to be vanquished, Hom. only in part. νικηθείς (v. supr. 1.1); νικᾶσθαι ὕπνῳ, κέρδεσιν, A.Ag. 291, 342; ; ; alsoὑπὸ τοῦ κακοῦ Th.2.51
;πρὸς ἱμέρου S.Fr.932.4
, etc.: sts. c. gen.,ἱμέρου νικώμενος A.Supp. 1005
;αὐτῆς <τε> τῆς δίκης.. αὐτοῦ τε τοῦ ἀληθοῦς νικᾶσθαι Antipho 5.87
: freq. of persons, νικᾶσθαί τινος, with gen. of comparison, to be inferior, yield to, S.Aj. 1353, E.Med. 315, Cyc. 454; ξείνων νενίκανται θύραι the doors give way to the guests, Pi.N.9.2;ἢν τοῦτο νικηθῇς ἐμοῦ Ar.Nu. 1087
. -
12 φαῦλος
A cheap, easy, slight, paltry, first found commonly in E., twicein Hdt.1.26, 126 ([comp] Comp., elsewh. φλαῦρος), six times in Democr., Fr.87, al., twice in S., Frr.41,771: Adv. φαύλως once in A.: A. Pers. 520.I of things, easy, slight,φ. ἀθλήσας πόνον E.Supp. 317
; φαυλότατον ἔργον ''tis as easy as lying', Ar.Eq. 213;φ. πρᾶγμα Id.Lys.14
;τὸ ζήτημα οὐ φ. Pl.R. 368c
;φ. ἐρώτημα Id.Phlb. 19a
; : freq. with negat., οὐ φ., ἀλλὰ χαλεπὸν πιστεῦσαι ib. 527d;μάχη οὐ φ. Id.Tht. 179d
;οὐ φ. τέχνη Id.Sph. 223c
; οὔτοι βασιλέα φαῦλόν [ἐστι] κτανεῖν 'tis no slight matter to kill a king, E.El. 760; νυκτὸς γὰρ οὔτι φ. ἐμβαλεῖν στρατόν no easy matter, Id.Rh. 285;οὐ φ. πληγαί D.54.13
; ; φαῦλα ἐπιφέρειν bring paltry charges, Hdt.1.26; τὰ φ. νικήσας ἔχω have gained petty victories, S.Fr.41 (wrongly glossed by μέγα in Phot., Suid., and EM789.43, cf. Hsch); σύμμαχον Τροίᾳ μολόντα Ῥῆσον οὐ φαύλῳ τρόπῳ, i. e. with no trivial force, E.Rh. 599;παρὰ φαῦλον ποιεῖσθαί τι D.H.Rh.4.2
, cf. Lib.Or.14.26. Adv. -λως εὑρεῖν, τυχεῖν, Ar.Eq. 404 (troch.), 509 (anap.);φ. πάνυ Id.Lys. 566
(anap.); φ. ἐκφυγεῖν to get off easily, Id.Ach. 215 (lyr.);φ. ἀποδράς Id.Th. 711
(lyr.);φαυλότατα καὶ ῥᾷστα Id.Nu. 778
; οὔτι φαύλως ἦλθε with no trivial force, E.Ph. 112;φ. βοηθήσειν D.15.13
;φαύλως καὶ γλίσχρως παρείχοντο χρήματα Hell.Oxy.14.2
; τὰς ἐλπίδας φ. ἔχειν to be slight, Hdn.1.3.1.2 simple, ordinary,δίαιτα Hp.Fract.36
, Art.49, Eur.Fr.213.4;σῖτα καὶ ποτὰ φαυλότατα X.Mem.1.6.2
, cf. Hp. Vict.3.68 ([comp] Comp.); but freq. with sense poor, indifferent,στρατιά Th.6.21
; ἀσπίδες, τείχισμα, παρασκευή, Id.4.9.115, 6.31;ἱμάτιον X.
l. c. Adv.-λως, διατρίβειν ἐν φιλοσοφίᾳ Pl.Tht. 173c
;μὴ φ. μηδὲ ἰδιωτικῶς Id.Lg. 966e
.3 mean, bad,πρῆξις Democr.177
; ,ψόγος Id.Ph.94
(perh. both in signf. 1.1 and in 1.3);οὐ φ. ὄψις Pl.R. 519a
;φ. δόξα D.24.205
;τὰ πράγματ' ἐστὶ φ. Id.19.30
;φαῦλα διαπεπραγμένος Philem.229
;ὁ φαῦλα πράττων Ev.Jo.3.20
;μηδὲ πραξάντων τι ἀγαθὸν ἢ φ. Ep.Rom.9.11
;τὸ φ.
evil,E.
IT 390; τὰ φ., opp. τὰ ἀγαθά, X.Smp.4.47; τύχη φ., opp. ἀγαθή, Arist.Ph. 197a26, cf. Metaph. 1065a35;τὴν πόλιν μηθὲμ φ. παθεῖν OGI765.35
([place name] Priene); κομίσασθαι.. εἴτε ἀγαθὸν εἴτε φ., of rewards and punishments, 2 Ep.Cor.5.10;φ. μαίωσις Sor.2.17
, cf. 1.91, al.II of persons, low in rank, mean, common, E.Fr. 688; οἱ φαυλότατοι the commonest sort (of soldiers), Th.7.77; [γάμος] ὁ ἐκ τῶν φαυλοτέρων, opp. ἐκ μειζόνων, X.Hier.1.27, cf. Pl.R. 475b; of outward looks, the plainer ones,Ar.
Ec. 617, cf. 626 ([comp] Comp., both anap.).2 inefficient, bad,διδάσκαλος S.Fr.771.3
; τὸ φ. καὶ τὸ μέσον καὶ τὸ πάνυ ἀκριβές the inefficient, the middling, and the perfect, Th.6.18; φ. αὐλητής, opp. ἀγαθός, Pl.Prt. 327c; ; ; opp. σπουδαῖος, Isoc.1.1, Pl.Lg. 757a, etc.; esp. in point of education and accomplishments, opp.σοφός, οἱ γὰρ ἐν σοφοῖς φαῦλοι παρ' ὄχλῳ μουσικώτεροι λέγειν E.Hipp. 989
, cf. Ph. 496, Ion 834, Pl.Smp. 174c, Alc.1.129a;τὸ πλῆθος τὸ -ότερον E.Ba. 431
(lyr.); οἱ -ότεροι, opp. to οἱ ξυνετώτεροι, Th.3.37; οἱ φαυλότεροι γνώμην ib.83;τὰ γράμματα φαῦλοι Pl.Phdr. 242c
(so in Adv.,φαυλοτέρως πεπαιδευμένοι Id.Lg. 876d
); generally, inferior, Id.Grg. 483c: c. inf.,φαῦλοι μάχεσθαι E.IT 305
; φ. λέγειν, φ. διαλεχθῆναι, Pl.Tht. 181b, Prt. 336c: of animals,φ. κύων D.26.22
;φαυλότατοι ἵπποι X.Mem.4.1.3
.3 careless, thoughtless, indifferent, E.Med. 807:—esp. in Adv., φαύλως ἐκρίνατε judged lightly, A.Pers. 520;φ. εὕδειν E.Rh. 769
; ;φ. παραινεῖν
off-hand,Id.
HF89; off-hand, roughly,Ar.
V. 656 (anap.);φ. εἰπεῖν
casually,Pl.
R. 449c; φ. φέρειν to bear lightly, E. IA 850, Ar.Av. 961.4 in good sense, simple, unaffected,φαῦλον, ἄκομψον, τὰ μέγιστ' ἀγαθόν E.Fr. 473
(anap.), cf. D.L.3.63. Adv.-λως, παιδεύειν τινά
by a very simple method,X.
Oec.13.4;φ. καὶ βραχέως ἀποκρίνασθαι Pl.Tht. 147c
.5 of health, etc., φαύλως ἔχειν to be ill, Hp.Aph.2.32; φ. πράττειν to be in sorry plight, Men. Sam. 165;φ. ἔχει τὰ πράγματα D.10.3
, al. -
13 ἔπος
I word, παύρῳ ἔπει in short utterance, Pi.O. 13.98 ;ἐπέων κόσμος Parm.8.52
, Democr.21 ;ἔπους σμικροῦ χάριν S. OC 443
;λόγοι ἔπεσι κοσμηθέντες Th.3.67
: generally, that which is uttered in words, speech, tale,ἔπος ἐρέειν Il.3.83
, etc.;φάσθαι Xenoph. 7.3
, Parm.1.23, etc.; joined with μῦθος, Od.4.597, 11.561.—Special uses,4 word of a deity, oracle, Od.12.266, Hdt.1.13, etc.6 word, opp. deed, ἔπε' ἀκράαντα words of none effect, opp. ἔτυμα, Od.19.565, cf. E.HF 111 (lyr.); opp. ἔργον, Il.15.234, Od.2.272, etc., cf. 11.1 ; (Elis, vi B.C.); opp. βίη, Il.15.106 ; opp. χεῖρες, 1.77 (pl.).II later usages,1 joined with ἔργον orπρᾶγμα Heraclit.1
, A.Pers. 174 (troch.), Ar.Eq.39, etc.;ἔργῳ τε καὶ ἔπει Pl. Lg. 879c
;ἅμα ἔπος τε καὶ ἔργον ἐποίεε Hdt.3.134
;χρηστὰ ἔργα καὶ ἔπεα ποιέειν Id.1.90
.b word in exchange for word, ἀμείβεσθαι, ἀποκρίνεσθαι, of an oracle, Id.Alex.19, Philops.38 ; alsoἔ. δ' ἀμείβου πρὸς ἔ. A.Eu. 586
, cf. Ar.Nu. 1375, Pl.Sph. 217d.c οὐδὲν πρὸς ἔ. to no purpose, Ar.Ec. 751 ; also, nothing to the purpose,ἐὰν μηδὲν πρὸς ἔ. ἀποκρίνωμαι Pl.Euthd. 295c
, cf. Luc.Herm.36 ; τί πρὸς ἔπος; Pl.Phlb. 18d.4 ὡς ἔπος εἰπεῖν almost, practically, qualifying a too absolute expression, esp. with πᾶς and οὐδείς (not with metaphors), Pl.Ap. 17a, Phd. 78e, Grg. 456a, al., Arist.Metaph. 1009b16, Pol. 1252b29, D.9.47, etc. ; opp. ὄντως or ἀκριβεῖ λόγῳ, Pl.Lg. 656e, R. 341b ; laterὡς ἔ. ἐστὶν εἰπεῖν POxy.67.14
(iv A.D.) ; in Trag.,ὡς εἰπεῖν ἔ. A.Pers. 714
(troch.), E.Heracl. 167,Hipp. 1162, once in Pl.,Lg. 967b(s.v.l.).5 ἑνὶ ἔπει in one word, briefly,ἑνὶ ἔπεϊ πάντα συλλαβόντα λέγειν Hdt.3.82
.III of single words, esp. with ref. to etymology or usage, Id.2.30, Ar. Nu. 638, Pl.Prt. 339a, etc.; ὀρθότης ἐπῶν,= ὀρθοέπεια (q.v.), Ar.Ra. 1181 ; ἄριστ' ἐπῶν ἔχον ib. 1161.IV in pl., epic poetry, opp. μέλη (lyric poetry), ἰαμβεῖα, διθύραμβοι, etc.,ῥαπτῶν ἐπέων ἀοιδοί Pi.N.2.2
;τὰ Κύπρια ἔπεα Hdt.2.117
, cf. Th.1.3, X.Mem.1.4.3, Pl.R. 379a, etc. ;ἔπεά τε ποιεῖν πρὸς λύραν τ' ἀείδειν Theoc.Ep.21.6
;νικήσας ἔπος IG3.1020
; ποητὴς ἐπῶν ib.7.3197.9 (Orchom. [dialect] Boeot.), cf. OGI51.37 (Egypt, iii B.C.).b generally, poetry, even lyrics, Alcm.25(prob.), Pi.O.3.8, etc.c lines, verses, esp. of spoken lines in the drama, Ar.Ra. 862, 956, etc.: sg., verse, line of poetry, Hdt.4.29, Pl.Min. 319d ; group of verses, Id.R. 386c, Hdt.7.143.d lines of writing,μυρίων ἐπῶν μῆκος Isoc.12.136
; ἐν ὅλοις ἑπτὰ ἔπεσι παραδραμεῖν, of a historian, Luc.Hist.Conscr.28. -
14 νῑκάω
νῑκάω, (1) intrans., siegen; den Vorzug haben, überlegen sein; νικήσας, der Sieger; ἐν Πυϑίοισι νικᾶν, vom Sieger in den Kampfspielen; Siegersein (gesiegt haben); νικᾶσϑαι, unterliegen; πᾶσι τοῖς κριταῖς, ἑνὶ κριτῇ, mit der Stimme aller Richter in einem Wettkampfe siegen; νικᾷ πάσαις ταῖς ψήφοις ὁ νόμος, das Gesetz geht mit allen Stimmen durch; κακὴ βουλὴ νίκησε, der böse Rat siegte, behielt die Oberhand; ἡ γνώμη ἐνίκησε, die Meinung behielt die Oberhand, fand Beifall, ging durch; ἐκ τῆς νικώσης ἔπραττον πάντα, nach der durchgegangenen Meinung, nach Stimmenmehrheit, ; γνώμῃ νικῶν, mit einer Meinung durchdringend; auch = einen Prozess gewinnen; ἐνίκησε τοῦ κλήρου, in dem Prozess wegen der Erbschaft. (2) trans., besiegen, überwinden, übertreffen; πόδεσσι δὲ πάντας ἐνίκα, mit den Füßen, im Laufe; auch von Leidenschaften; νόον νίκησε νεοίη, von Fehlern, Umständen, die einen wozu zwingen; μὴ φόβος σε νικάτω φρένας, überwältigen. Auch der acc. der Sache wird hinzugesetzt; νίκην νικᾶν, einen Sieg ersiegen; πάντα ἐνίκα, alle Kämpfe gewann er, in allen Kämpfen siegte er; γνώμην ἐν τῷ δήμῳ, eine Meinung, einen Vorschlag durchsetzen; Ὀλύμπια νενικηκότι, dem Sieger in den olympischen Spielen; τὴν μάχην, in der Schlacht siegen
См. также в других словарях:
νικήσας — νῑκήσᾱς , νικάω conquer aor part act masc nom/voc sg (attic epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
νίκησας — νί̱κησας , νικάω conquer aor ind act 2nd sg (attic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
одолѣти — ОДОЛѢ|ТИ (146), Ю, ѤТЬ гл. Одолеть, победить: да тако про||тивѧща˫ас˫а ѡдолѣѥмъ. (περιγενοίμεϑα) ЖФСт к. XII, 61–62; ѹже къ вечерѹ одолѣ ˫арославъ. СкБГ XII, 15г; ˫Ако не подобаѥть ˫азыкъмь ѡдолѣти. огньмь бо огнь не ѹгаснеть. СбТр XII/XIII, 169; … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
позорище — ПОЗОРИЩ|Е (79), А с. 1.Созерцание: О добрии мч҃нци… въ сщ҃на˫а пришельстви˫а взидѣте и взнесите(с) || на нб(с)ную высоту. в позорище идѣте нб(с)наго дива. (ταῖς… ϑεωρίαις) ФСт XIV/XV, 168б–в. 2. Зрелище, представление: Главизна •к͠в• о… … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
AQUILA — I. AQUILA apud Sugerium de Administrat. sua c. 32. Aquilam vero in medio chori ammirantium tactu frequenti deaur atam, reaurari fecimus, aliosque recentioris aevi Sctiptores, lectrum est seu analogium in modum aquilae alas expansas habentis… … Hofmann J. Lexicon universale
BOLI — Graece Βόλοι, non tantum tesserarum iactus, sed et ipsae tesserae Graecis dictae sunt. Eustathius, Κύβαι μὲν γὰρ οἱ καταρπιτό μενοι ἑξμ´πλδροι Βόλοι καὶ ὁιανεὶ κατακ υβιςτῶντες εν τῷ Βάλλεςθαι: a iactando videl. vel iaciendo, quod Graecis Βάλλειν … Hofmann J. Lexicon universale
DIOMEDES — I. DIOMEDES Grammaticus, multi ingenii vir. II. DIOMEDES Rex Aetoliae, Tydei et Deipylae fil. qui cum reliquis Graecis ad Troiam profectus adeo strenue se gessit, ut post Achillem et Aiacem Telamonem fortissimus haberetur. Nam praeter occisos a… … Hofmann J. Lexicon universale
νίκη — I Μυθολογική θεότητα. Ήταν η προσωποποίηση της ιδέας της νίκης, κόρη του γίγαντα Πάλλαντα και της Στυγός, που την πήγε στο Δία για να τον βοηθήσει στον αγώνα του εναντίον των Τιτάνων. Από τότε έμεινε για πάντα στον Όλυμπο με τον Δία. Η Ν. δεν… … Dictionary of Greek
φοίνικας — I Παράλιος οικισμός (566 κάτ., υψόμ. 10 μ.) στην πρώην επαρχία Σύρου του νομού Κυκλάδων. Είναι έδρα του ομώνυμου δήμου (7 τ. χλμ.). Ο παράλιος οικισμός Φοίνικας στη Σύρο. II (Αστρον.). Μικρός αστερισμός στο νότιο ημισφαίριο. Τα λαμπρότερα άστρα… … Dictionary of Greek