-
1 ζεύγεα
ζεύ̱γεα, ζεῦγοςyoke of beasts: neut nom /voc /acc pl (epic ionic) -
2 ζευγος
- εος (ους) τό1) парная запряжка(βοεικόν Thuc.; βοῶν NT.)
ἀροτῆρες ζεύγεα ἐλάστρεον Hom. — пахари погоняли (своих) запряженных волов2) запряженная парой повозка(ἐπὴ ζευγέων ἐλαύνειν Her.)
τινὰ ζεύγεϊ κομισθῆναι Her. — повезти кого-л. на повозке;λευκὸν ζ. Dem. — повозка, запряженная белыми конями3) иногда вообще запряжкаζ. τέθριππον Aesch. — квадрига;
ἢ ξυνωρίδι ἢ ζεύγει (= τεθρίππῳ) νενικηκέναι Plat. — одержать победу (в состязании) бигой или квадригой4) пара, два (двое)(ἱρήκων Her.; ἀετῶν Arst.)
πεδέων χρυσέων δύο ζεύγεα Her. — две пары золотых цепей;ζ. Ἀτρειδῶν Aesch. — двое Атридов (оба Атрида);ζ. φιλίας Plut. — пара друзей;ζ. ἐμβάδοιν Arph. — пара башмаков5) чета(ἑρωτικόν Luc.)
ζ. τριπάρθενον Eur. — три девы, т.е. Хариты
-
3 στρέφω
στρέφω, fut. στρέψω, aor. ἔστρεψα, στρέψασκον Il. 18, 546; perf. ἔστροφα, Theogn. bei Ath. III, 104 c, vgl. Lob. zu Phryn. 578; perf. pass. ἔστραμμαι; aor. ἐστρέφϑην, in Prosa nur Plat. Polit. 273 c; ion. u. dor. ἐστράφϑην, Theocr. 7, 132; att. gew. aor. II. ἐστράφην, u. so στραφήσομαι, Plat. Rep. VII, 518 d; – drehen, wenden, biegen; ἂψ δὲ ϑεοὶ οὖρον στρέψαν, Od. 4, 520; στρέψ' ἵππους ἐπ ὶ νῆα, 15, 205; ὅς οἱ σχεδὸν ἔστρεφε μώνυχας ἵππ ους, lenken, Il. 17, 699, vgl. 8, 168. 20, 488; ἔριδα, den Wettkampf verflechten, verschlingen, Pind. N. 4 extr., vgl. Dissen, hergenom men von der Kunstsprache der Ringer, den Gegner fassen und umwerfen; ἡλίου πρὸς ἀντολὰς στρέψασα σα υτήν, Aesch. prom. 710; τὰ δ' ἄλλα πάντ' ἄνω τε καὶ κάτω στρέφων τίϑησιν, Eum. 621; διὰ πολυῤῥάφου στρέφων πόρπακος σάκος, Soph. Ai. 572, πρόςωπον πρὸς κασίγνητον στρέφε, Eur. Phoen. 460, ἔμπαλιν κάρα, I. A. 1549; ἑαυτὸν εἰς πονηρὰ πράγματα, Ar. Nubb. 1438, ὄμμα πρὸς τὸ φανόν, Plat. Rep. VII, 518 c; auch umwerfen, σεισμός νιν ἔστρεψε χϑονός, Eur. l. T. 1166, das Unterste zu oberst kehren, umstürzen, ὅπῃ στρέφεις τοὺς λόγους ἄνω καὶ κάτω, Plat. Gorg. 511 a, vgl. Phaedr. 278 d; ἄνω κάτω τοὺς νόμους, τοὺς διαιτητάς, πάνϑ' ὅσ' ἂν βούληται στρέφει, Dem. 21, 91; zusammendrehen, σπάρτα πυκνὰ ἐστραμμένα, Xen. An. 4, 7, 15; auch spinnen, ἀΐδιος ἡ δουλεία γίγνεται ὑπὸ μακρῷ τῷ λίνῳ στρεφομένη, Luc.; – verdrehen, verrenken, στραφῆναι τὸν πόδα, Her. 3, 129, wo nachher folgt ὁ γάρ οἱ ἀστράγαλος ἐξεχώρησε ἐκ τῶν ἄρϑρων; vgl. Plat. Legg. VII, 789 e; daher auch = die Glieder auf der Folter ausrecken, foltern, martern, übertr., οἱ μῠϑοι στρέφουσι τὴν ψυχήν, Plat. Rep. I, 330 e; στρέφει με περὶ τὴν γαστέρα, es quält mich im Leibe, ich habe Leibschneiden, Antiphan. com. bei Ath. III, 123 b; auch pass. κλονοῠνται καὶ στρέφονται τὴν γαστέρα, Ael. H. A. 11, 44. – Uebertr., στρέφειν τι φρεσίν, στρέφειν βουλὴν ἐν ἑαυτῷ, Etwas in der Seele hin-u. herwenden, es von allen Seiten betrachten, animo volvere, Eur. Hec. 740; Ael. H. A. 10, 48. – Pass. sich drehen, wenden, sich herumdrehen, sich hin- u. herwenden, ἥ τ' αὐτοῠ στρέφεται, Il. 18, 488; στρέφετ' ἔνϑα καὶ ἔνϑα, 24, 5; ἔμελλεν στρέψεσϑ' ἐκ χώρης, 6, 516, sich abwenden und fortgehen; στρεφϑεὶς γὰρ μετόπισϑεν, 15, 645; χερσὶν ἀώτου στρεφϑεὶς ἐχόμ ην, Od. 9, 435, vgl. 16, 352, sich andrücken, anschmiegen; στραφεὶς οὕτως ἴω; umgewandt, Soph. Ant. 315, vgl. O. C. 1644; auch med., στρέψαι στράτευμ' ἐς Ἄργος, wende es mit dir zurück, 1418; u. übertr., κἂν σοῠ στραφείη ϑυμός, Tr. 1124; sich an Etwas lehren, τοῠ δὲ σοῠ ψόφου οὐκ ἂν στραφείην, Ai. 1096. – Gew. wie versari, sich an einem Orte drehen und wenden, daselbst verweilen, verkeh ren, auch übertr., sich womit beschäftigen, ἔν τινι, ἐν αὐτοῖς τούτοις στρέφεται καὶ ἑλίττεται ἡ δόξα, Plat. Theaet. 194 b; Solon bei Dem. 19, 255 v. 23 vrbdt auch ταῠτα μὲν ἐν δήμῳ στρέφεται κακά. – Uebertr., στροφὰς στρέφεσϑαι, Wendungen machen, Ränke spinnen, schmieden, Plat. Rep. III, 405 c; ἄπορόν τινα στροφὴν ἐστρεφόμην ἤδη, Euthyd. 302 b; dah. τί ταῠτα στρέφει; Ar. Ach. 363, warum schmiedest du diese Ränke? vgl. Eur. Hec. 750; – sich wenden, sich sträuben, τί δῆτα ἔχων στρέφει; Plat. Phaedr. 236 e, vgl. στρέφεται ἄνω καὶ κάτω ἐπικρυπ τόμενος τὲν αὑτοῠ ἀπορίαν, Lach. 196 b, wie Ion 541 e. – Intrans., sich wenden, ὁπότε στρέψαντες ἱκοίατο, Il. 18, 544, wo man aus dem vorhergehenden Verse ζεύγεα ergänzen kann, wie Od. 10, 528, εἰς Ἔρεβος στρέψας, ὄϊς. So auch Xen. An. 4, 3, 26, Ξενοφῶν δὲ στρέψας πρὸς τοὺς Καρδούχους ἀντία τὰ ὅπλα ἔϑετο, sc. στρατιώτας, er ließ gegen die Karduchen Kehrt, d. i. Front machen; vgl. ib. 32, οἱ Ἕλληνες τὰ ἐναντία στρέψαντες ἔφευγον.
-
4 ζεῦγος
ζεῦγος, τό, ein Joch od. Gespann Zugvieh, zwei zusammengejochte Rinder od. Maulthiere, Il. 18, 543; Ackergespann, βοεικόν Thuc. 4, 128; Plat. Lys. 208 b u. öfter, wie Sp.; auch Fuhrwerk, ζεύγεϊ κομίζεσϑαι Her. 1, 31; ἤλασε τὸ ζεῦγος 1, 59; μίσϑιον, Lohnkutsche, Plut. Ant. 6; ἐκπίπτειν ἐκ τῶν ζευγῶν Plat. Gorg. 516 e. Uebh. ein Paar, πεδέων χρυσέων δύο ζεύγεα Her. 3, 130; Ἀτρειδῶν Aesch. Ag. 44; ἐμβάδων Ar. Equ. 872; Ehepaar; ἐρωτικόν, Liebespaar, Luc. am. 11; κατὰ ζεῦγος, paarweis. Auch von mehr als zwei unter einander verbundenen od. zusammengehörenden Personen od. Dingen, τριπάρϑενον, drei jungfräuliche Schwestern, Soph. frg. 490, von den Chariten, die auch τριζυγέες Χάριτες heißen, Maced. ep. 33. So ist ein Drei- od. Viergespann gemeint bei Plat. Apol. 36 d, ἵππῳ ἢ ξυνωρίδι ἢ ζεύγει νικᾶν Ολυμπιάσιν, vgl. ζεῦγος τεϑρίππων Aesch. fr. 357.
-
5 δῑνεύω
δῑνεύω, drehen, und intrans. = sich drehen. Homer: Iliad. 18, 543 ἀροτῆρες ζεύγεα δινεύοντες; Iliad. 18, 606 Odyss. 4, 19 ἐδίνευον κατὰ μέσσους, Tänzer, vgl. Apollon. Lex. Homer. p. 62, 15; Odyss. 19, 67 δινεύων κατὰ οἶκον, sich umhertreiben; Iliad. 4, 541 ὅς τις δινεύοι κατὰ μέσσον, sich bewegen, auf dem Schlachtfelde; Iliad. 24, 12 δινεύεσκ' ἀλύων παρὰ ϑῖν' ἁλός, unruhig umherwandeln; Iliad. 23, 875 τῇ ῥ' ὅ γε δινεύουσαν ὑπὸ πτέρυγος βάλε μέσσην, eine in der Luft kreisende Taube. – Eur. Phoen. 798; öfter sp. D., wie Ap. Rh. 1, 1184 Opp. H. 1, 376.
-
6 θόρνυμαι
θόρνυμαι, = ϑρώσκω, sich begatten; ἐπεὰν ϑορνύωνται κατὰ ζεύγεα Her. 3, 109; Nic. Ther. 130; p. bei Eust. Il. 1057. – Pass. ist Theol. arithm. p. 45, 35 ὁ γόνος τῷ ἄῤῥενι ϑόρνυται εἰς τὴν γυναικείαν μήτραν.
-
7 ἐλαστρέω
ἐλαστρέω, ion. u. poet. = ἐλαύνω, treiben; ζεύγεα ἐλάστρεον Il. 18, 543; ἁμάξιτον ἠλάστρεις Theogn. 608; von den Erinnyen, Eur. I. T. 943. 971 u. sp. D.; ἐλαστρηϑεὶς νιφάδι Antp. Sid. 27 (VI, 219); bei Her. 2, 158. 7, 24 von Schiffen, gerudert werden; Dion. Hal. ἐλαστρηϑεὶς δαιμονίοις χόλοις 1, 23.
-
8 ελαστρεω
(impf. ἠλάστρεον - эп. impf. ἐλάστρεον)(= ἐλαύνω)
1) гнать, погонять(ζεύγεα Hom.)
2) приводить в движение веслами(τριήρης ἐλαστρευμένη Her.)
3) гнать, преследовать(Ἐρινύες ἠλάστρουν μ΄ ἀεί Eur.)
-
9 δινεύω
Aδινεύεσκον Il.24.12
), but [tense] aor. part.δινεύσας A.R.3.310
:—also [full] δῑνέω, A.Th. 462: [tense] impf. ἐδίνεον, [dialect] Ep.δίνεον Il.18.494
, Od.9.384: [tense] aor.ἐδίνησα Il.23.840
, A. Th. 490: [dialect] Aeol. [full] δίννημι Sapph.1.11:—[voice] Med. (v. περιδ-):—[voice] Pass.,δινεύομαι Arat.455
, Opp.H.1.376: [tense] aor.ἐδινήθην Od.22.85
(as v. l.), E. Rh. 353 (lyr.): [tense] pf. δεδίνημαι ([etym.] ἀμφι-) Il.23.562: also [tense] impf. or [tense] plpf. δίνηντο from δίνημι, B.16.107.—Poet. Verbs, also in X. and Pl. and later Prose (v. infr.): ([etym.] δίνη):—whirl, spin round, ἧκε δὲ δινήσας [τὸν σόλον] after whirling it, Il.23.840; ζεύγεα δινεύοντες driving them round a circle, 18.543; μοχλὸν ἑλόντες δινέομεν twirled the stake round in the Cyclops' eye, Od.9.388;δ. πτέρα Sapph.1.11
; ἵππους, [ἀσπίδα], A.Th. 462, 490; (lyr.):—[voice] Pass., whirl, roll about,ὄσσε.. πάντοσε δινείσθην Il.17.680
; κάππεσε δινηθείς v.l. for ἰδνωθείς, Od.22.85; of a river, eddy, E.Rh. 353 (lyr.); whirl round in the dance, X.An.6.1.9, prob. for δον- in Id.Smp.2.8; of tumblers,ἐπὶ τροχοῦ δινεῖσθαι Pl.Euthd. 294e
; writhe,ἐκ τῶν ἀλγηδόνων J.BJ6.2.10
.2 [voice] Pass., roam about, ἐδινεόμεσθα κατ' αὐτήν [νῆσον] Od.9.153; ;κατ' ἀμευσίπορον τρίοδον ἐδινήθην Pi.P.11.38
.3 ἀμφὶ χαίταις δίνηντο ταινίαι were twined, B. 16.107.II intr. in [voice] Act., whirl about,ὀρχηστῆρες ἐδίνεον Il.18.494
; of tumblers, ἐδίνευον κατὰ μέσσους ib. 606; of a warrior,ὅστις.. δινεύοι κατὰ μέσσον 4.541
; δινεύουσαν ὑπὸ πτέρυγος βάλε as it was circling in its flight, of a pigeon, 23.875: generally,δ. ἐν ἅρμασιν A.R.3.310
; roam about,δινεύεσκ' ἀλύων παρὰ θῖν' ἁλός Il.24.12
;δινεύων κατὰ οἶκον Od.19.67
;ἀνὰ νῆσον ἐδίνεον A.R.2.695
; δινεύων βλεφάροις look wildly about, E.Or. 837 (dub.). -
10 ζεῦγος
A yoke of beasts, pair or team of mules, oxen or horses, Il.18.543, IG5(2).3.1 (Arc., iv B.C.), etc.;ζ. ἵππων And. 4.26
.2 carriage drawn by a yoke of beasts, a chariot,ζεύγεϊ κομίζεσθαι Hdt.1.31
; ἐπὶ ζευγέων ἐλάσασαι ib. 199;ἐπὶ ζεύγους ἄγειν And. 1.45
;τῷ ζεύγει ὃ ἦγεν τὴν γυναῖκα Hyp.Lyc.5
; wagons, (iv B.C.);βοεικά Th.4.128
; racing-car,= τέθριππον, Id.5.50;ζ. τέθριππον A.Fr. 346
;ἢ συνωρίδι ἢ ζεύγει νενίκηκεν Pl.Ap. 36d
(but = συνωρίς, Plu.2.146d); ζ. μίσθιον a hired chariot, Id.Ant.6; λευκὸν ζ. with white horses, D.21.158.II pair or couple of any things, ἰρήκων, αἰγυπιῶν, Hdt.3.76; πεδέων ib. 130;Ἀτρειδᾶν A. Ag.44
(anap.); , cf. Herod.7.51; (Aug.), etc.;κεράμου IG12.313.23
, al.; [ κεράμων] SIG 245 Gi36 (Delph., iv B.C.);θυρῶν IG12.313.110
;ταὧν Antiph.205
;καλλιπύγων Cerc.14
: abs., married couple,τὸ ζ., ὃ καλεῖται θῆλυ καὶ ἄρρεν X.Oec. 7.18
; τὸ ἐρωτικὸν ζ. Luc.Am.11; κατὰ ζεῦγος in pairs, Plu.2.93d;ἐς ζεύγεα Luc.Syr.D.12
.III incorrectly also of more than two things or persons joined together, ζ. τριπάρθενον three maiden sisters, of the Graces, E.Fr. 357; soζ. τρίδουλον Ar.Fr. 576
; ζ. νεκρῶν, where parents and children are spoken of, E.HF 454.IV = Lat. jugerum, Cod.Just.10.27.2.8. -
11 στρέφω
στρέφω, Il.23.323, etc.; [dialect] Dor. [full] στράφω [pron. full] [ᾰ] IG12(3).92.6 (Nisyrus, dub.); [dialect] Aeol. [full] στροφῶ (leg. στρόφω) EM728.44: [dialect] Ep. [tense] impf.Aστρέψασκον Il.18.546
: [tense] fut. , etc.: [tense] aor. 1 , etc., [dialect] Ep.στρέψα Od.4.520
: [tense] pf. ἔστροφα ([etym.] ἀν-) Cerc.17.30, ( ἀντ-, v.l. ἀν-) Theognet.1.8, ([etym.] ἐπ-) Plb.5.110.6, ([etym.] μετ-) Aristid.1.435 J.; also ἔστρᾰφα ([etym.] κατ-) Plb.23.11.2 codd.:—[voice] Med., Il.18.488, etc.: [tense] fut.στρέψομαι 6.516
, etc.: [tense] aor.ἐστρεψάμην S.OC 1416
, ([etym.] κατ-) Th.1.94, etc.: [tense] pf. [voice] Pass. (in med. sense) ἔστραμμαι ([etym.] κατ-) Isoc.5.21:—[voice] Pass., [tense] fut.στρᾰφήσομαι LXX 1 Ki.10.6
, ([etym.] ἀνα-) Isoc.5.64, ([etym.] δια-) Ar.Eq. 175, Av. 177, ([etym.] μετα-) Pl.R. 518d; [tense] fut. [voice] Med. (in pass. sense) στρέψομαι ([etym.] ἀπο-) X.Cyr.5.5.36: [tense] aor.1 ἐστρέφθην freq. in Hom., Il.5.40, al., rare in [dialect] Att., Ar.Th. 1128, Pl.Plt. 273e; [dialect] Dor.ἐστράφθην Sophr. 88
, Theoc.7.132, also v.l. (for κατεστράφησαν ) in Hdt.1.130 (butστραφῆναι Id.3.129
): [tense] aor. 2 ἐστράφην [ᾰ] Sol.37.6, always in Trag., S.Ant. 315, etc., freq. in [dialect] Att., Ar.Ach. 537 ([etym.] μετα-), Th.5.97 ([etym.] κατα-), Pl.Ti. 77b: [tense] pf. , Hp.Aër.5, X.An.4.7.15, etc.; (Pap.), cf. ἀποστρέφω, καταστρέφω:— turn about or aside,ἂψ δὲ θεοὶ οὖρον στρέψαν Od.4.520
; ἵππους ς. turn horses, Il.8.168, Od.15.205, etc.;σ. πηδάλιον Pi.Fr.40
;τὸν οἴακα Anaxandr.4.5
, cf. Men.482.4; ; of persons, ; , cf. Hec. 344;πάλιν στρέψεις κάρα Id.Med. 1152
;ὄμμα πανταχῇ στρέφων Id.IT68
;σ. ἀνταυγεῖς κόρας Ar.Th. 902
;σεαυτὸν εἰς πονηρὰ πράγματα Id.Nu. 1455
;πόλιν πρὸς κέρδος ἴδιον E. Supp. 413
;στρατὸν πρὸς ἀλκήν Id.Andr. 1149
; wheel soldiers round, X.Lac.11.9; v. infr. D.2 cause to rotate as on an axis, κεραμικὴν γαῖαν ς., i.e. on the potter's wheel, Sannyr.4;τὸν ἄτρακτον Hdt.5.12
;τὸν κόσμον μήτε αὐτὸν στρέφειν ἑαυτόν, μήτε.. ὑπὸ θεοῦ στρέφεσθαι διττὰς περιαγωγάς Pl.Plt. 269e
, cf. Epin. 977b.II πάντ' ἄνω τε καὶ κάτω ς. turn upside down, A.Eu. 651; κάτω ς. S.Ant. 717, Ar.Ec. 733;σ. λόγους ἄνω καὶ κάτω Pl.Grg. 511a
, cf. Euthd. 276d; ἄνω κάτω τοὺς νόμους ς. D.21.91; so (lyr.); στρέφειν alone, overturn, upset, Id.IT 1166, Fr. 536 (troch.); γῆν ς. turn it over by digging or ploughing, X.Oec.16.15: c. acc. cogn.,πάσας σ. στροφάς Pl.Ti. 43e
; γράμματα πανταχῇ ς. Id.Cra. 414c: c. inf., change a thing so as to.., (lyr.).III σ. σφυρόν sprain or dislocate it, Epict.Ench.29.2, Arr.Epict.3.15.4 (soστραφῆναι τὸν πόδα Hdt.3.129
, cf. Pl.Lg. 789e).2 metaph. of pain, twist, torture,κακὸν στρέφει με περὶ τὴν γαστέρα Antiph.177
, cf. Ar.Pl. 1131, Fr. 462, Ael. NA2.44 ([voice] Pass.), Gal.19.141; : so σ. τὴν ψυχήν torment, Pl.R. 330e.3 of corruptions in Music,κάμπτων καὶ στρέφων Pherecr.145.15
.IV twist, plait,σπάρτα ἐστραμμένα X.An.4.7.15
;ἐμβολάδην ἐστραμμέναι ἀλλήλῃσι h.Merc. 411
; spin,ὑπὸ μακρῷ λίνῳ στρεφομένη Luc.JConf.7
, cf. 1;ἔστρεψεν Μοιρῶν μία νήματα IG14.607i
([place name] Caralis); κρόκην ς. Luc.Fug. 12: metaph.,μεγάλας σ. περιόδους Plu.2.235e
.VI metaph., turn a thing over in one's mind, τί στρέφω τάδε; E.Hec. 750;πρὸς ἀλλήλους Luc.Alex.8
;βουλὴν ἐν ἑαυτῷ Ael. NA10.48
; .VIII convert,τὴν πέτραν εἰς λίμνας ὑδάτων LXX Ps.113(114).8
, cf. 29(30).12, Ex.4.17; στραφήσῃ εἰς ἄνδρα ἄλλον ib.1 Ki.10.6; transmute metals, Zos.Alch.p.195 B.IX f.l. for τρέπω in Lys.32.20.B [voice] Pass. and [voice] Med., twist or turn oneself, στρεφθείς having turned face upward, Od.9.435; turn round or about, turn to and fro, Il.5.40, 575, etc.; ; ἐστρέφετ' ἔνθα καὶ ἔνθα, of one tossing in bed, 24.5; τί δυσκολαίνεις καὶ στρέφει τὴν νύχθ' ὅλην; Ar.Nu.36, cf. Amphis 20.4; of patients, Gal.7.664.2 turn to or from an object,ἔμελλε στρέψεσθ' ἐκ χώρης Il. 6.516
, cf. Od.16.352; στρεφθεὶς μετόπισθεν turning back, Il.15.645; return, S.OC 1648, Ant. 315, etc.;στραφέντες ἔφευγον X.Cyr.3.3.63
, An.3.5.1; ποῖ στρέφει; whither away? Ar.Th. 230, 610.3 of the heavenly bodies, revolve, circle, Od.5.274, Pl.Ti. 40b; of the distaff, Id.R. 617a; of a joint,ἐν ἄρθροις σ. κοτυληδών Ar.V. 1495
.II turn or twist about, like a wrestler trying to elude his adversary: hence, in argument, twist and turn, shuffle, τί ταῦτα στρέφει; Id.Ach. 385; τί δῆτα ἔχων στρέφει; Pl.Phdr. 236e, etc.; πάσας στροφὰς στρέφεσθαι twist every way, Id.R. 405c, cf. Euthd. 302b.2 turn and change,κἂν σοῦ στραφείη θυμός S.Tr. 1134
; στρεφόμενα λέγων things that tell both ways, D.H.Rh.8.15: c. gen. causae, τοῦ δὲ σοῦ ψόφου οὐκ ἂν στραφείην I would not turn for any noise of thine, S.Aj. 1117.III to be always engaged in or about, ;περὶ τὸ αὐτὸ γένος στρέφεται ἡ σοφιστική Arist.Metaph. 1004b22
, cf. Phld.Rh.2p.124S.2 generally, to be at large, go about,ἀνειμένη στρέφει S.El. 516
;ἐν κυσὶν.. ἐστράφην λύκος Sol.37.6
;στρέφεσθαι περὶ τὰ δικαστήρια Phld.Rh.2.139
S.; of things, to be rife,ταῦτα μὲν ἐν δήμῳ στρέφεται κακά Sol.4.23
.3 of places, τόποι ἐπὶ.. τὰς ἄρκτους ἐστραμμένοι turned, lying towards.., Plb.2.15.8, etc.C in strict med. sense, turn about with oneself, take back,στράτευμ' ἐς Ἄργος S.OC 1416
.D intr. in [voice] Act., like [voice] Pass., turn about, Il.18.544, 546, where, however, ζεύγεα may be supplied from 543, as may ὄϊς in Od.10.528, and ἵππους in X.Eq.7.18; of soldiers, wheel about, Id.An.4.3.26 and 32;στρέψαντες ἀπεχώρουν Id.Ages.2.3
; ποῖ στροφαὶ.. μανιῶν στρέφουσι; S.Ichn.224; τὸν στρέφοντα κύκλον ἡλίου revolving, Id.Fr. 738, cf. E. Ion 1154; στρέψαι δεῦρ', of the Comic Chorus, Pl.Com.92; στρέψον τι, δούλη withdraw a little, Herod.1.8;ἔστρεψεν ὁ θεός Act.Ap.7.42
. -
12 ἐλαστρέω
ἐλασ-τρέω, [dialect] Ep. and [dialect] Ion. for ἐλαύνω, πολλοὶ δ' ἀροτῆρες.. ζεύγεα δινεύοντες ἐλάστρεον theyA drove the teams, Il.18.543;κατ' ἀμαξιτὸν ἣν ἠλάστρεις Thgn.600
; ἐ. τινά to drive about, of the Furies, E.IT 971; in later Prose,δαιμονίοις χόλοις ἐλαστρηθέντες D.H.1.23
; row, [dialect] Ion. part. ἐλαστρεῦντας (- εύοντας codd.) Arr.Ind. 32.9:—[voice] Pass., of ships, to be rowed, Hdt.2.158, 7.24; cf. ἐλαστροῦται (sic)· ἐλαύνεται, Hsch.; -ιῶν· διαγινώσκων, Id.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐλαστρέω
-
13 ἐλαστρέω
ἐλαστρέω (parallel form of ἐλαύνω): drive; ζεύγεα, Il. 18.543†.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ἐλαστρέω
-
14 ζεῦγος
Grammatical information: n.Meaning: `yoke, team, pair' (Il.).Dialectal forms: Myc. ze-u-ke-u-si dat. pl., `man who looks after the span'Compounds: As 1. member e. g. in ζευγο-τρόφος `who has a pair, yoke' (Att. inscr. IVa a. o.), ζευγ-ηλάτης `driver of a span, pair' (S., X.).Derivatives: ζευγίτης, f. - τις `owner of a span', name of one of the Solonic classes (Arist.), also `going in a span' etc. (hell.); cf. Redard Les noms grecs en - της 28 and 111; from it ζευγίσιον `tax of the ζευγῖται' (Arist.). ζευγίον `door-panel' (hell. inscr.); ζευγίς f. `knot' (pap.). Denomin. verb ζευγίζω `yoke together, unite' (LXX, pap.).Origin: IE [Indo-European] [508] *i̯eug- `yoke, unite'Etymology: The plur. ζεύγεα, - γη is formally identical with Lat. iūgera, -um (sec. sg. iūgerum), MHG jiuch `a land measure'. On the meaning cf. NHG Joch, Juchert as land-measure; prop. `so much land as a aspan can turn in one day'. - Beside the s-stem, IE. *i̯éugos- (from where also OLat. pl. iouxmenta \> iūmenta, sg. -um `span'), there is an l-stem in ζεύγ-λη (s. ζεύγνυμι); cf. on ἔταλον. - Further s. ζεύγνυμι and ζυγόν.Page in Frisk: 1,610Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > ζεῦγος
См. также в других словарях:
ζεύγεα — ζεύ̱γεα , ζεῦγος yoke of beasts neut nom/voc/acc pl (epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ζεύγος — το (AM ζεῡγος) 1. δύο πρόσωπα, ζώα ή πράγματα που λαμβάνονται ως ένα (α. «ὀχυρὸν ζεῡγος Ἀτρείδαιν» οι δύο γιοι τού Ατρέως Αγαμέμνων και Μενέλαος, Αισχύλ. β. «ἐφόρτωσεν... πέντε ἢ ἓξ ζεύγη ὀρνίθων», Παπαδ.) 2. δύο πρόσωπα ή ζώα διαφορετικού φύλου… … Dictionary of Greek
i̯eu-2, i̯eu̯ǝ-, i̯eu̯-g- — i̯eu 2, i̯eu̯ǝ , i̯eu̯ g English meaning: to tie together, yoke Deutsche Übersetzung: “verbinden” Note: probably as 1. i̯eu “vermengen” from “in Bewegung place” evolved; s. also i̯eu dhand i̯eu ni . Material: O.Ind. yáuti,… … Proto-Indo-European etymological dictionary