-
1 βασανίζειν
βασανίζωrub upon the touch-stone: pres inf act (attic epic) -
2 βούλομαι
βούλομαι, impf. ἐβούλετο Xen. An. 1, 1, 1; ἠβούλετο Cyr. 6, 1, 33; fut. βουλήσομαι; aor. ἐβουλήϑην, att. ἠβ.; perf. βεβούλημαι Dem. 18. 2; bei Hom. nur praes. und imperfect.; vgl. προβέβουλα, βόλομαι volo; 1) mit Ueberlegung sich entschließen, vornehmen, vgl. ἐϑέλω, von dem es Ammon. so unterscheidet: β. ἐπὶ μόνου λογικοῦ, ϑέλειν καὶ ἐπὶ ἀλόγου ζῴου; unstreitig ist ἐϑέλω das umfassendere Wort, die Neigung, Luft ausdrückend, vgl. Buttm. Lexil. I p. 26 ff., dessen Ansicht nicht durchweg haltbar; bei βούλομαι ist an die Ausführung zu denken, dah. gew. οἱ ϑεοὶ βούλονται, da sie alles ausführen können; vgl. Eur. I. T. 61 ἀδελφῷ βούλομαι δοῠναι χοὰς, ταῠτα γὰρ δυναίμεϑ' ἄν; dah. es oft geradezu = beschließen ist; damit stimmen auch Stellen überein, wie Dem. 2, 20 ἂν οἵτε ϑεοὶ ϑέλωσι, καὶ ὑμεῖς βούλησϑε, wo nur Geneigtheit der Götter u. Entschließung der Bürger verlangt wird; ja auch 19, 23 οὔτ' ἀκούειν ἠϑέλετε οὔτε πιστεύειν ἠβούλεσϑε kann so gefaßt werden; obwohl beide Verba an manchen Stellen ohne erheblichen Unterschied gebraucht sind. – Wollen, beabsichtigen, gew. mit dem inf., von Hom. an überall; der inf. fut., den die alten Gramm. verwerfen, findet sich doch an einzelnen Stellen, s. Schäfer ad poet. Gnom. p. 16. Aus Τρώεσσιν ἐβούλετο κῦδος ὀρέξαι Il. 1 i, 79 ist zu erkl. Τρώεσσι νίκην 16, 121, er beschloß ihnen Sieg, verlieh ihnen Sieg; τῷ κε Ποσειδάων γε, καὶ εἰ μάλα βούλεται ἄλλῃ, αἶψα μεταστρέψειε νόον μετὰ σὸν καὶ ἐμὸν κῆρ Iliad. 15, 51; ἐς τὸ βαλανεῖον βούλομαι (sc. ἰέναι), ich will ins Bad, Ar. Ran. 1279; τὰ Συρακουσίων, den Spr. geneigt sein, sich für sie entscheiden, Thuc. 6, 80; Sp. sogar κακῶς τινι, Dion. Hal. 3, 21; – τὸ βουλόμενον, die Willensmeinung, Entschluß, Eur. I. A. 33. 1270; Antiph. 5, 73 u. Sp.; – ἔστιν ἐμοὶ βουλομένῳ, = βούλομαι, Thuc. 2, 3; Plat. Soph. 254 b Crat. 384 a u. sonst; – ὁ βουλόμενος, Jeder, der da will, der Erste, Beste, Gorg. 527 a u. sonst sehr oft; auch mit πᾶς, Rep. III, 416 d; seltener ὃς βούλει, Gorg. 417 a; vgl. Crat. 432 a; – βουλόμενος, in der Absicht, um zu, Att.; – βούλει, seltener βούλεσϑε, mit darauf folgendem Conj. in auffordernden Fragen, βούλει, φράσω, willst du, soll ich dir sagen, Ar. Equ. 36; βούλει λάβωμαι δῆτα καὶ ϑίγω τί σου Soph. Phil. 751; vgl. Eur. Phoen. 734; Plat. Gorg. 454 d; auch außer der Frage, εἴτε τι βούλει προςϑῇς ἢ ἀφέλῃς Phaed. 95 e; vgl. Rep. II, 372 e; u. wo es parenthetisch ist, πόϑεν βούλει, ἄρξωμαι Xen. Oec. 16, 8; erst Sp. haben das fut. dabei; – stärker: verlangen, befehlen, ὁ νόμος βούλεται τούτους εὖ βασανίζειν Plat. Conv. 184 a; bei Sp. behaupten; übertr., von Sachen, τί τοῦτο βούλεται; was will das, was hat das zu bedeuten? τί β. οὗτος ὁ μῦϑος; Plat. Theaet. 156 c; vgl. Parm. 128 a Legg. II, 668 c. So bes. auch Arist. – 2) lieberwollen, vorziehen, βούλομ' ἅπαξ ἀπὸ ϑυμὸν ὀλέσσαι ἢ δηϑὰ στρεύγεσϑαι Od. 12, 350; vgl. Il. 1, 117. 23, 594 Od. 11, 489. 16, 106; βουλήσει ποτὲ καὶ δειλὸς εἶναι μᾶλλον ἢ 'ν ἐμοὶ ϑρασύς Soph. Ai. 1293; vgl. Her. 3, 124; Plat. Alc. II, 658 a; Babr. 65, 7. Seltener ohne ἤ, Il. 1, 112 Od. 15, 88. Häufig im Art., bes. Plat. εἰ δὲ βούλει, wenn du lieber willst, od. wenn du willst, was geradezu Partikel wird »oder auch«. Vgl. βούλεται δ' αὐτοῖς ἡ μὲν ἀνωτάτη σφαῖρα τὸν ἥλιον, es soll bedeuten, Procl. bei Phot. 348.
-
3 λυγίζω
λυγίζω, biegen, winden, drehen; ἄρϑρον ᾗ λυγίζεται Soph. Trach. 776, vom Fußgelenk; κόσμος λελυγισμένος Antp. Thess. 45 (XI, 120), von künstlichen Schnörkeleien des Gesanges u. Liedes; bes. in der Sprache der Ringer, dem Gegner durch geschickte Biegungen und Wendungen entgehen od. ihn zu Boden werfen, vgl. Luc. Gymn. 1 Salt. 77; πλευρὰν λυγίσαντος ὑπὸ ῥώμης Ar. Vesp. 1487; ἀποστραφῆναι λυγιζόμενος ὥςτε μὴ παρέχειν δίκην, sich drehend, wendend, Plat. Rep. III, 405 c, v. l. λογιζόμενος, wo der Schol. βασανίζειν erkl.; Theocr. 1, 98 sagt αὐτὸς ἔρωτος ὑπ' ἀργαλέω ἐλυγίχϑης; λυγιξεῖν ib. 97, vgl. 23, 54.
-
4 ἀγορεύω
ἀγορεύω ( ἀγορά), Apoll. Lex. Hom. 4, 12 ἀγορεύειν κυρίως μὲν ἐν ἐκκλησίᾳ λέγειν, καταχρηστικῶς δὲ ψιλῶς τὸ λεγόμενον, vgl. Hesych. Bei Iliad. 18, 368, wo es von einem Zwiegespräche heißt ἃς οἱ μὲν τοιαῦτα πρὸς ἀλλήλους ἀγόρευον. Ariston. κυρίως τὸ ἐν πλήϑει λέγειν ἀγορεύειν, καὶ τὸ ἀλλήλους ἐπὶ πλήϑους· ἐνταῦϑα δὲ ἐπὶ δύο ἔταξε καταχρηστικῶς; – ἀγορὰς ἀγόρευον Iliad. 2, 788, Reden in einer Versammlung halten; τοῖσι δέ ἦρχ' ἀγορεύειν Qd. 2, 15; sehr oft ἃς οἱ μὲν τοιαῠτα πρὸς ἀλλήλους ἀγόρευον, auch ἔπεα πτερόεντα Il. 3, 155 u. öfter; μῠϑον 8, 493; μή τι φόβονδ' ἀγόρευε, rede nicht zur Flucht, Iliad. 5, 252; οὐκέτ' ἐμοὶ φίλα ταῠτ' ἀγορεύεις 7, 357; ἔσϑλ' ἀγ. Od. 17, 66, οὔτε τί σε ῥέζω κακὸν οὔτ' ἀγορεύω 18. 15, ϑεοπροπέων ἀγ. Il. 1, 109. 2, 322, κερτομέων 2, 256, παραβλήδην ἀγ. Iliad. 4, 6, ἐπιτροχάδην Od. 18, 26 Il. 3, 218, διηνεκέως Od. 12, 56, κρατερῶς Il. 8, 29. 9, 694. – Her. oft zu einer Versammlung reden, 3, 75. 8, 5. 9, 92; vom Herold, 1, 60. 6, 97; auch ὁ δέ σφιν ἠγόρευε, ὡς εἴη Ζώπυρος 3, 156; Xen. εἰς κοινὸν περί τινος ἀγ. An. 5, 6, 14; ῥήτωρ ὧδ' ἀγ. Hell. 6, 3, 5. Später noch in der Formel der Volksversammlungen: τίς ἀγορεύειν βούλεται Ar. Ach. 45; Eccl. 130; Aesch. 3, 4; Dem. 18, 170. Häufig im Att. für sprechen, sagen: Ar. Plut. 102; Soph. O. C. 842; ὑπέρ τινος Plat. Legg. VI, 776 e; οἱ νόμοι ἀγορεύουσι περὶ πάντων Arist. Eth. N. V, 1, 3, wie Lys. 13, 50 τὰ ψηφίσματα διαῤῥήδην ἀγορεύοντα, ausdrücklich bestimmende Beschlüsse; ὁ νόμος διαῤῥήδην ἀγορεύει 9, 9; Dem. 33, 28 ὡς ἐν τῷ ἄξονι ἀγορεύει, nämlich der Gesetzgeber; κακῶς ἀγορεύειν τινά neben λοιδορεῖσϑαι im Gesetz bei Aesch. 1, 35; auch Plut. Sol. 21; Luc. Pisc. 37 u. öfter; ἀγορεύω τινί, ἐμὲ μὴ βασανίζειν, ich verbiete, Ar. Ran. 628. – Auch von leblosen Dingen, Theocrit. 25, 175 δέρμα ἀγ., es spricht dafür; Opp. Cyn. 2, 495 φύσις κεράων ἀγ. – Nach B. A. 1095 brauchten es bes. die Böoter für sprechen ( λέγειν).
-
5 αγωνοθετεω
2) награждать участников состязаний(ἀ. μίμοις καὴ ὀρχησταῖς Plut.)
3) возбуждать, подстрекать(Ἀθηναίους Polyb.)
4) разжигать, вызывать(στάσιν Plut.)
5) судить, разбирать, решать(ἀ. καὴ βασανίζειν Plat.)
-
6 εξαιτεω
1) тж. med. просить, выпрашивать, испрашивать(τί τινα Soph., Eur., τι παρά τινος Lys., Isocr. и τινα ποιεῖν τι Soph., Eur.)
ἐ. τινα πατρός Soph. — просить у отца чьей-л. руки;ἐξαιτεῖσθαι ὑπέρ τινος Eur. — просить за кого-л.;ἐξαιτεῖσθαι μέ φεύγειν χθόνα Eur. — просить не отправлять в изгнание2) med. просить о прощении, заступаться(τὰ πρόσθε σφάλματα ἐ. Eur.)
ἥ μήτηρ ἐξαιτησαμένη αὐτὸν ἀποπέμπει πάλιν … Xen. — мать просьбами о прощении добилась того, что его вновь отослали …;ἐ. τινα Plut. — просить о чьём-л. освобождении;ἐ. τὰς γραφάς τινος Aeschin. — просить о прекращении судебных дел против кого-л.3) требоватьἐ. τινα Her., Lys., Dem. — требовать выдачи кого-л.;
ἐ. τινα βασανίζειν Dem. — требовать выдачи кого-л. для допроса с пристрастием -
7 κατα
I.I(τᾰ) praep. cum gen. или acc. (перед начальной придыхат. гласной - καθ΄; перед γ, κ, μ, ν, π, φ, ῥ, τ и θ иногда, особ. в древнем эпосе, переходит в κάγ, κάκ, κάμ, κάν, κάπ, κάρ, κάτ; при перестановке - анастрофа: Ἀτρειδῶν κάτα Soph.)1) cum gen.(1) (сверху) вниз, с(κατ΄ Ἰδαίων ὀρέων Hom.)
καθ΄ ἵππων ἀΐξαντες Hom. — соскочив с колесниц;ἁλλόμενοι κ. τῆς πέτρας Xen. — спрыгнув со скалы(2) вниз на, в(αἰχμέ κ. γαίης ᾤχετο Hom.)
κ. χθονὸς ὄμματα πήξας Hom. — потупив очи в землю;κ. στόματος χέειν νέκταρ Theocr. — лить нектар в рот;μύρον κ. τῆς κεφαλῆς καταχεῖν Plat. — лить мирру на голову;κ. τοῦ πυρός σπένδειν Plat. — брызгать в огонь(3) на протяжении, по(κ. τῆς χώρας Polyb.)
οἱ πολέμιοι ἦκαν ἑαυτοὺς κ. τῆς χιόνος εἰς τέν νάπην Xen. — противники бросились по снегу в долину(4) в, под(καταδεδυκέναι или ἀφανίζεσθαι κ. τῆς θαλάσσης Her.; κ. γῆς γενέσθαι Xen.)
οἱ κ. χθονὸς θεοί Aesch. — подземные боги;ὅ κ. γῆς Xen. — погребенный, т.е. покойный;κ. νώτου τινός Her. — за спиной, позади, сзади;κ. προσώπου Thuc. — спереди;βαίνειν κ. ἀντιθύρων Soph. — выйти в сени(5) против, наψεύδεσθαι κ. τινος Lys. — клеветать на кого-л.;
κ. ἑαυτοῦ ἐρεῖν Plat. — говорить против, т.е. обвинять самого себя;ψῆφος κ. τινος Aesch., Eur.; — приговор в осуждение кого-л.;καθ΄ αὑτοῖν λόγχας στήσαντε Soph. — направив друг в друга (свои) копья;(λόγος) κ. Ἀλκιβιάδου Lys. — (обвинительная) речь против Алкивиада(6) за, в пользу(οἱ κ. τοῦ Δημοσθένους ἔπαινοι Aeschin.)
ὃ καὴ μέγιστόν ἐστι καθ΄ ὑμῶν ἐγκώμιον Dem. — это величайшая похвала, какую можно высказать в вашу пользу(7) в отношении, касательно, по поводу, насчет(κ. Περσῶν λέγειν τι Xen.)
σκοπεῖν τι κατ΄ ἀνθρώπων Plat. — рассматривать что-л. по отношению к людям;καθ΄ ἱερῶν ὀμνύναι Arph. — клясться священной жертвой;ὀμεῖσθαι κ. τῶν παίδων Dem. — поклясться (своими) детьми;εὐχέν ποιήσασθαι κ. χιλίων χιμάρων Arph. — дать обет насчет тысячи коз, т.е. принести в жертву тысячу коз;καθ΄ ὅλου Arst. — в целом;κ. παντός Arst. — в общем, вообще(8) в продолжение, в течение(κ. παντὸς τοῦ χρόνου Dem.)
2) cum acc.(1) в, на, поκ. πτόλιν Hom. — в городе;
κ. ῥόον Her. — вниз по течению;κ. τὸν Ἰλισσόν Plat. — вниз по (реке) Илиссу;κ. κρατερὰς ὑσμίνας Hom. — в тяжелых битвах;κ. ῥωπήϊα πυκνά Hom. — в густом кустарнике;ἥ κ. οἴκους Soph. — та, которая (находится) в доме;οἱ κ. τὸν Ἀρκαδικὸν πελτασταί Xen. — аркадские пельтасты;οἱ κατ΄ οἶκον Soph. — живущие в доме, домашние, домочадцы;κ. θυμόν или κ. φρένα Hom. — в душе, в уме;κ. πᾶσαν τέν γῆν Her. — по всей земле;κ. τὸν οὐρανόν Plat. — по небу;κατ΄ ἀγρίαν ὕλην ἀλωμένη Soph. — блуждающая по дикому лесу;κ. στῆθος βάλλειν Hom. — поразить в грудь;ὁρμᾶν κ. τινα Xen. — устремляться на кого-л.;κ. τοῦτο τὸ χωρίον γίνεσθαι Her. — прибыть в это место;ἐπεὰν κ. τοῦτο γένωμαι τοῦ λόγου Her. — когда я дойду до этого вопроса;κ. τὠυτὸ γενόμενοι Her. — сойдясь в этом вопросе, т.е. единогласно;λέγειν κ. τινα Xen. — говорить (обращаясь к) кому-л.;κ. πάντα τὰ μέλη Plat. — по всем членам, по всему телу;κ. τὰς πύλας Xen. — у ворот;κ. γῆν καὴ κ. θάλατταν Xen. — с земли и с моря;κ. βορέαν ἑστηκώς Thuc. — находящийся на севере, северный;κ. ταύτην τέν ὁδόν Soph. — по этой дороге;κ. ἴχνος Aesch. — по следу, следом;κ. στίβον Her. и κ. πόδας Thuc. — по пятам, неотступно;κ. οὖρον Soph. — с попутным ветром;παρελθεῖν κ. τινα Her. — пройти мимо кого-л.(2) (на)против, уκατ΄ ὄμματά τινι Soph. — на глазах у кого-л.;
κ. Σινώπην πόλιν Her. — у или близ города Синопа;κ. Λακεδαιμονίους Her. — лицом к лицу с лакедемонянами(3) около, приблизительно(κ. πεντήκοντα Her.)
; κατ΄ οὐδέν Her. почти ничего(4) во время, в течение, в продолжениеκ. Ἄμασιν βασιλεύοντα Her. — в царствование Амасиса;
κ. τὸν πόλεμον Her. — во время войны;κατ΄ ἦμαρ καὴ κατ΄ εὐφρόνην ἀεί Soph. — ежедневно и еженощно;καθ΄ ἡμέραν Aesch. — ежедневно;ὅ καθ΄ ἡμέραν Soph., Dem.; — ежедневный, повседневный;μίαν καθ΄ ἡμέραν Soph. — в один день;κ. φῶς Xen. — при (дневном) свете, засветло;οἱ καθ΄ ἑαυτούς Xen. и οἱ κατ΄ ἐκείνους Dem. — их современники;οἱ καθ΄ αὑτοὺς Ἕλληνες Thuc. — (лучшие) греки своей эпохи(5) ( разделительно) по(κρίνειν ἄνδρας κ. φῦλα, κ. φρήτρας Hom.; κ. κώμας κατῳκῆσθαι Her.)
καθ΄ ἑπτά Arph. — по семи;κατ΄ ὀλίγας (sc. ναῦς) Thuc. — по небольшому количеству кораблей;κατ΄ ἄνδρα αἰχμάλωτον Her. — за каждого пленника;καθ΄ ἑαυτόν Xen. — (каждый) сам по себе, поодиночке;(στρατιὰ) κ. ἕνδεκα μέρη κεκοσμημένη Plat. — войско, разделенное на одиннадцать частей;κ. μέρος μερισθέντες Xen. — разделившись на части;κ. σμικρὸν ἀποκρίνεσθαι Plat. — отвечать на отдельные мелкие вопросы;κ. εἴδη διαιρεῖσθαι Plat. — различать по видам;κατ΄ ἕνα μαχεόμενοι Her. — сражаясь один на один;κατ΄ ἔπος βασανίζειν τὰς τραγῳδίας Arph. — разбирать трагедии слово за словом(6) ( обособительно)κ. σφέας μαχέσονται Hom. — каждый (из ахеян) будет сражаться за себя;
μόνος καθ΄ αὑτόν Soph. — только о себе;λέγων κ. σαυτόν Plat. — говоря сам, т.е. вместо собеседника;αὐτὸ καθ΄ αὑτὸ ἕκαστον Plat. — каждый элемент в отдельности;(7) ( цель) для, ради, из-заκ. πρῆξιν Hom. — ради дела, по делам;
κ. ληΐην Her. — ради добычи, т.е. для набегов;βήμεναι κ. δαῖτα Hom. — идти на пир;κ. βίου καὴ γῆς ζήτησιν Her. — в поисках пропитания и местожительства;κ. ζήτησίν τινα πέμπειν Soph. — послать кого-л. на поиски;ἦλθες κ. τί ; Arph. — зачем ты пришел?(8) ( причинность) из-за, вследствиеκ. φθόνον τινός Aesch. — из зависти к кому-л.;
κ. τήν τούτου προθυμίην Her. — по его воле;κατ΄ αὐτὸ τοῦτο Plat. — по этой самой причине;ἥ καθ΄ Ἡρόδοτον ἱστορία Diod. — история Геродота;τὸ κ. Ματθαῖον εὐαγγέλιον NT. — евангелие от Матфея(9) (образ, способ) по, согласноοὔτι καθ΄ ἡμέτερον νόον Hom. — не в соответствии с нашим мнением;
κ. μοῖραν, κ. κόσμον или κατ΄ αἶσαν Hom. — как следует, как полагается;κ. τὸν θεόν Plat. — по указанию (воле) божества;κ. νόμον Xen. — согласно обычаю;κ. τοὺς νόμους ζῆν Plat. — жить сообразно с законами;κ. τὰ συγκείμενα Xen. — согласно уговору;κ. τὰ ἤκουον Her. — как я слышал;κατ΄ ἀγχιστεῖα Soph. — по праву (на основании) близкого родства;κ. τέν μητέρα Thuc. — по материнской линии;κ. πάντα τρόπον Xen. — всеми способами;τὸ καθ΄ ἡλικίαν Arst. — соответствующее возрасту;μείζω ἢ κ. δάκρυα πεπονθότες ἤδη Thuc. — больше, чем можно было (бы) оплакать слезами;κατ΄ ἰσχύν Aesch. — сильно;κατ΄ ὀρθόν Soph. — прямо, правильно;κατ΄ ὀργήν Soph. — гневно;καθ΄ ὁρμήν Soph. — ревностно, усердно;καθ΄ ἡσυχίην Her. — спокойно(10) по словам, по мнениюκαθ΄ Ὅμηρον — по Гомеру, как говорит Гомер;
κ. τὸν Θουκυδίδην Plut. — по словам Фукидида(11) как, словноκ. λοπὸν κρομύοιο Hom. — словно луковичная кожура;
μέγεθος κ. συκέην Her. — величиною со смокву;ὁμολογῶ οὐ κ. τούτους εἶναι ῥήτωρ Plat. — соглашаюсь, что оратор я не такой, как они(12) по отношению к, касательноκ. τέν Ἀμφιάρεω ἀπόκρισιν Her. — что касается ответа Амфиарая;
καθ΄ ὅσον Plat. — поскольку;καθ΄ ὅ ἡδέα ἐστίν, ἆρα κ. τοῦτο οὐκ ἀγαθά Plat. — (существуют вещи, которые), поскольку они приятны, постольку именно и нехороши;τὸ κ. τοῦτον εἶναι Xen. — что касается его;τὸ κατ΄ ἄνθρωπον Plat. и τὰ κατ΄ ἀνθρώπους Aesch. — дела человеческие, человеческое;τὰ κ. τέν πόλιν Arst. — государственные вопросы, государственные дела;τὰ καθ΄ ἡμᾶς Xen. — наши делаIIadv.1) внизκ. δάκρυ χέουσα Hom. — роняющая слезы
2) полностью, целикомκ. ἔφαγε Hom. — (целиком) съел (обычно, однако, adv. κατά толкуется как приставка in tmesi)
ион. = καθά См. καθα, т.е. καθ΄ ἅII.in crasi = καὴ εἶτα -
8 προσθετον
-
9 μεταστρέφω
A turn about, turn round,τῶ κε Ποσειδάων.. αἶψα μεταστ ρέψειε νόον Il.15.52
;εἴ κεν Ἀχιλλεὺς ἐκ χόλου.. μεταστρέψῃ φίλον ἦτορ 10.107
;τὸ πρόσωπον πρός τι Pl.Smp. 190e
: —[voice] Med., (lyr.):— [voice] Pass., turn oneself about, turn about, whether to face the enemy,στῆ δὲ μεταστρεφθείς Il.11.595
, 15.591, cf. Hdt.7.211; or to flee, ; simply, turn round, Hdt.3.121, Pl.Phd. 116d, etc.; turn about (to see if any one follows), Ar.Lys. 125, D.21.221; recur,ἐπὶ τὰ προειρημένα Pl.Cra. 428d
.3 twist or turn all ways, ;λόγους ἄνω καὶ κάτω μ. Id.Phdr. 272b
; turn upside down,ἅπαντα μ. τύχη Philem.111
:—[voice] Pass., .4 misrepresent, [δικαιοσύνης καὶ ἀδικίας] τὴν δύναμιν Pl.R. 367a
: generally, change, alter,τὸ δίκαιον οὐκ ἔστι μεταστρέψαι Arist.Rh. 1376b21
, cf. 1412a33; invert, τὰ τοῦ Ξενοφάνους ib. 1377a23:—[voice] Pass., ὁρᾷς γὰρ τἄμ' ὅσῳ μετεστράφη how my fortunes are changed, E.Ba. 1329;τὸ ψήφισμ' ὅπως μεταστραφείη Ar.Ach. 537
.II intr., turn another way, change one's ways, ἦ τι μεταστρέψεις; Il.15.203: [tense] aor. part. μεταστρέψας contrariwise, Pl.Grg. 457a (pl.), R. 587d.3 c. gen., care for, regard, E.Hipp. 1226.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μεταστρέφω
-
10 πεῖρα
πεῖρα, ας ([dialect] Ion. πεῖρα, acc. πεῖραν, gen. -ης), [dialect] Aeol. [full] πέρρα Choerob. in An. Ox. 2.252: ἡ:—A trial, attempt,π. τοι μαθήσιος ἀρχά Alcm.63
; opp. δόξα, Thgn.571 ; ;πικρὰν πεῖραν τολμήσειν Id.El. 471
;πείρᾳ σφαλῆναι Th. 1.70
; ἢν μὲν ξυμβῇ ἡ π. Id.3.3 ;πείρᾳ θην πάντα τελεῖται Theoc. 15.62
; πεῖραν ἔχοντες being proved, Pi. N. 4.76 ; but πεῖραν ἔχειν τινός to have experience of.., X. Cyr.4.1.5 ; π. τινῶν ἔχειν ὅτι .. Id.An. 3.2.16 ; π. ἔχει τῆς γνώμης involves a trial of your resolution, Th. 1.140 ; πεῖράν τινος λαμβάνειν or λαβεῖν to make trial or proof of.., E. Fr. 691, Isoc. 12.236, Pl. Grg. 448a, X. An.6.6.33, etc. ; also, gain experience of.., ἐν ἑαυτῷ ib. 5.8.15 ;π. λ. τινός, ὅπως ἔχει Pl. Prt. 342a
;π. λ. τινός, εἰ ἄρα τι λέγει Id.Thg. 129d
; πεῖράν τινος διδόναι (cf. Lat. specimen sui edere) Darei Epist. in SIG 22.21, Th. 1.138, Isoc. 3.45 ;π. τῆς δόξης δοῦναι Th. 6.11
;π. ἔργῳ δεδωκέναι D.18.107
, cf. 195 ;π. ἀλλήλων λαμβάνοντες καὶ διδόντες Pl. Prt. 348a
;πεῖραν ποιήσασθαι Th. 1.53
; π. ποιεῖσθαι εἰ .. Id.2.20 ;ταῖς π. βασανίζειν Arist. GA 747a3
;πεῖραν καθεῖναι Ael. VH2.13
, cf. NA1.39 ; π. δέξασθαι undertake, Plu.Pyrrh. 5.2 with Preps., ἀπὸ πείρης by experiment, opp. αὐτόματον, Hdt.7.9.γ ; διὰ πείρας ἰέναι Pl. Ax. 369a
;διὰ π. ἔργων ἐλήλυθε Onos. Praef. 7
; ἀποδοκιμασθῆναι διὰ τῆς π. Arist. Pol. 1341a37 ;ἐς πεῖραν ἤλθομεν φίλων E. Heracl. 309
, etc. ; ἰέναι ἐς τὴν π. τοῦ ναυτικοῦ try an action by sea, Th. 7.21 ; ἀκοῆς κρείσσων ἐς π. ἔρχεται turns out on trial greater than report, Id.2.41 ;ἐκ τῆς π. δῆλον Arist. Pr. 938b38
; Κύρου ἐν πείρᾳ γενέσθαι to have been acquainted with Cyrus, X. An. 1.9.1 ;ἐν π. τέλος διαφαίνεται Pi. N. 3.70
; ἐπὶ πείρᾳ by way of test or trial, Ar. Av. 583 ; ἐπὶ π. δούς on trial, Men. 118 ; π. θανάτου πέρι καὶ ζωᾶς a contest for.., Pi.N. 9.28.II attempt on or against one, πεῖράν τιν' ἐχθρῶν ἁρπάσαι a means of attacking.., S. Aj. 2 ;τοιοῦδε φωτὸς π. εὖ φυλακτέον A. Th. 499
; esp. attempt to seduce a woman, Plu. Thes. 26, Cim. 1 : abs., attempt, enterprise, A. Pers. 719 (troch.), Th. 3.20 ; πεῖραν ἀφορμᾶν to go forth upon an enterprise, S. Aj. 290 ; cf. πειρατής. (Cf. Lat. experior, peritus.) -
11 πῦρ
πῦρ (once [full] πύυρ [?πῦρX [pron. full] ¯ ?πῦρX] by 'distraction', Simon.59 codd. Hdn.Gr. (Rh.Mus.35.101, 38.378)), τό, gen. πῠρός; not used in pl.,A v. πυρά, τά:— fire, π. καίειν or δαίειν to kindle fire, Il.8.521, Od.7.7, etc.; π. ἀνακαίειν, ἅπτειν, ἐξάπτειν, αἴθειν, ἐναύειν, v. sub vocc.; π. ποιεῖν, ποιήσασθαι, Anaxipp.1.12, X.An.5.2.27;οἴσετε π. Il.15.718
;π. προσέφερον X.An.5.2.14
; π. ἐμβαλεῖν νηυσί, κλισίῃσι, Il.15.597, Od.8.501 (tm.); π. φυσητέον, ῥιπίζειν, Ar.Lys. 293, Plu.Flam.21; as exclam., ".b π. τεχνικόν, v. τεχνικός.2 funeral-fire (cf. πυρά), ὄφρα πυρός με.. λελάχωσι θανόντα Il.7.79
, 22.342, cf. 15.350, 23.76; ζῶντα διδόναι τινὰ πυρί burn one alive, Hdt.1.86.3 sacrificial fire,ἐν πυρὶ βάλλε θυηλάς Il.9.220
, cf. Od.3.341, 446;κατὰ τοῦ π. σπένδειν Pl.Criti. 120a
;διὰ τοῦ π. ὀμνύναι D.54.40
.4 hearthfire,πυρὸς ἐσχάραι Il.10.418
, cf. Od.5.59; ;πυρὶ δέχεσθαί τινα E.Or.47
; τὸ π. τὸ ἀθάνατον the fire of Vesta, Plu.Num.9, etc.; deified,Πῦρ ἀθάνατον SIG826 ii 14
(Delph., ii B.C.).5 lightning,κεραυνὸς ἀενάου πυρός Pi.P.1.6
;πῦρ πνέοντος κεραυνοῦ Id.Fr. 146
;πυρὸς ἀμφήκης βόστρυχος A.Pr. 1044
(anap.);πυρὶ καὶ στεροπαῖς S.OT 470
(anap.);παλτῷ ῥιπτεῖ πυρί Id.Ant. 131
(anap.);θείῳ πυρὶ παμφαής Id.Ph. 728
(lyr.).b fire, light, or heat of the sun, θερινὸν π., opp. χειμών, Pi.P.3.50, cf. Pl.Lg. 865b; of the stars,π. πνείοντα ἄστρα S.Ant. 1146
(lyr.); summer solstice, Alcm.79, Paul.Al.A.3.6 flame of torches, S.Ant. 964 (lyr.), etc.; π. εὐάγγελον, ἄγγαρον, πομπόν, of the beacon fire, A. Ag.21, 282, 299.7 fever heat, violent fever, πῦρ ἔλαβέν [ τινα] Hp. Epid.1.26.ή, al.;ὁ δ' ἔχων θέρμαν καὶ π. ἧκεν Ar.Fr. 690
;τεταρταίῳ πυρί Call.Aet.3.1.17
;π. ἄγριον Hp.Epid.7.20
(of erysipelas acc. to Gal.19.134).II phrases, ἐν πυρὶ γενέσθαι to be consumed, come to nothing, Il.2.340; φεύγων καπνὸν εἰς πῦρ δεσποτείας ἐμπεπτωκώς 'out of the frying pan into the fire, Pl.R. 569b, cf. Prov. ap. Simp.in Epict. p.72 D.; ; πῦρ ἐπὶ πῦρ ἐγχεῖν, ἄγειν, φέρειν, ἐπεισφέρειν, Cratin.18, Ar.Fr. 453, Arist.Pr. 880a21, Plu.2.61a; εἰς π. ξαίνειν 'plough the sands', Pl.Lg. 780c; , cf. Plb.21.20.7: as a type of things irresistible or terrible,ἀντίος εἶμι, καὶ εἰ πυρὶ χεῖρας ἔοικε Il.20.371
; , al.;Ἕκτωρ πυρὸς αἰνὸν ἔχει μένος 17.565
, cf. 6.182; soτὸ πεπρωμένον οὐ π. σχήσει Pi.Fr. 232
; ;οὐδὲν θηρίον γυναικὸς ἀμαχώτερον, οὐδὲ π. Ar.Lys. 1015
;ἀναρχία κρείσσων πυρός E.Hec. 608
;ἐχίδνης καὶ πυρὸς περαιτέρω Id.Andr. 271
; so διὰ πυρὸς ἰέναι (as we say) to go through fire and water, dash through any danger, X.Smp.4.16, cf. Oec.21.7, Ar.Lys. 133; but διὰ πυρὸς ἦλθε ἑτέρῳ λέχεϊ she raged furiously against the other partner of the bed, E.Andr. 487 (lyr.);διὰ πυρὸς ἔμολον ματρί Id.El. 1183
(lyr.);σωθήσεται οὕτω δὲ ὡς διὰ πυρός 1 Ep.Cor.3.15
;εἰς π. ἅλλεσθαι X.Mem. 1.3.9
;κἂν εἰς π. ἐμβαῖεν Lib.Ep.314.3
;π. διέρπειν S.Ant. 265
; of persons,ὦ π. σύ.. Id.Ph. 927
; of Hannibal, Plu.Flam.21: metaph. of anxious hope,θάλπει τῷδ' ἀνηκέστῳ πυρί S.El. 888
; of love,ἀρσενικῷ θέρεται π. Call.Epigr.27.5
, cf. 45.2. (Cf. Arm. hur, OE. fyr 'fire', etc.) -
12 τις
A any one, any thing, enclitic through all cases (for exceptions v. infr.):—but τίς; τί; Interrog. Pron. who? what?, oxyt. in the monosyll. cases, parox. in the others:—Dialectal forms: Cypr. σις ( si se) Inscr.Cypr.135.10 H.; Arc. σις (with <*> for ς) IG5(2).262.25 (Mantinea, v B.C.); Thess. κις ib.9(2).515.12 ([place name] Larissa), 1226.4, 1229.27 ([place name] Phalanna), pl. κινες ib.517.41 ([place name] Larissa), neut. κι in διεκί, ποκκί (qq.v.); neut. pl. [dialect] Dor. σά, [dialect] Boeot. τά, [dialect] Aeol. dat. τίω, τίοισι (v. infr. B). (I.-E. q[uglide]i-, cf. Lat. quis, quid, etc.; for σά, τά, v. ἄσσα, σά μάν; with τέο (v. infr. B) cf. OSlav. gen. c<*>eso.)A Indef. Pron. τις, τι, gen. [dialect] Ion. τεο Od.16.305, Hdt.1.58; more freq. τευ Il.2.388, al., Hdt.4.30, al., Meliss.7, etc.; Trag. and [dialect] Att. του A.Pr.21, Ar.Ach. 329, Th.1.70, etc. (sts. fem., S.Aj. 290, OT 1107 (lyr.), E.Hec. 370, etc.); του is rare after 300 B.C., never in LXX or NT, but found in IG12(5).798.17 (Tenos, iii B.C.), PCair.Zen.250.6, 647.23 (iii B.C.), Plb.3.23.3, revived by the Atticists, D.H.8.29, Plu.Fab.20, etc.; τινος Pi.P.2.90, IG12.16.17, 65.41, A.Eu. 5, Ch. 102, S.Ant. 698, al., Hdt.2.109, al. (Rh.Mus.72.483), etc.; dat. [dialect] Ion.τεῳ Il.16.227
, Od.11.502, Hdt.2.48, 5.86; Trag. and [dialect] Att. τῳ (also in Hom., Il.1.299, 12.328, Od.13.308, 20.297, al., always in masc.) A.Th. 1045, IG12.39.54, D.S.18.45; as fem., A.Th. 472, S. OT80, etc.; τινι (Hom. in the formοὔ τινι Il.17.68
, Od.14.96) Pi. O.9.26, al., B.17.12, Hdt.1.114 (elsewh. fem., 2.62, 3.69, 83, 4.113), A.Th. 1041, S.Aj. 443, 495, etc.; acc. τινα Il.1.62, 5.761, etc., neut. τι 2.122, etc.: dual τινε Od.4.26, Pl.Sph. 237d, Prm. 143c, 149e: pl. τινες (Hom. only inοὔ τινες Od.6.279
, 17.587 and οἵτινες (v. ὅστις)); [dialect] Dor. τινεν SIG527.127 (Drerus, iii B.C.); nom. and acc. neut. τινα (ὅτινα Il.22.450
), never in Trag., Ar., Th., or Hdt., f.l. in Isoc.4.74, first in Pl.Chrm. 163d, Ep. 325a, D.47.63, Hyp.Ath.19, Alex.110, Sotad.Com.1.22, Arist.EN 1094a5, IG42(1).121.35 (Epid., iv B.C.), etc.; ἄσσα (q.v.) Od.19.218, never in Trag. or Hdt.; [dialect] Att. ἄττα first in Th.1.113, 2.100, Ar.Ra. 173, al., Pl.R. 400a, etc., never in LXX, Plb., D.S., Str., revived by the Atticists, D.H.Comp.3, etc.; gen. [dialect] Ion. τεων Hdt.2.175, 5.57, τεῶν cj. for γε ῶν in 4.76; τινων not in Hdt., first in Ar.Eq. 977 (lyr.); dat. τισι, τισιν, first in Hdt. 9.113, X.Ath.1.18; N.-W. [dialect] Dor. τινοις GDI1409.5 (Delph., iii B.C.); [dialect] Ion. τεοισι Hdt.8.113, 9.27 (for τεοις and τεον v. τεός); acc. τινας Il.15.735, Od.11.371 (also in οὕστινας, ὅτινας, v. ὅστις), etc.; neut. τινα (v. supr.):—any one, any thing, some one, some thing; and as Adj. any, some, and serving as the Indef. Art. a, an;θεός νύ τίς ἐστι κοτήεις Il.5.191
;καί τις θεὸς ἡγεμόνευεν Od.9.142
; οὐδέ τις αὐτὸν ἠείδη δμώων ib. 205; ἤ τι ὀϊσάμενος, ἢ.. ib. 339; μή τίς μοι ὑποδείσας ἀναδύη ib. 377, cf. 405- 410; εἴ τινά που μετ' ὄεσσι λάβοι ib. 418, cf. 421, al.; τις θεός construed as if τις θεῶν, 19.40, cf. 11.502, IG12.94.19, E.Hel. 1039.II special usages:1 some one (of many), i.e. many a one,ὧδε δέ τις εἴπεσκεν Il.7.201
, etc.: sts. with meiosis, implying all or men, 13.638, Od.3.224; so in Prose, Hdt.5.49 fin., Th.2.37, etc.2 any one concerned, every one,εὖ μέν τις δόρυ θηξάσθω Il.2.382
; ἀλλά τις αὐτὸς ἴτω let every man come himself, 17.254; , cf. 16.209, 17.227, al.; so in Trag. and [dialect] Att., even with the imper., τοῦτό τις.. ἴστω S Aj.417 (lyr.), cf. E.Ba. 346, Ar.Av. 1187; ; τοὺς ξυμμάχους αὐτόν τινα κολάζειν that every man should himself chastise his own allies, Th.1.40, cf. 6.77;ὅ τί τις ἐδύνατο Id.7.75
; ἄμεινόν τινος better than any others, D.21.66, cf. 19.35:—this is more fully expressed by adding other pronominal words,τις ἕκαστος Od.9.65
, Th.6.31, etc.; , Hdt.6.80, Th.8.94, etc.;ἅπας τις Hdt.3.113
, etc.;οὐδέν τι μᾶλλον Id.4.118
. In these senses, τις is freq. combined with pl. words, οἱ κακοὶ.. οὐκ ἴσασι, πρίν τις ἐκβάλῃ, for πρὶν ἐκβάλωσι, S.Aj. 965; οἷς ἂν ἐπίω, ἧσσόν τις πρόσεισι, for ἧσσον προσίασι, Th.4.85;ἐτόλμα τις.., ὁρῶντες Id.2.53
, cf. 7.75; esp. after εἴ or ἤν τις, X. Mem.1.2.62, al.3 in reference to a definite person, whom one wishes to avoid naming, οὐκ ἔφασαν ἰέναι, ἐὰν μή τις χρήματα διδῷ (i.e. Cyrus) Id.An.1.4.12, cf. Ar.Ra. 552, Theoc.5.122; so also euphem. for something bad,ἤν τι ποιῶμεν Th.2.74
;ἂν οὗτός τι πάθῃ D.4.11
: hence for the [ per.] 1st or [ per.] 2nd pers. Pron.,ἅ τιν' οὐ πείσεσθαι ὀΐω Il.1.289
, cf. S.Ant. 751; ποῖ τις τρέψεται; for ποῖ τρέψομαι; Ar.Th. 603, cf. S.Aj. 245 (lyr.), 1138, Th.4.59, X.An.3.4.40, 5.7.31, etc.4 indefinitely, where we say they, French on, sts. with an ironical force,φοβεῖταί τις A.Ch.59
(lyr.);μισεῖ τις ἐκεῖνον D.4.8
; as voc., τὸν Πλοῦτον ἔξω τις κάλει call P. out, somebody, Ar.Pl. 1196.5 τις, τι may be opposed, expressly or by implication, to οὐδείς, οὐδέν, and mean somebody, something, by meiosis for some great one, some great thing, ηὔχεις τις εἶναι you boasted that you were somebody, E.El. 939;εἰσὶν ὅμως τινὲς οἱ εὐδοκιμοῦντες Arist.Pol. 1293b13
;τὸ δοκεῖν τιν' εἶναι Men.156
;τὸ δοκεῖν τινὲς εἶναι D.21.213
;ὡς σὲ μὲν ἐν τῇ πόλει δεῖ τινὰ φαίνεσθαι, τὴν πόλιν δ' ἐν τοῖς Ἕλλησι μηδενὸς ἀξίαν εἶναι Id.10.71
; κἠγών τις φαίνομαι ἦμεν after all I too am somebody, Theoc.11.79, cf. Act.Ap.5.36; also in neut., , cf.Phd. 63c, Phdr. 243a, Euthd. 303c, etc.:— so τι λέγειν to be near the mark, opp. οὐδὲν λέγειν, Id.Prt. 339c, R. 329e, Phdr. 260a, etc.;ἵνα καὶ εἰδῶμεν εἴ τι ὅδε λέγει Id.Cra. 407e
;οἴεσθέ τι ποιεῖν, οὐδὲν ποιοῦντες Id.Smp. 173c
.b τις is sts. opp. to another word,ἀελλοπόδων μέν τιν' εὐφραίνοισιν ἵππων τιμαί.., τέρπεται δὲ καί τις.. Pi.Fr. 221
;τισὶ τῶν πολιτῶν ἀποροῦσι συνεξέδωκε θυγατέρας.., τοὺς δ' ἐλύσατο ἐκ τῶν πολεμίων Lys.19.59
;μέρος μέν τι σιδήρου, μέρος δέ τι ὀστράκινον LXX Da.2.33
(more freq. with the Article, v. infr. 10 c); ἔστιν οὖν οὐ πᾶν τὸ ταχύ, ἀλλά τι (sic codd. BT)αὐτοῦ ἀγαστόν Pl.Cra. 412c
;ἀναγκαῖον ἤτοι πᾶσι τοῖς πολίταις ἀποδίδοσθαι πάσας ταύτας τὰς κρίσεις ἢ τισὶ πάσας.. ἢ τινὰς μὲν αὐτῶν πᾶσι τινὰς δὲ τισίν Arist.Pol. 1298a9
, cf. 1277a23; τὸ μεῖζον τοῦθ' ὅπερ ἐστὶν ἑτέρου λέγεται· τινὸς γὰρ λέγεται μεῖζον greater than something, Id.Cat. 6a38;τὸ πρώτως ὂν καὶ οὐ τὶ ὂν ἀλλ' ὂν ἁπλῶς Id.Metaph. 1028a30
; πότερον τῷ τυχόντι ἢ τισίν; Id.Pol. 1269a26.6 with pr. names τις commonly signifies one named so-and-so,ἦν δέ τις ἐν Τρώεσσι Δάρης Il.5.9
, cf. X.An.3.1.4, etc.; with a sense of contempt, Θερσίτης τις ἦν there was one Thersites, S.Ph. 442.b one of the same sort, converting the pr. name into an appellative, ἤ τις Ἀπόλλων ἢ Πάν an Apollo or a Pan, A.Ag.55 (anap.); [πόλιες] ταὶ μέλονται πρός τινος ἢ Διὸς ἢ γλαυκᾶς Ἀθάνας Lyr.in PVat.11v xi7;Σκύλλαν τινά A.Ag. 1233
, cf.Ar.V. 181, Av. 512, Ra. 912: so alsoὥς τις ἥλιος A.Ag. 288
; ἰσθμόν τιν' Ar. Th. 647.7 with Adjs. τις combines to express the idea of a Subst. used as predicate, ὥς τις θαρσαλέος καὶ ἀναιδής ἐσσι προΐκτης a bold and impudent beggar, Od.17.449, cf. 18.382, 20.140, Il.3.220; ἐγώ τις, ὡς ἔοικε, δυσμαθής a dull ard, Pl.R. 358a, cf. Prt. 340e; φόβου πλέα τις εἶ a cow ard, A.Pr. 696, cf. Th. 979(lyr.), Ag. 1140 (lyr.); ὡς ταχεῖά τις.. χάρις διαρρεῖ in what swift fashion ( = ταχέως πως), S.Aj. 1266, cf. OT 618, Hdt.4.198; δεινόν τι ποιεύμενος thinking it a terrible thing, Id.3.155, 5.33.8 with numerals and Adjs. expressing number, size, or the like , εἷς δέ τις ἀρχὸς ἀνὴρ.. ἔστω some one man, Il.1.144;ἕνα τιν' ἂν καθεῖσεν Ar.Ra. 911
;δώσει δέ τι ἕν γε φέρεσθαι Od.15.83
;τινὰ μίαν νύκτα Th.6.61
;προσκαλεσάμενός τινας δύο τῶν ἑκατονταρχῶν Act.Ap.23.23
; sts. the τις softens the definiteness of the numeral, ἑπτά τινες some seven, seven or so, Th.7.34;ἐς διακοσίους τινάς Id.3.111
, cf. 7.87, 8.21; so without an actual numeral, ἡμέρας τινάς some days, i.e. several, Id.3.52; στρατῷ τινι of a certain amount, considerable, Id.8.3; ἐνιαυτόν τινα a year or so, Id.3.68; so οὐ πολλοί τινες, τινὲς οὐ πολλοί, A.Pers. 510, Th. 6.94, etc.; ὀλίγοι τινές orτινὲς ὀλίγοι Id.2.17
, 3.7; οὔ τινα πολλὸν χρόνον no very long time, Hdt.5.48;τις στρατιὰ οὐ πολλή Th.6.61
; so also ὅσσος τις χρυσός what a store of gold, Od.10.45, cf. Hdt. 1.193, 2.18, etc.;κόσοι τινές Id.7.234
;πηλίκαι τινὲς τιμωρίαι Isoc. 20.3
;πολλὸς γάρ τις ἔκειτο Il.7.156
;ἐκ πολλοῦ τευ χρόνου Hdt. 2.58
.9 with Pronominal words, ἀλλά τί μοι τόδε θυμὸς.. μερμηρίζει something, namely this, Od.20.38, cf. 380; οἷός τις what sort of a man, Il.5.638 (dub. l.), cf. Od.9.348, 20.377, Pl.Prt. 313a, etc.;ποῖός τις S.Ant.42
, OC 1163, Hdt.3.34, X.An.7.6.24, etc.;ὁποῖός τις Id.Cyr.2.2.2
, al.;εὐτυχίη τις τοιήδε Hdt.3.139
, cf. X.Mem.1.1.1, etc.;τοιοῦτός τις Id.An.5.8.7
.10 with the Article,a when a noun with the Art. is in appos. with τις, as ὅταν δ' ὁ κύριος παρῇ τις when the person in authority, whoever he be, is here, S.OC 289; τοὺς αὐτοέντας.. τιμωρεῖν τινας (v.l. τινα) Id.OT 107.b in Philosophic writers, τις is added to the Art. to show that the Art. is used to denote a particular individual who is not specified in the general formula, although he would be in the particular case, ὁ τὶς ἄνθρωπος the individual man (whoever he may be), this or that man, opp. ἄνθρωπος (man in general), ὁ τὶς ἵππος, ἡ τὶς γραμματική, Arist.Cat. 1b4, 8; τὸ τὶ μέγεθος, opp. ὅλως τὸ μέγεθος, Id.Pol. 1283a4, cf. S.E.P.2.223; but in , the Art. is used as in Il. cc. s.v. ὁ, ἡ, τό B.1.5
: later ὅ τις (or ὁ τὶς ) much like ὁ δεῖνα, δεῦρο ὅ τις θεός, ὄφθητί μοι in a general formula of invocation, PMag.Par.1.236; αἴρω σε, ἥ τις βοτάνη ib.287; εἰς τήν τινα κρείαν (leg. χρείαν) ib.289.c freq. in opposed clauses,ὁ μέν τις.., ὁ δὲ.. E.Med. 1141
, Hec. 624, Pl.Phd. 99b, etc.;ὁ μέν τις.., ἄλλος δὲ.. E.IT 1407
;ὁ μὲν.., ὁ δέ τις.. X.Cyr.1.4.15
: pl.,οἱ μέν τινες.., οἱ δὲ.. Hdt.1.127
, cf. Th.2.91;οἱ μέν τινες.., οἱ δὲ.., οἱ δέ τινες X.Cyr.3.2.10
, etc.; οἱ μὲν.., οἱ δέ τινες.. ib.6.1.26, etc.: also combined with other alternative words,ὁ μέν τις.., ὁ δέ τις.., ἕτερος δέ τις.. Id.Smp.2.6
; ὁ μὲν.., ἕτερος δέ τις.., ὁ δὲ.. , etc., Ar. Pl. 162 sq.: also in neut.,τὸ μέν τι.., τὸ δέ τι.. Pl.Ep. 358a
;τὸ μέν τι.., τὸ δὲ.. Hdt.3.40
; in adverb. sense, τὸ μὲν.., τὸ δέ τι.. partly.., partly.., Plb.1.73.4; and τι remains unaltered even when the Art. is pl.,τὰ μέν τι μαχόμενοι, τὰ δὲ καὶ ἀναπαυόμενοι X.An.4.1.14
, cf. HG7.1.46; also τὸ δέ τι.. but in some measure.., without τὸ μέν preceding, Th.1.107, cf. 118, 7.48.d later τις is used as in b supr. but without the Art., γράψον.. ὅτι τι καί τι εἴληφας that you have received such and such things, POxy.937.22 (iii A.D.); κληρονόμους καταλείπω τὴν θυγατέρα μού τινα καὶ τὸν σύντροφον αὐτῆς τινα καί τινα ib.1034.2 (ii A.D.); τίς τινι χαίρειν A to B greeting (in a draft letter), ib. 509 (ii A.D.).II the neut. τι is used,a collectively, ἦν τι καὶ ἐν ταῖς Συρακούσαις there was a party.., Th.7.48; so perh. τῶν ἄλλων οὔ πέρ τι πεφυγμένον ἐστ' Ἀφροδίτην, οὔτε θεῶν, οὔτ' ἀνθρώπων no class, h.Ven.34 (but masc. τις in h.Merc. 143).b euphem. for something bad, v. supr. 3.c joined with Verbs, somewhat, in any degree, at all,ἦ ῥά τί μοι κεχολώσεαι Il.5.421
;παρεθάρρυνέ τι αὐτούς X.HG6.4.7
, etc.: with Adjs. or Adverbs, οὕτω δή τι ἰσχυραί, οὕτω δή τι πολύγονον, etc., Hdt.3.12, 108, cf. 4.52; so alsoὀλίγον τι ἧσσον Od.15.365
;οὐδέ τι μᾶλλον Hdt.6.123
, etc.;ἧσσόν τι Th.3.75
, etc.; οὐ πάνυ τι, πολύ τι, σχεδόν τι, v. πάνυ 1.3,πολύς 111.1a
, 2a, σχεδόν IV; also in conjunction withοὐδέν, μηδέν, οὐδέν τι πάντως Hdt.6.3
; οὐδέν, μηδέν τι μᾶλλον, E.Alc. 522, S.Aj. 280;μηδέν τι λίαν E.Andr. 1234
:—also καί τι καὶ.. ὑποψίᾳ in part also from suspicion, Th.1.107;καί πού τι καί Pi.O.1.28
.12 τίς τε freq. in Hom.,ὡς ὅτε τίς τε Il.3.33
, 4.141, v. τε B.13 ἤ τις ἢ οὐδείς few or none, next to none, Hdt.3.140, X.Cyr.7.5.45, D.C.47.5, 48.4; ἤ τι ἢ οὐδέν little or nothing, Pl.Ap. 17b;ἢ οὐδεὶς ἤ τις D.C.41.62
(s. v.l.).b repeated in successive clauses, ; (where however κἄτι πλείους is prob. cj.), cf. E.Or. 1218 (whereas τις is sts. omitted in the first clause, , cf. S.Tr.3): but in E.Andr. 734, ἔστι γάρ τις οὐ πρόσω.. πόλις τις, the repetition is pleonastic, as also in A.Supp.57 sq. (lyr., s. v.l.).15 τις is sts. omitted, οὐδέ κεν ἔνθα τεόν γε μένος καὶ χεῖρας ὄνοιτο (sc. τις) Il.13.287; ὡς δ' ἐν ὀνείρῳ οὐ δύναται (sc. τις)φεύγοντα διώκειν 22.199
, cf. S.OC 1226 (lyr.), Leg.Gort.2.2, X.Smp.5.2, Pl.Grg. 456d: τις must often be supplied from what goes before, ib. 478c, Prt. 319d.b sts. also τις is omitted before a gen. case which must depend upon it, asἢ [τις] τᾶς ἀσώτου Σισυφιδᾶν γενεᾶς S.Aj. 189
(lyr.); ἢν γαμῇ ποτ' αὐτὸς ἢ [τις]τῶν ξυγγενῶν Ar.Nu. 1128
;ἐν τῶν πόλεων IG12.56.14
.--Cf. ὅστις, οὔτις, μήτις, ἄλλο τι.1 accentuation: τις is normally enclitic, but in certain uses is orthotone, i.e. theoretically oxytone (τίς, τινά, τινές, τινῶν, etc., cf. Choerob. in Theod.1.373 H.) and barytone when followed by another word ( τὶς or τις, τινὰ, τινὲς, τινῶν, etc.). According to Sch. D.T.p.240 H. its orthotone accent is τίς (not τὶς) , τίνα, τίνες, etc. The orthotone form is used in codd.:a at the beginning of a sentence, τίς ἔνδον.. ; is any one within? A.Ch. 654 ( τὶς cj. Hermann); τί φημι; = λέγω τι; am I saying anything? S.Tr. 865, OT 1471; <τίς ἦλθε;> ἦλθέ τις has anybody come? Somebody has come, Sch.D.T. l.c.; τὶς κάθηται, τὶς περιπατεῖ, so and so is sitting (walking), S.E.M.8.97; τὶς αἰπόλος καλούμενος Κομάτας Sch.Theoc.7.78;τίς ποτε οἰκοδεσπότης.. ἐκοπία Aesop.
in Gloss. iii p.41; or after a pause,πῶς γὰρ ἄν, ἔφην ἐγώ, ὦ βέλτιστε, τὶς ἀποκρίναιτο Pl.R. 337e
; τι οὖν ([etym.] τὶς ἂν εἴποι) ταῦτα λέγεις; D.1.14 (v.l.);ἔντοσθεν δὲ γυνά, τι θεῶν δαίδαλμα Theoc.1.32
;οὐ γυμνὸν τὸ φίλαμα, τι δ' ὦ ξένε καὶ πλέον ἑξεῖς Mosch.1.5
(v.l. for τὺ).b when τις is opp. to another τις or to some other word,τισὶ μὲν συμφέρει, τισὶ δ' οὐ συμφέρει Arist.Pol. 1284b40
, cf. Th.2.92, Pl.Cri. 49a, D. 9.2;τινὲς μὲν οὖν.., ἡμεῖς δὲ.. Sor.1.1
;τὸ τὶ μὲν ψεῦδος ἔχον, τὶ δὲ ἀληθές S.E.M.8.127
;ἀλλὰ τινὰ μὲν.., τινὰ δὲ.. Gem.14.6
;ποτὲ μὲν πρὸς πάντα, ποτὲ δὲ πρὸς τινά Sor.1.48
: without such opposition, τοῦτ' εἰς ἀνίαν τοὔπος ἔρχεται τινί for a certain person, S.Aj. 1138. Codd. are not consistent; in signf.11.5a, 10c, 13 they make it enclitic; in signf. 11.5b sts. enclitic, sts. orthotone (v. supr.); sts. enclitic and orthotone in the same sentence,πάντα δὲ τὰ γιγνόμενα ὑπό τέ τινος γίγνεται καὶ ἔκ τινος καὶ τί Arist.Metaph. 1032a14
, cf. Pl.Chrm. 165c.2 position:a τις is rarely first word in the sentence, and rarely follows a pause (v. supr. 111.1a, b); it may stand second word,ἔσκε τις ἐνθάδε μάντις ἀνήρ Od.9.508
, cf. Il.8.515, 23.331; but in general its position is not far before or after the word to which it belongs in sense, ; .b in [dialect] Ion. Prose it sts. stands between its genitive and the Article of that genitive,τῶν τις Περσέων Hdt.1.85
;τῶν τις ἱρέων Id.2.38
;τῶν τινες Φοινίκων Id.8.90
;ἐς τῶν τι ἄλλο στομάτων τοῦ Νείλου Id.2.179
; so also in late Prose, Ath.3.108d, Eust.1402.18, 1659.27, 1676.1.c it stands between the Art. and Subst. in signf.11.10b.d τίς τι is the correct order, not τί τις, IG12.110.46, Th.7.10, X.An.4.1.14 (codd. dett.), D.22.22, etc.e whereas in [dialect] Att. the order ἐάν τις is compulsory, in [dialect] Dor. the usual order is αἴ τίς κα, Leg.Gort.9.43, al., Tab.Heracl.1.105, al. (butαἴ κά τις Epich.35
, 159;αἰ δέ κα μή τις Leg.Gort.5.13
): later [dialect] Dor. , al.; καἴ τι ἂν ( = καὶ εἴ τι ἂν) IG5(1).1390.50 (Andania, i B.C., v. infr. B.11.1b):—this [dialect] Dor. order influenced the Koine, as in the rareεἴ τις ἂν Plu.TG15
. -
13 χρυσός
χρῡσός, ὁ,A gold,τιμῆς Il.18.475
, etc.; coupled with other precious things, e.g. χαλκός, σίδηρος, 6.48; ἐσθής, Od.5.38; χρυσὸν κέρασιν περιχεύας (of a victim) Il.10.294 = Od.3.384, cf. 437; ;χ. δαμασίφρων Pi.O. 13.78
; κοῖλος ἄργυρος καὶ χ. silver and gold plate, Theopomp.Hist. 283a, cf. Luc.Nav.20; λευκὸς χ. white gold, i.e. gold alloyed with silver, opp. χ. ἄπεφθος refined gold, Hdt.1.50;χ. ἑψόμενος Pi.N.4.82
;χρυσὸν καθαίρειν Pl.Plt. 303d
;βασανίζειν ἐν πυρί Id.R. 413e
.2 gold, to express anything made of gold, e. g. golden armour or raiment, χρυσὸν.. ἔδυνε περὶ χροΐ, of Zeus, Il.8.43; of Poseidon, 13.25;τὸ ἐμὸν σῶμα μήτε ἐν χ. θῆτε.. X.Cyr.8.7.25
; ἀραρότως σύνδεσμα χρυσὸς (a gold crown) ;ἐν χρυσῷ πίνειν Luc.Merc. Cond.26
.3 freq. used by Poets to denote anything dear or precious,ταῦτα μὲν.. κρείσσονα χρυσοῦ.. φωνεῖς A.Ch. 372
(anap.);ὁ χ. ἧσσον κτῆμα τοῦ κλάειν ἂν ἦν S.Fr. 557
;ὡς χρυσὸς αὐτῷ τἀμὰ.. κακὰ δόξει ποτ' εἶναι E.Tr. 432
, cf. D.H.Rh.9.4; cf. Pi.O.1.1, 3.42, Plu.Sert. 5: metaph. also, χρυσὸς ἐπῶν golden words, Ar.Pl. 268;χρυσῷ πάττειν τινά Id.Nu. 912
(anap.);ὗσαι χρυσόν τινι Pi.O.7.50
. [pron. full] [ῡ] in χρυσός and all derivs., though Lyric Poets sts. made υ short in the Adj. χρύσεος (q.v.); once we have χρῠσός, Pi.N.7.78.] (Borrowed from Semitic, cf. Hebr. chārūts, Assyr. h<*>urāšu 'gold', Aram. hara 'yellow'.) -
14 ἐξαιτέω
A demand or ask for from another, c. dupl. acc., , cf. E.Or. 1657, Supp. 120; ἐ. τινὰ πατρός ask her in marriage from.., S.Tr.10; ἐ. τινά demand the surrender of a person, esp. a criminal, Hdt.1.74, cf. D.18.41 ([voice] Pass.), IG22.457b17 (iv B. C.); demand a slave for torture, Antipho6.27, Lys.7.36;τὸν ἐλεύθερον ἐ. D.29.14
(also ἐ. τὴν βάσανον ib.13);ἐ. [τινὰ] βασανίζειν Id.37.51
; σμικρὸν ἐ. ask or beg for little, S.OC5;ἐ. τινὰ ποιεῖν τι Id.OT 1255
, E.Rh. 175.II [voice] Med., ask for oneself, demand, [voice] Act., Hdt. 1.159,9.87, S.El. 656, etc.; χάριν παρά τινος I.ys.20.31;τινά Ev.Luc. 22.31
; πέμψον τὸν δαίμονα ὃν ἐξῃτησάμην for whose aid I prayed, PMag.Par.1.434, cf. 1290.2 in [voice] Med. also, = παραιτοῦμαι, beg off, gain his pardon or release, A.Ag. 662, X.An.1.1.3, Lys.20.15 ([voice] Pass.), Plu.Per.32, etc.;αὑτὸν ἐξαιτήσεται D.21.99
; alsoἐ. ὑπέρ τινος
make intercession for..,E.
Ba. 360: c. inf., τοὺς κάτω.. ἐξῃτησάμην τύμβου κυρῆσαι I begged of them to allow me to obtain, Id.Hec. 49, cf. Med. 971.3 c. acc. rei, avert by begging,τὰ πρόσθεν σφάλματα Id.Andr.54
;τὰς γραφὰς παρανόμων Aeschin.3.196
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐξαιτέω
-
15 βασανίζω
βασανίζω impf. ἐβασάνιζον; fut. 3 sg. βασανίσει Sir 4:19 and βασανιεῖ 2 Macc 7:17; 1 aor. ἐβασάνισα. Pass.: 1 fut. βασανισθήσομαι; 1 aor. pass. ἐβασανίσθην (s. βάσανος; Pre-Socr.+) prim. ‘put to a test, prove’.① to subject to punitive judicial procedure, torture (Thu. 8, 92, 2; Chariton 4, 3, 2; BGU 1847, 16; PAnt 87, 13; 2 Macc 7:13; 4 Macc 6:5 al.; Jos., Ant. 2, 105; 16, 232) MPol 2:2; used on slaves (Antiphon 2, 4, 8; POxy 903, 10) 6:1.② to subject to severe distress, torment, harassⓐ harass (Maximus Tyr. 11, 2a βασανίζειν τὸν χρυσὸν ἐν πυρί =torture the gold with fire [in the smelting process]) πλοῖον βασανιζόμενον ὑπὸ τῶν κυμάτων a boat harassed by the waves Mt 14:24; cp. Mk 6:48 they had rough going in the waves or they were straining (at the oars?) to make headway. Synon. τυμπανίζω. In these pass. the lit. component dominates, in b and c the metaphorical.ⓑ mostly physical: in diseases (Lucian, Soloec. 6 censures this use; Jos., Ant. 9, 101; 12, 413; POxyHels 46, 19 [I/II A.D.]) Mt 8:6. Of birth-pangs (Anth. Pal. 9, 311 βάσανος has this mng.) Rv 12:2. Of Jesus as threat to evil spirits ἦλθες βασανίσαι ἡμᾶς; Mt 8:29; cp. Mk 5:7; Lk 8:28. Of prophetic testimony as source of annoyance Rv 11:10.—9:5; 14:10; 20:10; GPt 4:14; Hv 3, 7, 6; Hs 6, 4, 1f; 4; 6, 5, 3f; 6.ⓒ essentially affective IEph 8:1; ἑαυτόν torment oneself Hs 9, 9, 3 (Epict. 2, 22, 35; Philo, Deus Imm. 102). For this τὴν ἑαυτοῦ ψυχήν (TestAsh 6:5 ἡ ψυχὴ βασανίζεται) m 4, 2, 2 (w. ταπεινοῦν); ψυχὴν δικαίαν ἀνόμοις ἔργοις ἐβασάνιζεν (Lot) felt his upright soul tormented by the lawless deeds (of the Sodomites) 2 Pt 2:8 (s. Harnack, Beitr. VII 1916, 105f).—M-M. DELG s.v. βάσανος. TW.
См. также в других словарях:
βασανίζειν — βασανίζω rub upon the touch stone pres inf act (attic epic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
мучить — мучу, укр. мучити, ст. слав. оумѫчити δαμάσαι, мѫчити βασανίζειν, κολάζειν (Супр.), болг. мъча мучу (Младенов 314), сербохорв. му̏чити, чеш. mučiti, слвц. mučit᾽, польск. męczyc. Родственно лит. mankyti, mankau давить, мучить , др. сакс. mengian … Этимологический словарь русского языка Макса Фасмера
томить — млю, утомить, укр. томити, томлю, блр. томiць, др. русск. томити, томлю, томль ж. мука, страдание , ст. слав. томити, томлѭ βασανίζειν (Супр.), сербохорв. пото̀мити подавить , словен. tomljati, tomljâm шататься, слоняться . Родственно др. инд.… … Этимологический словарь русского языка Макса Фасмера
ALIQUIS — apud Tertullian. Apologet. c. 11. Quot tamen potiores viros apud Inferos reliquistis? aliquem de sapientia Socratem: de iustitia Aristidem. Et c. 12. ô impiae voces! ô sacrilega convicia! Infrendite, inspumate: Iidem estis qui Senecam aliquem… … Hofmann J. Lexicon universale
μεταστρέφω — (ΑΜ μεταστρέφω, Μ και ματαστρέφω) 1. στρέφω κάτι προς άλλη διεύθυνση ή δίδω σε κάτι άλλη κατεύθυνση («τῷ κε Ποσειδάων... αἷψα μεταστρέψειε νόον», Ομ. Ιλ.) 2. (γενικά) αλλάζω, τροποποιώ, μεταβάλλω («τὸ δίκαιον οὐκ ἔστι μεταστρέψαι», Αριστοτ.) 3.… … Dictionary of Greek