-
1 Ερινύν
-
2 Ἐρινῦν
-
3 Ερινύν
-
4 Ἐρινύν
-
5 ερινύν
-
6 ἐρινῦν
-
7 ερινύν
-
8 ἐρινύν
-
9 Ἐρῑνύς
Ἐρῑνύς, ύος, ἡ, oft Ἐριννύς geschrieben, plur. Ἐρινύες, zsgzgn Ἀρινῠς, die Erinyen, Rachegöttinnen, s. nom. pr. Bei Hom. strafen sie Meineid, Il. 19, 259, vgl. Hes. O. 801; Mord, Il. 9, 571; Verletzung der Kindespflicht gegen die Eltern, 9, 454 Od. 2, 135; μητρὸς Ἐρινύες, die für die Mutter Rache nehmen, 11, 280; Verletzung der Gastfreundschaft, 17, 475. Die Erinyen sind bei Homer Dienerinnen des Hades und der Persephone, s. Scholl. Aristonic. Iliad. 9, 569. 571, Lehrs Aristarch. ed. 2 p. 184. – Als Appellat. Fluch u. Verwünschung, μητρός, die von der Mutter ausgestoßen sind, Il. 21, 412; Λαΐου, die an dem Laios haftet, Her. 4, 149; schwere Blutschuld, Hes. Th. 472; τἡν σὴν Ἐρινὺν αἰτίαν λέγω Soph. O. C. 130; Unheil, Verderben übh., ἔτεκε μεγάλαν ἅδε νύμφα δόμοισι τοῖςδ' Ἐρινύν Soph. Tr. 891; λόγο υ τ' ἄνοια καὶ φρενῶν Ἐρ. Ant. 599, Schol. ᾶμαρτία, Wahnsinn; sogar von Menschen, διδύμαν ἑλοῠσ' 'Ερινύν Soph. El. 1069, die beiden grausamen Menschen, Klytämnestra u. Aegisthus, wie die Helena auch genannt wird, Eur. Or. 1374. [υ in den dreisylbigen Casus lang, in den viersylbigen kurz.]
-
10 παρα-βαίνω
παρα-βαίνω (s. βαίνω), 1) daneben, zur Seite treten, u. im perf., Ἕκτορι παρβεβαώς, Il. 11, 522, wie ὡς τὼ παρβεβαῶτε μάλ' ἕστασαν ἀλλήλοιιν, 13, 708, von dem Kämpfer, der neben dem Wagenlenker steht (vgl. παραβάτης), u. so in tmesi : πὰρ δέ οἱ Ἀντήνωρ περικαλλέα βήσατο δίφρον, Il. 3, 262, wenn man nicht richtiger πάρ hier als Adverbium nimmt; von dem Wagenlenker, Her. 7, 40, παραβεβήκεε δέ οἱ ἡνίοχος, neben ihm stand der Wagenlenker. – 2) vorgehen, weitergehen, παραβήσομαι εἰς τὸ πρόσω τοῦ λόγου, Her. 1, 5; Sp., wie Pol. 4, 73, 7. Dah. in der Comödie π. εἰς od. πρὸς τὸ ϑέατρον, hervortreten u. die Parabase vortragen, Ar. Ach. 629 Equ. 508 Pax 735 u. Plat. com. beim Schol. zu dieser Stelle. – 3) transit., überschreiten, übertreten, verletzen, δίκην παραβάντες, Aesch. Ag. 763; ὁρκώματα, Eum. 738; ϑεοῦ νόμον, Eur. Ion 231; τὰ νόμιμα, Her. 1, 65; ὅρκους, Ar. Thesm. 358, wie Thuc. 1, 78; νόμους, τὰ τεϑέντα, Plat. Crito 53 e Legg. IV, 714 d; Folgde; τὰ κοινὰ δίκαια, Pol. 2, 58, 7; u. pass., παραβαίνεται καὶ τοῦτο (τὸ νόμιμον), Xen. Mem. 4, 4, 24; τῷ τῶν Ἑλλήνων νόμῳ ὑπὸ τῶνδε παραβαϑέντι, Thuc. 3, 67, vgl. 45; παραβεβάσϑαι τὰς σπονδάς, 1, 123; ἐν τοῖς παραβεβασμένοις (so!) ὅρκοις ἐμμένειν, Dem. 17, 12. – Auch τινὰ τῶν δαιμόνων, einen der Götter durch Gesetzübertretung verletzen, gegen ihn sündigen, Her. 6, 12; und absol., fehlen, πέμπει παραβᾶσιν Ἐρινύν, Aesch. Ag. 59. – Uebergehen, mit Stillschweigen, τί, Soph. Trach. 499; Dem. 18, 211; dah. vernachlässigen, übersehen, wie Aesch. 3, 204 vrbdt οὐ τοὺς νόμους μόνον παραβέβηκεν, ἀλλὰ καὶ τὸν καιρόν; vgl. Din. 1, 36; – Eur. Hec. 704, οὐδὲ παρέβα με φάσμα μελανόπτερον, non fugit me.
-
11 ΚΈΛομαι
ΚΈΛομαι, fut. κελήσομαι, aor. κεκλόμην und ἐκεκλόμην, κέκλετο, κεκλόμενος, auch ἐκελησάμην, Pind. Ol. 13, 77 I. 5, 35, wie Epicharm. bei Ath. VII, 282 d, poet. = κελεύω, zu dem es die Grundform ist; in Bewegung setzen, ermuntern, antreiben, heißen, befehlen; am gewöhnlichsten c. acc. der Person u. inf., καί σε προφρονέως κέλομαι Τρώεσσι μάχεσϑαι, Il. 5, 810 u. sonst; auch absolut, κέλομαι γὰρ ἔγωγε 23, 894, ἐγὼ κέλομαι καὶ ἄνωγα Od. 3, 317; κέλεται δέ με ϑυμός, mich treibt mein Herz an, Il. 12, 300, wo der inf. aus dem Zusammenhang zu ergänzen, vgl. κέλεται δέ ἑ γαστήρ Od. 6, 133, vom Löwen. – Aber auch c. dat., κέλονται ἀλλήλοις, sie treiben einander an, Il. 10, 419. 12, 274, Ἀργείοισιν ἐκέκλετο μακρὸν ἀΰσας 6, 66, u. so gew. bei diesem aor., ἵπποισιν ἐκέκλετο 8, 184; seltener wie das praes., κέκλετο δ' ἄλλους Τρῶας φευγέμεναι 16, 657, κέκλετο δ' Ἥφαιστον 18, 391, s. unten. Ungewöhnlich ἰαίνετο κηρός, ἐπεὶ κέλετο μεγάλη ἴς, das Wachs schmolz, da große Gewalt es nöthigte, Od. 12, 175. – Einzeln bei folgdu Dichtern; ποίαν Ἐρινὺν τήνδε δώμασιν κέλῃ ἔπορϑιάζειν Aesch. Ag. 1000; – anrufen, τινά, nur im aor., πρῶτα σὲ κεκλόμενος, ϑύγατερ Διός Soph. O. R. 159, wie Ap. Rh. 2, 493 κεκλόμενοι μαντήϊον Ἀπόλλωνα. Auch = den Namen rufen, nennen, Pind. I. 5, 35. – [ Κέλεαι per synizesin zweisylbig, Il. 24, 434 Od. 10, 337, bei Wolf κέλῃ.]
-
12 εὐκταῖος
εὐκταῖος, gewünscht, wünschenswerth, und gesluchtsluchenswerth; πατρόϑεν εὐκταία φάτις, des Vaters Fluch, Aesch. Spt. 823, wie πατρὸς εὐκταίαν Ἐρινύν 705; Ἅιδου εὐκταία χάρις Ag. 1360, erflehte Gunst; εὐκταῖα, Wünsche, Gelübde, Aesch. Suppl. 626, wie Soph. Tr. 238; ἐπιβοᾶται Θέμιν εὐκταίαν Eur. Med. 169, wie τοῖς δυςτυχοῦσιν εὐκταία ϑεός (Λήϑη), angefleht, u. so auch sp. D.; νύμφα, geweiht, gelobt, Eur. I. T. 213; πανηγύρεις, ludi votivi der Römer, D. Hal. u. A. – Uebh. wünschenswerth, bei Plat. Legg. III, 687 e, v. l. für εὐκτέον; häufig bei Plut. u. Luc., ὅπερ εὐκταιότατον αὐτῷ Tyrann. 17. – Auch akt., wünschend, betend, Aesch. frg. 46; εὐχαί, flehende Bitten, Ar. Av. 1060; ἐπῳδαί Plat. Legg. X, 906 b. – Adv. εὐκταίως, Schol. Pind. P. 5, 155; K. S.
-
13 επορθιαζω
1) досл. выпрямлять, поднимать, перен. (о голосе) возвышать, издавать(ὀλολυγμόν Aesch.)
ἐ. γόοις Aesch., — застонать, возопить2) взывать, призывать(Ἐρινὺν δώμασιν Aesch.)
-
14 κελομαι
(эп. impf. κελόμην, aor. 1 ἐκελησάμην, эп. aor. 2 ἐκεκλόμην и κεκλόμην; эп. 2 л. sing. praes. κέλεαι - иногда двухсложно, дор. 2 л. sing. impf. ἐκέλευ, дор. opt. κεκλοίμαν)1) побуждать, поощрять, убеждать, подстрекать, предлагать(κ. τινα μάχεσθαί τινι Hom.)
ἐς Μενέλαον ἐγὼ κέλομαι καὴ ἄνωγα ἐλθεῖν Hom. — убеждаю (тебя) и требую, чтобы ты отправился к Менелаю;κέλεται δέ ἑ θυμός Hom. — он повинуется душевному влечению2) заставлять, понуждатьἰαίνετο κηρός, ἐπεὴ κέλετο μεγάλη ἴς Hom. — воск растопился под сильным давлением
3) звать, призывать(Ἥφαιστον Hom.; Ἐρινύν ἐπορθιάζειν Aesch.)
φυλασσέμεναι κέλονται ἀλλήλοις Hom. — (троянцы) призывают друг друга к бдительности;πρῶτά σε κεκλόμενος, ἄμβροτε Ἀθάνα! Soph. — (я) первую призываю тебя, бессмертная Афина!4) обращаться с призывом(ἀμφιπόλοισι, ἵπποισιν Hom.)
-
15 εὐκταῖος
1 of or for prayer, votive,Ἄιδου.. εὐκταίαν χάριν A.Ag. 1387
;τρίτην Διὸς σωτῆρος εὐκταίαν λίβα Id.Fr.55
; ; ; εὐ. [νύμφα] devoted, E.IT 213 (lyr.); πανηγύρεις εὐ., Lat. ludi votivi, D.C.58.12: εὐκταῖα, τά, votive offerings, vows, prayers, A.Supp. 631 (lyr.), S.Tr. 239.2 epith. of gods, invoked in or by special prayer, πατρὸς εὐκταίαν Ἐρινύν, πατρόθεν εὐκταία φάτις, of the curse invoked by Oedipus, A.Th. 723, 841 (both lyr.);Θέμις εὐκταία E.Med. 169
(anap.); .3 generally, prayed for, desired, ἠώς, λιμένες, AP6.242 (Crin.), 9.41 ([place name] Theon);γάμος γὰρ.. εὐκταῖον κακόν Men.Mon. 102
, cf. Epicur.Sent.Vat.35; desirable, f.l. for εὐκτέον in Pl.Lg. 687e: [comp] Sup., τήβεννος (of the latus clavus), AJA18.323 (Sardes, i B.C.);ἴασις Gal. 7.738
, cf. Luc.Tyr.17. Adv. - αίως, ἔχειν Sch.Pi.P.5.159;δέχεσθαί τινα J.BJ7.2.1
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐκταῖος
-
16 λοιγός
λοιγός (A), ὁ,A ruin, havoc, of death by plague,ἡμῖν ἀπὸ λ. ἀμῦναι Il. 1.67
; by war, 5.603, etc.; of destruction of ships,νεῶν ἀπὸ λ. ἀμύνων 16.80
;λ. Ἐνυαλίου Pi.N.9.37
; βοᾷ λοιγὸν Ἐρινύς (Schütz λοιγὸς Ἐρινύν) A.Ch. 402 (lyr.);ἀνδροκμὴς λ. Id.Supp. 679
(lyr.).—Poet. (not in Od.); mock-heroic in Cratin.171. (Cf. Lith. pa-liegti 'become feeble, sickly'.)------------------------------------λοιγός (B), όν, -
17 πέμπω
Aπέμπεσκε Hdt.7.106
: [tense] fut.πέμψω Od.5.167
, etc.; [dialect] Dor.πεμψῶ Theoc.5.141
; [dialect] Ep.inf.πεμψέμεναι Od.10.484
: [tense] aor. ἔπεμψα, [dialect] Ep.πέμψα Il.1.442
, 21.43, etc.: [tense] pf.πέπομφα Th.7.12
, X.Cyr.6.2.10, D.4.48 : [tense] plpf. ἐπεμπόμφει, [dialect] Ion. - εε, X.Cyr.6.2.9, Hdt.1.85 :—[voice] Med. (not in early Prose, exc. in compds. ἀπο-, μετα-, προ-πέμπομαι), [tense] fut. πέμψομαι only f.l. in E. Or. 111 : [tense] aor. :—[voice] Pass., [tense] fut.πεμφθήσομαι Str. 1.1.4
, Plu.Demetr.27 : [tense] aor.ἐπέμφθην Pi.N.3.59
, S.El. 1163, etc.: [ per.] 3sg.[tense] pf. , ([etym.] προ-) Th.7.77; part.πεπεμμένος D.23.159
, Luc. Alex.32, D.C.50.13: [tense] plpf.ἐπέπεμπτο Id.36.18
, ([etym.] προὐπ-) Th.8.79 (cj.):— send, freq. of persons, as messengers, spies, etc., Il.3.116, A.Th.37, Hdt.7.15, etc.; of troops, A.Pers.34 (anap.), Th. 470 : c. dupl. acc., ὁδὸν π. τινά send one on a journey, S.Aj. 739, cf.El. 1163 ([voice] Pass.); also of things,πέμψω δέ τοι οὖρον ὄπισθεν Od.5.167
, etc.; π. γράμματα, ἐπιστολήν, Pl.Ep. 310d, 323b; in letters, in the epistolary aorist, Th.1.129, X. An.1.9.25, LXX2 Es.4.14; π. κακόν τινι send one evil, Il.15.109;π. παραβᾶσιν Ἐρινύν A.Ag.59
(anap.); ποινάς, ζημίαν, Id.Eu. 203 (dub.), E.Fr. 506;ψόφον π. ἔσω Id.IT 1308
; ὕπνον, ὀνείρατα, S.Ph.19, El. 460; freq. of omens, π.οἰωνόν, τέρατα, Il.24.310, X.Mem. 1.4.15, cf. Smp. 4.48; ; alsoἱκεσίους π. λιτάς Id.Ph. 495
; π. ἀρωγάς, ἀλκάν, A.Eu. 598, S. OT 189(lyr.):—Constr.:1 c. acc. of place to which, π. τινὰ Θήβας, ἀγρούς, Id.OC 1770 (anap.), OT 761 : also c. dat., (anap.): but usu. with Preps., ἐς Τροίην, φίλην ἐς πατρίδα γαῖαν, etc., Il.6.207, Od.5.37, etc.;π. εἰς Ἀΐδαο Il.21.48
;δόμον Ἄϊδος εἴσω Od.9.524
; π. εἰς διδασκάλων send to school, Pl.Prt. 325d (so πέμπειν alone, Ar.Fr. 216); π. ἐπ' εὐρέα νῶτα θαλάσσης over.., Od.4.560, etc. ; π.ἐπὶ Θρῃκῶν ἵππους to them, Il.10.464; but πέμπειν ἐπί τι send for a purpose,ἐπ' ὕδωρ Hdt.5.12
;ἐπὶκατασκοπήν X. Cyr.6.2.9
(π. εἰς κ. S.Ph.45);π. ἀρωγὴν ἐπὶ νίκην A.Ch. 477
codd. (anap.); π. ἐπί τινι send to him, Il.2.6; against.., A.Ag. 61 (anap.), etc.; for a purpose,ἐπὶ πολέμῳ X. HG4.8.17
; περί τινος about something, Th.1.91, X.Cyr.6.2.10; ὑπέρ τινος Epist. Philipp. ap.D.12.12; παρά or πρός τινα to some one, Th.2.81, X.An.5.2.6;ὥς τινα Th.8.50
.2 folld. by Advbs., οἴκαδε, οἶκόνδε, Od.19.281, 24.418;ὅνδε δόμονδε Il.16.445
;θύραζε Od.9.461
;πόλεμόνδε Il. 18.452
, etc.; ἕταρον γὰρ.. πέμπ' Ἄϊδόσδε was conducting or convoying Patroclus to Hades, 23.137.3 folld. by inf. of purpose,τὴν.. ἅρμασι π. νέεσθαι Od.4.8
;ἕπεσθαι Il.16.575
;ἰέναι Od.14.396
;ἱκανέμεν 4.29
;ἄγειν 24.419
;φέρειν Il.16.454
; φέρεσθαι ib. 681 ; ; send word,πέμπεις.. σῇ δάμαρτι, παῖδα σὴν δεῦρ' ἀποστέλλειν E.IA 360
; πέμπουσιν οἱ ἔφοροι.. στρατεύεσθαι sent him orders to march, X.HG3.1.7 : also c. part.,κήρυκας π. ἀγγέλλοντας IG 12.76.22
: the place from which is expressed by ἀπό or ἐκ, Il.16.447, Od.11.635, etc.4 abs., ;πέμπει κελεύων Th.1.91
, 2.81;ἐκέλευε.. πέμπων X. An.2.3.1
;ἔπεμπε πρὸς Κῦρον δεόμενος Id.Cyr.1.5.4
;ἔπεμπον ἐρωτῶντες Id.An.6.6.4
, etc.5 send forward, nominate a person for a post, ὀνόματα Wilcken Chr.28.20 (ii A.D.) :—[voice] Pass., ib.392.7 (ii A.D.).II send forth or away, dismiss, send home,τὸν ξεῖνον Od.7.227
, al.: less freq. in Il., as 24.780; χρὴ ξεῖνον παρεόντα φιλεῖν, ἐθέλοντα δὲ πέμπειν 'welcome the coming, speed the parting guest', Od.15.74 ;ὑπέδεκτο καὶ πέμπε 23.315
; of the father who sends off his daughter to go to her husband, c. dat., 4.5 ;π. τινὰ ἄποικον S.OT 1518
, etc.2 of missiles, discharge, shoot, : metaph.,ὄμματος.. τόξευμα A. Supp. 1005
: abs.,οἱ πολλάκις πέμποντες ἔστιν ὅτε τυγχάνουσι τοῦ σκοποῦ Eun. VS p.495
B.III conduct, escort, Il.1.390, Od.14.336, S.Tr. 571, etc.; freq. of Hermes and other gods, Od.11.626, A. Eu. 12, Supp. 219; ὁ πέμπων abs., of Hermes, S. Ph. 133 (cf.πομπός, πομπαῖος, etc.); of a ship, convey, carry, Od.8.556, cf. A.Supp. 136(lyr.); (lyr.), cf. Pi.P.4.203 ([voice] Pass.).2 πομπὴν π. conduct, or take part in, a procession, Hdt.5.56, Ar. Ec. 757, Th.6.56, Lys. 13.80, D.4.26, etc.; π. χορούς move in dancing procession, E.El. 434(lyr.); Παναθήναια π. Men. 494, Philostr. VA4.22 :—[voice] Pass., φαλλὸς Διονύσῳ πεμπόμενος carried in procession in his honour, Hdt.2.49, cf. Plu.Aem. 32, Demetr.12;τῆς πομπῆς ὅπως ἂν ὡς κάλλισταπεμφθῇ IG12.84.27
;χορὸς ὁ εἰς Δῆλον πεμπόμενος X. Mem.3.3.12
.IV send as a present, εἵματα, σῖτον, Od. 16.83,4.623; π. δῶρα, σκῦλα, ξένια, Hdt.7.106 ([voice] Act. and [voice] Pass.), S.Ph. 1429, X.Cyr.3.1.42.B [voice] Med., πέμπεσθαί τινα send for one, S.OC 602, ubiv. Sch.; τί χρῆμ' ἐπέμψω τὸν ἐμὸν ἐκ δόμων πόδα; E.Hec. 977. -
18 ποῖος
A of what kind? in Hom. commonly expressing surprise and anger, π. τὸν μῦθον ἔειπες what manner of speech hast thou spoken! Il.1.552, al.; , al.; simply,ποῖον ἔειπες 13.824
, Od.2.85, al.;ποῖον ἔρεξας Il.23.570
; ποῖοί κ' εἶτ' Ὀδυσῆϊ ἀμυνέμεν what sort would ye be to.. ! Od.21.195; in simple questions,ποίῃ.. νηΐ σε ναῦται ἤγαγον; 16.222
;κοίῃ χειρί; Hdt.4.155
, cf. A.Th. 304 (lyr.), etc.; ποῖος οὐ interrog., equiv. to every affirm., Hdt.7.21, S.OT 420, etc.2 freq. in Com. and Prose dialogue, used in repeating a word used by the former speaker, to express scornful surprise, Πρωτέως τάδ' ἐστὶ μέλαθρα. Answ.ποίου Πρωτέως; Ar.Th. 874
, cf. Ach.62, 157, 761, Nu. 367, Pl.Tht. 180b, Grg. 490e, Chrm. 174b: twice in Trag., S. Tr. 427, E.Hel. 567: with Art.,τὰν ποίαν σύριγγα; Theoc.5.5
: abbrev. ποῖ (q.v.).3 with the Art., when the question implies a Noun which is defined by the Art. or the context,τὸ π. εὑρὼν.. φάρμακον; A.Pr. 251
;τὰ π. τρύχη; μῶν ἐν οἷς..; Ar.Ach. 418
; λέγεις δὲ τὴν π. κατάστασιν ὀλιγαρχίαν; Answ. : freq. with the demonstr., ὁ ποῖος οὗτος Λάμαχος; Answ.ὁ δεινός, ὁ ταλαύρινος.. Ar.Ach. 963
, cf. Nu. 1270, Timocl.12.4 (corr. Elmsley): sts. the answer is given more generally, S.OT 120, 291, OC 1415, Ph. 1229: in Prose,τὸ π.; Pl.Sph. 220e
, etc.;τὸ π. δή; Id.Tht. 147d
, Phdr. 279a;τὰ π. ταῦτα; Id.Cra. 395d
, etc.;τῆς π. μερίδος γενέσθαι τὴν πόλιν ἐβούλετ' ἄν; D.18.64
: so also without the Art.,κοῖα ταῦτα λέγεις; Hdt.7.48
; π. Ἐρινὺν τήνδε..; what sort of Fury is this that..? A.Ag. 1119; π. ἐρεῖς τόδ' ἔπος; what sort of word is this that thou wilt speak? S.Ph. 1204 (lyr.), cf. 441, etc.4 ποῖός τις; making the question less definite,κοῖόν μέ τινα νομίζουσι Πέρσαι εἶναι; Hdt.3.34
, cf. S.OC 1163, X.HG4.1.6, etc.: with Art.,τὰ ποῖ' ἄττα; Id.Cyr.3.3.8
, cf. Pl.Sph. 240c.II like ὁποῖος, in indirect questions,διδάξω.. ποῖα χρὴ λέγειν A.Supp. 519
, cf. Pr. 196, S.Ph. 153 (lyr.), etc.; ; οὐκ οἶδα ὁποίᾳ τόλμῃ ἢ ποίοις λόγοις χρώμενος ἐρῶ ib. 414d;εἴρετο.. κοῖός τις δοκέοι ἀνὴρ εἶναι Hdt.3.34
; doubled,ποίαν χρὴ [γυναῖκα] ποίῳ ἀνδρὶ συνοῦσαν τίκτειν Pl.Tht. 149d
.IV simply, what, which? esp. of place or time,ποίης ἐξ εὔχεται εἶναι γαίης; Od.1.406
, cf. Pi.P.4.97;ἐν π. πόλει; Eup.23
D., cf. Alex.267.6;ἐκ ποίας πόλεως σὺ εἶ; LXX 2 Ki.15.2
, cf. 3 Ki.13.12, al., Act.Ap.23.34; ποίᾳ ἄλλῃ (sc. ὁδῷ); by what other way? Ar.Av. 1219 (hence κοίῃ metaph., how? Hdt.1.30); ποίου χρόνου; since what time? A.Ag. 278, cf. E.IA 815 (nisi leg. πόσον); ἀπὸ π. χρόνου; Ar.Av. 920
, UPZ65.7 (ii B.C.);ἀπὸ ποίου ἔτους PAmh.2.68.7
(i A.D.);ποίᾳ ἡμέρᾳ; Ev.Matt.24.42
, cf. Hyp.Epit.31, Arist.Cat. 5a20,22, SIG 826 Eii28 (Delph., ii B.C.), IG5(1).1390.113 (Andania, i B.C.), PUniv.Giss.20.18 (ii A.D.); φυλᾶς ἑλομένοις ἑκάστου ( = -ῳ) ποίας κε βέλλειτει ( ἧστινος ἂν βούληται, sc. εἶναι) IG9(2).517.20 (Larissa, iii B.C.);ποίας φυλῆς ἐστι LXXTo.5.8
; π., = quis, Gloss.V = πότερος, An.Ox.1.284. -
19 φρίσσω
Aφρίξω Gal.13.365
: [tense] aor.ἔφριξα Il.13.339
, etc.: [tense] pf.πέφρῑκα 11.383
, etc.; poet. part.πεφρίκοντες Pi.P.4.183
: [tense] plpf.ἐπεφρίκει Plu.2.781e
, Alciphr.1.1:—[voice] Med., [tense] aor. 1 ἐφριξάμην f.l. in Polyaen.4.6.7. [[pron. full] ῑ by nature, hence to be accented φρῖσσον in Hes.Sc. 171, (lyr.)]:— to be rough or uneven on the surface, bristle, φρίσσουσιν ἄρουραι (sc. σταχύεσσι) Il.23.599;φρίξας κάρπιμος στάχυς E.Supp.31
; of a line of battle,ἔφριξεν μάχη ἐγχείῃσιν Il.13.339
; , cf. 7.62; φρίξας εὐλόφῳ σφηκώματι, of the crest of a helmet, S.Fr. 341; of a tree,φρίσσουσα ζεφύροις Pl.Eleg.25
;φιάλα χρυσῷ πεφρικυῖα Pi.I.6(5).40
; χερσὶ δεξιωνύμοις ἔφριξεν αἰθήρ, of a crowd holding up their hands to vote, A.Supp. 608; of hair, mane, or bristles, bristle up, stand on end, μηδ' ὀρθαὶ φρίσσωσιν [τρίχες] Hes.Op. 540, cf. Arist.HA 560b8, Pr. 888a38;ἔφριξαν ἔθειραι Theoc. 25.244
; of foliage, φύλλα πεφρικότα, opp. κεκλιμένα, Thphr.HP3.9.4: c.acc. of respect, φρίξας εὖ λοφιήν having set up his bristly mane, Od.19.446;φ. τρίχας Hes.Sc. 391
; φ. νῶτον, αὐχένας, Il.13.473, Hes.Sc. 171; (lyr.); also πτεροῖσι νῶτα πεφρίκοντες bristling on their backs with feathers, Pi.P.4.183; .2 ἄσθματι φρίσσων πνοάς ruckling in his throat, of one just dying, dub.l. in Pi.N.10.74.3 of the rippling surface of smooth water (cf.φρίξ 1
),φ. θάλασσαι.. πνοιῇσι D.P.112
, cf. Alciphr.1.1; of breakers,ῥηγμῖνες φ. A.R.4.1575
, cf. Ael.NA7.33; also of rain,φρίσσοντες ὄμβροι Pi.P.4.81
, expld. by Sch. as φρίσσειν ποιοῦντες, cf.ὁπόταν.. φρίσσων Βορέας ἐπισπέρχῃ Id.Parth.2.18
.II freq. of a feeling of chill, shiver, shudder:1 of the effect of cold, shiver, Hes.Op. 512, Hp.Aff. 11, Arist.Pr. 963a33, 965a33; χωρὶς τοῦ φρῖξαι unless he catch a chill, Gal.10.803; of the teeth, chatter, D.H.Rh.10.9.2 of the effect of fear, shudder, S.El. 1408 (lyr.), Tr. 1044;πέφρικ' ἐγὼ μέν, αὖός εἰμι τῷ δέει Men.Epit. 480
;φ. γαῖα πόντος τε h.Hom.27.8
; ἅλω δὲ πολλὴν.. ἔφριζα δινήσαντος I shuddered when he swung the vast shield round, A.Th. 490; οὐ φρίττουσιν (sc. animals)ὡς φρίττουσιν οἱ ἄνθρωποι Phld.D.1.12
: c. acc., shudder at one,οἵ τέ σε πεφρίκασι Il.11.383
;πάντες δέ με πεφρίκασιν 24.775
, cf. Pi.O.7.38, S.Ant. 997, Ar.Nu. 1133;τῶν δημοτέων φ. τὸν ἥκιστον Herod.2.30
; ;πεφρικέναι τὸν θάνατον Phld.Mort. 39
;φρίττουσι τὴν σύντροφόν τε καὶ φίλην οἱ ἰχθύες θάλατταν Ael.NA9.57
: c. acc. et inf., πέφρικα.. Ἐρινὺν τελέσαι I tremble at the thought of her accomplishing.., A.Th. 720 (lyr.) (but not c. dat., for ἐρετμοῖσι φρίξουσι they shall shudder at the oars is f.l. for φρύξουσι in Orac. ap. Hdt.8.96): c. part., πέφρικα λεύσσων I shudder at seeing, A.Supp. 346;φ. σε δερκομένα Id.Pr. 540
(lyr.), cf. 695 (lyr.): c. inf., fear to do, D.21.135: c. Prep.,φ. πρὸς τοὺς πόνους Plu.2.8f
;φ. πρὸς τὴν ἀκοὴν τῆς Ῥωμαίων τέχνης Lib.Or.24.16
;φ. ὑπὲρ ὧν προσήκει παθεῖν D.51.9
.3 feel a holy thrill or awe at,ἐν ἱερῷ φ. ἅπαντα καὶ προσκυνεῖν Plu.2.26b
;τοὺς θεοὺς πέφρικα Jul.Or.7.212b
, al. -
20 ἐπορθιάζω
A set upright, ἐ. τὰ ὦτα prick the ears, v.l. in Ph.2.4 : but mostly of the voice, lift up at or over,ὀλολυγμὸν τῇδε λαμπάδι A.Ag. 29
; Ἐρινὺν τήνδε δώμασιν ib. 1120 : abs., ἐ. γόοις lift up the voice in wailing, Id.Pers. 1050(lyr.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπορθιάζω
- 1
- 2
См. также в других словарях:
Ἐρινῦν — Ἐρινύς the Erinys fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἐρινῦν — Ἐρινύς the Erinys fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Ἐρινύν — Ἐρινύ̱ν , Ἐρινύς the Erinys fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἐρινύν — ἐρινύ̱ν , Ἐρινύς the Erinys fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
επορθιάζω — ἐπορθιάζω (Α) 1. ορθώνω, ειδ. τεντώνω τ’ αφτιά μου («τὰ ὦτα ἀνεγερθέντα καὶ ἐπορθιασθέντα», Φίλ.) 2. υψώνω τη φωνή μου, σκούζω («ποίαν Ἐρινὺν τήνδε δώμασιν κέλει ἐπορθιάζειν;», Αισχύλ.) 3. θρηνώ δυνατά («ἐπορθίαζε νῡν γόοις», Αισχύλ.). [ΕΤΥΜΟΛ.… … Dictionary of Greek