-
1 όρνεις
-
2 ὄρνεις
-
3 ορνις
ὅ и ἥ ( в двухсложных формах ῐ и ῑ, в трехсложных - ῑ)(gen. ὄρνῑθος - дор. ὄρνῑχος, dat. ὄρνιτι, acc. ὄρνῑθα и ὄρνιν - дор. ὄρνιχα; pl.: ὄρνῑθες и ὄρνεις - дор. ὄρνιχες, gen. ὄρνεων - дор. ὀρνίχων, dat. ὄρνισι - дор. ὄρνιξιν и ὀρνίχεσσι, acc. ὄρνιθας, ὄρνεις и ὄρνις)
1) птицаὄ. αἰγυπιός Hom. — коршун;
κύκνος ὄ. Eur. — лебедь;ὀρνίθων γάλα Luc. — птичье молоко, т.е. небывалое счастье;Μοισᾶν ὄρνιχες Theocr., — птицы Муз, т.е. поэты;2) (= οἰωνός См. οιωνος) вещая птицаδεξιὸς ὄ. Hom. — птица, предвещающая успех;
ἀριστερὸς ὄ. Hom. — зловещая птица3) знамение, предзнаменование, примета -
4 ὄρνις
ὄρνις, ὁ u. ἡ (ΟΡ), ὄρνῑϑος, dor. ὄρνῑχος, acc. ὄρνῑϑα u. ὄρνιν, plur. ὄρνῑϑες u. ὄρνεις u. s. w., auch ὄρνῑς, S. Emp. adv. phys. 1, 3 u. A., s. Schaef. zu Greg. Car. p. 476; vgl. über Geschlecht u. Deklination des Wortes Ath. IX, 373 f – der Vogel, sowohl der wilde, Raubvogel, als der zahme, Hausvogel, bes. Huhn; Hom. u. Folgde; Soph. vrbdt ὄρνις ἀηδών, Ai. 617; bes. ein Vogel, der, von den Göttern gesendet, ein Vorzeichen der Zukunft giebt, ὡς οὖν εἴδονϑ', ὅτ' ἄρ' ἐκ Διὸς ἤλυϑεν ὄρνις, Il. 8, 251, vgl. 13, 200; ἃς ἄρα οἱ εἰπόντι ἐπέπτατο δεξιὸς ὄρνις, αἰετός, 13, 821; Od. 15, 160, vgl. 20, 242; Hes. O. 830; übh. Vorzeichen, verhängnißvolle Vorbedeutung, auch wenn sie nicht aus dem Vogelfluge entnommen ist, μ ηδέ μοι αὐτὴ ὄρνις ἐνὶ μεγάροισι κακὸς πέλευ, Il. 24, 219; vgl. Aesch. frg. 83, ὄρνιϑα δ' οὐ ποιῶ σε τῆς ἐμῆς ὁδοῠ, der auch χρηστήριοι ὄρνιϑες erwähnt, Aesch. Spt. 26; vgl. μόρσιμ' ἀπ' ὀρνίϑων ὁδίων Ag. 152 u. φεῦ τοῠ ξυναλλάσσοντος ὄρνιϑος βροτοῖς δίκαιον ἄνδρα τοῖσι δυσσεβεστέροις Spt. 579, über die Bestimmung, das Geschick (vgl. Soph. O. R. 52); u. von Raubvögeln, wie οἰωνός, denen die unbestatteten Leichen zum Fraße dienen, ἐπιχωρίοις ὄρνισι δεῖπνον οὐκ ἀναίνομαι πέλειν, Suppl. 782; οὐδ' ὄρνις εὐσήμους ἀποῤῥοιβδεῖ βοάς, Soph. O. R. 1008; ὄρνιϑα τόνδ' αἴσιον ποιούμεϑα, Eur. I. A. 607; οἰωνίσματ' ὀρνίϑων μαϑών, Phoen. 846; für ein Vogelzeichen braucht es auch Ar. Av. 719 ff., wo er komisch Alles aufzählt, was als Vorbedeutung galt, ὄρνιν τε νομίζετε πάνϑ' ὅσαπερ περὶ μαντείας διακρίνει· φήμη γ' ὑμῖν ὄρνις ἐστίν, πταρμόν τ' ὄρνιϑα καλεῖτε, ξύμβολον ὄρνιν, φωνὴν ὄρνιν ff., woraus man wenigstens auf den häufigen Gebrauch dieses Wortes in dieser Bdtg schließen kann; διὰ ὀρνίϑων ποιουμένην ζήτησιν τοῦ μέλλοντος, Plat. Phaedr. 244 c; οἷς πιστεύοντες ὥςπερ μάντεις ὄρνισιν, Phil. 67 a; Sp., wie Plut. Fab. Max. 19, χρησάμενος ὄρνισιν οὐκ αἰσίοις, ἀπετράπη. – Der plur. steht zuweilen für den Vogelmarkt, vgl. Pors. Ar. Av. 13; εἰς τοὺς ὄρνεις εἰςιών, Dem. 19, 245. – Μουσῶν ὄρνιϑες, Musenvögel, Dichter, Kießl. Theocr. 7, 47. – Sprichwörtlich ὀρνίϑων γάλα, Vogelmilch, von glücklichen Menschen, die in Allem über Erwarten Glück haben, denen sogar die Vögel Milch geben, wie es bei uns etwa heißt »wem das Glück wohl will, dem kalbt der Ochs«. – [Ι ist lang in den zweisylbigen Casus Il. 12, 218. 24, 219; bei den Tragg. gew. kurz; bei Ar. lang, obgleich sich Av. 16. 270. 287. 335 auch ὄρνις u. ὄρνιν mit kurzem ι findet; spätere Epiker haben es gewöhnlich kurz. Die Gramm. nennen die Länge attischen Gebrauch, vgl. Draco p. 71, 7; E. M. 632, 33.]
-
5 ὄρνις
ὄρνις, ιθος, ὁ and ἡ (Hom.+; pap; 3 Km 5:3 [Swete 4:23; s. Thackeray p. 152f]; SibOr 2, 208 [ὄρνεις]; Philo; Jos., Bell. 2, 289 [ὄρνεις], C. Ap. I, 203f [τὸν ὄρνιθα], Ant. 18, 185 [τὸν ὄρνιν]; Tat.) gener. ‘bird’, specif. ‘cock’ or ‘hen’ (Aeschyl.; X., An. 4, 5, 25; Polyb. 12, 26, 1 al.; TAM II/1, 245, 8; pap); in NT only fem. hen. The action of the mother bird or specif. of the hen as a symbol of protecting care Mt 23:37; Lk 13:34.—D’Arcy Thompson, A Glossary of Greek Birds ’36; AParmelee, All the Birds of the Bible ’69. B. 175. DELG. M-M. -
6 νοσσάς
νοσσάς, άδος, ἡ, junge Henne, νοσσάδες ὄρνεις, Panyasis bei Ath. IX, 172 c.
-
7 ῥοιζέω
ῥοιζέω, rauschen, saufen, schwirren, pfeifen; Il. 10, 502, Hes. Th. 835 hat dazu, wie von ῥοίζω, die Iterativform ῥοίζεσκε gebildet; von der Schlange, zischen, Ap. Rh. 4, 129; Lycophr. 217; Opp. ἑὸν νόμον ἐῤῥοίζησε, Hal. 1, 563; – auch = mit Heftigkeit so bewegen, daß es rauscht, Sp., wie Luc.; οἱ ἀέρια ῥοιζοῠντες ὄρνεις, die durch die Luft rauschenden Vögel, amor. 22; τὸ ῥοιζο ύμενον, das mit rauschender Schnelligkeit Bewegte, Nicomach.; Lycophr. 1426.
-
8 διακραζω
-
9 εκσοβεω
1) выпугивать, пугая выгонять(τὰς ὄρνεις Men.)
2) вспугивать(πτῶκας Anth.)
3) перен. прогонять, удалять(τὸ ἀκόλαστον Plut.; νόον ἐκ στέρνων Anth.)
-
10 μακραυχενος
-
11 ομοιοβιος
-
12 ροιζεω
1) свистетьῥοίζησεν πιφαύσκων Διομήδεϊ Hom. — (Одиссей) свистом подал знак Диомеду
2) ( о змее) шипеть Hes.3) ( о птице) рассекать (воздух) со свистомοἱ ἀέρια ῥοιζοῦντες ὄρνεις Luc. — со свистом проносящиеся по воздуху птицы;
ῥοιζεῖσθαι δι΄ αἰθέρος Anth. — с шумом взвиться на воздух -
13 σοβεω
1) гнать, погонять(αἰπόλιον τῇ ῥάβδῳ Luc.)
2) распугивать, разгонять, отгонять(τὰς ὄρνεις Men.)
3) стирать, сметать, счищать(τέν κόνιν Xen.)
4) встряхивать, трясти(τὸν κάλαμον Arst.)
5) быстро двигать, кружить(πόδα ἐν κύκλῳ Arph.)
6) возбуждатьσεσοβημένος πρὸς δόξαν Plut. — горящий жаждой славы;
περὴ ὀργέν σεσοβημένος Sext. — распаленный гневом7) гордо проноситься, важно проходить(διὰ τῆς ἀγορᾶς Dem.; ἐν ὄχλῳ δορυφόρων Plut.)
8) мчаться, спешить(ἐς Ἄργος Luc.)
-
14 κατατείνω
A : [tense] aor. - έτεινα (v. infr.):—stretch, draw tight,κατὰ δ' ἡνία τεῖνεν ὀπίσσω Il.3.261
, 311;κ. χαλινούς Hdt.4.72
; κ. τὰ ὅπλα draw the cables taut, Id.7.36;τὰ νεῦρα εἰς τὸ ἐξόπισθεν κ. Pl.Ti. 84e
.2 stretch for the purpose of setting a bone, Hp.Fract. 15:—also [voice] Med., ib.5:—[voice] Pass., μῦς κατατεταμένος ib.8.3 rack, torture, , cf. Ael. Fr. 176;κατατείνειν ταῖς κολάσεσι Id.Fr. 279
: metaph.,κ. τὴν ψυχήν Id.Fr.60
;κατέτεινέ με διηγούμενος Lib.Decl.33.25
;κατατείνεσθαι ὑπὸ ποδάγρας Phylarch.40
J., cf. AP11.128 (Poll.).4 stretch out or draw in a straight line, κατέτεινε σχοινοτενέας ὑποδέξας διώρυχας, i.e. he marked out the ditches by drawing straight lines, Hdt.1.189; δόλιχον κ. τοῦ λόγου make a very long speech, Pl.Prt. 329b; μακρὸν λόγον, πολλοὺς καὶ μακροὺς ἐλέγχους, Phlp.in APr.262.10, in APo.243.19;φεύγουσι κατατείναντες τὴν κέρκον Arist.HA 629b35
:—[voice] Pass., extend throughout, Id.PA 650a29.5 [voice] Pass., to be tightly bound,ὑπὸ δεσμοῦ Plu.Luc.24
.6 stretch on the ground, lay at full length, [ὁ ἐλέφας] τοὺς φοίνικας κ. ἐπὶ τῆς γῆς Arist.HA 610a24
;κ. τινὰς ἐπὶ τοὔδαφος Plu. Publ.6
:—[voice] Pass., to be extended over a space, ; πρὸς γῆν πᾶν τὸ σῶμα ib. 92a;σκέλη ἐπὶ τῇ γῇ -τεταμένα Arist.IA 713a19
.7 metaph., strain, exert,κ. τὴν ῥώμην ὅλην Plb.21.34.7
(s. v.l.):—[voice] Pass., to be strained, μᾶλλον, ἧττον-τείνεσθαι, Pl.Ti. 63c, λόγοι κατατεινόμενοι words of hot contention, E.Hec. 130 (anap.);δρόμημα συνεχῶς -τεταμένον Arist.HA 629b19
; κ. τῷ προσώπῳ strain with the muscles of one's face, Plu.Ant.77; cf. infr. 11.2.II intr., extend or run straight towards,τάφρον -τείνουσαν ἐκ τῶν Ταυρικῶν ὀρέων ἐς τὴν Μαιῆτιν λίμνην Hdt.4.3
, cf. 9.15; γῆ κ. πρὸς ἑσπέρην ἐπὶ ποταμὸν Ἀγγίτην it stretches westward up to.., Id.7.113, cf. 4.19, X.HG4.4.7: abs., extend,ταύτῃ κ. Hdt.8.31
.b extend downwards, Plu.2.566d.2 strive earnestly, be vehement, E.IA 336;ἰσχυρῶς κ. X.An.2.5.30
; opp. χαλάω, Pl.R. 329c; κ. ἡ ὀδύνη v.l. for κατακτείνειε in Hp.Fract.43, cf. Gal.6.311: freq. in [tense] aor. part. with adverb. sense, with all one's force or might,κατατείνας ἐρῶ Pl.R. 358d
, cf. 367b;ὁ λέων τρέχει κ. Arist.HA 629b18
;ᾠχόμην κ. Luc.Lex.3
;ὄρνεις κατατείνασαι ἐκπτήσονται Id.Sat.35
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατατείνω
-
15 κατοικητήριος
A = κατοικίδιος, ὄρνεις Sor.1.51.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατοικητήριος
-
16 κατοικίδιος
A living in or about a house, domestic,μῦς Theopomp.Hist.258
(a); [ σκύλαξ] Nic.Dam.56 J.; ὄρνεις Gp.l.c., 2.35.5; ; οἱ κ. stay-at-home historians, Luc.Hist.Conscr.37;κ.βίος Ph.2.378
, D.S. 3.53; κ. κατατάσιες domestic means or methods of extension, Hp. Art.78; τὰ κ. τῶν ἔργων household duties, Hierocl.p.62 A.; κατοικίδιοι (sc. θεοί), οἱ, = Lat. Penates, Gloss.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατοικίδιος
-
17 νομάς
A roaming about for pasture: pastoral tribes,Choeril.
3, Hdt.1.15, 125, 4.187,7.85, Arist.Pol. 1256a31;στρατηγὸς νομάδων OGI616.3
([place name] Arabia);ν. Σκύθαι Pi.Fr. 105
, A. Pr. 709; ; of the Cyclopes, E.Cyc. 120.2 metaph., of a prostitute, Ph.2.327.3 pr. n., Numidian, Plb.1.19.3,al.: hence guinea-fowl,Ptol.Euerg.
2 (a) J.; νομάς alone, Artem. ap. Ath.14.663e; ν. λίθος Numidian marble, Luc.Hipp. 6.II fem. Adj. roaming, grazing, ;ἔλαφος Id.Fr.89
;ἐπ' ἀκταῖς νομάδα.. ἁλιάετον E.Fr. 636
; δάμαλις ν. calf of the pastures, i.e. fatted, LXX 1 Ki.28.24; ν. περιστεραί wild doves, Gal.6.435, cf. 12.302; of Oedipus exposed, turned adrift on Cithaeron, S.OT 1350 (lyr.); of irrigation-channels, (unless distributing, cf. νέμω).3 ν. τράπεζα game diet, Him.Or.25.3.4 νομάσιν αὐγαῖς is dub.l. in Tim.Pers.89. -
18 Φασιανός
Φᾱσιᾱνός, όν,A from the river Phasis (v. Φᾶσις):—ὁ φ. (sc. ὄρνις), the Phasian bird, pheasant, Phasianus colchicus, Mnesim.9, Ar.Nu. 109 (where some took it for a Phasian horse, cf. Sch.ad loc., Ath.9.387a, and cf. Φασιανοὶ ἵπποι, Φασιανικοὶ δὲ ὄρνεις Hdn.Gr.post Phryn. p.459 Lobeck), Arist.HA 557a12, 633b2, Thphr.Fr. 180, Ptol.Euerg. 2 (b) J., Edict.Diocl.4.17 (Aeg.);Φ. ὄρνιθες Callix.2
, cf. Ath.14.654c, etc.:—also [full] φασιανικός, Ar.Av.68 (with a play on συκοφαντικός, as [full] φασιανὸς ἀνήρ represents συκοφάντης in Id.Ach. 726), Paul.Aeg.1.83;Φ. ὄρνιθες Poll.6.52
;Φ. στέαρ Aët.5.118
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > Φασιανός
-
19 ἐκσοβέω
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐκσοβέω
-
20 ὄρνις
ὄρνις, ὁ, also ἡ Il.9.323, 14.290, al., freq. in [dialect] Att., cf. 111 ; gen. ὄρνῑθος; acc. sg. ὄρνῑθα and ὄρνιν, neither in Hom.: pl., nom. and acc. ὄρνῑθες, -θας, but in acc. also ὄρνεις or ὄρνῑς (S.OT 966, E.Hipp. 1059, Ar.Av. 717, 1250, 1610, D.19.245, etc.):—also [full] ὄρνιξ, PCair.Zen.375.1 (iii B. C.), v.l. in Ev.Luc.13.34, called [dialect] Ion. and [dialect] Dor. by Phot. (but ὄρνις nom. in Alcm. 26.4); acc.Aὄρνῑχα Pi.O.2.88
; gen.ὄρνῑχος Id.I. 6(5).53
: nom. pl.ὄρνῑχες B.5.22
, Theoc.7.47; gen. pl.ὀρνίχων Alcm. 67
, Abh.Berl.Akad.1925(5).33 (Cyrene, iv B. C.) ; dat. ὄρνιξι, ὀρνίχεσσι, Pi.P.5.112,4.190 ( ὄρνιξι also in PLond.1.131r. 125, al. (i A. D.)): on the gender and declens., v. Ath.9.373 sq. (Cf. ὄρν-εον, Goth.ara, gen. arins 'eagle', etc.) [In the trisyll. cases [pron. full] ῑ always: Hom. has ὄρνῑς in Il.9.323,12.218, but ὄρνῐς ib.24.219 ; and later [dialect] Ep. use both ὄρνῑς and ὄρνῐς: in Trag. both quantities are found, ὄρνῐς in A. Fr.304.3 ([etym.] - ῐν), S.Ant. 1021, El. 149 (lyr.), Fr. 654, E.HF72, and so Philem.79.10 ; but , and always in Ar. (Av. 103, al.), for in ib. 168, the words τίς ὄρνῐς οὗτος; are borrowed from Sophocles; ὄρνῑς is said to be [dialect] Att., EM632.8.]I bird, including birds of prey and domestic fowls, Hom., etc.; applied to ostriches, X. An.1.2.7 : freq. added to the specific names,ὄρνισιν ἐοικότες αἰγυπιοῖσιν Il.7.59
;λάρῳ ὄρνιθι ἐοικώς Od.5.51
; ὄ. ἀηδών, πέρδιξ, S.Aj. 629,Fr. 323 ; ὄ. ἁλκυών, ὄ. κύκνος, E.IT 1089 (lyr.), Hel.19.II like οἰωνός, bird of omen, from the flight or cries of which the augur divined, Hes.Op. 828 ; δεξιός, ἀριστερὸς ὄρνις, Il.13.821, Od.20.242, al. ;χρηστηρίους ὄρνιθας A.Th.26
, cf.Ag. 112, 157 (both lyr.);ὄ. αἴσιος S.OT52
, cf. Plu.Fab.19, Gal.12.314 ;ὀρνίθων οἰωνίσματα E.Ph. 839
.2 metaph., omen taken from the flight or cries of birds, Il.10.277, al.: generally, omen, presage, without direct reference to birds, 24.219, Pi.P.4.19 ; , cf. E.IA 988, Ar.Pl.63, Av. 719 sqq.; v. ὅδιος.III in [dialect] Att. ὄρνις, ὁ, is mostly, cock, S.El.18 ;κοκκυβόας ὄ. Id.Fr. 791
, cf. Ar.V. 815 ; ὄρνις, ἡ, hen, Men.167, 168, PCair.Zen. 266 (iii B. C., pl.); ἀλέκτορα καὶ ὄρνιθα τελέαν cock and hen, TAM2(1).245.8 ([place name] Lycia); in full,ὄ. ἐνοίκιος A.Eu. 866
;θήλεια ὄ. S.Fr. 477
; πότερον ὄ. ἢ ταὧς; Ar.Av. 102 (with play on this signf. and signf. I) ; ὁ ὄρνιξ ὁ σιτευτός fatted fowl, PCair.Zen.375.1 ;ὀρνίθων φοινικολόφων Theoc.22.72
, cf. 24.64, Mosch.3.49 ;ὄ. οἰκίης Babr.17.1
; also, goose, Id.123.1.IV in pl. sts., bird-market, D.19.245 ; cf.ὄρνεον 11
.V Μοισᾶν ὄρνιχες song-birds, i.e. poets, Theoc.7.47.VI Provs.:διώκει παῖς ποτανὸν ὄρνιν A.Ag. 394
(lyr.) ;ὄ. ὥς τις ἐκ χερῶν ἄφαντος E.Hipp. 828
; ὀρνίθων γάλα 'pigeon's milk', i.e. any marvellous dainty or good fortune, Ar. V. 508,Av. 1673, Mnesim.9, Men.936 ; but white of egg,Anaxag.
22 ; also a plant, v. ὀρνιθόγαλον.VII a constellation, later Cygnus, Eudox. ap. Hipparch.1.2.16, Arat.275, Ptol.Tetr. 26.
- 1
- 2
См. также в других словарях:
ὄρνεις — ὄρνις ara masc/fem acc pl (attic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
APOLLO — I. APOLLO Monachus in Thebaide, qui annis 40. moracus est in solitudine, parvulam in monte vicina speluncam habens, sed pro miraculorum multitudine brevieffectus insignis, plurimorum Praeses exstitir monachorum. Sozom. l. 8. c. 1. II. APOLLO pro… … Hofmann J. Lexicon universale
ORNITHOMANTIA — Graecis dicta fuit, ex avibus praesagia desumendi ars: Has enim Deorum ministras, ab iisdem hominibus obici, ut futura ex illis discerent, veteri superstitione creditum. Ovid. Fastor. l. 1. v. 447. Nam Diis ut proxima quaeque, Nunc pennâ veras,… … Hofmann J. Lexicon universale
PLUMATUM Babylonicum — apud Publ. Syrum, ubi de pavone ait, Plumato amictus aureo Babylonico, quibusdam idem est cum purpureo. Quia in Periplo Arrianus purpurae meminit, ex Apologo Babylonis urbe, ad Euphratis ostium. Et τὸν Βαβυλώνιον κόκκον laudat Philostratus, Ep.… … Hofmann J. Lexicon universale
εκσοβώ — ἐκσοβῶ ( έω) (Α) 1. εκφοβίζω, διώχνω («αὕτη ποτ ἐξεσόβησε τὰς ὄρνεις μόλις», Μέν.) 2. εκτινάσσω, τινάζω («ἐκσοβεῑ τὴν κόνιν», Πολύδ.) … Dictionary of Greek
κατοικίδιος — α, ο (ΑΜ κατοικίδιος, ον, Α ποιητ. θηλ. κατοικάς, Μ θηλ. και α) (για ζώα) αυτός που διαμένει στο σπίτι, αυτός που ζει κοντά στον άνθρωπο (α. «η γάτα είναι κατοικίδιο ζώο» β. «κατοικίδιαι ὄρνεις», Γεωπ.) αρχ. 1. (για φυτά) αυτός που καλλιεργείται… … Dictionary of Greek
ράφοι — οἱ, Α (κατά τον Ησύχ.) «ὄρνεις τινές». [ΕΤΥΜΟΛ. Άγνωστης ετυμολ.] … Dictionary of Greek
σκορπίζω — ΝΑ, και σκροπίζω Ν 1. διαλύω ένα σύνολο στα μέρη που τό συγκροτούν και τά πετώ εδώ και εκεί, σκορπώ, διασκορπίζω, διασπείρω (α. «να μάσω τα μπουλούκια μου που τά χω σκορπισμένα», δημ. τραγούδι β. «τοὺς δ ὄρνεις ἐπιστάντας τὰ μὲν ἐσθίειν τὰ δὲ… … Dictionary of Greek
όρνιθα — Το θηλυκό του πετεινού. Πουλί του γένους αλέκτωρ (gallus), της οικογένειας των φασιανιδών. Βλ. λ. πετεινός. * * * η (ΑΜ ὄρνις, ιθος, δωρ. και ιων. τ. ὄρνιξ, ιχος, κρητ. τ. ὄννις, ὁ, ἡ) (το αρσ. πληθ. ως κύριο όν.) οι Όρνιθες τίτλος μιας από τις… … Dictionary of Greek