-
1 επείγει
-
2 ἐπείγει
-
3 επείγω
(тк ενεστ. и μετ χ.) αμετ.1) быть спешным, срочным, неотложным, безотлагательным;επείγει η ώρα — или ο καιρός επείγει — время не терпит;
επείγει η λήψη απόφασης — нужно срочно принять решение;
τό πράγμα επείγει — дело не терпит отлагательства;
2) απρόσ. крайне необходимо;επείγει να εγχειρηθεί ο ασθενής — больному нужна срочная операция;
δεν επείγει — не к спеху;
επείγομαι — спешить, торопиться;
επείγομαι να προφτάσω το τραίνο — спешить на поезд
-
4 ἐπείγω
ἐπείγω, nach Buttm. Lexil. I p. 275 kein Compositum, u. so auch im augm. behandelt, welches bei Hom. stets fehlt; drängen, drücken; ὀλίγον μιν ἄχϑος ἐπείγει, eine geringe Last drückt ihn, Il. 12, 452; ἐπείγει γάρ με τοὐκ ϑεοῦ παρόν Soph. O. C. 1537; πόνος ἄλλος ἔπειγεν, eine andere Mühe, Sorge drängte, Od. 11, 54; so öfter ohne Casus, ἀναγκαίη γὰρ ἐπείγει, die Noth drängt, Il. 6, 86 Od. 19, 73; γῆρας Il. 23, 623. Auch κεμάδ' ἠὲ λαγωόν, verfolgen, Il. 10, 361, wie pass. βελέεσσιν ἐπείγετο, er wurde von Geschossen verfolgt; οὐδεὶς γὰρ ἡμᾶς ἐπείγων διώκει, bedrängend, Plat. Legg. X, 887 d. Bei Sp. ἐπείγει oft geradezu = es ist nothwendig, Longin. 43, 6; τὰ ἐπείγοντα, das Nothwendige, Sext. Emp. adv. mus. 6; Plut. Sert. 3; τῆς ὥρας ἐπειγούσης, da die Zeit drängte, Consol. ad Apoll. p. 335, wie τῶν ἀρχαιρεσιῶν Marc. 24. – Vom Winde, οὖρος, ἲς ἀνέμου, der das Schiff forttreibt, Od. 12, 167 Il. 15, 382; οὐκέτ' ἐρετμὰ προήκεα χερσὶν ἔπειγον, sie setzten die Ruder nicht mehr in Bewegung, Od. 12, 205. – Dah. übh. betreiben, beschleunigen, ὦνον Od. 15, 445; τὸν οἴκαδ' ἤπειγον στόλον Soph. Phil. 497; τὴν ὁδοιπορίαν Hdn. 4, 1, 4; im med., γάμον ἐπείγεσϑαι, die Heirath für sich betreiben, Od. 1, 97. 19, 142. – Im pass. sich antreiben, eilen, absol. u. c. inf., Il. 2, 354; ὄρνυϑι τοῦτον· ἐπειγέσϑω δὲ καὶ αὐτός 6, 363; Od. 5, 409; oft im partic. ἐπειγόμενος, eilig, schnell, z. B. ἄνεμοι Il. 5, 501; adverb., ψυχὴ – ἔσσυτ' ἐπειγομένη 14, 519; δρῦς τάμον ἐπειγόμενοι, sie fällten sie eilig, 23, 119, vgl. 5, 902. Aber πρὸς ἠέλιον κεφαλὴν τρέπε δῦναι ἐπειγόμενος, sich sehnend, daß sie untergehe, Od. 13, 30, wie ἐπείγετο ὅττι τάχιστα ἐκτελέσαι, er wünschte zu vollenden, Hes. Se. 21; häufiger ὁδοῖο ἐπειγόμενος, sich nach der Fahrt sehnend, Od. 1, 309. 315. 13, 284; Ἄρηος ἐπειγόμενος, nach dem Kampfe sich sehnend, Il. 19, 142; eigtl. überall = sich beeilend in Beziehung auf Etwas, wie Il. 23, 437. 496 ἐπειγόμενος περὶ νίκης zeigt. – So auch Folgde, ὧραι ἐπειγόμεναι Pind. N. 3, 34, vgl. P. 9, 69; νυκτὸς ἅρμ' ἐπείγεται Aesch. Ch. 649; οὔκουν ἐπείξῃ δεσμὰ τῷδε περιβαλεῖν; Prom. 52; χωρεῖτ', ἐπειγώμεσϑα Eur. Or. 1258; δεῠρ' ἐπείγονται ξιφήρεις Ion 1258; Ar. Eccl 43. Prosa, absol. u. mit inf., Thuc. 2, 81. 4, 4 u. öfter; τὴν παρασκευὴν ἐπειγόμενοι, τὸν πλοῦν, beschleunigend, 3, 2. 8, 9; οἱ ἐπειγόμενοι, die Eilenden, im Ggstz von εὖ βουλευόμενοι, Antiph. 5, 94; οὕτω σφόδρ' ἠπείχϑησαν Isocr. 4, 87; ἐπειχϑῆναι, im Ggstz von ἐπισχεῖν, ibd. 175; ἠπείγετο τιμωρήσασϑαι Aesch. 1, 145; ἠπείγετο οἴκαδε Plat. Theaet. 112 c; ὡς τοῦτο οὐδὲ ἐπεικτέον Legg. III, 787 e; mit dem partic., ἢν μὴ ἐπειχϑῇς ναυμαχίην ποιεύμενος Her. 8, 68. – Das act. in intrans. Bdtg steht Pind. Ol. 8, 47: Ξάνϑον ἤπειγεν, nach dem Xanthus, wie Soph. El. 1429 ᾗ νοεῖς ἔπειγε νῦν, eile dahin; vgl. Eur. Or. 288; Ar. Th. 473; ἐς λόχον Orph. Arg. 1029. S. κατεπείγω.
-
5 ἐπείγω
Aἤπειγον Pi.O.8.47
, S.Ph. 499, [dialect] Ep.Ἔπειγον Od.12.205
: [tense] aor.ἤπειξα Hp.Ep. 17
, Plu.Pomp.21, etc.:—[voice] Med. and [voice] Pass., Hom. (v. infr.), etc.: [tense] fut. [voice] Med.ἐπείξομαι A.Pr.52
: [tense] aor.ἠπείχθην Th.1.80
, Pl.Lg. 887c: [tense] pf.ἤπειγμαι J.BJ1.8.7
, Aristid.Or.17(15).9, Gal.6.177: the compd. κατ-επείγω is more freq. in [dialect] Att. Prose:—press by weight, ὀλίγον τέ μιν ἄχθος ἐπείγει the weight presses lightly on him, Il.12.452:— [voice] Pass., to be weighed down,ἐπείγετο γὰρ βελέεσσι 5.622
;θάμνοι.. ἐπειγόμενοι πυρὸς ὁρμῇ
overpowered,11.157
, cf. 21.362.2 press hard (in pursuit),ἀναγκαίη γὰρ ἐπείγει 6.85
, Od.19.73: c.acc.,δύω κύνε.. κεμάδ' ἠὲ λαγωὸν ἐπείγετον Il.10.361
:—in a current phrase, .II drive on, urge forward,ἐρετμὰ.. χερσὶν ἔπειγον Od.12.205
; freq. of a fair wind,ἔπειγε γὰρ οὖρος 12.167
;ὁππότ' ἐπείγῃ ἲς ἀνέμου Il.15.382
; (anap.).III generally, urge on, hasten,ἐπείγετε δ' ὦνον Od.15.445
; τὸν οἴκαδ' ἤπειγον στόλον urged the homeward course, S.Ph. 499;ἐ. τινά Id.OC 1540
:—[voice] Pass., of a ship,ἐπείγετο χέρσ' ἐπετάων Od. 13.115
;Διὸς οὔρῳ 15.297
, cf. E.IT 1393, Th.3.49; of persons, θορύβοις ἠπειγμένος J.l.c.2 [voice] Med., urge on for oneself, ; so τὴν παρασκευήν, τὸν πλοῦν ἐπείγεσθαι, Th.3.2,4.5, al.: abs., ἐπειγομένων ἀνέμων by the force of winds, Il.5.501; ὀπὸς γάλα.. ἐπειγόμενος συνέπηξεν the fig-juice by its power curdles the milk, ib. 902.3 [voice] Pass., hurry oneself, haste to do, c. inf.,μή τις.. ἐπειγέσθω οἶκόνδε νέεσθαι Il.2.354
, cf. Hes.Sc.21, Hdt.8.68. γ, Th.8.46, etc.: abs., make haste,ἐπειγέσθω δὲ καὶ αὐτός Il.6.363
;ὧραι ἐπειγόμεναι Pi.N.4.34
; .ζ; δρόμῳ ἐπείγεσθαι Id.6.112
;νυκτὸς ἅρμ' ἐπείγεται A.Ch. 660
; ;ὥσπερ τι δεινὸν ἀγγελῶν ἐ. Ar.Ach. 1070
; , cf. Th.8.82;ἐπείγεσθαι ἐπὶ.. Hdt.4.135
; ἐς πύλας, πρὸς τὴν γέφυραν, E.Ph. 1171, Th.6.101;ἠπείγετο οἴκαδε Pl.Tht. 142c
, etc.: in Hom. mostly in part., like an Adv. with Verbs, ἐπειγομένη ἀφικάνει in eager haste she comes, Il. 6.388;ψυχὴ.. ἔσσυτ' ἐπειγομένη 14.519
;τάμνον ἐπειγόμενοι 23.119
, etc.; so in [dialect] Att.,εἴσω ᾔει ἐπειγόμενος Pl.Prt. 310b
.b [voice] Pass., also, to be eager for a thing, esp. in part.: c. inf., πρὸς ἠέλιον κεφαλὴν τρέπε.. δῦναι ἐπειγόμενος eager for its setting, Od.13.30, cf. A. Pr.52: c. gen., ἐπειγόμενός περ ὁδοῖο longing for the journey, Od.1.309, etc.; ἐ. περ Ἄρηος eager for the fray, Il.19.142;ἐ. περὶ νίκης 23.437
, 496.2 to be pressing, urgent,ἐν ταῖς ἐπειγούσαις χρείαις Ph.Bel.56.47
; τὰ ἐπείγοντα pressing matters, Plu. Sert.3, Aristid.1.119 J., cf. BGU1141.4 (i B.C.), etc.;χρείαν τινὰ ἐπείγειν λέγων App.Mith.79
; τῆς ὥρας -ούσης since time was pressing, Plu.2.108f;τῶν ἀρχαιρεσίων ἐπειγόντων Id.Marc.24
.3 impers., οὐκ ἐπείγει διαριθμεῖν there's no pressing need to count, Longin.43.6: part. abs., the need being urgent,Aristid.
Or.36(48).10. -
6 επειγω
1) давить (своей тяжестью), жать2) перен. тяготить, угнетать(χαλεπὸν γῆρας ἐπείγει Hom.)
3) перен. подавлять, поражатьθάμνοι ἐπειγόμενοι πυρὸς ὁρμῇ Hom. — кусты, пожираемые бушующим огнем;
ἐπείγετο βελέεσσιν Hom. — (Эант) был осыпаем стрелами4) теснить, преследовать, гнать(λαγωόν Hom.)
οὐδεὴς ἡμᾶς ἐπείγων διώκει Plat. — никто за нами не гонится;τὰ ἐπείγοντα Plut., Sext. — насущные вопросы, неотложные дела5) приводить в движение, двигать(ἐρετμὰ χερσίν Hom.)
ἔπειγε οὖρος ἀπήμων Hom. — дул попутный ветер;κλύδωνι ἐπείγεσθαι Eur. — быть подхваченным волнами (течением);med. — взбалтывать, взбивать (γάλα λευκόν Hom.)6) погонять, торопить, ускорять(ὦνον ὁδαίων, med. γάμον Hom.; τὸν οἴκαδε στόλον Soph.; med. παρασκευήν Thuc.)
τῆς ὥρας ἐπειγούσης Plut. — так как настала пора7) преимущ. med. pass. торопиться, устремляться, спешить(ἐπί τινα и τι Her., Plut., εἴς и πρός τινα и τι Eur., Plut.; οἴκαδε Plat.)
ᾗ νοεῖς ἔπειγε Soph. — поспеши (туда), куда собираешься;ἐπείγεσθαι Ἄρηος Hom. — рваться в бой;ἐπειγόμενος περὴ νίκης Hom. — рвущийся к победе;ψυχέ ἔσσυτ΄ ἐπειγομένη Hom. — душа стремительно вырвалась (из тела) -
7 ἐπείγω
ἐπείγω, drängen, drücken; ὀλίγον μιν ἄχϑος ἐπείγει, eine geringe Last drückt ihn; πόνος ἄλλος ἔπειγεν, eine andere Mühe, Sorge drängte; ἀναγκαίη γὰρ ἐπείγει, die Not drängt. Auch κεμάδ' ἠὲ λαγωόν, verfolgen, wie pass. βελέεσσιν ἐπείγετο, er wurde von Geschossen verfolgt; οὐδεὶς γὰρ ἡμᾶς ἐπείγων διώκει, bedrängend; ἐπείγει oft geradezu = es ist notwendig; τὰ ἐπείγοντα, das Notwendige; τῆς ὥρας ἐπειγούσης, da die Zeit drängte. Vom Winde, οὖρος, ἲς ἀνέμου, der das Schiff forttreibt; οὐκέτ' ἐρετμὰ προήκεα χερσὶν ἔπειγον, sie setzten die Ruder nicht mehr in Bewegung. Dah. übh. betreiben, beschleunigen; γάμον ἐπείγεσϑαι, die Heirat für sich betreiben. Im pass. sich antreiben, eilen; ἐπειγόμενος, eilig, schnell; δρῦς τάμον ἐπειγόμενοι, sie fällten sie eilig. Aber πρὸς ἠέλιον κεφαλὴν τρέπε δῦναι ἐπειγόμενος, sich sehnend, daß sie untergehe; ἐπείγετο ὅττι τάχιστα ἐκτελέσαι, er wünschte zu vollenden; häufiger ὁδοῖο ἐπειγόμενος, sich nach der Fahrt sehnend; Ἄρηος ἐπειγόμενος, nach dem Kampfe sich sehnend; eigtl. überall = sich beeilend in Beziehung auf etwas; τὴν παρασκευὴν ἐπειγόμενοι, τὸν πλοῦν, beschleunigend; οἱ ἐπειγόμενοι, die Eilenden, im Ggstz von εὖ βουλευόμενοι -
8 κατεπείγω
2 press hard, οἱ χρῆσται κατήπειγον αὐτόν his creditors were pressing him hard, D.33.6, cf. Th.1.61; κατεπείγει ὕδωρ ῥέον the ebbing water (of the clepsydra) urges him on, Pl.Tht. 172e;ἡ φιλοτιμία κατήπειγεν αὐτόν Id.Ep. 338e
: c. acc. et inf.,οὐδὲν ἡμᾶς ἐστὶ τὸ κατεπεῖγον τὸ μὴ.. σκοπεῖν Id.Lg. 781e
;οὐδὲν ὑμᾶς κ. ἀκοῦσαι D.24.18
;τὸ -επεῖγον πράττειν X.Mem.2.1.2
;τὰ ἀναλώματα τὰ -επείγοντα PFlor.161.5
(iii A.D.); τὸ κ. alone, the urgent symptom, Gal.17(2).426;οὔτε τι κωλύει οὔτε -επείγει Hp.Fract.14
;τὰ μάλιστα -επείγοντα Isoc.8.132
, cf. Plb.1.66.6; τῶν ἐν ἐκείνῳ μὲν τῷ χρόνῳ πραχθέντων, ῥηθῆναι δὲ νῦν οὐ -επειγόντων not urgently requiring mention, Isoc.12.192;τῆς ὥρας -επειγούσης Plb.3.99.9
;θόρυβος φόβος μετὰ φωνῆς -επείγων Stoic.3.98
:—[voice] Pass., to be pressed, Hyp.(?)Oxy.1607.43, Phld.Rh.1.138 S.;περί τινος PCair.Zen. 530
(iii B.C.).II intr., hasten, make haste,ἕπου κατεπείγων Ar.Ec. 293
: c. inf., Βοιωτοὶ οὐδέν τι κατήπειγον ξυνάψαι were in no haste, X.HG4.2.18; οὐδέν κω κατεπείγων αὐτὸς ἥκειν prob. in Hdt.8.126.III [voice] Med., hasten,ἐκ Κορίνθου Ἀθήναζε Alciphr.3.51
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατεπείγω
-
9 ἐπείγω
ἐπείγω, ipf. ἔπειγον, pass. ἐπείγετο: I. act. and pass., press hard, oppress, impel, urge on; of weight, ὀλίγον δέ μιν ἄχθος ἐπείγει, Il. 12.452; old age, χαλεπὸν κατὰ γῆρας ἐπείγει, Il. 23.623; wind driving a ship before it, ἔπειγε γὰρ οὖρος ἀπήμων, Od. 12.167; hurrying on a trade, Od. 15.445; pass. ἐπείγετο γὰρ βελέεσσιν, ‘hard pressed,’ Il. 5.622 ; λέβης ἐπειγόμενος πυρὶ πολλῷ, i. e. made to boil in a hurry, Il. 21.362.—II. mid., press on, hasten; of winds driving fast, ἐπειγομένων ἀνέμων, Il. 5.501; μή τις ἐπειγέσθω οἶκόνδε νέεσθαι, Il. 2.354; esp. freq. the part., ‘hastily,’ Il. 5.902, Od. 11.339; and w. gen., ‘eager for,’ ‘desirous of,’ ὁδοῖο, Od. 1.309, etc.; with acc. and inf., Od. 13.30. The mid. is also sometimes trans. (subjectively), ‘hasten on for oneself,’ γάμον, Od. 2.97, τ 1, Od. 24.132.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ἐπείγω
-
10 πλόος
πλόος, ὁ, zsgzgn πλοῦς, die Schifffahrt; δολιχὸν πλόον ὁρμαίνοντας, Od. 3, 169; Hes. O. 632. 667; ναῶν πλόον εὐϑύν, Pind. Ol. 7, 32, u. öfter, wie Tragg.; πλοῦν ἐστείλαμεν, wir machten die Seefahrt, Soph. Ai. 1024; τὸν πλοῦν ποιεῖσϑαι, Phil. 548; auch καιρὸς καὶ πλοῦς ὅδ' ἐπείγει γὰρ κατὰ πρύμνην, günstige Schifffahrt, 1437; Eur. oft; u. in Prosa: Her. 2, 29. 156; μηδένα ἐκβῆναι ἐκ τῆς νεὼς πρὶν πλοῠς γένηται, Thuc. 1, 137; auch günstige Zeit, günstiger Wind zum Fahren, πλῷ χρησάμενοι, 3, 3, = εὔπλοια, wie καλλίστοις πλοῖς χρῆσϑαι Antiph. 5, 83. – Sprichwörtl. δεύτερος πλοῦς, wenn es so nicht geht, doch auf die andere Weise, Plat. Polit. 300 b Phaed. 99 d; ἐπεὶ τοῠ μέσου τυχεῖν ἄκρως χαλεπόν, κατὰ τὸν δεύτερόν φασι πλοῦν τὰ ἐλάχιστα ληπ τέον τῶν κακῶν, Arist. eth. 2, 9; Folgde. – Spätere Dichter brauchen das Wort auch von Landreisen, Nic. Ther. 195 u. Antimach. beim Schol. dazu, vgl. Lob. Phryn. 615. – Phot. führt auch den unregelmäßigen plur. πλόες an. auch der gen. sing. lautete bei Sp. πλοός, vgl. Lob. Phryn. 453.
-
11 κατ-επείγω
κατ-επείγω, drängen, antreiben. beschleunigen; Hom. in tmesi, χαλεπὸν κατὰ γῆρας ἐπείγει Il. 23, 623; οὐδενὸς κατεπείγοντος ἥκειν, unangetrieben, Her. 8, 126; κατεπείγει ὕδωρ ῥέον Plat. Theaet. 172 d, dgl. Legg. VI, 781 e; Βοιωτοὶ οὐδέν τι κατήπειγον τὴν μάχην ξυνάψαι Xen. Hell. 4, 2, 18, wo es auch intrans. sein kann, »sie eilten nicht«; Πομπηΐου κατεπείξαντος, auf Betrieb des P., Plut. Sert. 19; bedrängen, Thuc. 1, 61; οἱ χρῆσται κατήπειγον αὐτόν Dem. 33, 6; ὑμᾶς ἀκοῦσαι 24, 18, vgl. 28; κατεπείγειν τὸν κυβερνήτην ὁρμίζειν Pol. 6, 44, 6; τὰ κατεπεί. γοντα, das Dringendste, was Noth thut, Noth, Bedürfniß, Xen. Mem. 2, 1, 2; Isocr. 5, 25; Luc. Tim. 48; Plut. Pericl. 27; τὰ κατεπείγοντα πρὸς τὴν χρείαν Pol. 1, 21, 4; κ. ἡ ὥρα, die Zeit drängt, 3, 99, 9. – Pass. eilen, sich beeilen, Ἀϑήναζε Alciphr. 3, 51; – dringendes Verlangen wonach haben, τῆς ξυμμαχίας Pol. 30, 5, 9, vgl. 5, 37, 10.
-
12 ἀναγκαίη
-
13 ὀλίγος
ὀλίγος, wenig; zunächst von der Menge, Ggstz von πολύς; ὀλίγ' ἀπαγγέλλω κακά, Aesch. Pers. 322; ἀριϑμὸν ὀλίγον, kleine Zahl, Eur. Herc. fur. 6; in Prosa überall, ἑνὸς καὶ πλήϑους τὸ ὀλίγον μέσον, Plat. Polit. 303 a; in ἡ ὑπὸ τῶν ὀλίγων δυναστεία, ib. 291 d sind οἱ ὀλίγοι, im Ggstz gegen τὸ πλῆϑος, die wenigen Herrschenden, die Regierungspartei in der Oligarchie; Thuc. 8, 9 u. öfter; αἱ διὰ τῶν ὀλίγων δυναστεῖαι, Dem. 60, 25, vgl. Lept. 108; Arist.; – von räumlicher Ausdehnung, klein; ὀλίγος δ' ἔτι χῶρος ἐρύκει, Il. 10, 161; ὀλίγῳ ἐνὶ χώρῳ, 12, 423; ὀλίγη δ' ἦν ἀμφὶς ἄρουρα, 3, 115; von körperlicher Größe, Αἴας, Oileus Sohn, 2, 529; Od. 9, 515; κῦμα οὔτε μέγ' οὔτ' ὀλίγον, 10, 94; σάκος, Il. 14, 376; ἐν ὀλίγῳ χώρῳ, Her. 9, 70; von der Zeit, χρόνος, Il. 19, 157. 23, 418; ὀλίγη δέ τ' ἀνάπνευσις πολέμοιο, 11, 801; von der Zeit auch Pind. N. 7, 38; ὀλίγον γὰρ χρόνον ἀλλήλοις διειλέγμεϑα, Plat. Apol. 37 a. – Uebh. gering; ὀλίγον δέ μιν ἄχϑος ἐπείγει, Il. 12, 452; δόσις ὀλίγη τε φίλη τε, Od. 6, 208, wie οὐκ ὀλίγαν δόσιν Pind. P. 10, 20; c. inf., zu wenig, um zu, ἐόντων αὐτῶν ὀλίγων τὸν Μήδων στρατὸν ἀλέξασϑαι, Her. 7, 207, vgl. 6, 109; δέκα νῆες ὀλίγαι ἀμύνειν, Thuc. 1, 50. – Adverbial ὀλίγ ο ν, ein wenig, gar wenig; ἱππῆες δ' ὀλίγον μετεκίαϑον, Il. 11, 52; ὀλίγον δὲ παρακλίνας, 23, 424; ἐμεῖ' ὀλίγον προγενέστε ρός ἐστιν, ibd. 789; so bes. bei comparat., ὀλίγον σοφώτερος, Eur. Hipp. 987; ὀλίγον τι πρότερον τούτων, Her. 4, 81. (v. l. ὀλίγῳ, s. unten); τὰ λεχϑέντα ὀλίγον ἔμπροσϑεν, Plat. Phaedr. 277 d; ὀλίγον πρότερον, ὕστερον, Polit. 262 b Gorg. 454 b u. öfter; Xen. An. 7, 2, 20 u. Sp. – Aber beim comparat. steht auch eben so oft ὀλίγῳ, z. B. πρότερον, ὕστερον, Plat. Gorg. 460 c Rep. I, 327 b; οὐκ ὀλίγῳ μου πλεονεκτεῖν διανοεῖ, nicht um ein weniges, Conv. 218 e; – ὀλίγου, um ein weniges, fast, beinahe; Od. 14, 37; μεταξὺ δ' ἀλκὰ δι' ὀλίγου τείνει πύργος ἐν εὔρει, Aesch. Spt. 744; eigtl. vom Preise, ταῦτα ἕτερον ἂν διδάξειεν ὀλίγου, für einen geringen Preis. für ein weniges, Plat. Soph. 234 a (vgl. auch ὀλί. γου δεῖν unter δέω) fast, Prot. 361 c Phaedr. 258 e u. öfter; ὀλίγου εἰς χιλίους, fast an Tausend, Thuc. 4, 124, v. l. ὀλίγῳ; – παρ' ὀλίγον ποιεῖσϑαι, gering achten, Xen. An. 6, 4, 11; παρ' ὀλίγον διέλυσαν τὸν ἄνϑρωπον, beinahe, Pol. 18, 29, 12; παρ' ὀλίγον ἦλϑε τοῦ ἐκπεσεῖν, 2, 55, 4; παρ' ὀλίγον ἦλϑε τὰ πράγματα τοῦ πάντας ἐπανελϑεῖν, es kam beinahe so weit, 33, 2, 1, öfter; – κατ ' ὀλίγον, bei Kleinem, nach u. nach, allmälig, Plat. Tim. 85 d; Her. sagt auch οὗτοι κατ' ὀλίγους γιγνόμενοι ἐμάχοντο, sie kämpften in kleinen Abtheilungen, vereinzelt, 9, 102; τῶν ἄλλων συμμάχων ἐξελέγετο κατ' ὀλίγους, 8, 113; τῶν ὠῶν ἀποῤῥαίνουσι κατ' ὀλίγους τῶν κέγχρων, 2, 93; κατ' ὀλίγας, Plat. Theaet. 197 d, Sp., wie Pol. 8, 16, 6; Hdn. 2, 7, 10 u. öfter; – δι' ὀλίγων, mit Wenigem, in Kürze, εἰ δεῖ δι' ὀλίγων περὶ μεγίστων ὅτι τάχιστα ῥηϑῆναι, Plat. Phil. 31 d; Legg. VI, 778 c; – ἐν ὀλίγῳ, in Kurzem, Apol. 22 b; – δι' ὀλίγου, in kurzem Zwischenraume, bald darauf, ἡ δι' ὀλίγου μελέτη, im Ggstz von ἡ ἐκ πολλοῦ ἐμπειρία, Thuc. 2, 85, vgl. 5, 69; δι' ὀλίγου ἀπελϑεῖν, bald, schnell, 6, 11, auch δι' ὀλίγων, vgl. Valck. Eur. Phoen. 1105; – ἐπ' ὀλίγον, auf kurze Zeit; μετ' ὀλίγον, nach Kurzem, Plat. Legg. XII, 950 d; – ἐξ ὀλίγου, seit Kurzem, dah. plötzlich, Thuc. 2, 61. 5, 64. – Den regelmäßigen comparat. ὀλιγώτερος haben erst Sp., Ael. H. A. 2, 42. 6, 51; auch bei Hippocr. soll er vorkommen, – Das adv. ὀλίγως ist selten, vielleicht nur Strat. 47 (XII, 205). – Superlat. ὀλίγιστος, nur auf die Zahl, Menge gehend, Il. 19, 223, Hes. O. 721; καὶ τοῦτο φύσει ὀλίγιστον γίγνεται γένος, Plat. Rep. IV, 428 e; ὀλίγιστοι τὸν ἀριϑμόν, V, 473 b; ὅτι σμικρόταται και ὀλίγισται ἀδικίαι, Legg. V, 743 b; δύο ἄρα δεῖ τὸ ὀλίγιστον εἶναι, zwei zum wenigsten, Parm. 149 a; auch δι' ὀλιγίστων ἔσφηλε καὶ Δίωνα (vgl. δι' ὀλίγου), Ep. VII, 351 d; einzeln bei den Folgdn; Sp. bilden auch davon noch ὀλιγίστατος u. das adv. ὀλιγίστως. – Die unregelmäßigen ὀλίζων, ὀλιζότερος s. besonders. – In Beziehung auf die Größe wird als comparat. zu ὀλίγος auch μείων u. ἐλάσσων gebraucht, als superl. ἐλάχ ιστος, ἥκιστος.
-
14 κατεπειγω
1) теснить, тяготить, удручатьοἱ χρῆσται κατήπειγον αὐτόν Dem. — его донимали кредиторы2) побуждать, заставлять, принуждать(ὅ ἥλιος κατεπείγει ξηραίνεσθαι τὰς σήψεις Arst.)
οὐδενὸς κατεπείγοντος Her. — без чьего-л. побуждения;Πομπείου κατεπείξαντος Plut. — по настоянию Помпея;ἥ ὥρα κατήπειγεν Plut. — медлить нельзя было;τὸκατεπεῖγον Xen. и τὰ κατεπείγοντα Isocr. — настоятельная необходимость;οὐδὲν ἡμᾶς ἐστι τὸ κατεπεῖγον τὸ μέ σκοπεῖν τὰ περὴ τοὺς νόμους Plat. — ничто не мешает нам рассмотреть вопрос о законах;med. — настойчиво стремиться (τινός Polyb.)3) торопиться, спешитьἕπου κατεπείγων Arph. — иди не медля, поспеши
-
15 καιρός
ο1) время;χάνω καιρό — терять время;
χάνω τον καιρό μου — напрасно терять время, напрасно стараться;
μη χάνετε καιρο — не теряйте времени, спешите;
2) удобный случай, подходящий момент, пора;εν καιρώ τω δέοντι — в подходящий момент;
βρίσκω (τον) καιρο — находить подходящий момент;
3) пора расцвета, созревания;είναι στον καιρό της η κοπέλλα — девушка в самом соку; — девушке пора замуж;
4) погода;ακατάστατος καιρός — неустойчивая погода;
κάνει καλό καιρο — стоит хорошая погода;
εξαρτάται απ' τον καιρό — зависит от погоды;
5) время, времена; эпоха, эра;καιροί — ой μενετοί — время не ждёт;
στον παληό καιρό — в старые времена;
§ θέλει καιρούς και ζαμάνια γιά να γίνει — для этого требуется длительное время;
περνώ τον καιρό μου — проводить время;
έχω καιρό να τον (1)δώ — я давно его не видел;
καιρός να τού δίνουμε — пора убираться; — пора смываться (прост.);
είναι καιρός πού μας άφησε χρόνια — он давно уже умер;
μιά φορά κι' έναν καιρό — когда-то, однажды (в сказках);
από τον καιρό τού Νώε — при царе Горохе;
με τον καιρό — со временем;
προ καιρου — давно;
πρίν (από) λίγο καιρό — или προ ολίγου καιρου — недавно, с недавних пор, с недавнего времени;
από καιρό σε καιρο — или από καιρού εις καιρόν — время от времени;
κατά καιρους — временами; — в разное время, периодически;
εν καιρώ — в нужное время, в нужный момент;
γνά πολύν καιρό — надолго;
τον καιρός πού... — в то время как...;
τον κακό σου τον καιρό! — или κακό καιρό να 'χεις! — чтоб тебе пусто было!, чтоб тебе добра не видать! (проклятие);
καιρός ήτανε — давно бы так;
ο καιρός επείγει ( — или βιάζει) — время не ждёт;
κάθε πράμα στον καιρό του κι' αυγά κόκκινα το Πάσχα — или κάθε πράγμα στον καιρό του (κι' ο κολιός τον Αύγουστο) — или καιρός παντί πράγματι — погов, каждому овощу своё время, всему своё время;
ο καιρός είναι γιατρός — погов, время — лучший лекарь;
έχει ο καιρός γυρίσματα να πληρωθούν τα πείσματα — погов, придёт время, он пожалеет об этом; — он получит по заслугам
-
16 γάρ
I introducing the reason or cause of what precedes, for,τῷ γὰρ ἐπὶ φρεσὶ θῆκε θεὰ λευκώλενος Ἥρη· κήδετο γ. Δαναῶν Il.1.56
, etc.; but freq. in expl. of that wh. is implied in the preceding clause,πολλάων πολίων κατέλυσε κάρηνα.. τοῦ γὰρ κράτος ἐστὶ μέγιστον 2.118
, etc.: hence,b in simple explanations, esp. after a Pronoun or demonstr. Adj.,ἀλλὰ τόδ' αἰνὸν ἄχος κραδίην καὶ θυμὸν ἱκάνει· Ἕκτωρ γ. ποτε φήσει 8.148
, cf. Od.2.163; ὃ δὲ δεινότατον.. ὁ Ζεὺς γ. .. Ar.Av. 514;ὃ δὲ πάντων ἀδικώτατον ἔδοξε· τῶν γὰρ προγε γραμμένων ἠτίμωσε καὶ υἱούς Plu.Sull.31
; freq. in introducing proofs or examples, μαρτύριον δέ· Δήλου γ. καθαιρομένης .. Th.1.8; τεκμήριον δέ· οὔτε γ. Λακεδαιμόνιοι .. Id.2.39, cf. D.20.10, etc.; in full, τεκμήριον δὲ τούτου τόδε· αἱ μὲν γ. .. Hdt.2.58; παράδειγμα τόδε τοῦ λόγου· ἐκ γ. .. Th.1.2; δηλοῖ δέ μοι τόδε· πρὸ γ. .. ib.3.c to introduce a detailed description or narration already alluded to, ὅμως δὲ λεκτέα ἃ γιγνώσκω· ἔχει γ. [ἡ χώρα] πεδία κάλλιστα .. X.An.5.6.6, etc.d in answers to questions or statements challenging assent or denial, yes,.., no,.., οὔκουν.. ἀνάγκη ἐστί;—ἀνάγκη γ. οὖν, ἔφη, ay doubtless it is necessary, X.Cyr.2.1.7, cf. § 4 and 13; indicating assent,ἔχει γ. Pl.Phdr. 268a
; ἱκανὸς γ., ἔφη, συμβαίνει γ., ἔφη, Id.R. 502b, 502c,cf. Ap. 41a, etc.; οὔκουν δὴ τό γ' εἰκός.—οὐ γ.: Id.Phdr. 276c.2 by inversion, preceding the fact explained, since, as,Ἀτρεΐδη, πολλοὶ γ. τεθνᾶσιν Ἀχαιοί.. τῷ σε χρὴ πόλεμον παῦσαι Il.7.328
; χρόνου δὲ οὐ πολλοῦ διελθόντος ([etym.] χρῆν γ. Κανδαύλῃ γενέσθαι κακῶς) ἔλεγε πρὸς τὸν Γύγην τοιάδε, Γύγη, οὐ γ. σε δοκέω πείθεσθαι.. ([etym.] ὦτα γ. τυγχάνει κτλ.) , ποίει ὅκως .. Hdt.1.8. cf. 6.102, al.; εἶεν, σὺ γ. τούτων ἐπιστήμων, τί χρὴ ποιεῖν; Pl.Phd. 117a; the principal proposition is sts.b blended with the causal one, τῇ δὲ κακῶς γ. ἔδεε γενέσθαι εἶπε, i.e. ἡ δέ ([etym.] κακῶς γ. οἱ ἔδεε γενέσθαι)εἶπε Hdt. 9.109
, cf. 1.24, 4.149, 200, Th.1.72, 8.30.c attached to the hypothet. Particle instead of being joined to the apodosis, οὐδ' εἰ γ. ἦν τὸ πρᾶγμα μὴ θεήλατον, ἀκάθαρτον ὑμᾶς εἰκὸς ἦν οὕτως ἐᾶν, i.e. οὐδὲ γ. εἰ ἦν .., S.OT 255.3 in elliptical phrases, where that of which γάρ gives the reason is omitted, and must be supplied,a freq. in Trag. dialogue and Pl., when yes or no may be supplied from the context, καὶ δῆτ' ἐτόλμας τούσδ' ὑπερβαίνειν νόμους;—οὐ γ. τί μοι Ζεὺς ἦν ὁ κηρύξας τάδε [yes], for it was not Zeus, etc., S.Ant. 450, cf. OT 102, etc.;καλῶς γὰρ αὐτὸς ἠγάνισαι Pl. Smp. 194a
; freq. in phrase ἔστι γ. οὕτω [yes], for so it is, i. e. yes certainly: λέγεταί τι καινόν; γένοιτο γ. ἄν τι καινότερον ἢ .. ; [why,] could there be.. ? D.4.10; with negs., Ar.Ra. 262 τούτῳ γ. οὐ νικήσετε [do so], yet shall ye never prevail by this means: for ἀλλὰ γ., v. infr.11.1.b to confirm or strengthen something said, οἵδ' οὐκέτ' εἰσί· τοῦτο γάρ σε δήξεται [I say this], for it will sting thee, E. Med. 1370: after an Exclamation,ὦ πόποι· ἀνάριθμα γ. φέρω πήματα S.OT 168
(lyr.), cf. E.Hel. 857.c in conditional propositions, where the condition is omitted, else, οὐ γ. ἄν με ἔπεμπον πάλιν (sc. εἰ μὴ ἐπίστευον) X.An.7.6.33; γίνεται γ. ἡ κοινωνία συμμαχία for in that case, Arist.Pol. 1280b8.4 in abrupt questions, why, what, τίς γ. σε θεῶν ἐμοὶ ἄγγελον ἧκεν; why who hath sent thee? Il.18.182; πῶς γ. νῦν.. εὕδουσι; 10.424; πατροκτονοῦσα γ. ξυνοικήσεις ἐμοί; what, wilt thou.. ? A.Ch. 909: generally, after interrog. Particles, ἦ γ. .. ; what, was it.. ? S.OT 1000, 1039, etc.; τί γ.; quid enim? i. e. it must be so, Id.OC 539, 542, 547, etc.; τί γ. δή ποτε; D.21.44; also πῶς γ.; πῶς γ. οὔ;, v. πῶς.5 to strengthen a wish, c. opt., κακῶς γ. ἐξόλοιο O that you might perish ! E.Cyc. 261; cf. αἴ, εἰ, εἴθε, πῶς.II joined with other Particles:1 ἀλλὰ γ. where γάρ gives the reason of a clause to be supplied between ἀλλά and itself, as ἀλλ' ἐν γὰρ Τρώων πεδίῳ .. but [far otherwise], for.., Il.15.739; ἀλλὰ γὰρ ἥκουσ' αἵδ' ἐπὶ πρᾶγος πικρόν but [hush], for.., A.Th. 861; ἀλλ' οὐ γ. σ' ἐθέλω .. but [look out] for.., Il.7.242; in full,ἀλλ' οὐ γάρ σφιν ἐφαίνετο κέρδιον εἶναι μαίεσθαι προτ έρω, τοὶ μὲν πάλιν αὖτις ἔβαινον Od.14.355
;ἀλλ', οὐ γ. ἔπειθε, διδοῖ τὸ φᾶρος Hdt.9.109
.3 γ. δή for of course, for you know, Il.2.301,23.607, Hdt.1.34, 114, etc.; φάμεν γ. δή yes certainly we say so, Pl.Tht. 187e, cf. 164d;οὐ γ. δή S.Ant.46
, etc.4γ. νυ Od.14.359
.5 γ. οὖν for indeed, to confirm or explain, Il.15.232, Hdt.5.34, S.Ant. 489, 771, etc.; φησὶ γ. οὖν yes of course he says so, Pl.Tht. 170a;γ. οὖν δή Id.Prm. 148c
, etc.; οὐ γ. οὖν ib. 134b; cf. τοιγαροῦν.7 γ. ῥα, = γὰρ ἄρα, Il.1.113, al.8 γ. τε, 23.156; alsoτε γ. D.19.159
, Arist.Pol. 1333a2, al.B POSITION: γάρ prop. stands after the first word in a clause, but in Pocts it freq. stands third or fourth, when the preceding words are closely connected, as ὁ μὲν γὰρ .. S.Aj. 764; χἠ ναῦς γὰρ .. Id.Ph. 527; τό τ' εἰκαθεῖν γὰρ .. Id.Ant. 1096; τὸ μὴ θέμις γὰρ .. A.Ch. 641, cf. 753: also in Prose, τὸ κατ' ἀξίαν γὰρ .. Arist. EN 1163b11: sts. for metrical reasons, where there is no such connexion, as third (A.Ag.222.729, S.Ph. 219 (all lyr.)), fourth (Ar.Av. 1545); in later Com. fifth (Men.462.2); sixth (Antiph.26.22); seventh (Men.Epit. 531, Pk. 170, Athenio 1.5); once sixth in S., .C QUANTITY: γάρ is sts. long in Hom. metri gr.,θήσειν γὰρ ἔτ' ἔμελλεν Il.2.39
;φωνῆς γὰρ ἤκουσα h.Cer.57
.—In [dialect] Att. always short: Ar.Eq. 366, V. 217, Lys.20 are corrupt. -
17 κατεπάγω
A bring down upon,τιμωρίαν τινί Plu.2.551d
(sed leg. - επείγει): κατεπάγων is f.l. for κᾆτ' ἐπ. in Ar.Eq.25.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατεπάγω
-
18 πρύμνα
πρύμν-ᾰ, acc.A- ᾰν Th.1.50
, al., PCair.Zen.54.8 (iii B.C.); [dialect] Ion. and [dialect] Ep. [full] πρύμνη (also in S.Ph. 482, Ar.V. 399 (anap.); both forms in Phryn.PSp.114 B.): ἡ:—prop. fem. of πρυμνός (sc. ναῦς), stern, poop, in Hom. mostly πρύμνη νηῦς in full, νηῒ πάρα πρύμνῃ, νηὸς ἄπο πρύμνης, Il.7.383, al., 15.435;ἐπὶ πρύμνῃ.. νηΐ 11.600
; νηῒ ἐνὶ π. Od.2.417: pl.,νηυσὶν ἔπι πρύμνῃσι Il.12.403
;ἐπὶ π. νέεσσι 13.333
; ἐπὶ πρύμνῃσιν ( ναῦφι going before) 8.475; but also τῆς (sc. νηός)πρύμνη Od.13.84
, cf. Pl.Phd. 58a, 58c; π. alone, Il.1.409, al.:—Phrases:πρύμνην ἀνακρούεσθαι Hdt.8.84
; also metaph. of a man, Ar.l.c.; χωρεῖν πρύμναν retire, draw back, E.Andr. 1120; ἐπείγει κατὰ πρύμναν, of a fair wind, S.Ph. 1451 (anap.);κατὰ π. ἵσταται τὸ πνεῦμα Th.2.97
; ἄγειν ἑαυτὴν ἐκ πρύμνης, metaph. of the soul, Dam.Pr. 400.—Ships were generally drawn up on land by the stern, [νῆας] πεδίονδε εἴρυσαν, αὐτὰρ τεῖχος ἐπὶ πρύμνῃσιν ἔδειμαν Il.14.32
; ;πρύμνας λῦσαι E.Hec. 539
.2 metaph., π. πόλεος the Acropolis, A.Supp. 345; also of the vessel of the State, Id.Th.2, 760 (lyr.); so ἐκ πρύμνης φρενός, prob. in Id.Supp. 989. -
19 ἀνάγκη
A force, constraint, necessity,κρατερὴ δ' ἐπικείσετ' ἀ. Il.6.458
; ἀναγκαίη γὰρ ἐπείγει ib.85;ἀναγκαίῃ πολεμίζειν 4.300
;τίς τοι ἀνάγκη πτώσσειν; 5.633
; οἷσιν ἀ. (sc. φυλάσσειν) 10.418, al.: but in Hom. usu. in dat. as Adv., ἀνάγκῃ perforce, of necessity,ἀείδειν Od.1.154
;φεύγειν Il.11.150
: in act. sense, forcibly, by force, ἴσχειν, ἄγειν, Od.4.557, 22.353;μνήσασθαι 7.217
: strengthd. by καί, 10.434;ὑπ' ἀνάγκης 19.156
; opp. ἑκόντες, Pl.Phdr. 231a;ὑπ' ἀναγκαίης Hdt.7.172
, al.;ἐξ ἀνάγκης S.Ph.73
, Th.3.40, etc.;δι' ἀνάγκης Pl.Ti. 47e
;σὺν ἀνάγκᾳ Pi.P.1.51
;πρὸς ἀνάγκαν A.Pers. 569
codd. (lyr.), cf. Epict.Ench.29.2;κατ' ἀνάγκην X.Cyr.4.3.7
: ἀνάγκη ἐστί, c. inf., it must be that.., is necessary that.., cf. Il. supr. cit.;πᾶσα ἀ. ἐστὶ ὗσαι Hdt.2.22
; τρέφειν τοὺς τοκέας τοῖσι μὲν παισὶν οὐδεμία ἀ., τῇσι δὲ θυγατράσι πᾶσα ἀ. ib.35: c. dat. pers.,ἀ. μοι σχεθεῖν A.Pr.16
, cf. Pers. 293:—in Trag. freq. in answers and arguments, πολλή γ' ἀνάγκη, πολλή' στ' ἀνάγκη, or πολλή μ' ἀνάγκη, with which an inf. may always be supplied, E.Med. 1013, Hec. 396, S.Tr. 295; soπᾶσ' ἀνάγκη El. 1497
, cf. Pl.R. 441d; ἀνάγκη μεγάλη [ἐστί] ib. 485e, Is.3.6, D.28.9;ἐν ἀνάγκῃ ἐστί Lys.6.8
: later ἀνάγκην ἔχω, c. inf., Ev.Luc. 14.18.2 necessity in the philosophical sense, Arist.APo. 94b37, Metaph. 1026b28, Ph. 199b34; logical necessity, Metaph. 1064b33: in pl., laws of nature,τίσιν ἀνάγκαις ἕκαστα γίγνεται τῶν οὐρανίων X. Mem.1.1.11
, cf. Hp.Aër.21.b natural need,γαστρὸς ἀνάγκαις A.Ag. 726
, cf. Ar.Nu. 1075, X.Cyn.7.1;ὑπ' ἀ. τῆς ἐμφύτου Pl.R. 458d
; ἐρωτικαῖς ἀ. ib., etc.d ἀνάγκη δαιμόνων, αἱ ἐκ θεῶν ἀνάγκαι, fate, destiny, E.Ph. 1000, 1763: freq. personified in Poets, Parm.8.30, Emp.116, A.Pr. 105, S.Fr. 256;Ἀνάγκᾳ δ' οὐδὲ θεοὶ μάχονται Simon.5.21
.b violence, punishment, esp. of torture, mostly pl.,ἐς ἀνάγκας ἄγεσθαι Hdt.1.116
, cf. Antipho 6.25, Herod.5.5;προσάγειν τινὶ τὰς ἀνάγκας Th.1.99
; τὰ πρὸς ἀνάγκας ὄργανα instruments of torture, Plb.15.28.2: later in sg.,ἡ ἀ. τῶν βασάνων Plu.2.305e
; under torture,Id.
Publ.17: metaph., Hp. de Arte13; δολοποιὸς ἀ., i. e. the stratagem of Nessus, S.Tr. 832;βρόχων πλεκταῖς ἀνάγκαις Xenarch.1.9
.c duress, 'force majeure',ὅρκους οὓς ποιέονται ἐν ἀνάγκῃ ὄντες Democr.239
; stress of circumstances,ἀκούσιοι ἀ. Th.3.82
.4 bodily pain, anguish, painfully,S.
Ph. 206 (lyr.); ὑπ' ἀνάγκης βοᾶν ib. 215;ὠδίνων ἀνάγκαι E.Ba.89
(lyr.): generally, distress,ἐν ἀνάγκαις γλυκὺ γίνεται καὶ τὸ σκληρόν Simon.226
; freq. in LXX, Jb.15.24, al.;ἡ ἐνεστῶσα ἀ. 1 Ep.Cor.7.26
: esp. in pl., IG12 (7).386.23 (Amorgos, iii B. C.), D.S.4.43, 2 Ep.Cor.6.4, etc.II tie of blood, kindred, Lys.32.5.III = ἡ δικαστικὴ κλεψύδρα, Hsch. -
20 ἐπείγω
ἐπείγω 1 aor. pass. ἠπείχθην Jer 17:16 Sym; Hos 6:3 Quinta (Joseph.) (in var. mgs. since Hom.; LXX; TestJos 2:2; Joseph.; Just., A I, 46, 6) to exert pressure against, press hard τὸ ἐν ἐμοὶ ἐπείγει με προελθεῖν what is in me presses hard to come forth = my baby is about to come GJs 17:3.—DELG.
См. также в других словарях:
επείγει — (ως προσ. ή απρόσ.) επείγουν (ως προσ.) Σημειώσεις: επείγει – επείγομαι : εύχρηστη είναι η λόγια μτχ. επείγων, ουσα, ον ως επίθετο. Το επείγομαι σημαίνει → βιάζομαι (να γίνει κάτι) … Τα ρήματα της νέας ελληνικής
επείγει — γ εν. πρόσωπο ενεστ. του επείγω, απρόσ., υπάρχει ανάγκη άμεσης ενέργειας, είναι επιτακτικά αναγκαίο: Επείγει να γίνει εγχείρηση … Νέο ερμηνευτικό λεξικό της νεοελληνικής γλώσσας (Новый толковании словарь современного греческого)
ἐπείγει — ἐπείγω press by weight pres ind mp 2nd sg ἐπείγω press by weight pres ind act 3rd sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
επείγω — (AM ἐπείγω) 1. απρόσ. επείγει είναι επιτακτική ανάγκη, υπάρχει βία («η εγχείρηση επείγει») 2. μέσ. ἐπείγομαι α) βιάζομαι («ἐπείγετο δ ὅττι τάχιστα ἐκτελέσαι μέγα ἔργον», Ησίοδ.) β) είμαι υποχρεωμένος να βιαστώ («επείγεται να προλάβει το τρένο»)… … Dictionary of Greek
CLEPSYDRA — I. CLEPSYDRA ab aquae furto dicta, hoc enim Graecis est κλέπτειν τὸ ὕδωρ (quod aquâ primitus hâc fini Veteres usi essent) quahtum ab Horologio hydraulico, cuius Ctesibius auctor fuit, teste Pliniô, l. 7. c. 37. differat, docet Vitruvius, l. 9. c … Hofmann J. Lexicon universale
αναγκαίος — αία, αίο (ΑΜ ἀναγκαῑος, αῑα, αῑον και –αῑος, αῑον) 1. υποχρεωτικός, επιβαλλόμενος, αναγκαστικός, αναπόφευκτος 2. αυτός, τον οποίο χρειάζεται κανείς, ο απαραίτητος 3. (το ουδ. στον πληθ. ως ουσ.) τα αναγκαία α) τα απαραίτητα για τη ζωή, κυρίως η… … Dictionary of Greek
βιαστικός — ή, ό (Μ βιαστικός, ή, όν) [βιάζομαι] καταναγκαστικός, τυραννικός μσν. νεοελλ. αυτός που γίνεται με βιάση, με σπουδή νεοελλ. εκείνος που επείγει, που πρέπει να γίνει γρήγορα αρχ. ισχυρός, βίαιος … Dictionary of Greek
κατεπείγω — (AM κατεπείγω) 1. επείγω υπερβολικά, πιέζω πολύ, δεν επιδέχομαι αναβολή, έχω βιασύνη ή ενέχω στοιχεία ή ιδιότητες που απαιτούν σπουδή (α. «τα έγγραφα αυτα κατεπείγουν» β. «οὔτε τι κωλύει, οὔτε κατεπείγει», Ιπποκρ.) 2. μέσ. κατεπείγομαι σπεύδω… … Dictionary of Greek
φλέγω — ΝΜΑ 1. καίω με φλόγα, φλογίζω, πυρπολώ («φλέγον ἀκτῖσιν ἥλιος χθόνα», Αισχύλ.) 2. μτφ. εξάπτω, διεγείρω, ανάβω (α. «τόν φλέγει η επιθυμία του» β. «Ἄρεα... ὅς... φλέγει με», Σοφ.) νεοελλ. 1. μέσ. φλέγομαι μτφ. α) κατέχομαι από ζήλο ή από έντονη… … Dictionary of Greek
επείγομαι — βλ. πίν. 22 (μόνο στον ενεστ. και παρατατ.) Σημειώσεις: επείγει – επείγομαι : εύχρηστη είναι η λόγια μτχ. επείγων, ουσα, ον ως επίθετο. Το επείγομαι σημαίνει → βιάζομαι (να γίνει κάτι) … Τα ρήματα της νέας ελληνικής