-
1 θάλπω
A , Alciphr.2.4: [tense] fut. [voice] Med. in pass. senseθάλψομαι Id.3.42
:—heat, soften by heat, Od.21.179, al.:—[voice] Pass.,ἐτήκετο κασσίτερος ὣς.. θαλφθείς Hes.Th. 864
, cf. S.Tr. 697: metaph., to be softened, deceived,αἴ κε μὴ θαλφθῇ λόγοις Ar.Eq. 210
.II heat, warm, without any notion of softening, καῦμ' ἔθαλπε (sc. ἡμᾶς) S. Ant. 417; θερμὴ ἡμᾶς ἀκτὶς θ. Ar.Av. 1092; keep warm,χλανιδίων ἐρειπίοις θάλπουσα καὶ ψύχουσα Trag.Adesp.7
: prov., θ. τὸν δίφρον, of an idle life, Herod.1.37;θ. τὰς κοχώνας Id.7.48
; τὴν βαίτην θάλπουσαν εὖ ib. 129:—[voice] Pass., Hp.Aff.4; θάλπεσθαι τοῦ θέρους to be warm in summer, X.Cyr.5.1.11;τῷ πυρὶ θάλψομαι Alciphr.3.42
: metaph., ἔτι ἁλίῳ θάλπεσθαι to be alive, Pi.N.4.14.III metaph., of passion, heat, inflame,ἣ Διὸς θάλπει κέαρ ἔρωτι A.Pr. 590
, cf. S.Fr. 474 ([voice] Pass.);ἔθαλψεν ἄτης σπασμός Id.Tr. 1082
:—[voice] Pass., ; θάλπῃ ([ per.] 2sg.)ἀνηκέστῳ πυρί S.El. 888
;εἴ σευ θάλπεταί τι τῶν ἔνδον Herod. 2.81
.2 comfort,ὕπνος.. θάλπει κέαρ B.Fr.3.11
, cf. Fr.16.2, Com.Adesp.5.16D.; cherish, foster,ἄλλον θάλπε φίλον Theoc.14.38
;ὡς ἐὰν τροφὸς θάλπῃ τὰ ἑαυτῆς τέκνα 1 Ep.Thess.2.7
;τὴν ἑαυτοῦ σάρκα Ep.Eph.5.29
;τὸ ἀσθενοῦν Alciphr.2.4
;θ. καὶ τρέφειν PMasp.6
B 132 (vi A.D.); τὴν πόλιν θ. tend it with fostering care, OGI194.5 (Egypt, i B.C.).3 ἐμὲ οὐδὲν θ. ἡ δόξα I care nothing for glory, Alciphr.2.2;ἐμὲ οὐδὲν θ. κέρδος Aristaenet.1.24
.IV intr., to be full of heat, vigorous, Arist.Pr. 879a33; θάλψαι τρεῖς ποίας to live three summers, AP7.731 (Leon.). -
2 εὐ-τυχέω
εὐ-τυχέω, eigtl. gut treffen, das Gewünschte erlangen, das Ziel erreichen, nur noch bei Sp., die es sowohl mit dem gen. verbinden, ἀγωγῆς Synes., ὥρας Luc. Charidem. 23, εἰ μνήμης εὐτυχῶ, wenn ich mich recht besinne, Ath. II, 58 c, als mit dem acc., ὅτε τὴν τῆς ὰρχῆς τιμὴν εὐτύχησε Hdn. 3, 10, 9, τἀμὰ ἀγαϑά, genieße meine Güter, Alciphr. 2, 3, a. Sp. -Uebh. Glück haben, vom Sieger, Pind. Ol. 7, 81 I. 3, 1; glücklich sein, πόνου τοι χωρὶς οὐδὲν εὐτυχεῖ Soph. El. 933; Ggstz ἀτωμένη Ant. 17, wie δυςτυχεῖν 1144; τούτῳ μὲν εὐτυχεῖν δοῖεν ϑεοί Aesch. Spt. 404; auch vom Glück im Kampf, ὡς πόλις εὐτυχῇ ih. 609; τἄλλ' εὐτυχοῖμεν πρὸς ϑεῶν, im Uebrigen, Suppl. 992, wie Thuc. 2, 64 u. A.; ἆρ' εὐτυχεῖς οὐν τοῖς γάμοις Eur. Phoen. 427 u. ä. χρήμασιν, ἄγρᾳ, wie τῇ οὐσίᾳ Dem. 42, 3, darin, daran glücklich sein; εἰς τέκνα, in Hinsicht der Kinder, Eur. Ion 567; aber ἐς τὴν Πύλον, gegen Pylus, Thuc. 5, 7; ἔν τινι, Xen. Hell. 7, 1, 5; εὐτυχῆσαι im Ggstz von βλαβῆναι Thuc. 7, 68; εὐτυχῶν im Ggstz von πταίσας Xen. Cyr. 3, 1, 26; εὐτύχει wie vale in Briefen, Plat. Ep. IV, 321 c u. sonst; τοὺς πολέμους, im Kriege, Her. 1, 65; anders ἐπεὶ εὐτύχησαν τοῦτο τὸ εὐτύχημα Xen. An. 6, 1, 6, als sie dies Glück gehabt, wie μεγάλαις ἐπαιρόμενος εὐτυχίαις, ἃς πρόσϑεν εὐτύχησε, durch das Glück, das er früher gehabt hatte, Plut. Fab. Max. 2; ἐπί τινι, Luc. Char. 17; auch mit dem inf., οὐκ εὐτύχησε μήτηρ γενέσϑαι, sie hatte nicht das Glück, Mutter zu werden, Long. Past. 4, 19; u. mit dem partic., εἰ εὐτυχήσομεν ἑλόντες Eur. Or. 1211; Xen. Hell. 7, 1, 11; – εὐτυχοίης, ironisch verneinender Ausdruck: Glück zu! Wohl bekomm's! vgl. Valcken. Phoen. 406; – εὐτυχοῦσα ἡμέρα, ein Glückstag, Alciphr. 3, 46. – Pass., Thuc. 7, 77 ἱκανὰ τοῖς πολεμίοις εὐτύχηται, wie bes. Sp., vom Glücke begünstigt werden, Glück haben, τὰ τῆς μάχης εὐτυχεῖτο Plut. Num. 11, es wurde glücklich gekämpft; εὐτύχηταί σοι πάντα τῆς εὐχῆς μειζόνως Luc. de merced. cond. 12; ὅταν εἰς τὴν ἀπό-βασιν εὐτυχηϑῇ, wenn es glücklich gehen sollte, Hdn. 2, 9, öfter; – τὸ εὐτυχούμενον, das Glück, Alciphr. 2, 3.
-
3 ἐμφορέω
A = ἐμφέρω:—[voice] Pass., to be borne about in or on, c. dat.,κύμασιν ἐμφορέοντο Od.12.419
;ὕδασι A.R.4.626
.II pour in,ἄκρατον D.S.16.93
; fill,πολέμων καὶ ταραχῶν ἅπαντα Agath.1.1
:— [voice] Med. and [voice] Pass., fill oneself with a thing, take one's fill or make much use of it,ἐνεφορέετο τοῦ μαντηΐου Hdt.1.55
; to be filled full of, Duris 27 J.; οἴνου, ἀκράτου, Hdn.4.11.3, Plu.2.1067e; κακίας, ἀμαθίας, Ph. 1.204,97; (iii A. D.); ἐξουσίας, ὕβρεως, Plu.Cic. 19, Sert.5, etc.;τοῦ τέλους Dam.Pr. 288
: c. acc. rei,ἄκρατον D.S. 4.4
, Ph.2.403, cf. Alciphr.1.35, Thrasym.4, Porph.Abst.1.23, Gal. 6.243: abs., Alciphr.1.1:—[voice] Act. in this sense is dub. in Democr. 1a.III metaph., put upon, inflict on,πληγάς τινι D.S.19.70
, Plu. Pomp.3;ἐ. ὕβρεις εἴς τινα Alciphr.1.9
:—[voice] Med., App.BC3.28.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐμφορέω
-
4 σκιάζω
σκιάζω, beschatten, überschatten, verdunkeln; εἰςόκεν ἔλϑῃ δείελος ὀψὲ δύων, σκιάσῃ δ' ἐρίβωλον ἄρουραν, Il. 21, 232; übh. bedecken, Τιτῆνας βελέεσσιν, Hes. Th. 716; κεφαλήν, Eur. Hipp. 134; bes. vom Barthaare, ἐπεὶ τέκνων γένυς ἐμῶν σκιάζεται, Phoen. 63, vgl. I. T. 1152; τὸ γένειον τὴν ἀσπίδα πᾶσαν σκιάζειν, verhüllen, Her. 6, 117; τὰ ἡλιούμενα, Xen. Oec. 19, 18; καῠμα σκιάζειν, die Sonnenhitze durch Schatten mildern; Alciphr. 3, 12; – vom Maler, schattiren, Luc. Zeux. 5. – Bei Alciphr. 3, 4 von der Sonnenuhr, ὁ γνώμων σκιάζει τὴν ἕκτην, er zeigt sechs Uhr; vgl. Luc. Lexiph. 4.
-
5 ὀ-φρύς
ὀ-φρύς, ύος, ἡ, nach Arcad. 92 ὀφρῦς (vgl. die Braue, ό ist also bloßer Vorschlag), – 1) die Augenbraue; gew. im plur.; κυανέῃσιν ἐπ' ὀφρύσι νεῦσε Κρονίων, Il. 1, 528, öfter, mit den Augenbrauen winken, als Zeichen der Bejahung, auch des Befehls (vgl. νεύω); ὑπ' ὀφρύσι δάκρυα λεῖβον, 13, 88 u. öfter; vgl. Soph., der Ant. 825 sogar sagt τέγγει δ' ὑπ' όφρύσι παγκλαύστοις δειράδας; Hom. κοίμησόν μοι Ζηνὸς ὑπ' ὀφρύσιν ὄσσε, Il. 14, 236; ὄσσε λαμπέσϑην βλοσυρῇσιν ὑπ' ὀφρύσιν, 15, 608; ὑπ' ὀφρύσι πῦρ ἀμάρυσσε, Hes. Th. 827. Oft bei den Dichtern als der Theil des Gesichts, durch welchen Freude u. Trauer ausgedrückt wird, ἡ δ' ἐγέλασσεν χείλεσιν, οὐδὲ μέτωπον ἐπ' ὀφρύσι κυανέῃσιν ἰάνϑη, Il. 15, 102; ἀγανᾷ γελάσσαις ὀφρύϊ, Pind. P. 9, 39; μειδιᾶν ὀφρύσι; vom Zorn, νωμῶντ' ὀφρύν, Aesch. Ch. 283; vom Unwillen, τὰς ὀφρῦς συνήγομεν κἀποιοῦμεν δεινά, Ar. Nub. 574, wie wir sagen »die Stirne runzeln«; στυγνὸν ὀφρύων νέφος, wie στυγνὴν ὀφρύν, Eur. Hipp. 173. 290; u. bes. vom Stolz u. Hochmuth, bes. bei Sp., wie in der Anth. oft, στρεβλὴν ὀφρὺν ἐφελκόμενος, Leon. Tar. 85 (VII, 440), wie Alciphr. 1, 34, τὰς ὀφρῦς ὑπὲρ τοὺς κροτάφους ἐπῆρας; vgl. Luc. bis accus. 28; Diphil. bei Ath. II, 35 c τὸν τὰς ὀφρῦς αἴροντα (der ein ernstes Gesicht macht) πείϑεις γελᾶν; στυγνὴν ὀφρύων τάσιν λύεις, Diosc. 3 (XII, 42); κατεσπακὼς τὰς ὀφρῦς, Alciphr. 3, 3, vgl. καταβάλλειν τὰς ὀφρῦς Eur. Cycl. 167; συνάγειν, Pallad. 5 (X, 56), wie Luc. Dem. enc. 16 Icarom. 29; συνέσπακε τὰς ὀφρῦς, Vit. auct. 7; ἀνατείνειν, Tim. 54; Lucill. 119 (X, 122) sagt τὴν ὀφρὺν καὶ τὸν τῦφον καταπαύσει; τὰς ὀφρῦς εἰς ἕν ἀγείρειν, Paul. Sil. 35 (V, 300); ἐρύσσαι, Agath. 4 (V, 216); ὀφρύες πέσον, ὀφρὺν ὑπερέσχεϑεν, 13. 22 (V, 273. 299). – 2) übh. jeder erhöhete Rand, Hügelrand, Hügel; Il. 20, 151; ἐπ' ὀφρύϊ Παρνασίᾳ, Pind. Ol. 13, 102; εἰς Νεῖλον ἀπ' ὀφρύος ἥλατο, Ep. ad. 418 (IX, 252); τοῦ ποταμοῦ, Uferrand, Pol. 2, 33, 7 u. öfter; τὰ ἐπίπεδα ὑπὲρ τὰς ὀφρῦς τῶν λόφων, 7, 6, 3; προβαλλόμενος ὀφρὺν ἀπότομον, 36, 6, 2; ἐπ' ὀφρύσιν αἰγιαλοῖο, Ap. Rh. 1, 178; N. T. u. a. Sp. (vgl. ὀφρύη). – Der acc. ὀφρύα statt des gewöhnlichen ὀφρύν findet sich Strat. 28 (XII, 186) Opp. Cyn. 4, 405; accus. plur. ὀφρύας Od. 9, 389, ὀφρῦς Il. 16, 740. – [Υ ist im nom. u. acc. sing. lang, in den Zusammensetzungen aber kurz, εὔοφρυς u. ä.]
-
6 ἐκ-τάδην
-
7 αἴ
αἴ or [full] αἶ (authorities vary, cf. Hdn.Gr.1.496, Tz.adLyc.31), interj. of astonishment or grief:—A , cf. Min. Oxy.413.73: c. acc.,αἲ τὸν Ἄδωνιν Bion 1.32
; freq. doubled αἰαῖ (Hdn.Gr.2.933), Thgn.1341, B.5.153, A. Th. 787, Alciphr.Fr.4: c.gen.,αἰαῖ τόλμας E. Hipp. 814
(lyr.), cf. A.Ch. 1007, Alciphr.3.67, etc.: c. acc.,αἰαῖ Ἄδωνιν Ar.Lys. 393
, cf. Bion 1.28;αἰαῖ πέτρον ἐκεῖνον AP7.554
(Phil.), cf. 9.424 ( Duris Elait.). [ αῐαῑ generally, sometimes αῑαῑ, as A. Th. l.c.] -
8 καλλιγένεια
καλλι-γένεια, ἡ,A bearer of a fair offspring, name by which Demeter was invoked in the Thesmophoria, Ar.Th. 299, Alciphr.2.4, cf.IG14.205 ([place name] Acrae); or her nurse, Ar. ap. Phot.; epith. of the Moon, Hymn.Mag.5.31; of the Earth, Apollod. ap. Phot.:—neut. pl., [full] Καλλιγένεια θύειν offer sacrifice to Demeter K., Alciphr.3.39 (nisi leg. τῇ Κ.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καλλιγένεια
-
9 κατάξηρος
κατάξηρ-ος, ον,Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατάξηρος
-
10 κατασύρω
Aκατεσϋράμην Pherecyd.158
J.:—[voice] Pass., [tense] aor. 2 κατεσύρην [ῠ] (v. infr.):—draw, pull down, Philum. ap. Aët.9.12 ([voice] Pass.): usu. with a notion of violence,τὰ [ἀεροπόρα] ἐκ τοῦ οὐρανοῦ D.C.Fr.30.4
: metaph.,ἐπιθυμία κ. τὸν ἡνίοχον λογισμόν Ph.1.58
, cf. 1.627 ([voice] Pass.): esp. lay waste, ravage,τὰς [πόλιας] ὅσας πρότερον οὐ κατέσυραν Hdt.6.33
;κατὰ μὲν ἔσυραν Φάληρον, κατὰ δὲ.. πολλοὺς δήμους Id.5.81
;ὡς πλείστην τῆς χώρας Aen.Tact.16.8
, cf. Plb.1.56.3, al.2 drag, carry off,λείαν Pherecyd.
l.c.;γυναῖκας Parth.19
;τινὰ πρὸς τὸν κριτήν Ev.Luc.12.58
: metaph.,τινὰ εἰς ἐκμελῆ πολιτεύματα Phalar.Ep.93.1
.3 sweep away,πελάγη κ. πόλεις Ph.2.142
:—[voice] Pass., metaph., σκολιὰ ῥεῖθρα ὑφ' ὧν οἱ πολλοὶ -σύρονται, ὡς τὰ λόγιά φησιν Orac.Chald.ap.Procl.in Ti. 3.326 D.;εἰς τὸ πλῆθος ὑπὸ τοῦ μερισμοῦ καὶ τῆς διαστάσεως τῶν ὄντων Id.in Prm.p.551
S., cf. Hierocl. in CA19p.461M.b [voice] Pass., rush down, of rivers, etc., D.P.296, Alciphr.3.13, Gp.5.2.17.5 [voice] Pass., to be reduced,σωμάτων λοιμῷ -συρέντων Lib.Or.61.19
(v.l. συρέντων).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατασύρω
-
11 κατολισθάνω
Aκατόλισθε A.R.1.390
: [tense] aor. 1 - ωλίσθησα Alciphr.3.64: [tense] pf. - ωλίσθηκα Orib.50.42.3:—slip, sink down, Str.4.6.6; of hernia, Gal.l.c.; of a building, collapse, Agath.1.10: metaph., ἐς πάθος, εἰς ἔρωτα, Luc. Abd.28, Alciphr. l.c.;εἰς τὸ βλάσφημον Ael.Fr.60
;εἰς πλεονεξίαν Agath.1.1
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατολισθάνω
-
12 κοράλλιον
κοράλλ-ιον, τό,A Peripl. M.Rubr.28, al., Dsc.5.121, Alciphr.1.39, dub. sens. in Alex. Trall. 1.15; [full] κοράλιον S.E.P.1.119; [full] κουράλιον Thphr.Lap.38, D.P.1103, Luc.Apol.1 (s.v.l.); [full] κωράλλιον or [suff] κοραλλ-άλιον, [dialect] Att. acc to Hdn.Gr.2.537:— coral, esp. red coral, Il. cc.: sts. interpr. as Dim. of κόρη in Luc. and Alciphr.; cf. κωράλιον.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κοράλλιον
-
13 λευκαθίζω
A to be white, Hdt.8.27 (codd. opt.), PLeid.X.84, Gloss.; of spots on the body, LXX Le.13.38; [τρίχες] λευκαθίζουσαι Babr.22.9
;αἶγες χιόνι λ. Id.45.3
, cf. Ael.NA17.8, 9; λ. οἱ λόφοι, of snow-clad hills, Alciphr.3.30;οἰκία λ. γύψῳ Epict.Gnom.43
; of fluids in the eye, to be colourless, Cass.Pr.27; of eyes, S.E.P.1.44:—[voice] Pass., λελευκαθισμένη clad in white, LXX Ca.8.5. ( λευκανθ- is read in Babr., but is against the metre, also in Ael., Alciphr., Epict., Cass., and S.E., and is v.l. in Hdt.l.c., LXX Ca.l.c.; cf. λευκαθέω, ὑπολευκαθίζω.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > λευκαθίζω
-
14 μαρμαίρω
Aμαρμαίρεσκον Q.S.1.150
: (redupl. from μαρ-, cf. μάρ-μαρος, ἀ-μαρ-ύσσω):—flash, sparkle, gleam, of any darting, quivering light, Hom. (only in Il.);ἔντεα μαρμαίροντα Il.12.195
, cf. 16.664,al.;τεύχεα μ. 18.617
;Τρῶες.. χαλκῷ μαρμαίροντες 13.801
;σὺν ἔντεσι μαρμαίροντας 16.279
;δώματα.. χρύσεα μαρμαίροντα 13.22
; ὄμματα μαρμαίροντα the sparkling eyes of Aphrodite, 3.397;αὐγὴ μαρμαίρουσα κεραυνοῦ Hes.Th. 699
;μαρμαίρει δὲ δόμος χάλκῳ Alc.15.1
;χρυσῷ ἐλέφαντί τε μ. οἶκοι B.Fr.16.9
;νύκτα.. ἄστροισι μαρμαίρουσαν A.Th. 401
; χρυσῷ χαίταν μαρμαίρων, of Apollo, E. Ion 888 (lyr.);ἀστὴρ μαρμαίρων D.P.329
;μαρμαίρουσι παρηΐδες AP5.281
(Agath.), cf. Alciphr.3.67: also in late Prose, Phld. Po.2.40, Plu.Caes.6, Luc.DMeretr.13.3, Alciphr.l.c.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μαρμαίρω
-
15 μυέω
A initiate into the mysteries,μυῶν.. ἄλλους ξένους And.1.132
, cf. IG12.6.113;ἐκ τοῦ μυεῖν καὶ ἐποπτεύειν Pl.Ep. 333e
, cf. D.59.21;ἐμύησε καὶ μυεῖ τοὺς Ἕλληνας Plu.2.607b
: c. acc. cogn.,ξένους ἐμύει θεούς J.Ap.2.37
:—more freq. in [voice] Pass., to be initiated,ὁ βουλόμενος μυεῖται Hdt.8.65
;ὅσοι μεμυήμεθα Ar.Ra. 456
; οἱ μεμυημένοι ib. 158, And.1.28; ; μυηθῆναι ἀφ' ἑστίας, v. ἑστία; τοῦ ἀφ' ἑστίας μυουμένου prob. in IG12.6.108; (Eleusis, i A. D.);θεοπρόποι ἦλθον.., οἵτινες μυηθέντες ἐνεβάτευσαν OGI530.15
(Notium, ii A. D.): c. acc. cogn., to be initiated in a thing,τὰ μυστήρια μυεῦνται Heraclit. 14
; ὅστις τὰ Καβείρων ὄργια μεμύηται in the mysteries of the Cabiri, Hdt.2.51; τὰ μεγάλα (sc. μυστήρια)μεμύησαι, πρὶν τὰ σμικρά Pl. Grg. 497c
;τὰ ἐρωτικὰ μυηθῆναι Id.Smp. 209e
, cf. Phdr. 250c;τὰ λεοντικὰ μ. Porph.Antr.15
: also c. dat.,ἐμυήθην θεοῖς Theophil.1.4
;μυεῖσθαι γάμῳ Alciphr.1.4
.II generally, teach, instruct, c. inf.,ἐμύησάς τινα ἰδεῖν AP7.385
(Phil.); ἀλλά μ' ἀνὴρ ἐμύησ' Ἑλικωνίδα (sc. εἶναι) ib.9.162:—[voice] Pass.,μεμύημαι καὶ χορτάζεσθαι καὶ πεινᾶν Ep.Phil. 4.12
;κυβερνᾶν μυηθήσομαι Alciphr.2.4.21
. -
16 μυσταγωγέω
A initiate, c. acc. pers., Porph.Abst.2.53, Ach.Tat.2.19, SIG900.49 (Panamara, iv A.D.): c. dupl. acc., τινά τι Ps.-Luc. Philopatr.22; opp. μυεῖσθαι, Plu.2.795e: abs., Alciphr.1.19, Porph. Antr.6:—[voice] Pass., Vett.Val.172.31.II metaph., act as a guide or cicerone, Str.17.1.38, Alciphr.3.31.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μυσταγωγέω
-
17 παραρρίπτω
παραρρίπτω, later [suff] παρα-έω LXX Ps.83(84).10, Alciphr.3.51, and in late Poets [full] παρᾰρίπτω, AP9.174,441 (both Pall.):—2 c. acc. rei, hazard,λεπταῖς ἐπὶ ῥοπῇσιν ἐμπολὰς μακράς Id.Fr.555.5
; π. σώματα τοῖς κινδύνοις expose them.., D.S.13.79.II throw down or aside, l.c., cf. AP6.74 (Agath.):—more freq. in [voice] Pass.,παραρριπτεῖσθαι ἐν τῷ οἴκῳ τοῦ θεοῦ LXX Ps.83(84).10
;τῆς θυγατρὸς παρερριμμένης J.AJ 19.2.4
, cf. Jul.Or.7.229c, AP9.174,441 (both Pall.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παραρρίπτω
-
18 περισσός
περισσός, [dialect] Att. [full] περιττός, ή, όν, (from περί, as ἔπισσαι from ἐπί, μέτασσαι from μετά)A beyond the regular number or size, prodigious, (never in Hom.);μος Trag.Adesp.458.3
; στάθμα, dub.sens., v. ἕλκω B. 3.2 out of the common, extraordinary, strange, ἔ τι περισσὸν εἰδείη if he has any signal knowledge, Thgn.769; εἴ τι φρονεῖς καί τι περισσὸν ἔχεις Philisc.( PLG2.327);π. λόγος S.OT 841
; (lyr.); (lyr.);βίος οὐδὲν ἔχων π. ἀλλὰ πάντα σμικρά Antipho Soph.51
;οὐ γὰρ π. οὐδὲν οὐδ' ἔξω λόγου πέπονθας E.Hipp. 437
;περισσότερα παθήματα Antipho 3.4.5
;τὰ π. τῶν ἔργων καὶ τερατώδη Isoc.12.77
; ἴδια καὶ π. Id.15.145 ;π. καὶ θαυμαστά Arist.EN 1141b6
; πρᾶξις π. Id.Pol. 1312a27 ;οὐθὲν δὴ λέγοντες π. φαίνονταί τι λέγειν Id.Metaph. 1053b3
; τί π. ποιεῖτε; Ev.Matt.5.47;περιττοτάτη φύσις Arist.HA 531a9
; συνανθρωπίζον.. πάντων περισσότατον, of the dog, Ath.13.611c, cf. Clearch.24 ; in Literature, striking, τὸ περιττόν, as a quality of οἱ τοῦ Σωκράτους λόγοι, Arist.Pol. 1265a11; τὰ σοφὰ καὶ τὰ π. refinements, Epicur.Fr. 409 ; opp. κοινὸς καὶ δημώδης, Longin.40.2 (but also, elaborate,π. καὶ πεποιημένος Id.3.4
; in bad sense, far-fetched, D.H.Pomp.2, Dem.56).3 of persons, extraordinary, remarkable, esp. for great learning,π. ὢν ἀνήρ E.Hipp. 948
;τοὺς.. π. καί τι πράσσοντας πλέον Id.Fr. 788
; δυστυχεῖς εἶναι τοὺς π. Arist.Metaph. 983a2 ;π. γένος τῶν μελιττῶν Id.GA 760a4
: freq. with the manner added,π. κατὰ φιλοσοφίαν Id.Pr. 953a10
; περὶ τὸν ἄλλον βίον περιττότερος somewhat extravagant or eccentric, Id.Pol. 1267 b24; τῇ φύσει π. Id.HA 622b6;κάλλει Plu.Demetr.2
;ἐν ἅπασι Id.Dem. 3
;τὴν ὥραν Alciphr.1.12
: c. inf., D.H.Comp.18.4 c. gen., περισσὸς ἄλλων πρός τι beyond others in.., S.El. 155; θύσει τοῦδε περισσότερα greater things than this, AP6.321 (Leon.Alex.); one greater than..,Ev.Matt.11.9
.II more than sufficient, superfluous,αἱ π. δαπάναι X.Mem.3.6.6
; περιττὸν ἔχειν to have a surplus, Id.An.7.6.31; οἱ μὲν.. περιττὰ ἔχουσιν, οἱ δὲ οὐδὲ τὰ ἀναγκαῖα .. Id.Oec.20.1 : c. gen., τῶν ἀρκούντων περιττά more than sufficient, Id.Cyr. 8.2.21;τὰ π. τῶν ἱκανῶν Id.Hier.1.19
: freq. in military sense, οἱ π. ἱππεῖς the reserve horse, Id.Eq.Mag.8.14; οἱ π. τῆς φυλακῆς ib.7.7; π. σκηναί spare tents, Id.Cyr.4.6.12 (but τοῖς περιττοῖς χρήσεσθαι their superior numbers, Id.An.4.8.11, cf. Cyr.6.3.20); τὸ π. the surplus, residue, Inscr. ap. eund.An.5.3.13 (but τὸ π. τοῦ Ἰουδαίου the advantage of the Jew, Ep.Rom.3.1); Ἁρπυιῶν τὰ π. their leavings, AP11.239 (Lucill.); τὸ π. τῆς ἡμέρας the remainder of the day, X.Eph.1.3; π. γράμματα supplementary provisions in a will, BGU 326ii9 (ii A.D.).2 in bad sense, superfluous, useless, οὐδέ τι τοῦ παντὸς κενεὸν πέλει οὐδὲ π. Emp.13 ; μόχθος π. A.Pr. 385, cf. S.Ant. 780;π. κἀνόνητα σώματα Id.Aj. 758
;βάρος π. γῆς ἀναστρωφώμενοι Id.Fr. 945
; (lyr.);τὰ γὰρ π. πανταχοῦ λυπήρ' ἔπη Id.Fr.82
; ;π. πάντες οὑν μέσῳ λόγοι E.Med. 819
;π. φωνῶν Id.Supp. 459
.3 excessive, extravagant, μηχανᾶσθαι περισσά commit extravagances, Hdt.2.32 ; περισσὰ δρᾶν, πράσσειν, to be over-busy, S.Tr. 617, Ant.68; π. φρονεῖν to be over-wise, E.Fr. 924 (anap.);ἡ π. αὕτη ἐπιμέλεια τοῦ σώματος Pl.R. 407b
; μῆκος πολὺ λόγων π. Id.Lg. 645c; redundant, overdone,οἱ καρτεροὶ καὶ π. λόγοι Id.Ax. 365c
, etc.; of dress, ἐσθὴς π. Plu.2.615d;περισσοτέρα λύπη 2 Ep.Cor.2.7
; τοῦ τὰ δέοντ' ἔχειν περιττὰ μισῶ I hate extravagance in comparison with moderation, Alex.254, etc.4 of persons, over-wise, over-curious,περισσὸς καὶ φρονῶν μέγα E.Hipp. 445
, cf.Ba. 429(lyr.); ὁ πολυπράγμων καὶ π. Plb.9.1.4; τὴν περὶ τὸ σῶμα θεραπείαν ἀκριβὴς καὶ π. Plu.Cic.8; so, of speakers,π. ἐν τοῖς λόγοις Δημοσθένης Aeschin.1.119
.5 as a term of praise, subtle, acute,ἀκριβὴς καὶ π. διάνοια Arist.Top. 141b13
.III Arith., ἀριθμὸς π. an odd, uneven number, opp. ἄρτιος, Epich.170.7, Philol.5, Pl.Prt. 356e, etc.;π. ἡμέραι Hp.Aph. 4.61
; τὸ π. καὶ τὸ ἄρτιον the nature of odd and even, Pl.Grg. 451c, etc.; π. χῶραι the odd places in a verse, Heph.5.1 ; ἀρτιάκις π. ἀριθμός a number divisible by an odd number an even number of times, as 2, 6, 10, Euc.7 Def.9.IV περισσότεροι more in number, extra, Carnead. ap. S.E.M.9.140.V περιττόν, τό, = στρύχνος μανικός, θρύον 11, Thphr.HP9.11.6;περισσόν Dsc.4.73
;περίσκον Orib.12.8.56
.B Adv. περισσῶς extraordinarily, exceedingly,θεοσεβέεες π. ἐόντες Hdt.2.37
; ἐπαινέσεται π. E.Ba. 1197 (lyr.); π. παῖδας ἐκδιδάσκεσθαι to have them educated overmuch, Id.Med. 295; περιττοτέρως τῶν ἄλλων far above all others, Isoc.3.44;περισσότερον τοῦ ἑνός Luc. Pr.Im.14
; alsoπερισσά Pi.N.7.43
, E.Hec. 579, etc.2 remarkably, περισσότερον τῶν ἄλλων θάψαι τινά more sumptuously, Hdt.2.129 ;οἴκησις π. ἐσκευασμένη Plb.1.29.7
; περιττότατα ἔχειν to be most remarkable, Arist.HA 589a31 ;κοσμουμένη π. καὶ σεμνῶς Plu.2.145e
; περισσότατα ἀνθρώπων θρησκεύειν in the most singular way, D.C.37.17; ἡδέως καὶ π. in an uncommon manner, D.H.Comp.3; εἰπεῖν στρογγύλως καὶ π. Id.Is.20 ; ἰδίως καὶ π. Plu.Thes.19 ; τὰ καινῶς ἱστορούμενα καὶ π. Id.2.30d.4 with a neg., οὐδὲν περισσὸν τούτων nothing more than or beyond these, Antipho 3.4.6 ; ; οὐδὲν π. ἢ εἰ .. no otherwise than if.., Id.Smp. 219c; περισσόν alone, furthermore, LXX Ec.12.12,al.II ἐκ περιττοῦ superfluously, uselessly, Pl.Prt. 338c, Sph. 265e ; but ὑπερέχειν ἐκ π. to be far superior, Id.Lg. 734d, cf. 802d ; ἡ κάμινος ἐκαύθη ἐκ π. Thd.Da.3.22;ἐκ π. χρησάμενος τῇ παρρησίᾳ Luc.
Pro Merc.Cond.13; cf. ὑπερεκπερισσοῦ.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > περισσός
-
19 προσοφλισκάνω
A : 2 [tense] aor.- ῶφλον D.35.46
, etc.; 1 [tense] aor.προσοφλῆσαι Alciphr.3.26
:— owe besides,πεντακοσίας δραχμάς, ἃς προσῶφλεν D.58.19
: abs., incur a debt, Arist. l.c.2 as law-term, lose one's suit and incur a penalty besides,π. τὰ ἐπιτίμια D. 35.46
;τὴν ἐπωβελίαν Id.45.6
, Aeschin.1.163; χιλίας (sc. δραχμάς) D.23.80: abs., στρατηγήσας προσῶφλε was fined in his office of στρατηγός, Antiph.204.5.3 generally, incur besides,π. αἰσχύνην D.5.5
, 8.12; ἀνελευθερίαν τῇ κακοηθείᾳ π. get a character for meanness in addition to.., Plu.2.856c, cf. 43c;γέλωτα Alciphr.
l.c.; π. τὸν λεγόμενον ἰχθύων βίον deserve to be said to live like fish, Plb. 15.20.3.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προσοφλισκάνω
-
20 σινδών
A fine cloth, usually linen, Hdt.1.200,2.95, A. l.c., S.Fr.210.67;βρόχῳ μιτώδει σινδόνος Id.Ant. 1222
; σ. βυσσίνης τελαμῶνες, used for mummies, Hdt.2.86; of surgeons' bandages, Id.7.181 (but alsoἐξ ἐρίου τὰς σ. ὑφαίνουσιν Thphr.HP4.7.7
, cf. Str.15.1.20).2 anything made of such cloth, garment of linen (sts. muslin), Michel832.19 (Samos, iv B.C.), PCair.Zen.176.255 (iii B.C.), SIG2754.5 (Pergam.), PTeb. 182 (ii B.C.), UPZ84.4 (ii B.C.), Luc.Deor.Conc.10; ἐν εὐτελεῖ ς. Plu.2.340d; napkin, Alciphr.3.66; ship's sail, E.Fr.773.42 (lyr.), Luc.Epigr.39, Alciphr.1.12; flag, standard, Plb.2.66.10; cloth or sheet,σ. καθαρά PLond.1.46.206
(iv A.D.) (so of a winding-sheet, Ev.Matt.27.59, cf. PPar. 18bis 10);σ. κοιτάριαι
sheets,Edict.Diocl.
28.16, cf. Th.2.49; ἐντὸς σινδόνος within the veil, esoteric, Iamb.VP 17.72; ἔξω ς. exoteric, ib.18.89.
См. также в других словарях:
Hymen — HYMEN, ĕnis; HYMENAEVS, i, Gr. Ὑμέναιος, ου, (⇒ Tab. XVI.) 1 §. Namen. Man leitet solchen insgemein von hymen, dem so genannten claustro virginitatis, oder Jungfernhäutchen, her. Voss. Etymol. in. Hymen, p. 298. Serv. ad Virg. Aen. I. 655. IV. 99 … Gründliches mythologisches Lexikon
Terpsichore — TERPSICHŎRE, es, Gr. Τερψιχόρη, ης, Jupiters und der Mnemosyne Tochter, eine von den neun Musen. Apollod. l. I. c. 14. Sie hat ihren Namen, nach einigen, daher, daß sie ihre Liebhaber mit denen Gütern vergnüget, die von der Gelehrsamkeit… … Gründliches mythologisches Lexikon