-
1 ειμι
I.(fut. ἔσομαι, impf. ἦν и ἦ; imper. ἴσθι; conjct. ὦ; opt. εἴην; inf. εἶναι; недостающ. формы aor. и pf. восполняются соотв. формами глагола γίγνομαι)1) быть, существовать(οὐκ ἔσθ΄ οὗτος ἀνέρ οὐδ΄ ἔσσεται Hom.; οὐδ΄ ἔτ΄ ἔστι Τροία Eur.)
οἱ ὄντες Polyb. — те, которые (еще) существуют, живые;οἱ οὐκ ὄντες Thuc. — те, которых (уже) нет, умершие;ἐσσόμενοι (ἄνθρωποι) Hom. — потомки;ζώντων καὴ ὄντων Dem. — при их жизни, перен. у них на глазах;οὐ δέν ἦν Hom. — он недолго (про)жил;πνεύματος ἤδη μὲν ὄντος, οὔπω δὲ παρόντος Arst. — когда ветер уже поднялся, но еще не дошел (до нас);ἄκων ἔστιν οὓς ἐγὼ ἐπαινῶ Plat. — существуют (люди), которых я не могу не хвалить;ἐμοὴ οὐδέν ἐστι πρὸς τοὺς τοιούτους Isocr. — у меня нет ничего общего с ними;σοί τε καὴ τούτοισι πρήγμασι τί ἐστι ; Her. — что тебе до этого?2) (как глагол-связка; в praes. часто, но реже, чем по-русски, опускается)διαγνῶναι χαλεπῶς ἦν Hom. — трудно было узнать;
ἔστι γὰρ τοῦτο τὸ κεφάλαιον Plat. — ведь в этом суть;καλῶς ἔσται Xen. — (все) будет хорошо;ἔτι νέος ὤν Xen. — будучи еще молодым;φεύγων ἐστίν Eur. — он в изгнании3) быть, находиться, являться, оказыватьсяἰατρὸν φάσκουτιν αὐτὸν εἶναι Plat. — говорят, что он врач;
εἶναι ἐν ἀθυμίᾳ Thuc. — прийти в уныние;οἱ ἐν πάθει ὄντες Arst. — охваченные страстью;οἱ ἐν τέλει ὄντες Thuc. — носители власти, обладающие властью;πρὸς Διὸς εἶναι Hom. — находиться под защитой Зевса;ὀνομάζειν τινὰ σοφιστέν εἶναι Plat. — называть кого-л. софистом;εἰσὴ ἀλλήλοισι διάφοροι ἐόντες ἑωυτοῖσι Her. — они находятся в состоянии постоянных распрей;οὐ σιωπήσας ἔσει ; Soph. — не замолчишь ли ты?;ἐμοὴ δέ κεν ἀσμένῳ εἴη Hom. — мне было бы (это) приятно;ἦν αὐτῷ προσδεχομένῳ Thuc. — (это) не было для него неожиданностью;εἴ σοι ἡδομένῳ ἐστίν Plat. — если тебе это доставит удовольствие4) быть, значить, составлять, равнятьсяτοῦτ΄ ἐστι Xen., Plat., Arst.; — то-есть;
τὸ εἴρειν λέγειν ἐστίν Plat. — (слово) «εἴρειν» значит «говорить»;τὰ δὴς πέντε δέκα ἐστίν Xen. — дважды пять - десять5) бывать, происходить, случаться, тж. обстоятьτί ἔστι(ν) ; Soph., Arph. и τοῦτο τί ἦν ; Arph. — что такое?, в чем дело?;
τὰ ἐόντα τὰ τ΄ ἐσσόμενα πρό τ΄ ἐόντα Hom. — настоящее, будущее и прошлое;ἔστι δ΄ ὅπῃ νῦν ἔστι Aesch. — что есть, то есть, т.е. свершилось, ничего не поделаешь;τί οὖν ἦν τοῦτο ; Plat. — как это случилось?;πρὸς ἑσπέραν ἦν Xen. — дело было под вечер;τὸ ἔσται καὴ τὸ μέλλον Arst. — будущее и то, что (лишь) может произойти;βοέ ἦν Thuc. — раздался крикοἰκονομου ἀγαθοῦ ἐστιν εὖ οικεῖν τὸν ἑαυτοῦ οἶκον Xen. — хороший хозяин должен хорошо управлять своим домом:
παντός ἐστι Dem. — всякий в состоянии, каждый может;οὐκ ἦν πρὸς τοῦ Κύρου τρόπου Xen. — (это) было не в характере Кира7) быть сложенным, состоятьἡ κρηπίς ἐστι λίθων μεγάλων Her. — основание сложено из больших камней;
οἱ στέφανοι ῥόδων ἦσαν Dem. — венки были сплетены из роз8) действительно быть, быть подлинным или истиннымτὸ ὄν тж. pl. филос. Plat., Arst.; — истинно сущее, подлинное бытие;
τὸ μέ ὄν филос. Plat., Arst. — не сущее, небытие;οὐ δοκεῖν, ἀλλ΄ εἶναι Aesch. — не казаться, а (действительно) быть;τῷ ὄντι Plat. — в действительности, истинно, поистине;τὸν ἐόντα λέγειν λόγον и τῷ ἐόντι χρήσασθαι Her. — говорить правду;ἔστι ταῦτα Plat. — да, так оно и есть;τὰ ὄντα ἀπαγγέλλειν Thuc. — сообщить о действительном положении вещей;ἀφαιρεῖσθαί τινα τὰ ὄντα Plut. — отнять у кого-л. имущество9) относиться, касаться, быть причастным, принадлежатьἥ ἰατρικέ περὴ τὰ νοσήματα ἐστί Plat. — врачебное искусство занимается болезнями;εἶναιἀμφί и περί τι Xen., ἔν τινι Soph., Plat. или πρός τινι Arst. — быть занятым или озабоченным чем-л.;ὅσα ὕδατός ἐστι Arst. — то, что имеет природу воды;οἱ παρὰ βασιλεῖ ὄντες Xen. — приближенные царя;εἶ γὰρ τῶν φίλων Arph. — ведь ты - из числа (моих) друзей;Φιλίππου εἶναι Dem. — быть сторонником Филиппа;τέχνης ἐστίν Thuc. — это - дело искусства;τῆς αὐτῆς γνώμης εἶναι Thuc. — быть одного и того же мнения;τὸ κατὰ τοῦτον εἶναι Xen. — что касается его;τὸ σύμπαν εἶναι Her. — в целом, вообще;κατὰ Hom. и εἰς δύναμιν εἶναι Plat. — в меру возможности;τὸ νῦν εἶναι Plat. — в настоящий момент, пока10) происходить, вести свой род(πατρὸς ἐξ ἀγαθοῦ Hom.; ἀπό τινος Xen.)
ἐκ Παιονίης εἶναι Hom. — быть родом из Пеонии;ἐκ πατρός εἰμι Τελαμῶνος γεγώς Soph. — я - сын Теламона;αἵματος ἀγαθοῖο ἔμ(μ)εναι Hom. — быть знатного происхождения11) (часто с gen. ηεξεςισ) бытьἦν ἐτῶν ὡς τριάκοντα Xen. — было ему лет сорок;
ἐπὴ ὀνόματός τινος εἶναι Dem. — носить какое-л. имя12) преимущ. impers. (= ἔξεστι См. εξεστι) быть возможным, бывать (иногда), случатьсяἔστι μὲν εὕδειν, ἔστι δὲ τερπομένοισιν ἀκούειν Hom. — можно поспать, можно и поразвлечься беседой;
εἰ τί που ἔστι Hom. — если позволено;ἆρ΄ ἔστιν ὥστε …;Soph. — нельзя ли …?;οὐκ ἔστι τοὺς θανόντας εἰς φάος μολεῖν Eur. — мертвые не воскресают;ἔστιν ἔνθα ἰσχυρῶς ὠφελοῦσι Xen. — они могут тогда приносить большую пользу;οὐκ ἔστι ὅκως κοτὲ σοὺς δέξονται λόγους Her. — невозможно, чтобы они приняли твое предложение;οὐκ ἔστιν ὅπως οὐκ ἐπιθήσεται ἡμῖν Xen. — не может быть, чтобы (Артаксеркс) не напал на нас;οὐκ ἔστιν ὅπως ἐγὼ εἶπον Dem. — я решительно нигде не сказал;οὐκ ἐσθ΄ ὅπου Soph. — ни в коем случае;οὐκ ἔσθ΄ ὅπως οὐ Arph. — во всяком случае, при всех обстоятельствах;πόλεις ἔστιν ὅτε ὅλας σῴζει Plat. — бывает, что (изобретатель) спасает целые города13) быть подчиненным, подвластнымΤροία Ἀχαιῶν ἐστίν Aesch. — Троя - во власти ахейцев;ἐπί σοι ἔσται Xen. — (это) будет зависеть от тебя τὸ ἐπ΄ ἐμοὴ εἶναι Thuc. насколько это зависит от меняII.(Hom. - преимущ. в знач. praes., в ион. и атт. прозе - почти всегда в знач. fut. к ἔρχομαι; impf. = aor. ᾔειν и ᾖα - ион. ἤϊα, imper. ἴθι, conjct. ἴω, opt. ἰοίην, inf. ἰέναι, part. ἰών; med.: fut. εἴσομαι, 3 л. sing. aor. εἴσατο и ἐείσατο)
1) тж. med. идти, ходить(οἴκαδε Hom.)
; передвигаться, ехать(ἐπὴ νηός Hom.)
; ( о дороге или путешествии) совершать(ὁδόν Hom., Plat.; τέν ὀρεινήν, sc. ὁδόν Xen.): (ἄψ) πάλιν ἰέναι Hom. возвращаться
2) входить, вступать; проникать(οἴκους и κατὰ στέγας Soph.; перен. ἐς ξυμμαχίαν и ἐς τοὺς πολέμους Thuc.)
πέλεκυς εἶσιν διὰ δουρός Hom. — топор врезывается в дерево;διαπρὸ δὲ εἴσατο χαλκός Hom. — копье прошло насквозь;διὰ μάχης ἰέναι τινί Plut. — вступить в бой с кем-л.;ἐς λόγους ἰέναι τινί Thuc. — вступить в переговоры с кем-л.3) проходить(ἀγρούς, πεδίοιο Hom.)
διὰ δίκης τινὴ ἰέναι Soph. — обвинять кого-л.;διὰ φιλίας τινὴ ἰέναι Xen. — дружить с кем-л.;ἰέναι ἐς τὰ παραγγελλόμενα Thuc. — повиноваться приказаниям4) (про)летать, (про)носиться(αἰετὸς εἶσιν διὰ νεφέων Hom.; θόρυβος διὰ τῶν τάξεων ἰών Xen.)
5) идти, направляться(ἐπί τινα Hom., Arst.; εἰς ἄπειρον Arst.)
6) сходить, спускаться(εἰς Ἀΐδαο ὑπὸ γαῖαν Hom.)
7) уходить, уезжатьοἱ δέ τοι αὐτίκ΄ ἰόντι κακὰ φράσσονται ὀπίσσω Hom. — как только ты уедешь, они натворят тебе бед
8) идти, нападать(λέων εἶσ΄ ἐπὴ μῆλα Hom.)
ἥ μοῖρα, ὅποιπερ εἶσιν, ἴτω Soph. — какая бы судьба не надвигалась, пусть придет, т.е. будь что будет;ἰέναι ἐς χεῖρας Thuc. — схватиться врукопашную9) ( о событиях) приходить, наступать, происходитьἤδη τρίτον ἐστὴν ἔτος, τάχα δ΄ εἶσι τέτταρτον Hom. — вот уж третий год, скоро наступит и четвертый;
τοῦτο ἴτω ὅπῃ τῷ θεῷ φίλον Plat. — пусть это идет, как угодно божеству10) (как вспомогат. глагол намерения)(ср. франц. aller и англ. to go) собираться, намереваться
εἴ τις ἴοι κακουργήσων Plat. — если бы кто-л. намеревался совершить преступление;ὅπερ ᾖα ἐρῶν Plat. — как я уже сказал11) imper. ἴθι (иногда с conjct.) ну-ка, давайἴθι ἐξηγέο Her. — расскажи-ка;
ἴθι οὖν ἐπισκεψώμεθα Xen. — давай же рассмотрим;ἴτε δέ πρὸς ἀλλήλους οὕτως εἴπωμεν Plut. — так скажем же друг другу вот что -
2 μυθολογέω
A tell mythic tales, such as those of Homer, Isoc.6.24, Pl.R. 392b, Longin.34.2;πολλὰ τοιαῦτα μ. Pl.Grg. 493d
: folld. by a Relat., μ. ὡς .. X.Smp.8.28; μ. ὅτι .. Hp.Art.53.2 c. acc., tell as a legend or mythic tale,μ. τοὺς πολέμους τῶν ἡμιθέων Isoc.2.49
: c. inf., of an animal, ὃν.. μυθολογοῦσι γενέσθαι ἐκ πυρκαϊᾶς which they fable, fabulously report to derive its birth, Arist.HA 609b10; καθάπερ καὶ τὸν Μίδαν.. μυθολογοῦσι (sc. ἀπολέσθαι) Id.Pol. 1257b16, cf. 1274a39:—[voice] Pass., οἷαι μυθολογοῦνται παλαιαὶ γενέσθαι φύσεις such as they are fabled to have been, Pl.R. 588c, cf. Arist.HA 617a5: impers., μυθολογεῖται.. τοὺς Ἀργοναύτας τὸν Ἡρακλέα καταλιπεῖν the legend goes that.., Id.Pol. 1284a22;μ. περὶ τῆς ζωῆς ὡς ὂν μακρόβιον Id.HA 578b23
: abs., become mythical, D.60.9, etc.; τὰ μυθολογούμενα fabulous tales, Arist.HA 578b24, cf. Pl.R. 378e.IV relate, generally with a notion of exaggeration, [Αἴσωπος] ἐμυθολόγησεν ὡς .. Arist.Mete. 356b12, cf. Nymphod.12; τὰ τῶν Ἑλλήνων καλά Polydeuces ap. Philostr.VS2.12.2.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μυθολογέω
-
3 συνασκέω
2 train, educate, or discipline fully, D.L.4.67, 6.23;σ. τὴν αἴσθησιν D.H.Lys.11
;ἡμᾶς εἰς τοὺς πολέμους Id.Rh.7.4
;ἔν τινι S.E.M.1.190
;ἑαυτὸν περὶ τοὺς λόγους Eun.VSp.487
B.;σ. [τὴν θυγατέρα] ὑπεροπτικὴν τοῦ πλέονος εἶναι D.L.2.72
:—[voice] Pass.,φάλαγξ συνησκημένη Plu.Cleom.20
;τὴν ψυχὴν ἀγύμναστον ἐᾷς,.. ἢν ἐχρῆν πρώτην ἐπὶ τὰ τοιαῦτα συνησκῆσθαι καὶ μόνην Phalar.Ep.67.1
;συνασκηθεὶς ἐν τῇ ἰατρικῇ Sor.Vit.Hippocr. 4
;μειρακίου ἀστρολογεῖν συνασκουμένου D.L.3.29
; -ησκημένη ἕξις, παρατήρησις, Phld.Rh.1.58,77 S.4 συνησκημένος, = agitatus, Gloss.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συνασκέω
-
4 πραγματεύομαι
πραγματεύομαι, ion. πρηγματεύομαι, depon. med., doch findet sich auch der aor. pass. πρηγματευϑῆναι in derselben actioen Bdtg, Her. 2, 87, wie Strab. 12, 3, 11; – eine Sache, ein Geschäft treiben, beschäftigt sein, sich womit abgeben, Etwas treiben; πάντα ταῠτα, Plat. Prot. 361 d; περί τι, Theaet. 187 a; περὶ σωφροσύνης, Rep. IV, 430 d, u. öfter; das pers. auch in passiver Bdtg, Parm. 129 e; ἃ ποιήματά μοι ἐδόκει μάλιστα πεπραγματεῠσϑαι αὐτοῖς, Apol. 22 b; πραγματεύεσϑαι τὴν νύκτα, die Nacht durch arbeiten, Xen. Cyr. 2, 4, 26; Dem. u. Folgde; συντάξεις πραγματεύεσϑαι, Geschichte schreiben, Pol. 12, 27, 7. τοὺς πολέμους καὶ τὰς πράξεις, 4, 4, 3; auch absolut in dieser Bdtg, 1, 4, 3; später bes. Geld- u. Handelsgeschäfte machen, Plut. Sull. 17; πρ. ἀπὸ ἐμπορίας καὶ δανεισμῶν, Cat. min. 59.
-
5 εὐ-τυχέω
εὐ-τυχέω, eigtl. gut treffen, das Gewünschte erlangen, das Ziel erreichen, nur noch bei Sp., die es sowohl mit dem gen. verbinden, ἀγωγῆς Synes., ὥρας Luc. Charidem. 23, εἰ μνήμης εὐτυχῶ, wenn ich mich recht besinne, Ath. II, 58 c, als mit dem acc., ὅτε τὴν τῆς ὰρχῆς τιμὴν εὐτύχησε Hdn. 3, 10, 9, τἀμὰ ἀγαϑά, genieße meine Güter, Alciphr. 2, 3, a. Sp. -Uebh. Glück haben, vom Sieger, Pind. Ol. 7, 81 I. 3, 1; glücklich sein, πόνου τοι χωρὶς οὐδὲν εὐτυχεῖ Soph. El. 933; Ggstz ἀτωμένη Ant. 17, wie δυςτυχεῖν 1144; τούτῳ μὲν εὐτυχεῖν δοῖεν ϑεοί Aesch. Spt. 404; auch vom Glück im Kampf, ὡς πόλις εὐτυχῇ ih. 609; τἄλλ' εὐτυχοῖμεν πρὸς ϑεῶν, im Uebrigen, Suppl. 992, wie Thuc. 2, 64 u. A.; ἆρ' εὐτυχεῖς οὐν τοῖς γάμοις Eur. Phoen. 427 u. ä. χρήμασιν, ἄγρᾳ, wie τῇ οὐσίᾳ Dem. 42, 3, darin, daran glücklich sein; εἰς τέκνα, in Hinsicht der Kinder, Eur. Ion 567; aber ἐς τὴν Πύλον, gegen Pylus, Thuc. 5, 7; ἔν τινι, Xen. Hell. 7, 1, 5; εὐτυχῆσαι im Ggstz von βλαβῆναι Thuc. 7, 68; εὐτυχῶν im Ggstz von πταίσας Xen. Cyr. 3, 1, 26; εὐτύχει wie vale in Briefen, Plat. Ep. IV, 321 c u. sonst; τοὺς πολέμους, im Kriege, Her. 1, 65; anders ἐπεὶ εὐτύχησαν τοῦτο τὸ εὐτύχημα Xen. An. 6, 1, 6, als sie dies Glück gehabt, wie μεγάλαις ἐπαιρόμενος εὐτυχίαις, ἃς πρόσϑεν εὐτύχησε, durch das Glück, das er früher gehabt hatte, Plut. Fab. Max. 2; ἐπί τινι, Luc. Char. 17; auch mit dem inf., οὐκ εὐτύχησε μήτηρ γενέσϑαι, sie hatte nicht das Glück, Mutter zu werden, Long. Past. 4, 19; u. mit dem partic., εἰ εὐτυχήσομεν ἑλόντες Eur. Or. 1211; Xen. Hell. 7, 1, 11; – εὐτυχοίης, ironisch verneinender Ausdruck: Glück zu! Wohl bekomm's! vgl. Valcken. Phoen. 406; – εὐτυχοῦσα ἡμέρα, ein Glückstag, Alciphr. 3, 46. – Pass., Thuc. 7, 77 ἱκανὰ τοῖς πολεμίοις εὐτύχηται, wie bes. Sp., vom Glücke begünstigt werden, Glück haben, τὰ τῆς μάχης εὐτυχεῖτο Plut. Num. 11, es wurde glücklich gekämpft; εὐτύχηταί σοι πάντα τῆς εὐχῆς μειζόνως Luc. de merced. cond. 12; ὅταν εἰς τὴν ἀπό-βασιν εὐτυχηϑῇ, wenn es glücklich gehen sollte, Hdn. 2, 9, öfter; – τὸ εὐτυχούμενον, das Glück, Alciphr. 2, 3.
-
6 ανεχω
ἀνέχω, ἀνίσχω(impf. ἀνεῖχον - med. ἠνειχόμην, fut. ἀνέξω и ἀνασχήσω, aor. 2 ἀνέσχον - med. ἠνεσχόμην, эп. ἠνσχόμην, pf. ἀνέσχηκα) тж. med.1) держать поднятым, высоко поднимать(χεῖρας Hom.; λαμπάδας Eur.; ἱερὰν φιάλην Plut.)
κόψε ἀνασχόμενος (sc. χεῖρας) σχίζῃ Hom. — он с размаху ударил обрубком2) простирать, протягивать(σκῆπτρον θεοῖσι Hom.; ἱεροὺς πτόρθους Λατοῖ Eur.; δῶρ΄ ἀθανάτοις Pind.)
3) показывать, зажигать(τὸ σημεῖον τοῦ πυρός Thuc.; φάος σωτήριόν τινι Eur.)
4) воссылать, возносить, обращать(εὐχὰς ἄνακτι Soph.; λόγον Eur.)
5) возвеличивать, прославлять(τι и τινά Pind.)
6) нести на себе, подпирать, перен. поддерживать(τοὺς πολέμους Thuc.)
; охранять, блюсти(εὐδικίας Hom.)
; хранить, защищать(Σικελίαν Thuc.)
7) соблюдать, справлять(ὄργια Arph.)
8) преимущ. med. переносить, терпеть(κήδεα Hom.; κακά Aesch., Arph.; ψύχη καὴ θάλπη Xen.)
ἀνέχεσθαι δουλοσύνης Hom. и δουλοσύνην Her. — переносить рабство, быть рабом;οὐκ ἀ. καμάτων Soph. — не выдерживать страданий;τέτλαθι καὴ ἀνάσχεο Hom. — терпи и крепись9) med. допускать к себе, терпеть у себя(ξείνους Hom.; δεσπότας τινάς Eur.; ἑτέρους νόμους Plut.)
ἀνέξομαι κλύων Aesch., Soph. — я охотно послушаю;οὐκ ἀ. τινος ἄλλα λέγοντος Plat. — не допускать, чтобы кто-л. говорил по-иному;ἀνέξομαί σε ὀλίγα λέγοντα Luc. — я готов выслушать от тебя несколько слов10) med. отваживаться, решаться11) сдерживать, удерживать(ἵππους Hom.)
μικρὸν ἀνασχὼν εἶπεν Plut. — после короткой паузы он сказал;οὐκ ἠνέσχετο, ἀλλ΄ εἰπών Xen. — он не удержался, чтобы не сказать12) подниматься восходить(ὅ ἥλιος ἀνέσχεν Plat.)
πρὸς ἥλιον ἀνίσχοντα Her. — на восток13) воздерживаться, прекращать(τοῦ φονεύειν Plut.)
ἐπεὴ ἀνέσχεν Xen. — когда (все) кончилось14) высовываться, выступатьοὐκ ἐδυνάσθη ἀνσχεθέειν Hom. — он не мог вынырнуть (из воды);
αἰχμέ παρὰ ὦμον ἀνέσχεν Hom. — острие пронзило насквозь (досл. вышло сквозь) плечо;τὸ Καναστραῖον ἀνέχει μάλιστα Her. — Канастрейский мыс выдается дальше всего (в море);ἀ. πρὸς τὸ πέλαγος Thuc. — простираться до моря15) (по)являться возникатьπρῆγμα, ἐκ τοῦ σοί τι ἔμελλε λυπηρὸν ἀνασχήσειν Her. — дело, из которого получится для тебя неприятность;
τάδε ἐξ αὐτῶν ἀνασχήσει Her. — вот что из этого выйдет16) упорно продолжать, не переставатьσὲ στέρξας ἀνέχει Αἴας Soph. — тебя по-прежнему любит Эант;
ἀνεῖχεν διασκοπῶν Thuc. — он не переставал обдумывать17) med. держаться, цепляться(ἀλλήλῃσιν Hom. in tmesi)
18) останавливаться, задерживаться(ταύτῃ Thuc.)
-
7 ανισχω...
ἀνίσχω...ἀνέχω, ἀνίσχω(impf. ἀνεῖχον - med. ἠνειχόμην, fut. ἀνέξω и ἀνασχήσω, aor. 2 ἀνέσχον - med. ἠνεσχόμην, эп. ἠνσχόμην, pf. ἀνέσχηκα) тж. med.1) держать поднятым, высоко поднимать(χεῖρας Hom.; λαμπάδας Eur.; ἱερὰν φιάλην Plut.)
κόψε ἀνασχόμενος (sc. χεῖρας) σχίζῃ Hom. — он с размаху ударил обрубком2) простирать, протягивать(σκῆπτρον θεοῖσι Hom.; ἱεροὺς πτόρθους Λατοῖ Eur.; δῶρ΄ ἀθανάτοις Pind.)
3) показывать, зажигать(τὸ σημεῖον τοῦ πυρός Thuc.; φάος σωτήριόν τινι Eur.)
4) воссылать, возносить, обращать(εὐχὰς ἄνακτι Soph.; λόγον Eur.)
5) возвеличивать, прославлять(τι и τινά Pind.)
6) нести на себе, подпирать, перен. поддерживать(τοὺς πολέμους Thuc.)
; охранять, блюсти(εὐδικίας Hom.)
; хранить, защищать(Σικελίαν Thuc.)
7) соблюдать, справлять(ὄργια Arph.)
8) преимущ. med. переносить, терпеть(κήδεα Hom.; κακά Aesch., Arph.; ψύχη καὴ θάλπη Xen.)
ἀνέχεσθαι δουλοσύνης Hom. и δουλοσύνην Her. — переносить рабство, быть рабом;οὐκ ἀ. καμάτων Soph. — не выдерживать страданий;τέτλαθι καὴ ἀνάσχεο Hom. — терпи и крепись9) med. допускать к себе, терпеть у себя(ξείνους Hom.; δεσπότας τινάς Eur.; ἑτέρους νόμους Plut.)
ἀνέξομαι κλύων Aesch., Soph. — я охотно послушаю;οὐκ ἀ. τινος ἄλλα λέγοντος Plat. — не допускать, чтобы кто-л. говорил по-иному;ἀνέξομαί σε ὀλίγα λέγοντα Luc. — я готов выслушать от тебя несколько слов10) med. отваживаться, решаться11) сдерживать, удерживать(ἵππους Hom.)
μικρὸν ἀνασχὼν εἶπεν Plut. — после короткой паузы он сказал;οὐκ ἠνέσχετο, ἀλλ΄ εἰπών Xen. — он не удержался, чтобы не сказать12) подниматься восходить(ὅ ἥλιος ἀνέσχεν Plat.)
πρὸς ἥλιον ἀνίσχοντα Her. — на восток13) воздерживаться, прекращать(τοῦ φονεύειν Plut.)
ἐπεὴ ἀνέσχεν Xen. — когда (все) кончилось14) высовываться, выступатьοὐκ ἐδυνάσθη ἀνσχεθέειν Hom. — он не мог вынырнуть (из воды);
αἰχμέ παρὰ ὦμον ἀνέσχεν Hom. — острие пронзило насквозь (досл. вышло сквозь) плечо;τὸ Καναστραῖον ἀνέχει μάλιστα Her. — Канастрейский мыс выдается дальше всего (в море);ἀ. πρὸς τὸ πέλαγος Thuc. — простираться до моря15) (по)являться возникатьπρῆγμα, ἐκ τοῦ σοί τι ἔμελλε λυπηρὸν ἀνασχήσειν Her. — дело, из которого получится для тебя неприятность;
τάδε ἐξ αὐτῶν ἀνασχήσει Her. — вот что из этого выйдет16) упорно продолжать, не переставатьσὲ στέρξας ἀνέχει Αἴας Soph. — тебя по-прежнему любит Эант;
ἀνεῖχεν διασκοπῶν Thuc. — он не переставал обдумывать17) med. держаться, цепляться(ἀλλήλῃσιν Hom. in tmesi)
18) останавливаться, задерживаться(ταύτῃ Thuc.)
-
8 ευτυχεω
1) (тж. εὐ. εὐτύχημα Xen. и εὐ. εὐτυχίας Plut.) иметь счастье (в чём-л), преуспевать, иметь успех, иметь удачу(τοῖς γάμοις и εἰς τέκνα Eur.; τῷ πολέμῳ и τοὺς πολέμους Her.; ἔν τινι Xen.; ἐπί τινι Luc.)
ἐς τέν Πύλον εὐτυνῆσαι Thuc. — иметь успех в походе на Пилос;εἴπερ εὐτυχήσομεν ἑλόντες … Eur. — если нам посчастливится поймать …;2) достигать, обретать3) тж. pass. принимать благоприятный оборот, успешно складываться, удаватьсяπόνου χωρὴς οὐδὲν εὐτυχεῖ Soph. — без труда ничто не удается;
εὐτύχηταί τινι Thuc., Luc. кому-л. — повезло;τὸ εὐτυχοῦν Soph., Thuc. и τὸ εὐτυχῆσαι Thuc., Arst.; — успех, удача -
9 καταλλασσω
атт. καταλλάττω (aor. 1 pass. κατηλλάχθην, aor. 2 pass. κατηλλάγην)1) тж. med. ( о деньгах) обменивать(τὸ λοιπὸν χρυσίον Plut.; med. τὸ χρυσίον ἐπὴ ταῖς τραπέζαις Dem.)
2) обменивать, менятьκαταλλάττεσθαί τι πρός τι Plat., Arst. или ἀντί τινος Plat. — менять что-л. на что-л.;
τὸν βίον πρὸς μικρὰ κέρδη καταλλάττεσθαι Arst. — рисковать жизнью из-за пустяковых выгод3) примирять, мирить(σφέας Her.; αὐτους πρὸς ἀλλήλους Arst.; τινὰ ἑαυτῷ NT.)
καταλλαχθῆναί τινι χόλου Soph. — примириться с кем-л.4) ( о враждебных чувствах и действиях) оставлять, прекращать(τὰς ἔχθρας καὴ τοὺς πολέμους, τέν ἔχθρην τινί Her.)
-
10 πραγματευομαι
ион. πρηγμᾰτεύομαι (aor. ἐπραγματευσάμην и ἐπραγματεύθην)1) заботиться, заниматься, хлопотать2) трудиться, работать, проводить в труде(τέν νύκτα Xen.; τὸν βίον ἅπαντα Arst.)
3) прилагать усилия, старатьсяπ. τινας συνεθίσαι ζῆν τέν χώραν φυτεύοντας Plut. — стараться приучить кого-л. к земледелию
4) вести торговлю, торговать(ἐν τῇ Ἑλλάδι Plut.)
5) зарабатывать, извлекать доходы(ἀπὸ ἐμπορίας καὴ δανεισμῶν Plut.)
6) предпринимать(τὸν δεύτερον πλοῦν Plat.)
7) исследовать или описывать(τοὺς πολέμους καὴ τὰς πράξεις Polyb.; περὴ φύσεως πάντα Arst.)
οἱ πραγματευόμενοι Polyb. — исследователи, историки8) сочинять, составлять(τὰ ποιήματα Plat.)
-
11 αὐτόκλητος
αὐτό-κλητος, ον,Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > αὐτόκλητος
-
12 εἶμι
εἶμι (A ibo), [ per.] 2sg.εἶ S. Tr.83
, Ar.Av. 990, [dialect] Ep. and [dialect] Ion. ,εἶσθα Il. 10.450
, Od.19.69; [ per.] 3sg. εἶσι; pl. ἴμεν, ἴτε, ἴᾱσι: imper. ἴθι (also εἶ in the compd. acc. to Sch., but prob. indic.), [ per.] 3pl. , Pl.Lg. 765a, alsoἴτων A.Eu.32
,ἰόντων Th.4.118
, etc.: subj. ἴω (εἴω Sophr.48
); [dialect] Ep. [ per.] 2sg.ἴῃσθα Il.10.67
; [dialect] Ep. [ per.] 3sg.ἴῃσι 9.701
; [dialect] Ep. pl. ἴομεν (for - ωμεν) 2.440: opt. ἴοιμι, οις, οι, 14.21, etc.;ἰοίην Sapph.159
, IG4.760 ([place name] Troezen), X.Smp.4.16, ([etym.] διεξ-) Isoc.5.98; [dialect] Ep.ἰείη Il.19.209
, cf.περι-ιεῖεν IG22.1126.18
(Amphict. Delph.),εἴη Il.24.139
, Od.14.496, ([place name] Crete): inf. ἰέναι, [dialect] Ep. ἴμεναι (ι in Il.20.365 ) or ἴμεν, alsoἰέμεν Archyt.
ap. Stob.3.1.106 (dub. l.), ἴναι [pron. full] [ῐ] Orac. ap. Str.9.2.23, (ἐξ-) Machoap.Ath.13.580c, cf. EM467.18 ( προς-εῖναι dub. in Hes. Op. 353): part. ἰών, ἰοῦσα, ἰόν: [tense] impf. ᾔειν, ᾔεις (,ἐπεξ-ῄεισθα Euthphr.4b
), ᾔει or - ειν Id.Ti. 38c, Criti. 117e; [dialect] Ep. and [dialect] Ion. ἤϊα, [ per.] 3sg. ἤϊε ([etym.] - εν), [var] contr.ᾖε Od.18.257
; dual ; 1 and [ per.] 2pl., ᾖμεν, ᾖτε; [ per.] 3pl., [dialect] Ep. and [dialect] Ion. ἤϊσαν, [dialect] Ep. also ἴσαν, [dialect] Att. ᾖσαν ([etym.] μετ-) Ar.Eq. 605, cf. Fr. 161, ([etym.] ἐπ-) Od.19.445, later ᾔεσαν ([etym.] εἰς-) Arist.Ath.32.1, etc.; also [ per.] 3sg.ἴε Il.2.872
, al.; [dialect] Ep. [ per.] 1pl.ᾔομεν Od.10.251
, al., [ per.] 3 dualἴτην Il.1.347
; [ per.] 3pl.ἤϊον Od.23.370
:—[voice] Med. [tense] pres. and [tense] impf. ἴεμαι, ἰέμην are mere mistakes for ἵεμαι, ἱέμην (from ἵημι), cf. S.OT 1242, E.Supp. 698:—for [tense] fut. εἴσομαι and [tense] aor. [voice] Med. εἰσάμην, in [ per.] 3sg. εἴσατο, ἐείσατο, [ per.] 3 dual ἐεισάσθην, v. εἴσομαι 11.—The ind. εἶμι usu. has [tense] pres. sense in Hom. ([tense] fut., Il.1.426, 18.280), but in [dialect] Ion. Prose and [dialect] Att. it serves as [tense] fut. to ἔρχομαι (q. v.), I shall go, shall come: the [tense] pres. sense is sts. found in Poetry, prov. αὐτόματοι δ' ἀγαθοὶ ἀγαθῶν ἐπὶ δαῖτας ἴασι (cf. Pl.Smp. 174b), cf. Theoc.25.90, also in compds. ( προς-) A.Eu. 242, (ἐπ-) Th.4.61, ( συν-) Str.3.2.2. [[pron. full] ῐ- in all tenses, exc. in [dialect] Ep. Subj. ἴομεν for ἴωμεν at the beginning of a verse]:— come or go, the special senses being given by the context, οἴκαδ' ἴμεν go home, Il.17.155;τάχ' εἶσθα θύραζε Od.19.69
, etc.; come,οὐδέ μιν οἴω νῦν ἰέναι Il.17.710
, etc.; go, depart, Od.2.367;ὑπὸ τεῖχος ἰόντας Il.12.264
.II c.acc.,2 c. acc. cogn., ὁδὸν ἰέναι go a road, Od.10.103; so τὴν ὀρεινήν (sc. ὁδόν) X.Cyr. 2.4.22: metaph.,ἄδικον ὁδὸν ἰέναι Th.3.64
.3 go through or over, τὸ μέσον τοῦ οὐρανοῦ, of the sun, Hdt.2.25, cf. 26: in Hom., freq. c. gen., ἰὼν πεδίοιο going across the plain, Il.5.597.III c. inf. [tense] aor.,ἀλλά τις εἴη εἰπεῖν Ἀτρεΐδῃ Od.14.496
.—On the Homeric βῆ δ' ἴμεν, etc., v. βαίνω.2 c. part. [tense] fut., Ἑλένην καλέουσ' ἴε went to call her, Il.3.383, cf. 14.200, Od.15.213; ἤϊα λέξων I was going to tell, Hdt.4.82; ;εἴ τις ἱστορίαν γράψων ἴῃ Luc. Hist.Conscr.39
.IV also of other motions besides walking or running, as of going in a ship, esp.ἐπὶ νηὸς ἰέναι Od.2.332
, etc.; of the flight of bees, Il.2.87.2 of the motion of things, [πέλεκυς] εἶσιν διὰ δουρός the axe goes through the beam, 3.61; of clouds or vapour, 4.278; of the stars, 22.317; of time, ἔτος εἶσι the year will pass, Od. 2.89; φάτις εἶσι the report goes, 23.362;χρόνος.. ἰὼν πόρσω Pi.O.10
(11).55; ἴτω κλαγγά, βοά, S.Tr. 208 (lyr.), Ar.Av. 857 (lyr.); , cf.Pl.Ap. 19a.V metaph. usages, ἰέναι ἐς λόγους τινί to enter on a conference with.., Th.3.80, etc.; ἰέναι ἐς τοὺς πολέμους, ἐς τὴν ξυμμαχίαν, Id.1.78, 5.30; ἰέναι ἐς χεῖρας to come to blows, Id.2.3, 81; ἰέναι ἐς τὰ παραγγελλόμενα to obey orders, Id.1.121;διὰ δίκης ἰὼν πατρί S.Ant. 742
; ἰέναι διὰ μάχης, διὰ φιλίας, etc., v. διά A.IV.b.VI imper. ἴθι (with or without δή) come now! mostly folld. by [ per.] 2sg. imper.,ἴ. ἐξήγεο Hdt.3.72
; ἴθ' ἐγκόνει, ἴθ' ἐκκάλυψον, S.Aj. 988, 1003;ἴ. πέραινε Ar.Ra. 1170
; in full, ἴ. καὶ πειρῶ go and try, Hdt.8.57: with [ per.] 1pl.,ἴ. οὖν ἐπισκεψώμεθα X.Mem.1.6.4
, cf. Pl. Prt. 332d;ἴτε δὴ ἀκούσωμεν Id.Lg. 797d
: [ per.] 2 dual,ἴθι δὴ παρίστασθον Ar.Ra. 1378
: also [ per.] 2pl.,ἴτε νεύσατε S.OC 248
, cf. OT 1413.VII part. added to Verbs, φρονείτω μεῖζον ἢ κατ' ἄνδρ' ἰών let him go and think.., S.Ant. 768, cf. OC 1393, Aj. 304;βακχεύσεις ἰών E.Ba. 343
.—Cf. ἴσκω. -
13 συνεργία
συνεργ-ία, ἡ,Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συνεργία
-
14 φιλόπονος
φῐλόπον-ος, ον,A laborious, industrious, Hp.Aër.1, S.Aj. 879 (lyr.), Pl.Phdr. 248d, etc.;πρός τι Ael.VH1.12
; opp. ἄπονος, Pl.R. 535d;τῷ σώματι φ. Isoc.1.40
;φ. περὶ τὰ αὑτῶν ἔργα X.Mem.3.4.9
: of dogs, ib.4.1.3, Poll.5.60; τὸ φ., = φιλοπονία, Plu.2.88d. [comp] Sup.,- ώτατος τῶν Ἑλλήνων Isoc.6.56
.2 of things, toilsome, laborious,πόλεμος X.Cyr.7.5.47
([comp] Sup.);φ. βίος Ocell.4.10
; φιλόπονόν [ ἐστι], c. inf., X.Cyn.6.8.3 Adv.,- νως ἔχειν πρὸς τοὺς πολέμους Id.HG6.1.6
;φ. ἔπραξα D.18.193
;φ. καὶ φιλοκινδύνως OGI553.6
(Xanthus, i B. C.);τὴν σταφίδα κόπτε φ. Gal.12.868
: [comp] Comp.- ώτερον Isoc.9.73
: [comp] Sup.- ώτατα Plb. 10.41.3
, 12.26D.5, Demetr.Lac.Herc.1012.52.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > φιλόπονος
-
15 κατορθόω
κατορθόω fut. κατορθώσω; 1 aor. κατώρθωσα (LXX, TestSol); aor. mid. κατωρθωσάμην; aor. pass. 3 sg. κατωρθώθη (2 Ch 29:35; 35:10, 16) (s. ὀρθός and next entry; Trag., Thu.+) to cause someth. to be correct or to come out right, set straight, complete, bring to a successful conclusion of God (Menand., Epitr. 556 S. [380 Kö.]; Alex. Aphr., Fat. 34, II 2 p. 206, 31; cp. Jos., Ant. 12, 312) τὰς μερίμνας he will set your cares straight Hv 4, 2, 5 (Polyaenus 8, 23, 30 of τοὺς πολέμους to bring them to a fortunate end). Mid. κ. τὰς ἐντολάς carry out the commands v 3, 5, 3. τὰς ὁδούς (cp. Ps 118:9) 2, 2, 6.—Pass. 1, 1, 8.—DELG s.v. ὀρθός. M-M s.v. κατόρθωμα. TW. -
16 φέρω
φέρω, nur im praes. u. impf. act. u. pass. vorkommend, wozu noch der syncopirte Imperativ φέρτε Il. 9, 171 gehört; conj. φέρῃσι Od. 19, 111, wo früher φέρησι als von φέρημι angenommen wurde; Iterativform φέρεσκε, φέρεσκον, Od. 9, 429. 10, 108; adj. verb. φερτός, s. oben; dazu werden tempora gebildet – a) von ΟΙΩ, fut. οἴσω, med. οἴσομαι, imperat. οἶσε, Od. 22, 106. 480, auch Ar. Ach. 1064 Ran. 483, der die Endg des aor. II. mit dem charakteristischen σ des aor. I. verbindet, wie auch der inf. οἰσέμεν, Od. 3, 429, οἰσέμεναι, Il. 3, 120, οἴσειν, Pind. P. 4, 102, Präsensbedeutung hat oder aoristisch zu nehmen ist; Spätere bilden darnach fut. pass. οἰσϑήσομαι (οἴσομαι ist passivisch Eur. Or. 440 Xen. Oec. 18, 6); perf. pass. προοῖσται, Luc. parasit. 2; adj. verb. οἰστός, οἰστέος; Her. hat auch ἀνῷσαι, für ἀνοῖσαι, u. ἀνῳστός, 1, 157. 6, 66. – b) von ΕΓΚΩ od. ΕΝΕΓΚΩ u. ΕΝΕΚΩ aor. I. ἤνεγκα, bes. im Indicativ u. in den Personen des Imperativs, welche α daben, u. aor. II. ἤνεγκον, bes. inf. u. partic.; ion. u. ep. lautet der aor. I. ἤνεικα u. ohne Augment ἔνεικα, von dem Hom. auch conj. ἐνείκω u. int. ἐνεῖκαι hat, u. der aor. II. ἤνεικον, von dem sich bei Hom. der inf. ἐνεικέμεν, Il. 19, 194, u. der opt. ἐνείκοι, 18, 147 findet, wie auch aor. I. med. ἠνείκαντο, Il. 9, 127; perf. ἐνήνοχα, perf. pass. ἐνήνεγμαι, fut. pass. ἐνεχϑήσομαι, aor. pass. ἠνέχϑην, ion. ἠνείχϑην; Hes. Sc. 440 hat sogar ein praes. med. συνενείκεται, wenn die Lesart richtig ist; – tragen, fero ( bahren, fahren); zunächst – 1) eine Last tragen, heben, auf sich nehmen, von leblosen Dingen, ἦγον μὲν μῆλα, φέρον δ' εὐήνορα οἶνον Od. 4, 622, vgl. Il. 5, 484 (s. unter b); πῇ δὴ καμπύλα τόξα φέρεις; wo trägst du den Bogen hin, Od. 21, 363; ἰϑὺς σανίδων φέρε λᾶαν ἀείρας Il. 12, 453; οὐ δύο γ' ἄνδρες φέροιεν τὸν λίϑον 5, 303; τίς τοι ἔπειτα μετοιχομένη φάος οἴσει, wer wird dir das Licht tragen, Od. 19, 24; ἐν ταλάροισι φέρον μελιηδέα καρπόν Il. 18, 568; ἄν τις ἀναιρούμενος οἴκαδε φέρῃ Plat. Legg. XI, 914 b; φορτίον Xen. Mem. 3, 13, 6; ἐπὶ κεφαλῆς τι An. 4, 3,6; mit den Händen tragen, χερσὶν εὐϑὺς φέρει διψίαν κόνιν Soph. Ant. 425, vgl. El. 319 Trach. 520; φέρων ἐπ' ὤμοις 561. – Als Zeichen auf dem Schilde tragen, Aesch. Spt. 525. 541 u. öfter; ἁγνὰς χεῖρας αἵματος φέρεις Eur. Hipp. 316, d. i. haben; vgl. ἀλαὸν ὄμμα φέρων Phoen. 1528; γλῶσσαν κακήν Suppl. 972; σάρκα ἡβῶσαν Aesch. Spt. 604. – Der Zusammenhang giebt oft sowohl die Bdtg herbei-, als die Bdtg wegtragen, -bringen; – a) herbeibringen, darbringen, überbringen; ἀπερείσι' ἄποινα Il. 24, 512; πῇ δὴ χρήματα πολλὰ φέρω τάδε; Od. 13, 303; δῶρα, τά οἱ Φαίηκες ἔνεικαν, 8, 428; οἴσετε ἄρνε, κήρυκες φέρον ἄρνε, Il. 3, 103. 245; τεύχεα συλήσας οἴσω προτὶ Ἴλιον 7, 82; – im med. mit sich tragen, bringen, zu eigenem Gebrauch herbeibringen, Her. 4, 67. 7, 50. – Χάριν τινὶ φέρειν, Einem eine Gunst gewähren, einen Gefallen thun, ihm zu Willen sein, Il. 5, 211. 21, 458; χάριν ἄνδρεσσι φέροντες Il. 5, 874, u. öfter; vgl. Eur. I. T. 14 Med. 508 Ion 1183; Plat. Tim. 21 c; eben so ἦρα, ἐπίηρα φέρειν τινί, Il. 1, 572. 578. 14, 132 Od. 3, 164; λαοὶ δ' οὐκέτι ἐφ' ἡμῖν ἦρα φέρουσιν 16, 375, vgl. 18, 56, u. sonst; τοῖς ἥσσοσιν γὰρ πᾶς τις εὐνοίας φέρει Aesch. Suppl. 484; ἐπίηρα φέροντα τοῖς ἐμοῖς τυράννοις Soph. O. R. 1094; ἥκω φέρων ὄνησιν ἀστοῖς O. C. 287; δῶρα El. 352. – Auch veranlassen, verursachen, bewirken, wo wir auch bringen sagen können, Σείριος φέρει πολλὸν πυρετὸν δειλοῖσι βροτοῖσιν Il. 22, 31, wie es auch Aesch. Ag. 5 von den Gestirnen heißt τοὺς φέροντας χεῖμα καὶ ϑέρος βροτοῖς, u. öfters ἵνα φόως φέροι, Il. 11, 2; woran sich Verbindungen reihen, wie ( ὄσσα) μάλιστα φέρει κλέος ἀνϑρώποις, Od. 1, 283. 3, 204, ἡμέρη ἥδε κακὸν φέρει Ἀργείοισιν, Il. 8, 541. 13, 828 u. sonst; δεῖμα φέρων Δαναοῖσιν 5, 682; δηιοτῆτα, einen Krieg bringen, verursachen, Od. 6, 203, wie πόλεμον φέρειν τινί Hes. Sc. 750; πολέμους ἀνεπαγγέλτους φέροντες πολλοῖς Pol. 4, 16, 4; κίρκος φόνον φέρει ὀρνίϑεσσι Il. 17, 757; Τρώεσσι φόνον καὶ Κῆρα φέρει 2, 352. 3, 6 u. öfter; πῆμα, ἄλγεα, κακότητα φέρειν τινί, Einem Unglück bringen, bereiten, Il. 2, 304. 12, 332 Od. 4, 273; so Pind. u. Tragg.: φέρει δόξαν Pind. P. 1, 36 N. 3, 18; νίκαν I. 6, 21; κέρδος P. 8, 14; πράγματι τιμάν 4, 278; νίκην Soph. El. 84; βλάβην 1031; τί γὰρ ἂν ϑνήσκειν ὁ μέλλων τοῠ χρόνου κέρδος φέροι 1486; αἰσχύνην Trach. 66; γυναιξὶ κόσμον ἡ σιγὴ φέρει Ai. 286; αἰσχύνην φέρει Eur. Hec. 1241; σωτηρίαν Troad. 748; χάρμα Heracl. 637; u. in Prosa: τῇ ψυχῇ φέρει ὄλεϑρον Plat. Phaed. 88 b; αἰσχύνην Conv. 184 e; κέρδος καὶ ῥᾳστώνην Legg. IV, 721 d; Folgde; auch πληγὴν ἐπὶ πληγῇ φέροντες, Pol. 2, 33, 6. – So auch von der Erde und von fruchttragenden Bäumen und Gewächsen, hervorbringen, tragen; φέρει ἄρουρα φάρμακα Od. 4, 229; ἄμπελοι, οἵτε φέρουσιν οἶνον 9, 110, vgl. 131; Hes. O. 121. 565; ἄνϑος Pind. N. 11, 41; εἰ γῆ κακὴ εὖ στάχυν φέρει Eur. Hec. 593; ἡ γῆ καρπὸν φέρει Her. 6, 139; ὅσα γῆ φέρει Plat. Critia. 118 e; ὅσα γεωργία δίδωσι καὶ φέρει Legg. V, 743 d; auch ὅτι φρονιμωτάτους ἄνδρας οἴσοι, Tim. 24 c. – Aehnlich von Menschen u. Thieren, μήτηρ κοῦρον φέρει γαστέρι, Il. 6, 58. Anders sagt Aesch. τέκνων ἤνεγχ' ὑπὸ ζωνὴν βάρος Ch. 186. – Absol., tragen, Frucht bringen, fruchtbar sein, ἡ γῆ φέρει Her. 5, 82; αἱ ἄμπελοι φέρουσιν, wie auch wir »die Weinstöcke tragen«, Xen. Oec. 20, 4. – Dah. eintragen, einbringen, Vortheil bringen; ἀγὼν ὁ τὸ πᾶν φέρων, der Alles leistende oder entscheidende Kampf, Her. 8, 100; τὸ πᾶν ἡμῖν τοῦ πολέμου φέρουσιν αἱ νῆες, die Schiffe bringen uns den Hauptvortheil für den Krieg, 8, 62; εἰ τὸ σωϑῆναί γε τὸ ψεῦδος φέρει Soph. Phil. 109. – Μῠϑον od. ἀγγελίην φέρειν τινί, Einem eine Rede, Nachricht, Botschaft überbringen, melden, Il. 10, 288. 15, 175. 202; ἀγγελίην πατρός, vom Vater, Od. 1, 408; λόγον Pind. P. 8, 38; μῠϑον Soph. O. C. 359, u. öfter, wie Eur.; anch bestimmter, τοιούςδε λόγους εἰς ὦτα φέρει πᾶσιν Ὀδυσσεύς Soph. Ai. 149; ὡς λόγων ἐπιστολὰς φέρῃς Trach. 493; ἐπιστολάς τινι Ant. 768, wie Xen. Agesil. 8, 3; auch ohne weitern Zusatz für ἀγγέλλω, melden, ἤκω σαφῆ τἀκεῖϑεν ἐκ στρατοῠ φέρων Aesch. Spt. 40, vgl. Ag. 998. 1388; ἀνάριϑμα γὰρ φέρω πήματα Soph. O. R. 168; τοὺς ἐνεγκόντας τὰς ὑποσχέσεις, die sie euch überbrachten, Dem. 6, 28; auch φέρειν τινὶ τοὺς ἀπολογισμούς, die Gründe auseinandersetzen, Pol. 1, 32, 4; τὰ παραδείγματα 17, 13, 7. – Etwas Schuldiges darbringen, eine Schuld abtragen, bezahlen, entrichten; ἄποινα Il. 1, 13. 24, u. öfter; bes. φόρον φέρειν, Abgaben, Tribut entrichten: προςτάττοντες ἀναλώματα φέρειν παρ' ἑαυτοὺς οἷον φόρους Plat. Polit. 298 a; μισϑὸν φέρειν, Sold, Lohn bezahlen, Xen. Cyr. 1, 6,12; Thuc. 3, 17. 6, 24; φόρον 4, 57; τιμὴν φέρειν, eine Strafe zahlen, abbüßen. – Ψῆφον φέρειν, sein Stimmsteinchen, seine Stimme abgeben, Aesch. Eum. 644. 650; ψῆφος καϑ' ἡμῶν οἴσεται Eur. Or. 440; τὴν ψῆφον κρύβδην, φανερὰν φέρειν Plat. Legg. VI, 766 b 767 d; bes. bei der Wahl zu einem Staatsamte seine Stimme geben, dah. zu einem Staatsamte vorschlagen, erwählen, ernennen, τινά, ἡ φυλὴ ἤνεγκέ τινα χορηγόν, u. nachher ὁ ἐνεχϑείς, der Vorgeschlagene, Dem. Lpt. 130, wie οἴσουσί με, ἂν χορηγὸν ἢ γυμνασίαρχον ἢ ἑστιάτορα, ἢ ἐάν τι τῶν ἄλλων φέρωσιν, 39, 7; vgl. τὴν δὲ πόλιν ὡςαύτως ἐκ τούτων φέρειν πάλιν, ὃν ἂν ἕκαστος βούληται Plat. Legg. VI, 753 d, u. öfter, wie Folgde. – b) davon-, wegtragen, wegschaffen; oft bei Hom.; ἔκ τινος, Il. 14, 429. 17, 718 u. sonst; ἔπος φέροιεν ἀναρπάξασαι ἄελλαι, die Winde mögen das Wort aufraffend von hinnen tragen, Od. 8, 409, vgl. 565. – Bes. als Beute, Raub davontragen, wegreißen, wegraffen, οὓς μὴ Κῆρες ἔβαν ϑανάτοιο φέρουσαι Il. 2, 302, vgl. 13, 199; φέρει δέ τε κρατὶ ἑκάστῳ φῶτα Od. 12, 99, vgl. 14, 207; τοὺς δ' οὐκ ἐϑέλοντας ἄελλαι πόντον ἐπ' ἰχϑυόεντα φίλων ἀπάνευϑε φέρουσιν Il. 19, 378; dah. ἄγειν καὶ φέρειν, alles Besitzthum wegtragen u. wegführen, von vollständiger Plünderung, wo. φέρειν auf das Leblose, ἄγειν auf Menschen u. Vieh geht, Her. 1, 189; auch ἄγειν καὶ φέρειν τινά, Einen völlig ansplündern, 1, 88. 166. 3, 39. 6, 42. 90. 9, 31; φέρειν καὶ ἄγειν τὰ τῶν πολεμίων, u. vgl. öfter, Xen. Cyr. 3, 2,12; φέρειν καὶ ἄγειν τὴν Βιϑυνί δα Hell. 3, 2,2; ἡμᾶς Dem. 24, 128; φέρειν τινά, ohne ἄγειν, berauben, Thuc. 1, 6; ἄγομαι, φέρομαι ὑπὸ χρήστων Ar. Nub. 241. – Doch bedeutet φέρειν καὶ ἄγειν auch herbeitragen und -führen, in diesem Falle nie umgestellt ἄγειν καὶ φέρειν, welche Stellung in der ersten Bedeutung die gewöhnliche ist, χρυσοῦ πλῆϑος Plat. Phaedr. 279 c (vgl. ἄγω). – Auch durch Mühe u. Anstrengung erlangen, erwerben, als Siegespreis davontragen, οὐδ' ἂν ἄτερ ὅρκου οἴσῃ ἄεϑλον Il. 23, 441; ἤ κε φέρῃσι μέγα κράτος ἤ κε φεροίμην 18, 308; so ἔναρα, τεύχεα, 6, 480. 17, 70; holen, 18, 191 Od. 2, 329. – Empfangen, was ein Anderer Einem schuldig ist, was man zu fordern hat; so μισϑὸν φέρειν, Sold, Lohn empfangen, Xen. Oec. 1, 6; vgl. Mein. Men. p. 126 Reisig enarr. Soph. O. C. 6; ἄξιος γὰρ φέρειν ἦν τῆςδε καὶ μείζω χάριν O. R. 764; κέρδος Ant. 460; πᾶσαν εὔκλειαν Ai. 431; auch in Prosa, τὰ ἀριστεῖα, νικητήρια φέρειν, Plat. Rep. V, 468 c Legg. II, 657 e. – Im med. für sich davontragen, von Allem, was Einer für sich, zu seinem Gebrauch oder Nutzen holt, sich zueignet, bes. in sein Haus trägt; τοῦ κεν δὴ πάμπρωτα παρ' ἀγλαὰ δῶρα φέροιο Il. 4, 97. 23, 275; δεῦτε, φίλοι, ἤϊα φερώμεϑα Od. 2, 410; οἰσομένη ποδάνιπτρα 19, 504, u. sonst. Daher sich erwerben, erringen, ἰχϑῦς δ' ἃς πείροντες ἀτερπέα δαῖτα φέροντο Od. 10, 124, sie trugen für sich zum Mahle davon; κράτος φέρεσϑαι, den Sieg davontragen, Il. 13, 486. 14, 308; κῦδος φέρεσϑαι 22, 217; ἔναρα 22, 245; ὅσσα μοι ἠνείκαντο ἀέϑλια μώνυχες ἵπποι 9, 127, vgl. 23, 413. 441. 809; eben so τὰ πρῶτα φέρεσϑαι, sc. ἄεϑλα, den ersten Preis für sich davontragen, 23, 538. 663. 667. 858; dah. τὰ πρῶτα, τὰ δεύτερα φέρεσϑαι = den ersten, den zweiten Rang behaupten, Her. 8, 104; seltener τὰ πρῶτα φέρειν, Jac. A. P. 431. 906; vgl. τὰ ἄκρα φέρεσϑαι Crinag. 41 (V, 108); ὅπη μέλλει τις οἴσεσϑαι δάκρυ πρὸς τῶν κλυόντων Aesch. Prom. 641; εὐσέβειαν ἐκ πατρὸς κάτω ϑανόντος οἴσει Soph. El. 957, u. öfter; ἄξιον μισϑὸν φέρεσϑαι Eur. Rhes. 162; κέρδεα παρά τινος οἴσεσϑαι Her. 6, 100; u. übh. παρά τινος, von Einem Etwas heimtragen, erlangen, 5, 47, wie τὰ ἆϑλα παρὰ τῶν ἀνϑρώπων Plat.Rep. X, 613 c; ταῦτα ἐπὶ σμικρόν τι ἐφέροντο τοῦ πολέμου, dieses empfingen sie als ein kleines Förderungsmittel zum Kriege, Her. 4, 129; ἆϑλον φέρονται Plat. Phaedr. 256 d; τῶν εὐεργεσιῶν τιμὰς φέρονται Phaed. 113 d; ὀνείδη φερέσϑωσαν ἐν πάσῃ τῇ πόλει Legg. VI, 762 a; πλέον φέρεσϑαι, mehr, einen größern Theil für sich davontragen, mehr bekommen, d. i. im Vortheil sein vor Einem, τινός, Her. 7, 211; so πλέον φέρεσϑαι τῶν ἄλλων Andoc. 4, 4, wie Eur. ὅταν τις ἐσϑλὸς μηδὲν φέρηται τῶν κακιόνων πλέον, Hec. 308; – φέρεσϑαι, mit sich nehmen, im Gegensatz von καταλείπειν Xen. Cyr. 3, 1,32. – c) in der ausführlichen epischen Darstellung wird der inf. φέρειν, φέρεσϑαι zu δοῦναι oft für uns pleonastisch hinzugefügt: τεύχεα καλὰ δότω πόλεμόνδε φέρεσϑαι Il. 11, 798; αὖτις ἀνερχομένῳ δόμεναι οἶκόνδε φέρεσϑαι Od. 1, 317, vgl. 16, 165. 17, 131. 23, 513 Od. 15, 83. 21, 349. – Eben so steht das Particip φέρων bei andern Verbis zur umständlichern Beschreibung der Handlung, was wir theils durch ein eignes Verbum wiedergeben, ἔγχος ἔστησε φέρων, er brachte den Speer und stellte ihn hin, wo das Particip die dem ἔστησε vorangehende Thätigkeit anschaulich ausdrückt, so oft bei Hom. σῖτον παρέϑηκε φέρουσα, sie brachte Speise und setzte sie vor, δὸς τῷ ξείνῳ τοῦτο φέρων, trage es dem Fremden hin und gieb es ihm, theils durch die Präposition mit ausdrücken, ἦλϑον τὰ ὅπλα φέροντες, sie kamen mit ihren Waffen, od. auch durch ein Adverbium übersetzen, wie bei den Zeitwörtern gehen, kommen u. vgl. φερόμενος, = mit Leichtigkeit, Hast, auch die Unbesonnenheit der Handlung oder ihr Freiwilliges u. Absichtliches bezeichnet, s. Hemsth. Luc. D. Mort. 6, 3 Jac. Ach. Tat. p. 431; vgl. ἢ εἰς τὴν ψυχὴν φέρων ἐνϑῶ τὸν λόγον Plat. Rep. I, 345 b u. das Folgde. – 2) tragen, mit dem Nebenbegriffe einer Bewegung, durch eine Kraftanstrengung von der Stelle bringen, fortbringen; so bei Hom. von Allem, was Ursache einer Bewegung ist; von den Füßen, die Einen, wie auch wir uns ausdrücken, wohin tragen, πόδες φέρον, Il. 6, 514 und öfter, wie auch von den Sohlen, welche die Götter über das Land und das Meer hintragen, πέδιλα, τά μιν φέρον ἠμὲν ἐφ' ὑγρήν, ἠδ' ἐπ' ἀπείρονα γαῖαν, Il. 24, 341, u. wiederholt in der Od. – Von den Pferden, die den Wagen fortschaffen, -ziehen, sowohl ἅρμα φέρειν, Il. 5, 232. 11, 533. 16, 602, als auch den, der auf dem Wagen ist, ὃν φέρον ἵπποι 2, 838, ἵππους, οἵσε πόλινδ' οἴσουσι 13, 820; ἡμίονοι φέρον ἐσϑῆτα καὶ αὐτήν Od. 6, 83; von Schiffen, νῦν δ' ἐνϑάδε νῆες ἔνεικαν, Il. 13, 453. 15, 705; auch von Winden, welche das Schiff bewegen, treiben, verschlagen. – Μένος, μένος χειρῶν ἰϑύς τινος φέρειν, seine Kraft gerade darauf lostragen, mit voller Kraft gerade darauf losgehen, Il. 5, 506. 16, 602. – Auch Menschen, Thiere führen, treiben, Hom. u. A.; übh. von jeder Bewegung, die nicht durch die eigne Kraft, oft auch gegen den freien Willen des bewegten Gegenstandes bewirkt wird; auch von Gemüthsbewegungen, fortreißen, μήτι σε ϑυμοπληϑὴς ἄτα φερέτω Aesch. Spt. 669, vgl. Ch. 1019; Soph. vrbdt auch ἄψοφον φέρει βάσιν, Trach. 963; πῶλοι βίᾳ φέρουσιν, sie gehen durch, El. 715. – Bes. im pass. getragen, von der Stelle bewegt werden, vorzugsweise von unfreiwilliger, unwillkürlicher Bewegung; so von den Wellen, Winden fortgetrieben, hingerissen werden, ϑυέλλῃ, ἀνέμοις u. vgl.; oft auch durch Einwirkung einer gewaltsam mit sich fortreißenden Kraft von außen, hinstürzen, eilen, in Schuß gerathen, wie das lat. ferri, so daß gew. der Nebenbegriff reißender Schnelligkeit darin liegt, πᾶν δ' ἦμαρ φερόμην, von dem auf die Erde geschleuderten Hephästus, ich stürzte, fiel, Il. 1, 592; ἧκε φέρεσϑαι, er warf od. schleuderte ihn, daß er hinflog, 21, 120; ἰϑὺς φέρεσϑαι, gerade darauf losfahren, -stürzen, 20, 172, vgl. 15, 743; ἧκα πόδας καὶ χεῖρε φέρεσϑαι, ich ließ Hände und Füße fahren, ließ sie sich im Schwunge od. Sprunge bewegen, Od. 12, 442; πόδα προέηκε φέρεσϑαι 19, 468; ἔξω δὲ δρόμου φέρομαι, Aesch. Prom. 885; ποῖ γᾶς φέρομαι τλάμων Soph. O. R. 1309; vgl. οὐκ οἶσϑ' ὅποι γῆς οὐδ' ὅποι γνώμης φέρει El. 910; νῦν δ' ἤδη 'γὼ καὐτὸς ϑεσμῶν ἔξω φέρομαι Ant. 796; πᾶ φέρομαι Eur. Hec. 1075; μύϑοις ἄλλως φερόμεσϑα Hipp. 197; εἰς τὸ λοιδορεῖν φέρῃ Andr. 730; ἐπίσχες ὀργάς, αἷσιν οὐκ ὀρϑῶς φέρῃ Mel. 1658, u. öfter; u. in Prosa: βίᾳ φέρεται Plat. Phaedr. 254 b; οἷον ἐν χειμῶνι κονιορτοῦ καὶ ζάλης ὑπὸ πνεύματος φερομένου Rep. VI, 496 d; πάλιν εἰς τὸν αὐτὸν φερόμεϑα λόγον Phil. 13 e, vgl. Theaet. 144 a Parm. 138 c, u. sonst; φερόμενοι ἐν ϑαλάττῃ Luc. Nigr. 7. – Auch von jedem Körper, der sich durch eignen Antrieb oder ihm einwohnende Kraft fortbewegt, eilen, rennen, stürzen, fahren, schweben u. vgl.; ρεῖν καὶ φέρεσϑαι Plat. Crat. 411 c; κατὰ τῶν πετρῶν φερόμενοι, sich herabstürzend, Xen. An. 4, 7,14; ὁμόσε τινὶ φέρεσϑαι, Einem entgegenlaufen, ihn anfallen, Xen. u. A.; εἰς τὴν ἑαυτοῦ φύσιν φέρεσϑαι, in seine eigne Natur zurückfallen, Aeschin.; φέρεσϑαι μετὰ τοῦ πλήϑους Isocr. 3, 16; Sp., φέρεσϑαι ἐπὶ τὰ σώματα Plut. Them. 8; ποταμὸς φερόμενος ἐξ ὑπερδεξίων τόπων Pol. 4, 70, 7. – So wird bes. das partic. zu andern Verbis der Bewegung gesetzt, um die Heftigkeit, Schnelligkeit der Bewegung auszudrücken, φερόμενοι ἐςέπεσον ἐς τοὺς Πέρσας Her. 9, 62, vgl. 8, 91; selten so auch partic. act., φέρουσα ἐνέβαλε νηῒ φιλίῃ, mit Gewalt warf er sich auf ein befreundetes Schiff, 8, 87; häufiger bei Sp., vgl. Wessel. D. Sic. 20, 16 u. Hemsterh. Luc. D. D. 6. – Uebertr., εὖ oder κακῶς φέρεσϑαι von Unternehmungen, gut oder schlimm von Statten gehen, gerathen, gelingen od. mißlingen, τὰ πράγματα κακῶς φέρεται Xen. Hell. 3, 4,25; εὖ φέρεται ἡ γεωργία Oec. 5, 17; vgl. Soph. Ai. 1053. Allgemeiner, ὀλιγώρως ἔχειν καὶ ἐᾶν ταῦτα φέρεσϑαι, Etwas vernachlässigen, gehen lassen, wie es will, Dem. 8, 67; seltener von Personen, καλῶς φερόμενος ἀνήρ Thuc. 2, 60, vgl. 5, 15. 16; so auch πατρὸς κατ' εὐχὰς δυςπότμους φορούμενοι, es geht ihnen nach des Vaters unheilvollen Verwünschungen, sie befinden sich (im Unglück), wie es der Vater ihnen angewünscht hat, Aesch. Spt. 821. – Daran reiht sich – 3) die Bdtg zu einem Ziele füh ren, vom Wege gesagt, ἁπλοῦς οἶμος εἰς Ἅιδου φέρει Aesch. frg. 217; ἡ ὁδὸς φέρει εἰς od. ἐπί τι, der Weg führt, bringt wohin, Her. 2, 122. 138. 7, 31; τὴν ἐς Θήβας φέρουσαν ὁδόν Thuc. 3, 24; Plat. ταύτῃ ἰτέον, ὡς ἴχνη τῶν λόγων φέρει Rep. II, 365 d; ἐξ ἧς φέρετον τὼ ὁδώ, ἡ μὲν εἰς μακάρων νήσους, ἡ δ' εἰς Τάρταρον Gorg. 524 a; ἴχνη τῆς ὑποψίας φέρει εἴς τινα, die Spuren des Verdachtes führen auf eine gewisse Person, Antiph. 2 γ 10; ἡ ϑύρα ἡ εἰς τὸν κῆπον φέρουσα, die in den Garten führende Thür, Dem. 47, 53, wie τῶν ἐς τὴν πόλιν φερουσῶν πυλῶν Xen. Hell. 7, 2,7; Pol. 8, 36, 4; u. Sp., ἡ ἀγυιὰ φέρει ἐπὶ τὰς πύλας Plut. Thes. 27; auch leiten, lenken, τὴν πόλιν Lucull. 6. – Dah. intransit., sich in einer Richtung, auf ein Ziel hinerstrecken, φέρειν ἐπί, ἐς, πρὸς ϑάλασσαν, sich gegen das Meer hin erstrecken, gegen das Meer zu gelegen sein, Her. 4, 99. 100; χωρία πρὸς νότον φέροντα, gegen den Notus gelegen, 7, 201; u. übertr., τῆς ἐπὶ τὸ πλῆϑος φερούσης παιδείας Plat. Legg. II, 670 e. – Uebertr. = zu einem Zwecke führen, wozu gereichen, dienen, ἐς αἰσχύνην φέρει, es führt zur Schande, gereicht dazu, Her. 1, 10. 3, 133; τὰ εἰς ἄκεσιν φέροντα 4, 90; φέρει σοι ἐπ' ἀμφότερα ταῠτα ποιεῖν, dies zu thun gereicht dir zu Beidem, Her. 3, 134; τὰ μὲν καλὰ ἐπιτηδεύματα εἰς ἀρετῆς κτῆσιν φέρει Plat. Rep. IV, 444 e; ὅτι πρὸς τοῠτο φέρει μάϑημα Legg. VIII, 831 c; πόνοι φέροντες εἰς ὠφέλειαν Alc. II, 142 b; πάντα τὰ πρὸς εὐδαιμονίαν φέροντα Menex. 247 e, wie τὰ πρὸς τὸ ὑγιαίνειν φέροντα, das zur Gesundheit Führende, sie Bewirkende, Xen. Mem. 4, 2,31; Sp., ἐς τιμὴν αὐτῷ φέρει, es gereicht ihm zur Ehre, Hdn.; ταῠτα ἔφερεν αὐτῷ, das war ihm zuträglich, bekam ihm, als eine gewöhnliche Redeweise angeführt M. Anton. 5, 8. – Abzielen auf Etwas, sich worauf beziehen, auf Etwas gehen, bes. von Orakeln und andern Vorzeichen, εἰς τί ὑμῖν ταῠτα φαίνεται φέρειν; worauf scheint euch das zu gehen, Her. 1, 120, ἐς ἀρηΐους ἀγῶνας φέρον τὸ μαντήϊον 9, 33, τὸ χρηστήριον ἐς τοὺς Αργείους φέρον, auf sie gehend, 6, 19; ἡ τοῠ δήμου φέρει γνώμη, ὡς –, die Meinung des Volkes geht dahin, daß –, 4, 11; τῶν ἡ γνώμη φέρει συμβάλλειν, ihre Meinung geht dahin, die Schlacht zu liefern, 5, 118. 6, 110; τῶν πλειόνων ἐπὶ τὸ αὐτὸ αἱ γνῶμαι ἔφερον, die Meinungen der Meisten liefen auf dasselbe hinaus, Thuc. 1, 79; so auch τοῦ στρατηγοῠ ταύτῃ ὁ νόος ἔφερε, des Feldherrn Meinung ging dahin, Her. 9, 120; πλέον ἔφερέ οἱ ἡ γνώμη, mit folgendem inf., ihm ging die Meinung mehr dahin, 8, 100, vgl. 3, 77; δήλου μόνον, ἐφ' ὅ τι φέροις τοὔνομα, ὅ τι ἂν λέγῃς, worauf du ihn beziehst, Plat. Charm. 163 d; ἐφ' ὅ τι δή ποτε δεῖ φέρειν Soph. 250 d. – Uebertragen, z. B. τὰ πράγματα ἐπί τινι Pol. 2, 85, 6; φέρειν τὴν αἰτίαν ἐπί τινα, auf Einen die Schuld schieben, 35, 5,2; φέρειν τὴν ὀργὴν ἐπὶ τοὺς Αἰτωλούς, den Zorn gegen die Aetoler richten, 22, 14, 6. – 4) tragen, ertragen, erdulden, einen Schmerz, ein Unglück u. vgl.; λυγρά Od. 18, 135; vgl. Hes. O. 217; ἄτην Her. 1, 32; ἐσϑίουσι πλείω ἢ δύνανται φέρειν, als sie vertragen können, Xen. Cyr. 8, 2,21; bes. mit einem adv., βαρέως, χαλεπῶς, δεινῶς, πικρῶς φέρειν, eine Sache schwer, mit Ungeduld, Unmuth oder Unwillen ertragen, übel aufnehmen, Her. 3, 155. 5, 19; u. im Ggstz κούφως, φαύλως, ἁπλῶς, πρᾴως, ῥᾳδίως, προϑύμως φέρειν τι, leicht, mit Geduld, mit Gleichmuth ertragen, leicht aufnehmen, 1, 35. 9, 18. 40; πήματα, ἄϑλους, Pind. P. 3, 82 Aesch. Prom. 754; φέρειν γῆρας εὔϑυμον Pind. Ol. 5, 22; φέρειν ἐλαφρῶς ζυγόν P. 2, 93; φέρειν γὰρ χρὴ τὸ δούλιον ζυγόν Aesch. Ag. 1199; χαλινὸν δ' οὐκ ἐπίσταται φέρειν 1036; ὅμως δ' ἀνάγκη πημονὰς φέρειν βροτοῖς Pers. 285; μὴ βαρυστόνως φέρειν Eum. 761; τὰς μὲν ἐκ ϑεῶν τύχας δοϑείσας ἔστ' ἀναγκαῖον φέρειν Soph. Phil. 1301; ῥᾷστα τὸν βίον φέρει O. R. 983, u. öfter; φέρω σιγῇ κακά Eur. Hec. 738; φέρεις ὑπέρφευ τὰς τύχας Herc. fur. 1321; Or. 1024; οἴκτῳ Andr. 144, u. öfter; und in Prosa: καλῶς φέρειν τὴν συμφοράν Isocr. 4, 148; βαρέως φέρειν τὸ φρόνημα Xen. Hell. 7, 1,44, wie Ar. Th. 385 Eccl. 174; ῥᾳδίως, χαλεπῶς Plat. Phaed. 63 a Tim. 91 c; πειρῶ ὡς ῥᾷστα φέρειν τἀναγκαῖα Phaed. 116 c; τὰ παρόντα φέρειν ἀδυνατοῦντες Critia. 121 b; ἀνδρείως τὰς συμφοράς Menex. 247 d; μὴ δυνατοὶ φέρειν τὴν ὑμετέραν ἀρχήν Thuc. 3, 39; ὀργῇ φέροντες τὸν πόλεμον 1, 31; τὰ ἄλλα ϑυμῷ ἔφερον 5, 80, u. öfter; φέρειν ὅ τι ἂν ὁ ϑεὸς διδῷ γενναίως Dem. 18, 97. – Aber auch βαρέως, κούφως φέρειν ἐπί τινι, über Etwas zufrieden od. unzufrieden sein, dabei unwillig sein od. gleichmüthig bleiben, Xen. Hell. 7, 4,21. 3, 4,8, wie Dem. πρᾴως ἐπὶ τοῖς γιγνομένοις φέρειν 58, 55; vgl. Wessel. D. Sic. 3, 69; selten mit dem bloßen dat., τοῖς παροῠσι Xen. An. 1, 3,3, τῷ πολέμῳ Hell. 5, 1,29; bei Sp. auch διά τι. – 5) bes. ist noch zu merken die Bdtg im Munde tragen, führen, vielfach besprechen, gew. mit dem Nebenbegriffe des Lobens, Rühmens, πολὺν τὸν Φίλιππον ἐν ταῖς διαβολαῖς φέρων, ihn sehr rühmend, Aesch. 3, 223; bes. im pass., εὖ, καλῶς, πολὺ φέρεσϑαι, gelobt werden, Lob und Beifall verdienen, Xen. Hell. 2, 1,6; auch μέγα τοι φέρεται πὰρ σέϑεν, Pind. P. 1, 87; u. κακῶς, πονηρῶς, χαλεπῶς φέρεσϑαι, getadelt, gehaßt werden, Xen. Hell. 1, 5,17; ἣν φιλοσοφίαν ἀτίμως φῂς ὑπὸ τῶν λοιπῶν ἀνϑρώπων φέρεσϑαι Plat. Ep. VII, 328 e. – Absolut φέρεται, wie das lat. fertur, die Sage, die Nachricht wird herumgetragen, man sagt, es heißt, τοιόνδε φέρεται πρῆγμα γίγνεσϑαι Her. 8, 104; τὰ φερόμενα = τὰ λεγόμενα, Sp. – 6) der imperat. φέρε hat bei Hom. nur seine ursprüngliche Bedeutung, trage, bringe her. Er wird aber dann wie ἄγε als ein adv. gebraucht, in Fragen und Aufforderungen, laß sehen, wohlan, τοῖσι φέρε δῶ, laß sehen, wem ich sie gebe, d. i. nun, wem soll ich sie geben? Ar. Pax 934; φέρ' ἴδω Ach. 4 u. öfter; φέρε ἀκούσω Her. 1, 11; u. bei einem andern imperat., φέρε εἰπὲ δή μοι Soph. Ant. 530, u. öfter; der sing. φέρε steht sogar bei einem Verbum im plur., so daß es reine Interjection geworden zu sein scheint, Valck. Callim. p. 279. – Auch φέρε δή, Her. 2, 14 Ar. Pax 357. 924; φέρε δὴ νῠν Th. 788; φέρε δὴ σκεψώμεϑα Plat. Prot. 330 b; φέρε δὴ ἴδωμεν Gorg. 455 a u. öfter; – φέρε γάρ, denn sieh, laß zum Beispiel einmal sehen, fängt einen Satz an, der eine Widerlegung durch ein angeführtes Beispiel enthält; so auch φέρε allein, Ar. Ach. 541, οἷον φέρε, φέρε εἰπεῖν. – Mit folgdm int., gesetzt daß, angenommen, wie fac, finge. – 7) das part. neutr. τὸ φέρον, substantivisch, das Leitende, Führende, das Schicksal (vgl. fors u. fero). τὸ φέρον ἐκ ϑεοῠ Soph. O. C. 1691; τὸ φερόμενον, das Loos, Sp.
-
17 ἀναιρέω
A take up, ἀνελόντες ἀπὸ χθονός having raised the victim from the ground, so as to cut its throat (cf. αὐερύω), Od.3.453.2 take up and carry off, bear away, esp. prizes,ἀέθλια Il.23.736
, cf. 551;στεφανηφόρους ἀγῶνας ἀναραιρηκότα Hdt.5.102
;Ὀλύμπια ἀναραιρηκώς 6.36
, cf. B. 1.1.4 take up bodies for burial,ἀνελόντες καὶ κατακλαύσαντες Ar. V. 386
, cf. X.An.6.4.9; more common in [voice] Med., v. infr. B. 1.3.II make away with, destroy, of men, kill, Hdt.4.66;πολλοὺς ἀναιρῶν A.Ch. 990
; σὲ μὲν ἡμετέρα ψῆφος ἀ. E.Andr. 517;θανάτοις ἀ. Pl.Lg. 870d
;ἐκ πολιτείας τοιαῦτα θηρία ἀ. Din.3.19
, etc.2 of things, abrogate, annul,ὅρους ἀνεῖλον πολλαχῇ πεπηγότας Sol.36.4
;νόμον Aeschin.3.39
;διαθήκας Is.1.14
;στήλας And.1.103
;ἀταξίαν D.3.35
, etc.;ἐκ μέσου ἀ. βλασφημίας Id.10.36
;τηλικαύτην ἀνελόντας μαρτυρίαν Id.28.5
; abolish,τὰς τῶν παρανόμων γραφάς Arist.Ath.29.4
:— [voice] Pass.,ἀνῄρηνται ὀλιγαρχίαι X.Cyr.1.1.1
.3 destroy an argument, confute it, Arist.; esp. confute directly, opp. διαιρέω (v.ἀναίρεσις 11.4
), Arist.SE 176b36, al.; ἀ. ἑαυτὸν confute oneself, Olymp.in Mete.25.14.4 in argument, do away with,τὰς ὑποθέσεις Pl.R. 533c
; deny, opp. τιθέναι, S.E.P.1.192, al.III appoint, ordain, of oracle's answer to inquiry,ὁ θεὸς αὐτοῖς ἀ. παραδοῦναι Th.1.25
;οὓς ἂν ὁ θεὸς ἀνέλῃ Pl.Lg. 865d
, cf. 642d;ἀνεῖλεν θεοῖς οἷς ἔδει θύειν X.An.3.1.6
: also c. acc. et inf., , etc.: abs., answer, give a response, ἀνεῖλε τὸ χρηστήριον ibid.; ἀ. τι περί τινος give an oracle about a thing, Pl.Lg. 914a;μαντείας ἀ. D. Ep.1.16
:—[voice] Pass., Id.21.51.B [voice] Med., take up for oneself, take up, pick up,οὐλοχύτας ἀνέλοντο Il.1.449
; ἀσπίδα, ἔγχος, 11.32, 13.296;κυνέην Hdt.1.84
; ; achieve, win, ἀ. τὴν Ὀλυμπιάδα, τὴν νίκην, Hdt.6.70, 103, D.H.5.47; generally, ἀ. ἐπιφροσύνας take thought, Od.19.22;εὐδαιμονίαν Pi.N.7.56
, cf. Thgn.281; in bad sense,ὄνειδος σπαργάνων ἀ. S.OT 1035
; εἴ σ' ἀνελοίμην if I should take thee into my service, Od.18.357; σῖτα ἀ. get forage, Hdt.4.128; ποινὴν τῆς Αἰσώπου ψυχῆς ἀ. exact vengeance for.., Id.2.134.2 take up and carry off, snatch,κούρας ἀνέλοντο θύελλαι Od.20.66
;ἀναιρούμενος οἴκαδε φέρειν Pl.Lg. 914b
; ἀνείλατο (for the form cf. Hsch.)δαίμων Epigr.Gr.404.1
.3 take up for burial (cf. A.1.4), Hdt.4.14, Th.4.97, etc.; ;τὰ ὀστέα Hdt.2.41
; of the ashes of the dead,πυρὸς ἀ. ἄθλιον βάρος S.El. 1140
; of one still living, E.Hel. 1616, X.HG6.4.13; τοὺς ναυαγούς ib.1.7.4, cf. 11;τοὺς δέκα στρατηγοὺς τοὺς οὐκ ἀνελομένους τοὺς ἐκ τῆς ναυμαχίας Pl.Ap. 32b
:—[voice] Pass.,ἀναιρεθέντων τῶν νεκρῶν.. ὑγιὴς ἀνῃρέθη Id.R. 614b
, al.4 take up in one's arms, Il.16.8: hence, take up new-born children, own them, Plu.Ant.36, cf. Ar.Nu. 531; take up an exposed child, Men. Sam. 159, cf. BGU 1110, etc.5 conceive in the womb, c. acc., Hdt. 2.108, 6.69.II take upon oneself, undertake,πόνους Hdt.6.108
; πόλεμόν τινι war against one, Id.5.36;πολέμους ἀναιρούμεσθα E.Supp. 492
, cf. D.1.7;ἀ. ἔχθραν Pl.Phdr. 233c
, D.6.20; ἀ. δημόσιον ἔργον undertake, contract for the execution of a work, Pl.Lg. 921d, cf. a, b, D.53.21.2 accept as one's own, adopt,γνώμην Hdt.7.16
.ά; τὰ οὐνόματα τὰ ἀπὸ τῶν βαρβάρων ἥκοντα 2.52
; ἀ. φιλοψυχίην entertain a love for life, 6.29.III rescind, cancel, συγγραφήν, συνθήκας, etc., D.34.31, 48.46, IG7.3171 (Orchom. [dialect] Boeot., iii B. C.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀναιρέω
-
18 περισπάω
A- σπάσω D.S.20.3
, A.D.Pron.87.15 :—draw off from around, strip off, Isoc.Ep.9.10 ; τὸ χλαμύδιον αὑτοῦ π. D.S.19.9, etc.:—[voice] Med., strip oneself of,τὴν τιάραν X.Cyr.3.1.13
(so also in [voice] Act.,π. τὴν πορφύραν Plu. Aem.23
).II wheel about, of a general, Plb.1.76.5 ; intr. of the troops, Id.3.116.5 ; esp. wheel twice through a right angle, Ascl. Tact.12.6,al. ; of a horse's bit, οὐ πάνυ π. not pulling it violently round, Luc.Merc.Cond.21.III draw off or away, divert, εἰς τοὐναντίον [τὴν πολιτείαν] Arist.Pol. 1307a24 ;τροφὴν εἰς τὸ περικάρπιον Thphr.CP1.16.2
;π. τοὺς Ῥωμαίους Plb.9.22.5
;τὸν πόλεμον Id.1.26.1
; π. τὴν δύναμιν αὐτοῦ draw it away, Plu.Cic.45 ;ἀπὸ τῆς πατρίδος π. τοὺς βαρβάρους D.S.20.3
;τὸν ἐντὸς.. θόρυβον ἐπὶ τοὺς ἔξω πολέμους D.H.6.23
;π. περὶ τὰς ἔξω στρατείας τὸν δῆμον Id.9.43
: —[voice] Pass.,π. ὑπό τινων PStrassb.112.13
(ii B. C.) ;πάντῃ τὰς ὄψεις περισπώμενος Luc. DDeor.30.11
; ἕως τοῦ ἔξω τόπου π. to be drawn away and expanded, opp. συστέλλεσθαι, Arist.Pr. 863a5.3 divert, distract, Plu.2.96b, 16oc ;π. [τὴν διάνοιαν] ἀπό τινος Metrod.Herc.831.4
, cf. Phld.Rh.2.53 S., al., Onos.42.6 :—[voice] Pass., to be distracted or engaged,π. ταῖς διανοίαις Plb. 15.3.4
;ὑπὸ βιωτικῆς χρείας D.S.2.29
, cf. Phld.Po.Herc.994.24, al.;μηδ' ὑφ' ἑνὸς περισπωμένη ἡ πόλις IG22.1304.7
;περί τινος LXX Si.41.2
;περὶ πολλὴν διακονίαν Ev.Luc.10.40
: abs., Plb.4.10.3.4 steal,ἀργυροῦν ἢ χρυσοῦν ἀνάθημα Philostr.Gym.45
:—[voice] Pass., ἅπαντα περιέσπασμαι I have been robbed of all, Men.Epit. 143.5 [voice] Pass., c. inf., to be compelled to do a thing, περιησπάσθην (sic)ἀνενεγκεῖν PUniv.Giss.19.4
(i A. D.).IV Gramm., pronounce a vowel or word with the circumflex, A.D.Pron.33.24, al., Plu.Thes.26, etc.; esp. on the last syllable, Ath.2.52f, etc.;π. τὸν τόνον A.D.Pron.87.15
;τῷ τόνῳ Gal.16.495
; περισπώμεναι [λέξεις] D.H.Comp.11 ; π. [προσῳδία] D.T.630.2, Ph.1.29 ; περισπώμενος [φθόγγος] ib.46.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > περισπάω
-
19 ταράσσω
ταράσσω, att. - ττω, fut. med. ταράξομαι in der Bdtg des fut. pass., Thuc. 7, 36, wie Xen. Cyr. 6, 1, 43, perf. τέτρηχα (s. unten u. vgl. ϑράσσω), rühren, auf-, durcheinanderrühren, verwirren; Hom. vom Poseidon, σύναγεν νεφέλας, ἐτάραξε δὲ πόντον, Od. 5, 291, wie ταράξω πέλαγος Αἰγαίας ὰλός Eur. Troad. 88; ταραχϑεὶς πόντος, 687, das von Stürmen aufgewühlte Meer; σὺν δ' ἴππους ἐτάραξε, Il. 8, 86, er machte die Pferde wild, scheu; οὐ χϑόνα ταράσσοντες, das Land nicht umwendend, pflügend, Pind. Ol. 2, 63; φωνὰν ταρασσέμεν, P. 11, 42, verwirren; κυκάτω πάντα καὶ ταρασσέτω, Aesch. Prom. 996; übertr., bestürzt machen, μάταιος ἐκ νυκτῶν φόβος κινεῖ, ταράσσει, Ch. 287; δεινὰ ταράσσει σοφὸς οἰωνοϑέτας, Soph. O. R. 483; pass. bestürzt werden, sein, ταράσσομαι φρένας, Ant. 1082; ὥς μοι ὑφ' ήπατι δεῖμα χλοερὸν ταράσσει, Eur. Suppl. 599; τίς σὴν ταράσσει καρδίαν; Bacch. 1320; ὅταν ταράξῃ Κύπρις ἡβῶσαν φρένα, Hipp. 969, u. öfter so von den Leidenschaften; γῆν καὶ ϑάλατταν εἰκῆ, Ar. Equ. 429; καὶ κυκᾶν, Ach. 658 Equ. 251; dah. wie κυκᾶν, mischen, φάρμακον, Luc. Lex. 4; vgl. Nic. Th. 665. 936; κύλικα φαρμάκου, Plut. an vit. ad inf. suff. 3; αἵματος τεταραγμένου μέλιτι, Erasistr. bei Ath. VII, 324 a; so auch λαγὸν ταράξας πῖϑι τὸν ϑαλάσσιον, Amips. bei Schol. Ar. Vesp. 480 u. Ath. X, 446 d. In Prosa: πολλά με ταράττει, Plat. Phaed. 103 c; Theaet. 206 a u. öfter; bes. Krieg, Aufruhr erregen, σὺ καὶ τόδε νεῖκος ἀνδρῶν σύναιμον ἔχεις ταράξας, Soph. Ant. 789; τὴν πόλιν, Ar. Equ. 864; πόλεμον, Plat. Rep. VIII, 567 a; vgl. Dem. 18, 151; ὅτι οὐδὲν δέοι ταράσσεσϑαι, ἀλλὰ νόμοις τοῖς ἀρχαίοις χρῆσϑαι, Xen. Hell. 2, 4, 42; στάσεις καὶ πολέμους, Plut. Cat. min. 22; auch ἐγκλήματα καὶ δίκας τινί, Them. 5; ein Heer in Verwirrung, Unordnung bringen, Her. 9, 50. 51; auch von Sachen, sie verwirren, τοὺς ταρσοὺς τῶν κωπέων, 8, 12; ὁρῶν τοὺς Συρακοσίους ταρασσομένους καὶ οὐ ῥᾳδίως ξυντασσομένους, Thuc. 7, 3; πάντα ταῦτα καϑορῶν ἄνω κάτω ταραττόμενα δεινῶς, Plat. Prot. 361 c; τεταραγμένος τὴν γνώμην, Luc. Scyth. 3. – Bei den Aerzten ταράττειν τὴν κοιλίαν, den Unterleib in Unordnung bringen, d. i. Durchfall verursachen. – Das ep. perf. τέτρηχα hat die intrans. Bdtg in Verwirrung, unruhige Bewegung gerathen, τετρήχει δ' ἀγορή, die Volksversammlung gerieth in unruhige Bewegung, Il. 2, 95; ἀγορὴ τετρηχυῖα, 7, 346; so auch sp. D., wie τετρηχυῖα ϑάλασσα Leon. Tar. 96 (VII, 283). Erst spätere Dichter haben hiernach ein praes. τρήχω gemacht, das aber für jene homerische Form anzunehmen nicht nöthig ist; aus der att. Form ϑρᾱσσω, für ταράσσω, wird regelnmäßig τέτρᾶχα, ion. τέτρηχα, abgeleitet, s. Buttm. Lexil. I p. 210. Damit hängt τρηχύς zusammen.
-
20 κινέω
Aκίνησα Il.23.730
, etc.:—[voice] Med. and [voice] Pass., [tense] fut. κινήσομαι (in pass. sense) Pl.Tht. 182c, D.9.51, - ηθήσομαι Ar.Ra. 796, Pl.R. 545d, etc.: [tense] aor. [voice] Med. ([dialect] Ep.)κινήσαντο Opp.C.2.582
: [tense] aor. [voice] Pass. ἐκινήθην, [dialect] Ep.[ per.] 3pl.ἐκίνηθεν Il.16.280
: (cf. κίω):— set in motion, ἄγε κινήσας, of Hermesleading the souls, Od.24.5; simply, move, ;κ. θύρην 22.394
;κ. κάρη Il.17.442
, etc.;Ζέφυρος κ. λήϊον 2.147
;κ. ὄμμα S.Ph. 866
;ναῦς ἐκίνησεν πόδα E.Hec. 940
(lyr.), etc.; σκληρὰ ἡ γῆ ἔσταικινεῖν, i.e. plough, X.Oec.16.11; κ. δόρυ, of a warrior about to attack, E.Andr. 607;κ. στρατιάν Id.Rh.18
(anap.);κ. ὅπλα Th.1.82
; κ. σκάφην rock a cradle, Phylarch.36 J.b in later Gr., set in motion a process of law, etc., PKlein.Form.405, etc.2 remove a thing from its place,ἀνδριάντα Hdt.1.183
; ; κ. τι τῶν ἀκινήτων meddle with things sacred, Hdt.6.134, cf. S. Ant. 1061, Th.4.98; κ. τὰ χρήματα ἐς ἄλλο τι apply them to an alien purpose, Id.2.24;κ. τῶν χρημάτων Id.1.143
, 6.70;κ. τὸ στρατόπεδον X.An.6.4.27
, etc. ( κινεῖν alone, Plb.2.54.2, cf. LXX Ge.20.1, Plu. Dio 27); change, innovate,νόμαια Hdt.3.80
;τοὺς πατρίους νόμους Arist. Pol. 1268b28
;τῶν κειμένων νόμων Zaleuc.
ap. Stob.4.2.19:—[voice] Pass.,νόμιμα κινούμενα Pl.Lg. 797b
;ἰατρικὴ κινηθεῖσα παρὰ τὰ πάτρια Arist. Pol. 1268b35
: so abs. in [voice] Act., change treatment, ib. 1286a13.3 Gramm., inflect,τὰ ῥήματα ἐκίνει τὸ τέλος A.D.Pron.104.15
:—more usu. in [voice] Pass., κατὰ τὸ τέλος κινεῖσθαι ib.104.10.II disturb, of a wasps'nest,τοὺς δ' εἴ πέρ τις.. κινήσῃ ἀέκων Il.16.264
; arouse,κ. τινὰ ἐξ ὕπνου E.Ba. 690
; urge on,φόβος κ. τινά A.Ch. 289
; φυγάδα πρόδρομον κινήσασα having driven him in headlong flight, S.Ant. 109 (lyr.); κ. ἐπιρρόθοις κακοῖσιν attack, assail, ib. 413;μήτηρ κ. κραδίαν, κ. δὲ χόλον E.Med.99
(anap.);ἐάν με κινῇς καὶ ποιήσῃς τὴν χολὴν.. ζέσαι Anaxipp.2
; κ. τινά incite or stir one up to speak, Pl.R. 329e, Ly. 223a, X.Mem.4.2.2; κ. τὰ πολλὰ καὶ ἄτοπα stir up.. questions, Pl.Tht. 163a; call in question an assumption,τὰ μέγιστα κ. τῶν μαθηματικῶν Arist.Cael. 271b11
, cf. Phld.Sign.27;κ. τὸ τὰ ἄκρα.. ἀνταίρειν Str.2.1.12
, cf. Plot.2.1.6;ὁ κινῶν [τὰ φαινόμενα] λόγος S.E.M.8.360
:—[voice] Pass., S.OC 1526; κινεῖται γὰρ εὐθύς μοι χολή my bile is stirred, Pherecr.69.5;κεκινῆσθαι πρός τι X.Oec.8.1
.2 set going, cause, call forth,φθέγματα S.El.18
;πατρὸς στόμα Id.OC 1276
; ;λόγον περί τινος Pl.R. 450a
;πάντα κ. λόγον Id.Phlb. 15e
;κ. ὀδύνην S.Tr. 974
(anap.); ;πάθος Phld. Mus.p.4
K.; πόλεμον, πολέμους, Th.6.34, Pl.R. 566e;Ἐμπεδοκλέα.. πρῶτον ῥητορικὴν κεκινηκέναι Arist.Fr.65
.3 Medic., κ. οὔρησιν, οὖρα, Dsc.2.109, 127; κοιλίαν ib.6.4 sens. obsc.,κ. γυναῖκα Eup.233.3
(nisileg. ἐβίνουν), cf.Ar.Ach. 1052 (v.l.), Eq. 364, Nu. 1103 (lyr., [voice] Pass.), al., AP11.7 ([place name] Nicander);κ. τὰ σκέλεα Herod.5.2
.5 phrases: κ. πᾶν χρῆμα turn every stone, try every way, Hdt.5.96; μὴ κ. εὖ κείμενον 'let sleeping dogs lie', Pl.Phlb. 15c; μὴ κίνει Καμάριναν, ἀκίνητος γὰρ ἀμείνων Orac. ap. St.Byz.; κινεῦντα μηδὲ κάρφος 'not stirring a finger', Herod.3.67, cf. 1.55;μηδ' ὀδόντα κινῆσαι Id.3.49
; κ. τὸν ἀπ' ἴρας πύματον λίθον 'play the last card', Alc.82 (s.v.l.).B [voice] Pass., to be put in motion, go, Il.1.47; <κι>νηθεὶς ἐπῄει dub. in Pi.Fr. 101: generally, to be moved, stir, κινήθη ἀγορή, ἐκίνηθεν φάλαγγες, Il.2.144, 16.280; of an earthquake,Δῆλος ἐκινήθη Hdt.6.98
, Th.2.8;θύελλα κινηθεῖσα S.OC 1660
; τί κεκίνηται; what motion is this? E.Andr. 1226 (anap.); κινεῖσθαι, opp. ἑστάναι, motion, opp. rest, Pl. Sph. 250b, etc.; ὥσπερ χορδαὶ ἐν λύρᾳ συμπαθῶς κινηθεῖσαι vibrating in unison, Plot.4.4.8.2 of persons, to be moved, stirred, ὁ κεκινημένος one who is agitated, excited, Pl.Phdr. 245b, cf. Vett.Val.45.25, al.;κ. παθητικῶς Phld.Rh.1.193
S.3 of dancing,κ. τῷ σώματι Pl.Lg. 656a
.4 move forward, of soldiers, S.OC 1371, E.Rh. 139, Ph. 107; but κ. ἐκ τῆς τάξεως leave the ranks, X.HG2.1.22.6 κεκινημένος περί τι, Lat. versatus in.., Pl.Lg. 908d.
- 1
- 2
См. также в других словарях:
Γαλλία — Επίσημη ονομασία: Δημοκρατία της Γαλλίας Έκταση: 547.030 τ.χλμ Πληθυσμός: 58.518.148 κάτ. (2000) Πρωτεύουσα: Παρίσι (2.125.246 κάτ. το 2000)Κράτος της δυτικής Ευρώπης. Συνορεύει στα ΝΑ με την Ισπανία και την Ανδόρα, στα Β με το Βέλγιο και το… … Dictionary of Greek
Ελλάδα - Ιστορία (Αρχαιότητα) — ΠΡΟΪΣΤΟΡΙΑ ΚΑΙ ΑΡΧΑΙΟΤΗΤΑ ΠΡΟΪΣΤΟΡΙΑ (600000 1100 π.Χ.) Σύμφωνα με τα αρχαιολογικά ευρήματα, θεωρείται ότι η ζωή ξεκίνησε στον ελλαδικό χώρο από το 100 000 π.Χ. (Παλαιολιθική εποχή). Όμως, η χρονική περίοδος που ιστορικά παρουσιάζει εξαιρετικό… … Dictionary of Greek
Ιαπωνία — Επίσημη ονομασία: Αυτοκρατορία της Ιαπωνίας Έκταση: 377.835 τ. χλμ. Πληθυσμός: 126.771.662 (2001) Πρωτεύουσα: Τόκιο (8.130.408 κάτ. το 2000)Νησιωτικό κράτος της ανατολικής Ασίας, χωρίς σύνορα στην ξηρά με άλλη χώρα. Βρέχεται στα Β από την… … Dictionary of Greek
Δανία — Επίσημη ονομασία: Βασίλειο της Δανίας Έκταση: 43.094 τ. χλμ Πληθυσμός: 5.352.815 κάτ. (2002) Πρωτεύουσα: Κοπεγχάγη (499.148 κάτ. το 2001)Κράτος της βόρειας Ευρώπης, στην ιστορική ομάδα των σκανδιναβικών χωρών. Συνορεύει στα Ν με τη Γερμανία, ενώ… … Dictionary of Greek
Ρώμη — I (Rome). Όνομα δύο πόλεων των Η.Π.Α. 1. Πρωτεύουσα της περιοχής Ονέιντα, της Πολιτείας της Ν. Υόρκης (44 350 κάτ.). Είναι χτισμένη στις όχθες του ποταμού Μόουχωκ, βορειοδυτικά της Ούτικα. Πρόκειται για βιομηχανικό κέντρο και σιδηροδρομικό κόμβο… … Dictionary of Greek
ρώμη — I (Rome). Όνομα δύο πόλεων των Η.Π.Α. 1. Πρωτεύουσα της περιοχής Ονέιντα, της Πολιτείας της Ν. Υόρκης (44 350 κάτ.). Είναι χτισμένη στις όχθες του ποταμού Μόουχωκ, βορειοδυτικά της Ούτικα. Πρόκειται για βιομηχανικό κέντρο και σιδηροδρομικό κόμβο… … Dictionary of Greek
Γερμανία — Επίσημη ονομασία: Ομοσπονδιακή Δημοκρατία της Γερμανίας Προηγούμενη ονομασία (1948 90): Γερμανική Ομοσπονδιακή Δημοκρατία (ή Δυτική Γερμανία) & Γερμανική Λαϊκή Δημοκρατία) Έκταση: 357.021 τ.χλμ Πληθυσμός: 82.440.309 κάτ. (2000) Πρωτεύουσα:… … Dictionary of Greek
Ηνωμένο Βασίλειο — Επίσημη ονομασία: Ηνωμένο Βασίλειο της Μεγάλης Βρετανίας και της Βορείου Ιρλανδίας Συντομευμένη ονομασία: Μεγάλη Βρετανία Έκταση: 244.820 τ. χλμ. Πληθυσμός: 59.647.790 (2001) Πρωτεύουσα: Λονδίνο (6.962.319 κάτ. το 2001)Κράτος της βορειοδυτικής… … Dictionary of Greek
Ισπανία — Επίσημη ονομασία: Βασίλειο της Ισπανίας Έκταση: 504.782 τ. χλμ. Πληθυσμός: 40.037.995 (2001) Πρωτεύουσα: Μαδρίτη (2.882.860 κάτ. το 2000)Κράτος της νοτιοδυτικής Ευρώπης, στην Ιβηρική χερσόνησο. Συνορεύει στα ΒΑ με τη Γαλλία και την Ανδόρα, στα Δ… … Dictionary of Greek
κύπρος — I Νησιωτικό κράτος της ανατολικής Μεσογείου. Βρίσκεται Δ της Συρίας και Ν της Τουρκίας.Η Κ. είναι το τρίτο σε μέγεθος νησί της Μεσογείου και ανήκει γεωγραφικά μεν στη Μικρά Ασία, πολιτικά όμως στην Ευρώπη. Ο πληθυσμός της είναι 80% Ελληνοκύπριοι … Dictionary of Greek
Βιετνάμ — Κράτος της νοτιοανατολικής Ασίας.Συνορεύει Β με την Κίνα, Δ με την Καμπότζη και το Λάος, ενώ Α και Ν βρέχεται από τη Νότια Θάλασσα της Κίνας, και πιο συγκεκριμένα από τον Κόλπο του Τονκίν ΒΑ, τον Κόλπο της Ταϊλάνδης ΝΔ και στην υπόλοιπη… … Dictionary of Greek