-
1 διακυμαίνομαι
rangeΕλληνικά-Αγγλικά νέο λεξικό (Greek-English new dictionary) > διακυμαίνομαι
-
2 εμβέλεια
rangeΕλληνικά-Αγγλικά νέο λεξικό (Greek-English new dictionary) > εμβέλεια
-
3 δεύτερος
δεύτερος, der Zweite; comparativ. zum superlstiv. δεύτατος »der Letzte«, also eigentlich »der Letztere«, d. h. der Letzte von Zweien; δευτερος und δεύτατος hängen mit δύο nicht unmittelbar zusammen, sondern sind zunächst von δεύεσϑαι abzuleiten, δεύτερος der Nachstehende, der (hinter dem Ersten) Zurückbleibende. Lehrreich ist besonders die Redensart οὐδενὸς δεύτερος, Herodot. 1, 23, und Hom. Iliad. 23, 248 ἔπειτα δὲ καὶ τὸν (nämlich τύμβον) Ἀχαιοὶ εὐρύν ϑ' ὑψηλόν τε τιϑήμεναι, οἵ κεν ἐμεῖο δεύτεροι ἐν νήεσσι πολυκλήισι λίπησϑε, Scholl. Aristonic. δεύτεροι: ὕστεροι. καὶ »δεύτατος ἦλϑεν ( Iliad. 19, 51)« ἀντὶ τοῦ ἔσχατος; Scholl. Aristonic. Iliad. 19, 51 ἡ διπλῆ, ὅτι δεύτατος ἀπὸ τοῠ δεύεσϑαι ὁ ἔσχατος· τὸ δὲ δεύεσϑαι ἐνδεῖν ἐστι. Nun hängt aber δεύεσϑαι selbst mit δύο zusammen; es ist mit Guna von der den Begriff der Trennung ausdrückenden Wurzel δυ- oder δFι-gebildet; von dieser Wurzel kommt δύο, das die Sonderung in Zwei bezeichnende Zahlwort, und δεύεσϑαί τινος, von Etwas getrennt sein, es entbehren. Vgl. δίς, διά und das Latein. dis-. Δεύτερος findet sich von Homer an überall, das neutrum auch adverolat, »zweitens«, »zum zweiten Male«; bei Homer öfters in den Formen δεύτερος und δεύτερον; andere Formen nur im 23. Buche der Ilias: δευτέρῳ vs. 265. 750, δεύτεροι vs. 248. 498, δεύτερα vs. 538. In der Odyssee nur δεύτερον, 8, 1619, 354. 18, 24. 19, 65. 22, 69. Homer setzt gerne αὖ, αὖτε, αὖτις hinzu; er gebraucht das Wort vom Raume, von der Zeit und vom Range, welche Kategorien sich aber meistens nicht genau sondern lassen. Entschieden räumlich ist wohl zu fassen Iliad. 23, 498 τότε δὲ γνώσεσϑε ἵππους, οἳ δεύτεροι οἵ τε πάροιϑεν; entschieden von der Zeit Iliad. 5, 855 πρόσϑεν Ἄρης ὠρέξατο – δεύτερος αὖϑ' ὡρμᾶτο Διομήδης; entschieden vom Range Iliad. 23, 538 ἀλλ' ἄγε δή οἱ δῶμεν ἀέϑλιον, ὡς ἐπιεικές, δεύτερ'· ἀτὰρ τὰ πρῶτα φερέσϑω Τυδέος υἱός, τὰ δεύτερα = der zweite Kampfpreis. Vgl. Iliad. 7, 248 δεύτερος αὖτε, Iliad. 3, 191 δεύτερον αὖτε – τὸ τρίτον αὖτε, Odyss. 3, 161 δεύτερον αὖτις, Iliad. 6, 184 πρῶτον μέν – δεύτερον αὖ – τὸ τρίτον αὖ, Iliad. 23, 265 τῷ πρώτῳ· ἀτὰρ αὖ τῷ δευτέρῳ – αὐτὰρ τῷ τριτάτῳ – τῷ δὲ τετάρτῳ – πέμπτῳ δέ. – Folgende: a) der Zeit nach: δευτέρῳ χρόνῳ Pind. Ol. 1, 43; μετ' ἐμὲ δεύτερος, sogleich nach mir, Xen. Cyr. 2, 2, 4. – b) der Oldnung, dem Range nach: οὐδενὸς δεύτερος, keinem nachstehend, Her. 1, 23; Pol. 32, 13, 16; καὶ ὕστερος Plat. Phil. 59 c; δεύτερα ἦν τῶν ὑποκειμένων προςδοκιῶν καὶ τῶν ἐλπίδων, war unter den Erwartungen, blieb hinter den Erwartungen zurück, Dem. 19, 24; ἰσχύϊ δὲ μάχης καὶ στρατοῦ πλήϑει πολὺ δευτέρα ἦν μετὰ τὴν Σκυϑῶν, an Heereszahl stand sie weit der Macht der Scythen nach, Thuc. 2, 97; Her. 1, 31; μετὰ Πᾶνα τὸ δεύτερον ἆϑλον ἀποισῇ Theocr. 1, 3; vgl. ἐμοὶ μὲν μετὰ τὸ πλουτεῖν δεύτερον Alexis Ath. VI, 258 e. – So ἄγειν, ἡγεῖσϑαι, ποιεῖν, τιϑέναι τινὰ δεύτερόν τινος, Jemand einem Andern nachsetzen, Soph. O. C. 351; Luc. Lapith. 9 enc. Dem. 34; Plut. u. a. Sp.; ἐν δευτέρῳ καὶ γονεῖς καὶ παῖδας τῶν τῆς πατρίδος καλῶν τίϑεσϑαι, Plut. Fab. 24; ἐν δευτέρᾳ τάξει τινὸς ποιεῖσϑαι Dsm. 13. – c) übh. der Andere neben Einem, δεύτερος αὐτός, selbzweiter, d. i. allein mit dem Andern, Her. 4, 113 u. sonst; δευτέρῳ ἔτει τούτων, im zweiten Jahre darauf; δευτέρῃ ἡμέρῃ ἀπ' ἧς ὁ χειμὼν ἔγένετο, den Tag nach dem Sturme, 7, 192; Sp. = ἕτερος, εἷς καὶ δεύτερος, vgl. Schäfer D. Hal. C. V. p. 174. – Das neutr. δεύτερον, Her. u. Att. gew. τὸ δεύτερον, zweitens, zumzweiten Male, wiederum, oft noch mit αὖ, αὖτε u. ähnl. vbdn; δεύτερον πάλιν, Plat. Polit. 260 d; δεύτερα, Herodot. 1, 46; τὰ δεύτερα, Thuc. 6, 78; ἐκ δευτέρου, zum zweitenmale, Aesop., N. T.; – τὰ δεύτερα, der zweite Preis, Rang, Her. 8, 104; Xen. Cyr. 4, 6, 11; τὰ δεύτερα φέρεσϑαι, Luc. – Bei Medic. = Nachgeburt. – Adv. δευτέρως, Plat. Tim. 56 b u. öfter; Arist.
-
4 έντεχνον
ἔντεχνοςwithin the range: masc /fem acc sgἔντεχνοςwithin the range: neut nom /voc /acc sg -
5 ἔντεχνον
ἔντεχνοςwithin the range: masc /fem acc sgἔντεχνοςwithin the range: neut nom /voc /acc sg -
6 βελοστασία
βελοστασίᾱ, βελοστασίαrange: fem nom /voc /acc dualβελοστασίᾱ, βελοστασίαrange: fem nom /voc sg (attic doric aeolic) -
7 εμβελείς
ἐμβελήςwithin range of missiles: masc /fem acc plἐμβελήςwithin range of missiles: masc /fem nom /voc pl (attic epic) -
8 ἐμβελεῖς
ἐμβελήςwithin range of missiles: masc /fem acc plἐμβελήςwithin range of missiles: masc /fem nom /voc pl (attic epic) -
9 εμβελές
ἐμβελήςwithin range of missiles: masc /fem voc sgἐμβελήςwithin range of missiles: neut nom /voc /acc sg -
10 ἐμβελές
ἐμβελήςwithin range of missiles: masc /fem voc sgἐμβελήςwithin range of missiles: neut nom /voc /acc sg -
11 εντεχνότατον
ἔντεχνοςwithin the range: masc acc superl sgἔντεχνοςwithin the range: neut nom /voc /acc superl sg -
12 ἐντεχνότατον
ἔντεχνοςwithin the range: masc acc superl sgἔντεχνοςwithin the range: neut nom /voc /acc superl sg -
13 εντέχνως
-
14 ἐντέχνως
-
15 μεταθέω
A run after, X.Cyn.6.22; pursue, τινα Jul. Or.5.177b; [τινὰ] ταῖς ἐπιθυμίαις by working on his desires, Clearch. 37: freq. metaph.,ὥσπερ αἱ σκύλακες εὖ μεταθεῖς καὶ ἰχνεύεις τὰ λεχθέντα Pl.Prm. 128c
; , cf. Sph. 226b;αἰτίαν Iamb.Protr.4
.2 run hither and thither,ἑκασταχόσε Plu.Pyrrh.16
, cf. App.Mith.74, al.; ἀνιχνευούσας μεταθεῖν, of bees, Arist.HA 624a28.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μεταθέω
-
16 οὖρον
οὖρον (A), τό,A urine, Hdt.2.111, etc.: pl., Hp.Aph.4.69,72, Thphr. Od. 60(62). (Cf. Skt. vāri 'water', Lat. υρ-ινα.)------------------------------------οὖρον (B), τό,A limit, range,δίσκου οὖρα Il.23.431
, cf. δίσκουρα; ὅσσον τ' ἐπὶ οὖρα πέλονται ἡμιόνων, αἱ γάρ τε βοῶν προφερέστεραί εἰσιν ἑλκέμεναι νειοῖο βαθείης πηκτὸν ἄροτρον the range of mules, i.e. the breadth of land ploughed in a day by mules, the length of the furrow being fixed, 10.351: so in sg.,ὅσσον τ' ἐν νειῷ οὖρον πέλει ἡμιόνοιιν, τόσσον ὑπεκπροθέων Od.8.124
; later, simply, boundaries, in pl., A.R. 2.795. -
17 τάσσω
A , etc.: [tense] aor. , etc.: [tense] pf.τέτᾰχα X.Oec.4.5
, ([etym.] συν-) Pl.Lg. 625c: [tense] plpf.ἐτετάχει Plb.5.65.7
:—[voice] Med., [tense] fut. τάξομαι (in pass. sense) LXX Ex.29.43: [tense] aor.ἐταξάμην Hdt.3.13
, Th.2.83, etc.:— [voice] Pass., [tense] fut.ταχθήσομαι D.S.11.41
, ([etym.] ἐπι-) Th.1.140, etc.; later τᾰγήσομαι ([etym.] ἐν-) Orib.8.1, ([etym.] ὑπο-) 1 Ep.Cor.15.28; 3fut. , Th.5.71, Ar.Av. 637: [tense] aor. , etc.; later ἐτάγην [ᾰ] SIG708.9 (Istropolis, ii B.C.), Plu.2.965e, Perict. ap. Stob.4.25.50, etc.: [tense] pf.τέταγμαι Pi.O.2.30
, etc.; [ per.] 3pl.τετάχαται Th.3.13
, ([etym.] ἀντι-) X. An.4.8.5: [ per.] 3pl. [tense] plpf.ἐτετάχατο Th.5.6
, 7.4:—draw up in order of battle, form, array, marshal, both of troops and ships,τὴν στρατιήν Hdt.1.191
;τοὺς ὁπλίτας Th.4.9
;νεῶν στῖφος ἐν στίχοις τρισίν A.Pers. 366
;πολεμίων στίχας E.Heracl. 676
;τ. εἰς μάχην στρατιάν X.Cyr.1.6.43
: abs., Isoc.18.47:—[voice] Pass., to be drawn up,ἐς μάχην Hdt.1.80
;οὐδένα κόσμον ταχθέντες Id.9.69
; ἐπὶ τεττάρων ταχθῆναι in four lines, X. An.1.2.15; ἐπὶ μιᾶς, of ships, Id.HG1.6.29;ἐπὶ κέρως Eub.67.4
; κατὰ μίαν ναῦν τεταγμένοι in line, Th.2.84; ἐπὶ ὀκτώ, of troops, Id.6.67: abs., τεταγμένοι in rank and file, Id.2.81 (so metaph., τὸ ἐν τῷ τεταγμένῳ ὄν the rank and file, opp. Senators and Equites, D.C.49.12); στράτευμα τεταγμένον, opp. ἄτακτον, X.Mem.3.1.7:—[voice] Med., fall in, form in order of battle, freq. in Th., 1.48, 4.11, etc.;ὡς ἐς μάχην 2.20
; ἐτάξαντο κύκλον τῶν νεῶν formed in a circle, ib.83, cf. 3.78; ; (but in 2.90 trans., ἐπὶ τεσσάρων ταξάμενοι τὰς ναῦς having drawn up their ships in four lines, cf. E.Heracl. 664).2 post, station,τὰς καμήλους ἀντία τῆς ἵππου Hdt.1.80
, cf. E.Ph. 749; τινὰς ἐπί τινας one group against another, X.Cyr.2.1.9 (but τ. τινὰ ἐπὶ τοὺς ἱππέας set him over them, to command them, Id.HG3.4.20); ἑαυτὸν ὑμῖν τάξαι παρέσχεν for enrolment, Lys.31.9, cf. Lycurg.43:—[voice] Pass., to be posted or stationed,τῇ οὐδεὶς ἐτέτακτο Hdt.1.84
, cf.A.Pers. 381;ἐς τὸ ὄρος Hdt.7.212
; but ἐς τὸ πεζόν or ἐς π. τετάχθαι to serve among the infantry, ib.21,81; ἐς τὸν ναυτικὸν στρατὸν -θέντες ib. 203: c. gen., τῆς πρώτης τάξεως (or simply τῆς πρώτης)τεταγμένος Lys.14.11
, 16.15: c. acc. cogn.,τάξιν τινὰ ταχθῆναι Pl.Phdr. 247a
, etc.;δεξιὸν τεταγμένους κέρας E.Supp. 657
: freq. folld. by Preps. (cf. infr. 11.1, etc.), ταχθῆναι or τετάχθαι ἐπί τινα or τινας against another, Th.3.78, etc.; ἐπί τινι or τισι A.Th. 448, Th.2.70, 3.13, etc.; also, to be posted at a place, (anap.); ἐπ' εὐωνύμῳ κέρατι on the left wing, X.Oec.4.19;ἐπὶ τοῦ λαιοῦ κέρως Plb.1.34.4
; τ. κατά τινα over against.., Hdt.8.85, X.An.2.3.19; τ. μετά τινα behind him.., Id.HG7.2.4 (soἐπί τινι Id.Lac.13.7
); μετά τινος with him, by his side, Plb.2.67.2, etc., cf. Th.2.63;σύν τινι X.An.3.2.17
, etc.;παρὰ τὸν ποταμόν Hdt.9.15
; περὶ τὸ Ἥραιον ib.69;ἀμφὶ τὴν Κέον Id.8.76
.II appoint to any service, military or civil, the latter being metaph. from the former,ἄρχοντας X.HG7.1.24
; τινὰ ἐπί τινι Id.Cyr.8.6.17, D.17.20, etc.;ἐπὶ τὰς πράξεις Isoc.5.151
, cf. Pl.Ly. 209b, etc.;ἀξιῶ σε τάξαι με ἐπί τινος PCair.Zen.447.3
(iii B.C.): also τ. ἑαυτὸν ἐπί τι undertake a task, Pl.R. 371c, D.8.71, etc.;πρός τι X. Mem.2.4.6
:—[voice] Pass.,οἱ τεταγμένοι βραβῆς S.El. 709
, cf. 759;πρέσβεις ταχθέντες D.19.69
; τετάχθαι ἐπί τινι to be appointed to a service, Hdt. 1.191, 2.38, A.Pers. 298, E. Ion 1040, X.Cyr.4.6.1; , X.Cyr.1.4.24, etc.; alsoἐπί τινος Hdt.5.109
( ἐπ' οὗ, v.l. ὅκου), D.10.46;τὸν ἐπὶ τῆς σφαγῆς τεταγμένον Plu.Cleom.38
, cf. Plb.3.12.5; ὁ πρὸς τοῖς γράμμασι τεταγμένος secretary, Id.15.27.7; οἱ πρὸς ταῖς φυλακαῖς (tolls) τετ. PCair.Zen.31.15 (iii B.C.).2 c. acc. et inf., appoint or order one to do or be,τάττετ' ἐμὲ ἡγεῖσθαι X.An.3.1.25
, cf. Cyr.7.3.1, Hdt.3.25, S.OC 639, E.Hec. 223, etc.:—[voice] Pass.,μοῖρα ἡ ταχθεῖσα.. φρουρέειν Hdt.4.133
, cf. 8.13, A.Eu. 279, 639, etc.;τασσόμενος πορεύεσθαι X.Cyr.4.5.11
, etc.; τοῦτο τετάγμεθα (sc. ποιεῖν) E.Alc.49; alsoτεταγμένος κίοι A.Supp. 504
; ὁ ἐπ' Αἴγυπτον ταχθείς (sc. κῆρυξ) ordered to Egypt, Hdt.3.62, cf. 68, 6.48.3 also τ. τινί c. inf., Id.2.124, X.Cyr.1.5.5, etc.: impers., ἴωμεν.., ἵν' ἡμῖν τέτακται (sc. ἰέναι) S.Ph. 1181 (lyr.);οἷς ἐτέτακτο παραβοηθεῖν Th.3.22
;τοῖς δὲ ἕπεσθαι τέτακται X.Lac.11.6
: also with inf. omitted, κόσμον φυλάσσουσ' ὅντιν' ἂν τάξῃ πόλις (sc. φυλάσσειν) E.Supp. 245, cf. 460, Hel. 1390, etc.4 assign to a duty or class of dutiful persons,ἐν πᾶσιν ἐμαυτὸν ἔταττον D.18.221
; εἰς ὑπηρετικὴν αὑτοὺς τ. Pl.Plt. 289e;πρός τινας τάξαι αὑτόν Din.3.18
;σὺν ἐμοὶ τ. σεαυτήν D.H.8.47
;τ. ἐμαυτὸν εἰς τάξιν τινά X.Mem.2.8
; τινὰς εἰς τοὺς ἀρχικούς ib.7; εἰς τὴν δουλείαν ἐμαυτόν ib.11; τ. ἑαυτόν τινων εἶναι range oneself with.., D. 19.302:—[voice] Pass., πρὸς τὴν ξυμμαχίαν ταχθῆναι to join it, Th.3.86.III c. acc. rei, place in a certain order or relative position, χωρὶς ἑκάτερα τ. Hdt.7.36; τίνα μέσον τάξω λόγον; E.El. 908; πρῶτον καὶ τελευταῖον τὸ κάλλιστον τ. X.Mem.3.1.9;τὰ τυφλὰ τοῦ σώματος καὶ ἄοπλα ἐναντία τάττειν τοῖς πολεμίοις Id.Cyr.3.3.45
;τοὺς πόδας [τοῦ ἐμβρύου] κατ' εὐθὺ τοῦ στομίου τῆς ὑστέρας τάσσειν Sor.2.60
; ; τάξας.. ἀπὸ μὲν δύσεως μίαν θυρίδα φωτὸς ἕνεκεν ib.14.6.6; [κηρίας] τὴν μεσότητα τάσσειν ὑπὸ τὸ γένειον PMed.Lond.155ii 29
, cf. Sor.Fasc.25. al.;εἰς ταὐτὸ τ. τὴν εὐτυχίαν τῇ εὐδαιμονίᾳ Arist.EN 1099b7
; Λυδοὺς.. πρὸς ἅπαντας range over against, Pl.Plt. 262e;τὴν σοφιστικὴν περὶ τὸ μὴ ὂν ἔταξεν Arist.Metaph. 1026b15
, cf. Top. 125b21; c. inf., [Ὅμηρον] ἐν τοῖς.. σοφωτάτοις εἶναι τάττομεν Aeschin.1.142
;οὐκ εὐλόγως τὸ τοιοῦτον σημεῖον ἐν τοῖς φρενιτικοῖς τάττει Gal.16.521
, cf. 18(2).238; τ. τι ἐπί τινος apply a term to a certain sense, Ath.1.21a:—[voice] Pass.,τετάχθαι κατά τινος D.H.2.48
;ἔμπροσθεν τ. τινός Pl.Lg. 631d
, cf. X. Mem.3.1.7, etc.b with an inf. and Adj., lay down, rule to be so and so,ἅπερ ἂν.. αἰσχρὰ εἶναι καὶ κακὰ τάττῃ Pl.Lg. 728a
; .2 ordain, prescribe,τ. τὰ περὶ τὰ τέκνα Arist.Pol. 1262b6
: abs., ὁ νόμος οὕτω τ. Pl.La. 199a;οὕτω τ. ὁ λόγος Arist.EN 1119b17
:—[voice] Pass.,τὸ ταττόμενον Ar.Ec. 766
;τὸ ταχθὲν τελεῖν S.Aj. 528
;τὰ τεταγμένα X.Cyr.1.2.5
, etc.; τὰ τετ. ἄγειν the things appointed to them for conveying, ib.8.5.4;τῆς τροφῆς ἡ βελτίστη τέτακται τοῖς ἐλευθέροις Arist.GA 744b18
; ἐν τῷ τεταγμένῳ εἶναι to be fulfilling one's obligations, IG12.57.47, 22.116.48, X. Cyr.6.2.37.3 of taxes or payments, assess,τὸν φόρον ταῖς πόλεσι And.4.11
, cf. Aeschin.2.23, D.23.209;ταῖσδε ἔταξαν οἱ τάκται IG12.218.45
; soτ. τῷ ναύτῃ δραχμήν X.HG1.5.4
: with inf. added, , etc. ([voice] Pass.,φόρον ἐτάχθησαν φέρειν Hdt.3.97
); τάσσειν ἀργυρίου πολλοῦ fix a high price, Th.4.26:—[voice] Pass.,τὸ ταχθὲν τίμημα Pl.R. 551b
;εἰσφέρειν τὸ τεταγμένον Arist.Pol. 1272a14
:—[voice] Med., take a payment on oneself, i.e. agree to pay it,φόρον τάξασθαι Hdt.3.13
, 4.35;χρήματα ἀποδοῦναι ταξάμενοι Th.1.101
; χρήματα ταξάμενοι κατὰ χρόνους ἀποδοῦναι agreeing to pay by instalments, ib. 117, cf. 3.70;πόλεις αὐταὶ ταξάμεναι IG12.212.72
, cf. 211 vi 6; alsoτάξασθαι ἐς τὴν δωρεήν Hdt.3.97
(but also, much like [voice] Act., ἐτάξατο φόρους οἱ προσιέναι ib.89).b [voice] Med., generally, agree upon, settle,ταξαμένους.. δέχεσθαι μισθὸν τῆς φυλακῆς Pl.R. 416e
; , cf. 844b, 844c, al.;τέταγμαι ποιμέσιν, οἵ μοι δώσουσιν τιμήν PMich.Zen.56.19
(iii B.C.); votum expld. as εὐχή, ὃ τάττεταί τις θεῷ, Gloss.: c. inf. [tense] fut., PEnteux.54.5(iii B.C.), Plb.18.7.7, al.c [voice] Med., pay,τῆς δὲ τιμῆς τάξονται παραχρῆμα τὸ δ μέρος, τὸ δὲ λοιπὸν ἐν ἔτεσι γ PEleph.14.18
(iii B.C.), cf. PEnteux. 60.9, 89.7, PMich.Zen.79.9, PCair.Zen.649.16 (all iii B.C.), PAmh. 2.31.1, 52.1, Ostr.Bodl. i 46,96, al., PLond.3.1201.1, 1202.1 (all ii B.C.).4 impose punishments,τ. δίκην Ar.V. 1420
, etc.; τ. ζημίας, τιμωρίας, Pl.Lg. 876c, D.20.143;τῷ κλέψαντι θάνατον Lycurg.65
:— also in [voice] Med., Hdt.2.65.5 in [tense] pf. part. [voice] Pass., fixed, settled, prescribed, ὁ τεταγμένος χρόνος (like τακτός) Hdt.2.41, etc.; ;ἡμέρα X.Cyr.1.2.4
; ;ἡ τετ. χώρα X.Cyr.5.3.40
; αἱ τετ. θυσίαι the regular offerings, Id.HG3.3.4; οἱ ἐπὶ τούτῳ τετ. [νόμοι] Pl.Cri. 50d; ἡ τετ. δίαιτα prescribed, Id.R. 404a; τὰ τετ. ὀνόματα received, Isoc.9.9; τετ. τέχνη regular, Id.13.12; τεταγμένον, opp. ἄτακτον, Arist.Cael. 280a8; Lyr.Alex. Adesp.37.6
; of geom. figures, regular, i.e. equilateral and equiangular, Papp.306.2, 8, al.--cf. τεταγμένως. -
18 πρότερος
πρότερος, der vor Andern od. Andern voran ist, ein von πρό gebildeter compar., wie πρῶτος der superl. dazu ist, – 1) von der Zeit, früher, eher, älter; Hom. u. Hes. öfter, auch mit dem Zusatz πρότερος γενεῇ, älter von Geburt, Il. 15, 166. 182; πρότερος γεγόνει, 13, 355; παῖδες, Kinder aus der frühern Ehe, Od. 15, 22, wie πρότερος πόσις, Il. 3, 163; ὅς με πρότερος κάκ' ἔοργεν, 351; τὸν πρότερος προςέειπεν, 5, 276 u. öfter; τῇ προτέρῃ, sc. ἡμέρᾳ, am vorigen Tage, Od. 16, 50, wie ἠοῖ τῇ προτέρῃ, Il. 13, 794; auch als compar. mit dem gen., ἐμέο πρότερος, früher als ich, 10, 124, πρότερος ἐξ ἀρχῆς λέγων, Aesch. Eum. 553; u. in Prosa überall; τοῠ προτέρου βίου, Plat. Rep. X, 620 a; τοὺς παλαιο ύς τε καὶ προτέρους ἡμῶν, Hipp. mai. 282 b; auch da, wo wir das Adverbium setzen, προτέραν τοῠ ϑνητοῠ ἀπολομένην, Phaed. 86 d; Ggstz ὕστερος, Rep. V, 458 b; οἱ πρότεροι ἐπιόντες, Thuc. 1, 123; τοῖς προτέροις μετὰ Κύρου ἀναβᾶσι, Xen. An. 1, 4, 12, vgl. 5, 4, 26; τῷ προτέρῳ ἔτει τῆς ἥττης, Pol. 2, 43, 6; ἐν τῇ προτέρᾳ βίβλῳ ταύτης, 3, 40, 7. – 2) vom Orte, weiter nach vorn, voran, weiter vorwärts, wie man Il. 16, 569. 17, 274 erklärt, ὦσαν δὲ πρότεροι Τρῶες ἑλίκωπας Ἀχαιούς, wo auch an die Zeit zu denken ist; πρότεροι πόδες, Vorderfüße, Od. 19, 228. – 3) vom Range, von der Würde, vorangehend, vorzüglicher, πρότεροι ἡμῶν πρὸς τὰ τοῠ πολέμου, vorzüglicher als wir in Beziehung auf das Kriegswesen, Plat. Lach. 183 b; τῷ γένει, Isae. 1, 17. – Bes. häufig ist das neutr. πρότερον als adv. gebraucht, früher, eher, vorher, Her. u. Folgde; περὶ ὧν ὀλίγον πρότερον μνείαν ἐπ οιοῠ, Plat. Prot. 317 e; πρότερον ἢ βασιλεῠσαι, Her. 7, 2, vorher, ehe er König war, u. sonst; aber auch ἤ c. verb. finit., 7, 54. 9, 87; πολλοὶ πρότερον τοῠ σώματος ἐπεϑύμησαν ἢ τὸν τρόπον ἔγνωσαν, Plat. Phaedr. 232 e; auch πρότερον πρὶν ἤ mit folgdm acc. c. inf., Her. 7, 116. 9, 16; u. c. verb. finit., 6, 45. 7, 8, 2. 9, 93; u. c. gen., ὀλίγον πρότερον τουτέων, 8, 95; τὸ πρότερον τῶν ἀνδρῶν τούτων, 2, 144. – Plut. vrbdt οὐ πρότερον ἀφῆκεν, εἰ μὴ ἐλϑεῖν τρεῖς τριήρεις, Lys. 10. – Oft tritt es zwischen Artikel u. Subst., ὁ πρότερον βασιλεύς, Her. 1, 84. 186; τὰ πρότερον ἀδική-ματα, 6, 87, wie αἱ πρότερον ἁμαρτίαι Ar. Equ. 1352; οἱ πρότερον, Plat. Prot. 319 d Rep. IV, 425 a u. Folgde; ἐκ τοῠ πρότερον χειμῶνος, Pol. 3, 54, 1. – Den komischen compar. προτεραίτερος s. oben.
-
19 προτερέω
προτερέω, vor oder vorn sein, voran sein, Her. 9, 57; auch τῆς ὁδοῦ, 9, 66, wo v. l. προτερεύω; von der Zeit, früher da sein, kommen, Thuc. 1, 33; Ggstz von ὑστερέω, Pol. 9, 14, 9; προτερεῖ Λυσίου Ἰσοκράτης, Isokr. ist älter als Lysias, D. Hal.; Sp.; – vom Range, den Vorzug vor Einem haben, auch die Oberhand über einen Andern behalten, κατὰ τὴν πρώτην συμπλοκήν, Pol. 3, 110, 6, u. öfter; einen Vortheil haben, gewinnen, οὐδὲν προτερήσετε ἔξω τοῦ ἐφϑακέναι ἀδικοῠντες, Dem. 18, 39, im Briefe Philipps.
-
20 προ-έχω
προ-έχω, zsgzn προὔχω (s. ἔχω), 11 vorhaben, vorhalten, bes. zum Schutz, τὴν ἀσπίδα τῆς κωλῆς προέχων, Ar. Nubb. 989, u. ä. Sp.; τὼ χεῖρε προέχων, die Hände vorhaltend, Xen. Cyr. 2, 3, 10; u. so im med., προὔχοντο ἑκάστοϑι ἐννέα ταυρους, sie hatten neun Stiere vor sich, Od. 3, 8; vgl. Her. 2, 42 κριὸν ἐκδείραντα προέχεσϑαι τὴν κεφαλήν; u. in tmesi, πρὸ δὲ δούρατ' ἔχοντο, Il. 15, 355, sie streckten die Speere vor sich hin; übertr., σὺ μὲν τάδ' ἂν προὔχοιο, Soph. Ant. 80, vorschützen, προφασίζεσϑαι, Hesych.; vgl. Thuc. 1, 140; – voraushaben, τινός, vor Einem, οὔποτ' ἔκ γ' ἐμοῠ τιμὴν προέξουσ' οἱ κακοὶ τῶν ἐνδίκων, Soph. Ant. 208, Ehre vor den Gerechten voraushaben; vgl. Xen. οὐδὲν ἡμεῖς ὑμῶν προέξομεν, Cyr. 2, 1, 16; – auch von der Zeit, voraus, früher haben, Her. 9, 4; – fernhalten, dah. med. von sich fern halten, προὐσχόμην σε, ich hielt dich ab, ein Kind, das seine Nothdurft noch nicht allein verrichten kann, Ar. Nubb. 1386; – vorwärtsbringen, fördern, οὔ τι προέχει, es bringt nicht weiter, hilft Nichts, Her. 9, 27. – 2) intrans., hervorragen, hervortreten; ὅϑ' ἀκροτάτη πρόεχ' ἀκτή, Od. 12, 11, vgl. 10, 90. 24, 82, wie ἠϊόνες 6, 138; πύργῳ ἔπι προὔχοντι, Il. 22, 97; ἐπὶ προὔχοντι μελάϑρῳ, Od. 19, 544, τῇ κεφαλῇ, Xen. Cyr. 4, 3, 16; τὸ προέχον τῆς ἐμβολῆς, Thuc. 2, 76. Auch im Lauf der erste, vorderste sein, den Vorsprung haben, Il. 23, 325. 413; vgl. προέχων τῶν ἄλλων, Her. 9, 22; u. vom Range, δήμου προὔχουσιν, sie haben den Vorrang vor dem Volke, sind die Angesehensten im Volke, H. h. Cer. 1, 151; τέχνα γὰρ τέχνας ἑτέρας προὔχει, übertrifft sie, Soph. Phil. 138, τῇ δ' ἐπιστήμῃ σύ μου προὔχοις τάχ' ἄν, O. R. 1116; u. in Prosa, gew. τινός τινι, Einen worin, Her. 1, 1. 32. 2, 136. 3, 82. 9, 22; δυνάμει προὔχοντες, Thuc. 1, 18, u. öfter; τὸν προέχοντα εἴκοσιν ἡλικίας ἔτεσιν, Plat. Legg. IX, 879 c, vgl. Rep. VI, 484 d; Xen. vrbdt es auch mit dem accus. der Person, ἑνὶ μόνῳ προέχουσιν ἡμᾶς οἱ ἱππεῖς, An. 3, 2, 19; Folgde; ὁ δανειζόμενος ἐν παντὶ προέχει ἡμῶν, Dem. 56, 1; τῇ εὐχερείᾳ καὶ τόλμῃ προεῖχον οἱ μισϑοφόροι, Pol. 15, 13, 1; Ggstz von λείπεσϑαι, Plut. Nic. 3; ἐκείνων μεγέϑει τοσοῠτον προὔχει, Luc. musc. enc. 1; auch προέχειν κατὰ σοφίαν, amor. 30, u. absolut, οἱ προὔχοντες, die Ersten, Angesehenen, Scyth. 10; Harmon. 2, u. a. Sp. – Bei Hom. durchgängig und auch sonst häufig ist die zusammengezogene Form προὔχω; nur wo das Augment stehen sollte, wird πρόεχε statt προεῖχε geschrieben, nicht προὖχε, Od. 12, 11. – Vgl. noch προΐσχω.
См. также в других словарях:
Range — (engl. für Bereich, Intervall, Grenze) ist ein von Martin Fowler für die Softwaretechnik entwickeltes Analysemuster. Inhaltsverzeichnis 1 Range 2 Einsatz 3 Nutzung und Verwendung 4 … Deutsch Wikipedia
Range — Range, n. [From {Range}, v.: cf. F. rang[ e]e.] 1. A series of things in a line; a row; a rank; as, a range of buildings; a range of mountains. [1913 Webster] 2. An aggregate of individuals in one rank or degree; an order; a class. [1913 Webster] … The Collaborative International Dictionary of English
rangé — rangé, ée [ rɑ̃ʒe ] adj. • XIIIe; p. p. de 1. ranger 1 ♦ Bataille rangée. 2 ♦ (v. 1735) Qui mène une vie régulière, réglée, sans excès; qui a une bonne conduite. ⇒ sérieux. Cet homme si réglé, si rangé. « Mémoires d une jeune fille rangée », de S … Encyclopédie Universelle
range — [rānj] vt. ranged, ranging [ME rangen < OFr ranger, var. of rengier, to arrange in a circle, row (> ME rengen) < renc < Frank * hring, akin to OE, OHG hring,RING2] 1. to arrange in a certain order; esp., to set in a row or rows 2. to… … English World dictionary
rangé — rangé, ée (ran jé, jée) part. passé de ranger. 1° Mis dans un certain ordre. • Vingt muids rangés chez moi font ma bibliothèque, BOILEAU Lutr. IV. • Il était sur son char ; ses gardes affligés Imitaient son silence autour de lui rangés,… … Dictionnaire de la Langue Française d'Émile Littré
range — n 1 *habitat, biotype, station 2 Range, gamut, reach, radius, compass, sweep, scope, orbit, horizon, ken, purview can denote the extent that lies within the powers of something to cover, grasp, control, or traverse. Range is the general term… … New Dictionary of Synonyms
Range — (r[=a]nj), v. t. [imp. & p. p. {Ranged} (r[=a]njd); p. pr. & vb. n. {Ranging} (r[=a]n j[i^]ng).] [OE. rengen, OF. rengier, F. ranger, OF. renc row, rank, F. rang; of German origin. See {Rank}, n.] 1. To set in a row, or in rows; to place in a… … The Collaborative International Dictionary of English
Range — Range, v. i. 1. To rove at large; to wander without restraint or direction; to roam. [1913 Webster] Like a ranging spaniel that barks at every bird he sees. Burton. [1913 Webster] 2. To have range; to change or differ within limits; to be capable … The Collaborative International Dictionary of English
range — [n1] sphere, distance, extent ambit, amplitude, area, bounds, circle, compass, confines, diapason, dimension, dimensions, domain, earshot*, elbowroom*, expanse, extension, extensity, field, gamut, hearing, ken, latitude, leeway, length, limits,… … New thesaurus
range — ► NOUN 1) the area of variation between limits on a particular scale: the car s outside my price range. 2) a set of different things of the same general type. 3) the scope or extent of a person s or thing s abilities or capacity. 4) the distance… … English terms dictionary
range — / reindʒ/, it. /rɛndʒ/ s. ingl. (propr. campo , dal medio fr. range ), usato in ital. al masch., invar. 1. [ambito nel quale varia una grandezza, spec. nel linguaggio scient.: r. di valori di una grandezza ] ▶◀ gamma, intervallo, ventaglio. 2.… … Enciclopedia Italiana