-
1 οργανών
ὀργαίνωmake angry: fut part act masc nom sg (attic epic doric)ὀργανόωto be organized: pres part act masc voc sg (doric aeolic)ὀργανόωto be organized: pres part act neut nom /voc /acc sg (doric aeolic)ὀργανόωto be organized: pres part act masc nom sgὀργανόωto be organized: pres inf act (doric) -
2 ὀργανῶν
ὀργαίνωmake angry: fut part act masc nom sg (attic epic doric)ὀργανόωto be organized: pres part act masc voc sg (doric aeolic)ὀργανόωto be organized: pres part act neut nom /voc /acc sg (doric aeolic)ὀργανόωto be organized: pres part act masc nom sgὀργανόωto be organized: pres inf act (doric) -
3 οργάνων
ὄργανονinstrument: neut gen plὄργανοςworking: fem gen plὄργανοςworking: masc /neut gen plὀργανόωto be organized: imperf ind act 3rd pl (doric aeolic)ὀργανόωto be organized: imperf ind act 1st sg (doric aeolic) -
4 ὀργάνων
ὄργανονinstrument: neut gen plὄργανοςworking: fem gen plὄργανοςworking: masc /neut gen plὀργανόωto be organized: imperf ind act 3rd pl (doric aeolic)ὀργανόωto be organized: imperf ind act 1st sg (doric aeolic) -
5 ὄργανον
A instrument, implement, tool, for making or doing a thing, S.Tr. 905, cf. ἀθηρόβρωτος;λογχοποιῶν ὄργανα E. Ba. 1208
, cf. Ion 1030 ; , cf. Lg. 956a ; ὄ. without any Adj., engine of war, Ctes.Fr.81 ;τὰ ναυτικὰ ὄ.
tackle,Pl.
Plt. 298d ;ὄ. ὅσα περὶ γεωργίαν Id.R. 370d
;ὄνομα ἄρα διδασκαλικόν τί ἐστιν ὄ. Id.Cra. 388b
; ὄργανα χρόνων or χρόνου, of the stars, Id.Ti. 41e, 42d ;ὄ. κυβευτικά Aeschin.1.59
; of a person,ἁπάντων ἀεὶ κακῶν ὄ. S.Aj. 380
(lyr.).2 organ of sense or apprehension,τὰ περὶ τὰς αἰσθήσεις ὄ. Pl.R. 508b
; τὸ ὄ. ᾧ καταμανθάνει ἕκαστος ib. 518c, cf. Tht. 185c, al.;δι' ἀμυδρῶν ὀ. θεᾶσθαί τι Id.Phdr. 250b
, cf. Ti. 45b, Epicur.Nat.11.6,7.b of the body and its different parts, Arist.PA 642a11, 645b14, GA 716a24, Phld.Mus.pp.71,96 K., Gal.10.47 ; the hand is called ὄργανον ὀργάνων or ὄ. πρὸ ὀργάνων, Arist.de An. 432a2, PA 687a21 ; τὰ πορευτικὰ ὄ. the organs of locomotion, Id.GA 732b28; ὄ. πρὸς ἐργασίαν τῆς τροφῆς the digestive organs, ib. 788b24 ; τὸ ὄ. τὸ περὶ τὴν ἀναπνοήν the respiratory organ, Id.PA 664a29 ;τὰ ὄ. τὰ χρήσιμα πρὸς τὴν ὀχείαν Id.HA 500a15
; of plants, Id.de An. 412b1, PA 656a2.3 musical instrument, Simon.31, f.l. in A.Fr.57.1 ; ὁ μὲν δι' ὀργάνων ἐκήλει ἀνθρώπους, of Marsyas, Pl.Smp. 215c ; ἄνευ ὀργάνων ψιλοῖς λόγοις ibid., cf. Plt. 268b ;ὄ. πολύχορδα Id.R. 399c
, al.;μετ' ᾠδῆς καί τινων ὀργάνων Phld.Mus.p.98K.
; of the pipe, Melanipp.2, Telest.1.2.II concrete, work or product,μελίσσης κηρόπλαστον ὄ. S.Fr.398.5
; λαϊνέοισιν Ἀμφίονος ὀ., of the walls of Thebes, E.Ph. 115 (lyr.).III of logic as an instrument of philosophy,ἡ λογικὴ πραγματεία ὀργάνου χώραν ἔχει ἐν φιλοσοφίᾳ Alex.Aphr.in Top.74.29
, cf. Phlp.in APr.6.23 ; πᾶσα τεχνικὴ διδασκαλία ὑπὸ τὸ λογικὸν ὄ. ἀνάγεται Sch.D.T.p.161 H.; but τὸ ὄ. as title of Aristotle's collected logical writings lacks authority.V ὄ. χλούνιον, = ἠρύγγιον, Ps.-Dsc.3.21.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὄργανον
-
6 ψιλός
I of land, bare, ψ. ἄροσις open cornland, Il.9.580;πεδίον μέγα τε καὶ ψ. Hdt.1.80
;ὁ λόφος.. δασὺς ἴδῃσί ἐστι, ἐούσης τῆς ἄλλης Λιβύης ψ. Id.4.175
;ἀπὸ ψ. τῆς γῆς Pl.Criti. 111d
, cf. X.An.1.5.5, etc.: in full, [γῆ] ψ. δενδρέων Hdt.4.19
,21; ἄδενδρα καὶ ψ., of the Alps, Plb.3.55.9; τὰ ψ. (sc. χωρία), opp. τὰ ὑλώδη, X.Cyn.5.7; τόποι ψ. ib.4.6; ψ. γεωργία the tillage of land for corn and the like, opp. γ. πεφυτευμένη (the tillage of it for vines, olives, etc.), Arist.Pol. 1258b18, Thphr.CP3.20.1; soγῆ ψ. Eup. 230
, D.20.115, Tab.Heracl.1.175, 2.33;ἐλαῖαι, ὧν νῦν τὰ πολλὰ ἐκκέκοπται καὶ ἡ γῆ ψ. γεγένηται Lys.7.7
.II of animals, stripped of hair or feathers, smooth (cf.λεῖος 1.3
),δέρμα.. ἐλάφοιο Od.13.437
;σάρξ Hp.
Aër.19; ἡμίκραιραν ψ. ἔχων with half the head shaved, Ar. Th. 227; ψ. γνάθοι ib. 583;τὴν ὀσφὺν κομιδῇ ψ. Pherecr.23.4
(anap.); used of dogs with a short, smooth coat of hair, X.Cyn.3.2;τὴν δίποδα ἀγέλην τῷ ψ. καὶ τῷ πτεροφυεῖ τέμνειν Pl.Plt. 266e
;ἄνθρωπος -ότατον κατὰ τὸ σῶμα τῶν ζῴων πάντων ἐστί Arist.GA 745b16
; so ἶβις ψ. τὴν κεφαλήν without feathers, bald on the head, Hdt.2.76; hairless, of the foetus of a hare, Id.3.108; ψ. τὰ περὶ τὴν κεφαλήν, of the ostrich, Arist.PA 697b18.b ψιλαὶ Περσικαί Persian carpets, Callix.2; such a carpet is called ψιλή alone, PSI7.858.2 (iii B. C., pl.), LXXJo.7.21; ψιλὴ πολύμιτος, Babylonicum, Gloss.; ψιλή = aulaeum, tapeta, ibid.; cf. ψιλόταπις.2 generally, bare, uncovered, ψ. ὡς ὁρᾷ νέκυν, i. e. without any earth over it, S.Ant. 426; of a horse which has thrown its rider, AP13.18 ([place name] Parmeno).b c. gen., bare of, separated from, ψ. σώματος οὖσα [ἡ ψυχή] Pl.Lg. 899a;τέχναι ψ. τῶν πράξεων Id.Plt. 258d
;ψ. ὅπλων Id.Lg. 834c
;ἱππέων X.Cyr.5.3.57
;θηρία μεμονωμένα καὶ ψ. τῶν Ἰνδῶν Plb.11.1.12
.c stripped of appendages, naked, ψ. [τρόπις] the bare keel with the planks torn from it, Od.12.421; ψ. μάχαιραι swords alone, without other arms, etc., X.Cyr.4.5.58; θάλαττα ψ. blank sea, Aristid.Or.25(43).50.III freq. in Prose, as a military term, of soldiers without heavy armour, light troops, such as archers and slingers, opp. ὁπλῖται, first in Hdt.7.158, al., freq. in Th., e. g.ὁπλίζει τὸν δῆμον, πρότερον ψ. ὄντα 3.27
, cf. Arr.Tact.3.3;ὁ ψ. ὅμιλος Th.4.125
; so ψιλοί or τὸ ψιλόν, opp. τὸ ὁπλιτικόν, X.HG4.2.17, Arist.Pol. 1321a7; ψιλός, opp. ὡπλισμένος, S.Aj. 1123: coupled with ἄσκευος, Id.OC 1029;ψιλὸς στρατεύσομαι Ar.Th. 232
;ψ. δύναμις Arist.Pol. 1321a13
; αἱ κοῦφαι καὶ αἱ ψ. ἐργασίαι work that belongs to unarmed soldiers, ib. 1321a25;ψ. χερσὶν πρὸς καθωπλισμένους Ael.VH6.2
: but ψ. ἔχων τὴν κεφαλήν bare-headed, without helmet, X.An.1.8.6; ψ. ἵππος a horse without housings, Id.Eq.7.5: unarmed, defenceless, S.Ph. 953.IV λόγος ψ. bare language, i. e. prose, opp. to poetry which is clothed in the garb of metre, Pl.Mx. 239c, Phld.Mus.p.97K.; more freq. in pl.,ψ. λόγοι Pl.Lg. 669d
; opp. τὰ μέτρα, Arist.Rh. 1404b14,33: but in D.27.54 ψ. λόγος is a mere speech, a speech unsupported by evidence; and in Pl.Tht. 165a ψιλοὶ λόγοι are mere forms of argumentation, dialectical abstractions (so ψιλῶς λέγειν speak nakedly, without alleging proofs, Id.Phdr. 262c, cf. Lg. 811e);τὰς πράξεις αὐτὰς ψιλὰς φράζοντες Arist.Rh.Al. 1438b27
.2 ποίησις ψ. mere poetry, without music, i. e. Epic poetry, opp. Lyric ([etym.] ἡ ἐν ᾠδῇ), Pl.Phdr. 278c; soἄνευ ὀργάνων ψ. λόγοι Id.Smp. 215c
, cf. Arist.Po. 1447a29; ψ. τῷ στόματι, opp. μετ' ὀργάνων, as a kind of μουσική, Pl.Plt. 268b;λύρας φθόγγοι.. ψιλοὶ καὶ ἀμεικτότεροι τῇ φωνῇ Arist.Pr. 922a16
; ἡ ψ. φωνή the ordinary sound of the voice, opp. singing ([etym.] ἡ ᾠδική), D.H. Comp.11.3 ψ. μουσική instrumental music unaccompanied by the voice, opp. ἡ μετὰ μελῳδίας, Arist.Pol. 1339b20; ψιλῷ μέλει διαγωνίζεσθαι πρὸς ᾠδὴν καὶ κιθάραν, of Marsyas, Plu.2.713d, cf. Phld.Mus. p.100K.; soψ. κιθάρισις καὶ αὔλησις Pl.Lg. 669e
; ψιλὸς αὐλητής one who plays unaccompanied on the flute (cf. ψιλοκιθαριστής), Phryn. 145.V mere, simple (cf. supr. IV. 1), ἀριθμητικὴ ψιλή, opp. geometry and the like , Pl.Plt. 299e; ὕδωρ ψ., opp. σὺν οἴνῳ, Hp.Int.35; ψ. ἀναίρεσις mere removal, Phld.Sign.12; ψ. ἄνδρες, i. e. men without women, Antip.Stoic.3.254:—Oedipus calls Antigone his ψιλὸν ὄμμα, as being the one poor eye left him, S.OC 866. Adv. merely, only,Plu.
Per.15; ἕνεκα τοῦ ψ. εἰπεῖν for the purpose of merely saying, Sch. Il.Oxy.1086.65; ψ. ὀνομάζειν call by the bare name (without epithet), Phld.Vit.p.39J.VI Gramm. of vowels,ψ. ἦχος
without the spiritus asper,Demetr.
Eloc.73;ψ. πνεῦμα A.D.Adv.148.9
, D.T.Supp. 674.15;ψιλῶς λέγεσθαι A.D.Pron.57.3
.b of the letters ε and υ written simply, not as αι and οι, which represented the sounds in late Gr.,μαθόντες τὰ διὰ τοῦ διφθόγγου ᾱῑ τυχὸν ἅπαντα, ἐδιδάχθημεν τὰ ἄλλα πάντα ψιλὰ γράφεσθαι Hdn.Epim. 162
, cf. An.Ox.1.124: hence ἐψιλόν as name of the letter ε and ὐψιλόν as name of υ, which are first found in Anon. post Et.Gud.679.6, 678.55, and Chrysoloras: ἐ ψιλόν is f. l. in D.T.631.5: but inπᾶσα λέξις ἀπὸ τῆς κ ¯ ε ¯ συλλαβῆς ἀρχομένη διὰ τοῦ ε ¯ ψιλοῦ γράφεται.. πλὴν τοῦ καί, κτλ. Hdn.Epim.62
, ε ¯ ψ. is not yet merely the name of the letter: for ὐψιλόν v. sub ὖ, cf. Sch. Heph.p.93C.2 of mute consonants, the litterae tenues, π κ τ, opp. φ χ θ, o(/sai gi/gnontai xwris th=s tou= pneu/matos e)kbolh=s Arist. Aud. 804b10, cf. D.H.Comp.14, D.T.631.21; ψιλῶς καλεῖν pronounce with a littera tenuis for an aspirate, e. g., ῥάπυς for ῥάφυς, ἀσπάραγος for ἀσφάραγος, Ath.9.369b, cf. Eust.81.5, Tz.H.11.58. -
7 συν-δια-νεύω
συν-δια-νεύω, mit od. zugleich sich neigen, wenden; πάντῃ συνδιανευόντων τῶν ὀργάνων, Pol. 1, 23, 10; u. übertr., τῇ διανοίᾳ χρὴ συνδιανεύειν καὶ συῤῥέπειν ἐπὶ τοὺς τόπους, 3, 38, 5; Sp., wie Plut.
-
8 φῡλή
φῡλή, ἡ, 1) die Vereinigung Einzelner zu einer Gemeinde, einem Staate, nach Dicäarch die ursprüngliche Bdtg; dah. Volksstamm, Volksabtheilung, Klasse, Zunft, wie die tribus der Römer, Her. 5, 66. 68. 69. 6, 131. In Athen seit Kleisthenes zehn, nur nach dem Wohnsitz bestimmte Stämme, Plat. u. A. – 2) eine Abtheilung im Heere, die zu einer φυλή gehörigen Krieger; ὁπλιτῶν Thuc. 6, 98; πεζῶν Plat. Legg. VI, 755 d; bes. bei der Reiterei, Xen. Hell. 4, 2,19 Hipparch. 1, 21. – 3) übh. Geschlecht, Gattung, Ordnung, Xen. Oec. 9, 6, ὅπλων, ὀργάνων φυλή.
-
9 γένεσις
γένεσις, ἡ (γενέσϑαι), Ursprung, Entstehung; Hom. dreimal, Iliad. 14, 246 Ὠκεανοῠ, ὅς περ γένεσις πάντεσσι τέτυκται, 14, 201. 302 Ὠκεανόν τε, ϑεῶν γένεσιν, καὶ μητέρα Τηϑύν; – Her. 2, 146; πατρὸς μὲν οὖσα γένεσιν Εὐρύτου Soph. Tr. 379; oft bei Plat. u. Folgdn, Ggstz φϑορά Plat. Parm. 136 b; oft das Werden, dem Sein, οὐσία, entgegengesetzt; ἡ ἐκ τοῦ ἔρωτος Crat. 398 c; ἡ τοῦ ἀφροῠ, aus Schaum, ibid. 406 c. Allgem., Schöpfung, καὶ κόσμος Plat. Tim. 29 c; Phaedr. 245 e; das Geschaffene, Geschlecht, τὴν γένεσιν ἄκερων εἶναι Polit. 265 b; ἡ νῦν γένεσις καὶ τροφή Lgg. V, 740 e; ἡ τῶν προγόνων γ. οὐκ ἔπηλυς οὖσα Menex. 287 b; τῶν βασιλέων Legg. III, 691 d; Geschlecht als Zeitbestimmung, ἐν πολλαῖς γενέσεσιν Polit. 310 d, wo hernach ἐπὶ γενεὰς πολλάς steht; vgl. Phaedr. 248 d. Auch von Produkten der Kunst, ἡ τῶν ἱματίων, ὀργάνων καὶ ἔργων Plat. Polit. 281 b Legg. XI, 920 e. Bei Philipp. 34 (IX, 311) = Geschlechtstheile.
-
10 ὄργανον
ὄργανον, τό (ΕΡΓ), das Werkzeug, das, womit man Etwas ins Werk setzt; ἀϑηρόβρωτον, Soph. frg. 404, der auch κλᾶε δ' ὀργάνων ὅτου ψαύσειεν οἷς ἐχρῆτο, Trach. 901, von dem vergifteten Gewande sagt; λογχοποιῶν ὄργανα Eur. Bacch. 1206, λαϊνέοις Ἀμφίονος ὀργάνοις Phoen. 116; ἔχων τι τοιοῦτον ὄργανον, οἷον οἱ σκυτοτόμοι, Plat. Conv. 191 a; ὁπόσα ἄλλα ὄργανα τῆς περὶ τὰ ἀμφιέσματα γενέσεως κοινωνεῖ, Polit. 281 e; σίδηρος καὶ χαλκὸς πολέμων ὄργανα, Legg. XII, 956 a, öfter; auch sogar ὄργανον ἐν ὄρεσιν, von Baumholz, Legg. 678 d; κυβευτικά, Aesch. 1, 59; Xen. u. Folgde, bes. von Maschinen, z. B. im Kriege; vgl. Pol. 1, 23, 5. 8, 7, 2; Arist. eth. 8, 11 nennt ὄργανον einen δοῦλον ἄψυχον, wie δοῦλος ein ὄργανον ἔμψυχον. Auch ὄργανα δι' ὧν αἰσϑάνεται ἡμῶν τὸ αἰσϑανόμενον ἕκαστον, Plat. Theaet. 185 c; dah. unser »Organ«. – Von musikalischen Instrumenten, πολύχορδα, πολυαρμόνια, Plat. Rep. III, 399 c; Arist. u. A. – Soph. brauchte es auch = ἔργον, das Werk selbst, μελίσσης κηρόπλαστον ὄργανον, frg. 464; vgl. Valcken. zum Schol. Eur. Phoen. 115.
-
11 ἐπί-δρομος
ἐπί-δρομος, angreifbar, einem Anlauf ausgesetzt, ἐπίδρομον ἔπλετο τεῖχος Il. 6, 434, die Mauer war zu erstürmen; ἐπίδρομον ζεφύροισιν, den Zephyren ausgesetzt, Satyr. 3 (X, 13), wie ἀνέμοισιν Opp. Hal. 3, 635; Βαβυλῶνος ἐπίδρομον ἅρμασι τεῖχος, worauf Wagen fahren können, Antp. Sid. 52 (IX, 58); τὰ ἐπίδρομα καὶ πεδινά Plut. Eum. 9; ὁδός Poll. 3, 96; νηυσὶν ἐπίδρομός ἐστι ϑάλασσα Mosch. 2, 137. – Angreifend, anlaufend, Aesch. Suppl. 117, wo die Lesart schwankt. – Uebertr., leichtsinnig, übereilt, ὅρκος Paus. 9, 33, 3 u. a. Sp. – Ὁ ἐπίδρομος ist sowohl der Strick oben am Netz, der von oben heruntergeht, Xen. Cyn. 6, 9, vgl. Poll. 5, 29, als das Segel am Hintertheil des Schiffes, 1, 91; – δι' ὀργάνων ἐπιδρόμων κατήγοντο, sie wurden an Seilen, die von oben gezogen wurden, mit Maschinen herabgelassen, Plut. Sertor. 22.
-
12 ἐν-τείνω
ἐν-τείνω (s. τείνω), 11 hineinspannen; δίφρος ἱμᾶσιν ἐντέταται, ist in Riemen eingespannt, hing in, Riemen, Il. 5, 728; κυνέη ἔντοσϑεν ἱμᾶσιν ἐντέτατο στερεῶς, der Helm war von innen mit Riemen dicht überspannt, 10, 263; κλίνη οὐκ ἐντεταμένη, mit Gurten überspannt, ἀλλὰ στρώμασι ποικίλοις κεκοσμημένη, Polyaen. 7, 13, 1; vgl. ϑρόνον ἐνέτεινε, überspannte den Sessel, Her. 5, 25. Uebertr., εἰς τὰ κιϑαρίσματα ἐντ. Plat. Prot. 326 b; ohne Zusatz, ἐντείνας τοὺς τοῠ Αἰσώπου λόγους Phaed. 60 d, d. i. in Verse bringen, wie εἰς ἐλεγεῖον Hipparch. 228 d; νόμ ους εἰς ἔπ ος Plut. Sol. 3; ᾠδαῖς ἢ κρούμασιν ὀργάνων ἐντ. μέλος D. Hal. de adm. vi Dem. 48; – χωρίον εἰς τὸν κύκλον ἐνταϑῆναι, darin eingeschlossen werden, Plat. Men. 87 a. – 2) anspannen; τόξον, den Bogen spannen, Aesch. frg. 73; Plat. Erast. 135 a; τόξα ἐντεταμένα Her. 2, 173; med., seinen Bogen spannen, Eur. I. A. 549 Xen. Cyr. 4, 1, 3; von Brücken, τὰς σχεδίας οὐχ εὗρον ἔτι ἐντεταμένας Her. 8, 117; γεφύρας 9, 106, noch aufgeschlagen; τὴν ἁρμονίαν Ar. Nubb. 968, sie gehörig temperiren; vgl. ὥσπερ ἐντεταμένου τοῠ σώματος ἡμῶν ὑπὸ ϑερμοῠ καὶ ψυχροῠ Plat. Phaed. 86 b; – φωνὴν ἐντεινάμενος, anstrengen, sie erheben, Aesch. 2, 157; ohne den Zusatz, μᾶλλον ἐντεινάμενος εἶπον, mit mehr Nachdruck, heftiger, Plat. Rep. VII, 536 c; τὴν πολιορκίαν, die Belagerung nachdrücklich betreiben, Plut. Luc. 14; – ἐντεινόμενα, Ggstz ἀνιέμενα, Xen. Mem. 3, 10, 7; von den Gliedern, bes. vom männlichen Gliede, Arist. probl. 4, 22; D. Sic. 1, 88. 4, 6; πρόςωπον ἐντεταμένον, ein ernsthaftes Gesicht, Luc. vit. auct. 10. – Geistig, sich anstrengen, πρόϑυμοι καὶ ἐντεταμένοι εἰς τὸ ἔργον Xen. Oec. 21, 9; τῇ διανοίᾳ περί τι ἐντεταμένος Pol. 10, 3, 1; a. Sp.; ϑυμόν, erregen, Plut. am. et ad. discr. 29, wie ὀργήν coh. ira E. – 3) πληγὰς ἀλλήλοις ἐνέτειναν, sie versetzten sich Hiebe, Schläge, Xen. An. 2, 4, 11; D. Hal. 2, 9 u. öfter; auch ohne Zusatz, Plat. Minos 321 a; D. C. 57, 22; – ἵππον τῷ ἀγωγεῖ, das Pferd mit dem Leitseil vorwärts ziehen, Xen. Hipp. 8, 3. – 41 Intrans., πήδησις ἐντείνουσα, Ggstz κατασβεννυμένη, sich steigernd, Plut. S. N. V. 22 (p. 271); – anstreben, Eur. Or. 698.
-
13 ἐμ-μελής
ἐμ-μελής, ές, im Klange übereinstimmend, wohlklingend; Tim. Locr. 101 b; παντοδαπῶν ὀργάνων ἐμμελεῖς φωναί Plut. Ant. 75; abgemessen, rhythmisch, κίνησις Luc. Häufig übertr., passend, schicklich, Ar. Eccl. 807; Plat. Soph. 259 d, wo οὐκ ἐμμελὲς καὶ δὴ καὶ παντάπασιν ἀμούσου τινός (ἐστι) verbunden; tauglich, geschickt, ἐμμελεῖς – τῶν τοιούτων γίγνεσϑαι κριτάς Legg. IX, 876 d; κἀπιδέξιος Theocr. ep. 19, 5; πρός τι, Plut. Lucull. 1, 16 u. öfter; auch = sorgfältig, Pol. 9, 20, 9; ἐμμελεστάτη πολιτεία, wohlgeordnete Verfassung, Plut. Pelop. 19; – artig, sein, witzig, Θρᾷττά τις ἐμμελὴς καὶ χαρίεσσα ϑεραπαινίς Plat. Theaet. 174 a; vgl. Ath. XIII, 585 b; Plut. Sol. 20; – bescheiden, ἵνα γένοιντο ἐμμελέστεροι σωφρονισϑέντες Plat. Critia. 121 b; Ggstz πλημμελῶν 106 b; καὶ σωφρονικός Plut. Lyc. 11; von Sachen, οὐσία, bescheidenes, mäßiges Vermögen, Plat. Legg. VI, 776 b; überall an das rechte Maaß zu denken; vgl. ibd. 760 a, wo τὰ ἐμμελέστατα ἱερά sowohl τοῖς μεγίστοις als τοῖς σμικροτέροις entgegenstehen. – Adv. ἐμμελῶς ; Ggstz πλημμελῶς Plat. Legg. VII, 816 a; ὀρϑῶς εἴρηται καὶ ἐμμελῶς VI, 757 a.
-
14 ἔμ-μισθος
ἔμ-μισθος, um Sold, Lohn gedungen; σιτοποιοί Thuc. 6, 22; ξένοι, Miethstruppen, Plat. Legg. VII, 816 e; ὀργάνων ἀποτελοῠντες γένεσιν ἔμμισϑον XI, 920 e. Uebh. wer Lohn empfängt. τὴν πόλιν ἔμμισϑον ποιεῖν Plut. Pericl. 12; τινός, wofür, Luc. merc. cond. 13; auch τοὺς παῖδας τῶν τεϑνηκότων, ὀρφάνους ὄντας ἐμμίσϑους ἐποίησεν, gab ihnen Unterstützung, Pension, Plut. Alex. 71.
-
15 ἡλιο-ειδής
ἡλιο-ειδής, ές, zsgzgn ἡλιώδης, sonnenförmig, -artig, d. i. sonnenhell, glänzend wie die Sonne; φῶς τε καὶ ὄψιν ἡλιοειδῆ νομίζειν ὀρϑόν Plat. Rep. VI, 508 e, wo er vorher das Auge nennt ἡλιοειδέστατον τῶν περὶ τὰς αἰσϑήσεις ὀργάνων; Sp., κόμη, Eustath.
-
16 επιδρομος
Iὅ1) эпидром ( верхняя веревка для стягивания звероловной сети) Xen.2) блочный канат(ὀργάνων ἐπίδρομοι Plut.)
II21) легко пробегаемый, удобопроходимыйτὰ ἐπίδρομα Plut. — удобопроходимые местности;
τεῖχος ἅρμασιν ἐπίδρομον Anth. — стена, по (верхнему краю) которой могут ехать колесницы (ср. 2);ἐ. ζεφύροισι Anth. — овеваемый западными ветрами2) легко доступный, могущий быть взятым приступом(τεῖχος Hom. - ср. 1)
3) набегающий, близящийся(θεοῖς ἐναγέα τέλεα Aesch.)
-
17 ηλιοειδης
2сходный с солнцем, родственный солнцу(ὀφθαλμὸς ἡλιοειδέστατον τῶν περὴ τὰς αἰσθήσεις ὀργάνων Plat.; ἀήρ Arst.)
-
18 καταπλεως
2, v. l. κατάπλεος 2 и 3переполненный, изобилующий(ὀργάνων παντοδαπῶν Plut.)
πολλῶν ἀκοντισμάτων κ. Plut. — пронзенный множеством копий;κ. γῆς καὴ αἵματος Xen. — весь в земле (грязи) и в крови -
19 οργανον
τό1) орудие, средство, инструмент, прибор, приспособлениеπολεμικὰ ὄργανα Plat. — военное снаряжение;
τὰ ἰατρικὰ ὄργανα Plat. — врачебные инструменты;τὰ ναυτικὰ ὄργανα Plat. — мореходные принадлежности;ὄργανα περὴ γεωργίαν Plat. — земледельческие орудия;ὄργανα χρόνου Plat. — (о небесных светилах) орудия времени;ἁπάντων κακῶν ὄ. Soph. ( об Одиссее) — орудие всяческих преступлений2) музыкальный инструмент(δι΄ ὀργάνων κηλεῖν ἀνθρώπους Plat.)
3) анат. орган(τὰ πορευτικὰ ὄργανα, ὄργανα πρὸς ἐργασίαν τῆς τροφῆς, τὸ ὄ. τὸ περὴ τέν ἀναπνοήν Arst.)
4) материалὄ. ἐν ὄρεσι Plat. — материал в горах, т.е. лес
5) произведениеλαΐνεα Ἀμφίονος ὄργανα Eur. — каменные творения Амфиона, т.е. стены Фив
-
20 φωνη
дор. φωνά (ᾱ) ἥ1) звукφ. ἥ δι΄ ὤτων ὑπ΄ ἀέρος μέχρι ψυχῆς πληγέ διαδιδομένη (ἐστίν) Plat. — звук есть сотрясение, передаваемое воздухом через уши сознанию;
ὀργάνων φωναί Plat. — звуки (музыкальных) инструментов;ἀρθροῦν τέν φωνήν Xen. — издавать членораздельные звуки;ἥ φ. ἔναρθρος Plut. — членораздельные звуки2) голосἀείδειν λεπταλέῃ φωνῇ Hom. — петь тонким голосом;
ἐπαίρειν τέν φωνήν Dem. — возвышать голос;βοῶν φ. Hom. — мычание коров;φ. σκύλακος Hom. — лай щенка;χέειν πολυηχέα φωνήν Hom. — (о соловье) петь переливчатым голосом;ἀναβοῆσαι μιᾷ φωνῇ Luc. — единодушно воскликнуть3) звук, гудение, жужжание(τῆς κερκίδος Soph.; ὑδάτων πολλῶν NT.)
ἥ ἱερὰ φ. Luc. — священный шелест (Додонского дуба)4) членораздельный звук, звук речиὄνομά ἐστι φ. συνθετέ σημαντική Arst. — имя есть значимое сочетание членораздельных звуков
5) гласный звук Plat., Arst.6) крик, возглас(αἱ τῶν ἀγοραίων φωναί Xen.; φ. βοῶντος ἐν τῇ ἐρήμῳ NT.)
7) боевой клич(Τρώων καὴ Ἀχαιῶν Hom.)
8) слово, речьφωνέν λαβεῖν Soph. — взять слово или обрести дар речи;
φωνέν εὐεπῆ ἱέναι Xen. — хорошо говорить;φ. νόμου ἥδε Plat. — закон гласит следующее;πᾶσαν φωνέν ἱέναι Plat. и πάσας ἀφιέναι φωνάς Plat., Dem. — пускать в ход все слова, т.е. широковещательно говорить (ὑπέρ τινος Dem.)9) язык, речь Hom., Thuc.10) говор, наречие11) (отдельное) словоφωνήν τινα ἀνῃρῆσθαι Plut. — изъять какое-л. слово из обращения
12) выражение, изречение(ἥ Σιμωνίδου φ. Plat.; ἥ Πλατωνικέ φ. Plut.)
См. также в других словарях:
ὀργανῶν — ὀργαίνω make angry fut part act masc nom sg (attic epic doric) ὀργανόω to be organized pres part act masc voc sg (doric aeolic) ὀργανόω to be organized pres part act neut nom/voc/acc sg (doric aeolic) ὀργανόω to be organized pres part act masc… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ὀργάνων — ὄργανον instrument neut gen pl ὄργανος working fem gen pl ὄργανος working masc/neut gen pl ὀργανόω to be organized imperf ind act 3rd pl (doric aeolic) ὀργανόω to be organized imperf ind act 1st sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Μουσείο Ελληνικών Λαϊκών Μουσικών Οργάνων (Αθηνών) — Η συλλογή, έργο ζωής του Φοίβου Ανωγειαννάκη, στεγάζεται στο όμορφο και λιτό αρχοντικό του 1842, του οπλαρχηγού Λασσάνη, στην καρδιά της Πλάκας (Διογένους 1 3, Πλατεία Αέρηδων). Για τη συλλογή των 1.200 περίπου λαϊκών οργάνων, που είναι η… … Dictionary of Greek
Μουσείο Αρχαίων, Βυζαντινών και Μεταβυζαντινών Οργάνων (Θεσσαλονίκης) — Το Μουσείο Αρχαίων, Βυζαντινών και Μεταβυζαντινών Οργάνων ιδρύθηκε το 1997 για να φιλοξενήσει 200 και πλέον όργανα και αντίγραφα οργάνων στο ιδιόκτητο αναπαλαιωμένο κτίριο της τράπεζας Πειραιώς που βρίσκεται στην οδό Κατούνη 12 14 (περιοχή… … Dictionary of Greek
αυτοκίνητο — Όχημα το οποίο κινείται με κινητήρα που έχει πάνω του και το οποίο δεν σέρνεται από εξωτερική δύναμη. Γενικά χερσαίο όχημα που είναι κατασκευασμένο για να κινείται κατά κανόνα σε δρόμους και αντλεί την απαραίτητη για την κίνησή του ωστική δύναμη… … Dictionary of Greek
διοικητικά συστήματα — Τα συστήματα οργάνωσης της κρατικής διοίκησης και κατ’ επέκταση της διοίκησης κάθε συλλογικού φορέα. Τα κύρια συστήματα διοικητικής οργάνωσης είναι δύο: το συγκεντρωτικό και το αποκεντρωτικό. Στο συγκεντρωτικό σύστημα, η εξουσία ενός διοικητικού… … Dictionary of Greek
ανατομία — Η επιστήμη που μελετά τη μορφή και τη δομή των έμβιων οργανισμών. Υποδιαιρείται σε α. των φυτών, α. των ζώων και α. του ανθρώπου. Η τελευταία διαιρείται και αυτή σε δύο βασικούς κλάδους: την περιγραφική και την τοπογραφική. Η περιγραφική… … Dictionary of Greek
ιεραρχία — (Νομ.). Θεσμός του διοικητικού δικαίου, βάσει του οποίου είναι οργανωμένο το συγκεντρωτικό διοικητικό σύστημα. Πρόκειται για την οργάνωση των υπηρεσιών κατά βαθμίδες για το προσωπικό, με τέτοιον τρόπο ώστε οι υφιστάμενοι να ασκούν τα καθήκοντά… … Dictionary of Greek
σώμα — Γενικό όνομα που δίνεται σε μια ποσότητα ύλης. Σώματα επομένως είναι όλα τα αντικείμενα με τις ιδιότητες τους (σχήμα, διαστάσεις, βάρος κλπ.)· ουσία, αντίθετα, είναι η ποιότητα της ύλης από την οποία αποτελούνται τα σ. Για μεγαλύτερη ακριβολογία… … Dictionary of Greek
μουσικά όργανα — Σύμφωνα με τη φύση των σωμάτων που είναι προορισμένα να παράγουν ήχο (αν και μερικοί μελετητές τείνουν προς μια ιστορική ταξινόμηση), τα μ.ό. διακρίνονται σε τέσσερις μεγάλες κατηγορίες: τα ιδιόφωνα, τα μεμβρανόφωνα, τα χορδόφωνα και τα αερόφωνα … Dictionary of Greek
δίκαιο — Ο όρος δ. είναι ιδιαίτερα ευρύς και χρησιμοποιείται με περισσότερες από μία σημασίες. Γενικά ο όρος δ. χρησιμοποιείται για να προσδώσει την έννοια του ορθού και του πρέποντος σε πράξεις και σε συμπεριφορές.Ως στενός νομικός όρος υπέστη εκτεταμένη … Dictionary of Greek