-
1 ἈΜΦί
ἈΜΦί, Advb. u. Praepos. mit gen. accus. dat.; verwandt mit ἀμφίς, ἄμφω, ἀμφότερος, das Latein. amb–, ambo, das deutsche um (umb); unterscheidet sich eigentlich u. ursprünglich von περί dadurch, daß dieses bedeutet »auf allen Seiten«, ἀμφί »auf beiden Seiten«, d. h. auf zwei einander entgegengesetzten Seiten eines Gegenstandes. Dieser Unterschied erhielt sich in einigen Zsstzgen, wie z. B. ἀμφήκης, auf beiden Seiten scharf, zweischneidig; ἀμφίδυμος λιμήν, auf beiden Seiten zugänglich; νῆες ἀμφιέλισσαι; in anderen composs. ist ἀμφίdurchaus = περί, z. B. ἀμφίρυτος, ἀμφιμάχεσϑαι, ἀμφιτρομέω; in ἀμφίαλος ist, wenn es von einer Insel gebraucht wird, ἀμφί = περί, wenn es von einem Isthmus gebraucht wird, heißt es »auf beiden Seiten« vom Meere umgeben. Als selbstständiges Wortist ἀμφίüberall = περί, dessen einzelne Constructionen u. Bedeutungen es durchaus theilt, vgl. Epimerism. Hom. Cram. Anecd. Ox. 1 p. 41. 66. 336 Etym. m. p. 94; in Att. Prosa kommt ἀμφί cum dat. nicht vor, u. auch mit gen. u. accus. verbunden ist es seltner als περί u. hat überall den Charakter des Poetischenn der Reminiscenz oder Anspielungauf Dichterstellen; Dichtern empfahl sich ἀμφί durch seine Alterthümlichkeit u. aus metrischen Gründen, vgl. z. B. Iliad. 18, 564 ἀμφὶ δὲ κυανέην κάπετον, περὶ δ' ἕρκος ἔλασσεν κασσιτέρου, Od. 10, 262 αὐτὰρ ἐγὼ περὶ μὲν ξίφος ἀργυρόηλον ὤμοιιν βαλόμην, μέγα χάλκεον, ἀμφὶ δὲ τόξα. Man beachte die Verbindung von ἀμφί u. περί Iliad. 21. 10 ὄχϑαι δ' ἀμφὶ περὶ μεγάλ' ἴαχον, 2, 305 ἡμεῖς δ' ἀμφὶ περὶ κρήνην ἱεροὺς κατὰ βωμοὺς ἔρδομεν ἀϑανάτοισι τεληέσσας ἑκατόμβας, 23, 191 μὴ πρὶν μένος ἠελίοιο σκήλει' ἀμφὶ περὶ χρόα ἴνεσιν ἠδὲ μέλεσσιν, 15, 647 ἀμφὶ δὲ πήληξ σμερδαλέον κονάβησε περὶ κροτάφοισι πεσόντος, Od. 11, 609 σμερδαλέος δέ οἱ ἀμφὶ περὶ στήϑεσσιν ἀορτὴρ χρύσεος ἦν τελαμών, 8, 175 ἀλλ' οὔ οἱ χάρις.ἀμφιπεριστέφεται ἐπέεσσιν, Iliad. 8, 348 Ἑκτωρ δ' ἀμφιπεριστρώφα καλλίτριχας ἵππους: in allen diesen Stellen ist kein Unterschied der Bedeutung zwischen beiden Wörtern, u. eines von beiden genügte um den Sinn präcis auszudrücken, so daß hier also überall ἀμφί u. περίπαραλλήλως stehen. – Als Ad ν b. ist ἀμφί bei Hom. sicher Iliad. 10, 151 ἀμφὶ δ' ἑταῖροι εὗδον, 22, 149 ἀμφὶ δὲ καπνὸς γίγνεται ἐξ αὐτῆς, 240 ἦ μὲν πολλὰ πατὴρ καὶ πότνιαμήτηρ λίσσονϑ' ἑξείης γουνούμενοι, ἀμφὶ δ' ἑταῖροι, αὖϑι μένειν, 24, 452 ἀμφὶδέ οἱ μεγάλην αὐλὴν ποίησαν ἄνακτι σταυροῖσιν πυκινοῖσι, Od. 3, 32 ἔνϑ' ἄρα Νέστωρ ἧστο σὺν υἱάσιν, ἀμφὶ δ' ἑταῖροι δαῖτ' ἐντυνόμενοι κρέα ὤπτων, 9, 492 ἐγὼ Κύκλωπα προσηύδων· ἀμφὶ δ' ἑταῖροι μειλιχίοις ἐπέεσσιν ἐρήτυον ἄλλοϑεν ἄλλος, 10, 94 λευκη δ' ἦν ἀμφὶ γαλήνη, 11, 136. 23, 283 ἀμφὶ δὲ λαοὶ ὄλβιοι ἔσσονται, 17, 208 ἀμφὶ δ' ἄρ' αἰγείρων ὑδατοτρεφέων ἦν ἄλσος. In anderen Stellen ist es zweifelhaft, ob man nicht lieber Tmesis annehmen soll, z. B. Iliad. 15, 9 ἀμφὶ δ' ἑταῖροι εἵαϑ', 24, 83 ἀμφὶ δέ τ' ἄλλαι εἵαϑ' ὁμηγερέες ἅλιαι ϑεαί, Od. 9, 544 ἀμφὶ δ' ἑταῖροι εἵατ' ὀδυρόμενοι. Bemerkenswerth Fälle wie Iliad. 4, 328 εὗρ' υἱὸν Πετεῶο Μενεσϑῆα πλήξιππον ἑσταότ'· ἀμφὶ δ' Ἀϑηναῖοι, μήστωρες ἀυτῆς; 10, 573 αὐτοὶ δ' ἱδρῶ πολλὸν ἀπενίζοντο ϑαλάσσῃ ἐσβάντες, κνήμας τε ἰδὲ λόφον ἀμφί τε μηρούς; 18, 414 σπόγγῳ δ' ἀμφὶ πρόσωπα καὶἄμφω χεῖρ' ἀπομόργνυ αὐχένα τε στιβαρὸν καὶ στήϑεα; Od. 3, 429 δαῖτα πένεσϑαι, ἕδρας τε ξύλα τ' ἀμφὶ καὶ ἀγλαὸν οἰσέμεν ὕδωρ; Iliad. 18, 564 Od. 10, 262 s. oben; Od. 2, 153 δρυψαμένω δ' ὀνύχεσσι παρειὰς ἀμφί τε δειρὰς δεξιὼ ἤιξαν; 6, 292 δήεις ἀγλαὸν ἄλσος Ἀϑήνηςἄγχι κελεύϑου αἰγείρων· ἐν δὲ κρήνη νάει, ἀμφὶ δὲ λειμών, Scholl. ἀμφὶ δὲ λειμών: λείπει ἐστίν, ἢ ϑάλλει; – h. Merc. 172 Cer. 85, wo es den Nebenbegriff des Reichlichen hat; Hes. Sc. 172, auf beiden Seiten, s. ἀμφίς; Pind. P. 8, 88, in der Umgebung; Soph. Tr. 784; Eur. Phoen. 329; häufiger als Tmesen erklärt. – Praeposition, a) mit dem gen., 1) ein Verweilen um einen Ort ausdrückend, selten: οἱ ἀμφὶ τῆς πόλιος οἰκέοντες Her. 8, 104; wohin vielleicht Theocr. 25, 9 ἐπ' ὄχϑαις ἀμφ' Ἐλισοῠντος gehört; ὁ ἀμφὶ Λίμνης τρόχος Eur. Hipp. 1133. – 2) Entfernung aus dem Orte: ἀμφὶ πορφυρέων πέπλων ξίφη σπάσαντες Eur. Or. 1457, aus dem umhüllenden Gewande hervorziehend. – 3) der Gegenstand, um dessentwillen etwas geschieht, zunächst in Fällen, wie μάχεσϑαι ἀμφὶ πίδακος Il. 16, 825, wo noch an den Ort selbst gedacht werden kann; dann übh. der Gegenstand einer Rede, eines Thuns, ἀείδειν ἀμφὶ φιλότητος Od. 8, 267; σπουδὰν ϑέμεν ἀμφὶ Κυράνας Pind. P. 4, 276; τὰ Περσέως ἀμφὶ Μεδοίσας, die Thaten des Perseus um die Medusa, N. 10, 4; ἀμφὶ παγκρατίου στέφανον πλέκειν I. 7, 66; vgl. O. 12, 8 P. 9, 105; Aesch. ἆϑλον ἀμφί τινος Pr. 704, παλαίσματα Ag. 62, λέγειν 1053 u. öfter, wie Eur. Hec. 580; vgl. Soph. Phil. 1354; Eur. El. 818 u. öfter. In Prosa sehr selten, τοσαῠτα ἐγένετο ἀμφὶ κρίσιος, in Bezug auf die Wahl, Her. 6, 131; ἡ δίκη ἡ ἀμφὶ τοῦ πατρός Xen. Cyr. 3, 1, 8; διαφέρεσϑαι ἀμφί τινος, um etwas in Streit sein, An. 4, 5, 17. Cigenthüml. in der Betheuerung (= πρός) Ap. Rh. 2, 216; pleonastisch ἀμφὶ σοὔνεκα Soph. Phil. 550. – b) mit dem dat., 1) Verweilen um einen Ort, Hom. Iliad. 11, 527 ἀμφ' ὤμοισιν ἔχει σάκος, 18, 538 εἷμα δ' ἔχ' ἀμφ' ὤμοισι δαφοινεόν, 2, 388 ἱδρώσει μέν τευ τελαμὼν ἀμφὶ στήϑεσσιν ἀσπίδος ἀμφιβρότης, 2, 544 μεμαῶτες όρεκτῇσιν μελίῃσιν ϑώρηκας ῥήξειν δηίων ἀμφὶ στήϑεσσιν, u. so öfter vonnäherer, anschließender Umgebung, von seinem cas. getrennt Iliad. 24, 163 ἀμφὶ δὲ πολλὴ κόπρος ἔην κεφαλῇ τε καὶ αὐχένι τοῖο γέροντος; viele Fälle können besser als Tmesis erscheinen, z. B. Iliad. 1, 481 Od. 2, 427 Iliad. 3, 328. 334. 5, 722. 12, 396. 4, 493. 1, 465. 2, 428 Od. 12, 365 vgl. 395; Od. 5, 371. 24, 80. 16, 145 vgl. 12, 45; keine Tmesis Iliad. 18, 231 ἔνϑα δὲ καὶ τότ' ὄλοντο δυώδεκα φῶτες ἄριστοι ἀμφὶ σφοῖς ὀχέεσσι καὶ ἔγχεσιν, sie stürzten über ihre Wagen u. Lanzen hin, vgl. Scholl. Ariston. u. Didym.; 3, 362 ἐρυσσάμενος ξίφος ἀργυρόηλον πλῆξεν ἀνασχόμενος κόρυϑος φάλον· ἀμφὶ δ' ἄρ' αὐτῷ τριχϑά τε καὶ τετραχϑὰ διατρυφὲν ἔκπεσε χειρός, vgl. Didym.; von nicht anschließender Umgebung, wie sonst ἀμφί u. περί cum accus., Iliad. 12, 175. 15, 414 ἄλλοι δ' ἀμφ' ἄλλῃσι μάχην ἐμάχοντο πύλῃσιν (νέεσσιν), 5, 466 ἦ εἰς ὅ κεν ἀμφὶ πύλῃς εὐποιητῇσι μάχωνται, 15, 587 ὅς τε κύνα κτείνας ἢ βουκόλον ἀμφὶ βόεσσιν φεύγει vgl. Scholl. Ariston., Od. 10, 518. 11, 26 ἀμφ' αὐτῷ (τῷ βό-ϑρῳ) δὲ χοὴν χεῖσϑαι (χεόμην) πᾶσιν νεκύεσσιν, 11, 423 ἤκουσα ὄπα Κασσάνδρης, τὴν κτεῖνε Κλυταιμνήστρη δολόμητις ἀμφ' ἐμοί, Iliad. 9, 470 εἰνάνυχες δέ μοι ἀμφ' αὐτῷ παρὰ νύκτας ἴαυον; – oft Pind. u. Tragg., πέπλους ῥήγνυσι ἀμφὶ σώματι Aesch. Pers. 195, ἀμφὶ σώμασι πεπτωκότες Ag. 317; ἀμφὶ παίδοιν κακά, die Kinder umgebende Uebel, Soph. O. C. 366; τοῖον πυλωρὸν φύλακα ἀμφί σοι λείψω Ai. 559; ἔπεσε ἀμφὶ τέκνοις, inmitten ihrer Kinder, Eur. Phoen. 1572; κείσει ἀμφὶ μαστοῖς ματέρος Andr. 510; ἁλίῳ ἀμφ' ἑνί, im Laufe desselben Tages, Pind. Ol. 13, 37; Hes. O. 205 πεπαρμένη ἀμφ' ὀνύχεσσι, gepackt von den Klauen, so daß sie diese umgiebt; ἀμφὶ κάρᾳ τιϑέναι, auf den Kopf setzen, Eur. Rhes. 209; ἀμφὶ κόμᾳ τιϑέναι Med. 980; ὄρνις ἀμφὶ κλάδοις ἑζομέναι Phoen. 1530. – 2) Die Ursache angebend; in Betreff, de, = ἀμφί u. περί cum gen.; zuerst örtlich: ἀμφὶ νέκυι μάχεσϑαι Iliad. 16, 565; dann schlechtweg den Grund angebend: νεῖκος ἐτύχϑη ἀμφὶ βοηλασίῃ 11, 672, δαίεται ἦτορ ἀμφ'Ὀδυσῆι Od. 1, 48; vgl. Iliad. 3, 70. 91. 157. 7, 408 (vgl. Scholl. Nicanor.). 9, 548. 12, 421. 13, 382 (vgl. Eust. 938, 50). 15, 633. 23, 88 Od. 4, 151. 153. 5, 287. 11, 546. 4, 338. 364. 22, 227; – δέδια ἀμφὶ σαῖς τύχαις Aesch. Prom. 182 vgl. Pers. 8. 164; στείνεις ἀμφ' ἐμοί Soph. El. 1180; λόγος ἀμφί τινι Soph. Ai. 296; Her. ἀμφὶ τῷ ϑανάτῳ λόγος λέγεται 3, 32, ἔριν ἔχειν ἀμφὶ μουσικῇ 6, 129, φοβηϑεὶς ἀμφὶ γυναικί 6, 62; Her. 5, 19 ἀμφὶ ἀπόδῳ τῇ ἐμῇ πείσομαί σοι, was meinen Abzug betrifft; das, Mittel, ἐμᾷ ποτανὸν ἀμφὶ μαχανᾷ, durch meine Kunst, Pind. P. 8, 34; Πέργαμος ἀμφὶ τεαῖς χερὸς ἐργασίαις ἁλίσκεται, durch deiner Hände Werk, Ol. 8, 42; die Ursache, ἀμφ' ὀδύνῃσι, vor Schmerz, Archil. frg. 1; Ap. Rh. 2, 96; Opp. C. 3, 426; ἀμφὶ ϑυμῷ Soph. frg. bei Ath. I, 17; ἀμφὶ φόβῳ Eur. Or. 825, aus Furcht. – c) mit dem accus., 1) vom Orte, um, herum, die nicht anschließende Umgebung bezeichnend, bes. bei verb. der Bewegung: ἀμφὶ Δωδώνην ἦλϑες, in die Umgegend von D., nahe an D., Aesch. Prom. 830; ἔμολον ἀμφὶ ψάμαϑον παρακτίαν Αὐλίδος Eur. Iph. A. 164; neben ἐπί Andr. 282; ϑαυμαστὸς ἐφάνη ἀμφὶ πανήγυριν, bei der Versammlung, Pind. Ol. 9, 96; – allgemeine Bestimmung der Gegend: ἀμφ' ἅλα, um's Meer her, Il. 1, 409; ἀμφὶ ῥέεϑρα, um die Ufer her, 2, 461; ἀμφί τε ἄστυ ἔρδομενἱρὰ ϑεοῖς 11, 706; – πυκιναὶ δέ μοι ἀμφ' ἀδινὸν κῆρ ὀξεῖαι μελε-δῶνες ὀδυρομένην ἐρέϑουσιν Od. 19, 516; – Eur. ἀμφὶ ἑπταστόμους πύλας ἔϑανον Suppl. 401 vgl. 673; ἀμφὶ μάχην Cycl. 5; ἀμφὶ Σικελίαν τρόπαια στήσαντες Plat. Men. 242 e; ἀμφὶ τὰ ὅρια Xen. Cyr. 2, 4, 16, wofür nachher πρὸς τοῖς ὁρίοις steht; ἀμφὶ ποταμόν 6, 2, 11; ἀμφὶ τὰ μέσα ᾠκῆ-σϑαι, um die Mitte, Pol. 1, 6; – häufig von der Umgebung einer Person; zunächst wie Iliad. 2, 417 πολέες δ' ἀμφ' αὐτὸν ἑταῖροι πρηνέεςἐν κονίῃσιν ὀδὰξ λαζοίατο γαῖαν; οἱ ἀμφ' Ἀτρείωνα βασιλῆες Il. 2, 445; οἱ ἀμφὶ Πρίαμον κτἑ., Priamos und sein Gefolge, 3, 146; vgl. 6, 436 f; – Her. οἱ ἀμφὶ Ξέρξεα 8, 25; οἱ ἀμφὶ Μεγαρέας 9, 69, wofür nachher einfach οἱ Μεγαρέες steht; οἱ ἀμφὶ τὸν Κῦρον Xen. Cyr. 1, 4, 21, Cyrus mit seinem Gefolge; aber 3, 2, 8. 4, 2, 3 die Truppen des Cyrus; οἱ ἀμφὶ τὸν πάππον ϑεραπευταί, die Dienerschaft, 1, 3, 7; ἀνὴρ τῶν ἀμφὶ Κῦρον πιστῶν An. 1, 8, 3; οἱ ἀμφὶ Θράσυλον καὶ Ἐρασίδην, die neun Feldherren, Mem. 1, 1, 18; οἱ ἀμφὶ Εὐϑύφρονα, Männer wie Euthyphron, Plat. Crat. 399 e; bes. zur Bezeichnung einer Schule, οἱ ἀμφὶὈρφέα, die Orphiker, ib. 400 c; οἱ ἀμφὶ Πρωταγόραν Theaet. 170 c Apol. 18 b. Bei Sp., wie Luc. u. Plut., ist oft die genannte Person allein zu verstehen, so jedoch, daß man mehr an den Charakter und die Eigenschaften, als an die Persönlichkeit denkt; so Luc. Tox. 21 οἱ ἀμφὶ τὸν Εὐϑύδικον, vgl. Philops. 23 Conv. 29. – Von Sachen: τὰ ἀμφὶ τὸν πόλεμον, alles was zum Kriege gehört, Xen. Cyr. 2, 1, 21; τὰ ἀμφὶ τὴν δίαιταν 8, 2, 10 u. ä. – 2) drückt es den Gegenstand auf den sich eine Thätigkeit bezieht aus, = ἀμφί u. περί eum gen.; so vielleicht Hom. κλαίειν ἀμφί τινα, über Einen weinen, Il. 18, 339; μνήσασϑαι, Einen erwähnen, H. h. 6, 1; häufiger bei Tragg., εἴρηκας ἀμφὶ κόσμον ἀψευδῆ λόγον Aesch. Suppl. 243; πολύϑρηνον βίον ἀμφί τι ἀνατλᾶσα Ag. 697; μέριμνα ἀμφὶ πόλιν Spt. 825; διέστειλα ἱκέσϑαι ἀμφὶ τοὺς παῖδας, über die Kinder zu berathen, Soph. Ant. 168; ἀμφί τι ἔχειν, εἶναι, sich mit etwas beschäftigen, vgl. Aesch. Spt. 98; öfter Xen., ἀμφὶ δεῖπνον ἔχειν, speisen, Cyr. 5, 5, 44; s. ἔχειν u. εἶναι. – 3) ungefähre Zeit- u. übh. Größen-Bestimmung: ἀμφὶ τὸν βίοτον, sein Leben lang, Pind. Ol. 1, 97; ἀμφὶ ὅλον τὸν χρόνον 2, 33, die ganze Zeit hindurch; ἀμφὶ Πλειάδων δύσιν Aesch. Ag. 800; ἀμφὶ τὸν χειμῶνα, τὸ ἔαρ, Xen. Cyr. 8, 6, 90; ἀμφὶ μέσον ἡμέρας, um Mittag, An. 4, 4, 1; ἀμφ' ἀγορὰν πλήϑουσαν oft; ἀμφὶ τὰς δυώδεκα μυριάδας, ungefähr 120, 000 Mann; ἤστην ἀμφὶ τετταράκοντα ἔτη 2, 6, 30, wo Krüger den Artikel hinzufügt, der sonst immer in dieser Verbindung sieht. S. Luc. Mort. D. 4, 1, 4. – Dem Worte, zu welchem es gehört, wird ἀμφί von Dichtern nachgestellt, s. z. B. Iliad. 16, 772. 18, 528. 24, 161 Od. 23, 46; aber es erleidet dabei nie Anastrophe des Accents, s. Scholl. Iliad. 17, 522 Epimer. Hom. Cram. Anecd. Oxon. 1, 41. 66. 336 f. Etymol. m. 94 Lehrs Quaestion. Epp. p. 71.
-
2 ἀμφί
ἀμφί A prep. I c. acc.1 of place.a beside, aroundπαίζομεν φίλαν ἄνδρες ἀμφὶ θαμὰ τράπεζαν O. 1.17
γλυκὺν ἀμφὶ κᾶπον P. 5.24
Ἐφυραίων ὄπ' ἀμφὶ Πηνειὸν γλυκεῖαν προχεόντων ἐμὰν P. 10.56
οὐδέ ποτε ξενίαν οὗρος ἐμπνεύσαις ὑπέστειλ' ἱστίον ἀμφὶ τράπεζαν I. 2.40
ἥρωες αἰδοίαν ἐμείγνυντ' ἀμφὶ τράπεζαν θαμά fr. 187.b at, inθαυμαστὸς ἐὼν φάνη Ζηνὸς ἀμφὶ πανάγυριν Λυκαίου O. 9.96
c met., over, in defence ofἁνίκ' ἀμφὶ Πύλον σταθεὶς ἤρειδε Ποσειδάν O. 9.31
2 of time. during, forλοιπὸν ἀμφὶ βίοτον O. 1.97
τὸν ὅλον ἀμφὶ χρόνον O. 2.30
τραπέζαισί τ' ἀμφὶ δεύτατα κρεῶν σέθεν διεδάσαντο (sign. dub.: during the last courses: others assume ἀμφί to be adverbial, or join it with τραπέζαις) O. 1.503 in the manner of, after ἀείδετο δὲπὰν τέμενος τὸν ἐγκώμιον ἀμφὶ τρόπον O. 10.77
4 about, concerningκελαδέοντι μὲν ἀμφὶ Κινύραν πολλάκις φᾶμαι Κυπρίων P. 2.15
ὦναξ, ἑκόντι δ' εὔχομαι νόῳ κατά τιν ἁρμονίαν βλέπειν ἀμφ ἕκαστον ὅσα νέομαι P. 8.69
εὐθὺς δ' ἀπήμων κραδία κᾶδος ἀμφ ἀλλότριον N. 1.54
ἢ ἀμφ' Ἰόλαον; (sc. θυμὸν τεὸν εὔφρανας;) I. 7.9 ]ν ἀμφὶ πόλιν φλεγε[ Pae. 18.4
II c. gen.1 about, concerningἔστι δ' ἀνδρὶ φάμεν ἐοικὸς ἀμφὶ δαιμόνων καλά O. 1.35
σύμβολον δ' οὔ πώ τις ἐπιχθονίων πιστὸν ἀμφὶ πράξιος ἐσσομένας εὗρεν θεόθεν O. 12.8
μακρὰ μὲν τὰ Περσέος ἀμφὶ Μεδοίσας Γοργόνος N. 10.4
2 for the sake ofτᾶς εὐδαίμονος ἀμφὶ Κυράνας θέμεν σπουδὰν ἅπασαν P. 4.276
οἷοι Λιβύσσας ἀμφὶ γυναικὸς ἔβαν Ἴρασα πρὸς πόλιν P. 9.105
ἁλίκων τῶ τις ἁβρὸν ἀμφὶ παγκρατίου Κλεάνδρῳ πλεκέτω μυρσίνας στέφανον I. 8.66
III c. dat.1 besideἦ πολλ' ἀμφὶ κρουνοῖς ἔπαθεν O. 13.63
ἀμφὶ Παγγαίου θεμέθλοις ναιετάοντες P. 4.180
τό σφ' ἔχει κυπαρίσσινον μέλαθρον ἀμφ ἀνδριάντι σχεδόν P. 5.40
κεῖνος ἀμφ' Ἀχέροντι ναιετάων N. 4.85
ἦ μὰν ἀνόμοιά γε δᾴοισιν ἐν θερμῷ χροὶ ἕλκεα ῥῆξαν τὰ μὲν ἀμφ' Ἀχιλεῖ νεοκτόνῳ N. 8.30
βαθυκρήμνοισι δ' ἀμφ ἀκταῖς Ἑλώρου N. 9.40
ἀμφί τε Παρνασσίαις πέτραις Pae. 2.97
2 round, onἀμφὶ κόμαισι βάλῃ κόσμον ἐλαίας O. 3.13
ἀμφὶ δ' ἀνθρώπων φρασὶν ἀμπλακίαι κρέμανται O. 7.24
τρία ἔργα ποδαρκὴς ἁμέρα θῆκε κάλλιστ' ἀμφὶ κόμαις O. 13.39
φάρμακον πραὺ τείνων ἀμφὶ γένυι O. 13.85
δεξιτέρῳ μόνον ἀμφὶ ποδί P. 4.96
3 in respect of, in the field of, esp. of what is at stake.αἰεὶ δ' ἀμφ ἀρεταῖσι πόνος δαπάνα τε μάρναται πρὸς ἔργον O. 5.15
μήλων τε κνισσαέσσα πομπὰ καὶ κρίσις ἀμφ' ἀέθλοις O. 7.80
εὔχομαι ἀμφὶ καλῶν μοίρᾳ νέμεσιν διχόβουλον μὴ θέμεν O. 8.86
οἷον δ' ἐν Μαραθῶνι μένεν ἀγῶναπρεσβυτέρων ἀμφ' ἀργυρίδεσσιν O. 9.90
ἐν ἡρωίαις ἀρεταῖσιν οὐ ψεύσομ' ἀμφὶ Κορίνθῳ O. 13.52
καὶ τὸ λοιπὸν ὁμοῖα διδοῖτ' ἐπ ἔργοισιν ἀμφί τε βουλαῖς ἔχειν P. 5.119
ὕπατος ἀμφὶ τοκεῦσιν ἔμμεν πρὸς ἀρετάν P. 6.42
ξυναῖσι δ' ἀμφ ἀρεταῖς τέταμαι P. 11.54
ὅσσα δ' ἀμφ ἀέθλοις Τιμοδημίδαι ἐξοχώτατοι προλέγονται N. 2.17
πέφανται οὐκ ἄμμορος ἀμφὶ πάλᾳ κυναγέτας N. 6.14
χρεῖαι δὲ παντοῖαι φίλων ἀνδρῶν· τὰ μὲν ἀμφὶ πόνοις ὑπερώτατα N. 8.42
ὃς δ' ἀμφ ἀέθλοις ἢ πολεμίζων ἄρηται κῦδος ἁβρὸν I. 1.50
μαρνάσθω τις ἔρδων ἀμφ' ἀέθλοισιν I. 5.55
4 owing to “Πέργαμος ἀμφὶ τεαῖς, ἥρως, χερὸς ἐργασίαις ἁλίσκεται” O. 8.42κῆλα δὲ καὶ δαιμόνων θέλγει φρένας ἀμφί τε Λατοίδα σοφίᾳ βαθυκόλπων τε Μοισᾶν P. 1.12
ὕμνον τὸν ἐδέξαντ' ἀμφ ἀρετᾷ P. 1.80
τεὸν χρέος, ὦ παῖ, νεώτατον καλῶν, ἐμᾷ ποτανὸν ἀμφὶ μαχανᾷ P. 8.34
μάντιν τ' ὄλεσσε κόραν, ἐπεὶ ἀμφ Ἑλένᾳ πυρωθέντων Τρώων ἔλυσε δόμους ἁβρότατος P. 11.33
σέο δ' ἀμφὶ τρόπῳ τῶν τε καὶ τῶν χρήσιες (“ton caractère te permet d'employer l'une comme l'autre.” Puech.) N. 1.29τὸν γὰρ Ἴδας ἀμφὶ βουσίν πως χολωθεὶς N. 10.60
ἢ ἀμφὶ πυκναῖς Τειρεσίαο βουλαῖς; (sc. θυμὸν τεὸν εὔφρανας;) I. 7.8Ζεὺς ὅτ' ἀμφὶ Θέτιος ἀγλαός τ ἔρισαν Ποσειδὰν γάμῳ I. 8.27
πιστὰ δ' Ἀγασικλέει μάρτυς ἤλυθον ἐς χορὸν ἐσλοῖς τε γονεῦσιν ἀμφὶ προξενίαισι Παρθ. 2. 41.5 in honour ofἀνδρὸς ἀμφὶ παλαίσμασιν φόρμιγγἐλελίζων O. 9.13
ἀναβάσομαι στόλον ἀμφ' ἀρετᾷ κελαδέων P. 2.62
ἀμφὶ Νεμέᾳ πολύφατον θρόον ὕμνων δόνει ἡσυχᾷ N. 7.80
6 of time, in the course ofἁλίῳ ἀμφ' ἑνί O. 13.37
B adv., all roundἀμφὶ δὲ παρδαλέᾳ στέγετο φρίσσοντας ὄμβρους P. 4.81
εἶπε δ' ἐν μέσσοις ἀπάγεσθαι, ὃς ἂν πρῶτος θορὼν ἀμφί οἱ ψαύσειε πέπλοις P. 9.120
οὐδὲ μολόντων πὰρ ματέρ' ἀμφὶ γέλως γλυκὺς ὦρσεν χάριν P. 8.85
-
3 ἀμφί
ἀμφί, Prep. with gen., dat., acc.: (cf. Skt.A abhitas 'on both sides', Lat. ambi-):—radic. sense, on both sides; chiefly Poet. and [dialect] Ion. Prose, replaced by περί in later Gk.A C. GEN. (Poet., Hdt., X.):I causal, about, for the sake of, ἀ. πίδακος μάχεσθαι fight for the possession of a spring, Il.16.285;ἀ. γυναικός Pi.P.9.105
, A.Ag.62;ἀ. λέκτρων E.Andr. 123
: like πρός, in entreaties, πρὸς Ζηνός.. Φοίβου τ' ἀ. for Phoebus' sake, A.R.2.216.2 about, concerning, once in Hom., ἀμφ' Ἄρεος φιλότητος ἀείδειν sing of love, Od.8.267;ἀμφὶ τιμῆς h.Merc. 172
(cf. c. 4); once in Hdt., ἀμφὶ κρίσιος (as v.l. for κρίσι) ; more freq. in poets,ἀ. δαιμόνων Pi.O.1.35
, cf. A.Th. 1017, E.Supp. 642, etc.; prob. l. in S.Ph. 554.II of Place, about, around, post-Hom.,ἀ. ταύτης τῆς πόλιος Hdt.8.104
;τὸν ἀ. Λίμνας τρόχον E.Hipp. 1133
.B C. DAT. (Poet., [dialect] Ion. and later Prose):I of Place, on both sides of,ἀμφ' ὀχέεσσι Il.5.723
; ἀ. κεφαλῇ, ὤμοισιν, στήθεσσι, ποσσί, about the head, etc., ib.24.163, 3.328, Od.16.174, Il.13.36;ἄ. δέρᾳ Sapph.Supp.23.16
; ἀμφί οἱ around him, Il.12.396; μοι ἀμφ' αὐτῷ around me, 9.470; like wiseἀμφὶ περὶ στήθεσσι Od.11.609
:—all round, κρέα ἀμφ' ὀβελοῖσι μεμύκει round, i.e. upon, spits, ib.12.395;πεπαρμένη ἀμφ' ὀνύχεσσι Hes.Op. 250
.2 more generally, at, by, ἀ. πύλῃσι μάχεσθαι at the gates, Il.12.175; ἀμφὶ [κόρυθι] διατρυφέν smashed on the helmet, 3.362; ἀ. πυρί on the fire, 18.344; ἀμφ' ἐμοί clinging to me, Od.11.423; esp. of falling over one, Il.4.493; of a guardian, over,φύλακα ἀ. σοι λείψω S.Aj. 562
;ἀ. γούνασι πίπτειν E.Alc. 947
.II of Time, ἁλίῳ ἀ. ἑνί in compass of one day, Pi. O.13.37.III generally, of connexion or association, without distinct notion of place, ἀ. νεκροῖσιν as concerning the dead, Il.7.408; freq. in Pi., ὅσσα δ' ἀμφ' ἀέθλοις as far as concerns games, N.2.17; ἐπ' ἔργοισιν ἀ. τε βουλαῖς in deeds and counsels, Id.P.5.119; in virtue of,ἀμφὶ σοφίᾳ 1.12
;ἐμᾷ ἀ. μαχανᾷ 8.34
;ἀμφ' ἀρετᾷ 1.80
, cf. O.8.42;σέο ἀμφὶ τρόπῳ N.1.29
; ἀ. ἰατορίᾳ in respect of healing, B.1.39.IV causal, about, for the sake of,ἀμφ' Ἑλένῃ μάχεσθαι Il.3.70
; ἀ. γυναικὶ ἄλγεα πάσχειν ib. 157, cf. Luc.D Deor.20.14;ἀ. τοῖσδε καλχαίνων τέκνοις E.Heracl.40
, cf. Rh. 457 (lyr.);ἀ. δώλῳ μωλίειν Leg.Gort.1.17
; concerning, Od.1.48;εἰπὼν ἀμφ' Ὀδυσῆϊ 14.364
;ἀρνεύμενον ἀ. βόεσσι h.Merc. 390
;ἀ. Τειρεσίαο βουλαῖς Pi.I.7(6).8
; , cf. El. 1144;ἔρις ἀ. μουσικῇ Hdt. 6.129
;ἀ. σοι A.Ag. 890
; ἀ. τῷ θανάτῳ αὐτῆς λόγος λέγεται about her death it is reported, Hdt.3.32, cf. S.Aj. 303;ἀ. βοῶν ἀγέλαις δόμον αὔξειν B.9.44
.2 of impulses, ἀ. τάρβει, ἀ. φόβῳ for very fear, A.Ch. 547, E.Or. 825;ἀ. θυμῷ S.Fr. 565
;ἀμφ' ὀδύνῃ A.R.2.96
.C C. ACC., most freq. in Prose (twice only in Th.):I of Place, about, around, mostly with a sense of motion,ἀ. μιν φᾶρος βάλον Il.24.588
, cf. Od.10.365;ἀ. βωμίαν ἔπτηξε παστάδα E.HF 984
.2 generally, by, on, ἀμφ' ἅλα by the sea, Il.1.409; ἀ. ῥέεθρα somewhere by the banks, 2.461; ἀ. περὶ κρήνην somewhere about the fountain, 2.305; ἀ. ἄστυ all about in the city, 11.706; Τάρταρον ἀ. μέγαν somewhere in Tartarus, h.Ap. 336, cf. A.Pr. 1029;ἀ. Εὔβοιαν B.9.34
;ἀ. Θρῄκην E.Andr. 215
; ἀ. ψάμαθον somewhere on the sand, S.Aj. 1064; ἀ. βωμόν at the altar, E.IT 705;περὶ πίδακας ἀ. Theoc. 7.142
; of motion, to the neighbourhood of,ἦλθες ἀ. Δωδώνην A.Pr. 830
.3 of persons grouped about one, οἱ ἀ. Πρίαμον Priam and his train, Il.3.146, cf. 2.417, 445; οἱ ἀ. Ξέρξεα his army, Hdt.8.25; but οἱ ἀ. Κορινθίους, οἱ ἀ. Μεγαρέας καὶ Φλειασίους the Corinthians, Megarians, etc., and those next them, Id.9.69: hence [dialect] Att., οἱ ἀ. Πρωταγόραν the school of Protagoras or even Protagoras himself, Pl. Tht. 170c; οἱ ἀ. Εὐθύφρονα Euthyphro's friends, Cra. 399e, cf. Th.8.65; of a single person, perh. Pl.Hp.Ma. 281c; so in later Prose, as Luc.VH2.18.4 τὰ ἀ. τι that which concerns a thing,τὰ ἀ. τὸ ἄριστον Th.7.40
; τὰ ἀ. τὴν δίαιταν domestic arrangements, X.Cyr.8.2.6.5 causal, about, for the sake of, κλαίειν ἀ. τινα weep about or for one, Il.18.339; μνήσασθαι ἀ. τινα make mention of one, h.Hom. 7.1, cf. Terp.2, Ar.Nu. 595;κελαδέοντι φᾶμαι ἀ. Κινύραν Pi.P.2.15
, cf. I.7(6).9, A.Th. 843;ἀ. νιν γοώμενος S.Tr. 937
.6 ἀ. τι ἔχειν to be occupied about a thing,ἀ. λιτάν' ἕξομεν A.Th. 101
;ἀ. δεῖπνον εἶχεν X.Cyr.5.5.44
, cf. 5.2.26;εἶναι ἀμφί τι 7.1.1
;ἀ. τὰν δαῖσιν Leg.Gort.5.46
.II of Time, throughout, for, τὸν λοιπὸν ἀ. βίοτον, τὸν ὅλον ἀ. χρόνον, Pi.O.1.97, 2.30; about, at the time of, during,ἀ. Πλειάδων δύσιν A.Ag. 826
;ἀ. τὸν χειμῶνα X.Cyr.8.6.22
, etc.D POSITION. In poets ἀμφί sts. follows its case,οἱ δέ μιν ἀμφί Od.23.46
, cf. 10.218, B.17.53;φρένας ἀ. Hes.Th. 554
, Mimn.1.7; but never suffers anastrophe, Hdn.Gr.1.480.E WITHOUT CASE, as Adv., about, around, on both or all sides, freq. in [dialect] Ep.,ῥῆξεν δέ οἱ ἀ. χιτῶνα Il.13.439
; ἀ. δὲ λειμών around is meadow, Od.6.292; soἀ. περί Il.21.10
, etc.F IN COMPOS.:I on both sides, ἀμφίστομος, ἀμφίαλος.II causal, for the sake of, ἀμφιμάχομαι, ἀμφιτρομέω. -
4 ἀμφί
ἀμφί (cf. ἀμφίς, ἄμφω): on both sides; the distinction between ἀμφί and περί (‘around’) is of course not always observed; the two words are used together, ὄχθαι δ' ἀμφὶ περὶ μέγαλ ἴαχον, ‘round about,’ Il. 21.10, but on the other hand are sometimes interchangeable, ἀμφὶ δὲ κῦανέην κάπετον, περὶ δ' ἕρκος ἔλασσεν | κασσιτέρου, Il. 18.564; cf. Il. 23.561 f.—I. adv., on both sides (or ends, or above and below, Il. 6.115), about, around; here belongs the so-called use ‘in tmesi,’ and in many instances where the word seems to govern a subst., it is really adverbial, and the case of the subst. must be explained independently, ἀμφ' ὀβελοῖσιν ἔπειραν (ὀβ. dat. instr.), ἀμφὶ δὲ χαῖται | ὤμοις άίσσονται (ὤμ. local dat.). In case of an apparent ambiguity of construction the presumption is in favor of adverbial interpretation in Homer.—II. prep., (1) w. gen., about, concerning; ἀμφί τινος μάχεσθαι (Il. 16.825), ἀείδειν (Od. 8.267).— (2) w. dat., (a) local, Il. 2.388, Il. 3.328 ; ἤριπε δ' ἀμφ, αὐτῷ, ‘over,’ Il. 4.493 ; τὴν κτεῖνε ἀμφ' ἐμοί, ‘near,’ Od. 11.423, Il. 9.470 ; ἀμφὶ πυρί, ‘on,’ etc.— (b) causal, ‘for,’ ἀμφί τινι ἄλγεα πάσχειν, μάχεσθαι, δικάζεσθαι, εἴρεσθαι (Od. 19.95), ‘as regards’ (Il. 7.408). — (3) w. acc., local, mostly to denote motion or extension in space, ἀμφ' ἅλα ἔλσαι Ἀχαιούς, Il. 1.409; ἀμφὶ ἄστυ ἔρδειν ἷρά, ‘around in,’ Il. 11.706 ; οἱ ἀμφὶ Πρίαμον, ‘Priam and his followers.’A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ἀμφί
-
5 αμφι
I(ῐ) adv.1) кругом, вокруг; отовсюду, с обеих или со всех сторонἀ. περί Hom. досл. — всюду кругом, т.е. куда ни глянь
2) отдельно, самостоятельноἀ. δὲ κἀγὼ τιμῆς ἐπιβήσομαι HH. — добьюсь и для себя чести
II(1) около, возле, близ(τῆς πόλιος Her.)
(2) вокруг(ὅ ἀ. Λίμνας τρόχος Eur.)
(3) внутри, междуἀ. πέπλων Eur. — из-под одежд
(4) ради, из-за(ἀ. τινος μάχεσθαι Hom.)
(5) относительно, по поводу, о(ἀ. τινος ἀείδειν Hom.)
ἀ. κρίσιος τοσαῦτα ἐγένετο Her. — что до суждения, то вот что произошло, т.е. таким оказался выбор(1) около, вокругἀ. κάρα θέσθαί τι Eur. — надеть что-л. на голову;κρέα ἀ. ὀβελοῖς Hom. — мясо на вертелах;πεπαρμένος ἀ. ὀνύχεσσι Hes. — пронзенный когтями;λείπειν τινὰ φύλακα ἀ. τινι Soph. — оставлять кого-л. для охраны кого(чего)-л.;τὰ ἀ. τινι κακά Soph. — постигшие кого-л. несчастия(2) возле, подле, у(πύλῃσι Hom.)
(3) между, на(δρυὸς ἀ. κλάδοις Eur.)
(4) относительно, по поводуἀ. τινι λόγος Her. — рассказ о чем-л.;
ἔρις ἀ. τινι Her. — состязание в чем-л.(5) из-за, ради(ἀ. τινι μάχεσθαι Hom.; πόλεμος ἀ. τινι Luc.)
(6) из-за, по причинеστείνειν ἀ. τινι Soph. — рыдать из-за кого-л., т.е. оплакивать чью-л. судьбу;
ἀ. τεαῖς χερὸς ἐργασίαις Pind. — из-за твоих рук, т.е. из-за тебя;ἀ. φόβῳ Eur. — из страха;φοβηθεὴς ἀ. τινος Her. — испугавшись за кого-л.;ἐμᾷ ἀ. μαχανᾷ Pind. — благодаря моему искусству(1) (преимущ. на вопрос «куда?») около, вокругἀ. τινα χλαῖναν βαλεῖν Hom. — надеть на кого-л. хитон;
ἀ. περὴ κρήνην Hom. — вокруг источника;ἀ. τὰ ὅρια τῆς χώρας Xen. — у границ страны;οἱ ἀ. τὸν Θαλῆν Plat. (Ἴωνα Luc.) — люди вроде Фалеса (Иона);οἱ ἀ. τινα Hom., Her., Xen., Plat., Luc.; — сопровождающие или окружающие кого-л., т.е. его спутники, свита, войско или последователи, ученики;τὰ ἀ. τι Thuc., Xen.; — связанные с чем-л. дела, приготовления к чему-л.(2) (по направлению) к, вἀ. ἅλα Hom. — к морю;
ἀ. ἄστυ Hom. — по (всему) городу, в городе;ἀ. νεανίαν τ΄ αὐλάν Eur. — к юноше (жившему) в хижине(3) около, приблизительно(ἀ. τοῦτον τὸν χρόνον Xen.; ἀ. τὰ ἑβδομήκοντα Luc.)
(4) в течение(ἀ. τὸν βίοτον Pind.)
(5) по поводу, относительноκλαίειν ἀ. τινα Hom. — плакать по ком-л.;
μέριμνα ἀ. τι Aesch. — тревога по поводу чего-л. -
6 αμφί
-
7 ἀμφί
-
8 αμφι-
приставка со значением:1) обоюдности (ἀμφιδέξιος)2) двойственности (ἀμφίπυλος)3) движения вокруг чего-л. (ἀμφιβαίνω)4) повода или цели (ἀμφιμάχομαι)5) высокой степени (ἀμφιγεγηθώς, ἀμφιδάκρυτος) -
9 Αμφι
-
10 Ἄμφι
-
11 ἀμφί
ἀμφί, (Latein. amb–, ambo) Advb. um, auf allen Seiten, auf beiden Seiten, d. h. auf zwei einander entgegengesetzten Seiten eines Gegenstandes; Nebenbegriff des Reichlichen; in der Umgebung; Präposition (a) mit dem gen., (1) ein Verweilen, um einen Ort ausdrückend. (2) Entfernung aus dem Orte. (3) der Gegenstand, um dessentwillen etwas geschieht; übh. der Gegenstand einer Rede, eines Tuns; (b) mit dem dat., (1) Verweilen um einen Ort; von näherer, anschließender Umgebung; von nicht anschließender Umgebung. (2) Die Ursache angebend; in Betreff; zuerst örtlich, dann schlechtweg den Grund angebend; das Mittel; (c) mit dem accus., (1) vom Orte, um, herum, die nicht anschließende Umgebung bezeichnend, bes. bei verb. der Bewegung; allgemeine Bestimmung der Gegend; häufig von der Umgebung einer Person. Von Sachen. (2) drückt es den Gegenstand auf den sich eine Tätigkeit bezieht aus. (3) ungefähre Zeit- u. übh. Größenbestimmung -
12 ἀμφί
Grammatical information: adv., prep.Meaning: `around, on both sides' (Il.).Other forms: adv. (prep.) ἀμφίςDialectal forms: Myc. api e.g. in apiqoroi dat. pl. \/ amphikʷolos\/ `servant'. In PN e.g. apia₂ro \/ Amphihalos\/.Etymology: Old adverb (PIE * h₂mbʰi), cf. Lat. amb(i)-, am-, an-, Alb. mbi `at', W. ambi-, OIr. imb- `around'; OHG umbi, Skt. abhí, Av. aibi, aiwi `on both sides'. - Through dissimilation ἀμπ- in ἀμπ-έχω etc. - On Toch. B antapi cf. ἄμφω.Page in Frisk: 1,98Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > ἀμφί
-
13 ἀμφί
(с вин. п.) около чего -
14 ἀμφι-έννυμι
ἀμφι-έννυμι, ἀμφιεννύουσι u. ähnl. Plut.; fut. ἀμφιἐσω, ἀμφιῶ, vgl. προςαμφ.; aor. ἠμφίεσα Xen. Cyr. 1, 3, 17; perf. pass. ἠμφίεσμαι; häufig fut. med.; anziehen, Kleider u. dgl., act einem Anderen, med. sich selbst; Hom. Od. 5, 167 εἵματά τ' άμφιέσω, 13, 399 ἀμφὶ δὲ λαῖφος ἕσσω; 18, 861 εἵματα δ' ἀμφιέσαιμι, 5, 264 εἵματά τ' ἀμφιέσασα, 4, 253 ἀμφὶ δὲ εἵματα ἕσσα; 14, 320 ἀμφὶ δέ με χλαῖνάν τε χιτῶνά τε εἵματα ἕσσεν, 13, 436 ἀμφὶ δέ μιν μέγα δέρμα ταχείης ἕσσ' ἐλάφοιο, 15, 369 αὐτὰρ ἐμὲ χλαῖνάν τε χιτῶνά τε εἵματ' ἐκείνη καλὰ μάλ' ἀμφιέσασα; 23, 131 ἀμφιέσασϑε χιτῶνας, 142 αμφιέσαντο χιτῶνας, Iliad. 14, 178 ἀμφὶ δ' ἄρ' ἀμβρόσιον ἑανὸν ἕσατο, 20, 150 ἀμφὶ δ' ἄρ' ἄρρηκτον νεφέλην ὤμοισιν ἕσαντο, Od. 6, 228 ἀμφὶ δὲ εἵματα ἕσσατο, Iliad. 10, 23 ἀμφὶ δ' ἔπειτα δαφοινὸν ἑέσσατο δέρμα λέοντος, Od, 14, 529 ἀμφὶ δὲ χλαῖναν ἑέσσατ' ἀλεξάνεμον, Iliad. 10, 177 ἀμφ' ὤμοισιν ἑέσσατο δέρμα λέοντος; Od-22, 362 ἀμφὶ δὲ δέρμα ἕστο βοὸς νεόδαρτον; – χιτῶνα ἐκεῖνον ἠμφίεσε Xen. a. a. O. u. Plat. Conv. 219 b; Ar. Plut. 936; Plat. Prot. 321 a αὐτὰ ϑριξὶ καὶ δέρμασιν ἀμφιεννύς; perf. pass. ἠμφίεσαι Xen. Mem. 1, 6, 2; ἀρετὴν ἀντὶ ἱματίων ἀμφιέσονται Plat. Rep. V, 457 a; Xen. Cyr. 4, 3, 20; ἀμφιέσαντο κόνιν γυίοις Aesch. 1 (VII, 255); ἠμφιεσμένος absolut, angekleidet, neben ὑποδεδεμένος, beschuht, Plat. Rep. II, 372 a; ἐν μαλακοῖς Ev. Matth. 11, 8.
-
15 ἀμφι-βάλλω
ἀμφι-βάλλω (s. βάλλω), umwerfen, Hom. öfter, fut. med. Ionisch ἀμφιβαλεῦμαι Od. 22, 103; meist Tmesis; nicht selten vom Bekleiden, τινά τι Iliad. 24, 588 Od. 3, 467. 10, 365. 13, 434, τινί τι Iliad. 18, 204 Od. 14, 342; med. sich ein Kleid oder dgl. umthun, Od. 6, 178 δὸς δὲ ῥάκος ἀμφιβαλέσϑαι, Iliad. 2, 45 ἀμφὶ δ' ἄρ' ὤμοισιν βάλετο ξίφος, 5, 738 ἀμφὶ δ' ἄρ' ὤμοισιν βάλετ' αἰγίδα, Od. 17, 197 ἀμφ' ὤμοισιν ἀεικέα βάλλετο πήρην; das act. Homerisch anstatt des med. Od. 4, 245 σπεῖρα κάκ' ἀμφ' ὤμοισι βαλών, Iliad. 17, 742 κρατερὸν μένος ἀμφιβαλόντες, sich Kraft umthun, wie μεγάλην ἐπιειμένος ἀλκήν; – Od. 21, 223 ἀμφ' Ὀδυσῆι δαΐφρονι χεῖρε βα-λόντε, umarmen; 24, 347 ἀμφὶ δὲ παιδὶ φίλῳ βάλε πήχεε; 23, 207 ἀμφὶ δὲ χεῖρας δειρῇ βάλλ' Ὀδυ-σῆι, Homerisch βάλλε statt des aor. u. δειρῇ Ὀδυσῆι statt τῇ τοῦ Ὀδυσσέως δειρᾷ; Iliad. 23, 47 ἀμφιβαλόντε ἀλλήλους, einander umarmen, vgl. Scholl. Nicanor.; Od. 7, 142 ἀμφὶ δ' ἄρ' Ἀρήτης βάλε γούνασι χεῖρας Ὀδυσσεύς; Od. 17, 344 ἄρτον τ' οὖλον ἑλὼν καὶ κρέας, ὥς οἱ χεῖρες ἐχάνδανον ἀμφιβαλόντι, so viel er in den Händen fassen konnte; 21, 433 ἀμφὶ δὲ χεῖρα φίλην βάλεν ἔγχεϊ; 4, 454 ἀμφὶ δὲ χεῖρας βάλλομεν, wir packten ihn; – Iliad. 13, 36 ἀμφὶ δὲ ποσσὶ πέδας ἔβαλε, legte Fesseln um die Füße; 5, 722 Ἥβη δ' ἀμφ' ὀχέεσσι ϑοῶς βάλε καμπύλα κύκλα, –, σιδηρέῳ ἄξονι ἀμφίς, steckte die Räder an die Wagenachse; – Od. 23, 192 τῷ (τῷ ϑάμνῳ) δ' ἐγὼ ἀμφιβαλὼν ϑάλαμον δέμον, baute das Gemach um den Stamm; – Iliad. 10, 535 ἵππων μ' ὠκυπόδων ἀμφὶ κτύπος οὔατα βάλλει, umtönt mein Ohr. – Pind. γέρας ἀμφέβαλε κόμαις P. 5, 31; Aesch. ζυγόν τινι Pers. 50; Eur. στολὴν κάρᾳ Herc. Fur. 465; φάρεά σε El. 1231; δουλοσύναν κάρᾳ Andr. 110; ἀνδράσι κρατὴρ ὕπνον ἀμφιβ. Bacch. 384; Soph. τρίχα λευκήν, sich in weißes Haar kleiden, Ant. 1080; Pind. Ol. 1, 8 ὅϑεν ὕμνος ἀμφιβάλλεται σοφῶν μητίεσσι, das Lied schwingt sich um den Geist, umtönt ihn; ἀμφιβάλλειν τινὰ χερσίν, ὠλἔναις, Eur. Bacch. 1361 Pheen. 313; μαστὸν ὠλέναισι Phoen. 313; fangen, φῦλον ὀρνίϑων Soph. Ant. 343; ἄγραν πλοκάμοις Eur. Bacch. 103; – intrans., hineingehen, εἰς αὐλάν Eur. Cycl. 60; vgl. εἰς τέκνα καὶ δόμον ἀμφιβαλέσϑαι Andr. 1192. – In sp. Prosa: von allen Seiten betrachten, bezweifeln, περί τινος Polyb. 40, 10; Ael. H. A. 9, 33; Alciphr. 1, 37.
-
16 ἀμφι-χέω
ἀμφι-χέω (s. χέω), herumgießen, pass. u. syncop. aor. med. sich ( acc.) um etwas derumgießen; Iliad. 17, 268 ἀμφὶ δ' ἄρα σφιν λαμπρῇσιν κορύϑεσσι Κρονίων ἠέρα πολλὴν χεῦε; Od. 7, 14 ἀμφὶ δ' Ἀϑήνη πολλὴν ἠέρα χεῦε φίλα φρονέουσ' Ὀδυσῆι v. l. für αὐτὰρ Ἀϑήνη, Scholl. Aristonic. πολλὴν ἠέρα χεῦε: ὅτι τῷ Ὀδυσσεῖ περιέϑηκε σκότος, οὐ τοῖς Φαίαξιν, ὡς ἐν τοῖς ἑξῆς Ζηνόδοτος; Od. 8, 278 ἀμφὶ δ' ἄρ' ἑρμῖσιν χέε δέσματα; Od. 22, 498 ἀμφεχέοντο καὶ ήσπάζοντ' Ὀδυσῆα; Iliad. 14, 253. 23, 63 ( ὕπνος) νήδυμος ἀμφιχυϑείς; 23, 764 πάρος κόνιν ἀμφιχυϑῆναι; Od. 4, 716 τὴν δ' ἄχος ἀμφεχύϑη; 16, 214 ἀμφιχυϑεὶς πατέρα; Od. 8, 296 ἀμφὶ δὲ δεσμοὶ τεχνήεντες ἔχυντο; Iliad. 2, 41 ϑείη δέ μιν ἀμφέχυτ' ὀμφή; 16, 414. 580 ἀμφὶ δέ μιν ϑάνατος χύτο ϑυμοραϊστής, mit dat. 13, 544 ἀμφὶ δέ οἱ ϑάνατος χύτο ϑυμοραϊστής; – χάριν ἀμφιχέαι κεφαλῇ, Anmuth um das Haupt verbreiten, Hes. O. 65; Opp. Hal. 4, 321 ἀϑρόοι ἀμφιχέονται, gedrängtumgeben sie ihn; c. dat. ἐσϑλῷ ἀμφεχύϑη πῆμα Qu. Sm. 7, 78.
-
17 ἀμφι-βαίνω
ἀμφι-βαίνω ( βαίνω), umschreiten, eigentlich über etwas treten, stehen, sitzen, so daß man es zwischen seinen Beinen hat, Hom. Od. 5, 371 Ὀδυσσεὺς ἀμφ' ἑνὶ δούρατι βαῖνε κέληϑ' ὡς ἵππον ἐλαύνων, er saß rittlings auf einem Balken; in den meisten Fällen ist es = περιβαίνειν, vgl. ὰμφί; so Od. 12, 74 νεφέλη δέ μιν (σκόπελον) ἀμφιβέβηκεν, umgiebt ihn; Iliad. 16, 66 Τρώων νέφος ἀμφιβέβηκεν νηυσίν, Od. 8, 541 μὶν ἄχος φρένας ἀμφιβέβηκεν, Iliad. 6, 355 σὲ πόνος φρένας ἀμφιβέβηκεν; – Od. 4, 400 ἶμος δ' ἠέλιος μέσον οὐρανὸν ἀμφιβεβήκῃ (v. l. Scholl.), conj. conditional., ἄν fehlt Homerisch, dann wann die Sonne mitten am Himmel steht, ἀμφιβεβήκῃ Präsens, μέσον Prädicatsnomen, eigentl. »wann die Sonne den Himmel in der Mitte umschreitet«, d. h. wenn sie auf ihrer Umschreitung des Himmels ( περίβασις) in die Mitte gekommen ist; Iliad. 16, 777 ὄφρα μὲν ἠέλιος μέσον οὐρανὸν ἀμφιβεβήκει, τόφρα μάλ' ἀμφοτέρων βέλε' ἥπτετο, so lange –, Dauer, ἀμφ. Impft; Iliad. 8, 68 ἦμος δ' ἠέλιος μέσον οὐρανὸν ἀμφιβεβήκει, v. l. Scholl. Didym. ἀμφιβεβήκειν, ohne Zweifel Aristarchisch; – Iliad. 17, 4 ἀμφὶ δ' ἄρ' αὐτῷ βαῖν' ὥς τις περὶ πόρτακι μήτηρ – · ἃς περὶ Πατρόκλῳ βαῖνε ξανϑὸς Μενέλαος, trat zu seinem Schutze hin, impft. βαῖνε Homerisch für den aor.; 17, 359 ἀλλὰ μάλ' ἀμφ' αὐτῷ βεβάμεν, Präsens, zu seinem Schutze dazustehn; 14, 477 ἀμφὶ κασιγνήτῳ βεβαώς; 5, 299 ἀμφὶ δ' ἄρ' αὐτῷ βαῖνε λέων ἃς ἀλκὶ πεποιϑώς, aor., trat hin; 1, 37. 451 κλῠϑί μευ, ἀργυρότοξ', ὃς Χρύσην ἀμφιβέβηκας Κίλλαν τε ζαϑέην, der du unter deinen Schutz genommen hast, perf.; Od. 9, 198 Ἀπόλλωνος ὃςἼσμαρον ἀμφιβεβήκει; das Bild ist von der Art entlehnt, auf welche vierfüßige Thiere ihre Jungen vertheidigen; ἀμφιβαίνειν ist dabei = περιβαίνειν; s. Aristonic. Scholl. Iliad. 1, 37. 5, 299. 14, 477. 17, 4. 5, 21. 8, 331. 13, 420. 17, 80, vgl. Apoll. lex. Hom. 27, 19. – Aesch. δαίμονες ἀμφιβάντες πὁλιν Spt. 138, was Opp. nachahmt, C. 3, 218; ἑὸν πάϊν ἀμφιβεβῶσα, vom Hahne, ϑηλείας, Batr. 5, 8; – Eur. ἀμφιβᾶσα φλὸξ οἴνου Alc. 761; ὦ μοῖρα, οἵα με τὸν δύστηνον ἀμφιβᾶσ' ἔχεις Andr. 1083; ϑάρσος μοι ἀμφιβαίνει Suppl. 629, Muth wandelt mich an; – Xen. Cyn. 10, 13 herumgehen.
-
18 ἀμφι-τίθημι
ἀμφι-τίθημι (s. τίϑημι), umlegen, von Kleidern u. dgl., act. einem Anderen, med. sich selbst, Od. 21, 431 ἀμφέϑετο ξίφος; Iliad. 10, 149 ἀμφ' ὤμοισι σάκος ϑέτο; passiv. κυνέη ἀμφιτεϑεῖσα Il. 10, 271; ἀμφὶ δέ οἱ κυνέην κεφαλῆφιν ἔϑηκεν 10, 261; χιτῶνα ϑῆκ' ἀμφὶ στήϑεσσι Od. 16, 174; 13, 431 αμφὶ δὲ δέρμα πάντεσσιν μελέεσσι παλαιοῦ ϑῆκε γέροντος; – Eur. öfter, κόσμον χροΐ Med. 787; στέφανόν τινι, den Kranz aufsetzen, Ion 1433; πέπλοις κάρα, das Haupt mit Schleiern umhüllen, Hec. 432; πέδας τοῖς ἀδίκοις, Fesseln anlegen, Solon bei Dem. 19, 255; δέρμα ἀμφεϑέμην μελέεσσιν Theocr. 25, 278; στέφανον ἀμφέϑετο, sich aufsetzen, epigr. Plut. de Her. mal. 39.
-
19 ἀμφι-φοβέομαι
ἀμφι-φοβέομαι, umflüchten; Iliad. 16. 290 ἕταροι δέ μιν ἀμφεφόβηϑεν Παίονες, Scholl. Didym. Αρίσταρχος Ἰακῶς ἀμφὶ φόβηϑεν; Scholl. BL ἐκ πλήρους ἡ ἀμφί. τὸ δὲ ἑξῆς ἀμφί μιν ἤτοι περὶ αὐτὸν οἱ Παίονες ἐφόβηϑεν; vgl. die Nachahmung Qu. Sm. 2, 546 u. 11, 117, wo es, mit βέλος verbunden, sich vor dem Geschoß fürchten bedeutet.
-
20 ἀμφι-καλύπτω
ἀμφι-καλύπτω, 1) rings verhüllen, verdecken, εἵματα, τά τ' αὶδῶ ἀμφικαλύπτει Il. 2, 262; σορὸς ὀστέα, der Sarg die Gebeine, 23, 91; δόμος ἀμφεκάλυψέ με, das Haus hatte mich aufgenommen, Od. 4, 618; πόλις ἵππον δουράτεον 8, 511; mit doppeltem acc., ἔρως ἀμφεκ. με φρένας Il. 3, 442; 5, 68 ϑάνατος δέ μιν ἀμφεκάλυψεν, 1 l, 356 ἀμφὶ δὲ ὄσσε κελαινὴ νὺξ ἐκάλυψεν, 16, 350 ϑανάτου δὲ μέλαν νέφος ἀμφεκάλυψεν, 20, 417 νεφέλη δέ μιν ἀμφεκάλυψεν κυανέη; μοῖρά μιν ἐγχεϊ, ließ ihn sterben durch die Lanze, 12, 116; ὕπνος βλέφαρα ἀμφικαλύψας Od. 5, 493. – 2) τινί τι, Jemandem etwas umhüllen, ihn womit bedecken, Iliad. 14, 343 τοῖόν τοι ἐγὼ νέφος ἀμφικαλύψω; 17, 132 ἀμφὶ Μενοιτιάδῃ σἀκος εὐρὺ καλὁψας; καί οἱ σάκος ἀμφεκάλυψεν Il. 8, 331, er hielt ihm den Schild zum Schutze vor; ἀμφὶ δὲ νύκτα – ἐκάλυψε μάχῃ, er hüllte Nacht um die Schlacht, 5, 506; mit doppeltem dat. μέγα δέ σφιν ὄρος πόλει ἀμφικαλύψαι, ein Gebirge um ihre Stadt zjehen, Od. 13, 158; – sp. D. sagen auch τί τινι, etwas womit bedecken, Opp. H. 1, 746. 4, 146; Qu. Sm. 14, 552; Nonn. öfter.
См. также в других словарях:
αμφί — ἀμφὶ πρόθ. (Α) (κυρίως στον ποιητικό και ιωνικό πεζό λόγο, η περὶ τών κλασικών κειμένων) και στις δύο πλευρές, και στα δύο μέρη Α. (με γενική) 1. για, για χάρη, για το χατίρι κάποιου «ἀμφί λέκτρων μάχεσθαι» (Ευρ. Ανδρομ. 123) 2. (όπως η πρός, για … Dictionary of Greek
ἀμφί — abhitas indeclform (prep) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Ἄμφι — Ἄμφις fem voc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀμφιῶ — ἀμφί ἀμφιέννυμι put round fut ind act 1st sg (attic epic doric aeolic) ἀμφϊῶ , ἀμφί εἰμί sum pres subj act 1st sg (attic epic doric) ἀμφϊῶ , ἀμφί ἵημι Ja c io aor subj act 1st sg ἀμφϊῶ , ἀμφί ἵημι Ja c io aor subj act 1st sg ἀμφί ἱέω Ja c io pres … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀμφαῦον — ἀμφί αὔω 1 get a light imperf ind act 3rd pl (attic doric) ἀμφί αὔω 1 get a light imperf ind act 1st sg (attic doric) ἀμφί αὔω 1 get a light pres part act masc voc sg (attic) ἀμφί αὔω 1 get a light pres part act neut nom/voc/acc sg (attic) ἀμφί… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀμφιμάσασθε — ἀμφί ἱμάσσω flog aor imperat mid 2nd pl ἀμφῑμάσασθε , ἀμφί ἱμάσσω flog aor ind mid 2nd pl ἀμφί ἱμάσσω flog aor ind mid 2nd pl (homeric ionic) ἀμφιμά̱σασθε , ἀμφί ἱμάω draw up aor imperat mid 2nd pl (doric aeolic) ἀμφῑμά̱σασθε , ἀμφί ἱμάω draw… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀμφιστᾶν — ἀμφί ἱστάω pres part act masc voc sg (doric ionic aeolic) ἀμφί ἱστάω pres part act neut nom/voc/acc sg (doric ionic aeolic) ἀμφί ἱστάω pres part act masc nom sg (doric ionic aeolic) ἀμφιστᾶ̱ν , ἀμφί ἱστάω pres inf act (epic doric ionic) ἀμφί… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀμφέδεον — ἀμφί δέω 1 bind imperf ind act 3rd pl ἀμφί δέω 1 bind imperf ind act 1st sg ἀμφί δέω 2 lack imperf ind act 3rd pl ἀμφί δέω 2 lack imperf ind act 1st sg ἀμφί δεῖ there is need imperf ind act 3rd pl (epic doric ionic aeolic) ἀμφί δεῖ there is need… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀμφιίων — ἀμφί ἀμφιέννυμι put round fut part act masc nom sg (attic doric) ἀμφί ἱέω Ja c io pres part act masc nom sg (doric) ἀμφϊί̱ων , ἀμφί ἰόω become imperf ind act 3rd pl (doric aeolic) ἀμφϊί̱ων , ἀμφί ἰόω become imperf ind act 1st sg (doric aeolic)… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀμφορᾷ — ἀμφί ὁράω Inscr. destombeaux des rois pres subj mid 2nd sg ἀμφί ὁράω Inscr. destombeaux des rois pres ind mid 2nd sg (epic) ἀμφί ὁράω Inscr. destombeaux des rois pres subj mp 2nd sg (epic) ἀμφί ὁράω Inscr. destombeaux des rois pres ind mp 2nd sg… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἀμφίων — ἀμφί̱ων , ἀμφί ἰόω become imperf ind act 3rd pl (doric aeolic) ἀμφί̱ων , ἀμφί ἰόω become imperf ind act 1st sg (doric aeolic) ἀμφί ἰόω become imperf ind act 3rd pl (doric aeolic) ἀμφί ἰόω become imperf ind act 1st sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)