-
1 πληγαίς
-
2 πληγαῖς
-
3 πληγαῖς
Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > πληγαῖς
-
4 πληγή
A blow, stroke,πεπληγὼν πληγῇσιν Il.2.264
, etc.;πᾶν ἑρπετὸν πληγῇ νέμεται Heraclit.11
, cf. Pl.Criti. 109b, Erasistr. ap. Ps.-Dsc.Ther.18;ἡ π. τοῦ τραύματος Pl.Lg. 877b
: freq. joined with Verbs of cogn. signf.,πέπληγμαι καιρίαν πληγήν A.Ag. 1343
;τύπτει τὰς ἴσας πληγὰς ἐμοί Ar.Ra. 636
; τύπτεσθαι τῇ δημοσίᾳ μάστιγι ν πληγάς Lexap.Aeschin.1.139;πολλὰς πληγὰς μαστιγούσθω Pl.Lg. 914b
(but in such phrases πληγήν or πληγάς is freq. omitted,τρίτην ἐπενδίδωμι A.Ag. 1386
;τυπτόμενος πολλάς Ar. Nu. 972
, cf. D.19.197;ὀλίγας παῖσαι X.An.5.8.12
; , cf. 879e, 2 Ep.Cor.11.24): the person struck is said πληγὰς λαβεῖν, Ar.Ra. 673;ὑπὸ τῶν ῥαβδούχων Th.5.50
, etc.;πληγῶν δεῖσθαι Ar.Nu. 493
;πληγὴν ἔχω Anaxandr.72
;ὑπὸ τὴν π. τοῦ ἀκοντίου ὑπελθεῖν Antipho3.4.4
; καιρίῃ (sc. πληγῇ)τετύφθαι Hdt.3.64
; ;εἰληφέναι καὶ δεδωκέναι πληγάς D.54.14
; π. ἐμβαλεῖν, ἐντείνειν τινί, X.An.1.5.11, 2.4.11, etc.; ;ἐντρίβειν τινί Luc.Ind.25
, cf. Somn.14;προστρίβεσθαι Ar.Eq.5
;τὰς ἐξ ἀνθρώπων πληγὰς μαστιγοῦν τινα Aeschin.1.59
;πληγὴν ἐπὶ πληγῇ φέρειν Plb.2.33.6
;π. παρὰ πληγήν Ar.Ra. 643
; πληγαῖς ζημιοῦν, κολάζειν, Th.8.74, Pl.Lg. 762c, etc.;δίκη ὕβρεως ἢ πληγῶν PHal.1.115
(iii B.C.); πληγῆς ἄρχειν strike the first blow, Antipho 4.2.2; τὰς π. στέγειν, of the shell of a tortoise, Ar.V. 1295.2 stroke by lightning, Hes.Th. 857 (pl.); πλαγαὶ σιδάρου strokes of axe or sword, Pi.P.4.246, O.10(11).37;κλυδωνίου.. πληγαῖς A.Th. 796
; στέρνων πλαγαί beating of breasts, S.El. 90 (anap.); π. τῶν ὀδόντων strokes from boars' tusks, X.Cyn.10.5; spearing of fish, Pl.Lg. 824 (pl.); of pig-sticking,οἱ κάπροι οἱ πρὸς τὴν π... ὠθούμενοι Id.Euthd. 294d
: in sg., fight with clubs, Hdt.2.63.3 stroke or impression on the ears or eyes, Pl.Ti. 67b, Plu. 2.490c, etc.;αἱ νοήσεις τύποι ἔσονται· εἰ δὲ τοῦτο, καὶ ἐπακτοὶ καὶ πληγαί Plot.5.5.1
.5 beat of the pulse, Gal.9.464.6 metaph., blow, stroke of calamity, esp. in war,ἐν μιᾷ π. κατέφθαρται.. ὄλβος A.Pers. 251
, cf. Hell.Oxy.16.2; ἐν πληγαῖς ὄντες ibid.;πληγὴν ὑπήνεγκεν ἡ πόλις Arist.Pol. 1270a33
;πληγῇ περιπεπτωκέναι Plb.14.9.6
;πληγαὶ βιότου A.Eu. 933
(anap.); π. Διός α heaven-sent plague, Id.Ag. 367 (lyr.), S.Aj. 137 (anap.); μὴ 'κ θεοῦ π. τις ἥκει ib. 279;δμαθέντες πλαγαῖσι ποντίαισιν A.Pers. 908
(lyr.); of the ten plagues of Egypt, J.BJ5.9.4. -
5 πληγή
πληγή, ἡ, Schlag, Hieb, Stoß, Wunde; πληγὴ ἐκ χειρός, Ggstz von ἀκόντισμα, Plut. Timol. 4; Hom. πληγῆς ἀΐοντες, von den Pferden, dem Peitschenschlage folgend, Il. 11, 532; ϑεοῠ πληγῇ δαμασϑείς 16, 816; καί σε πληγῇσιν ἱμάσσω, 15, 17; πληγέων ἀδαήμων οὐδὲ βολάων, Od. 17, 283; von den Schlägen des Blitzstrahls, Hes. Th. 857; πλαγαὶ σιδάρου, Pind. P. 4, 246, beim Zimmern des Schiffes, vgl. Ol. 11, 38; καματωδέων πλαγᾶν ἄκος, N. 3, 17; διανταίαν λέγεις πλαγάν, Aesch. Spt. 876; στονόεσσα πλαγά, Pers. 1010, u. öfter von Schlägen des Unglücks, wie Soph. σὲ δ' ὅταν Διὸς πληγὴ ἐπιβῇ, Ai. 137, vgl. 272; Eur. oft; εἰ ἐτελεύτησεν ἐκ τῆς πληγῆς τοῦ τραύματος, Plat. Legg. IX, 877 b; οἱ κάπροι οἱ πρὸς τὴν πληγὴν ὁμόσε ὠϑούμενοι, Euthyd. 294 d; πληγαῖς δοῦναι, Rep. IX, 574 c; πολλὰς πληγὰς μαστιγούσϑω, Legg. XI, 914 b; Folgende; περιπεσὼν βιαίοις, πληγαῖς, Pol. 3, 116, 9; auch = Niederlage, τηλικαύτῃ πληγῇ περιπεπτωκότες, 14, 9, 6, vgl. 1, 15, 2; Plut. u. Sp.
-
6 συν-τυγχάνω
συν-τυγχάνω (s. τυγχάνω), zusammentreffen, -kommen, zutreffen; εὖ ξυντυχόντων, absolut, Aesch. Spt. 256, wie πᾶν τὸ συντυχὸν πάϑος, Soph. Ai. 306; μὴ καὶ Δόλωνα συντυχων κατακτάνῃ, Eur. Rhes. 864; λῃστὰς ἔφασκε συντυχόντας οὐ μιᾷ ῥώμῃ κτανεῖν νιν, Soph. O. R. 122; ὁ αἰεὶ ξυντυχών, Eur. Hec. 1182; c. gen., ἐναισίου δὲ συντύχοιμι, Soph. O. C. 1479, vgl. Phil. 320. – Gew. c. dat., von Menschen u. Dingen, μοίρᾳ τοῠδ' ἐχϑίονι συντυχόντα, Soph. Phil. 677; Eur. Heracl. 638; Ar. Nubb. 598; Her. 4, 14; Dem. u. A.; auch = Einem widerfahren, Her. 8, 136; Thuc. 3, 59. 7, 70; τὰ συντυγχάνοντα καρτερεῖν, Xen. Mem. 1, 6, 7; γῆ ξυντυγχάνουσα πυρί, Plat. Tim. 56 d; συνέτυχον 'Ιπποϑἀλει, Lys. 203 a; ξυμπιπτόντων ὅσα δεῖ χώρᾳ ξυντυχεῖν, Legg. IV, 709 c; ὁ συντυχών, wie ὁ τυχών, der Einem grade begegnet, der erste der beste, κολαζέσϑω πληγαῖς ὑπὸ τοῦ ξυντυγχάνοντος, VI, 762 d; τὸ συντυχόν, das, was sich grade getroffen hat, dah. gemein, gering, schlecht, ἔργον, Her. 1, 51; Xen. Ages. 9, 3.
-
7 κλυδώνιον
κλυδώνιον, τό, dim. von κλύδων, gelinder Wogenschlag, Eur. Hec. 48 Hel. 1225; bes. am Gestade, Brandung, Thuc. 2, 84. Uebertr., κἀμοὶ προςέστη καρδίας κλυδώνιον χολῆς Aesch. Ch. 181, ἐν εὐδίᾳ τε καὶ κλυδωνίου πολλαῖσι πληγαῖς Spt. 777.
-
8 κολάζω
κολάζω, fut. gew. κολάσομαι; eines Wortspiels wegen Ar. Equ. 456 γάστριζε καὶ τοῖς ἐντέροις καὶ τοῖς κόλοις, χὤπως κολᾷ τὸν ἄνδρα; Vesp. 244 ὡς κολωμένους ὧν ήδίκησεν; selten act. κολάσω, Xen. Cyr. 7, 5, 83, Ath. 1, 9 (von κόλος, κολοβός); – eigtl. verstümmeln, beschneiden, abhauen, τὰ δένδρα Theophr., das überflüssige Holz wegnehmen; ähnlich τὸ ἀνοιδαῖνον, zurückdrücken, Poll. 4, 180. – Gew. übertr., jedes Uebermaaß hindern, in Zucht u. Schranken halten, bändigen, mäßigen; τὸ πάϑος Plut. Artax. 23; τὸ πλεονάζον Conv. 4, 1, 3; τὴν ἄλλην δίαιταν οὐχ' οὕτω κεκολασμένην οὐδ' ὑπεύϑυνον τοῖς νέοις παρεἰχον Lyc. 22; ῥήτωρ κεκολασμένος, ein einfacher R., Poll. 6, 149; – tadeln, züchtigen, strafen, und zwar nach Arist. rhet. 1, 10 zur Besserung des Bestraften; λόγοις κολάζειν Soph. Ai. 1139; τὰ σέμν' ἔπη κόλαζ' ἐκείνους 1087, strafe sie für die stolzen Worte; ὡς κολάζω τὸν ἀδικοῦντά σε Eur. Bacch. 1323; ϑανάτῳ τοὺς κακούς Hel. 1188, öfter; ὅτ' οὐδὲ κολάσ' ἔξεστί μοι τοὺς οἰκέτας Ar. Nubb. 7; πληγαῖς Plat. Legg. VI, 784 c; Folgde; pass., κολάζομαι ἐν ταῖς ἀδικίαις Thuc. 8, 40. – Auch im med., = act., Ar. Vesp. 405, wie Plat. Prot. 324 c; Arist. H. A. 6, 17.
-
9 εὐθύνω
εὐθύνω ( εὐϑύς), ion. ίϑύνω, gerade machen, richten, ῶσπερ ξύλον διαστρεφόμενον εὐϑύνουσιν ἀπειλαῖς καὶ πληγαῖς Plat. Prot.. 325, d; richten, lenken, τὸν δ' οἰωνὸν γνώμ στομίωιν ἄτερ Aesch. Prom,. 287, χερσὶν παῖδα Soph. Ai. 542. das Kind an der Hand führen, πόλιν. Ant. 178, λαὸν δορί Eur. Hec. 9; ἀμφῆρες δόρυ, das Schiff, Cycl. 15, ἡ νίας Ar. Av. 1738. ἅρματα Isocr. 1, 32. Uebertr., ἐπέων οὖρον ἐπί τινα Pind. N. 6, 29; ὄλβον καὶ κτεάνων δόσιν, Glück verleihen, P. 1, 46; λαοῖς δίκας, das Recht verwalten, 4, 153; δίκας σκολιάς Solon bei Dem. 19, 255 (V. 36), wieder gerade machen, verbessern. Dah., wie Plat. Prot. 326 e sagt, ὡς εὐϑυνούσης τῆς δίκης, in Beziehung auf die Strafe, zurechtweisen, bestrafen, tadeln; Plut. u. a. Sp. – Zur Rechenschaft ziehen, εἰς τούτους εἰςάγειν τοὺς ἄρξαντας καὶ εὐϑύνειν Plat. Polit. 299 a; ἡ τῶν ἐφόρων ἀρχὴ πάσας εὐϑύνει τὰς ἀρχάς Arist. rhet. 2, 9; εὐϑύνεσϑαι τῆς ἐφορίας, darüber zur Rechenschaft gezogen werden, 3, 18; vgl. τῶν ἀδικημάτων εὐϑύνϑη Thuc. 1, 95, D. Hal. 11, 46; verurtheilen, προβατείαις εὐϑύνειν, Plut. Poplic. 11, zu einer Strafe, die in Schaafen entrichtet wird. – Das Amt des εὔϑυνος verwalten, Plat. Legg. XII, 946 c.
-
10 μεθύω
μεθύω, nur praes. u. impf., trunken sein, vom Wein berauscht sein, νευστάζων κεφαλῇ, μεϑύοντι ἐοικώς, Od. 18, 240; Ggstz von νήφω, Theogn. 478. 627; ὄφρα μεϑύω, Pind. frg. 90; τὸ μεϑύειν πημονῆς λυτήριον, Soph. frg. 697 bei Ath. II, 39 f; μεϑύωμεν, Eur. Cycl. 533; Ar. Equ. 104 u. öfter; μεϑύοντες stehen den νήφοντες gegenüber Plat. Rep. III, 395 e. Auch übertr., ἐπειδὴ ὥςπερ μεϑύομεν ὑπὸ τοῦ λόγου, Lys. 222 c, wie Luc. Nigr. 5; βοείην μεϑύουσαν ἀλοιφῇ, Il. 17, 390, stark mit Oel getränkt; vgl. κώπην ἅλμης τὴν μεϑύουσαν ἔτι, noch naß, Philp. 23 (VI, 38); auch πληγαῖς μεϑύων, taumelnd vor Schlägen, Theocr. 22, 98; δέμας ὕπνοις μ., schlaftrunken, Opp. C. 2, 576. Die anderen tempp. zu dieser Bdtg werden aus dem pass. genommen, μεϑυσϑείς, Eur. Cycl. 166. S. μεϑύσκω.
-
11 δια-λωβάομαι
δια-λωβάομαι, dep. med., ganz verstümmeln, ἀναϑήματα Pol. 11, 4; διαλελωβημένος, verderbt, verschlechtert, Plut., z. B. σῶμα πληγαῖς Caes. 58.
-
12 νου-θετέω
νου-θετέω, ans Herz legen, zu Gemüthe führen, ermahnen, erinnern; καὶ παραινεῖν τοὺς κακῶς πράσσοντας, Aesch. Prom. 264; Soph. Phil. 1267 u. öfter; auch pass., νουϑετούμενοι φίλων ἐπῳδαῖς, beschwichtigt, O. C. 1195; ἡμᾶς χρή σε νουϑετεῖν φίλα, Eur. Or. 299; ἅπερ με νουϑετεῖς, Suppl. 337; νουϑετητέος, Bacch. 1254; Ar. Vesp. 731; u. in Prosa, νουϑετῶ σ' ὡς ἑταῖρον, Plat. Euthyd. 284 e; πληγαῖς τινα, Legg. IX, 879 d (wie κονδύλοις Ar. Vesp. 254); καὶ διδάσκειν, VIII, 845 b; μήτε νουϑετεῖσϑαι, μήτε κολάζεσϑαι, Gorg. 479 a; Xen. u. Folgde; οἱ ἐπ' ὠφελείᾳ λοιδοροῦντες νουϑ., Isocr. 4, 130.
-
13 ἐπ-αν-ορθόω
ἐπ-αν-ορθόω, wiederherstellen, Etwas in den vorigen besseren Zustand zurückversetzen, τὴν δύναμιν τῆς πόλεως καίπερ πεπτωκυῖαν ἐπανορϑώσοντες Thuc. 7, 77; τὸ ἱππικόν Din. 1, 96; τὰ δυςτυχηϑέντα Lys. 2, 70; εἴ τι ἐν τοῖς λόγοις σφαλλόμεϑα, σὺ ὲπανόρϑου Plat. Gorg. 461 d, verbessere es; vgl. Theaet. 146 c; νόμους Legg. VI, 769 e; σφαλλομένους, aufhelfen, unterstützen, Xen. Mem. 2, 4, 6; ὑμᾶς Ar. Lys. 528; καὶ βεβαιοῦν τὰς συνϑήκας, entgeggstzt dem λύειν, Is. 1, 18; πληγαῖς, züchtigen, Liban.; – τοὺς φιλοσοφοῦντας, lehren, Isocr. 1, 3. – Häufig u. nach Th. Mag. besser im med., ἐάν πη σφαλῇ Plat. Rep. II, 361 a u. öfter; προεξαμαρτόντες ἅπαντα ἐπανωρϑώσαντο Isocr. 4, 165; Aesch. 1, 2; τὰς ἀπορίας τοῦ δήμου, der Armuth abhelfen, Plut. Pericl. 11; ἑαυτόν Ael. V. H. 14, 13. – Pass., τὰ πράγματα ἂν ἐπανορϑωϑῆναι οἴομαι Dem. 9, 76, vgl. 6, 5. Der von Ammon., Hdn., Th. Mag. gemachte Unterschied von κατορϑόω u. διορϑόω, daß es ἐπὶ μόνων λόγων gesagt wird, ist falsch; für aufrichten schlechthin brauchen es die guten Att. nicht, vgl. Lob. zu Phryn. p. 250.
-
14 ἐκ-κάμνω
ἐκ-κάμνω (s. κάμνω), ganz ermüden, c. partic., ἐξέκαμον πολεμοῠντες Plut. Sol. 8; a. Sp.; τὰς ὀλοφύρσεις Thuc. 2, 51, der Klagen überdrüssig werden; ἐξέκαμεν ὑπὸ γήρως πρὸς τὰ δημόσια Plut. Cat. mai. 24, vgl. Sol. 31; auch σίδηρος ἐξέκαμεν πληγαῖς, wurde stumpf, Caes. 37.
-
15 ἐν-απο-θνήσκω
ἐν-απο-θνήσκω (s. ϑνήσκω), sterben in; ἐν τῇ νήσῳ Thuc. 3, 104; αὐτοῠ 2, 52; Folgde, wie Pol. 18, 24, 9; ταῖς βασάνοις, auf der Folter, Ath. XIII, 596 f; so ἀγῶνι, πληγαῖς.
-
16 ἐξ-είργω
ἐξ-είργω, ion. ἐξέργω (s. εἴργω), ausschließen; χρόνου γὰρ ἄν σοι καιρὸν ἐξείργοι λόγος Soph. El. 1284, wo der Schol. ἀφαιρεῖται τὴν εὐκαιρίαν ἡ ἀδολεσχία erkl.; τῶνδ' οὐδὲν ἐξείργει νόμος Eur. Andr. 176; ἐκ τῶν ἱερῶν Lys. 6, 16; ἐξ ἀγορᾶς Plat. Legg. XI, 936 c, den Zutritt dazu verwehren; τινὰ ϑύραζε Ar. Ach. 825; übh. verhindern, verbieten, πολέμοις, τῷ νόμῳ ἐξείργοντο, Thuc. 1, 118. 3, 70; ἢν ἐξείργωνται πάντων, falls sie von Allem abgeschnitten werden sollten, 2, 13, vgl. δίκης νομίμου Plut. Rom. 23; πληγαῖς ἐξείργων τοὺς ϑυμῷ φιλοφρονουμένους Plat. Legg. XI, 935 c; – ὑπὸ τοῦ νόμου ἐξεργόμενος, vom Gesetz eingeschlossen, gezwungen, Her. 9, 111, wie ἀναγκαίῃ ἐξεργόμενος 7, 96. 139.
-
17 ἐξ-αναγκάζω
ἐξ-αναγκάζω, verstärktes simpl., erzwingen, durchaus nöthigen; τὸ ϑεῖον αὐτοὺς ἐξαναγκάζει στόμα Soph. O. C. 609; neben κελεύω Tr. 1248; τὰ σὰ ἔργα ἐξαναγκάζει με ταῦτα δρᾶν El. 610; vgl. Eur. Or. 1665; Ar. Av. 377; ὑπὸ τοῠ λόγου ἐξαναγκαζόμενος ἐπιμνησϑήσομαι Her. 2, 3; Sp.; – τὴν ἀργίαν πληγαῖς, mit Schlägen gewaltsam austreiben, Xen. Hem. 2, 1, 16; – οὐ πάντως ἐξηναγκασμένον, indem es nicht durchaus nothwendig ist, Apoll. D. adv. 585, 2.
-
18 ἱμάσσω
ἱμάσσω, fut. ἱμάσω, conj. aor. ἱμάσσω, ἱμάσσῃ, Il. 15, 17. 2, 782, peitschen, geißeln, ἵππους, ἡμιόνους, 11, 531 u. sonst, πληγαῖς τινα, 15, 17; χειρί H. h. Apoll. 340; γαῖαν, die Erde mit Blitzen peitschen, Il. 2, 782; sp. D., auch pass., ἱμασσόμενος δέμας αὔραις Archi. 22 (VII, 696).
-
19 αικιζω
преимущ. med. дурно обращаться, притеснять(τινά Aesch., Xen., Isocr.)
ἀφικόμενος ἐδέθη καὴ ᾐκίσθη Lys. — когда он приехал, он был посажен в тюрьму и подвергнут истязаниям;εἰς τὸ σῶμα αἰκισθῆναι πληγαῖς Arst. — подвергнуться избиению;αἰ. πᾶσαν φόβην ὕλης Soph. — (о буре) срывать всю листву с леса;ἑστία ᾐκισμένη Eur. — разрушенный домашний очаг;αἰκίσασθαί τινα τὰ ἔσχατα Xen. — подвергнуть кого-л. самым страшным насилиям -
20 διαλωβαομαι
1) быть обезображиваемым или быть развращаемым(διαλελωβημέναι δόξαι Plut.)
2) обезображивать, увечить(ἀναθήματα Polyb.; σῶμα πληγαῖς Plut.)
См. также в других словарях:
πληγαῖς — πληγή blow fem dat pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Πολλαῖς πληγαῖς δρῦς στεῤῥὰ δαμάζεται. — См. За один раз дерева не срубишь … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
πληγή — η, ΝΜΑ, και δωρ. τ. τιλαγά, Α 1. το αποτέλεσμα τού πλήττω με οποιοδήποτε μέσο ή όργανο, ιδίως με όπλο, τραύμα (α. «πληγή από σφαίρα» β. «πληγή από αμβλύ όργανο» γ. «πληγαῑς ἀφορήτοις σου καταξανθέντος τοῡ σώματος ὅλου τε», Μηναί δ. «πληγὰς… … Dictionary of Greek
за один раз дерева не срубишь — Ср. Viele Streiche fällen die Eiche. Little strokes fell great oaks. Ср. Au premier coup ne tombe pas l arbre. Ср. Al premier cop arbres nie chiet. Li livres de Cristal et de Clarie. Manuscr. XIII s. Ср. Ad primos ictus non corruit ardua quercus … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона
За один раз дерева не срубишь — За одинъ разъ дерева не срубишь. Ср. Viele Streiche fällen die Eiche. Little strokes fell great oaks. Au premier coup ne tombe pas l’arbre. Ср. Al premier cop arbres ne chiet. Li livres de Cristal et de Clarie. Manuscr. XIII s. Ср. Ad primos… … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
CERVIX — apud Papinium Statium, Theb. l. 2. v. 326. Cervixque recepteo Sanguine magna redit elatus est fortisque animus, qui non aliâ re frequentius Poetis aliisque Auctoribus, velut per paroemiam describitur, quam erectâ, magnâ, sublimi cervice. Claudian … Hofmann J. Lexicon universale
ORNITHIA — lusus apud Athenienses, in quo everberabantur pueri. Plut. in Lycurgo, Πολλοὺς ἐφήβους ἐπὶ τοῦ βωμοῦ τῆς ὀρνιθείας ἑωράκαμεν ἀποθνήσκο τας ταῖς πληγαῖς, Multos ephebos, inara Ornithiae (seu augurii) caesos verberibus mori vidimus. Sic idem in… … Hofmann J. Lexicon universale
εξαναγκάζω — (AM ἐξαναγκάζω) επιβάλλω, υποχρεώνω, αναγκάζω με σωματική ή ψυχολογική βία, καταναγκάζω α. «η επιμονή του μέ εξανάγκασε να δεχθώ» β. «μήν τηνε ξαναγκάσουσι κι ένα μαχαίρι πιάσει και μπήξει το μες στην καρδιά», Ερωτόκρ.) αρχ. 1. προκαλώ την έξοδο… … Dictionary of Greek
κατακτείνω — (Α) 1. φονεύω, σκοτώνω («τὴν μητέρ ... εἰ κατέκτονας», Αισχύλ.) 2. τραυματίζω σοβαρά, κακοποιώ («πληγαῑς ἱκαναῑς με κατέκτειναν»). [ΕΤΥΜΟΛ. < κατ(α) * + κτείνω «φονεύω»] … Dictionary of Greek
καταυχένιος — ια, ιο (Α καταυχένιος, ον, θηλ. και ενία) αυτός που εκτείνεται πάνω στον αυχένα ή καταφέρεται κατά τού αυχένα (α. «καταυχενίους λυσαμένη πλοκάμους», Ανθ.Παλ. β. «καταυχενίοις [ή ίαις] πληγαῑς», Μ. ΑΘαν.) νεοελλ. το ουδ. ως ουσ. το καταυχένιο… … Dictionary of Greek
νουθετώ — (ΑΜ νουθετῶ, έω, Μ και νοθετῶ) παραινώ, συμβουλεύω κάποιον προκειμένου ιδίως να συνετίσω άτομο που έχει διαπράξει σφάλμα, ορμηνεύω, δασκαλεύω μσν. 1. ελέγχω ή επιτιμώ κάποιον 2. παροτρύνω, παρακινώ 3. παραγγέλλω αρχ. 1. προειδοποιώ, υπενθυμίζω 2 … Dictionary of Greek