-
1 κτήνεα
κτή̱νεα, κτῆνοςflocks and herds: neut nom /voc /acc pl (epic ionic) -
2 κατα-βόσκω
κατα-βόσκω (s. βόσκω), abweiden, vom Hirten, abhüten, ὁ τὰν Σαμίαν καταβόσκων Theocr. 15, 127. – Med. von den Heerden, abweiden, abfressen, κῆπον αἲξ ἐμὴ κατεβοσκήσατο Long. 2, 16; übh. verzehren, aufreiben, κτήνεα λοιμὸς καταβόσκεται Callim. Dian. 125; Nic. Th. 125 u. a. Sp.
-
3 κῆτος
κῆτος, τό, jedes große Meerthier, Seeungeheuer; δελφῖνάς τε κύνας τε καὶ εἴ ποτε μεῖζον ἕλῃσι κῆτος Od. 12, 97, vgl. 5, 421 Il. 20, 147; Od. 4, 446. 452 = φώκη. Später Wallfische, Haifische u. bes. Thunfische, pisces cetacei, Ath. VII, 303 c ϑύννον ὑπερβαλλόντως αὐξανόμενον γενέσϑαι κῆτος. – Her. 4, 53, wo es sonst für große Flußfische erklärt wurde, ist jetzt κτήνεα hergestellt. – Das Gestirn, der Wallfisch, pistrix, Arat. 354 u. A. – Nach Buttm. Lezil. II p. 95 eigtl. = Schlund, Höhle, von ΧΑΩ, χάσκω. Vgl. κητώεις.
-
4 θύσιμος
θύσιμος, ον, zum Opfern tauglich; κτήνεα Her. 1, 50; Ar. Ach. 784; ἰχϑύων δὲ ϑύσιμος οὐδεὶς οὐδὲ ἱερεύσιμός ἐστι Plut. Symp. 8, 8, 3.
-
5 ἀχθο-φόρος
ἀχθο-φόρος, lasttragend, κτήνεα Her. 7, 187 u. Sp., wie Ael. H. A. 2, 25.
-
6 ὅσιος
ὅσιος (wird von den Alten auf Ζεύς, Διός, dor. Σιός, zurückgeführt, schwerlich richtig), durch göttliches Gesetz bestimmt, erlaubt, dem Naturgesetz entsprechend; bes. ὁσία, ion. ὁσίη, substantivisch, wobei man βουλή, δίκη zu ergänzen pflegt, das göttliche, natürliche Recht, οὐχ ὁσίη κακὰ ῥάπτειν ἀλλήλοισιν, es ist nicht nach göttlichem Recht erlaubt, nefas, Od. 16, 423, vgl. 22, 402; ὁσία προςενεγκεῖν, Pind. P. 9, 37; Her. 2, 45; ὁσία ἐστίν, es ist nach göttlichem oder natürlichem Rechte erlaubt, 3, 171; ἐκ πάσης ὁσίης, nach vollem Rechte, H. h. Merc. 470; πολλὴν ὁσίαν τοῦ πράγματος νομίσαι, d. i. eine Sache für ganz recht halten, Ar. Plut. 682; vgl. Dem. τὸ τῆς ὁσίας, ὅτι δήποτ' ἐστί, τὸ σεμνὸν καὶ τὸ δαιμόνιον συνηδίκηται, 21, 126. – So verbindet Soph. auch οὐ γάρ σοι ϑέμις, οὐδ' ὅσιον ἐχϑρᾶς ἀπ ὸ γυναικὸς ἱστάναι κτερίσματα, El. 425, vgl. Phil. 658; οὔτε Θήβαις ἐνοικεῖν ὅσιον, Eur. Herc. Fur. 1282. – Bes. was sich auf die Götter bezieht, im Gegensatz des Menschlichen, von Allem, was der Mensch den Göttern zu erzeigen schuldig ist, Gottesdienst; ὁσία κρεάων, der Brauch des Fleischkostens beim Opfern, H. h. Merc. 130; ὁσίης ἐπιβῆναι, einen heiligen Dienst, Brauch begehen, h. Cer. 211 Merc. 173; ὁσίη γένετο, der heilige Brauch ging vor sich, h. Apoll. 237; ϑεοὺς ὁσίαις ϑοίναις ποτινισσομένα, Aesch. Prom. 527; κἀγὼ νο μίσας πολλὴν ὁσίαν τοῦ πράγματος, Ar. Plut. 682, d. h. ich glaubte, fromm und recht zu thun; κτήνεα ϑύειν οὐκ ἔστι ὁσίη, Her. 2, 45; von dem, was man den Todten schuldig ist, wie λουτρὰ ὅσια, die heiligen Waschungen, Soph. Ai. 1384, vgl. ὅσια πανουργήσασα. Ant. 74, Antigone will den Todten ihr Recht widerfahren lassen und dadurch das Gesetz des Kreon übertreten; so auch Plat. ἀπὸ τῶν ὁσίων τε καὶ νομίμων, auf die Gebräuche bei Bestattung der Todten gehend, Phaed. 108 a; heilig, ehrwürdig, ἱερῶν πατρῴων δ' ὅσιος ὤν, d. i. die heiligen Gebräuche der Väter in Ehren haltend, μομφῆς ἄτερ τέϑνηκεν, Aesch. Spt. 1001, vgl. Ag. 754; rein, τῶν δὲ κρατούντων χέρες οὐχ ὅσιαι στυγερῶν τούτων, Eum. 372; δι' ὁσίων χειρῶν ϑιγών, Soph. O. C. 471, mit reinen Händen, dic man vor dem Opfer waschen mußte; ὅσιος ἀπ' εὐνᾶς ὤν verbindet Eur. Ion. 150, der es auch dem ἄδικος entgegensetzt, Herc. Fur. 773; Ar. Thesm. 674 läßt auf σεβίζειν δαίμονας folgen δικαίως τ' ἐφέποντας ὅσια καὶ νόμιμα μηδομένους ποιεῖν ὅ, τι καλῶς ἔχει; u. so in Prosa : ὅσια μὲν ποιέειν, ὅσια δὲ καὶ λέγειν, Her. 9, 79; οὐκ ὅσιον ποιεῦμαι, ich halte es für gottlos, 2, 170; εἰ τούτοις τοῖς ἀνϑρώποις μὴ ὅσιόν ἐστιν αὐτοὺς ἑαυτοὺς εὖ ποιεῖν, Plat. Phaed. 62 a; Euthyphr. 6 e (in welchem Dialog dieser Begriff ausführlich behandelt wird) heißt es ἔστι τὸ μὲν τοῖς ϑεοῖς προςφιλὲς ὅσιον, τὸ δὲ μὴ προςφιλὲς ἀνόσιον; oft mit δίκαιος vrbdn, ζῆν τὸν ὅσιον καὶ δίκαιον βίον, Legg. II, 663 b, wie τὰ δίκαια καὶ ὅσια διανέμειν όρϑῶς πᾶσι, Polit. 301 b; Sp., wie Pol. τὰ πρὸς τοὺς ἀνϑρώπους δίκαια καὶ τὰ πρὸς τοὺς ϑεοὺς ὅσια, 23, 10, 8; selten von Menschen, welche die durch das göttliche Gesetz vorgeschriebenen Pflichten gegen Andere erfüllen, δίκαιοι καὶ ὅσιοι, Plat. Rep. X, 615 b; ὅπως ὅτι δικαιότατος ὢν καὶ ὁσιώτατος ἔζη, Legg. XII, 959 b; ὅσιοι καὶ ἀλήϑειαν ἀσκοῦντες, im Ggstz von ἐπίορκοι καὶ ἄδικοι, Xen. An. 2, 6, 25, vgl. Mem. 1, 1, 11; Thuc. 5, 104; ἑστίας οὔτε ὁσιώτερον χωρίον ἐν ἀνϑρώποις, Xen. Cyr. 7, 5, 56. – Aber auch im Gegensatze von ἱερός bezeichnet es eigentlich das nicht von Menschen den Göttern Geweihte, sondern durch das göttliche Gesetz oder allgemeine Uebereinkunft Geheiligte, erlaubte Dinge, sowohl von Staats-, als von Privatsachen, nach den alten Erklärern τὸ ἰδιωτικόν, ἱερὰ καὶ ὅσια of tneben einander, Plat. Legg. IX, 857 f; oft bei Rednern, wie schon Harpocr. bemerkte, Is. 6, 47; τὴν πόλιν κοσμεῖν καὶ τοῖς ἱεροῖς καὶ τοῖς ὁσίοις, Isocr. 7, 66, wobei man an Tempel und an Staatsgebäude und andere Einrichtungen denken kann; ἐς ὀλιγωρίαν ἐτράποντο καὶ ἱερῶν καὶ ὁσίων ὁμοίως, Thuc. 2, 52; ἱερῶν ϑεούς, ὁσίων τὴν πόλιν ἀποστερεῖν, Dem. 24, 9; daher χωρίον ὅσιον, ein Ort, der nicht den Göttern geweiht ist, von Menschen betreten werden darf, wie βέβηλος, Ar. Lys. 743 u. Sp. – Der Ausdruck ὁσίας ἕνεκα ποιεῖσϑαί τι, z. B. Ephipp. bei Ath. VIII, 359 b, bezieht sich auf die erste Bedeutung, Etwas nur deshalb thun, weil es ein alter heiliger Brauch ist, nur so der Gewohnheit wegen, ohne sich weiter Etwas dabei zu denken, also nur obenhin und des äußern Scheins wegen thun, um sich damit einer Pflicht entledigt zu haben, ohne daß es vom Herzen kommr, Harpocr. v. ἀφοσιόω; vgl. Seidler zu Eur. I. T. 1428 u. Ruhnk. ad H. h. Cer. 211; öfter bei D. Hal. u. a. Sp. – Spätere wie Iambl. brauchen ὁσία, ἡ, = ὁσιότης. – Adv., ὁσίως ἐξείργειν καὶ κατὰ νόμον, Plat. Legg. VII, 749 b, u. oft mit δικαίως verbunden; ὁσίως ἂν ὑμῖν ἔχοι, τοῦτον ϑύειν τὰ ἱερὰ ὑπὲρ ὑμῶν, Xen. Cyr. 8, 5, 26; Folgde.
-
7 αχθοφορος
-
8 θυσιμος
2(ῠ) [θύω 1] годный для жертвоприношения, (ритуально) отборный(κτήνεα Her.; χοῖρος Arph.)
ἰχθύων θ. οὐδείς Plut. — из рыб ни одна не годится для жертвоприношений -
9 πας
πᾰσα, πᾶν, gen. παντός, πάσης, παντός (gen. pl. πάντων, πασῶν - эп. πασάων, ион. πασέων, - πάντων, dat. pl. πᾶσι - эп. πάντεσσι, - πάσαις, πᾶσι)1) (тж. πᾶς τις Thuc. etc.) всякий, каждый(νῦν πᾶσι χαίρω, νῦν με πᾶς ἀσπάζεται Hom.; πᾶς Ἑλλήνων Soph.; πᾶς ἄνθρωπος Xen.)
κτήνεα πάντα τρισχίλια Her. — три тысячи голов скота всякого рода;ὅ ἀριθμὸς πᾶς Plat. — каждое число (ср. 2)2) весь, целый(πᾶς χαλκῷ λάμπε Hom.; πᾶσα γῆ Thuc.; πᾶσαν ἀληθείην κατάλεξον Hom.)
λόγος λέλεκται πᾶς Soph. — речь (моя) сказана вся, т.е. я кончил;πᾶν κράτος Soph. — вся полнота могущества;πᾶσα ἀνάγκη Plat. — совершенно неизбежно;ὅ πᾶς ἀριθμός Thuc. — общее число, сумма (ср. 1);ὅλος καὴ πᾶς Polyb. — целиком и полностью;τριάκοντα τὰς πάσας ἡμέρας Thuc. — в течение целых тридцати дней;τὸ πᾶν Xen., ἐς τὸ πᾶν Aesch. и τῷ παντί Xen. — целиком, совершенно;τὸ πᾶν Luc. — всегда;εἰς τὸ πᾶν (χρόνου) Aesch. — навсегда;πᾶν ποιεῖν Plat. (πράττειν Lys.) — делать все возможное;ἐς πᾶν κακοῦ ἀφικνεῖσθαι Her. — дойти до крайней нищеты;ἐν παντὴ ἀθυμίας εἶναι Thuc. — прийти в крайнее отчаяние;πάντα и τὰ πάντα Hom., Her. — во всех отношениях, полностью или постоянно Luc.; πάντα γίγνεσθαι Hom. — принимать всевозможные формы;πάντα εἶναί τινι Thuc. — быть кому-л. важнее всего;τὰ πολλὰ πάντα Her. — почти всегда, в большинстве случаев3) pl. всеΣαμίων πάντες Thuc. — все самосцы;ἅμα πάντες Hom., Her. — все целиком, все сразу;πᾶσίν τινα ἐλέγχιστον θέμεναι βροτοῖσιν Hom. — страшно опозорить кого-л. в глазах всех смертных;πάντες ἄνθρωποι Xen. — все люди (вообще);οἱ πάντες ( или πάντες οἱ) ἄνθρωποι Xen. — все (из упомянутых);πᾶσι τούτοις ἔνοχος Isocr. — находящийся в таких же точно условиях;διὰ πασῶν см. διά 1, 2 -
10 σιτευω
-
11 υποδοχη
ἥ тж. pl.1) прием (гостей и т.п.) Arph.εἰσδέχεσθαί τινα φίλαισιν ὑποδοχαῖς δόμων Eur. — оказывать кому-л. радушный прием в своем доме;
ξένων ὑ. Plat. — предоставление приюта иноземцам;φυγάδος ὑ. Plat. — укрывательство беглеца;τέν ὑποδοχέν παρασκευάζειν Plut. — устраивать пир2) угощение, припасыοἶνος καὴ ἥ ἄλλη ὑ. Plut. — вино и прочее угощение3) воен. встреча, отпорἐς ὑποδοχέν τοῦ στρατεύματος τάξασθαι Thuc. — построиться для оказания отпора (неприятельскому) войску
4) убежище, пристанищеτοῖς φρουροῖς ὑ. Plat. — помещение для стражи;
ναυσὴ ὑποδοχαί Xen. — пристани для кораблей5) вместилище, хранилище Plat., Arst.6) поддержка, помощьεἰς ὑποδοχήν τινι λέγειν καὴ πράττειν Aeschin. — поддерживать кого-л. словом и делом;
καλέν ὑποδοχήν τι ἔχειν Polyb. — иметь в чем-л. великолепную поддержку7) ожидание, предвидениеεἰς ὑποδοχήν τινος Dem. — в ожидании или в целях чего-л.
-
12 εὐθηνέω
A thrive, flourish,εὐθηνέειν Αἴγυπτον Hdt.2.91
, 124 codd., cf. X.Ath.2.6 codd.; κτήνεσιν εὐθηνεῖ (sc. ὁ ὄλβιος) h.Hom.30.10; πρόβατα εὐθηνεῖν may their sheep thrive, SIG526.42 (Crete, iii B.C.); τὰ κτήνεα εὐθηνεῖν εἰκός prob. in Hp.Aër.12 ( εὐθύνειν codd.), cf. Epid. 6.4.20 ( εὐθυνεῖ vulg.,εὐθενεῖ Gal.
); freq. in LXX (Jb.21.9, al.), cf. BGU1118.30 (i B.C.), al., Ph.1.211, 2.429:—[voice] Pass.,Αἴγυπτος καρποῖς ἀφθόνοις εὐθηνεῖτο POxy.1381.238
(ii A.D.). ( εὐθηνέω—[dialect] Ion. acc. to Zonar.—is freq. v.l. for εὐθενέω (q.v.) and is required by metre in h.Hom. l.c.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐθηνέω
-
13 θύσιμος
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > θύσιμος
-
14 κτῆνος
-
15 πᾶς
Aπαῖσα Sapph.Supp.13.8
,21.2, 20a.14, Alc.Supp.12.6, 25.8 ; Cret., Thess., Arc. fem. [full] πάνσα GDI 4976 ([place name] Gortyn), IG9(2).234.2 (Pharsalus, iii B.C.), 5(2).343.16 (Orchom. Arc., iv B. C.): gen. παντός, πάσης, παντός : gen. pl. masc. and neut. πάντων, fem. πᾱσῶν, [dialect] Ep. and [dialect] Ion. πᾱσέων, [dialect] Ep. also πᾱσάων [σᾱ] Od.6.107 : dat. pl. masc. and neut. πᾶσι, [dialect] Ep. and Delph.πάντεσσι Il.14.246
, IG22.1126.22,44; also [dialect] Locr.πάντεσιν Berl.Sitzb.1927.8
(V B.C.); Delph. (iii B.C.); (Delph., ii B.C.), Tab.Defix.Aud. 75.8: πᾶν as acc. masc. in LXX, π. ἄνδρα, οἰκέτην, οἶκον, 1 Ki.11.8, Ex. 12.44, Je.13.11. [[dialect] Dor. and [dialect] Aeol. πάν [ᾰ] Hdn.Gr.2.12, Pi.O.2.85, Sapph. Oxy. 1787 Fr.3 ii 5,al., and [dialect] Att. in compds., as ἅπᾰν, πάμπᾰν, etc. (but in compds. sts. long in [dialect] Att., AB416).]—Coll. Pron., when used of a number, all; when of one only, the whole; of the several persons in a number, every.I in pl., all, , etc. ; πάντες ὅσοι .. Od.1.11, etc. ; πάντας ᾧ ἂνπεριτυγχάνῃ, for ὅσοις ἄν, Pl.R. 566d : also with the Art., v.infr. B.2 strengthd. by Advbs., ἅμα πάντες all together, Il.24.253, etc. ;πάντες ἅμα 1.495
(in Prose commonly ἅπαντες, but not always, v. Hdt.9.23, X.Cyr.1.3.10, etc.): with a collect. noun,ἅμα πᾶς ὁ δῆμος D.H.2.14
;πάντες ὁμῶς Il.15.98
;ὁμοῦ πάντες S.El. 715
;πάντα μάλα Il.22.115
, Od.5.216, etc. ;πάντες ὁμοίως D.20.85
, etc.3 with [comp] Sup., πάντες ἄριστοι all the noblest, Il.9.3, Od.4.272, etc.4 consisting or composed wholly of, i.e. nothing but, only, ;ἐκ πασῶν δυνάμεων συνεστώς Corp.Herm. 13.2
; cf.11.2.II sg., all, the whole,πᾶς δ' ἄρα χαλκῷ λάμπε Il.11.65
, cf. 13.191 ; πᾶσα ὕλη all the wood, Hes.Op. 511, cf. Th. 695, etc. ; πᾶσα ἀληθείη all the truth, Il.24.407, Od.11.507; τὴν φάτνην ἐοῦσαν χαλκέην πᾶσαν all of bronze, Hdt.9.70 ; ἦν ἡ μάχη καρτερὰ καὶ ἐν χερσὶ πᾶσα, ἦν γὰρ τὸ χωρίον πρόσαντες πᾶν, Th.4.43, etc. ; πᾶν κράτος the whole power, sovereign power, S.Ph. 142 (lyr.);τὸ πᾶν κράτος Hdt.6.35
;μετὰ πάσης ἀδείας D.18.305
;πᾶσα ἀνάγκη Pl.Phdr. 240a
; πᾶσαι δ' ὠΐγνυντο πύλαι, πᾶσαι γὰρ ἐπῴχατο [πύλαι], the whole gate was open (shut), i.e. the gate was wide open, quite shut, Il.2.809, 12.340, as expld. by Aristarch. ; v. infr. B.2 as in 1.4, with attraction, ὁ πάντ' ἄναλκις οὗτος, ἡ πᾶσα βλάβη who is nought but mischief, S.El. 301, cf. Ph. 622, 927.III every,οἱ δ' ἄλκιμον ἦτορ ἔχοντες.. πᾶς πέτεται Il.16.265
, cf. Od.13.313, S.El. 972, E.Ba. 1131, 1135 ; ἄκουε πᾶς, = ἀκούετε πάντες, Ar.Th. 372; : with partit. gen., παντὶ βροτῶν (v.l. βροτῷ) Pi.O.1.100; ;τῶν ἀνθρώπων πᾶς D.Chr.3.70
; also , Ar.Ra. 1125, etc. ;πᾶσα ἀνθρώπου ψυχή Pl.Phdr. 249e
: with the Art., v. infr. B; πᾶς τις every single one, Thgn.621, Hdt.1.50, 3.79, S.Aj.28, etc. ;πᾶς τις βροτῶν Id.El. 984
, cf.OC25, etc. ; πᾶς ὅστις .. Id.Aj. 1413 ; πᾶν ὅσον .. A.Pr. 787, etc.2 less freq., any one,τὸ μὲν ἐπιτιμᾶν.. φήσαιτις ἂν.. παντὸς εἶναι D.1.16
; ;χαλεπόν τι καὶ οὐχὶ παντός Id.Alc.1.129a
; παντὸς ἀκούοντος .. when any one hears.., Ev.Matt.13.19 ; ἀμήχανον δὲ παντὸς ἀνδρὸς ἐκμαθεῖν ψυχήν any man's soul, S.Ant. 175 ; πάντων ἀποστερεῖσθαι λυπηρόν to be deprived of anything, D.18.5 ; cf. D. 111.2, VI.B with the Art., in the sense of all, the whole, when the Subst. is to be strongly specified, πᾶς being put either before the Art. or after the Subst., πᾶσαν τὴν δύναμιν all his force, Hdt.1.214 ;τὰ ἀγαθὰ πάντα X.An.3.1.20
(s. v. l.): with abstract Nouns and others which require the Art.,πάντα τὰ μέλλοντα A.Pr. 101
;πᾶσαν τὴν ἀλήθειαν Th.6.87
; τὰ τῆς πόλεως π. all the affairs of state, Lys. 19.48, etc.: emphatically,τὰς νέας τὰς πάσας Hdt.7.59
.II πᾶς is put between the Art. and Subst., to denote totality (V. A. 11),ὁ πᾶς ἀριθμός A.Pers. 339
;τὴν πᾶσαν ἵππον Hdt.1.80
;τὸ πᾶν πλῆθος Th.8.93
; οἱ πάντες ἄνθρωποι absolutely all.., X.An.5.6.7, etc. ; so πᾶν the neut.with the Art. itself becomes a Subst., τὸ πᾶν the whole, A.Pr. 275, 456, etc., v. infr. D. IV; τὰ πάντα the whole, Id.Eu.415 ; τοῖς πᾶσιν in all points, Th.2.64, 5.28 ; οἱ πάντες all of them, Hdt.1.80 ; but also, the community, opp. οἱ ὀλίγοι, Th.4.86 ; ἡ μὲν [τάξις] πάντα ἕν, ἡ δὲ πάντα ὅλον, ἡ δὲ πάντα πᾶν all things as a unity, as a totality, as an integral sum, Dam.Pr. 206.C with Numerals to mark an exact number, ἐννέα πάντες full nine, Od.8.258, cf. 24.60 ;ἐννέα πάντ' ἔτεα Hes. Th. 803
;δέκα πάντα τάλαντα Il.19.247
, etc. ; but , 000 of all kinds, Hdt.1.50 ; τὸν ἀρχιτέκτονα.. ἐδωρήσατο πᾶσι δέκα with ten presents of all kinds, Id.4.88 ;Παυσανίῃ πάντα δέκα ἐξαιρέθη Id.9.81
;τὰ πάντα μυρία Id.3.74
;πάντα θύειν ἑκατόν Pi.Fr. 170
;πάντα χίλια ἔθυεν Porph.Abst.2.60
.II with the Art., in all,οἱ πάντες.. εἷς καὶ ἐνενήκοντα Hdt.9.70
, cf. 1.214, Th.1.60, 3.85, etc. ;τριήρεις.. τὰς πάσας ἐς διακοσίας Id.1.100
, cf. 7.1 ;ἐν εἴκοσι ταῖς πάσαις ἡμέραις Arr.An.1.11.5
.D Special Usages: in dat. pl. masc. πᾶσι, with or in the judgement of all, Il.2.285, S.OC 1446 ;ὁ πᾶσι κλεινός Id.OT8
; κράτιστον πᾶσιν Οἰδίπου κάρα ib.40.2 fem. pl., ἔδοξε πάσαις (sc. ταῖς ψήφοις ) carried unanimously, IG12(3).168.14 (Astypalaea, ii/i B. C.), cf. Luc. Bis Acc. 18,22.II neut. pl. πάντα all kinds of things, Hom., freq. in phrase δαίδαλα πάντα, Il.5.60,al. ;οἰωνοῖσι πᾶσι 1.5
.2 πάντα γιγνόμενος becoming all things, i. e. assuming every shape, Od.4.417.3 πάντα εἶναί τινι to be everything to one,ἦν οἱ.. τὰ πάντα ἡ Κυνώ Hdt.1.122
; ἦσάν οἱ πάντα —ἅπαντα codd.)αἱ Συρήκουσαι Id.7.156
;Εὔβοια αὐτοῖς πάντα ἦν Th.8.95
;πάντ' ἐκεῖνος ἦν αὐτοῖς D.18.43
; π. ἦν Ἀλέξανδρος (sc. ὑμῖν) Id.23.120 ; π. εἶναι ἔν τισι to be all in all among them, Hdt.3.157.4 πάντα as Adv. for πάντως, in all points, entirely, wholly,π. νοήμονες Od.13.209
;π. γὰρ οὐ κακός εἰμι 8.214
;ὁ πάντ' ἄναλκις S.El. 301
;τῷ πάντ' ἀγαθῷ Id.Aj. 1415
(anap.);τὸν πάντ' ἄριστον Id.OC 1458
;πάντ' ἐπιστήμης πλέων Id.Ant. 721
(hence παντάγαθος, παντάριστος, etc. as compd. words); τὰ πολλὰ π. almost throughout, Hdt.5.67, cf. 1.203, 2.35 ; but τὰ π. in every way, by all means, altogether, Id.5.97 ;οἰόμενοι τὰ π. νικᾶν X. An.2.1.1
;ὁ τὰ π. φιλαίτατος Theoc.7.98
; also ἐς τὰ π. Th.4.81 ; κατὰ π. ibid., Pl.Ti. 30d.III neut. sg., τὸ πᾶν the whole (V. B. 11),περὶ τοῦ π. δρόμον θέειν Hdt.8.74
;πολλοῦ γε καὶ τοῦ π. ἐλλείπω A. Pr. 961
;τοῦ π. ἡμαρτηκέναι Pl.Phdr. 235e
; ἄξιοι τοῦ π. Id.Sph. 216c ; τὸ πᾶν as Adv., completely, altogether, A.Supp. 781 (lyr.), S.El. 1009, Pl.Lg. 959a, etc. (but, for all that, nevertheless, A.D.Synt.188.27): with neg., at all, , etc. ; also πᾶν alone, Hdt.1.32, etc.b in Philos., τὸ πᾶν the universe, Emp.13, Pythag. ap. Arist.Cael. 268a11, Pl.Ti. 28c, 30b, etc.; including τὸ κενόν (opp. τὸ ὅλον), Placit.2.1.7 ; also, Pythag. name for ten, Iamb. in Nic.p.118P., Theol.Ar.59.c τῷ παντί in every point, altogether, X.HG7.5.12, etc.d τὸ π., = μολυβδόχαλκος, Ps.- Democr. Alch.p.56 B., Maria ap.Zos.Alch.p.192 B.2 πᾶν anything,πᾶν μᾶλλον ἢ στρατιήν οἱ ἐδίδου Hdt.4.162
; εἴη δ' ἂν πᾶν anything is possible, ib. 195 ; πᾶν ποιῶν by any means whatever, Pl.Ap. 39a (also πᾶν ποιεῖν καὶ λέγειν ibid. ; πᾶν ποιεῖν ὥστε .. Id.Phd. 114c), cf. Pi.I. 4(3).48 ;πᾶν ἂν ἔπραξαν Lys.9.16
: more freq. in pl.,πάντα ποιῶν Id.12.84
, D.21.2 ; π. ποιεῖν ὅπως .. X.HG7.4.21 ;πάντα τολμῶν S.OC 761
; cf. A. 111.2.3 ἐπὶ πᾶν on the whole, in general, Pl.Lg. 875d ;ὡς ἐπὶ πᾶν εἰπεῖν Id.Euthd. 279e
, etc.; .4 παντὸς μᾶλλον more than anything, i. e. above all, Pl.Cri. 49b, Prt. 344b, Grg. 527b ;π. μᾶλλον οὐ Id.Phdr. 228d
: in answers, π. γε μᾶλλον quite so, Id.Phd. 67b.IV with Preps., ; ἐς τὸ πᾶν altogether, A.Ag. 682 (lyr.), Eu.52,83 ; ἐν παντὶ ἀθυμίας εἶναι to be in utter despair, Th.7.55 : more freq. ἐν παντὶ εἶναι, ἐν παντὶ κακοῦ εἶναι, to be in great danger or fear, Pl.Smp. 194a, R. 579b ;ἐν π. γενέσθαι Id.Euthd. 301a
;ἐμ παντὶ ἐοῦσα IG42(1).122.27
(Epid., iv B. C.); ἐν παντὶ εἶναι μή .. to be in great fear lest.., X.HG5.4.29 ;ἐς πᾶν κακοῦ ἀπίκατο Hdt.7.118
;ἐς πᾶν ἀφικέσθαι X.HG6.1.12
;εἰς πᾶν ἐλθεῖν D.54.13
; ἐπὶ πᾶσιν in all things,καιρὸς δ' ἐπὶ π. ἄριστος Hes.Op. 694
; but also, finally, Philostr.VS2.11.1, al. ; περὶ παντὸς ποιεῖσθαι esteem above all,X.HG7.1.26, An.1.9.16 ; πρὸ παντὸς εὔχεσθαι wish above all, Pl.Phdr. 239e ; διὰ παντός (sc. χρόνου) for ever, continually, S.Aj. 705 (lyr.), Th.1.38, etc. ; also, altogether, Pl.R. 407d ;διὰ πάντων Id.Sph. 254b
; ὁ κατὰ πάντων λόγος the common formula, PMag.Par.1.2186 ; ἡ κ. π. τελετή ib.1596, PMag.Lond. 121.872 ; μέχρι παντός for ever, Str.8.6.18 ;εἰς τὸ πᾶν ἀεί A.Ch. 684
;ἐς τὸ πᾶν χρόνου Id.Eu. 670
.VI οὐ πᾶς not any, i.e. none, LXX Ps.142(143).2, Ev.Luc.1.37, Ep.Gal.2.16, al. ; ἄνευ πάσης ταραχῆς without any disturbance, D.S.15.87.------------------------------------πᾶς (B), Cypr.,A = παῖς, Inscr.Cypr. 106, 210 H.------------------------------------πᾶς (C),A = πατήρ (Syracus.), EM651.7. -
16 σιτεύω
A feed, fatten, σιτεύεσκον κτήνεα ([dialect] Ion. [tense] impf.) Hdt.7.119, cf. PCair.Zen.375.2 (iii B.C.), Plu.2.661b:—[voice] Pass., Id.Luc.40, Sor.1.109, Gal.6.675, Philostr.VA 4.3 ( πιαίνω is [dialect] Att., Moer.p.332 P.).II [voice] Pass., feed on, eat, c. acc., Plb. 12.2.5 (v.l. σιτέομαι); cf. σιτέω. -
17 ἀχθοφόρος
ἀχθο-φόρος, ον,II as Subst., porter, Gell.5.3.2, Luc.Herod.5.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀχθοφόρος
-
18 ὁσία
A divine law, οὐδ' ὁσίη κακὰ ῥάπτειν ἀλλήλοισιν it is against the law of God and nature to.., Od.16.423, cf. 22.412, Pi.P.9.36, Call.Aet.3.1.5 ; τοῖσι οὐδὲ κτήνεα ὁσίη θύειν ἐστί those for whom it is not lawful, Hdt.2.45 ; ὅσον.. ὁ. ἐστὶ λέγειν ib. 171 ;ἐκ πάσης ὁ. h.Merc. 470
; ὁσίης πλέον εἰπεῖν more than law allows, Emp.4.7 ; νομίσας πολλὴν ὁ. τοῦ πράγματος holding the thing fully sanctioned, Ar.Pl. 682 ;οὔτε θεοὺς οὔθ' ὁσίαν οὔτ' ἄλλ' οὐδὲν ἐποιήσατ' ἐμποδών D.21.104
; τῶν ἱερῶν ὀσία παντί all may share lawfully in the rites, Berl.Sitzb.1927.158 ([place name] Cyrene): personified Ὁσία, Righteousness, E.Ba. 370 (lyr.).II the service or worship owed by man to God, rites, offerings, etc., κἀγὼ τῆς ὁσίης ἐπιβήσομαι ἧς περ Ἀπόλλων I will enter into (enjoyment of) the same worship as A., h.Merc.173 ; ὣς ὁσίη γένετο the rites were established, h.Ap. 237 ; ὁσίη κρεάων the rite of the flesh-offering, h.Merc.130: so without a gen., offering,λιτῇ προσγελάσαις ὁσίῃ AP9.91
(Arch.Jun.).2 funeral rites, last honours paid to the dead,τὴν ὁ. ἀποπληροῦν Iamb.VP30.184
.III prov., ὁσίας ἕκατι for form's sake, Lat. dicis causa, E.IT 1461 ;ὁσίας ἕνεκα Eub.110
, Ephipp.15.4 ; so ὁσίᾳ (or Ὁσίᾳ)δίδωμ' ἔπος τόδε E. IT 1161
. ( οὐκ ὀσία Berl.Sitzb. l. c.) -
19 ὑποδοχή
ὑποδοχ-ή, ἡ,A reception,χῶραι εἰς ὑποδοχὴν ἕτοιμοι τοῖς.. περιττώμασι Gal.6.173
, cf. Sor.1.84;χρῶνται [τοῖς ὕδνοις] πρὸς ὑποδοχὴν ἀρτυμάτων Gal.6.655
;βόθρος εἰς ὑ. ῥίψεως πεποιημένος Poll.9.103
; τὴν δοθεῖσαν ὑπόθεσιν εὐφυᾶ πρὸς ὑ. γυμναστικῆς a subject fit for reception of gymnastic training, Luc. Hist.Conscr.35.2 entertainment, hospitality, Ar. Pax 530 (v. VI infr.), Pl.Lg. 919a (pl.);κτήνεα σιτεύεσκον.. ἐσὑποδοχὰς τοῦ στρατοῦ Hdt.7.119
;ἐσδέξομαι.. ὑποδοχαῖς δόμων E.IA 1229
;ὑποδοχὰς ποιεῖσθαι Ath.5.210e
; (Cos, iii/ii B. C.); also ἐς ὑποδοχὴν τοῦ στρατεύματος ἐτάσσοντο for the reception of the army (in hostile sense), Th.7.74.4 means for entertaining, Plu.Alc.12; H.; so perh. in IG42(1).92.6 (Epid., iii/iv A. D.).II acceptance, support, εἰς ὑποδοχὴν ἅπαντα λέγειν καὶ πράττειν τινί by way of playing up to, supporting, or seconding him, Aeschin.3.62, cf. Plb.31.25.10.b expectation, Id.Ep.3.34.2 receptacle, reservoir, Arist.Pol. 1330b6, Mete. 349b7;ἡ τῆς μισγαγκείας ὑ. Pl.Phlb. 62d
; of the vessels of the body,ὁ μαστὸς ὑ... ἐστι γάλακτος Arist. PA 692a12
; of the stomach, ὑ. τροφῆς ib. 682a17; of the womb, Id.GA 722b14, etc.V stewardship, office of theὑποδέκτης, ἀννωνῶν PSI1.44.1
(v A. D.); λόγος ὑποδοχῆς (including ἀνάλωμα) ib.8.959.1 (iv A. D.); τὴν ὑ. πᾶσαν τοῦ μακαρίου Ἰούστου αὐτὸς ὑπόδεξε (leg. - ξαι) POxy. 1838 (vi A. D.), cf. PLond.5.1667.3 (vi A. D.), PFlor.290.3 (vi A. D.), etc.2 taking over, receipt by an agent, acceptance of responsibility for,πρὸς ἀπόδειξιν ὑποδοχῆς PSI1.60.28
(vi A. D.), cf. 72.4 (vi A. D.);παντὶ δημοσίων ἀπαίτησιν καὶ ὑ. ποιησαμένῳ Just.Nov.163.2
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑποδοχή
-
20 κτάομαι
Grammatical information: v.Meaning: `acquire, win', perf. `possess'.Other forms: Ion. ipf. ἐκτέετο (as v. l. Hdt. 8, 112), aor. κτήσασθαι (Il.), pass. κτηθῆναι (Th., E.), fut. κτήσομαι (posthom.), perf. ἔκτημαι, κέκτημαι (Hes., Att.),Derivatives: Also from the prefixcompp. (here not specif. noted): 1. Dat.pl. κτεάτεσσι (Hom., Pi., E.), sg. κτέαρ (hell.) `(acquired) goods, possessions, property' with κτεατίζω `acquire' (Il.), κτεατισμός (Man.; cod. κτεαν-). - 2. κτέανα n. pl., sec. a. rare - ον sg. `id.' (Hes., also Hp.), φιλο-κτεανώτατε voc. (A 122; Sommer Nominalkomp. 69), πολυ-κτέανος (Pi.). On κτεάτεσσι and κτέανα s. below. - 3. κτήματα n. pl. (Il.), also sg. (ο 19), `goods, landed property', also `domestic animals' (Chantraine Rev. de phil. 72, 5ff.), with κτημάτ-ιον (Alkiphr., pap.), - ίδιον (pap. VIp), - ικός `rich' (hell.), - ίτης `id.' (Lycurg.; Redard Les noms grecs en - της 28); as 2. member a. o. in πολυ-κτήμων `rich in possessions' (Il.) with - μοσύνη (Poll.). - 4. κτήνεα, - νη n. pl., rarely - νος sg. `domestic animals' (esp. Ion., hell.), prob. directly from κτάομαι with νος-suffix (Chantraine Formation 420; very complicated hypothesis in Egli Heteroklisie 48 f.); from it κτηνηδόν `after the kind of animals' (Hdt.), κτηνύδριον (pap.); often as 1. member, e.g. κτηνο-τρόφος `cattle-keeper' (hell.). - 5. κτῆσις `acquisition, possession' (Il.; Holt Les noms d'action en - σις 82 ff.) with κτήσιος `regarding the possessions', Ζεὑς Κτήσιος as protector of possessions (IA.; Nilsson Gr. Rel. 1, 403 ff.); dimin. κτησ(ε) ίδιον (Arr.). - 6. κτεάτειρα f. `who possesses (fem.)' (A. Ag. 356), archaising after κτεάτεσσι a. o. for - κτήτειρα, - τρια (in προ-κτήτρια `former possessor', pap.) to κτήτωρ m. `possessor' (D. S., pap., Act. Ap.) with κτητορικός (pap.); details in Fraenkel Nom. ag. 2, 29f., 1, 183 n. 1, Schwyzer 474 n. 3. - 7. Φιλο-κτή-της PN (Il.), compound from φίλος and κτάομαι with τη-suffix; Att. Φιλοσκήτης (Kretschmer Glotta 4, 351). -8. Verbal adjectives: κτητός `to acquire, acquired' (I 408; Ammann Μνήμης χάριν 1,14); usu. ἐπίκτη-τος `also acquired, newly acquired' (IA.); κτητικός `of what was acquired' (Att.), cf. Chantraine Ét. sur le vocab. grec 137. - 9. Unclear is ἀκτῆνες πένητες, ἠργηκότες (EM55, 11); after Solmsen Wortforsch. 143 prob. from *ἀ-κτη-ῆνες. Except the rare and relatively late attested present κτάομαι all forms have κτη-(ἔγκτασις hyperdoric after ἔμπᾱσις; s. πάσασθαι). Also κτεάτεσσι, κτέαρ go back to a heteroklitic *κτῆ-Ϝαρ, - Ϝατος; besides κτέανα as rest of the old oblique n-stem *κτη-Ϝαν-α, which gave sg. κτέανον, s. Schwyzer 519 n. 6, Egli Heteroklisie 32.Etymology: The oldcomparison with Indo-Iran. present Skt. kṣáyati = Av. xšayeiti, -te `rule, order, have power' is semantically unproblemtic, but formally already less convincing, as κτάομαι makes the inpression of being an innovation and the well established non-present forms of Greek have no Indo-Iran. agreements. A further problem was Skt. kṣáy-ati; this form does not continue *ksǝi̯eti; the solution is * ksH-ei-, which was unknown until recently; this solution can also be used to explain Skt. kṣa-trám - Av. xša-θ rǝm `rule'. The equation of κτάομαι `acquire' and Skt. kṣáyati is therefore less evident. Cf. LIV 334, 562; EWAia 426 -- Pok. 626.Page in Frisk: 2,31-33Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > κτάομαι
- 1
- 2
См. также в других словарях:
κτήνεα — κτή̱νεα , κτῆνος flocks and herds neut nom/voc/acc pl (epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
αχθοφόρος — ο (Α ἀχθοφόρος, ον) ο εργάτης που μεταφέρει φορτία αρχ. φρ. «κτήνεα ἀχθοφόρα», «ὑποζύγια ἀχθοφόρα» ζώα που χρησιμοποιούνται για να μεταφέρουν φορτία. [ΕΤΥΜΟΛ. < άχθος + φορος < φέρω] … Dictionary of Greek
επιστροβούμαι — ἐπιστροβοῡμαι, έομαι (Μ) περιφέρομαι, γυρίζω εδώ κι εκεί («ἥμερα κτήνεα... πάντῃ ἐπεστροβέοντο»). [ΕΤΥΜΟΛ. < επί + στροβούμαι «περιστρέφομαι»] … Dictionary of Greek
θύσιμος — θύσιμος, ον (Α) [θύω (I)] 1. κατάλληλος για θυσία («θύσιμα κτήνεα», Ηρόδ.) 2. το ουδ. ως ουσ. τὸ θύσιμον το ζώο που προορίζεται για θυσία … Dictionary of Greek
κτήνος — και χτήνος, το (AM κτῆνος, Μ και κτῆνο[ν] και κτηνό[ν] και χθηνόν και χτῆνο και χτηνόν) ζώο κατοικίδιο, ζώο γαλακτοφόρο ή φορτηγό (α. «οὐδὲν ἦν λαμβάνειν εἰ μὴ ὗς ἢ βοῡς ἢ ἄλλο τι κτῆνος τὸ πῡρ διαπεφευγός», Ξεν. β. «ἐπιβιβάσας δὲ αὐτὸν ἐπὶ τὸ… … Dictionary of Greek
ρήν — ῥῆνος, ή, Α (ποιητ. τ.) το αρνί. [ΕΤΥΜΟΛ. Ο τ. ῥήν έχει προέλθει κατ απόσπαση από το σύνθ. πολύρρην* (< *πολύFρην), βλ. λ. ἀρήν, ἀρνός «πρόβατο». Ο τ. μαρτυρείται ουσιαστικά στην αιτ. ῥῆνα (πρβλ. και ῥᾶνα ἄρνα, Ησύχ.) και στη δοτ. πληθ.… … Dictionary of Greek