-
1 θρεξασκον
-
2 θρέξασκον
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > θρέξασκον
-
3 θρέξασκον
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > θρέξασκον
-
4 θρέξασκον
τρέχωrun: aor ind act 3rd pl (epic ionic)τρέχωrun: aor ind act 1st sg (epic ionic) -
5 τρέχω
τρέχω, dor. τράχω, s. Böckh v. l. Pind. P. 8, 34; fut. ϑρέξομαι, p. ἀποϑρέξεις wird B. A. 427 aus Plat. com. angeführt, s. ἀνατρέχω; aor. ἔϑρεξα, ϑρέξασκον, Il. 18, 399; gewöhnlicher fut. δραμοῦμαι; δραμῶ nur in der Zusammensetzung ὑπερδραμῶ, Philetaer. bei Ath. X, 416 f; u. δράμομαι in der Zusammensetzung ἀναδράμεται, Philp. 24 (IX, 575); aor. ἔδραμον; perf. δεδράμηκα, p. auch δέδρομα, vgl. ἐπιδεδράμημαι; Hom. hat das praes. Il. 23, 520 Od. 9, 386; ϑρέξασκον Il. oft; aor. II. Il. 23, 393 Od. 23, 307; das perf. nur in Zusammensetzungen; – laufen, Hom. Il. 23, 520; auch mit dem Zusatz ποσί, πόδεσσι, 18, 599, wie Pind. Ol. 11, 65; ἐν ποσί μοι τράχον χρέος, P. 8, 33, wo Böckh zu vgl.; ἅμα τινί, mit Einem gleichen Schritt halten, Hes. O. 221; Tragg. u. in Prosa; aor. I. auch att., Ar. Nubb. 1095 Th. 657; übertr., λήγει δ' ἔρις δραμοῠσα τοῦ προσωτάτω, Soph. Ai. 718; δρόμον δραμεῖν, ἀγῶνα δραμεῖν, wie unser »Gefahr laufen«, Her. 8, 102; Eur. I. A. 1456 El. 883; ἀγῶνα ϑανάσιμον δραμούμενον, Or. 876; τρέχειν περὶ ἑωυτοῦ, περὶ ψυχῆς, laufen, um sich selbst od. sein Leben zu retten, Her. 7, 57. 9, 37; φόνου πέρι, Eur. El. 1264; so τρέχειν τὴν ἐσχάτην, Pol. 1, 87, 3. 18, 35, 6; περὶ νίκης, Xen. An. 1, 5, 8; παρ' ἓν πάλαισμα ἔδραμε νικᾶν, außer einer Kampfübung trug er den Sieg davon, Her. 9, 33; βαδίζειν καὶ τρέχειν, Plat. Gorg. 468 a; Folgde.
-
6 τρέχω
τρέχω, Od.9.386, etc.: [tense] fut. θρέξομαι ([etym.] ἀπο-) Ar.Nu. 1005 (anap.), ([etym.] μετα-) Id. Pax 261, ([etym.] περῖ) Id.Ra. 193; θρέξω only in Lyc.108; butAἀπο-θρέξεις Pl.Com.232
: [tense] aor. 1 ἔθρεξα (v. infr.):—but the usual [tense] fut. and [tense] aor. come from the root δραμ-, viz. , X.An. 7.3.45, etc.; [dialect] Ion.δραμέομαι Hdt.8.102
; late ; butὑπερ-δραμῶ Philetaer.3
(dub. l.); δράμομαι in compd.ἀναδράμεται AP 9.575
(Phil.): [tense] aor. 2 ἔδρᾰμον (v. infr.): [tense] pf. δεδράμηκα [pron. full] [ᾰ] Philem. 38, Men.741, ([etym.] ἀνα-) Hdt.8.55, ([etym.] κατα-) X.HG4.7.6, ([etym.] περι-) Pl.Clit. 410a, ([etym.] συν-) D.17.9: [tense] plpf. ἐδεδραμήκεσαν ([etym.] κατ-) Th.8.92: poet. [tense] pf. δέδρομα ([etym.] ἀνα-, ἐπι-) Od.5.412, 20.357:—[voice] Pass., [tense] pf. δεδράμημαι ([etym.] ἐπι-) X.Oec.15.1.—The Verb is not common in Hom., who has [tense] pres. in Il.23.520, Od.9.386; in Il.18.599, 602, [dialect] Ion. Iterat. θρέξασκον ( ἔθρεξα was also old [dialect] Att., Epigr. ap. Plu.Arist.20, E.IA 1569 (s. v. l., ἔβρεξε Weil), ([etym.] περι-) Ar.Th. 657); but the common [tense] aor. was ἔδραμον, Il. 23.393, Od.23.207, al.—[dialect] Dor. [full] τράχω [pron. full] [ᾰ] Pi.P.8.32, Hsch., EM356.10: [tense] fut.θραξοῦμαι Hsch.
:—run, of men,ἰθὺς δράμε Od.23.207
, etc.;θρέξασκον ἐπισταμένοισι πόδεσσι Il.18.599
;τρέχει Ὅρκος ἅμα.. δίκῃσιν Hes. Op. 219
;ᾤχεο τρέχων Epich.37
, 110 ( τράχων cf. Ahrens);βαδίζειν καὶ τ. Pl.Grg. 468a
; τρέχων, opp. βάδην, X.Cyr.2.2.30;τ. χερσίν, οὐ ποδωκείᾳ σκελῶν A.Eu.37
: of horses, Il.23.393, 520: the part. is freq. added to another Verb, τί οὐ τρέχων σὺ τὰς τραπέζας ἐκφέρεις; why do you not run and carry out.. ? Pl.Com.69.2, cf. Pl.R. 327b; v. infr. 2.2 of things, move quickly,τὸ δὲ [τρύπανον] τ. ἐμμενὲς αἰεί Od.9.386
, cf. Il.14.413;ναῦς παρὰ γῆν ἔδραμεν Thgn.856
;πόλιν.. ἐξ οὐρίων δραμοῦσαν S.Aj. 1083
; τὸ δ' ἐν ποσὶ τράχον ἴτω let what is now before me go trippingly, Pi.P.8.32;ἐπὶ καρδίαν ἔδραμε.. σταγών A.Ag. 1121
(lyr.); having run its course,S.
Aj. 731; πυρετὸς.. ἥκει τρέχων has come quickly, Nicopho 12.3 οἱ τρέχοντες a constellation rising with Libra, Antiochus ap. Teucrum in Boll Sphaera 58.II c. acc. loci, run over,ῥόθια πεδία E.Hel. 1117
(lyr.);ὁ ἵππος τ. καὶ πρανῆ καὶ ὄρεια X.Eq. 8.1
:—in [dialect] Att. Prose θέω seems to be more freq. in the [tense] pres., and in some phrases used exclusively, e.g. θεῖν δρόμῳ, v. θέω (A) 11.1 and cf. Th.3.111, X.An.1.8.18.2 c. acc. cogn., δραμεῖν ἀγῶνα, βῆμα, δίαυλον, δρόμον, run a course, a heat, E.El. 883, 954, Alex.235, Men. 741, etc.; λαμπάδας, i. e. torch-races, IG22.1028.14: freq. metaph., ἀγῶνα δρ. run a risk, E.Alc. 489, cf. IA 1455;ἀγῶνα θανάσιμον δραμούμενον Id.Or. 878
; πολλοὺς ἀγῶνας δραμέονται περὶ σφέων αὐτῶν run for their life or safety, Hdt.8.102;κινδύνων τὸν μέγιστον τ. D.H.4.47
; τὸν ὑπὲρ ψυχῆς ἀγῶνα, κίνδυνον ὑπὲρ τῆς ψυχῆς τ., Id.7.48, 4.4;ἐσχάτην τρέχοντες ταύτην Plb.1.87.3
: sts. the acc. is omitted, περὶ ἑωυτοῦ τρέχων running for his life, Hdt.7.57; περὶ τῆςψυχῆς Id.9.37
;φόνου πέρι E.El. 1264
; περὶ νίκης f.l. in X.An.1.5.8 ( ἐπὶ νίκῃ Rehdantz); cf. θέω (A) 1.2,δρόμος 1.2
, κρέας fin.3 παρὰ ἓν πάλαισμα ἔδραμε νικᾶν he was within one fall or bout of carrying off the victory, Hdt.9.33; cf. παρά c. 111.5,τριάζω 1
. -
7 ἐπίσταμαι
ἐπίσταμαι (ἐπὶ – ἵσταμαι, eigtl. ion. Form; es wurde aber auch im Att. so beibehalten u. nicht als comp. behandelt; Buttmann nimmt einen eigenen Verbalstamm ΠΙΣΤ an, der aber nicht mit πίστις zusammenhangen soll, Lexil. I p. 278), 2. Perf, ἐπίστασαι Plat. Prot. 339 b; ἐπίστᾳ Pind. P. 3, 80; Aesch. Eum. 86; ἐπίστῃ Theogn. 1085; ἐξεπίστεαι Her. 7, 135; imper. ἐπίστω Xen. Cyr. 3, 2, 16 Hell. 4, 1, 38, ἐπίστασο Aesch. Prom. 840 Her. 7, 29, ἐπίσταο 7, 209; impf. ἠπιστάμην, fut. ἐπιστήσομαι, aor. ἠπιστήϑην; sich worauf verstehen, geschickt od. fähig wozu sein, c. inf., ἐπί. στηται πολεμίζειν Il. 16, 243, καί κ' ἀγαϑοῖσιν ἐπισταίμεσϑα μάχεσϑαι 13, 238, ἄρτια βάζειν 14, 92, πᾶσιν ἐπίστατο μείλιχος εἶναι 17, 671, öfter, sowohl von geistiger Fähigkeit u. Einsicht, auch ᾗσι φρεσίν Iliad. 14, 92 Od. 8, 240, u. ϑυμῷ, Odyss. 4, 730, als von körperlicher Geschicklichkeit u. Gewandtheit, auch mit dem Zusatz χερσίν, Il. 5, 60; c. acc., verstehen, können, ἔργα, Iliad. 23, 705 Od. 2, 117. Aristarch erklärte in Stellen Homers ἐπί. στασϑαι gradezu für gleichbedeutend mit δύνασϑαι, Scholl. Aristonic. Iliad. 16, 142. 13, 223. 21, 320, Lehrs Aristarch. ed. 2 p. 148. – Folgende: ἐπίστασαι u. ἐπίστᾳ Pind. P. 8, 7. 3, 80; letztere Form auch Aesch. Eum. 86. 551; ἐπίστῃ conj. Plat. Euthyd. 296 c; vgl. Lob. zu Phryn. 359; – Tragg. σαφῶς ἐπίστα σο, wisse wohl, Aesch. Prom. 969; c. inf., σύ γ' οὔπω σωφρονεῖν ἐπίστασαι 984; ψευδηγορεῖν οὐκ ἐπίσταται στόμα τὸ Δῖον 1034, ist nicht fähig, vermag nicht; πένεσϑαι Ag. 936; ϑυμοῦσϑαι οὐκ ἐπίσταμαι νοσοῦντι κείνῳ Soph. Tr. 540; ἄλοχον κολάζειν προδότιν οὐκ ἠπίστατο, vermochte es nicht über sich, sie zu bestrafen, Eur. El. 1028; vgl. Her. 3, 15 εἰ ἠπίστατο μὴ πολυπραγμονεῖν, wenn er so klug gewesen wäre, sich nicht in fremde Angelegenheiten zu mischen; ἐπί. στω τοῦτό γε, wisse, erfahre, Soph. Phil. 417 u. öfter, neben ἐπίστασο, O. R. 848 u. sonst; ἐπεί γε μὲν δὴ πάντ' ἐπίστασαι λόγον, da du weißt, gehört hast, Tr. 484, vgl. ἐπίσταμαι μὲν ἀρτίως, ich habe es eben gelernt, Ai. 663; ὅσ' οἶδα κἀγὼ πάντ' ἐπιστήσει κλύων O. C. 53; τὰ ϑεῖα τά τ' ὄντα καὶ μέλλοντα πάντ' ἠπίστατο Eur. Hel. 14; ὁ παῖς οὐκ ἐπίσταται τοὺς τεκόντας, kennt nicht, Ion 51; vgl. Ar. Equ. 1278; κιϑαρίζειν οὐκ ἐπί. σταται Vesp. 959. – In Prosa, τέχνην Her. 3, 130; ὅσα ἀκοῇ περὶ αὐτῶν ἠπίστατο Thuc. 6, 60; ἀρετήν Plat. Men. 93 a; τοῦτο τὸ ᾆσμα Prot. 339 b; περί τινος 312 e u. öfter, wie auch Her. 2, 3; οὐκ ἐπιστέατο ἔνϑεν ἐγένετο ibd. 53; – c. inf., εἶναι ἀεὶ τοιοῦτος Her. 7, 92; ἐπιστατεῖν Plat. Crat. 390 b; τραγῳδίαν ποιεῖν Conv. 223 b, u. sonst; – acc. c. inf., Her. 3, 134; – c. part., ἐσϑλὸς ὢν ἐπίστασο, Soph. Ai. 1399; Xen. Hipp. 8, 10 u. A.; – auswendig wissen, ᾆσμα Plat. Gorg. 484 b, μύϑους Phaed. 61 b; Xen. Conv. 3, 6; – συριστὶ ἐπιστάμενος, der syrisch versteht, Cyr. 7, 5, 31. – Bei Her. auch = glauben, meinen, δόξῃ 8, 132; ὅτι, 1, 3, ὡς εἴη, 1, 122; acc. c. inf., 3, 140; εὖ ἐπίστατο αὐτὸς σχήσων τὴν βασιληΐην, er meinte, war überzeugt, 5, 42. – Auch = äußerlich kennen, τινά, Plut. Cic. 44; Luc. – Das partic. ἐπιστάμενος, sich auf Etwas verstehend, wissend, kundig, wird oft adjectivisch gebraucht, c. gen., ἀνὴρ φόρμιγγος ἐπιστάμενος καὶ ἀοιδῆς Od. 21, 406; ἄκοντι, mit einem Wurfspieß, sc. zu schleudern, Il. 15, 282; ohne Casus, einsichtsvoll, Od. 14, 359 καί με σταϑμῷ ἐπέλασσαν ἄγοντες ἀνδρὸς ἐπισταμένου· ἔτι γάρ νύ μοι αἶσα βιῶναι, wo Aristarch erklärte τοῦ ἐπιστήμονος, Apollon. Lex. Hom. ed. Bekk. p. 74, 11, Lehrs Aristarch. ed. 2 p. 152; Odyss. 4, 231 ἰητρὸς δὲ ἕκαστος ἐπιστάμενος περὶ πάντων ἀνϑρώπων; vom Pferde, ἐπιστάμενοι διωκέμεν Il. 5, 222. 8, 106; ϑρέξασκον ἐπισταμένοισι πόδεσσιν, mit kunstgeübten Füßen, 18, 599; in Prosa, wie das Verbum, mit dem inf. od. περί τινος, z. B. περὶ ὀνομάτων Plat. Crat. 394 b; τὰ κατὰ ναῦν Rep. VI, 488 d. Dazu adv.
-
8 στίξ
στίξ, ἡ, gen.Aστιχός Il.16.173
, 20.362, acc. στίχα Epigr. ap. D.S. 11.14, AP7.56; nom. and acc. pl. στίχες, στίχας (v. infr.):—row, line, rank or file, esp. of soldiers,τῆς μὲν ἰῆς στιχὸς ἦρχε Μενέσθιος Il.16.173
;στιχὸς εἶμι διαμπερές 20.362
, cf. Epigr. ap. D.S. l.c.: elsewhere in pl., στίχες ἀνδρῶν, Τρώων, Κεφαλλήνων, etc., Il.4.231, 221, 330, al.; ἀσπιστάων ib.90; mostly of foot, but alsoπολλὰς σ. ἡρώων πολλὰς δὲ καὶ ἵππων 20.326
; κατὰ στίχας in ranks or lines, ἵζοντο κατὰ ς. 3.326; but ἦλθε κατὰ ς. through the ranks, 16.820, cf. 5.590, 11.91; of dancers, :—also in Trag. and Com.,ξένων στίχες A.Th. 924
(lyr.); πολεμίων, Καδμείων, E.Heracl. 676, Supp. 669; ;συῶν ἠδὲ λεόντων Hes.Sc. 170
;γεράνων Arat.1031
, cf. Q.S.11.114.2 metaph.,ἀνέμων στίχες Pi. P.4.210
; ἐπέων στίχες verses, lays, ib.57; later,στίχα νήσων D.P. 514
;βίβλων AP7.56
.—Cf. στίχος, στοῖχος. -
9 ἐπίσταμαι
ἐπίστᾰμαι, 2 pers.A , 982, S.El. 629, Pl.Euthd. 296a, butἐπίστᾳ Pi.P.3.80
, A.Eu.86, 581,ἐπίστῃ Thgn.1085
, PCair.Zen. 41.19 (iii B.C.), [dialect] Ion. ἐπίστεαι ἐξ-) Hdt.7.135; imper. ἐπίστασο ib. 29, 209, A.Pr. 840, 967, PCair.Zen.57.4 (iii B.C.), etc., but ἐπίσταο v.l. in Hdt.7.209, [var] contr. , etc.; subj. [dialect] Ion. ἐπιστέωμαι Hdt.3.134, [dialect] Att. : [tense] impf. , etc.; without augm.ἐπίστατο Il.5.60
: Hdt. hasἐπ- 5.42
(v.l. ἠπ-),ἠπ- 3.139
; [dialect] Ion. [ per.] 3pl. ἠπιστέατο orἐπιστέατο 8.132
: [tense] fut.ἐπιστήσομαι Il.21.320
, etc.: [tense] aor. 1ἠπιστήθην Hdt.3.15
, Pl.Lg. 687a.I. know how to do, be able to do, capable of doing, c.inf., οὐδέ οἱ ὀστέ'ἐπιστήσονται Ἀχαιοὶ ἀλλέξαι Il.21.320
, cf. Od.13.207, Sapph.70, etc.: Hom. has it both of intellectual power, ὅς τις ἐπίσταιτο ᾗσι φρεσὶνἄρτια βάζειν Il.14.92
;ἐπιστάμεναι σάφα θυμῷ Od.4.730
; and of artistic skill, : freq. in Trag. and [dialect] Att.,οὔπω σωφρονεῖν ἐπίστασαι A.Pr. 982
, cf. 1032, S.OT 589;πένεσθαι δ' οὐκ ἐ. δόμος A.Ag. 962
;ἐ... θεοὺς σέβειν E.Hipp. 996
, cf. Alc. 566; κιθαρίζειν οὐκ ἐ. Ar.V. 989, cf. Pl.Smp. 223d, R. 420e, al.: without inf., σῷζ ὅπως ἐπίστασαι as best you can, A.Pr. 376, cf. Eu. 581.2. to be assured, feel sure that.., τοῦτον ἐπίστανται πλεῖσταεἰδέναι Heraclit.57
, cf. Hdt.3.134, 139, 6.139, al.: folld. by ὡς, Id.1.122.II. c. acc., understand a matter, know, be versed in or acquainted with,πολλὰ δ' ἐπίστατο ἔργα Il.23.705
, cf. Od.2.117;Μουσέων δῶρον Archil.1
;τὴν τέχνην Hdt.3.130
; ;ἐμπειρίᾳ ἐ. τὴν ναυτικήν Th.4.10
;τὰς φύσεις ὑμῶν Id.7.14
;πάσας τὰς δημιουργίας Pl.R. 598c
; ἔγωγε γράμματ' οὐδ' ἐ. Cratin.122; τὸ μὴ ἐ. γράμματα illiteracy, PRyl.73.19 (i B.C.), etc.; ἐ. ἱερατικὰκαὶ Αἰγύπτια γράμματα PTeb. 291.41
(ii A.D.); ἐ. μύθους τοὺς Αἰσώπου know them by heart, Pl.Phd. 61b, cf. Grg. 484b: also with an Adv., Συριστὶ ἐ. know Syrian, X.Cyr.7.5.31; with acc. and inf. conjoined, A.Eu. 276; with inf. to expl. the acc., ἔργον δὲ μοῦνον ἐσθίειν ἐ. Semon.7.24, cf. Archil.65.2. after Hom., know as a fact, know for certain, .ά, etc.; used convertibly with εἰδέναι, Pl.Tht. 163b, Arist.APr. 66b31, Ph. 184a10; even χάριν ἐ., = χάριν εἰδέναι, Jul.Or.8.246c(but sts. εἰδέναι is general, ἐπίστασθαι being confined to scientific knowledge ([etym.] ἐπιστήμη) , διὰ τὸεἰδέναι τὸ ἐπίστασθαι ἐδίωκον Arist.Metaph. 982b21
): freq.strengthd., εὖ ἐ. Hdt.l.c.; σαφῶς ἐ. A.Pr. 840, etc.: most freq. c. acc., τὰ διαφέροντα ἐ. And.4.19, etc.; alsoἐ. περί τινος Hdt.2.3
, Th.6.60;περὶ θεῶν E.Fr.795.4
: folld. by a dependent clause, τί σφιν χρήσηται ἐ. Thgn. 772; ἐ. ὅτι.. , or ἐ. τοῦτο, ὅτι.. , Hdt.1.3, 156, etc.;ὡς.. A.Pers. 599
;τοῦτ' ἐπίστασ', ὡς S.Aj. 1370
;ἐ. αὐτὸν οἷς ψωμίζεται Ar.Eq. 715
, etc.3. rarely, know a person, Ἀρίγνωτον γὰρ οὐδεὶς ὅστις οὐκ ἐ. Ar.Eq. 1278, cf. Muson.Fr.3p.12H., Luc.Asin.1; τὸν Ἰησοῦν γινώσκω καὶ τὸν Παῦλον ἐ. Act.Ap.19.15; but ὁ παῖς τοὺς τεκόντας οὐκ ἐ. does not know who they are, E. Ion51.III. c. part., in Prose and Trag., know that one is, has, etc.,εὖ ἐ. αὐτὸς σχήσων Hdt.5.42
;ἐσθλὸς ὢν ἐπίστασο S.Aj. 1399
, cf. Th.2.44; also ὡς ὧδ' ἐχόντων τῶνδ'ἐ. σε χρή S.Aj. 281
; ὡς φανέν γε τοὔπος ὧδ' ἐ. Id.OT 848: c. dupl. acc., ἑαυτοὺς Φαυστύλου ἠπιστάμεθα παῖδας (sc. ὄντας) Plu.Rom.7: c.acc. et inf., S.Ant. 1092, Lys.Fr.53.1.IV. [tense] pres.part. ἐπιστάμενος, η, ον, freq. as Adj., knowing, understanding, skilful, ἀνδρὸς ἐ. Od.14.359;χαλεπὸν ἐ. περ ἐόντι Il.19.80
; καὶ μάλ' ἐ. Od.13.313; even of a dancer's feet,θρέξασκον ἐπισταμένοισι πόδεσσι Il.18.599
: also c.gen., φόρμιγγος ἐ. καὶ ἀοιδῆς skilled, versed in them, Od.21.406: and c. dat.,ἄκοντι Il.15.282
: hence,2. Adv. ἐπιστᾰμένως skilfully, expertly, 7.317, Hes.Th.87, etc.; εὖ καὶ ἐ. Il.10.265, Od.20.161, Hes.Op. 107;ἐ. πίνειν Thgn.212
; also in Prose, X.Cyr.1.1.3, A.D.Adv.146.7, Vett. Val.298.2: c.inf., with knowledge how to.., Epicur.Nat.14.4. (Since ἐφίστημι τὸν νοῦν is used in the sense of ἐπίσταμαι, attend, observe, it is prob. that ἐπίσταμαι is merely an old med. form of ἐφίστημι, cf. Arist. Ph. 247b11 τῷ γὰρ ἠρεμῆσαι καὶ στῆναι τὴν διάνοιαν ἐπίστασθαι.. λέγομεν, and v. ἐπίστασις 11.2.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπίσταμαι
-
10 τρέχω
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > τρέχω
-
11 ἐπίσταμαι
ἐπίσταμαι, sich worauf verstehen, geschickt od. fähig wozu sein; sowohl von geistiger Fähigkeit u. Einsicht als von körperlicher Geschicklichkeit u. Gewandtheit; c. acc., verstehen, können; σαφῶς ἐπίστασο, wisse wohl; ψευδηγορεῖν οὐκ ἐπίσταται στόμα τὸ Δῖον, ist nicht fähig, vermag nicht; ἄλοχον κολάζειν προδότιν οὐκ ἠπίστατο, vermochte es nicht über sich, sie zu bestrafen; εἰ ἠπίστατο μὴ πολυπραγμονεῖν, wenn er so klug gewesen wäre, sich nicht in fremde Angelegenheiten zu mischen; ἐπί. στω τοῦτό γε, wisse, erfahre; ἐπεί γε μὲν δὴ πάντ' ἐπίστασαι λόγον, da du weißt, gehört hast; ἐπίσταμαι μὲν ἀρτίως, ich habe es eben gelernt; ὁ παῖς οὐκ ἐπίσταται τοὺς τεκόντας, kennt nicht; auswendig wissen; συριστὶ ἐπιστάμενος, der syrisch versteht; auch = glauben, meinen; εὖ ἐπίστατο αὐτὸς σχήσων τὴν βασιληΐην, er meinte, war überzeugt. Auch = äußerlich kennen; partic. ἐπιστάμενος, sich auf etwas verstehend, wissend, kundig (oft adjectivisch gebraucht); ἄκοντι, mit einem Wurfspieß, sc. zu schleudern; ohne Casus: einsichtsvoll; vom Pferde; ϑρέξασκον ἐπισταμένοισι πόδεσσιν, mit kunstgeübten Füßen
См. также в других словарях:
θρέξασκον — τρέχω run aor ind act 3rd pl (epic ionic) τρέχω run aor ind act 1st sg (epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)