-
1 διατριβαί
διατριβήwearing away: fem nom /voc pl -
2 γλαφυρός
γλαφυρός (γλάφω, γλύφω), ausgehöhlt, hohl, eigentl. von künstlicher Höhlung, γλαφυρὴ νηῦς Od. 4, 356, γλαφυραὶ νέες Iliad. 2, 516, φόρμιγξ Od. 8, 257. 17, 262. 22, 340, die bauchig gewölbte; von natürlichen Höhlungen, ἐν σπῆι γλαφυρῷ Iliad. 18, 402, ἐν σπέσσι γλαφυροῖσι Od. 9, 114. 1, 15, πέτρης ἐκ γλαφυρῆς Iliad. 2, 88, πέτρῃ ὕπο γλαφυρῇ Od. 14, 533, ἐν λιμένι γλαφυρῷ, ein tiefliegender, von Felsen umgebener Hafen, oder auch nur ein sich in's Land hineinerstreckender, eine hohle Bucht, Odyss. 12, 305. Zenodot las Iliad. 11, 480 ἐν νέμεϊ γλαφυρῷ statt ἐν νέμεϊ σκιερῷ, Scholl. Aristonic. ἐν νέμεϊ σκιερῷ: ἡ διπλῆ, ὅτι Ζηνόδοτος γράφει γλαφυρῷ. τοῦτο δὲ σπηλαίῳ ἢ ἄντρῳ οἰκεῖον, νομὰς δὲ ἔχοντι συνδένδρῳ τόπῳ ἀνάρμοστον, vgl. Sengebusch Aristonic. p. 13. – Hesiod. Th. 297 σπῆι ἔνι γλαφυρῷ; ἅρματα Pind. N. 9, 28; sp. D., z. B. χϑών Agath. (VII, 578). Uebh. behauen, dah. geglättet, polirt, sein; κηρίον Arist. H. A. 4, 11, u. öfter; übertr., ὦ γλαφυρώτατε Ar. Av. 1272 neben σοφώτατε; so bes. nen Arist. an häufig; Plut. vrbdt βίος γλ. καὶ ἀστεῖος Mar. 3; vgl. εἴ τι κομψὸν ἢ σοφὸν ἢ γλαφυρὸν οἶσϑα τῶν σεαυτοῦ πραγμάτων Dionys. com. Ath. VIII, 381 c (v. 2); σοφῶς ταῦτ' οἰκονομήσω καὶ γλαφυρῶς καὶ ποικίλως Alex. ib. III, 107 a (v. 20); βουλόμενος εἶναι γλ. ἀστεῖός ϑ' ἅμα Macho Ath. XIII, 579 b; χείρ, kunstgeübte Hand, Theocr. ep. 7 (VI, 337); Χαρώνδας Arist. Pol. 2, 12; τὸ γλαφυρόν, die Feinheit, Eleganz, Plut. Marc. 14; διατριβαί Cim. 3; γλαφυρὸν μειδιᾶν, μελωδεῖν, Luc. D. D. 20, 11. 7, 4; δειπνάριον Diphil. Ath. IV, 156 f; ἐμβαμμάτια Anaxipp. ib. IX, 404 (v. 35). Auch adv., z. B. ἔχειν Arist. pol. 2, 10.
-
3 θεο-φροσύνη
θεο-φροσύνη, ἡ, περὶ τὸ ϑεῖον διατριβαί, Hesych..
-
4 ἀγρ-αυλέω
ἀγρ-αυλέω, auf dem Felde unter freiem Himmel sich aufhalten, wohnen, Arist. mirab. ausc. 11; Plut. Num. 4 entgegengesetzt αἱ ἐν ἄστει διατριβαί, vgl. Strab. VI, 197.
-
5 ἐπί-φθονος
ἐπί-φθονος, 1) akt., hassend, feindlich gesinnt, οἴκῳ γὰρ ἐπ. Ἄρτεμις Aesch. Ag. 133; Suppl. 198; Eur. Suppl. 893; neidisch, mißgönnend, τὸ ϑεῖον ἀνώμαλον καὶ ἐπίφϑονον App. B. C. 8, 59. Gew. – 2) pass., verhaßt, πόρος Aesch. Ag. 895; Eur. Med. 303; Her. 4, 205; hassens-, tadelnswerth, λοιδορῆσαι τοὺς πονηροὺς οὐδέν ἐστ' ἐπίφϑονον Ar. Equ. 1274; γνώμην ἀποδέξασϑαι ἐπίφϑονον πρὸς τῶν πλεόνων ἀνϑρώπων Her. 7, 139, eine Meinung, die von der Mehrzahl übel aufgenommen wird; ἐπίφϑονος γὰρ ἡ προςποίησις τῆς τοιαύτης ἐπιστήμης Plat. Lach. 184 b, gehässig, ὑμῖν βαρύτεραι καὶ ἐπιφϑονώτεραι αἱ ἐμαὶ διατριβαὶ γεγόνασιν Apol. 37 d; ἐπίφϑονον πρᾶγμα καὶ οὐ δίκαιον ποιεῖν Is. 2, 23; Sp.; der Mißgunst ausgesetzt, ἐπίφϑονον κτῆμα χρυσός Plat. Legg. XII, 956 a; εἴ τῳ ϑεῶν ἐπίφϑονοι ἐστρατεύσαμεν, das Mißfallen eines Gottes erregend, Thuc. 7, 77, ἐπὶ μεγίστοις τὸ ἐπίφϑονον λαμβάνειν, sich Neid zuziehen, 2, 64; Sp. – Adv. ἐπιφϑόνως, z. B. διακεῖσϑαί τινι, bei Jem. rerhaßt sein, Thuc. 1, 75; τὶ διαπράξασϑαι, so daß man sich Haß zuzieht, 3, 82; ἔχειν πρὸς ἀλλήλους, mißgünstig gegen einander sein, Xen. Cyr. 8, 2, 26.
-
6 ἐλευθέριος
ἐλευθέριος, ον, auch fem. ἐλευϑερία, Xen. Conv. 8, 16, was dem Freien ziemt, Einer der wie ein Freier denkt, spricht u. handelt, freisinnig, edel; καὶ χαρίεν Plat. Gorg. 485 b; πτηνῶν ϑήρας ἔρως οὐ σφόδρα ἐλευϑέριος Legg. VII, 823 e; Ggstz δουλοπρεπής, Xen. Hem. 2, 8, 4; vom Körper, von edler Haltung, edlem Ansehen, ἐλευϑεριωτέρους καὶ γοργοτέρους φαίνεσϑαι Lac. 11, 3. 12, 5; von Pferden, Equ. 10, 17, von Löwen, Arist. H. A. 1, 1. Bes. freigebig, gern mittheilend, nicht ängstlich auf Gelderwerb u. Sparen bedacht; Arist. Nic. eth. 4, 1; εἰς χρήματα Xen. Conv. 4, 15, s. ἐλευϑεριότης; – ἡ ἐλευϑεριωτάτη ἐπιστήμη Plat. Ax. 369 b, wie ἐλ. διατριβαί, studia liberalia, Plut. Rom. 6 u. öfter bei Sp. – Ζεὺς ἐλ., der Befreier, Pind. Ol. 13, 1; Thuc. 2, 71 u. A.; Ἥλιος, Paus. 2, 31, 5. S. ἐλευϑέρια. – Ὕδωρ, Antiphan. bei Ath. III, 123 b, nach VLL. aus einer Quelle Kynadra in Argos. – Adv. ἐλευϑερίως, Xen. Mem. 2, 7, 4 u. A.
-
7 γλαφυρος
31) выдолбленный, пустотелый, полый(νηῦς, πέτρη, φόρμιγξ Hom.; σπέος Her., Hes.; ἅρμα Pind.)
γ. λιμήν Hom. — глубокая гавань, укрытая бухта;γλαφυρὰ χθών Anth. — яма в земле2) досл. обточенный, обтесанный, перен. точеный, изящный, стройный(πόδες Arst.; εὐειδῆ καὴ γλαφυρὰ βρέφη Plut.)
3) утонченный, культурный(διάνοια Arst.; ἀστεῖος καὴ γ. βίος Plut.)
4) искусный, тщательно отделанный, тонкий(ἀράχνιον, ἀνθρηνῶν κηρίον Arst.; διατριβαί Plut.)
5) искусный, умелый(νομοθέτης Arst.)
-
8 ελευθεριος
1) достойный быть свободным человеком, свободный, вольный, независимый2) достойный свободного гражданина, свободный, благородный(ἐπιστήμη Plat., Arst.; τέχναι, διατριβαί Plut.)
3) ( о животных) благородный(ἵππος Xen.; ζῷα ἐλευθέρια καὴ εὐγενῆ Arst.)
4) великодушный, щедрый, бескорыстный(εἰς χρήματα Xen.)
5) несущий освобождение, освобождающий, избавляющий(Ζεύς Pind., Her., Thuc., Luc.; σωτέρ καὴ ἐ. θεός Arst.)
-
9 επιπολαιος
21) находящийся на поверхности, поверхностный(δέρμα Arst.; τραῦμα Luc.)
ἐ. πάγος Plut. — ледяная корка2) выступающий вперед, выдающийся наружу, выпуклый(ὀφθαλμοί Xen.)
3) перен. поверхностный, легкий(τῆς ἀπορίας ζήτησις Arst.; ὕπνος, ἔρως Luc.)
4) обыкновенный, простой, заурядный(ἡδοναὴ καὴ διατριβαί Dem.)
5) явный, очевидный(ψεῦδος Arst.)
ἐπιπόλαια λέγομεν τὰ παντὴ δῆλα Arst. — очевидным мы называем то, что ясно для всех -
10 επιστασις
- εως ἥ1) остановка(τοῦ στρατεύματος Xen.)
2) задержка, препятствие(ἐπιστάσεις καὴ διατριβαι Plut.)
πολλὰς ἔσχον φροντίδων ἐπιστάσεις Soph. — у меня было много колебаний3) остановка внимания, внимание(ἄξιος ἐπιστάσεως Arst.)
μετὰ и ἐξ ἐπιστάσεως Arst., Polyb. — со вниманием, внимательно4) наблюдение, надзор(ἔργων Xen.)
5) почин, начало(τῆς ἱστορίας Polyb.)
6) расстановка, положениеτὰ σκάφη τέν ἐπίστασιν ἐπ΄ ἀλλήλοις εἶχεν Polyb. — суда были расположены друг за другом
-
11 ρεμβωδης
-
12 συνδιατριβω
1) вместе проводить время, постоянно общаться(τινί Plat. и μετά τινος Isocr.)
οἱ τῷ Σωκράτει συνδιατρίβοντες Xen. — постоянные спутники, т.е. ученики Сократа;αἱ διατριβαί, ἃς συνδιέτριβον ἀλλήλοις Aeschin. — занятия, в которых он проводил время вместе с другими2) предаваться, заниматься, посвящать себя(ταῖς ἀρεταῖς, τοῖς μύθοις Τρωϊκοῖς Isocr.)
-
13 στεγνός,-ή,-όνA 0-0-0-1-0=1[/*] Prv 31,27
waterproof, watertight; στεγναὶ διατριβαὶ οἴκων αὐτῆς the ways of her household are careful -
14 γλαφυρός
A hollow, hollowed,νῆες Il.2.454
, al.;γ. πέτρη, σπέος 2.88
, 18.402;ἄντρον Agath.1.10
([comp] Sup.);τὰ γ. τῆς γῆς Id.2.15
;γ. φόρμιγξ Od. 17.262
;γ. ἅρματα Pi.N.9.12
; γ. λιμήν a deep harbour or cove, Od. 12.305.—In this sense [dialect] Ep. and Lyr. (not in Trag.); twice in Com., Hermipp.63.11 (mock-Epic); [ποτήρια] ταπεινὰ καὶ γ. Epigen.4.3; later πόδες arched, Arist.HA 538b11 ([comp] Comp.).II polished: hence,2 neat, delicate, ; ([comp] Comp.); of dishes, dainty,δειπνάριον Diph.64.1
;ἐμβαμμάτια Anaxipp.1.35
.III metaph., subtle, exact, of persons and things,ὦ σοφώτατ', ὦ γλαφυρώτατε Ar.Av. 1272
; γ. ἀστεῖός θ' ἅμα Machoap.Ath.13.579b;γλαφυρώτερος τῶν νῦν νομοθετῶν Arist.Pol. 1274b8
; ;εἴ τι κομψὸν ἢ σοφὸν ἢ γ. οἶσθα Dionys.Com. 3.1
, cf. Plot.4.8.6; τὸ γ. subtlety,ποικίλλοντες τῷ γ. γεωμετρίαν Plu. Marc.14
, cf. Iamb.in Nic.p.20 P.; γ. τέχναι, θεωρία, Ph.1.270, 566: [comp] Sup., Id.2.262. Adv., [comp] Comp. - οτέρως more subtly, Arist.de An. 405a8.2 skilful, neat,χείρ Theoc.Ep.8.5
; [ἀράχνιον] σοφώτατον καὶ -ώτατον Arist.HA 623a8
. Adv. -ρῶς, ἧττον γ. ἔχειν with less finish, Id.Pol. 1271b21, cf.Alex.110.20.3 refined,γλαφυρόν τι καὶ προσαγωγὸν ἐμειδίασεν Luc.DDeor.20.11
;γ. διατριβαί Plu.Cim.13
. Adv.-ρῶς, γ. καὶ περιττῶς διάγειν Id.2.989c
;γ. βιώσας CIG2004
(Maced.).4 of literary style, polished, elegant,γ. ἁρμονία D.H.Dem. 36
;ῥυθμός Id.Comp.13
; σύνθεσις, opp. αὐστηρά, ib.21. Adv.-ρῶς, λέγειν Id.Isoc.2
; of music,ἐμελῴδει πάνυ γλαφυρὸν καὶ ἐναρμόνιον Luc. DDeor.7.4
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > γλαφυρός
-
15 συνήθεια
συνήθεια, ἡ,A habitual intercourse, acquaintance, intimacy, αἱ πρὸς ἀλλήλους ς. Isoc.1.1;διατριβαὶ καὶ -θειαι μετά τινων Aeschin.2.23
; ἡ τῶν φίλων ς. ib.152;σ. καὶ φιλία Arist.GA 753a12
; ἡ πολιτικὴ ς. Id.EN 1181a11;τὰς τῶν φαύλων σ. ὀλίγος χρόνος διέλυσε Isoc.1.1
;ὅπως ἂν αἱ σ. διαζευχθῶσιν Arist.Pol. 1319b26
; καὶ αὐτῷ δέ μοί εἰσι ς. PCair.Zen.42.2 (iii B.C.);ὢν ἡμῖν ἐν συνηθείᾳ PMich.Zen.82.3
(iii B.C.).b sexual intercourse, X.Cyr.6.1.31 (v.l.);σ. ἔχειν μετὰ γυναικός Plu.2.310e
;πρὸς γυναῖκα Vett.Val.288.23
.2 of animals, herding together, Arist.HA 575b19; νέμεσθαι κατὰ συνηθείας in herds, ib. 611a7, cf. Ael.NA2.31; so of soldiers, κατὰ συνηθείας in messes, Plb.35.4.14.II habit, custom, h.Merc.485 (pl.), Hp.VM3, Pl.R. 516a, etc.; pl., φαῦλαι ς. bad habits, Epicur.Sent.Vat.46; ; ἐν τοῖς ἤθεσι τοῖς τῆς ἑαυτοῦ συνηθείας in his own accustomed haunts, Id.Lg. 865e; ἡ σ. τοῦ ἔργου habituation to it, X.Cyn.12.4;λήθην ἢ συνήθειαν τῶν ἀδικημάτων D. 19.3
, cf. 60.27;πολλῆς.. σ. ἡ ῥητορική Epicur.Fr.46
; τῇ σ. τοῦ εἰδώλου by being used to it, 1 Ep.Cor.8.7; practice, Plb.1.42.7, cf.Pl. Lg. 656d: with Preps.,διὰ συνήθειαν Id.Sph. 248b
; διὰ τὴν ς. Arist. HA 494b21;ἐκ συνηθείας OGI629.12
,79 (Palmyra, ii A.D.); κατὰ ς. Pl.R.l.c.;παρὰ συνήθειαν Id.Lg. 655e
;ἠναγκάσμεθα ὑπὸ συνηθείας Id.Tht. 157b
; σ. ἔχειν τῇ πολιτείᾳ to be used to it, practised in it, Plb.39.5.2;σ. κτᾶσθαι πρὸς τὰ κοινά Plu.2.791a
.2 the customary usage of language,ἐκ σ. ῥημάτων καὶ ὀνομάτων Pl.Tht. 168b
, cf. Chrysipp.Stoic.3.33; εἰς συνήθειαν ἐποίησε τοῦ λόγου τούτου τὴν πόλιν καταστῆναι brought the city to habitual use of this phrase, Aeschin. 1.165; ἡ σ. τῶν Ἑλλήνων, αἱ κατὰ τὰς διαλέκτους ς., Phld.Rh.1.59 S., Gal.18(2).237, Phld.Po.5.2; ἐν τῇ τεχνικῇ καὶ μὴ εἰκαίᾳ ς. Diocl. Magn.Stoic.3.214: abs., ordinary language, ἐν τῇ ς. Plu.2.22f, cf.ib.c, 1113a; κατὰ τὴν ς. A.D.Synt.323.22, cf. Demetr.Eloc.69, al., D.H. Amm.2.11, Herod.Med. in Rh.Mus.49.549.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συνήθεια
-
16 χρηματιστικός
A of or for traffic and money-making,ὁ χ.
a man of business,Pl.
R. 581d; opp. ἀναλωτικός, ib. 558d; opp. στρατιωτικός, οἰκήσεις ib. 415e; opp.στρατηγικός, διατριβαί Plu.Crass.17
; χ. οἰωνός an omen portending gain, X.An.6.1.23; τὸ χ. the commercial class, opp. τὸ πολεμικόν, etc., Arist.Pol. 1291b21; ἡ -κή (sc. τέχνη ) the art of money-making, Pl. Grg. 477e, Euthd. 307a, al.; on its varieties, v. Arist.Pol. 1256b41.II belonging to or fitted for the dispatch of public business, χ. σκηνή, πυλών, a tent, hall for holding conferences, giving audience, Plb.5.81.5, 15.31.2.IV Astrol., effective, operative,τόποι Vett.Val.29.18
, Antioch.Astr. in Cat.Cod.Astr. 8(3).107; of stars Iamb.Myst.3.30.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > χρηματιστικός
-
17 ἀγωνιστικός
A fit for contest, esp. in the games,δύναμις ἀ. Arist.Rh. 1360b22
; ἀ. σώματος ἀρετή ib. 1361b21; ἡ -κή the art of combat or contest, Pi.Sph.225a sq.; τὸ ἀ. ib.219c, 219e.2 fit for contest in speaking, ἀ. λέξις debating style, Arist.Rh. 1413b9; contentions, , al.;ἀ. διατριβαί Id.Top. 157a23
: [comp] Comp.-ώτεραι, προτάσεις Alex.Aphr. in Top.522.27
.3 masterly, striking,ἀ. προρρήματα Hp.Art.58
; ἀ. τι ἔχους α having in it something glorious, ib.70;πράξεις Men.Rh. p.384S.
b Rhet., striking, impressive, Longin.23.1; -κόν, τό, Id.22.3: [comp] Sup. - ώτατος ἑαυτοῦ, of Plato, Them.Or.34p.448D.4 Medic., ' heroic', i.e. copious,πόσεις Philagr.
ap. Orib.5.19. Adv. - κῶς Herod.ib.5.30.31, Gal.15.499; and so of ' heroic' measures generally,- κῶς θεραπεύειν 18(1).61
.II of persons, contentious, eager for applause, Pl.Men. 75c, Phld.Oec.p.65J.III Adv. - κῶς contentiously, Arist.Top. 164b15; ἀ. ἔχειν to be disposed to fight, Plu. Sull.16: [comp] Comp.,ἐπιστολὰς -ώτερον τοῦ δέοντος ἐπέστελλε Philostr. VS2.33.3
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀγωνιστικός
-
18 ἀνθολκή
ἀνθ-ολκή, ἡ,A pulling in the contrary direction, retraction, Aret.CA 1.4; revulsion in venesection, Antyll. ap. Orib.7.11.1; means of drawing back, D.C.35.5; counterpoise,τοῦ βλάπτοντος ἀ. Plu.2.20c
; resistance, countercheck,ἀνθολκαὶ καὶ διατριβαί Id.Luc.11
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀνθολκή
-
19 ἐπι[πόλ]αιος
ἐπι[πόλ]-αιος, ον,A on the surface, superficial, Hp.Art.69 ([comp] Comp.);ῥίζα Dsc.4.184
, cf.Thphr. HP3.6.4 ([comp] Sup.), al.;λεπτὸν καὶ ἐ. δέρμα Arist.Pr. 890a13
;τραῦμα Luc.Nav.37
.3. metaph., superficial, shallow, commonplace,παιδεία Isoc.15.190
;ἐ. ἡδοναὶ καὶ διατριβαί D.61.56
; ἐ.πιθανότης Dsc.Ther.Praef.
; - ότατος πυρετός slight fever, Diocl.Fr. 107; ἐ. ὕπνος light sleep, Luc.Gall.25;ἔρως Id.DMeretr.8.2
; ἐπιστήμης .. φύσις (compared to a well)οὐκ ἐ. ἀλλὰ πάνυ βαθεῖα Ph.1.621
.b. on the surface, manifest: hence, obvious, ἐ. λέγομεν τὰπαντὶ δῆλα Arist.Rh. 1410b22
, cf. 1412b25; ; ἡ -οτάτη.. ζήτησις the most obvious method of inquiry, Id.Pol. 1276a19; ἐπιπόλαιον τὸ ψεῦδος ib. 1282b30.II. Adv. - ως on the surface,τιτρώσκειν J.BJ3.7.22
.2. slightly, Hp. Aph.2.28; superficially, Arist.Metaph. 987a22: [comp] Comp. - οτέρως ib. 993b13.IV. ἐπιπόλαια χρήματα, = ἔπιπλα, Leg.Gort.5.41, cf. GDI5016.15 ([place name] Gortyn).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπι[πόλ]αιος
-
20 ἐπίστασις
A stopping, stoppage, [ τῆς κοιλίης], οὔρου, Hp.Coac. 480, Prorrh.1.110; ἐ. αἵματος sluggishness of the flow of blood, Id.Insomn.93, cf. Arist.GA 718a21; of the growth of trees, Thphr.CP2.9.1; πρὸς ἐπίστασιν τῶν ἄλλων as a deterrent to others, PAmh.2.134.9 (ii A.D.).2. violence, vehemence, ἐπαινεῖ τὴν Ζήνωνος πραγματείαν μετὰ δή τινος λαμπρᾶς ἐ. Procl. in Prm.p.604 S.II. ([etym.] ἐφίσταμαι) stopping, halt,τοῦ στρατεύματος X.An.2.4.26
, cf. Plb.8.28.13; φροντίδων ἐπιστάσεις haltings of thought, anxious thoughts, S.Ant. 225;ἐπιστάσεις καὶ διατριβαί Plu.2.48b
(following quot. of S.Ant. 232); opp. κίνησις, Arist.de An. 407a33, cf. LI 969b3.b. ἐπίστασιν ἔχει, πῶς.. there is a difficulty, as to how.., Id.Metaph. 1089b25.2. stopping to examine a thing, observation, attention,τοῦτ' ἄξιον ἐπιστάσεως, εἰ.. Id.Ph. 196a36
; μετὰ ἐ. Plb.2.2.2; μετὰπολλῆς ἐ. καὶ φιλοτιμίας D.S.29.32
;ἄξιος ἐπιστάσεως Plb.11.2.4
, Phld. Rh.1.31 S.; ἄγειν τινὰ εἰς ἐ. Plb.9.22.7; ἐξ ἐ. ῥητέον carefully, Id.3.58.3; ἐπίστασίν τινων λαμβάνειν Aristeas 256; medical treatment, care,πρὸς φλεγμονήν Sor.1.76
: generally, care, attention, Phld.Lib. p.50., Mus.p.84K.3. = ἐπιστασία 11, D.S.14.82, Ph.1.143 codd.; κατὰ τὴν ἐ. during his term as ἐπιστάτης, SIG10 (Samos, vi B.C.); ἐ. ἔργων superintendence of works, X.Mem.1.5.2;ἡ ἐ. μοι ἡ καθ' ἡμέραν 2 Ep.Cor.11.28
; oversight of students, D.H.Comp.1.4. beginning,ἐ. ποιεῖσθαι ἀπὸ.. Plb.1.12.6
; ἡ ἐ. τῆς ἱστορίας introduction, Id.2.71.7; ἀρχὴ καὶ ἐ. τῆς κατασκευῆς method of setting about construction, Ph.Bel.50.35.5. scum on urine, Hp.Aph.7.35.6. position in rear, τὴν ἐ. ἐπ' ἀλλήλοις ἔχειν one behind the other, of ships, Plb.1.26.12.7. = μέρος τι τῆς νεώς, Hsch.; cf. ἐπιστατήρ.III. onset, LXX 2 Ma.6.3;ὄχλου Act.Ap.24.12
(nisi leg. ἐπισύστασις).IV. ἐν ἐπιστάσει καὶ ἐν ἀπολογισμῷ, perh. of land of which the rent has been raised, PTeb.61 (a).163 (ii B.C.), al.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπίστασις
- 1
- 2
См. также в других словарях:
διατριβαί — διατριβή wearing away fem nom/voc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Epictete — Épictète Écoles de l’Antiquité École milésienne École pythagoricienne Atomisme École éléatique Sophistique Académie Lycée … Wikipédia en Français
Epictète — Épictète Écoles de l’Antiquité École milésienne École pythagoricienne Atomisme École éléatique Sophistique Académie Lycée … Wikipédia en Français
Épictète — Épictète, en grec ancien Ἐπίκτητος / Epíktêtos, qui signifie « homme acheté, serviteur », (Hiérapolis, Phrygie, 50 • Nicopolis, Épire 125 ou 130) était un philosophe de l’école stoïcienne. Sommaire 1 Biographie … Wikipédia en Français
Zeno of Citium — Infobox Philosopher region = Western Philosophy era = Ancient philosophy color = #B0C4DE image size = 200px image caption = Zeno of Citium name = Zeno of Citium birth = c. 334 BC, Citium, Cyprus death = c. 262 BC, Athens school tradition =… … Wikipedia
Aelius Dionysius — was a Greek rhetorician from Halicarnassus, who lived in the time of the emperor Hadrian.Citation last = Smith first = William author link = William Smith (lexicographer) contribution = Dionysius, Aelius editor last = Smith editor first =… … Wikipedia
Diocles of Cnidus — Diocles (Greek: Διοκλῆς) of Cnidus, a Platonic philosopher, who is mentioned as the author of Διατριβαί (Discussions) from which a fragment is quoted by Eusebius: Diocles of Cnidos asserts in his Diatribae, that through fear of the followers of… … Wikipedia
Epictet — Epiktet (griechisch Ἐπίκτητος, lateinisch Epictetus; * um 50 in Hierapolis in Phrygien; † um 125 in Nikopolis in Epirus) war ein antiker Philosoph. Er zählt zu den einflussreichsten Vertretern der späten Stoa. Als Sklave gelangte Epiktet nach Rom … Deutsch Wikipedia
Epictetus — Epiktet (griechisch Ἐπίκτητος, lateinisch Epictetus; * um 50 in Hierapolis in Phrygien; † um 125 in Nikopolis in Epirus) war ein antiker Philosoph. Er zählt zu den einflussreichsten Vertretern der späten Stoa. Als Sklave gelangte Epiktet nach Rom … Deutsch Wikipedia
Epiktet — (Epik tet, griechisch Ἐπίκτητος Epíktētos, lateinisch Epic tetus; * um 50 in Hierapolis in Phrygien; † um 125 in Nikopolis in Epirus) war ein antiker Philosoph. Er zählt zu den einflussreichsten Vertretern der späten Stoa. Als Sklave… … Deutsch Wikipedia
Ariston de Chios — Pour les articles homonymes, voir Ariston (homonymie). Ariston de Chios était un philosophe stoïcien, né au IVe siècle av. J.‑C., originaire de Chios. Sommaire 1 Biographie … Wikipédia en Français