-
1 ήρωι
-
2 ἥρωι
-
3 ἥρως
Grammatical information: m.Meaning: `lord, hero' (Il.).Dialectal forms: Myc. tiriseroeDerivatives: ἡρώϊος, ἡρῳ̃ος `heroic' (Pi., Pl.) with ἡρώϊον, - ῶον `sanctuary of a hero' (IA); ἡρωϊκός `id.' (Att., Arist.). Several feminine-formations (cf. on βασιλεύς): 1. ἡρωΐς (Pi.); 2. ἡρωΐνη, ἡρῴνη, ἡροΐνα (Ar., inscr.); 3. ἡρώϊσσα, ἡρῳ̃σσα (A. R., inscr.; cf. v. Wilamowitz Glaube 2, 9 n. 1); 4. ἡρώασσα (Creta); 5. ἡρυς (Lilybaeum IIa), prob. innovation (after θῆλυς, γρηΰς?); - ἡρωϊασταί, ἡρωϊσταί (-οϊσταί, - ωσταί) pl. ` adorer of Heros' (inscr. IVa); after the nouns in - αστής, - ιστής, s. Fraenkel Nom. ag. 1, 175ff.; ἡρωϊσμός `adoration of heros' (Mytilene); the verb ἡρωΐζω only Eust. 4, 1, as `write epic poems'. - PN Ἥρυλλα (Chantraine Formation 252).Origin: PG [a word of Pre-Greek origin]Etymology: Not from ἡρωϜ- as was assumed, because of the Myc. form. A Pre-Greek word.Page in Frisk: 1,644-645Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > ἥρως
-
4 ἥρως
1 hero, either because a parent is divine, or because of outstanding achievements in legendary times. No accurate distinction is observed between ἥρως and ἀνήρ, cf. P. 2.29, 31.τίνα θεόν, τίν' ἥρωα, τίνα δ ἄνδρα κελαδήσομεν O. 2.2
ἥρως θεός Herakles N. 3.22 ἥροες ἀντίθεοι (Schr.: ἥρωες codd.: Argonauts) P. 4.58 ἥροας ἀντιθέους (Schr.: ἥρωας codd.: the Greeks at Troy) P. 1.53 μάκαρ μὲν ἀνδρῶν μέτα ἔναιεν, ἥρως δ' ἔπειτα λαοσεβής Battos P. 5.95 ( ἄνδρες) ἐς δὲ τὸν λοιπὸν χρόνον ἥροες ἁγνοὶ πρὸς ἀνθρώπων καλέονται fr. 133. 5. ἥρωι Εἰλατίδᾳ. Aipytos O. 6.33 “ἀμφὶ τεαῖς, ἥρως, χερὸς ἐργασίαις.” Aiakos O. 8.42 Aiakidai:νικαφόροις ἐν ἀέθλοις θρέψαισα καὶ θοαῖς ὑπερτάτους ἥρωας ἐν μάχαις P. 8.27
ἐκ δὲ Κρόνου καὶ Ζηνὸς ἥρωας αἰχματὰς φυτευθέντας καὶ ἀπὸ χρυσεᾶν Νηρηίδων Αἰακίδας ἐγέραιρεν N. 5.7
καὶ γὰρ ἡρώων ἀγαθοὶ πολεμισταὶ λόγον ἐκέρδανεν I. 5.26
Πηλέος ἀίει κλέοσ ἥρωος I. 6.25
“ ἐρατὸν λύοι κεν χαλινὸν ὑφ' ἥρωι παρθενίας” Peleus I. 8.45 neighbours of Aiakos:ἀβοατὶ γὰρ ἡρώων ἄωτοι περιναιεταόντων ἤθελον κείνου γε πείθεσθ' ἀναξίαις ἑκόντες N. 8.9
the Argonauts:ἀμπνοὰν δ' ἥρωες ἔστασαν P. 4.199
Λυδὸς ἥρως Πέλοψ O. 9.9
εὐφράνθη τε ἰδὼν ἥρως θετὸν υἱόν Amphitryon O. 9.62 ἥρως αἶμα πρώτιστος ἐπέμειξε θνατοῖς Ixion P. 2.31 Ἀσκλαπιόν, ἥροα (Schr.: ἥρωα codd.) P. 3.7 ἥρως ἐπ' ἀκταῖσιν θορὼν Euphamos P. 4.36 “ Ἄδραστος ἥρως” P. 8.51 ἐπασκήσω κλυταῖς ἥρωα τιμαῖς Adrastos N. 9.9 βασιλεύς, ἐξ ὠκεανοῦ γένος ἥρως δεύτερος Hypseus P. 9.14 ἡρώων, ὅσοι γαμβροί σφιν ἦλθον sons of Aigyptos P. 9.116 θάνεν μὲν αὐτὸς ἥρως Ἀτρείδας Agamemnon P. 11.31 “ σπέρμα θνατὸν ματρὶ τεᾷ πελάσαις στάξεν ἥρως” Tyndareus N. 10.82 κεῖνοι γὰρ ἡρώων διφρηλάται Λακεδαίμονι καὶ Θήβαις ἐτέκνωθεν κράτιστοι Kastor and Iolaos I. 1.17ἥρωα Τήνερον Pae. 7.13
Τροίαν, ἥρωσι μόχθον. the Greeks at Troy I. 6.28 πέτρῳ ἥροάς τ' ἐπεμβεβαῶτας ἱπποδάμους ἕλεν victims of Alkyoneus N. 4.29 ἥρωες αἰδοίαν ἐμείγνυντ' ἀμφὶ τράπεζαν θαμά (Stephanus: ἥρως ἐμίγνυτο codd. Plutarchi) fr. 187. frag. ]ἥρωι[ Πα. 7B. 9. ἥρωί τε βω[ Πα. 13a. 1. ]ἄωτος ἡρώω[ν fr. 111a. 7. ἡ]ρώων α[ fr. 140a. 75 (49). -
5 ηρωίνας
ἡρωίνᾱς, ἡρωίνηheroine: fem acc plἡρωίνᾱς, ἡρωίνηheroine: fem gen sg (doric aeolic)ἡρωί̱νᾱς, ἡρωίνηheroine: fem acc plἡρωί̱νᾱς, ἡρωίνηheroine: fem gen sg (doric aeolic) -
6 ἡρωίνας
ἡρωίνᾱς, ἡρωίνηheroine: fem acc plἡρωίνᾱς, ἡρωίνηheroine: fem gen sg (doric aeolic)ἡρωί̱νᾱς, ἡρωίνηheroine: fem acc plἡρωί̱νᾱς, ἡρωίνηheroine: fem gen sg (doric aeolic) -
7 ηρωίνη
ἡρωίνηheroine: fem nom /voc sg (attic epic ionic)ἡρωί̱νη, ἡρωίνηheroine: fem nom /voc sg (attic epic ionic)——————ἡρωίνηheroine: fem dat sg (attic epic ionic)ἡρωί̱νῃ, ἡρωίνηheroine: fem dat sg (attic epic ionic) -
8 ἥρως
ἥρως, ὁ (also ἡ in signf. 111), gen. ἥρωος ( ἥρως codd. in Od.6.303, fort. leg. ἥρω?ἥρωςXος), IG22.1641.6 (iv B.C.), etc.; alsoAἥρω D.19.249
, IG2.1191 (iii B.C.), Paus.10.4.10: dat. ἥρωϊ, mostly in formἥρῳ Il.7.453
, Od.8.483, Pl.Com.174.18, Orac. ap. D.43.66: acc. , IG3.810 (ἥρω?ἥρωςXα Epigr.Gr.774
([place name] Priene)); usu. in formἥρω IG2.1058.25
(iv B.C.), Pl.R. 391d, A.R.2.766, etc., alsoἥρων Hdt.1.167
:—Plur., nom. ἥρωες ([pron. full] ω?ἥρωςX Pi.P.4.58), rarely [var] contr. ἥρως, as in Ar.Fr. 304: dat.ἥρωσιν A.Fr.55
, Ar.Av. 1485;ἡρώνεσσι Sophr.154
: acc. ἥρωας ([pron. full] ω?ἥρωςX Pi.P.1.53), rarely ἥρως, as in A.Ag. 516, Luc.Dem.Enc.4:— hero, ἥρωες Δαναοί, Ἀχαιοί, Il.2.110,19.34;στίχας ἀνδρῶν ἡρώων Od.1.101
; ἡρώων ἀγοράς, of the Phaeacians, 7.44;ἥρῳ Δημοδόκῳ 8.483
;οἱ ἡγεμόνες τῶν ἀρχαίων μόνοι ἦσαν ἥρωες, οἱ δὲ λαοὶ ἄνθρωποι Arist.Pr. 932b18
, but cf. Il. cc.3 heroes, as objects of worship,ἥ. ἀντίθεοι Pi.P.1.53
,4.58; ἥ. θεός, of Heracles, Id.N.3.22; but [Ἡρακλέϊ] τῷ μὲν ὡς Ὀλυμπίῳ θύουσι, τῷ δὲ ἑτέρῳ ὡς ἥρωι ἐναγίζουσι Hdt.2.44
; Σίσυφος ἥ. Thgn.711; twice in A., Ag. 516, Fr.55; once in E., Fr. 446(lyr.); ; esp. of local deities, founders of cities, patrons of tribes, etc., Hdt.1.168, Th.4.87, Pl.Lg.l.c., Arist.Pol. 1332b18, etc.; at Athens, ἥ. ἐπώνυμοι heroes after whom the φυλαί were named, Paus.1.5.1,2, cf. Hdt.5.66; of historical persons to whom divine honours were paid, as Brasidas at Amphipolis, Th.5.11, cf. Hdt.5.114,7.117: hence,= Lat. divus, ἥρωα ἀπεδείξατε [τὸν Αὔγουστον] D.C.56.41; also,= Lares, D.H.4.14; ὁ κατ' οἰκίαν ἥ.,= Lar familiaris, ib.2.II later,= μακαρίτης, deceased, Alciphr.3.37, Hld.7.13: pl., PMag.Par.1.1390: freq. in Inscrr.,ἥρως χρηστέ, χαῖρε IG9(2).806
, cf. 14.223, etc.; even of women, ib.9(2).961 ([place name] Larissa), al.; θεοῖς ἥρωσι,= Dis Manibus, ib.14.1795 ([place name] Rome), etc.; (Acraeph.).III ἥ. ποικίλος, = στιγματίας, Hsch., Phot.IV βοῦς ἥ., = ἡγεμών, IG22.1126.32.V v. Ἥρων. -
9 ΛΎω
ΛΎω, λύσω, ep. aor. syncop. λύμην, Il. 21, 80, λύτο, λύντο, λελῠτο (Bekker λελῠντο) ist Od. 18, 238 optat. perf. pass., λελύσεται, Dem. 14, 2, – lösen; – 1) losmachen, losknüpfen, losbinden, Kleidungs- u. Waffenstücke, λῦσε δέ οἱ ϑώρηκα, Il. 16, 804, u. im med., λύσασϑαι ἱμάντα, sich den eigenen Gürtel lösen, 14, 214, aber λύοντο δὲ τεύχεα, sie nahmen ihnen, den Anderen die Waffen ab, um sie als Waffenbeute für sich zu behalten, 17, 318; – ζωστῆρα, den Gürtel abbinden, Il. 4, 215, u. ζώνην παρϑενίην λύειν, den jungfräulichen Gürtel lösen, d. i. der Jungfrau zum erstenmale beiwohnen, Od. 11, 245; ähnlich λύοι χαλινὸν ὑφ' ἥρωϊ παρϑενίας Pind. I. 7, 52; ἔνϑα παρϑένει' – ἔλυσ' ἐγὼ κορεύματα Eur. Alc. 175; ὁ δ' αὐτίκα λύσατο μίτρην Musaeus. – Uebertr. auch ὄφρ' οἶοι Τροίης ἱερὰ κρήδεμνα λύωμεν, Il. 16, 100, wie Od. 13, 388 (s. unten). – Von den Schiffstauen öfter, τοὶ δὲ πρυμνήσι' ἔλυσαν, Od. 2, 418. 15, 552, womit λύον ἱστία, ib. 496, zu vergleichen; u. ähnl. λαῖ. φος, πείρατα, ὅπλα νηός, Od., wie νεῶν πόδα, Eur. Hec. 1020; ἀσκὸν μὲν λῠσαν, sie banden den Schlauch auf, Od. 10, 47, wie Eur. El. 511; – ὑπαί τις ἀρβύλας λύοι τάχος, Aesch. Ag. 919, πέδας, Eum. 615, κλείϑρων λυϑέντων, Spt. 378; λύει τὸν αὑτῆς πέπλον, soph. Tr. 920, στολάς, O. C. 1593, auch ἡνίαν, den Zügel losmachen, nachlassen, El. 733; γράμματα, δέλτον, auflösen, öffnen, Eur. I. A. 38. 307; κλῇϑρα μοχλοῖς, I. T. 99; vgl. διαϑήκας λύειν, D. C. 55, 9, s. unten 4. – Λέλυκα στόμα, Isocr. 12, 96; vgl. Eur. Hipp. 1060, wie γλώσσας ἐς αἰσχροὺς μύϑους, Criti. bei Ath. X, 432 e. – 2) losspannen, abspannen, ἵππους ἐξ ὀχέων, Il. 5, 369, wie ὑπὲξ ὀχέων, 8, 504 u. öfter; auch ἔλυσαν ὑφ' ἅρμασιν ὠκέας ἵππους, 18, 244, wie ὑπὸ ζυγόφιν, 24, 576, u. ohne weitern Zusatz, ἵππους, u. im med., λύεσϑαι ἵππους ὑπ' ὄχεσφι, seine Pferde vom Wagen, eigtl. unter das Joch weg, losspannen, 23, 7. 11; βόε λῦσαι, Hes. O. 610, Ggstz ζεύγνυμι. Ueberh. – 3) losbinden, Od. 12, 53. 163, u. dah. befreien, aus Gefangenschaft auslösen, τὴν δ' ἐγὼ οὐ λύσω, ich werde sie nicht freigeben, Il. 1, 29, ἦλϑε λυσόμενος – ϑύγατρα, um seine Tochter auszulösen, ib. 13; αἶψά κεν ἔντεα καλὰ λύσειαν, 17, 163, ὅπως λύσειεν Ἄρηα, Od. 8, 345, öfter; vgl. noch ἀλλ' ἄγε δὴ λῦσον, νεκροῖο δὲ δέξαι ἄποινα, 24, 137, u. ἔλυσεν ἀποίνων, er gab ihn um Lösegeld los, 11, 106. Aus Noth u. Gefahren befreien, λύειν τινὰ κακότητος, Einen vom Elend erlösen, Od. 5, 397. 13, 321; vgl. Pind. ἔλυσεν ἐξ ἀτιμίας, Ol. 4, 23, wie ἐκ πενϑέων λυϑέντες, I. 7, 6; τίς οὖν ὁ λύσων σ' ἔσται, der Befreier, Aesch. Prom. 773; ὃς πόνων ἐκ τῶνδ' ἐμὲ λύσει, 875, λῠσαί με δεσμῶν τῶνδε, 1008, u. im med., ὅς-περ Ἰὡ πημονᾶς ἐλύσατο, Suppl. 1051; πρῶτος ἀγγέλων ὄκνου σε λύσω, Soph. Tr. 180; τῆς νῠν παρούσης πημονῆς λύσεις βάρος, El. 927; δεσμὰ παιδός, Eur. Herc. Fur. 1123. Auch in Prosa, λύουσιν οἱ ἕνδεκα Σωκράτη, Plat. Phaed. 59 e; ἐκ δεσμῶν, Rep. II, 360 c; αἱ νεωστὶ ἐκ δουλείας λελυμέναι, IX, 574 d; λύσασϑαι ἐκ τῶν πολεμίων, loskaufen, Lys. 19, 59; Xen. An. 7, 8, 6; χρημάτων, Her. 2, 135; λυϑεὶς ἀνὴρ ἀντ' ἀνδρός, Thuc. 5, 3. Aber λύειν τινὰ ἀρχῆς ist = absetzen, D. Sic. 13, 92. – 4) auflösen, aufheben, ἀγορήν, Il. 1, 305, λύτο ἀγών, 24, 1, ϑέμις ἀνδρῶν ἀγορὰς ἠμὲν λύει ἠδὲ καϑίζει, Od. 2, 69. – Daher = einen Streit beilegen, schlichten, νείκεα, Od. 7, 74, vgl. Il. 14, 502. 304; νεῖκος οὐκ ἐν ἀργύρου λαβῇ ἔλυσεν, Aesch. Suppl. 914; νεῖκος πατρί, Eur. Hipp. 1442; ἔριν, Phoen. 81; – so auch ἀπορίαν, eine Schwierigkeit beseitigen, eine schwierige Frage lösen, Plat. Prot. 324 e Rep. VIII, 556 a; oft bei Arist. u. Rhett., bei denen es auch geradezu die Bdtg »widerlegen« annimmt, vgl. Arist. rhet. 2, 25. Pol. πόλεμον, πολιορκίαν λύειν, beilegen, aufheben, 25, 5, 1. 2, 9, 9, συνουσίαν, 5, 15, 3. – Auch = Schmerzen, Sorgen stillen, beschwichtigen, mildern, ὕπνος λύων μελεδήματα ϑυμοῠ, Il. 23, 62 Od. 20, 56 u. öfter bei sp. D. – Auch stärker, geradezu vernichten, zerstören, πολίων κάρηνα, Il. 2, 118, wohin auch der oben angeführte bildliche Ausdruck Τροίης κρήδεμνα λύωμεν gehört; Τρώων ἔλυσε δόμους, Pind. P. 11, 34; γέφυραν, die Brücke abbrechen, Xen. An. 2, 4, 17; νόμους, Gesetze aufheben, abschaffen, Her. 3, 82; ὅρκον, den Eid brechen, Xen. An. 3, 2, 10; Pol. 6, 58 u. A.; so auch πίστιν, σπονδάς u. ähnliche; τὴν ψῆφον λύει καὶ ποιεῖ τοῦ μηδενὸς ἀξίαν, Dem. 24, 2, den Beschluß umstoßen, wie διαϑήκην, Isae. 1, 3. 6, 33. – Woran sich die bei Hom. so häufige Vrbdg γυῖα, γούνατα, ἅψεα λύειν τινός od. τινί reiht, die Glieder lösen, erschlaffen machen, theils als Ausdruck für »tödten«, »erschlagen«, bes. in der Il. häufig, auch λῠσε βοὸς μένος, Od. 3, 450, theils die Ermattung, Ermüdung, die Folge des Schlafes, Schreckens, Staunens bezeichnend, καμάτῳ ϑυμαλγέϊ γούνατ' ἔλυσαν ἄλφιτα τευχούσῃ, Od. 20, 118, σὴ δὲ βίη λέλυται, von Altersschwachen, Il. 8, 103, auch von morschen Stricken, σπάρτα λέλυνται, 2, 135; so auch bei den Tragg., λέλυται γὰρ ἐμῶν γυίων ῥώμη Aesch. Pers. 877, λέλυμαι μελέων σύνδεσμα Eur. Hipp. 199. – 5) τέλη, μισϑοὺς λύειν, Abgaben, Sold bezahlen, u. so von Dingen, zu deren Abtragung man verpflichtet ist, sich von einer Schuld, Verpflichtung losmachen, auch übertr., λύσων ὅσ' ἐξήμαρτον ἐν τῷ πρὶν χρόνῳ, Soph. Phil. 1208; τὰς πρότερον ἁμαρτίας, abbüßen od. wieder gut machen, Ar. Ran. 690; φόνῳ φόνον λύσει; Eur. Or. 510. – Dah. auch = λυσιτελεῖν, eigtl. λύειν τέλη, die Kosten ersetzen, nützen, Soph. O. R. 317; τινί, öfter bei Eur., vgl. Med. 566. 1112. 1362 Alc. 631. – [Υ, im praes. u. impf. kurz, ist Il. 23, 513 Od. 7, 74 lang gebraucht in der Bershebung, in der es auch bei attischen Dichtern lang wird. Bei sp. D., wie Ap. Rh. 3, 822, zuweilen auch in der Verssenkung lang. was sich auch schon in ἀλλϋεσκεν Od. 2, 105. 109 findet; im fut. u. aor. act. u. med. ist υ stets lang, im perf. u. plus qpf. aber act. u. pass., wie im aor. pass. kurz, nur. Il. 24. 1 ist λύτο im Anfange des Verses mit langem υ gebraucht, also mit Vekker λῠτο zu schreiben; λύμην mit kurzem υ steht Il. 21, 80, wie λύτο 21, 114.]
-
10 ἐν-τέμνω
ἐν-τέμνω (s. τέμνω, 1) einschneiden, hineinschneiden, γράμματα ἐν λίϑοις Her. 8, 22; Sp.; τὴν μήρινϑον, zerschneiden, Luc. – 2) ein Opferthier schlachten; absol., ἥρωϊ ἐντ. Thuc. 5, 11; Luc. Scyth. 1; σφάγιά τινι, Plut. Sol. 9; med., τόμιον ἐντεμοίμεϑα Ar. Lys. 192. – 31 von dem Arzte hergenommen, ἄκος ὕπνου, ein Heilmittel gegen den Schlaf bereiten, Aezeh. Ag. 17.
-
11 εναγιζω
(тж. ἐ. τι Plut.) совершать жертвоприношение (теням усопших)(τῷ μὲν ἀθανάτῳ θύειν, τῷ δ΄ ἥρωϊ ἐ. Her.; φθαρτοῖς καὴ ἥρωσιν ἐ., ἀλλὰ μέ θύειν ὡς θεοῖς Plut.; τινί Arst., Isae.)
-
12 εντεμνω
ион. ἐντάμνω (fut. ἐντεμῶ; pf. pass. ἐντέτμημαι)1) в(ы)резывать, высекать2) перерезывать, разрезать(τὸ λίνον Luc.)
3) закалывать в жертву(σφάγιά τινι Plut.; med. ἵππον Arph.)
4) приносить жертву(ἥρωϊ Thuc.)
5) нарезать, измельчать, т.е. приготовлять(ἄκος ὕπνου Aesch.)
-
13 ηρω
-
14 ηρως
gen. ἥρωος (gen. иногда с ω коротким, редко ἥρω) ὅ (dat. ἥρωι - поэт. ἥρῳ, acc. ἥρω - эп. ἥρωα, ион. ἥρων, acc. pl. ἥρως и ἥρωας)1) вождь, военачальник, предводитель(ἥρωες Ἀχαιοί Hom.)
2) воин, боец(στίχες ἀνδρῶν ἡρώων Hom.)
3) славный муж(Μούλιος ἥ., κῆρυξ Δουλιχιεύς Hom.)
ἥ. Δημόδοκος Hom. — знаменитый (песнопевец) Демодок4) герой, богатырь, человек сказочной силы и доблести(ἀντίθεοι ἥρωες Pind.; δαίμονες τε καὴ ἄνθρωποι Plat.; θεοὴ καὴ ἥρωες Thuc., Arst.; ἐκ ἡρώων εἰς δαίμονας ἀναφέρεσθαι Plut.)
-
15 героика
героикаж ἡ ήρωϊκότητα, τό ἡρωι-κό[ν] πνεΰμα. -
16 ηρωινών
-
17 ἡρωινῶν
-
18 ηρωίναι
ἡρωίνηheroine: fem nom /voc plἡρωίνᾱͅ, ἡρωίνηheroine: fem dat sg (doric aeolic)ἡρωί̱νᾱͅ, ἡρωίνηheroine: fem dat sg (doric aeolic) -
19 ἡρωίναι
ἡρωίνηheroine: fem nom /voc plἡρωίνᾱͅ, ἡρωίνηheroine: fem dat sg (doric aeolic)ἡρωί̱νᾱͅ, ἡρωίνηheroine: fem dat sg (doric aeolic) -
20 ηρωίναις
См. также в других словарях:
ἥρωι — ἥρω̆ι , ἥρως hero masc dat sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἡρωίνας — ἡρωίνᾱς , ἡρωίνη heroine fem acc pl ἡρωίνᾱς , ἡρωίνη heroine fem gen sg (doric aeolic) ἡρωί̱νᾱς , ἡρωίνη heroine fem acc pl ἡρωί̱νᾱς , ἡρωίνη heroine fem gen sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
Filócoro — Saltar a navegación, búsqueda Filócoro (Philochorus, Philókhoros Φιλόχορος) de Atenas (circa 340–267/261 a. C.)[1] escritor ateniense, contemporáneo de Eratóstenes, autor de obras sobre leyendas antiguas e historias de la Antigua Grecia … Wikipedia Español
μυίαγρος — μυίαγρος, ὁ (Α) 1. αυτός που πιάνει μύγες 2. ως κύριο όν. Μυίαγρος ήρωας τής Αρκαδίας στον οποίο θυσίαζαν για την εξόντωση τών μυγών («ἐν ταύτῃ τῄ πανηγύρει Μυιάγρῳ προθύουσιν, ἐπευχόμενοί τε κατὰ τῶν ἱερείων τῷ ἥρωϊ καὶ ἐπικαλούμενοι τὸν… … Dictionary of Greek
ορσύνω — και πορσυνῶ, έω, και πορσαίνω, Α [πόρσω] 1. ετοιμάζω, προετοιμάζω, παρασκευάζω (α. «δαῑτα πορσύνοντες», Σοφ. β. καὶ παισὶ πόρσυν οἷα χρὴ καθ ἡμέραν», Ευρ.) γ) «οὓς μὲν ἂν ὁρῶσιν πορσύνοντας τὰ ἐπιτήδεια», Ξεν.) 2. προσφέρω, αφιερώνω («τρίτον… … Dictionary of Greek
περί — ΝΜΑ, με αναστροφή πέρι, θεσσαλ., δελφ. και αιολ τ. περ, ελεατ. τ. παρ Α πρόθεση η οποία συντάσσεται: 1. με γεν. α) (για δήλωση τού αντικειμένου, τού θέματος για το οποίο γίνεται λόγος ή για το οποίο ενδιαφέρεται κάποιος), για, σχετικά με..., όσον … Dictionary of Greek
ἡρωινῶν — ἡρωίνη heroine fem gen pl ἡρωῑνῶν , ἡρωίνη heroine fem gen pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἡρωίναι — ἡρωίνη heroine fem nom/voc pl ἡρωίνᾱͅ , ἡρωίνη heroine fem dat sg (doric aeolic) ἡρωί̱νᾱͅ , ἡρωίνη heroine fem dat sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἡρωίναις — ἡρωίνη heroine fem dat pl ἡρωί̱ναις , ἡρωίνη heroine fem dat pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἡρωίνη — heroine fem nom/voc sg (attic epic ionic) ἡρωί̱νη , ἡρωίνη heroine fem nom/voc sg (attic epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἡρωίνην — ἡρωίνη heroine fem acc sg (attic epic ionic) ἡρωί̱νην , ἡρωίνη heroine fem acc sg (attic epic ionic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)