-
21 κτῆσις
A acquisition (opp. ἀπόλαυσις, Arist.Rh. 1410a6),κ. τινὸς ποιεῖσθαι Th.1.8
, 13;ἡ φιλοσοφία κ. ἐπιστήμης Pl. Euthd. 288d
;ῥᾳδίαν ἔχει < τὴν> κτῆσιν Alcid.Soph.5
; κατ' ἔργου κτῆσιν according to success in the work, S.Tr. 230.II (from [tense] pf.) possession, λέχους, πλούτου, etc., ib. 162, El. 960, etc.;κ. ἔχειν τῶν μετάλλων ἐργασίας Th.4.105
;ἡ τῶν χρημάτων κ. Pl.R. 331b
; διὰ τὴν τῶν υἱέων κ. on account of your having sons, Id.Ap. 20b; ;φέροντας.. ἀγαθοῦ κτῆσιν οὐδενός D.18.308
; κ. ἐκ δεσπότου καὶ δούλου [συνέστηκεν] Arist.Pol. 1277a8; holding, opp. χρῆσις ('using'), Id.EN 1098b32; ownership, opp. χρῆσις ('usufruct'), POxy. 237 viii 35, al.;τὰς κτήσεις βεβαίας εἶμεν IG42(1).76.25
(Epid., ii B.C.).2 as collective, = κτήματα, possessions, property,διὰ κτῆσιν δατέοντο Il.5.158
;κ. ὄπασσεν Od.14.62
;πατρῴα κ. S.El. 1290
;μετρίης κτήσιος ἐπιμέλεσθαι Democr.285
;ἡ ἰδία κ. POxy. 237 viii 32
(i A.D.): in pl., Hdt.4.114, etc.;ἀρετῆς βέβαιαι.. αἱ κ. μόναι S.Fr. 194
; esp. lands, farms, D.H.8.19, D.S.14.29, etc.: also in sg., farm, estate, PFlor. 155.6 (iii A.D.). -
22 παρακαταθήκη
παρακατα-θήκη, ἡ,A deposit of money or property entrusted to one's care, Hdt.5.92.ή; αἱ τῶν χρημάτων π. Isoc.1.22
; π. Ἀθηναίας, i.e. deposited in her temple, IG22.1407.42; π. ἔχειν ib.12.116.16, Th.2.72, cf. Anaxandr.55.1;π. χρυσίου ἢ ἀργυρίου δεξάμενος Pl.R. 442e
;π. καταθέσθαι παρά τινι Lys.32.16
, cf. 5; ἀποδιδόναι to restore it, Arist. EN 1135b7; ἀποστερῆσαι to withhold it, Id.Rh. 1383b21; ἐν π. δοθῆναι, ἔχειν, Plb.5.74.5, Mitteis Chr. 372 vi 19 (ii A. D.); αἱ π. τῆς τραπέζης banking deposits, D.36.6: metaph., ταῦτ' (sc. τοὺς νόμους)ἔχεθ'.. παρὰ τῶν ἄλλων ὡσπερεὶ π. Id.21.177
;οἱ τὴν τῶν νόμων π. ἔχοντες Aeschin.1.187
.2 of persons entrusted to guardians, ward,Ἀπόλλωνα παρὰ Ἴσιος π. δεξαμένη Hdt.2.156
; of children, D.28.15; of persons under the protection of the state, sacred trust, Din.1.9. (Cf. παρκαθήκα.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παρακαταθήκη
-
23 παραλύω
I c. acc. rei, loose and take off, detach,τὰ πηδάλια τῶν νεῶν Hdt.3.136
(so in [voice] Med., παραλυόμενοι τὰ πηδάλια taking off the rudders, X.An.5.1.11 :—[voice] Pass., παραλελυμέναι τοὺς ταρσούς with their oars taken off, Plb.8.4.2) ; ;τὸν θώρακα Plu.Ant.76
:—[voice] Med., π. τὴν ῥαφὴν [ τοῦ χιτῶνος] Id.Cleom.37 ;τοὺς στεφάνους Id.2.646a
:—[voice] Pass., Hdt.3.105.2 undo, put an end to, (lyr.); τὴν τοῦ παιδίου ἀμφισβήτησιν relinquish it, Is.4.10 :—[voice] Med., get rid of,τὸν κίνδυνον D.H.6.28
.II c. acc. pers. et gen. rei, part from, (lyr., dub.l.) ; μία γάρ σφεων παρελύθη ὑπὸ Ἰώνων one city ([place name] Smyrna) was detached from them, Hdt.1.149 ; π. τινὰ τῆς στρατιῆς release from military service, Id.7.38 (and in [voice] Pass., to be exempt from it, 5.75), cf. Plb.6.33.10 ; (Pergam., iii B.C.) ; π. τινὰ δυσφρονᾶν set free from cares, Pi.O.2.52 ; π. τινὰ τῆς στρατηγίης dismiss from the command, Hdt.6.94, cf. Th.7.16, 8.54 ;τῆς δυνάμεως τινά Arist.Pol. 1315a12
(so in [voice] Pass.,π. τῆς φυλακῆς Plu. Cleom.37
;τῆς ἀρχῆς Eun.VSp.481
B.) ; also τὴν ἀρχήν τινι π. ib. p.479 B.; τοὺς Ἀθηναίους π. τῆς ἐς αὐτὸν ὀργῆς set them free, release them from.., Th. 2.65 ;φαρμάκῳ π. ἑαυτὸν τοῦ ζῆν Str.8.6.14
;παραλελύσθαι τοῦ φόβου Plb.30.4.7
: c. acc. only, set free,δυστάνου ψυχάν E.Alc. 117
(lyr.):—[voice] Med., obtain leave of absence from,τοὺς παιδονόμους SIG577.56
(Milet., iii/ii B.C.).IV disable, enfeeble, Pl.Ax. 367b ;π. τροφῆς ἀποχῇ τὸ σῶμα Plu.Demetr.38
:—mostly in [voice] Pass., to be paralysed,δεξιὴ χεὶρ παρελύθη Hp.Epid.1.26
.ιγ ; τὰ παραλελυμένα τοῦ σώματος μόρια Arist.EN 1102b18
: generally, to be exhausted, flag,ἡ δύναμις.. τῆς πόλεως παρελύθη Lys.13.46
;τῇ σωματικῇ δυνάμει παραλυόμενος ὑπὸ τῶν τραυμάτων Plb.16.5.7
; ;τὴν δύναμιν παρελέλυντο Id.1.58.9
; τὰς χεῖρας Telesp.38 H.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παραλύω
-
24 προσποιέω
A make over to, add or attach to,π. τισὶ τὴν Κέρκυραν Th. 1.55
, cf. 2.2, 3.70, etc.;Λέσβον π. τῇ πόλει X.HG4.8.28
, etc.;χάριν D.60.14
, cf. Plot.6.1.21.2 μνημείῳ κακὸν π. do damage to, MAMA4.27.3 = προσποιέομαι 11.3,ὡς εἴη X.Eph.1.5
.II mostly in [voice] Med., with [tense] aor. [voice] Pass. in Plb. (v. infr. 5), D.S.15.46, 19.6:— procure for oneself,ξύλινον πόδα Hdt.9.37
; include in one's purview, Plot.6.1.19, 6.3.8, 6.3.19: most freq. of persons, attach to oneself, win or gain over,ἑταιρηΐην Hdt.5.71
, cf. 6.66, Th.4.77, etc.; ; [ θεούς] X.Vect.6.3: c.dupl.acc., φίλους π. τινάς as friends, Hdt.1.6;εὔνουν π. τινά E.Hel. 1387
;ὑπηκόους τὰς πόλεις Th.1.8
;π. χωρίον ἐς τὴν ξυμμαχίαν Id.2.30
.2 take to oneself what does not belong to one, pretend to, lay claim to, c. acc.,τὴν τῶν γεφυρῶν οὐ διάλυσιν Id.1.137
;φήμην Aeschin.2.166
;μείζω τῶν ὑπαρχόντων Arist.EN 1127b9
: c. gen. partit., π. τῶν χρημάτων claim some of.., Ar. Ec. 871, cf. Is.4.3,7.3 generally, pretend, affect,ὀργήν Hdt.2.121
.δ; τὸ δεῖσθαι Isoc.1.24
; π. ἔχθραν use it as a pretence, allege, Th.8.108;π. Ἀριστοτέλην Luc.Pisc.50
: c.acc.part.,προσποιούμενος τὸν ἡδόμενον Ph.2.531
.4 c. inf., pretend to do or to be, Hdt.3.2, Antipho 2.4.2, Lys.1.13; ὅσοι πολιτικοὶ π. εἶναι profess to be, Pl.Grg. 519c, cf. Alc.1.108e, etc.;π. μὲν εἰδέναι, εἰδότες δὲ οὐδέν Id.Ap.23d
, cf. 26e; ὅρα μὴ τούτων μὲν ἐχθρὸς ᾖς, ἐμοὶ δὲ προσποιῇ (sc. εἶναι) D.18.125; μὴ ἀποκτείνας π. (sc. ἀποκτεῖναι) Lys.13.75: [tense] aor.[voice] Pass.,- ποιηθεὶς στρατεύειν D.S.19.6
: c. inf. [tense] fut., make as if one would, X.An.4.3.20, etc.5 with a neg., pretend the contrary, δεῖ δέ, εἰ καὶ ἠδίκησαν, μὴ προσποιεῖσθαι one must make as if it were not so, Th.3.47, cf. Thphr. Char.1.5;τούτων οὐ προσποιουμένων D.47.10
;οὐδὲν πέπονθας δεινόν, ἂν μὴ προσποιῇ Men.Epit.Fr.8
, cf. Philem.23: [tense] aor. [voice] Pass.,σαφῶς εἰδὼς.., οὐ προσποιηθεὶς δέ Plb.5.25.7
, cf. 31.14.1.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προσποιέω
-
25 ὡς
ὡς, auf welche Art, Weise, wie, so wie; (1) sich auf ein demonstratives adv. beziehend; ἑλὼν κρέα, ὥς οἱ χεῖρες ἐχάνδανον, er nahm Fleisch, so wie die Hände faßten; ὦκα δὲ μητρὶ ἔννεπον, ὡς εἶδόν τε καὶ ἔκλυον, ich sagte es der Mutter, wie ich es hörte, = was ich sah und hörte; gew. bleibt das Demonstrativum weg: ὡς κύων νεβρὸν ἐκμαστεύομεν, wie ein Hund das Hirschkalb; (a) Zwischensätze zu merken: ὡς ἐμοὶ δοκεῖ, wie mir scheint; ὡς ἔοικε, wie es scheint; ὡς ἐγῷμαι, wie ich meine, eigtl. das ist in so weit richtig, wie es mir scheint; ὡς γοῠν ὁ λόγος σημαίνει, wie wenigstens die Rede lehrt. Der optat. potent. ermäßigt den Ausdruck noch mehr: ὡς ἡμεῖς φαῖμεν ἄν, wie wir sagen möchten; abgekürzte Redensarten: ὡς ἐμοί, ὥς γ' ἐμοί, nach meinem Urteile; ὥς γ' ἐμοὶ κριτῇ u. ὥς γ' ἐμοὶ χρῆσϑαι κριτῇ, nach Maßgabe meiner Kräfte; ὡς ἐμῇ δόξῃ, so nach meiner Meinung; (b) ὡς ἔχει, wie es sich verhält; ὡς ἔχει ποδῶν ἕκαστος ἡμῶν, = so schnell ein jeder kann; (c) mit ἄν u. dem conj. erhält der Satz den Ausdruck großer Allgemeinheit, wie einer auch; (2) an diesen einfachsten Relativgebrauch reiht sich: (a) der des Ausrufs: wie, wie sehr; ὡς ἄνοον κραδίην ἔχες, ein wie unverständiges Herz hattest du; ὡς ἀγαϑὸν καὶ παῖδα λιπέσϑαι, wie gut ists; ὡς ἀγαϑαὶ φρένες ἦσαν Πηνελοπείῃ, ὡς εὖ μέμνητ' Ὀδυσῆος, wie gut war ihr Sinn, wie treu gedachte sie des Odysseus; ὡς ἐν μιᾷ πληγῇ κατέφϑαρται πολὺς ὄλβος, wie ist auf einen Schlag vernichtet; φεῦ, ὡς εὖ λέγεις, ei, wie gut sprichst du; ὡς ἀστεῖος ὁ ἄνϑρωπος, wie fein ist der Mensch; ϑαυμαστῶς ὡς ἐπείσϑην ὑπ' αὐτοῦ, es ist zu verwundern, wie ich überredet wurde, wundervoll, wie überaus wunderbar wurde ich überredet; über alle Maßen wie!; ὥς μοι δέχεται κακὸν ἐκ κακοῠ αἰεί, wie doch folgt bei mir Unglück aus Unglück; ὡς οὔ τίς με ϑεῶν ἐλεεινὸν ὑπέστη ἐκ ποταμοῖο σαῶσαι, wie erbarmte sich doch kein Gott meiner, mich zu retten!; ὡς οὐκ ἔστι χάρις μετόπισϑ' εὐεργέων, wie doch ist hinterdrein kein Dank für die Wohltaten; ὥς σ' ἀτιμάζει πατήρ, wobei man sich immer einen Gedanken, wie 'es ist erstaunlich, entsetzlich' ergänzen kann; (b) bei Wünschen od. Beteuerungen, wo sich οὕτως ὡς entsprechen; als Wunschpartikel: so, daß doch; ὡς ἔρις ἀπόλοιτο, daß doch der Zwist untergehen möge; ὡς ἀπόλοιτο καὶ ἄλλος, daß doch ein andrer unterginge; mit der Verneinung, ὡς μὴ ϑάνοι, daß er nicht sterben möchte; (3) bei adverb.; (a) beim posit. hat es verstärkende Kraft; ὡς ἀληϑῶς, wie wahr! od. so wahr, wie etwas sein kann, ganz wahr, wie auch wir sagen: das ist so wahr; ὡς ἄτοπον, gar seltsam; (b) dagegen ist ὡς bei superl., um den höchsten, möglichsten Grad auszudrücken; ὡς ἐδύνατο κάλλιστα, so schön er nur konnte, so wie es am besten ist; ὡς ἄριστα, ὡς τάχιστα, ὡς μάλιστα, so gut, schnell, sehr wie möglich, am schnellsten; ὡς πολύ, ὡς ἐπὶ τὸ πολύ, eigtl. wie es am meisten ist, gewöhnlich, meistenteils; (4) in indirecter Frage, wie auch wir unser wie für daß brauchen; Θουκυδίδης ξυνέγραψε τὸν πόλεμον, ὡς ἐπολέμησαν, wie sie Krieg führten; εἰςορᾶς μ' ὡς ἔκδικα πάσχω, du siehst mich, wie ich leide, = du siehst wie oder daß ich Ungerechtes leide; (5) zum Ausdrucke der Absicht: damit, auf daß; (a) ταῦτ' ἐγὼ ἀπολογοῦμαι, ὡς εἰκότως οὐ χαλεπῶς φέρω, um zu beweisen, daß ich; μή μ' ἐρέϑιζε, σαώτερος ὥς κε νέηαι, eigtl. damit du in dem Falle dann, wenn du mich nicht reizest, gesund heimkehrest; (b) Ἀϑήνη σιωπᾶν λαὸν ἀνώγει, ὡς μῦϑον ἀκούσειαν, damit, dies war ihre Absicht, alle hören möchten; (c) mit dem indic. der Nichtwirklichkeit, zum Ausdrucke, daß etwas habe geschehen sollen, was nicht geschehen ist od. nicht geschehen kann: so daß, wenn er auch wollte, er nicht konnte; (d) nach den Aufforderungen getrost od. ohne Furcht zu sein; μηκέτ' ἐκφοβοῦ, μητρῷον ὥς σε λῆμ' ἀτιμάσει ποτέ, fürchte nicht, daß dich der mütterliche Übermut je entehren wird; μὴ δείσητε, ὡς οὐχ καϑευδήσετε, eigtl., fürchtet euch nicht, als ob ihr nicht schlafen werdet; (e) in einigen Wendungen cum inf., wie unser um zu; ὡς εἰπεῖν, daß ich so sage, so zu sagen; ὡς συνελόντι εἰπεῖν, um es kurz zu sagen; ὡς εἰκάσαι, um eine Vermutung auszusprechen, vermutungsweise; (6) die Art u. Weise durch den Erfolg näher bestimmend: so daß; εὖρος ὡς δύο τριήρεις πλέειν ὁμοῦ, so breit, daß zwei Galeeren zugleich darauf fahren können; ἐνετύγχανον τάφροις πλήρεσιν ὕδατος, ὡς μὴ δύνασϑαι διαβαίνειν, so daß sie nicht durchgehen konnten; nach einem comparat., lat. quam ut; ὡς ἐμὲ εὖ μεμνῆσϑαι, so viel, in so fern ich mich recht erinnere; ὡς μὲν ἐμὲ συμβαλλόμενον εὑρίσκειν, so viel ich erraten kann; ὥς γε ἐντεῦϑεν ἰδεῖν, von hier aus wenigstens betrachtet; μεγάλα ἐκτήσατο χρήματα ὡς ἂν εἶναι Ῥοδῶπιν, ἀτὰρ οὐχ ὥς γε ἐς πυραμίδα τοσαύ-την ἐξικέσϑαι, für die Rhodopis, da sie nichts Besseres als eine Rhodopis war, insofern dies das Vermögen einer Privatperson war; (7) wie im Deutschen wie, als, ist ὡς auch Zeitpartikel; (a) mit dem Indic., bei einfacher Angabe einer Zeitbestimmung; (b) c. opt., in Beziehung auf die Vergangenheit, eine oftmalige, wiederholte Handlung ausdrückend: so oft als; ὡς δὲ εἰς τὴν Μιλησίην ἀπίκοιτο, οἰκήματα οὔτε κατέβαλλεν, οὔτε ἐνεπίμπρη, so oft er in das Milesische Gebiet kam, zerstörte er wieder; (c) cum ἄν u. conj., die wiederholte Handlung in Beziehung auf die Gegenwart oder ohne alle Rücksicht auf eine bestimmte Zeit auszudrücken; (d) cum inf. in der indirecten Rede; (8) auch Causalpartikel: da, weil, da doch; πρὸς ταῦτα βούλευ', ὡς ὅδ' οὐ πεπλασμένος ὁ κόμπος, da dieser Lärm nicht erdichtet ist, od. denn der Lärm ist wahr; (9) zur Anfügung der Apposition; προςεκύνεον τὸν Δαρεῖον ὡς βασιλῆα, sie verehrten ihn als König (sie verehrten ihn, den sie für ihren König erkannten); bei Participien: (a) bei denen, die sich auf das subj. od. ein Nomen in einem anderen Casus beziehen; ἐξ ὀμμάτων δ' ἤστραπτε γοργωπὸν σέλας, ὡς τὴν Διὸς τυραννίδ' ἐκπέρσων βίᾳ, als wollte er, wie einer, der da zerstören wollte; ἐλάμβανε τὸ τόξον ὡς κατατοξεύσων αὐτόν, als wollte er ihn erschießen, od. um ihn zu erschießen; ἀπῄεσαν ὡς περὶ τῶν χρημάτων μαχούμενοι, indem sie sich stellten, als wollten sie kämpfen; ἔλεγον Κοιρατάδῃ μὴ ϑύειν, ὡς οὐχ ἡγησόμενον τῇ στρατιᾷ, εἰ μὴ δώσει τὰ ἐπιτήδεια, als einer, der nicht das Heer führen solle, od. denn er werde das Heer nicht führen, wenn er nicht; ἔτι πρὸς αὐτὸν ἔβλεπον ὡς ἐροῦντά τι, in der Erwartung, er werde etwas sagen; ὡς οὐχὶ συνδράσουσα νουϑετεῖς τάδε, mit dem Vorsatze, mir nicht beizustehen; ἀγανακτοῦσιν ὡς μεγάλων τινῶν ἀπεστερημένοι, als wären sie beraubt, da sie nach ihrer Meinung beraubt sind; αὐτοὶ ἐνταῠϑα ἔμενον ὡς κατέχοντες τὸ ἄκρον, in der Meinung, sie hätten die Spitze besetzt; διεμάχετο ὡς κάμνων, indem er sich stellte, als ob er müde würde; τὸν ἐκβαίνοντα κολάζουσιν ὡς παρανομοῦντα, als einen, der da übertrete; ἵνα μὴ ἀγανακτῇ ὑπὲρ ἐμοῦ ὡς δεινὰ ἄττα πάσχοντος, in der Meinung, als ob ich etwas Schreckliches litte; στειπτή γε φυλλὰς ὡς ἐναυλίζοντί τῳ, wie von einem, der darin wohnt; (b) bei gen. absolutis: in der Meinung, Ansicht; ὡς οὕτως ἐχόντων στρατιὴν ἐκπέμπετε, = ἡγούμενοι, ὅτι οὕτως ἔχει, seid überzeugt, daß die Sache sich so verhält und schicket; ἐρώτα, ὅ, τι βούλει, ὡς τἀληϑῆ ἐροῠντος, frage was du willst, in der Überzeugung, daß ich dir die Wahrheit sagen werde; ὡς ἐμοῠ οὖν ἰόντος, ὅπη ἂν καὶ ὑμεῖς, οὕτω τὴν γνώμην ἔχετε, eigtl. in der Überzeugung also, daß ich gehen werde, wohin ihr immer gehen möget, so bildet euch eure Ansicht von mir, = glaubt also, daß ich gehen werde; (c) andere Casus; οὐχ ὕβρει λέγω τάδ', ἀλλ' ἐκεῖνον ὡς παρόντα νῷν, weil ich weiß, daß er hier ist; bei den Verbis des Sagens: λέγουσιν ἡμᾶς ὡς ὀλωλότας, sie sprechen von uns. wie von, sie sagen, daß wir; ὡς μὲν στρατηγήσοντα ἐμὲ ταύτην τὴν στρατηγίαν μηδεὶς ὑμῶν λεγέτω, keiner spreche von mir als einem, spreche so, als ob ich, od. daß ich; (10) nähere Bestimmungen durch eine Präposition; καὶ γὰρ ἦσαν ὡπλισμένοι ὡς ἐν ὄρεσιν ἱκανῶς πρὸς τὸ ἐπιδραμεῖν, für eine Gebirgsgegend hinlänglich bewaffnet; ὡς ἐκ τῶν δυνατῶν, ὡς ἐκ τῶν ὑπαρχόντων, nach Möglichkeit, wie es sich nach den Zeitumständen tun ließ; ἀϑροίζει ὡς ἐπὶ τούτους, unter dem Vorwande eines Zuges gegen diese; ὡς ἐκ κακῶν ἐχάρη, meinend, er sei aus der Not entronnen; ὡς ἐν εἰδόσιν ἱκανῶς εἴρηται, wie sichs für Kundige gehört; τοὺς πολεμίους ἐπίσταμαι ἰδιώτας ὄντας ὡς πρὸς ἡμᾶς ἀγωνίζεσϑαι, im Vergleich mit uns, wenn ich den Maßstab nach uns nehme; (11) (a) ὡς statt ἤ; (b) bei Zahlwörtern eine ungefähre Angabe: ungefähr, etwa, gegen; ἀπέϑανον ὡς πεντακόσιοι, ungefähr 500 blieben; (c) ὡς ἕκαστοι, sc. τυγχάνουσιν, jeder einzeln; ὡς ἑκάτεροι, jeder von beiden für sich allein; (d) wie ὡς οἷον = pleonastisch; (12) als Präposition c. accus., die Richtung 'zu' ausdrückend -
26 ποριστής
ποριστής, ὁ, der Herbeischaffende, Verschaffende, ποριστὰς ὄντας καὶ ἐςηγητὰς τῶν κακῶν τῷ δήμῳ, Thuc. 4, 48. Bes. in Athen, der die Einkünfte des Staats zu vermehren sucht, eine Finanzbehörde (B. A. 294), Ar. Ran. 1501, Schol. erklärt πορολόγοι; so auch wohl Antiph. 5, 49 zu nehmen; vgl. Dem. 4, 33, τῶν χρημάτων αὐτοὶ ταμίαι καὶ πορισταὶ γιγνόμενοι. – Nach Arist. rhet. 3, 2, 10 οἱ μὲν λῃσταὶ αὑτοὺς ποριστὰς καλοῠσι νῦν, Industrieritter.
-
27 κατα-χέω
κατα-χέω (s. χὲω), aor. κατέχεα, ep. κατέχευα, darauf herab-, darüber ausgießen; ἔλαιόν τινι χαιτῶν καταχεῦαι Il. 23, 282; übertr., χάριν τινί, Anmuth über Einen ausgießen, Od.; πλοῠτον, ἐλεγχείην τινί, mit Reichthum, mit Schmach überschütten, Il. 2, 670. 23, 408 Od. 14, 38; herabschütten, bes. in reichlicher Fülle, χιόνα, νιφάδας, ψιάδας, 19, 206 Il. 12, 158. 16, 459; herabwerfen, ϑύσϑλα 6, 134, ὅπλα εἰς ἄντλον κατέχυντο Od. 12, 411, τεῖχος εἰς ἅλα, die Mauer ins Meer hinabstürzen, Il. 7, 461; darüber ausbreiten, ἀχλύν, ὁμίχλην τινί, Od. 7, 42 Il. 3, 10, vgl. 8, 50; πέπλον ἐπ' οὔδει, das Gewand auf die Schwelle niederwallen lassen, 5, 734; noch sonst oft, auch in tmesi; νεφέλας κρατί Pind. P. 1, 8; τέττιξ δενδρέῳ ἐφεζόμενος λιγυρὴν καταχεύετ' ἀοιδήν, = act., Hes. O. 581; μύρον κατὰ τῆς κεφαλῆς καταχέαντες Plat. Rep. III, 398 a; ἔτι μείζων κατεχύϑη σκοτοδινία Soph. 264 c; – τινός τι, über Einen ausgießen, καί μοι δοκεῖ ἡ ϑεὸς αὐτὴ τοῦ δήμου καταχεῖν ἀρυταίνῃ πλουϑυγίειαν Ar. Equ. 1089; Ach. 1129; übertr., ἵππερόν μου κατέχεεν τῶν χρημάτων Nubb. 74; καταχέουσι τὸ αἷμα τοῦ ἀκινάκεος Her. 4, 62; καταχεῖν δόξαν ἀνϑρώπων, das Gerücht über sie verbreiten, Plat. Legg. VII, 814 d, vgl. 800 d; βλέφαρα δάκρυσι καταχυϑέντα Eur. Hipp. 854. – Med. herabfließen lassen, begießen; καταχεόμενοι τῶν ἱματίων, sich die Kleider begießend, Plat. Legg. I, 637 e, vgl. Tim. 41 d; auch χαίτην, Callim. Cer. 5. – Bei Her. vom Einschmelzen der Metalle, καταχεάμενος χρυσὸν ἡμιπλίνϑια ἐξ αὐτοῦ ἐξήλαυνε Her. 1, 50.
-
28 αδαπανος
21) не сопряженный с расходами, ничего не стоящий, даровой(γλυκέα Arph.)
τῶν κόσμων ἀδαπανώτατος Plut. — самое дешевое из всех украшений2) не расходующий, не расточительный, бережливыйἀ. τῶν χρημάτων Arst. — не любящий тратить деньги
-
29 εισπραξις
староатт. ἔσπραξις - εως ἥ взимание, взыскивание, сбор(τοῦ θύματος Thuc.; τῶν εἰσφορῶν Dem.; τῶν χρημάτων Plut.)
-
30 επικαλεω
тж. med.1) звать, взывать (к), призывать(θεόν Her.; med., θεούς Xen., Plat.; Διοσκούρους Arst.)
ἐ. τέν θεόν τινι Her. — призывать милость богини на кого-л.;τάδε ἐπισκήπτω τοὺς θεοὺς ἐπικαλέων … Her. — я требую именем богов того (чтобы) …2) звать к себе, приглашать(γέροντας πλέονας Hom. - in tmesi)
αὐτῶν τῶν χρημάτων ἐπικαλευμένων Her. — поскольку деньги сами (как бы) напрашивались (ср. 7)3) med. звать к себе, призывать на помощь(Λακεδαιμονίους Thuc.; τοὺς Λἰακίδας συμμάχους Her.)
ἐ. τινα μάρτυρα Plat. — призвать кого-л. в свидетели4) med. подвергать обжалованиюἐ. τὸν δῆμον ἀπὸ τῶν δικαστῶν Plut. — апеллировать на решения судей к народу;
ἐ. Καισαρα NT. — апеллировать к императору5) med. бросать вызов, вызывать на бой(τινα Her.)
6) med.-pass. получать название, быть прозванным, именоваться(ὅ μικρὸς ἐπικαλούμενος Xen.)
ἐπὴ Κέκροπος βασιλέος ἐπεκλήθησαν Κεκροπίδαι Her. — при царе Кекропе (афиняне) были названы кекропидами7) предъявлять обвинение, обвинять(τινί τι и τινί τινα εἶναι Thuc.)
ταῦτα ἐπικαλεῖς ; Arph. — так ты (их) в этом винишь?;τὰ ἐπικαλεύμενα χρήματα Her. — требуемые обратно (похищенные) сокровища (ср. 2);τὰ ἐπικαλούμενα Isocr. — обвинения, упреки;οἱ ἐπικαλοῦντες ἀλλήλοις Plat. — имеющие взаимные претензии, тяжущиеся -
31 παραδοσις
- εως ἥ1) передача, вручение(τοῦ σκήπτρου Thuc.; τῶν χρημάτων Arst.; τῆς βασιλείας Plut.)
2) преподавание, передача учения(διδασκαλία καὴ π. Plat.)
3) сдача (неприятелю)(τῆς πόλεως Thuc., Polyb.)
4) учение, предание(εἰς μνήμην καὴ παράδοσιν ἄγειν τινί τι Polyb.; παραβαίνειν τέν παράδοσιν τῶν πρεσβυτέρων NT.)
-
32 παραλυω
тж. med.1) отвязывать, снимать(τὰ πηδάλια τῶν νεῶν Her.; τὸν θώρακα Plut.)
2) (тайком) развязывать, распечатывать, в смысле обкрадывать(τὰ σακκία τῶν χρημάτων Diod.)
3) спускать (с привязи)(κύνα Xen.)
4) отделять, разлучать(τινὰ δάμαρτος Eur.)
5) отнимать, отбиратьΣμύρνη σφέων παρελύθη ὑπ΄ Ἰώνων Her. — Смирна была у них (эолян) отнята ионийцами
6) освобождать(τινὰ τῆς στρατεΐης Her.)
7) лишать(τινὰ τῆς στρατηγίης Her.)
τινὰ τῆς ὀργῆς π. Thuc. — унять чей-л. гнев;ἑαυτὸν τοῦ ζῆν π. Plut. — лишить себя жизни8) спасать(ψυχάν τινος Eur.)
9) отстранять, отвращать(Ἑλλάδος πόνους Eur.)
10) ослаблять, расслаблять(τὸ σῶμα τροφῆς ἀποχῇ Plut.)
ἥ δύναμις τῆς πόλεως παρελύθη Lys. — сила города (Афин) была надломлена;παραλελυμένος NT. = παραλυτικός -
33 недостаток
1. (нехватка) η έλλειψηη ανεπάρκεια2. (несовершенство, дефект) το ελάττωματο μειονέκτημαη ατέλειαРусско-греческий словарь научных и технических терминов > недостаток
-
34 срок
1. (период) η διάρκει/αη περίοδοςη προθεσμίατο όριοистечение - а λήξη/εκπνοή της - ας/προθεσμίαςпролонгация - а см. продление - адополнительный - η συμπληρωματική προθεσμία, η παράταση2. (дата) η ημερομηνίαРусско-греческий словарь научных и технических терминов > срок
-
35 δούλος
-
36 διαφωνέω
2 generally, disagree, Id.Lg. 860a, etc.;δ. περί τινος Arist.Metaph. 1085b36
; διαφωνεῖ τι τῶν χρημάτων there is a discrepancy in the accounts, Plb.21.43.23;τῷ ῥηθέντι Pl.Plt. 292b
, etc.;ἀλλήλοις συμφωνεῖν ἢ δ. Id.Phd. 101d
;τῷ ψευδεῖ δ. τἀληθές Arist. EN 1098b12
,al.;πρὸς τὴν ἀήθειαν Iamb.Myst.9.3
:—[voice] Pass., it has been disputed,D.H.
1.45.3 fail to answer roll-calls, desert, LXX Ex.24.11, al.;δ. ἐν μηδενὶ τῶν ἀγαθῶν
fail,Ph.
Fr.59 H.: metaph. of promises, fail, be found wanting, LXX 3 Ki.8.56.b to be lost, perish, SIG521.25 (Amorgos, iii B.C.), 611.10 (Delph., ii B.C.), Agatharch.84, S.E.M.1.267; of plants or animals, BGU530.31 (i B. C.), Hippiatr.2; διαπεφωνήκαμεν we are lost, LXX Ez.37.11; to be lost, of things, PSI5.527.15 (iii B. C.); of books, D.S.16.3:—in [tense] pf. [voice] Pass., PRein.17.14 (ii B. C.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > διαφωνέω
-
37 κατακρίνω
A give as sentence against, :—[voice] Pass., τοῖσι κατεκέκρῐτο θάνατος sentence of death had been passed upon them, Hdt.7.146; κατακεκριμένων οἱ τούτων when this sentence has been given against him, Id.2.133;φυγὴν κατακριθείς Suid.
s.v. Ἱεροκλῆς: impers., ἂν κατακρῐθῇ μοι if sentence be given against me, X.Ap.7: Arc., c. dat. pers. et gen. rei, ὀσέοι ἂν χρηστήριον κακρίνη ἢ γνωσίαι κακριθήη τῶν χρημάτων anyone whom the oracle has condemned or who by judicial process has been condemned to forfeit his property, IG5(2).262.14, 15 (Mantinea, v B. C., = Class.Phil.20.137).2 c. acc. pers., condemn, v.l. in Antipho 4.4.2: c. acc. et inf.,κατέκρινάν μιν ἔκδοτον ἄγεσθαι Hdt.6.85
, cf. 9.93, Theoc. 23.23 (ubi sc. βαδίζειν); κ. τινὰ θανάτῳ Ev.Matt.20.18
, cf. J. BJ5.13.1;εἴκοσι δραχμαῖς IG5(1).1390.161
(Andania, i B. C.): c. acc. rei, deem guilty of a thing,κ. πολλὴν ἄνοιάν τινων Arist.Rh.Al. 1423b29
;ψευδολογίαν τινός J.AJ3.14.4
:—[voice] Pass., to be condemned, X.HG 2.3.54;ψήφῳ θανάτου E.Andr. 496
codd. (anap.), cf. Phld.Herc.1251.18;ἀποθνῄσκειν X.Hier.7.10
; also of the crime,τὰ ὁμολογούμενα τῶν πραγμάτων ὑπὸ τοῦ νόμου -κέκριται Antipho 3.1.1
; (Egypt, i A. D.).II [voice] Pass., simply, to be judged, deemed, .Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατακρίνω
-
38 κατασκοπή
κατασκοπ-ή, ἡ,A viewing closely, spying,πέμπειν τινὰ εἰς κατασκοπήν S.Ph.45
;μολεῖν εἰς κ. E.Ba. 838
;ἐπὶ κατασκοπήν X.Cyr.6.2.9
, cf. HG1.4.11, Arist.Ath. Fr.4, Plb.3.95.8;ἐπὶ-σκοπῇ τῶν πραγμάτων Aeschin.2.28
;κατασκοπῆς ἕνεκα X.An.7.4.13
;ἔχειν κ. Plu.Fab.12
;κατασκοπαῖς χρωμένους Th.6.34
; ἐς τὴν κ. τῶν χρημάτων to inspect the money, ib.46.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κατασκοπή
-
39 πόλεμος
A war, Il.1.61, etc. (the usual meaning in post-Homeric Greek); also, battle, fight, ib. 226, etc.; even of single combat, 7.174;πόλεμοί τε μάχαι τε 1.177
, 5.891;φυλόπιδος.. καὶ πολέμοιο 18.242
;ἀϋτήν τε πτόλεμόν τε 1.492
, cf. 14.37,96;π. καὶ δηϊοτῆτος 5.348
, etc.: periphr., νεῖκος, φύλοπις, ἔρις πολέμοιο, 13.271, 635, 17.253; π. ἄγριος, αἱματόεις, ἀργαλέος, ἀλίαστος, δακρυόεις, δήϊος, δυσηλεγής, δυσηχής, κακός, λευγαλέος, ὀϊζυρός, ὀκρυόεις, ὀλοός, ὁμοίιος, πευκεδανός, πολυᾶϊξ, πολύδακρυς, στυγερός, φθισήνωρ, ib. 737, 19.313, Od.24.531, Il.2.797, 5.737, 7.119, 20.154, 2.686, 1.284, 13.97, 3.112, 9.64 (leg. κρυόεντος), 3.133, 9.440, 10.8, 1.165, 3.165, 4.240, 9.604; π. Ἀχαιῶν, ἀνδρῶν, i.e. brought by them, 3.165, 24.8 (pl.), etc.;ὁ τῶν βαρβάρων π. Th.1.24
;Ἑλλήνων π. X.HG3.2.22
;ὁ παρὼν π. Κορινθίων Th.1.32
; ὁ μέλλων καὶ ὅσον οὐ παρὼν π. ib.36;ὁ πρὸς Δαρεῖον π. Hdt. 6.2
;ἀσχημοσύνῃ καὶ Ἔρωτι πρὸς ἀλλήλους ἀεὶ π. Pl.Smp. 196a
; Δωριακὸς π. Orac. ap. Th.2.54;ὁ Ἰωνικὸς π. Id.8.11
;ὁ Φωκικὸς π. Aeschin. 3.148
;π. Δεκελεικός Isoc.8.37
, 14.31;π. ξενικός Arist.Pol. 1272b20
;δουλικοὶ π. Ath.6.272f
;ἱερὸς π. Ar.Av. 556
, etc.; πόλεμον ἄρασθαι levy war, A.Supp. 342, cf. Ar.Ach. 913, etc.: c. dat.,ἢ τοῖσιν ἢ τοῖς π. αἴρεσθαι μέγαν A.Supp. 439
;π. ἄρασθαι πρός τινας X.Cyr.1.6.45
;π. θέσθαι τινί E.Or.13
;π. ἀναιρέεσθαι Hdt.5.36
, cf. D.1.7, etc.; π. κινεῖν, ἐγεῖραι, Th.6.34, Hdn.3.5.3;π. τοῖς ἔργοις ἐξενήνοχε D.11.20
, cf. Plu. 2.829e;ἐς π. καθίστασθαί τισι E.HF 1168
;π. ἐπαγαγεῖν Aeschin.3.140
;ἀγαγεῖν ἐπί τινας D.5.19
; π. ποιεῖν make war, Id.8.7; π. ποιεῖσθαι carry it on, X.An.5.5.24; π. καταλύεσθαι put an end to it, And.3.17, Th.6.36;ὁ π. ἀναπέπαυται X.Cyr.7.5.47
: prov., οὐ πόλεμον ἐπαγγέλλεις, i.e. that is good news, Pl.Lg. 702d, Phdr. 242b: in pl., Democr. 250, etc.;διὰ τὴν τῶν χρημάτων κτῆσιν πάντες οἱ π. ἡμῖν γίγνονται Pl. Phd. 66c
, cf. R. 460a, al.II personified, War, Battle,Ἀλαλὰ Πολέμου θύγατερ Pi.Fr.78
, cf. Ar. Pax 205; Π. πάντων μὲν πατήρ ἐστι,πάντων δὲ βασιλεύς Heraclit.53
;ὁ π. τῆς γενέσεως Dam.Pr. 423
.2 metaph. of womankind,πολυτελὴς π. Secund.Sent.8
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πόλεμος
-
40 ἀναδέχομαι
ἀναδέχομαι, [tense] fut. - δέξομαι: [tense] aor. ἀνεδεξάμην, [dialect] Ep. [tense] aor. ἀνεδέγμην (v. infr.): [tense] pf. [voice] Pass. ἀναδέδεγμαι:—A take up, catch, receive, σάκος δ' ἀνεδέξατο πολλά (sc. δόρατα) Il.5.619;ἀ. πληγὰς εἰς τὸ σῶμα Plu. Tim.4
;βέλη τῷ σώματι Marc.10
.2 receive, entertain as a guest, Act.Ap.28.7.II take upon oneself, submit to, ἀνεδέγμεθ' ὀϊζύν Od.17.563, cf. Archil.60;ἁμαρτήματα D.19.36
;πόλεμον Plb.1.88.12
;ἀπέχθειαν Plu.Eum.6
;ἀ. τι ἐφ' ἑαυτόν D.22.64
, cf. Din.1.3: abs., acknowledge one's evidence, of an absent witness, D.46.7.2 accept, receive,ἀγγελίαν Pi.P.2.41
(al. - δείξατ') ; λουτρὰ.. μητρὸς ἀνεδέξω πάρα E IT818; χορηγίας, ἡγεμονίαν, Plu.Arist.1,23;τὸν κλῆρον Cic.43
;τῶν σωμάτων τὰ μανὰ ἀ. θερμότητα Cat.Mi.61
(dub.); accept a statement, Them.in Ph.77.8.4 undertake to say or do, c. [tense] fut. inf., Hdt.5.91, X.Cyr.6.1.17, etc.: c. [tense] aor. inf., Plu. Arist.14.b undertake, c. acc., S.Ichn.157;ὅσα ὑπισχνεῖτο καὶ ἀνεδέχετο D.35.7
; take upon oneself, ; πρεσβείας, κινδύνους, OGI339.20 (Sestos, ii B. C.), 441.9 (Stratonicea, i B. C.).5 give security to one,τινί Th.8.81
;τινί τι Plb. 11.25.9
; go bail for,τινά Thphr.Char.12.4
;τινὰ τῶν χρημάτων Plb.5.16.8
; ἀ. τοὺς δανειστάς undertake to satisfy them, Plu.Caes.11; ἀ. τὴν πίστινὑπέρ τινος Id.Phoc.14
: abs., Leg.Gort.9.24,41.6 take back, D.59.58.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀναδέχομαι
См. также в других словарях:
τράπεζα — Ονομασία ιδρυμάτων που εκτελούν πολλές και διάφορες λειτουργίες: από το εμπόριο και την ανταλλαγή νομισμάτων και την κατάθεση χρημάτων έως την παροχή πιστώσεων και άλλων χρηματοδοτήσεων. Ιστορία. Πολλές τραπεζικές πράξεις έχουν την καταγωγή τους… … Dictionary of Greek
πώληση — (Νομ.). Αμφοτεροβαρής ενοχική σύμβαση (ενοχή) που αποβλέπει στη μεταβίβαση της κυριότητας κινητού ή ακίνητου πράγματος ή δικαιώματος από ένα πρόσωπο (πωλητή) σε ένα άλλο (αγοραστή) αντί καταβολής ενός χρηματικού, κατά κύριο τουλάχιστον λόγο,… … Dictionary of Greek
ελληνοταμίες — Αθηναίοι άρχοντες οι οποίοι είχαν ως έργο τη συγκέντρωση και διαχείριση των χρημάτων που προέρχονταν από τις εισφορές των μελών της Α’ Αθηναϊκής Συμμαχίας (478 477 π.Χ.). Ήταν συνολικά δέκα και εκλέγονταν στις αρχές κάθε χρόνου μεταξύ των γνήσιων … Dictionary of Greek
ταχυδρομείο — Δημόσια υπηρεσία, η οποία μεταφέρει και παραδίδει επιστολές, δέματα, χρήματα, εκεί που προορίζονται μετά την καταβολή ορισμένου τέλους. Τα πρώτα ελληνικά τ. ιδρύθηκαν το 1828 με εντολή του I. Καποδίστρια. Η επινόηση και συστηματοποίηση της… … Dictionary of Greek
θησαυρός — Ο συσσωρευμένος πλούτος, σε χρήματα ή τιμαλφή. (Αρχαιολ.) Κτίριο των αρχαίων ελληνικών ιερών, ειδικά κατασκευασμένο για τη φύλαξη των πολύτιμων ή λατρευτικών αντικειμένων. Στους μυκηναϊκούς χρόνους οι θ. ήταν υπόγεια οικοδομήματα, ειδικά… … Dictionary of Greek
φορά — η, ΝΜΑ, και ιων. τ. φορή Α 1. η κατεύθυνση κινούμενου πράγματος, η διεύθυνση τής κίνησης του (α. «η φορά τού ανέμου» β. «κυκλεῑσθαι... τὸν ἄτρακτον... τὴν αὐτὴν φοράν», Πλάτ.) 2. ορμή, φόρα (α. «επέπεσε με μεγάλη φορά» β. «παῑς ὢν... φορᾱς μεστὸς … Dictionary of Greek
μελεδωνός — μελεδωνός, ὁ και ἡ (Α) [μελεδών] 1. αυτός που φροντίζει για κάτι ή αυτός που επιμελείται κάτι, φροντιστής, επιμελητής, επιστάτης («τῶν τὸν ἕτερον καταλελοίπεε τῶν οἰκίων μελεδωνὸν ὁ Καμβύσης», Ηρόδ.) 2. μτφ. πολύ μορφωμένος άνθρωπος 3. τίτλος… … Dictionary of Greek
συντεχνία — Εμπορική και βιοτεχνική ένωση του Μεσαίωνα, στην οποία ανήκαν όλοι όσοι ασκούσαν την ίδια οικονομική δραστηριότητα, με σκοπό την προάσπιση κοινών συμφερόντων. Οι σ. υπήρξαν ιδιαίτερα πολυάριθμες και ανθηρές μεταξύ 12ου και 14ου αι. Οι ρίζες των σ … Dictionary of Greek
Μιχαήλ — I (εβρ. Μικαέλ = τις ως ο Θεός;). Όνομα με το οποίο αναφέρεται στην Παλαιά Διαθήκη ο άγγελος φύλακας του Ισραήλ. Αναφέρεται επίσης στην Καινή Διαθήκη και στα απόκρυφα κείμενα. Η λατρεία του στη χριστιανική Εκκλησία (Αρχάγγελος Μιχαήλ) είναι… … Dictionary of Greek
βασιλική — Ονομασία δημόσιου ρωμαϊκού κτιρίου και ενός ορισμένου αρχιτεκτονικού τύπου της χριστιανικής εκκλησίας που κατά την επικρατέστερη άποψη προήλθε από ανάλογες ειδωλολατρικές κατασκευές. ρωμαϊκή β. Χαρακτηριστικό κτίριο των ρωμαϊκών πόλεων,… … Dictionary of Greek
δάνειο — Οτιδήποτε (συνήθως χρηματικό ποσό) κάποιος δίνει ή λαμβάνει, με συμφωνία επιστροφής· ο όρος χρησιμοποιείται κυρίως σε οικονομικές συναλλαγές, αλλά απαντάται επίσης μεταφορικά και σε άλλες περιπτώσεις. (Γλωσσ.) Γλωσσικό δ. καλείται το πέρασμα ενός … Dictionary of Greek