-
1 διαιτάν
δίαιταway of living: fem gen pl (doric aeolic)διαιτάωtreat: pres part act masc voc sg (doric aeolic)διαιτάωtreat: pres part act neut nom /voc /acc sg (doric aeolic)διαιτάωtreat: pres part act masc nom sg (doric aeolic)διαιτᾶ̱ν, διαιτάωtreat: pres inf act (epic doric)διαιτάωtreat: pres inf act (attic doric)——————διαιτάωtreat: pres inf act -
2 διαιτᾶν
Βλ. λ. διαιτάν -
3 διαιτᾷν
Βλ. λ. διαιτάν -
4 διαίταν
διαίτᾱν, διαιτάωtreat: imperf ind act 3rd pl (doric aeolic)διαίτᾱν, διαιτάωtreat: imperf ind act 1st sg (doric aeolic) -
5 δίαιταν
δίαιταway of living: fem acc sg -
6 δίαιτα
δίαιτα, ἡ, 1) Lebensart, Leben; Pind. Ol. 2, 71; P. 1, 93; δίαιταν τῆς ζόης μετέβαλον Her. 1, 1 57; vgl. 153; Thuc. 2, 16; εἴ τι τῆς εἰωϑυίας διαίτης ἐκβαίη Plat. Rep. III, 406 b; bes. in medicinischer Beziehung, vom Arzte vorgeschriebene Lebensweise, Thuc. 2, 51; ἐν διαίταις σωμάτων Plat. Legg. VII, 797 d; τοὺς φύσει τε καὶ διαίτῃ ὑγιεινῶς ἔχοντας τὰ σώματα Rep. III, 407 c; auch in moralischer Beziehung, καὶ φιλοσοφία Phaedr. 256 a. – Dah. a) Lebensunterhalt, Lebensbedürfnisse; πτωχή Soph. O. C. 751; εὐτελής Xen. Cyr. 1, 3, 2; Mem. 1, 6, 5 u. sonst; ἐπὶ διαίτῃ, παρὰ τὴν δίαιταν, bei Tisch, Sp., Ath. XII, 519 b. – b) der Aufenthalts-, Wohnort, Ar. Av. 412; δίαιταν ποιεῖσϑαι ἐν ὕδατι Her. 2, 68; ἔχειν ἐν Κροίσου 1, 35; ἐν Ἄργει Thuc. 1, 135; vgl. Xen. Cyr. 8, 6, 11; ἐν τόπῳ δίαιτα Arist. 1, 6, 4, u. a. Sp., wie Plut. Poplic. 15, der es auch für »Zimmer« braucht. – 2) das Schiedsrichteramt, schiedsrichterliche Entscheidung; Plat. Legg. VI, 766 d; Andoc. 1, 88; δίαιταν ἐπιτρέψαι τινί, Dem. 59, 45; ὀφλεῖν, verurtheilt sein, 29, 58, u. sonst bei den Rednern.
-
7 διαιτα
Iἥ1) (тж. δ. τῆς ζοῆς Her.) уклад, образ жизни, быт(εὐτελής Xen.; πτωχή Soph.; ἀνεπίμικτος Plut.)
ἥ ξυνηθης δ. Thuc. — повседневная жизнь;τὰ τῆς οἴκοι διαίτης Soph. — удобства домашнего быта2) местопребывание, жилище, помещение(δίαιται ὅπου κόρεις ὀλίγιστοι Arph.; sc. τοῦ νηκτοῦ ζῴου Arst.; ἥ παλλακίδων δ. Plut.)
δίαιταν ἔχειν παρά τινι и ἔν τινος (sc. οἴκῳ) Her. — жить у кого-л.3) предписанный врачами образ жизни, диэта(ἥ τεταγμένη δ. Plat.; φαρμάκοις καὴ διαίταις χρῆσθαι Arst.)
IIἥ третейский суд, арбитражἐπιτρέψαι δίαιτάν τινι Lys., Isocr., Isae., Dem., Arst. — передать дело на третейское решение кому-л.;
δίαιταν ὀφλεῖν Dem. — по третейскому суду быть признанным виновным -
8 ἀπο-διαιτάω
ἀπο-διαιτάω, als Schiedsrichter lossprechen, Is. frg. 1, 12; τινός, ἀπεδιῄτησε Dem. 40, 17; τινὸς τᾷν δίαιταν 49, 19; τινὶ τὴν δίαιταν 21, 93; pass., δίκην ἀποδεδιῃτημένην 21, 85.
-
9 διαιταω
I(aor. 1 διῄτησα - дор. διαίτᾱσα; med.-pass.: impf. διῃτώμην - ион. διαιτώμην, fut. διαιτήσομαι, aor. διητήθην - ион. διαιτήθην, pf. δεδιῄτημαι)1) лечить диэтой(θεραπεύειν καὴ δ. τοὺς νοσοῦντας Plut.)
2) med.-pass. (тж. δ. δίαιταν Plat., Plut.) вести (определенный) образ жизни, жить(ἀνειμένως Thuc.; ἀκολάστως Arst.; τεταγμένως καὴ δημοτικῶς Plut.)
ὡς ἂν διαιτώμενοι ὑγιαίνοιεν ; Plat. — придерживаясь какого образа жизни, они могли бы выздороветь?3) med.-pass. проживать, обитать(ἐπ΄ ἀγροῦ Her. и ἐν τοῖς ἀγροῖς Thuc.; παρά τινι Soph., Her.)
ἐγὼ ἄνω διῃτώμην Lys. — я жил в верхнем этажеII(тж. δ. δίαιταν Arst.)1) быть третейским судьей, посредничать в споре(τινι и τινα καί τινα Dem.)
δ. τισί τι Thuc. — рассудить кого-л. в споре о чем-л.2) править, управлять(πόλιν λαόν τε Pind.)
-
10 δίαιτα
a way of life, livelihoodοὐ χθόνα ταράσσοντες ἐν χερὸς ἀκμᾷ οὐδὲ πόντιον ὕδωρ κενεὰν παρὰ δίαιταν O. 2.65
b manner of lifeὀπιθόμβροτον αὔχημα δόξας οἶον ἀποιχομένων ἀνδρῶν δίαιταν μανύει P. 1.93
-
11 δίαιτα
A way of living, mode of life,τὰ τῆς οἵκοι δ. S.OC 352
; πτωχῷ δ. ib. 751;σκληρὰς δ. ἐκπονεῖν E.Fr.525.5
;δ. εὐτελέστεραι X. Cyr.1.3.2
;δ. ἔχειν A.Pr. 490
; δίαιταν ἔχειν ἐν Κροίσου, παρὰ τῇσι γυναιξί, Hdt.1.36, 136;ξυνήθη τὴν δ. μεθ' ὅπλων ποιεῖσθαι Th.1.6
; δ. ποιεῖσθαι ἐν ὕδατι pass one's life, Hdt.2.68 (but δ. ἐποιήσατο τῶν παίδων he made them live, Id.2.2);δ. τῆς ζόης μεταβάλλειν Id.1.157
, cf. Th.2.16; παρὰ τὴν δ. at table, Ath.12.519b.2 δίαιτα τοῦ οὐρανοῦ· τὸ φαγεῖν, τὸ πιεῖν, Hsch.II dwelling, abode, Arist.EN 1096a27;κοινὴ θεῶν ἁπάντων δ. OGI383.27
(i B.C.); δ. πολιτικαί public buildings, J.AJ15.9.6; room (or, more often, suile of rooms), Ar.Ra. 114, CIG3268 (prob. Smyrna), Plu.Publ.15;τὰς τῶν θεραπόντων δ. Id.2.515f
; sailors' quarters in a ship, Moschion ap.Ath. 5.207c; of fishes, Arist.Mu. 398b32.2 Medic., prescribed manner of life, regimen, Hp.Vict.1.1, Pl.R. 404a, etc.; esp. of diet, Hp. Fract.36, Gal.Thras.35, etc.III at Athens and elsewhere, arbitration, S.El. 1073 (lyr.), Lexap.And.1.87; opp. δίκη, Arist.Rh. 1374b20;ἐμμένειν τῇ δ. Ar. V. 524
;δίαιταν ἐπιτρέψαι τινί Lys.32.2
, Isoc.18.13, Is.5.31 (prob.l.); ὀφλεῖν τὴν δ. to have judgement against one, D.29.58.2 the office of arbiter,δ. λαβεῖν Hyp.Eux.31
.IV discussion, investigation,ταῦτα μακροτέρας ἐστὶ δ. Str.1.1.7
;δ. ποιήσασθαι περί τινος 15.1.10
. (Cf.διαιτάω.) -
12 διαιτάω
Aδιῄτων D.H.2.75
, alsoἐδιαίτων AB91
, in compos.κατ-εδιῄτα D.49.19
: [tense] fut.διαιτήσω Id.29.58
: [tense] aor. 1διῄτησα Is.2.31
, Plu.Pomp.12, etc.;ἀπ-εδιῄτησα Is.12.12
, D.40.17;κατεδ- Id.21.84
,96;μετεδ- Luc.DMort.12.3
; [dialect] Dor.διαίτᾱσα Pi.P.9.68
: [tense] pf.δεδιῄτηκα D.33.31
: [tense] plpf.κατ-εδεδιῃτήκει Id.21.85
:—[voice] Med. and [voice] Pass., [tense] impf.διῃτώμην Pl.Com.168
, Lys.32.8, etc., but [ per.] 2sg.ἐδιῃτῶ Lib.Or.64.93
; [dialect] Ion. διαιτώμην, -ᾶτο, Hdt.3.65, 4.95, part.διαιτεύμενος Hp.Ep.19
( Hermes53.64): [tense] fut.διαιτήσομαι Lys.16.4
:—pass. forms, [tense] aor.διῃτήθην Th.7.87
, Is.6.15;διαιτήθην Hdt.2.112
([tense] aor. [voice] Med. only κατα-): [tense] pf.δεδιῄτημαι Th.7.77
, laterδιῄτημαι Hdn.6.9.5
, Gal.6.249: [tense] plpf.ἐξεδεδιῄτητο Th.1.132
.—The double augm. and redupl. is the rule in compds., but in the simple Verb occurs only in [tense] pf. (but δεδιαίτ- in Arist.Ath.53.4 Pap.) and [tense] plpf.:—treat,τινά πως Hp.Aph.1.7
;δ. τοὺς νοσοῦντας οἵκοι Plu.Cat.Ma.23
;κατὰ ποτόν δ. Hp.Epid.3.9
:—[voice] Pass.,διαιτᾶται σκέλος Id.Art.58
, cf. Porph. Abst.1.2.2 [voice] Med. and [voice] Pass., lead one's life, live,ἐπ' ἀγροῦ Hdt. 1.120
, cf. 123, Th.1.6;παρά τινι Hdt.2.112
, S.OC 928; τοὐν δόμοισιν ἦν διαιτᾶσθαι γλυκύ ib. 769; ἄνω, κάτω, live up or down-stairs, Lys.1.9;ἐν Πειραιεῖ Id.32.8
;ἐν πύργῳ Aen.Tact.11.3
;πολλὰ ἐς θεοὺς νόμιμα δ.
live in the observance of..,Th.
7.77; ἐν ὅπλοις ἀεὶ καὶ πολεμικοῖς ἔργοις διῃτημένος Hdn.l.c.;δ. ἀκριβῶς And.4.32
;ἀνειμένως Th.2.39
, cf. 1.6, etc.;δίαιταν δ. μοχθηράν Pl.Ep. 330c
.II to be arbiter or umpire, Is.2.29: c. inf., διῄτησαν ἡμᾶς ἀποστῆναι ib. 31;οὗτος διαιτῶν ἡμῖν D.21.84
: c. acc. cogn.,δ. δίαιταν Arist.Ath. 53.5
; also οἱ τὴν Οἰνηΐδα διαιτῶντες the panel of arbitrators for the tribe Oeneis, D.47.12.2 c. acc. rei, arbitrate on,παισὶ φιλήματα Theoc.12.34
;νείκη D.H.7.52
.b decide, prove a thing, Pi.P. 9.68.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > διαιτάω
-
13 καταδιαιτάω
A decide as arbitrator against one, give judgement against, opp.ἀποδ-, ὁ διαιτητὴς οὐ κατεδιῄτα, ἀλλ' ἀπιὼν ᾤχετο ἀποδιαιτήσας τούτου τὴν δίαιταν D.49.19
, cf. 21.84; οἷός τ' ἦν πείθειν αὐτόν, ἣν κατεδεδιῃτήκει, ταύτην ἀποδεδιῃτημένην ἀποφαίνειν ib.85; ἔρημον κ. τινὸς [ δίκην] give judgement in default against one, Id.21.92, cf. 40.17, Luc.Pr.Im.15: metaph., condemn, c. gen., Alciphr.1.31:—[voice] Med., καταδιαιτᾶσθαι δίαιτάν τινος to be the cause of an arbitration being given against one, Lys.25.16.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καταδιαιτάω
-
14 λιτός
A simple, inexpensive, frugal,λιταὶ τράπεζαι Ps.-Phoc.81
;οἱ λ. χυλοί Epicur.Ep.3p.63U.
;λ. βίος Men.633
, Crates Theb.10;τροφὴ λιτοτάτη Ath.5.191f
;λιτὴ δίαιτα Plu.2.668f
, cf. 125d, etc.; τὸ λ. τῆς διαίτης, κατὰ τὴν δίαιταν, Epicur.Fr. 478, M.Ant.1.3; παρέξοδος (q.v.) - οτέρη Hp.Decent.8;λ. χλαμύδιον Men.442
;τὰ ἱμάτια λ. καὶ σώφρονα Jul.Caes. 317c
;μίτρη λιτὴ στυππείου Michel832.17
(Samos, iv B. C.); ὑποκεφάλαια δύο ἡμιτυβίου λιτά ib.l.23; [ἀσπίδας] χαλκᾶς λιτὰς δύο, opp. περίχρυσος μία, IG22.1491.31 (iv B. C.); ἅλα λιτὸν ἐπέσθων frugal salt, Call.Epigr.48;λ. ὀξίς Nicostr.Com.9
(cj. for λοιπή); λ. ὕδωρ πίνων D.L.8.13
; λ. χρίματα simple or plain unguents, Call. Lav.Pall.25;λ. ταφή Phld.Mort.30
; λ. ζωμός thin (chicken-) broth, Gal.12.295; of medicines, ἡ διὰ κωδυῶν λιτή (sc. δύναμις) Crito ap. Gal.13.38;ἡ διὰ μόρων λιτή Archig.
ap. eund.12.973;λ. ἔμπλαστροι Androm.
ap. eund.13.495, cf. 486; χάρτης λιτός, as a cargo, perh. cheap or coarse papyrus, Cat.Cod.Astr.1.104.28.2 of persons, poor, λ. γενόμενος τοῖς ἔχουσι μὴ φθόνει dub. in Dionys.Com.10 ( = Dionys.Trag.8); frugal,αὐτάρκεις καὶ λ. Plb.6.48.7
;κατὰ τὴν ἐσθῆτα καὶ σίτησιν ἀφελὴς καὶ λ. Id.11.10.3
;λ. περὶ δίαιταν Plu.2.709b
. Adv. - τῶς frugally, Sotad.Com.1.6, AP7.156 (Isid.);λ. βιοῦν D.L. 6.105
;λ. καὶ σωφρόνως ζῆν Ephor.149
J.; λαμπρῶς ἢ λ. ἐξενεχθέντας Phld.l.c.II metaph., of style, plain, simple, unadorned, Arist. Rh. 1416b25, D.H.Th.23, al.III paltry, petty, small,τάφος AP 7.73
(Gemin.), cf. 7.18 (Antip.Thess.); of persons, opp. μέγας, Call. Ap.10;πολισμάτια Plb.32.8.3
. Adv. - τῶς slightly,ἡψημένα Artem. 1.70
;λ. ἑφθά Diocl.Fr.141
; dub. sens. in Alc.Oxy. 1788 Fr.2.11. [ῑ, but [pron. full] ῐ late,λῐτὰ δεῖπνα Nonn.D.17.59
.]------------------------------------λῐτός (A), ή, όν, epith. of γαῖα, dub. sens. in Alex.Aet.1, Orph. A.92; λιτὴ χθών· ἀπὸ τοῦ προσκυνεῖσθαι καὶ λιτανεύεσθαι, Hsch.------------------------------------ -
15 ἀντιλαγχάνω
A- είληχα D.40.3
:—as law-term, move for a rehearing of a suit, when the case had gone by default,ἀ. δίαιταν Id.21.86
; ἀ. τὴν μὴ οὖσαν (sc. δίαιταν) ib.90, cf. Poll.8.61, Hsch.; τὴν ἔρημον (sc. δίκην)ἀ. D.32.27
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀντιλαγχάνω
-
16 παρα-χαράσσω
παρα-χαράσσω, att. - ττω, falsch prägen, falsch münzen; καὶ παρακόψαι νόμισμα, Plut. de Alex. fort. 1, 10; übertr., οὐ παραχαράττων τὰ εἰς τὴν δίαιταν, ἀλλ' ὁμοδίαιτος ἅπασι, Luc. Demon. 5; auch a. Sp.
-
17 παρα-νομία
παρα-νομία, ἡ, das Wesen und die Handlungsweise des παράνομος, das Handeln gegen Gesetze, Sitten u. Gebräuche, Gesetzwidrigkeit; Thuc. 4, 98; εἴς τι, z. B. εἰς τὴν δίαιταν, εἰς τὰ ἐπιτηδεύματα, eine ausschweifende, ungewöhnliche Lebensart, 6, 15. 28; παρανομίας ἐμπίπλανται, Plat. Rep. VII, 537 e, öfter; Sp., καὶ κατάλυσις τῶν ἐϑῶν Luc. Tim. 42.
-
18 παν-ηγυρικός
παν-ηγυρικός, ή, όν, zu einer Volksversammlung, einem Volksfeste gehörig; ὄχλοι, Isocr. 12, 263; festlich, ϑέα, Plut. Rom. 14; κόσμος, Camill. 8; a. Sp. – Bes. λόγος, eine bei einer allgemeinen Volksversammlung, z. B. bei den olympischen Spielen gehaltene Festrede, vorzugsweise eine Lobrede, Isocr. 5, 9, öfter, u. Folgde; – γυνὴ σοβαρὰ καί π., Plut. Luc. 6, dem großen Haufen gefallend oder zu gefallen suchend, vgl. λῆροι π., ed. lib. 9. – Auch adv., πανηγυρικώτερον διῆγε τὰ κατὰ τὴν ἀρχήν, Pol. 5, 34, 2, pomphafter, wie πανηγυρικῶς μᾶλλον ἢ στρατιωτικῶς, Ath. V, 215 f; πόλις πρὸς δίαιταν πανηγυρικῶς κατεσκευασμένη, Plut. Camill. 16, öfter.
-
19 συσ-σῑτιον
συσ-σῑτιον, τό, gew. im plur. τὰ συσσίτια, 1) das Zusammenspeisen, gemeinschaftliche Mahlzeit, Eur. Ion 1165; dergleichen Lycurg in Sparta eingeführt hatte, an welchen alle Bürger Theil nahmen, Her. 1, 65; Plat. Legg. VI, 781 c u. öfter, wie Folgde; vgl. Dosiad. bei Ath. IV, 143. – 2) Ort des Zusammenspeisens, gemeinschaftlicher Speisesaal; καὶ γυμνάσια, Plat. Critia. 112 b; συσσίτια ἐν οἷς κοινῇ τὴν δίαιταν ποιητέον ἅπασι, Legg. VI, 762 c.
-
20 συ-στέλλω
συ-στέλλω, 1) zusammenziehen, einziehen; τὰ ἱστία, Ar. Ran. 997; ξυστείλασϑαι τὰ ἱμάτια, Eccl. 99; dah. verkürzen, vermindern, τὴν δίαιταν, Plut. Cat. min. 4; insbes. das Gesicht zusammenziehen und in Falten legen, Luc. D. mer. 13, 5. – Bei den Gramm. eine Sylbe kurz brauchen, u. pass. kurz sein, Ggstz ἐκτείνω. – 2) zurückziehen, zurücktreiben, abhalten. – 3) übertr., demüthigen, niederschlagen; τὰ μέγιστα πολλάκις ϑεὸς συνέστειλεν, Eur. frg. Teleph. 25; συνέσταλμαι κακοῖς, Herc. Fur. 1417; πρὸς ταῦτα συστέλλου σεαυτήν, Ar. Eccl. 486; εἰς εὐτέλειαν ξυστελλόμενοι, Thuc. 8, 4; καὶ ταπεινοῠν, Plat. Lys. 210 e; ὡς τὸ μέτριον μᾶλλον συνέστειλε, Legg. III, 691 e; ἁμαρτήματα εἰς ἐλάχιστον συστεῖλαι, Dem. 18, 246, wie γῆ ἐς βραχὺ συνεσταλμένη, Luc. Icarom. 12; συνέστειλε τὸν δῆμον εἰς ὑπηρέσιον, Plut. Them. 4; neben ἐταπείνωσε τὸ φρόνημα, Cim. 12. – Pass. niedergeschlagen, muthlos sein, Plut. Lys. 12; συσταλῆναι, bestürzt werden, Pol. 24, 5, 13.
См. также в других словарях:
διαιτᾶν — δίαιτα way of living fem gen pl (doric aeolic) διαιτάω treat pres part act masc voc sg (doric aeolic) διαιτάω treat pres part act neut nom/voc/acc sg (doric aeolic) διαιτάω treat pres part act masc nom sg (doric aeolic) διαιτᾶ̱ν , διαιτάω treat… … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
διαιτᾷν — διαιτάω treat pres inf act … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
διαίταν — διαίτᾱν , διαιτάω treat imperf ind act 3rd pl (doric aeolic) διαίτᾱν , διαιτάω treat imperf ind act 1st sg (doric aeolic) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
δίαιταν — δίαιτα way of living fem acc sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
DIAETETAE — Graece Διαιτηταὶ, Lat. Arbitri, apud Athenienses erant, in quos litigatores de privatis contractibus, pro lubitu compromittebant: eorum sententiae standum erat, nec appellari poterat, vilegis: Ε῎ςται τὰκριθόντα, ὑπὸ τοῦ Διαιτητοῦ κύρια, Arbitri… … Hofmann J. Lexicon universale
ДЕМЕТРИЙ ЛАКОНСКИЙ — ДЕМЕТРИЙ ЛАКОНСКИЙ (Δημήτριος ὁ Λάκων) (ок. 150 75 ДО Η. Э.), фи лософ эпикуреец, ученик Протарха из Баргилии; учил сначала в Милете, затем в Афинах, где был близок наиболее видному представителю эпикуреизма этого времени Зенону Сидонскому,… … Античная философия
вьседьневьныи — (5) пр. Ежедневный: и вьсед҃невьны˫а плача различьныихъ и просто ѹмирающиихъ людии прочеѥ не тьрпимъ. (καθημερινοὺς) КЕ XII, 133б; како течениѥ телеснаго || ѥстьство. толико движимо, претерпѣ, никако же исполнѩющю противѹ всед҃невнаго предыхани˫а … Словарь древнерусского языка (XI-XIV вв.)
Эпитроп — • Έπιτροπή, компромисс на который соглашались в Афинах две спорящие стороны, чтобы передать дело на решение частных третейских судей, а не переносить его на рассмотрение публичных диэтетов (см. Διαιτητής, Диэтет) (επιτρέπεσθαι… … Реальный словарь классических древностей
BONA Fortuna — vide supra Agatha. Eius cellae meminit in Boeoticis Pausan. ubi Trophonii oraculum describit: Κατὰ δὲ τὸ μαντεῖον τοιάδε γίνεται. ἐπειδὰν ἀνδρὶ ἐς τȏυ Τροφωνίου κατιέναι δόξῃ, πρῶτα μὲν τεταγυνίων ἡμερῶν δίαιταν εν ὀικήματς ἔχει, τὸ δὲ ὄικημα… … Hofmann J. Lexicon universale
CIBUS Forruitus — Tacito, l. a. Hist. c. 5. ubi de Vespasiano, brevis et vilis, Ammiano; castrensis dicitur Ael. Spartiano in Hadriano Caes. c. 10. Ipse quoque inter manipulares vitam militarem magistrans, cibis etiam castrensibus libenter utens. Σκληρὰν δίαιταν… … Hofmann J. Lexicon universale
GYNAECEUM — vel GYNAECONITIS, Gr. Γυναικεῖον, dicebatur locus secretior in aedibus ubi solae mulieres degebant: Erat autem δίςτεγος; in superiori aedium contignatione, ut eo difficilior ad eas aditus paterer. Ita enim Didymus, Οἱ αρχαῖοι, inquit, ταῖς… … Hofmann J. Lexicon universale