Перевод: со всех языков на все языки

со всех языков на все языки

eszu

  • 1 eszű

    jó \eszű — понятливый;

    éles \eszű — проницательный умом; умный, толковый, nép. мозговитый

    Magyar-orosz szótár > eszű

  • 2 eszű

    Magyar-német-angol szótár > eszű

  • 3 élénk eszû

    smart

    Magyar-ingilizce szótár > élénk eszû

  • 4 éles eszû

    perspicacious, nimble-minded, nimble-witted, sharp

    Magyar-ingilizce szótár > éles eszû

  • 5 eleven eszû

    mercurial, quick of understanding

    Magyar-ingilizce szótár > eleven eszû

  • 6 eleven eszû gyermek

    quick child

    Magyar-ingilizce szótár > eleven eszû gyermek

  • 7 fürge eszû

    rattling

    Magyar-ingilizce szótár > fürge eszû

  • 8 jó eszû

    apt

    Magyar-ingilizce szótár > jó eszû

  • 9 józan eszû

    judicious

    Magyar-ingilizce szótár > józan eszû

  • 10 tompa eszû emberek

    crass minds

    Magyar-ingilizce szótár > tompa eszû emberek

  • 11 -brained

    - eszű

    English-Hungarian dictionary > -brained

  • 12 éles

    резкий критика
    тонкий слух
    * * *
    формы: élesek, éleset, élesen
    1) о́стрый

    éles kés — о́стрый нож

    2) ре́зкий (поворот, удар и т.п.)

    éles fordulat — ре́зкий перело́м ( в судьбе)

    3) то́нкий (слух и т.п.)
    4) чёткий, отчётливый

    nem éles fénykép — нечёткий сни́мок

    * * *
    I
    mn. [\éleset, \élesebb] 1. острый; (kiélesített) заострённый; (metsző) режущий;

    nem \éles — тупой;

    \éles kés — острый нож; \éles fogú — острозубый; \éles karmú (pl. állat) — когтистый; \éles végű — остроконечный; \élesre köszörül — затачивать/заточить; \élesre patkóit ló — лошадь, подкованная на шипах;

    2.

    kat. \éles töltény — боевой патрон;

    \éles lövés — выстрел боевым патроном;

    3.

    \élesre szereli a gránátot — поставить гранату на боевой взвод;

    4.

    nyelv. \éles ékezet — острое ударение; rég. острый акцент;

    5.

    müsz. \éles gőz — острый пар;

    6. átv. резкий; (szél) хлёсткий;

    \éles arcvonások — строгие/заострённые черты лица;

    \éles ellentét — острый контраст; \éles ellentétben áll vmivel — находиться в резком противоречии с чём-л.; \éles felvétel/kép — чёткая съёмка; \éles fény — резкий/ яркий свет; \éles határ — глубокая граница; \éles hegyi levegő — резкий горный воздух; \éles körvonalakban mutatkozik meg — показывается в острых контурах; \éles szél — хлёсткий ветер;

    7. (hirtelen) крутой;

    rep. \éles forduló — крутой/ глубокий вираж;

    \éles kanyar — крутой поворот (дороги); átv. \éles átmenet — резкий переход; \éles fordulat — крутой поворот/оборот;

    8. (hang) резкий, пронзительный;

    \éles kiáltás — пронзительный крик;

    \éles hangon kiált — кричать резким голосом;

    9. (kifinomult) тонкий, изощрённый;

    \éles elme/ész — острый/тонкий/изощрёчный ум; глубокомыслие;

    \éles eszű/elméjű — остроумный, глубокомысленный, проницательный; \éles eszű kritikus — тонкий критик; \éles hallás — тонкий/изощрённый слух; \éles szem — острый/зоркий/меткий глаз; \éles szemmel — зорко; \éles szemű
    a) — глазастый, остроглазый;
    b) átv. проницательный, зоркий, дальнозоркий, дальновидный;
    \éles szemű megfigyelő — зоркий наблюдатель;
    \éles szemű politikus — дальнозоркий политик; \éles szimat — тонкий нюх; (átv. is) тонкое чутьё;

    10. (heves) жгучий, жес токий;

    \éles fájdalom — жестокая/острая/жгучая боль; резь;

    11. átv. (csípős, bántó) острый, едкий, забористый; (sértő) резкий;

    \éles gúny. — острая ирония;

    \éles hang(nem) — резкий тон; \éles kifejezés — хлёсткость выражения; \éles kirohanás vki ellen — резкий/эпиграмматический выпад против кого-л.; \éles kritika — резкая критика; \éles megjegyzés — острое замечание; \éles nyelv. — ядовитый язык; \éles nyelvű — зубастый; (nőről) остра на язычок; \éles a nyelve, mint a borotva — у него язык как бритва; \éles szavak — резкие слова; \éles szóváltás — крупный разговор; \éles szatíra — жгучая сатира;

    12. (találó) меткий;

    \éles megfigyelés — меткое наблюдение;

    II

    fn. [\élest, \élese] kat. — боевой патрон;

    \élesre tölti fegyverét — зарядить ружьё боевым патроном; \élesre töltött — заряжённый боевым патроном

    Magyar-orosz szótár > éles

  • 13 csavaros

    [\csavarosat, \csavarosabb] 1. müsz. винтовой, резьбовой;

    \csavaros ceruza — карандаш со вставном графитом; автоматический карандаш; автокарандаш;

    \csavaros emelő — домкрат; \csavaros felerősítés/merevítés/rögzítés — скрепление болтами;

    2. átv. (agyafúrt) хитрый, лукавый, продувной, плутоватый;

    \csavaros ész(járás) — изворотливый/казуистический ум; хитрость, плутоватость;

    \csavaros eszű — чересчур хитрый; изворотливый; \csavaros eszű ember — хитрец, плут, nép. пройдоха h., n.

    Magyar-orosz szótár > csavaros

  • 14 Abweg

    Abweg, I) eig.: deverticulum (der Nebenweg, Seitenweg, auf den man von der geraden Straße abbiegt). – flexus viae (die Krümmung des Weges). – iter avium. iter devium (ein Weg, der von der geraden Straße abbiegt; s. »abgelegen« über av. u. dev.). – II) uneig.: error (Irrtum). – vitium (Fehler). – auf Abwege kommen, geraten, in errorem induci, rapi (in Irrtum verfallen, aus Unvorsichtigkeit); a virtute discedere. honestatem deserere (die Bahn der Tugend verlassen, durch eigene Schuld). – auf Abwegen sein, errare (ohne eszu wissen); vitam deviam sequi (durch eigene Schuld). – jmd. auf Abwege bringen, alqm in errorem inducere (zu Irrtümern verleiten); alqm transversum agere (vom Wege der Tugend abbringen); alqm ad nequitiam adducere (zu Ausschweifungen verleiten): vom A. zurückkehren, in viam redire.

    deutsch-lateinisches > Abweg

  • 15 ἜΠος

    ἜΠος (eigtl. FΕΠΟΣ, s. Inscr. 11), τό, 11 das Gesagte, Gesprochene, das Wort, jede mündliche Aeußerung, auch mehrere zu einem Ganzen verbundene Wörter, die Rede, Erzählung, bes. häufig bei Hom., der das später übliche λόγος nur zweimal gebraucht, im sing. u. plur.; ἐσϑλὸν δ' οὔτε τί πω εἶπες ἔπος Il. 1, 108; κακὸν ἔπος ἀγγέλλειν 17, 701; ἔπεα πτερόεντα προςηύδα, auch δόλια, μαλακά, μειλίχια; mit μῠϑος verbunden, Od. 4, 597. 11, 561, εἰπεῖν, φάσϑαι, αὐδᾶν, φράζεσϑαι, μυϑεῖσϑαι u. ä., s. diese Verba. Auch der Gesang od. gesangweise vorgetragene Erzählungen, Od. 8, 91. 17, 519. – So bei allen Dichtern häufig, Aesch. ἔπος ἐκρίπτειν, ἐκβάλλειν, λακεῖν, φάσκειν u. ä., s. die einzelnen Verba. – Wortim Ggstz der That, Ζεῠ πάτερ εἴποτε δή σε ὄνησα ἢ ἔπει ἢ ἔργῳ, Il. 1, 503. 15, 234; Ἀλκινόου δ' ἐκ τοῠδ' ἔχεται ἔργον τε ἔπος τε Od. 11, 346; μή σε δὶς φράσαι μήτ' ἔπος μ ήτ' ἔργον Aesch. Pers. 170; in Prosa, ἔργῳ τε καὶ ἔπει Plat. Legg. IX, 879 c, vgl. Rep. VI, 494 e; ἅμα ἔπος τε καὶ ἔργον ἐποίεε Her. 3, 135, ἐπαφρόδιτα καὶ ἔπη καὶ ἔργα Xen. Conv. 8, 15; vgl. Thuc. 2, 41; λόγοι ἔπεσι κοσμ ηϑέντες, mit Schmuck der Worte, 3, 67, vgl. τοιαῠϑ' ἁμαρτάνουσιν ἐν λόγοις ἔπη Soph. Tr. 1075, sonst ist das einzelne Wortin Prosa ῥῆμα oder ὄνομα, auch verbunden ὀνόματα καὶ ῥήματα, die Rede λόγος. – Auch im Ggstz von βίη u. χείρ, Il. 1, 77. 15, 106, dah. auch mit dem Nebenbegriff des Eitlen, Nichtigen, ἐστάλην ἰηλέμων γόων ἀοιδός, ἔπεα μόνον καὶ δόκημα νυκτερωπόν Eur. Herc. Fur. 111, vgl. 229. Aber στεῠται γάρ τι ἔπος εἰπεῖν Ἅκτωρ, ein Wort, das der Rede werth ist, mit Nachdruck, Il. 3, 83. – Bes. merke man noch bei Hom. – al das gegebene Wort, Zusage, Versprechen, Il. 8, 8; τελεῖν ἔπος, sein Wort erfüllen, 14, 44; vgl. πᾶν ἔπος τελεῖ Aesch. Prom. 1035. – b) der Ausspruch eines Gottes, Sehers, Orakelspruch, μάντιος Od. 12, 262; auch Tragg., wie Soph. O. R. 89 Tr. 819; vgl. Her. 1, 13. 7, 143; einzeln bei Sp. – c) Gerücht, κωφὰ καὶ παλαί ἔπη Soph. O. R. 290. – d) übh. ein inhaltreiches Wort, Spruch, Sentenz, Sprichwort, Ar. Av. 507; ὡς ἔπος εἰπεῖν (selten in anderer Stellung, wie des Verses wegen ὡς εἰπεῖν ἔπος Aesch. Pers. 7; vgl. Plat. Legg. XII, 967 c) theils: wie man zu sagen pflegt, so zu sagen, ohne Genauigkeit od. Bestimmtheit, nur ungefähr es mit einem Worte auszudrücken, um mich so auszudrücken, wenn ich so sagen darf (Lob. Paralipp. 60, bes. nach allgemeinen, umfassenden Ausdrücken, πᾶς, οὐδείς, ὅλος, um anzudeuten, das Wort sei nicht so streng zu nehmen), dah. Plat. Rep. I, 341 d τὸν ὡς ἔπος εἰπεῖν ἢ τὸν ἀκριβεῖ λόγῳ entgegengesetzt, wie ὄντως Legg. II, 656 e; vgl. λευκὴν οὐχ ὡς εἰπεῖν ἔπος, ἀλλὰ καὶ χιόνος καὶ γάλακτος πλέον λευκήν, d. i. nicht im gew. Sinne des Wortes, Ael. H. A. 4, 36; theils: um es gerad heraus zu sagen, um die Wahrheit, um es kurz zu sagen, διαπεπόρϑηται τὰ Περσῶν πράγμαϑ' ὡς ἔπος εἰπεῖν Aesch. Pers. 700; Ἱππόλυτος οὐκέτ' ἐστὶν ὡς ἔπος εἰπεῖν Eur. Hipp. 1162; Plat.; Her. ἑνὶ ἔπεϊ πάντα συλλαβόντα εἰπεῖν 3, 82; – ἔπος ἀμείβου πρὸς ἔπος ἐν μέρει τιϑείς Aesch. Eum. 556; vgl. ἔπος πρὸς ἔπος ἠρειδόμεσϑα Ar. Nubb. 1375; ἔπος πρὸς ἔπος ποιεῖσϑαι τὴν συνουσίαν Plat. Soph. 217 d. Collektiv παύρῳ ἔπει, mit wenig Worten, Pind. Ol. 13, 98; ἔπους σμικροῠ χάριν Soph. O. C. 443. – 2) der Inhalt der Rede, Sache, oft im Deutschen geradezu durch eszu übersetzen, Il. 11, 652. 17, 701. 22, 454 u. öfter; πρὸς τί τοῦτο τοὔπος ἱστορεῖς, wozu erzählst du das? Soph. O. R. 1144; τί πρὸς ἔπος αὖ ταῦτ' ἐστίν; Plat. Phil. 18 d, wie gehört das zur Sache? ἐὰν μηδὲν πρὸς ἔπος ἀποκρίνωμαι, falls ich nichts zur Sache Gehöriges antworten sollte, Euthyd. 295 c; οὐδὲν πρὸς ἔπος ταῦτά φασιν, nicht zur Sache gehörig, Luc. Philops. 1; a. Sp.; vgl. Ar. οὐ γὰρ τὸν ἐμὸν ἱδρῶτα καὶ φειδωλίαν οὐδὲν πρὸς ἔπος οὕτως ἀνοήτως ἐκβαλῶ, Eccl. 751, um Nichts und wider Nichts, umsonst. – 3) τὰ ἔπη, das in Hexametern abgefaßte Heldengedicht, episches Gedicht, Ὁμηρίδαι ῥαπτῶν ἐπ έων ἀοιδοί Pind. N. 2, 2; τὰ Κύπρια ἔπεα Her. 2, 117; Thuc. 1, 3. 3, 104, von einzelnen Versen aus Homer; Plat. Rep. II, 379 a ἐάν τέ τις αὐτὸν ἐν ἔπεσι ποιῇ, ἐάν τε ἐν μέλεσιν, ἐάν τε ἐν τραγῳδίᾳ; Phaedr. 241 e ὅτι ἤδη ἔπη φϑέγγομαι ἀλλ' οὐκέτι διϑυράμβους; wie bei Thuc. von einem einzelnen Hexameter, ἀπὸ τοῦδε τοῦ ἔπους ἀρξάμενοι Rep. III, 386 c; ἐν ἰαμβείοις καὶ ἐν ἔπεσιν X, 602 b; λέγουσι δύο ἔπη εἰς τὸν Ἄρωτα Phaedr. 252 b. Uebh. Gedicht, Xen. Hem. 1, 2, 21; außer dem Hexameter von elegischen Versen, Distichen, auch übh. Vers, Ar. Th. 412; allgemeiner, Zeile, οὐδ' ἢν μυρίων ἐπῶν ᾐ τὸ μῆκος Isocr. 12, 136; ὅσαι μυριάδες ἐπῶν Luc. hist. conscr. 19; vgl. Schäfer zu D. Hal. C. V. p. 30.

    Griechisch-deutsches Handwörterbuch > ἜΠος

  • 16 fürt

    гроздь растения
    * * *
    формы: fürtje, fürtök, fürtöt
    кисть ж, гроздь ж

    egy fürt szőlő — гроздь виногра́да

    * * *
    1. (pl. kút, lyuk stby.) сверленый, высверленный, пробурённый, буровой;
    2.

    átv., rég. \fúrt agyú/fejű

    a) (bolond) — сумасшедший;
    b) (makacs) упрямый;
    \fúrt eszű — хитрый, хитроумный, лукавый

    Magyar-orosz szótár > fürt

  • 17 lassú

    * * *
    формы: lassúak, lassút, lassan
    1) ме́дленный

    lassú folyás — ме́дленное тече́ние

    2) медли́тельный ( о человеке)
    3) ти́хий, негро́мкий (о звуках, речи)
    * * *
    медленный, медлительный, неспеш ный, неторопливый, нерасторопный, мешкотный, копотливый; (elhúzódó) протяжный, тихий;

    \lassú csárdás — медленный чардаш;

    \lassú ember — копотливый/мешкотный человек; nép. тюря h., n.; \lassú észjárású ember biz. — тяжелодум тугодум; \lassú járás/(gépnél} járat — тихий ход; \lassú keringő — медленный вальс; \lassú léptekkel — медленным/тихим шагом; \lassú munka — копотливая/вялая работа; nép. копотни; zene. \lassú tempó/tétel — анданте s., nrag.; \lassú ütem/tempó — медленный темп; \lassú tűzön főz — готовить v. варить на слабом/маленьком огне; (ő) \lassú eszű он туп; задним умом крепок; \lassú járású/ (gépnél) járatú — тихоходный; \lassú mozgású — медлительный в движениях; \lassú ütemű — медленного темпа; közm. \lassú víz partot mos — тихая вода берега подмывает; в тихом омуте черти водятся

    Magyar-orosz szótár > lassú

  • 18 nyílt

    * * *
    формы: nyíltak, nyíltat, nyíltan
    1) тж перен откры́тый

    nyílt gyűlés — откры́тое собра́ние

    a nyílt tengeren — в откры́том мо́ре

    2) перен прямо́й, откры́тый, открове́нный

    nyílt em-ber — откры́тый челове́к

    nyílt tekintet — откры́тый взгляд

    * * *
    1. (nincs bezárva/lezárva/befedve) открытый;

    \nyílt ablak — открытое окно;

    w7/\nyíltáram

    kör разомкнутый контур;

    \nyílt levél — открытое письмо;

    \nyílt levelezőlap — открытка; nyelv. \nyílt (ejtésű) magánhangzók — открытые гласные: kat. \nyílt parancs — открытый приказ; командировочное удостоверение; orv. \nyílt seb — открытая рана; orv. \nyílt törés — открытый перелом; tágra/ kerekre \nyílt szemmel néz — смотреть большими; глазами; во все глаза глядеть v. смотреть; \nyílt színen
    a) szính. — на сцене;
    b) átv. у всех на глазах; публично;
    nyelv. \nyílt szótag — открытый слог;

    2. {nem körülhatárolt) открытый;

    vasúi \nyílt pálya — открытый путь;

    vasút. \nyílt rakodó — открытая железнодорожная платформа; \nyílt tengeren — в открытом море; \nyílt terep/terület — откритая местность; открытое место; \nyílt víz — открытая/вольная вода;

    3.

    (mindenkinek hozzáférhető}\nyílt kikötő — открытый порт;

    jog. \nyílt tárgyalás — открытое заседание v. судебное разбирательство; ügyét \nyílt tárgyaláson bírálták el — его дело было обсуждено при открытых дверях; \nyílt árusítású üzlet — магазин для открытой торговли; kat. \nyílt város — открытый город; átv. \nyílt fórum — открытый форум; rég. \nyílt házat tart — жить открыто;

    4.

    \nyílt színi bányászat — открытая разработка месторождений; открытый способ добычи ископаемых;

    5. átv. {nem titkos) открытый, явный;

    \nyílt ellenforradalmiság — прямая контрреволюционность;

    \nyílt ellenségeskedés — открытая вражда; \nyílt szavazás — открытое голосование; \nyílt titok — всем известный секрет; szól. секрет полишинеля; \nyílt törvénysértés — явное беззаконие; \nyílt választások — открытые выборы; \nyílt kártyával/kártyákkal játszik — вскрывать/ вскрыть v. открывать/открыть v. раскрывать/ раскрыть свой карты; действовать в открытую; \nyílt sisakkal — с открытым/поднятым забралом; без забрала;

    6.

    átv. (egyenes, becsületes) — прямой, открытый, прямолинейный; (őszinte) откровенный; (nem álnok) нелицемерный \nyílt beismerés открытое признание;

    \nyílt ember — открытый/прямой/прямолинейный человек; \nyílt biz. — дума нараспашку у кого-л.; \nyílt homlok — открытый лоб; \nyílt tekintet — открытый взгляд;

    7.

    \nyílt eszű — умный; большого ума;

    8.

    átv. (eldöntetlen) \nyílt kérdés — открытый/нерешённый вопрос;

    az ütközet kimenetele \nyílt — исход сражения не ясен

    Magyar-orosz szótár > nyílt

  • 19 восприимчивый

    fogékony vmire, vmi iránt
    * * *
    fogékony, gyors felfogású, nyílt eszű, tanulékony, eszes, kifinomult

    Русско-венгерский словарь > восприимчивый

  • 20 acute

    minden hájjal megkent, akut, eszes, égető, átható
    * * *
    [ə'kju:t]
    1) ((of a disease etc) severe but not lasting very long: They think his illness is acute rather than chronic.) heveny; fokozódó
    2) (very great: There is an acute shortage of teachers.) kiáltó, akut
    3) (quick-witted: As a businessman, he's very acute.) éles eszű
    4) ((of the senses) keen: acute hearing.) éles
    5) (high, shrill s high sound.)
    - acutely
    - acuteness

    English-Hungarian dictionary > acute

Поделиться ссылкой на выделенное

Прямая ссылка:
Нажмите правой клавишей мыши и выберите «Копировать ссылку»