-
1 Πάτροκλος
Πάτροκλος, also gen. Πατροκλῆος, acc. - κλῆα, voc. Πατρόκλεις: Patroclus, son of Menoetius of Opus, the bosom friend of Achilles. He had fled as a youth to Peleus on account of an involuntary homicide, Il. 1.765 ff. Wearing Achilles' armor at the head of the Myrmidons, he repulsed the Trojans from the ships, but was slain by Hector, and his death was the means of bringing Achilles again into the battlefield, Π. The funeral games in honor of Patroclus, Ψ.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > Πάτροκλος
-
2 μεθ-ίημι
μεθ-ίημι (s. ἵημι), 2. pers. praes. μεϑιεῖς, Il. 6, 523, aber μεϑίεις steht Od. 4, 372, 3. pers. μεϑιεῖ, Il. 10, 121, aber μετίει Her. 6, 37; inf. bei Hom. μεϑιέμεν u. μεϑιέμεναι, conj. μεϑίῃσι, Il. 13, 234, impf. μέϑιεν, = μεϑίεσαν, Od. 21, 377; imperat. μεϑεῖτε Ar. Ran. 1384; fut. μεϑήσω, aor. I. μεϑῆκα, nach Phot. auch ἐμέϑηκα, u. Coluth. 127 auch μεϑήσας im partic.; aor. II. μεϑεῖναι, ep. μεϑέμεν, conj. μεϑείω. – Med. μεϑίεμαι, erst nachhom., imperf. μετίετο u. ἐμετίετο, Her. 1, 12, für μεϑίετο, u. im perf. μεμετιμένος, 6, 1. 7, 229 u. öfter; perf. pass. imper. μεϑείσϑων, Plat. Phil. 62 d; μετήσομαι ist pass., Her. 5, 35, – 1) trans.; – a) nachlassen, loslassen, etwas Angebundenes, Angespanntes, Zurückgehaltenes, von Personen u. Sachen, εἰ μὲν γάρ κέ σε νῦν ἀπολύσομεν ἠὲ μεϑῶμεν, Il. 10, 449, χόλον, den lang gehegten Groll fahren lassen, aufgeben, 15, 138 Od. 1, 77, Ἀχιλλῆϊ μεϑέμεν χόλον, den Zorn zu Gunsten des Achilles od. den Zorn gegen den Achilles aufgeben, Il. 1, 283; Eur. Med. 590 u. oft; τὸ μὲν (κρήδεμνον) ἐς ποταμὸν μεϑῆκεν, den Schleier, den er bis dahin festgehalten, warf er ins Meer, Od. 5, 460; im Ggstz von λαβεῖν, Aesch. Pers. 676, wie von ἔχειν, Eur. Herc. Fur. 1368; μέϑες με, laß mich los, frei, Soph. Phil. 805; μεϑεὶς ὅπλα, 961, vgl. 1285; οὐκ ἂν μεϑείην, 1286; χεροῖν τὴν παῖδα, O. C. 842, wie μεϑῆκα ἐκ χερός, aus der Hand geben, 910; von dem Nachlassen der Zügel hergenommen, ϑοὸν εἰρεσίας ζυγὸν μεϑεῖναι ναΐ; Ai. 245; dah. Einen thun lassen, was er will, μέϑες ἐμὲ ἐπὶ τὴν ϑήρην, laß mich auf die Jagd gehen, Her. 1, 37, vgl. 40 (ähnlich Soph. μέϑες τὴν παῖδα ἐν Ἅιδου τήνδε νυμφεύσειν τινί Ant. 649, anders μεϑεῖσά μοι λέγειν ἃ χρήζοιμι, gestattend, El. 618); τὴν Περσίδα γλῶσσαν, die persische Sprache aus dem Munde herauslassen, d. i. persisch sprechen, 6, 29; πολλὰ τῶν δακρύων, viele Thränen fließen lassen, 9, 16; vgl. κραδίας σταλαγμὸν μεϑεῖσα, Aesch. Eum. 753. 780; Plat. ὁ ἐπάνω μεϑιεὶς εἰκῇ τὰ ῥεύματα, Legg. VIII, 844 c, u. pass., δύο πηγαὶ μεϑεῖνται ῥεῖν, I, 636 d. – Vom Geschoß, abschließen, βέλος, Soph. Phil. 1284, vgl. El. 637, wie Xen. Cyr. 4, 3, 9; auch ξίφος εἰς γυναῖκα, hineinstoßen, Eur. Or. 1133; u. übertr. von Worten, οἱ δὲ δυςφόρως τοὔνειδος ἦγον τῷ μεϑέντι τὸν λόγον, Soph. O. R. 784; u. milder, τοῦτον μεϑεῖσαν ἐκ μέσου λόγον, Eur. El. 797; τὸν δ' ἐμοὶ μέϑες λόγον Hec. 888. – Auch βλαστόν, Her. 6, 37, hervortreiben; – ἄγκυραν μεϑιέναι, fallen lassen, Aesch. Ch. 650, wofür sonst χαλᾶν gesagt wird. – Im eigentlichen Sinne auch Plat. μεϑιᾶσι τοὺς τῆς ψυχῆς δεσμούς, Tim. 81 d; auch μεϑῆκε ἐλευϑέραν τὴν ψυχήν, Tim. 85 e (vgl. Eur. Hec. 551); er vrbdt auch μεϑέντα χαίρειν ἐᾶν, Phil. 16 e; – οὐ γὰρ μεϑήσω τὸν παῖδα, ich werde ihn nicht entlassen, freilassen, Xen. An. 7, 4, 10; γυναῖκα, fortschicken, Her. 9, 111. – Dah. etwas Angespanntes abspannen, übertr. aber wovon ausruhen, sich erholen lassen, κῆρ ἄχεος, das Herz vom Jammer sich erholen lassen, Il. 17, 539. – b) verlassen, allein, im Stich lassen, τινά, Il. 3, 414 Od. 13, 212; auch εἴ με μεϑείη ῥῖγος, wenn mich der Frost verließe, oder mich losließe, d. i. von mir wiche, 5, 471. – c) überlassen, preisgeben, τινί τι, Einem zu Gefallen Etwas fahren lassen, μεϑίεμεν Ἕκτορι νίκην, wir überlassen ihm den Sieg, Il. 14, 364. 17, 418; τινὰ κινδύνῳ, Einen der Gefahr preisgeben, Eur. Phoen. 1235, στέμματ' ἀνέμοις καὶ ϑυέλλαις μέϑες, Bacch. 350. – Dah. vernachlässigen, versäumen, bei Seite setzen, αἰδῶ, Aesch. Pers. 685, φροντίδας, Soph. Ai. 479, τὸ κόσμιον μεϑεῖσα, El. 860; μετιεῖσι τὸ βεβουλευμένον, στόλον u. vgl., Her. 1, 123. 4, 98. 7, 16, 2 u. öfter; τὴν ἀρχήν, die Herrschaft aufgeben, niederlegen, 2, 70. 3, 143; Xen. vrbdt μεϑίημι τὰ δέοντα πράττειν, Mem. 2, 1, 33. – Aber auch προςοφειλόμενον φόρον, den schuldigen Tribut erlassen, Her. 6, 59, wie τὰς ἁμαρτάδας, vergeben, 8, 140. – Erlauben, μεϑεῖσά μοι λέγειν, ἃ χρῄζοιμι, Soph. El. 628, vgl. Ant. 653; Eur. Hec. 1128; ἐμὲ οὖν μέϑες ἰέναι, laß mich gehen, Her. 1, 37; Plat. Phileb. 32 d. – 2) intrans., so daß man ἑαυτόν ergänzen kann, seine Spannung aufgeben, nachlassen, erschlaffen, absol., oft bei Hom., gew. im Kampf, ὀτρύνεις δὲ καὶ ἄλλον ὅϑι μεϑιέντα ἴδηαι, Il. 13, 229, vgl. ἀλλ' ὅσσον μὲν ἐγὼ δύναμαι χερσίν τε ποσίν τε καὶ σϑένει, οὔ μ' ἔτι φημὶ μεϑησέμεν οὐδ' ἠβαιόν, 20, 360; μεϑιέναι βίῃ, an Kraft erschlaffen, 21, 177; c. inf., ὅςτις ἑκὼν μεϑίησι μάχεσϑαι, wer freiwillig abläßt zu kämpfen, 13, 234, ἑκὼν μεϑέηκεν ἐλαύνειν, 23, 434. – Häufig mit dem gen., ablassen, abstehen von Etwas, so ἀλκῆς, πολέμου, μάχης, bes. Il.; aber bei Tyrt. 8, 44 πόλεμον. Aehnl. καὶ δὴ μέϑιεν χαλεποῖο χόλοιο Τηλεμάχῳ, sie ließen vom Zorn nach zu Gunsten des Telemach, Od. 21, 377; auch mit dem gen. der Person, ἀλλ' οὐδ' ὥς περ σεῖο μεϑήσω τειρομένοιο, ich werde dennoch nicht ablassen von dir, dich weiter geleiten, Il. 11, 841. – Auch mit dem partic., κλαύσας καὶ ὀδυράμενος μεϑέηκεν, er ließ ab zu weinen, Il. 24, 48. – 3) med., in der Bdtg mit dem intrans. Gebrauch des act. übereinstimmend; absol., μέϑεσϑε δ' ἤδη, χαίρετόν τε, lasset ab, Soph. O. C. 1439, vgl. Trach. 196; selten c. acc., El. 1269; vgl. κελεύω βίᾳ μεϑέσϑαι ἴχαρ, Aesch. Suppl. 829; Eur. Phoen. 519; Ar. Vesp. 416. – Gew. c. gen., sich einer Sache entziehen, entschlagen, vgl. Ar. Plut. 42. 75 Ran. 829; der gen. deutet eigtl. auf ein theilweises Nachlassen, Aufgeben, der acc. auf ein gänzliches Aufgeben hin, vgl. Valck. Eur. Phoen. 522 Hipp. 333 u. Elmsl. Med. 719, wie Herm. zu Soph. El. 1269. [Ι wie im simplex bei den Attikern lang, bei Hom. u. den Epikern kurz; doch braucht es Hom. des Verses wegen auch lang in μεϑίεμεν, Il. 14, 364, μεϑίετε, 4, 234. 12, 409. 13, 116, μεϑιέμεν, 4, 351, u. μεϑιέμεναι, 13, 114, welche Formen sonst für den Hexameter unbrauchbar wären; in μεϑίει, 15, 716, wird es durch das Augm. lang.]
-
3 Αχιλλεία
Ἀχιλλείᾱ, Ἀχίλλειοςof Achilles: fem nom /voc /acc dualἈχιλλείᾱ, Ἀχίλλειοςof Achilles: fem nom /voc sg (attic doric aeolic) -
4 Ἀχιλλεία
Ἀχιλλείᾱ, Ἀχίλλειοςof Achilles: fem nom /voc /acc dualἈχιλλείᾱ, Ἀχίλλειοςof Achilles: fem nom /voc sg (attic doric aeolic) -
5 Αχιλλείων
-
6 Ἀχιλλείων
-
7 Αχίλλειον
-
8 Ἀχίλλειον
-
9 φιλαχιλλείς
φιλαχιλλεύςfriend of Achilles: masc acc plφιλαχιλλεύςfriend of Achilles: masc nom /voc pl (parad-form) -
10 φιλαχιλλεῖς
φιλαχιλλεύςfriend of Achilles: masc acc plφιλαχιλλεύςfriend of Achilles: masc nom /voc pl (parad-form) -
11 φιλαχιλλέως
φιλαχιλλέω̆ς, φιλαχιλλεύςfriend of Achilles: masc gen sgφιλαχιλλεύςfriend of Achilles: masc nom sg (epic ionic) -
12 Κύκνος
Κύκνος son of Ares, slain by Achilles at Troy. Κᾰκνον τε θανάτῳ πόρεν Achilles O. 2.82 λέγε τίνες Κύκνον, τίνες Ἕκτορα πέφνον; I. 5.39 -
13 ὅπλον
1 arms, armourἐν πολεμαδόκοις Ἄρεος ὅπλοις P. 10.14
ταχὺ δὲ Καδμείων ἀγοὶ χαλκέοις σὺν ὅπλοις ἔδραμον ἀθρόοι N. 1.51
ὅπλων χολωθεὶς ὁ καρτερὸς Αἴας i. e. the armour of Achilles N. 7.25 χρυσέων γὰρ Αἴας στερηθεὶς ὅπλων φόνῳ πάλαισεν the armour of Achilles N. 8.27 ἱκέσθαι χαλκέοις ὅπλοισιν ἱππείοις τε σὺν ἔντεσιν N. 9.22ἐπεὶ ἐν χαλκέοις ὅπλοις Τηλεβόας ἔναρεν N. 10.14
ὅπλα δ' ἀπ Ἄργεος (sc. ἐξοχώτατά ἐστι) fr. 106. 5. ὁπλοι[ P. Oxy. 841, fr. 93. -
14 παῖς
1 son, daughter, childaἈοῦς τε παῖδ' Αἰθίοπα O. 2.83
Αἰνησιδάμου παιδὶ Theron O. 3.9διδύμοις παισὶ Λήδας O. 3.35
Κλυμένοιο παῖδα Erginos O. 4.19 παῖδα ἰόπλοκον Εὐάδναν (Bergk: παῖδ' ἰοπλόκαμον codd.) O. 6.30 παῖδα, τὸν Εὐάδνα τέκοι Iamos O. 6.49 ὦ παῖ Σωστράτου Hagesias O. 6.80τὰν ποντίαν ὑμνέων παῖδ' Ἀφροδίτας Ῥόδον O. 7.14
Ὑπεριονίδας ἔντειλεν φυλάξασθαι χρέος παισὶν φίλοις O. 7.41
τέκεν ἑπτὰ παῖδας O. 7.73
οὐκ ἄτερ παίδων σέθεν O. 8.45
τοῦ παῖς ἔστα σὺν Ἀχιλλεῖ μόνος Patroklos O. 9.70 τὸν Ὀλυμπιονίκαν Ἀρχεστράτου παῖδα Hagesidamos O. 10.2παῖς ὁ Λικυμνίου Οἰωνός O. 10.65
ἀλλ' ὥτε παῖς ἐξ ἀλόχου O. 10.86
παῖδ' ἐρατὸν δ Ἀρχεστράτου O. 10.99
Ἀρχεστράτου παῖ O. 11.12
παῖ Ζηνὸς ἐλευθερίου σώτειρα Τύχα O. 12.1
χρύσεαι παῖδες εὐβούλου Θέμιτος O. 13.8
θεῶν κρατίστου παῖδες (κρατιστόπαιδες Σ.) O. 14.15παίδεσσιν ὕμνον Δεινομένεος τελέσαις P. 1.79
ὦ Δεινομένειε παῖ Hieron P. 2.18χόλος δ' οὐκ ἀλίθιος γίνεται παίδων Διός P. 3.12
βάματι δ' ἐν πρώτῳ κιχὼν παῖδ ἐκ νεκροῦ ἅρπασε Asklepios P. 3.43Νηρέος εὐβούλου Θέτιν παῖδα κλυτάν P. 3.92
Κρόνου παῖδας P. 3.94
τοῦ δὲ παῖς Achilles P. 3.100 Αἰήτα ζαμενὴς παῖς Medea P. 4.11 “κέκλυτε, παῖδες ὑπερθύμων τε φωτῶν καὶ θεῶν” P. 4.13 “ Εὐρύπυλος Γαιαόχου παῖς ἀφθίτου Ἐννοσίδα” P. 4.33 “Ἰφιμεδείας παῖδας, ὦτον καὶ σέ” P. 4.89 “ Αἴσονος γὰρ παῖς ἱκάνω” Jason P. 4.118 “ παῖ Ποσειδᾶνος Πετραίου” Pelias P. 4.138 Μεσσανίου δὲ γέροντος δοναθεῖσα φρὴν βόασε παῖδα ὅν Antilochos P. 6.36 Ὀικλέος παῖς Amphiareus P. 8.39 “ φυᾷ τὸ γενναῖον ἐπιπρέπει ἐκ πατέρων παισὶ λῆμα” P. 8.45ὁ δὲ τὰν εὐώλενον φρέψατο παῖδα Κυράναν P. 9.18
“ τόθι παῖδα τέξεται” Aristaios P. 9.59 Δανάας ποτὲ παῖς Perseus P. 10.45ὦ παῖδες Ἁρμονίας P. 11.7
Ἁγησιδάμου παῖ Chromios N. 1.29 Τιμονόου παῖδ Timodemos N. 2.10 παῖς Ἀριστοφάνεος Aristokleidas N. 3.20 Πελίαο παῖς Akastos N. 4.60λόγον Αἰακοῦ παίδων N. 4.72
Ἐλείθυια, παῖ μεγαλοσθενέος Ἥρας N. 7.2
παῖς ὁ Θεαρίωνος Σωγένης N. 7.7
παίδων δὲ παῖδες ἔχοιεν αἰεὶ γέρας τό περ νῦν N. 7.100
ματέρι καὶ διδύμοις παίδεσσιν Apollo and Artemis N. 9.4Ταλαοῦ παῖδες N. 9.14
ἐν γὰρ δαιμονίοισι φόβοις φεύγοντι καὶ παῖδες θεῶν (cf. I. 3.18) N. 9.27 παιδὶ Ἁγησιδάμου Chromios N. 9.42Οὐλία παῖς Θεαῖος N. 10.24
Λήδας παῖς Polydeukes N. 10.66παῖ Ῥέας Ἑστία N. 11.1
ἐλπίδες δ' ὀκνηρότεραι γονέων παιδὸς βίαν ἔσχον Aristagoras N. 11.22 τὸν ἀδείμαντον Ἀλκμήνα τέκεν παῖδα Herakles I. 1.13 Ἰφικλέος μὲν παῖς Iolaos I. 1.30σέθεν, Ἀμφιτρύων, παῖδας I. 1.56
Αἰνησιδάμου παῖδες Theron and Xenokrates I. 2.29 ἄτρωτοί γε μὰν παῖδες θεῶν (cf. N. 9.27, fr. 77. 1, fr. 118: ἀντὶ τοῦ οἱ θεοί Σ.) I. 3.18παίδων ὁπλοτάτου Φυλακίδα I. 6.6
ὁ Κλεονίκου παῖς Lampon I. 6.16 “ λίσσομαι παῖδα θρασὺν ἐξ Ἐριβοίας ἀνδρὶ τῷδε τελέσαι” Aias I. 6.45 “ἔσσεταί τοι παῖς, ὃν αἰτεῖς, ὦ Τελαμών” I. 6.52ἀγλαοὶ παῖδές τε καὶ μάτρως I. 6.62
τὺ δέ, Διοδότοιο παῖ Strepsiades I. 7.31 Σίσυφον κέλοντο ᾧ παιδὶ τηλέφαντον ὄρσαι γέρας φθιμένῳ Μελικέρτᾳ fr. 5. 2. παίδεσσι Λατοῦς (Bergk: παιδ' οἱ, παῖδες οἱ codd. Theophrasti) fr. 33c. 2. Θρονίας Ἄβδηρε χαλκοθώραξ [Πος]ειδᾶ-νός τε παῖ Pae. 2.2
Λατόος παῖδες Pae. 5.44
ἤτορι δὲ φίλῳ παῖς ἅτε ματέρι κεδνᾷ Pae. 6.12
θρασυμή]δεα πάις[ Pae. 6.77
παῖδα ποντίας Θέτιος βιατάν Achilles Πα... ]παιδα.τ[ Πα. 7. a. 2. ἀλλά μιν Κρόνου παῖ[δες] ἔκρυψαν (supp. Lobel) Πα... δίδυμοι παῖδες Artemis and Apollo Πα. 12. 1. τὰν παῖδα δε[ Πα. 22. i. 2. Δαμαίνας πα[ῖ Pagondas? Παρθ. 2.. παῖ θρασύμηδες Ἀμύντα Alexandros fr. 120. ἔμολε[.]αι παῖδα[ fr. 169. 41. ] παιδὶ δικτυ[ fr. 260. 6. Ἐχεκ[ρά]τει παιδὶ Πυθαγγέλω ?fr. 333a. 6.I Zeus.Κρόνου παῖδ O. 1.10
ὦ Κρόνιε παῖ Ῥέας O. 2.12
ὦ Κρόνου παῖ O. 4.8
Κρόνου σὺν παιδὶ O. 7.67
εὐρύοπα Κρόνου παῖς Pae. 6.134
ἐλασίβροντα παῖ Ῥέας fr. 144.II Apollo.παῖς ὁ Λατοῦς O. 8.31
ἰήιε παῖ με[ Πα. 7C. c. 3.III Dionysos.παῖς ὁ κισσοφόρος O. 2.27
IV Athene.αὐτὰ Ζηνὸς ἐγχεικεραύνου παῖς O. 13.77
V Herakles.παῖς Διός N. 1.35
c in periphrasis. ὅθι παῖδες Ἀθαναίων ἐβάλοντο φαεννὰν κρηπῖδ' ἐλευθερίας fr. 77. 1. βούλομαι παίδεσσιν Ἑλλάνων fr. 118, cf.παίδεσσιν Ἑλλάνων I. 4.36
ἄτρωτοί γε μὰν παῖδες θεῶν (ἀντὶ τοῦ οἱ θεοί Σ.) I. 3.182a boyἐν τέτρασιν παίδων ἀπεθήκατο γυίοις νόστον O. 8.68
Ἄργει τ' ἔσχεθε κῦδος ἀνδρῶν παῖς δ ἐν Ἀθάναις O. 9.88
παίδων ὀάροισι P. 1.98
καλός τοι πίθων παρὰ παισίν, αἰεὶ καλός P. 2.72
κεῖνος γὰρ ἐν παισὶν νέος P. 4.281
τὸ δ' ἐν ποσί μοι τράχον ἴτω τεὸν χρέος, ὦ παῖ P. 8.33
στρατῷ τ' ἀμφικτιόνων ὁ Παρνάσσιος αὐτὸν μυχὸς διαυλοδρομᾶν ὕπατον παίδων ἀνέειπεν P. 10.9
Ἀχιλεὺς παῖς ἐὼν N. 3.44
ἐν παισὶ νέοισι παῖς, ἐν ἀνδράσιν ἀνήρ N. 3.72
παῖ N. 4.90
παῖς ἐναγώνιος Alkimidas N. 6.13παῖ N. 6.62
Ὥρα πότνια ἅ τε παρθενηίοις παίδων τ' ἐφίζοισα γλεφάροις N. 8.2
ὅδ' ἀνὴρ διπλόαν νίκαν ἀνεφάνατο παίδων λτ;τεγτ; τρίταν πρόσθεν (i. e. μετὰ παίδων Σ.) I. 4.71 τάκομαι, εὖτ' ἂν ἴδω παίδων νεόγυιον ἐς ἥβαν fr. 123. 12.b girl νεάνιδες ὦ παῖδες fr. 122. 7.3 descendant ὔμμιν δέ, παῖδες Ἀλάτα Corinthians O. 13.14 “ τετράτων παίδων κ' ἐπιγεινομένων αἷμα” i. e. of four generations P. 4.47 παισὶ τούτοις ὄγδοον θάλλει μέρος Ἀρκεσίλας the descendants of Battos P. 4.65Ἀλεύα τε παῖδες P. 10.5
θανὼν ὡς παισὶ κλέος μὴ τὸ δύσφαμον προσάψω N. 8.36
μοῖραν δ' εὔνομον αἰτέω σε παισὶν δαρὸν Αἰτναίων ὀπάζειν N. 9.30
μομφὰν ἔχει παίδεσσιν Ἑλλάνων, ὅσοι Τροίανδ' ἔβαν I. 4.36
ἐν δ' Οἰνώνᾳ μεγαλήτορες ὀργαὶ Αἰακοῦ παίδων τε (sc. ἀνυμνοῦνται) I. 5.35 τοῦ μὲν (sc. Αἰακοῦ)ἀντίθεοι ἀρίστευον υἱέες υἱέων τ' ἀρηίφιλοι παῖδες ἀνορέᾳ I. 8.25
4 met.ἡσύχιμον ἁμέραν παῖδ' ἀελίου O. 2.32
οὐρανίων ὑδάτων, ὀμβρίων παίδων νεφέλας O. 11.3
νωμάτω φιάλαισι βιατὰν ἀμπέλου παῖδ i. e. wine N. 9.52 Διὸς παῖς ὁ χρυσός fr. 222. 1. -
15 ξανθός
A yellow, of various shades, freq. with a tinge of red, brown, auburn, ;ἔστι δὲ τὸ ξ. ἐν τῇ ἴριδι χρῶμα μεταξὺ τοῦ τε φοινικοῦ καὶ πρασίνου χρώματος Arist.Mete. 375a11
;ξανθὸν ἐρεύθεσθαι AP12.97
(Antip.): in [dialect] Ep. mostly used of fair, golden hair, ξ. κόμη, χαίτη, of Achilles, Il.1.197, 23.141 ; ξ. τρίχες, of Odysseus, Od.13.399, 431 ; κάρη ξ. Μενέλαος (but usu. ξ. M. alone) 15.133 ; also of women,ξ. Ἀγαμήδη Il.11.740
; (but ξ. Δημήτηρ golden corn, Il.5.500, etc.) ; so later, of Helen, Sapph.Supp.13.5 ; of Athena and the Graces, Pi.N.10.7, 5.54 ; of Harmonia, E.Med. 834 (lyr.) (but in later Gr. of complexion, Cleom.2.1) ; of dyed hair,τὴν γυναῖκα τὴν σώφρον' οὐ δεῖ τὰς τρίχας ξ. ποιεῖν Men.610
; also of horses, bay,ἵππων ξ. κάρηνα Il.9.407
, cf. 11.680 ;ξ. πῶλοι Alc.Supp.8.14
, S.El. 705 ;βοῶν ξανθὰς ἀγέλας Pi. P.4.149
;ξ. λέων Id.Fr. 237
;πώλου δίκην, ἥ τις.. θέρος θερισθῇ ξανθὸν αὐχένων ἄπο S.Fr.659.4
, etc.2 after Hom. of all kinds of objects,ἄρτοι ξ. Xenoph.1.9
; ξανθῶν σπονδὰς μελιτῶν v.l. in Emp. 128.7 ;ἴων ξ. ἀκτῖνες Pi.O.6.55
; ξ. νεφέλα, of gold, ib.7.49 ;μέλι Simon.47
;φλόξ B.Fr.3.4
;ἀκτῖνες πυρός Sopat.13
; ; of wine,ξ. Ἀφροδισία λάταξ S.Fr. 277
(lyr.) ; of a roast pigeon, Ar. Ach. 1106 ; ξανθαῖσιν αὔραις ἀγάλλεται exults in its yellow fragrance, of a fried fish, Antiph.217.22 : in Medic., freq. of bile, Hp.VM19, etc.: [comp] Comp. : [comp] Sup.-ότατος, βόστρυχοι Pherecr. 189
.II Ξάνθος, parox., as pr. n.,1 a stream of the Troad, so called by gods, by men Scamander, Il.20.74, etc.2 a horse of Achilles, Bayard, the other being Βαλίος, Piebald, 16.149.3 name of a man, D.H.1.28, etc.4 fem., a city of Lycia, Hdt.1.176, etc. -
16 Ἀχίλλειος
A of Achilles, E.Tr.39, etc.; poet.Ἀχιλλέϊος Theoc. 29.34
: [dialect] Ion. [full] Ἀχιλλήϊος Hdt.4.55,76; used in lyr. by S.Fr. 152:— fem. [full] Ἀχιλληΐς (v. infr.), also [full] Ἀχιλλεῖτις, ιδος, D.L.1.74.II Ἀχίλλειαι κριθαί, a fine kind of barley, Ath.3.114f; alsoκριθαὶ Ἀχιλληΐδες Hp.Morb.3.17
;κριθὴ Ἀχιλληΐς Thphr.HP8.10.2
; Ἀ. μᾶζαι cakes of fine barley, Pherecr.130.4; Ἀχιλλείων ἀπομάττεσθαι (v. sub ἀπομάσσω) Ar.Eq. 819; Ἀχίλλειον, τό, a cake of this sort, Eust.1414.33.2 Ἀ. (sc. σπόγγος), ὁ, fine kind of sponge, used as padding for the inside of helmets, greaves, etc., Arist.HA 548b1 and 20.3 Ἀχίλλειος, ὁ, = μυριόφυλλον, Ps.-Dsc.4.114.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > Ἀχίλλειος
-
17 Ἀχιλλεύς
Ἀχιλλεύς, [dialect] Ep. also [full] Ἀχιλεύς, gen. Ἀχιλλέως (either quadrisyll. or trisyll., as the metre requires, cf. S.Ph.4,50 with 57, 364): acc. Ἀχιλλέᾱ ib. 331, 358, voc. Ἀχιλλεῦ: [dialect] Ep. gen. Ἀχιλλῆος, etc.:— Achilles.II the fallacy vulgarly called Achilles and the Tortoise', invented by Zeno of Elea, Arist.Ph. 239b14, D.L.9.29.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > Ἀχιλλεύς
-
18 ἔκπαγλος
A terrible, violent:I of persons, ὧδ' ἔ. ἐών, of Achilles, Il.21.589 ; πάντων ἐκπαγλότατ' ἀνδρῶν, also of Achilles, 1.146, 18.170 ; of other heroes, 20.389, 21.452.2 sts. of things,χειμὼν ἔ. Od.14.522
;ἐκπάγλοις ἐπέεσσιν Il.15.198
, Od.8.77 ;ἔδεισεν γὰρ ἐμὴν ἔ. ἐνιπήν 10.448
, cf. 17.216.3 mostly Adv. - λως terribly, vehemently, exceedingly,ἐ. ἀπόλεσσαν Il.1.268
;κοτέοντο 2.223
; ἐθέλει οἶκόνδε νέεσθαι ib. 357 ;μαίνεται 9.238
;ὠδύσατ' ἐ. Od.5.340
;ἔχθαιρε 11.437
;ὀδύρεται 15.355
;αἴθεται Hp.Mul.2.171
(ἐκπατίως Erot.
) ; ἐ. πονέει ib.1.3 : neut. as Adv.,ἔκπαγλον ἐπεύξατο Il.13.413
, cf. Nic. Th. 448, etc. ;οὐ γὰρ ἐγώ σ' ἔ. ἀεικιῶ Il.22.256
: neut. pl., ἔκπαγλα φιλεῖν to love beyond all measure, 3.415, 5.423 ;ἢν ἔ. χαλεφθῇ Nic. Th. 445
.II in later Poets the word freq. signifies merely, marvellous, wondrous,ἀνὴρ ἔ. Pi.P.4.79
;σθένει ἔ. Id.I.7(6).22
; ἐν πόνοις ἔ. ib.6(5).54 : not freq. in Trag., ἔ. κακόν, τέρας, A.Ag. 862, Ch. 548 ; (lyr.). Adv. marvellously,Id.
OC 716 (lyr.): in early Prose only once,ὅπλα τὰ ἐκπαγλότατα X.Hier.11.3
; in Com., Eup.8.14D. ([comp] Sup.). (Metath. for Εκπλαγος (ἐκπλήσσω) acc. to Eust.68.18 ; perh. dissim. from Εκπλαγλος.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἔκπαγλος
-
19 ἕρκος
A fence, enclosure () round gardens and vineyards, Od.7.113, Il. 5.90, 18.564 ; esp. round the court-yards of houses, Od.21.238 (pl.), al.;ὑπὲρ ἕρκος ὑπερθορεῖν Sol.4.29
, Hdt.6.134 : pl., S.Aj. 1274; also, the place enclosed, court-yard,στὰς μέσῳ ἕρκεϊ Il.16.231
, cf. Od.8.57 (pl.), etc.; Κίσσιον ἕρκος, i.e. Susa, A.Pers.17(anap.); ποῖον γαίας ἕ.; what city? E.Heracl. 441 ; ἕ. ἱερόν sacred enclosure, S.Tr. 607; shell of the pinna, Plu.2.980b.3 periphr., ἕ. ὀδόντων the fence (consisting) of the teeth, mostly in phrase,ποῖόν σε ἔπος φύγεν ἕ. ὀδόντων; Il.4.350
, cf. Sol.27.1 ;ἀμείψεται ἕ. ὀδόντων Il.9.409
, Od.10.328 ; κάρχαρον ἕ., without ὀδόντων, Opp.H.1.506 ; ἀγγέων ἕρκεσι, = ἄγγεσι, Pi.N.10.36 ; μέλαν ἕ. ἅλμας, i.e. the sea, Id.Dith. Oxy.1.16, cf. P.2.80 (= ἐπιφάνεια, Sch.); σφραγῖδος ἕ., i.e. a seal, S.Tr. 615.4 metaph., defence, ἕ. ἀκόντων, of a shield, a defence against javelins, Il.15.646 ;ἕ. βελέων 5.316
; ἕ. ἰωχμοῖο, of the lion's skin, Theoc.25.279;ἕρκεσιν εἴργειν κῦμα θαλάσσας A. Pers.89
(lyr.).b of persons, ἕ. Ἀχαιῶν, of Ajax, Il.3.229; of Achilles, Pi.Pae.6.85; of soldiers, ἕρκος πολέμοιο a defence against war, Il.4.299; of Achilles,ἕ. Ἀχαιοῖσιν..πολέμοιο 1.284
; of Clytaemnestra,γαίας μονόφρουρον ἕ. A.Ag. 257
(lyr.): abs., Pi.P.5.113, etc.5 a net, toils, for birds, Od.22.469 : mostly in pl.,σπίζ' ὅπως ἐν ἕρκεσιν S.Fr. 431
, cf. Ar.Av. 528(anap.), Pherecr.209, Arist. HA 617b24; for deer, Pi.N.3.51; coils of a lasso, Hdt.7.85: metaph.,τῆς Δίκης ἐν ἕρκεσιν A.Ag. 1611
, cf. S.Aj.60, E.Med. 986(lyr.); , cf. Hymn.Is.158; χρυσοδέτοις ἕρκεσιν..γυναικῶν, of Eriphyle's necklace, S.El. 838(lyr.). -
20 Ἀχιλεύς
Ἀχιλεύς, Ἀχιλλεύς, ῆος, dat. - ῆι and - εῖ: Achilles, son of Peleus and Thetis, king of the Myrmidons, and the hero of the Iliad, as announced in A 1. For his relations to Phoenix and Cheiron the centaur, see I; his destiny, Il. 9.410 ff.; expedition against Troy, Il. 2.681; forays, Il. 9.328, Il. 1.392, Il. 2.690; death of Patroclus, Il. 16.827; μηνίδος ἀπόρρησις, Il. 19.56; Ἕκτορος ἀναίρεσις, Χ; Ἕκτορος λύτρα, Ω. The death of Achilles is mentioned in the Odyssey, Od. 5.310, Od. 24.37 ff. Epithets, δαΐφρων, διίφιλος, θεοείκελος, θεοῖς ἐπιείκελος, πελώριος, ποδάρκης, ποδώκης, πτολίπορθος, ῥηξήνωρ, πόδας ταχύς, and ὠκύς. (See cut from Panathenaic Amphora.)A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > Ἀχιλεύς
См. также в других словарях:
Achilles [1] — ACHILLES, is, Gr. Ἀχιλλεὺς, έως, (⇒ Tab. X. et ⇒ XXIIII.) 1 §. Namen Er hieß anfangs Ligyron, Apollodor. lib. III. c. 12. §. 6 Conf. Tzetz. ad Lycophr. 177. bekam aber hernach von dem Chiron den. Namen Achilles, entweder von dem α pri. vativo und … Gründliches mythologisches Lexikon
achilles — Achilles, m. acut. (Car le François le corrompt ainsi) Est le nom de ce valeureux Chevalier Grec fils de Peleus et de Thetis, disciple d armes de Chiron le Thessalien, non blessable horsmis au seul endroit du pied par où sa mere l avoit retenu de … Thresor de la langue françoyse
Achilles — Achilles. Den berühmten Namen Achilles führen in vorzeitlichen Heroensagen vier und funfzig Männer. Der berühmteste aber ist jener Held der unsterblichen Gesänge Homer s, den dieser in der Ilias feiert. Thetis, die zauberschöne, silberfüßige… … Damen Conversations Lexikon
Achilles — n. 1. a mythical Greek hero of the Iliad; a foremost Greek warrior at the seige of Troy. [WordNet 1.5] … The Collaborative International Dictionary of English
Achilles [1] — Achilles (Achilleus), 1) A., früher Lygyron, Sohn des Peleus (dah. der Pelide) u. der Meergöttin Thetis. Thetis wollte den A. unsterblich machen u. tauchte ihn deshalb in den Styx; allein die Ferse, an der sie ihn hielt, blieb verwundbar; nach… … Pierer's Universal-Lexikon
Achilles — Achilles, Achilleus, nach der Mythe Sohn der Meergöttin Thetys und des Thessaliers Peleus, der Held der Iliade, der schönste, schnellste und stärkste der Heerkönige vor Troja, treu in der Freundschaft, unversöhnlich, stolz, durch die Kunde von… … Herders Conversations-Lexikon
Achilles — m From Greek mythology. Achilles, son of the sea nymph Thetis and the mortal Peleus, was the leading warrior of the Greek army attacking Troy. In the Iliad, Homer relates how he withdrew from the siege as a result of a slight to his honour, until … First names dictionary
Achilles '29 — is a football club from Groesbeek, the Netherlands. The club, which was founded in 1929, is currently playing in the Sunday Hoofdklasse C, the highest tier of amateur football in the Netherlands … Wikipedia
Achilles [2] — Achilles (Log.), Trugschluß, von Zeno od. Parmenides erfunden, als Argument gegen die Realität der Bewegung. Er lautet: Wenn A. mit einer Schildkröte einen Wettlauf hält, so wird jener, wenn diese einen Vorsprung hat, trotz seiner Schnelligkeit… … Pierer's Universal-Lexikon
Achilles [3] — Achilles, Schmetterling, s. u. Nymphenfalter … Pierer's Universal-Lexikon
Achilles [1] — Achilles, s. Achilleus … Meyers Großes Konversations-Lexikon