-
1 ὡσπερεί
A just as if, with indic.,ὥσπερ εἰ παρεστάτεις A.Ag. 1201
; with opt.,ὥσπερ τις εἴ σοι.. μηδὲν διδοίη S.OC 776
; τὸ ὡσπερεὶ φάναι to say ' as it were', Longin.32.3; ὅμοια ὥ. εἰ .. X.Smp.4.37: with Nouns or parts., as it were,ὡ. ψῆτταν Ar. Lys. 115
;ὡ. προκείμενον Id.Ec. 537
;ἃ ὡ. στοιχεῖα τῶν ἄλλων ἐστί Pl.Cra. 422a
.II ὥσπερ ἂν εἰ or ὡσπερανεί (prop. elliptical for ὥσπερ ἂν ἦν, εἰ .., or the like ), Id.Grg. 479a, Prt. 311b, Isoc.4.148, X.Cyr.1.3.2; [dialect] Dor. ὥσπερ αἰκ ἐξ ἑνὸς κελεύματος κεχάναντι they gape as it were 'by numbers' Sophr.25; ὥσπερ οὖν ἂν εἰ with [tense] impf., Pl.R. 420c: cf.ὥσπερ 1.2
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὡσπερεί
-
2 ωσπερει
-
3 ωσπερεί
-
4 ὡσπερεί
-
5 ὡσπερεί
ὡσπερεί (Aeschyl., Pla. et al.; Diod S 5, 31, 4; 10, 3, 2; 17, 112, 5; Ps.-Lucian, Asin. 56; Ps 57:9 Sym.; En 5:2) statement of comparison, with component of caution, like, as though, as it were 1 Cor 4:13 v.l. (for ὡς); 15:8.—M-M. -
6 ὡσπερεί
Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > ὡσπερεί
-
7 ωσπερεί
Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > ωσπερεί
-
8 ὡσπερεί
как (если) бы, как будто, словно.Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > ὡσπερεί
-
9 ὡσπερεὶ
Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > ὡσπερεὶ
-
10 απερει
-
11 ωσπερανει
-
12 ὥσπερ
A like as, even as,ζῆν ὥ. ἤδη ζῇς S.Ph. 1396
;ἐσῴζετ' ἂν.., ὥ. οὐχὶ σῴζεται Id.El. 994
; but the Verb is more often left to be supplied,οὔ τι κατακρύπτουσιν.., ὥ. Κύκλωπες Od.7.206
, cf. 2.333, Il.4.263, 14.50; ἔξεστί θ', ὥ. Ἡγέλοχος, ἡμῖν λέγειν .. Ar.Ra. 303;τεταγμένοι ὥ. ἔμελλον Th.4.93
;τοῖς ἠτυχηκόσιν ὥ. ἐγώ D.45.1
; Hom. freq. puts a word between ὡς and περ, e.g.ὡς σύ περ αὐτή, ὡς τὸ πάρος περ, ὡς ἔσεταί περ Od.19.385
, Il.5.806, 1.211; as for instance,ὅταν χορὸς.. γίγνηται, ὥ. <ὁ> εἰς Ηλον πεμπόμενος X.Mem.3.3.12
; ὥσπερ differs from ὡς in Hom., in that it seldom has an antecedent expressed, as in Il.24.487, τηλίκου ὥ. ἐγών; also in Hes.Th. 402, ὣς δ' αὔτως.., ὥ. ὑπέστη; but in Trag. and [dialect] Att. ὥ. is very freq. after demonstr. words; before οὕτως, Meliss.3, Ar.Av. 188; after it, S.Tr. 475, etc.; ὥ. καὶ.., οὕτω καὶ .. X.Cyr.7.5.75, cf. Pl.R. 354b; ὥ.., ὧδε .. S.OT 276;τοιοῦτος ὥ. Pl.Prt. 327d
; αὐτοῦ ὥ. εἶχον just as they were, then and there, Hdt. 2.121.δ, cf. S.Ant. 1235;εὐθὺς ὥ. εἶχεν X.An.4.1.19
;εὐθὺς ὥ. ἔτυχε Id.HG3.1.19
;τὰν τράπεζαν κάτθετε ὥ. ἔχει Sophr.
in PSI11.1214a2; καὶ τὸν δαελὸν σβῆτε ὥ. ἔχει on the spot, ib.14: c. gen.,ὥ. ἔχει δόξης Pl.R. 612d
: strengthd.,ὥ. γε
just exactly as,Ar.
Nu. 673; ὥ. καί even as,ὡς καὶ ἐγώ περ Il.6.477
;ὥ. καὶ ἄλλο τι Th.1.142
, etc.: ὥ. also follows ἴσος, in Od.20.282, μοῖραν.. ἴσην, ὡς αὐτοί περ ἐλάγχανον, cf. S.El. 533; so after ὁ αὐτός, Pl.Phd. 86a, D.9.33; afterὅμοιος, ὅμοιος ἀτμὸς ὥ. ἐκ τάφου πρέπει A.Ag. 1311
, cf. Th.4.34.2 ὥσπερ ἄν c. subj., v. infr. 111; c. opt.,ὥσπερ ἄν τις.. λέγοι Pl.Phd. 87b
, cf. X.HG3.1.14; cf.ὡσπερεί 11
.II to limit or modify an assertion or apologize for a metaphor, as it were, so to speak,ὥ. ἀκονιτί Th.4.73
;τὸν ἐγκέφαλον ὥ. σεσεῖσθαί μοι δοκεῖς Ar.Nu. 1276
, cf. Pax 234;ἅμα μὲν.. ὥ. ὑπεφθόνει X.Cyr.4.1.13
, cf. Pl.Phdr. 270d, Cra. 384c; in later Gk. sts. after the word to which it refers,ἐσφιγμένον ὥ. Porph.Chr.26
; βάθρον ὥ. Sch.Pi.O.8.33; στέφανος ὥ. τῶν πόλεων τὰ τείχη ib.42: freq. with parts.,ὥ. ἐγγελῶσα S.El. 277
;ὥ. ἐντεταμένου τοῦ σώματος Pl.Phd. 86b
; ὥ. τι τῶν ἄλλων εὐλόγως πεποιηκότες as if they had done, Lys.12.7; ὥ. ἐξόν as if it were in our power, X.An.3.1.14;σιωπῇ ἐδείπνουν, ὥ. τοῦτο ἐπιτεταγμένον αὐτοῖς Id.Smp.1.11
, cf. Mem.2.3.3; with a change of construction,ὥ. τὸν ἀριθμὸν τοῦτον ἔχοντα ἀνάγκην.., καὶ οὔτε.. οἷόν τε εἴη γενέσθαι Id.HG2.3.19
; τὴν ὥ. ἐπὶ τοῦ δίφρου ἕδραν a seat like that used in the chariot, Id.Eq.7.5.III rarely of Time,1 ὥσπερ ἄν = ἕως ἄν, so long as, or however long (cf. ὡς Ad. 2),ὥσπερ ἂν ζῶ S.OC 1361
(sed leg. ἕωσπερ).IV after a [comp] Comp. (cf. ὡς Ab. 1.4);οὐ μείους ὥ. χίλιοι Xenoph.3.4
;ἧττον.. ὥ. X.HG2.3.16
.—Cf. ὡσπερεί, ὥσπερ οὖν. -
13 νεᾱνιεύομαι
νεᾱνιεύομαι, ein Jüngling sein, gew. jugendlich übereilt oder übermüthig, muthwillig oder leichtsinnig handeln; Plat. Phaedr. 235 a; δοκεῖς νεανιεύεσϑαι ἐν τοῖς λόγοις, Gorg. 482 c, vgl. 527 d; ἐνεανιεύσατο τοιοῠτον οὐδέν, Dem. 21, 69; im pass., ὡσπερεὶ κεφάλαια ἐφ' ἅπασι τοῖς ἑαυτῷ νενεανιευμένοις ἐπέϑηκεν, 21, 18; Sp., wie Plut. Mar. 29, μακρὰ χαίρειν φράσας τοῖς ἐν τῇ βουλῇ νεανιευϑεῖσι.
-
14 ἁπερεί
-
15 ἐπι-τίθημι
ἐπι-τίθημι (s. τίϑημι), 1) daraufsetzen, -legen, -stellen, κρατὶ κυνέην, ἐπιϑήσει φάρμακα, wird Heilmittel auflegen, Il. 4, 190, κεφαλῇ δ' ἐπέϑηκε καλύπτρην, einen Schleier auf den Kopf, Od. 5, 232; τύμβον τε χῶσον κἀπίϑες μνημεῖά μοι Eur. I. T. 702; στήλην λίϑου ἐπέϑηκαν Her. 7, 183; ὀϊστόν, einen Pfeil auflegen, 5, 105; öfter τινί τι, Thuc. 7, 36; Xen. Oec. 17, 9; ζυγά τινι Cyr. 3, 1, 27; mit der Präposition, ἐπὶ πυρᾶς ἐπιϑέντες τὸν νεκρόν Thuc. 2, 52; ἀσκοὺς ἐπὶ τῶν ὄνων Her. 2, 121, 4; – c. gen., τινὰ λεχέων, Jem. auf das Lager legen, Il. 24, 589; – ἐπὶ τὰ στέρνα τὴν κεφαλήν, Xen.; – bes. – a) Speisen aufsetzen, auftragen, εἴδατα πόλλ' ἐπιϑεῖσα, oder richtiger: hinzusetzend, noch dazu auftragend, Od. 1, 140, vgl. ἐπὶ δέ σφι τίϑει χρύσεια κάνεια 10, 355. vom Opfer, ἐπὶ μηρία ϑέντες Ἀπόλλωνι κλυτοτόξῳ, eigtl. auf den Altar legen, opfern, 21, 267; οὐδ' ἂν ϑύσαιμ' οὐδ' ἂν σπείσαιμ' οὐδ' ἐπιϑείην λιβανωτόν Ar. Nub. 425; λιβανωτὸν ἐπιτιϑείς Vesp. 96; Antiph. 1, 18. – b) ὄνομα, einen Ramen beilegen, geben, Plat. Conv. 205 b Crat. 424 d. – c) Strafe u. ä. auflegen, σοὶ δὲ ϑωὴν ἐπιϑήσομεν Od. 2, 192; χαλεπὴν ἀμοιβήν Hes. O. 332; αἵματος δίκην Eur. Or. 500; δίκην, ζημίαν τινί, ἄποινα, Her. 1, 144. 4, 43. 9, 120; Xen. Cyr. 1, 2, 2 u. A.; δίκην Plat. Critia. 106 b u. öfter; ἐπὶ πᾶσι τάξεις καὶ ζημίας Legg. VII, 823 c; τιμω ρίαν ὑπὲρ ὧν τοὺς ἄλλους ἠδικουν ἐπέϑηκαν Dem. 60, 11; Sp., wie Plut. Fab. Max. 9 u. öfter; μισϑόν τινι Pol. 5, 18, 8. – So Unglück, Schmerzen auferlegen, zu Theil werden lassen, in tmesi, ϑήσειν γὰρ ἔτ' ἔμελλεν ἐπ' ἄλγεά τε στοναχάς τε Τρωσί Il. 2, 39; οἷσιν ἐπὶ Ζεὺς ϑῆκε κακὸν μόρον, über die er verhängte, 6, 357; ἀνάγκην Xen. Lac. 10, 7. – d) τέλος μύϑῳ ἐπιϑήσεις, der Erzählung ein Ziel setzen, sie in Erfüllung gehen lassen, Il. 19, 107. 20, 369, wie Isocr. 6, 77; übh. ein Ende machen, beendigen, τῷ μύϑῳ τέλος οὐκ ἐπέϑεμεν, Plat. Polit. 277 b Prot. 348 a; ἤδη κολοφῶνα ἐπιτίϑης τῇ σοφίᾳ, gleichsam den Schlußstein daraufsetzen, Euthyd. 301 e (vgl. κολοφών) ähnl. Dem. 21, 18 δύο ταῦτα ὡσπερεὶ κεφάλαια ἐφ' ἅπασι τοῖς ἑαυτῷ νενεανιευμένοις ἐπέϑηκεν, er setzte seinen Thorheiten gleichsam die Krone auf; – πίστιν ἐπιϑεῖναι, einen Schwur darauf setzen, beschwören, Dem. 29, 33. 49, 42; – λίϑον ἐπέϑηκε ϑύρῃσιν, er setzte einen Stein vor die Thür, Od. 13, 370. 9, 243, mit dem Nebenbegriff des Verschließens; ϑύρας ἐπέϑηκε φαεινάς 21, 45, wie ὡςεί τε φαρέτρῃ πῶμ' ἐπιϑείη 9, 314, den Deckel auf den Köcher legen, ihn verschließen; νέφος ἐπιϑεῖναι, Ggstz ἀνακλίνειν, vorschieben, d. i. den Himmel schließen, von de n, Horen, Il. 5, 751. 8, 395 λόχον, vom trojanischen Pferde, Od. 11, 25 (vgl. ἐπίκειμαι). – Uebertr., φρένα, nur in tmesi, den Geist auf Etwas hinrichten, auf Etwas achten, Hom.; – auftragen, zur Besorgung übergeben, βιβλίον ἐς Αἴγυπτον ἐπέϑηκε Her. 3, 42; Ἀλκαῖος ἐν μέλει ποιήσας ἐπιτιϑεῖ εἰς Μιτυλήνην, 5, 95; ἐπιστολήν Dem. 34, 28, was Harpocr. durch παρέδωκε erkl. Vgl. med. 3). – 2) hinzusetzen, hinzufügen, κτήματα δ' ὅσσ' ἀγόμην – πάντ' ἐϑέλω δόμεναι καὶ οἴκοϑεν ἄλλ' ἐπιϑεῖναι, u. noch andere von meinem eigenen Besitzthume hinzufügen, Il. 7, 751, 23, 796; Od. 22, 62, μήτε τριηκόντων ἐτέων μάλα πόλλ' ἀπολείπων μήτ' ἐπιϑεὶς μάλα πολλά Hes. O. 695, weder viel unter. noch über dreißig Jahre; Sp. – Als Epitheton brauchen, Schol. Ap. Rh. 2, 118. – Med., 1) sich aufsetzen. στεφάνην κεφαλῆφιν Il. 10, 30; ἐπὶ δ' ἔϑεντο κισσίνους στεφάνους Eur. Bacch. 701; οὑκ ἐπιϑήσομαι ἐμῷ κάρᾳ κτύπημα χειρὸς ὀλοόν Andr. 1211; Sp.; χεῖρας στήϑεσσί τινος, seine Hände auflegen, Il. 18, 317. – 2) sich an Etwas machen, sich auf Etwas legen, angreifen, unternehmen; absolut, Her. 3, 76, δικαιοσύνην ἐπιθέμενος ἤσκεε 1, 96. vgl. 6, 60; gew. c. dat., ναυτιλίῃσι 1, 1 ναυκληρίᾳ Lys. 6, 19. ἑπιϑέσθαι τῇ πείρα ἠπυίγετο Thuc. 7, 42, versuchen; τῷ ἔργῳ Xen. Mem. 2, 8, 3; κυβερνητικῇ Plat. Polit. 299 b; ἐπιϑησόμεϑα τοῖς πολιτικοῖς Gorg. 527 b; c. inf., ἐλέγχειν τὸν λόγον ἐπιϑησόμεϑα Soph. 242 ο, wie Isocr. 5, 1; τῇ καταλύσει τοῠ δήμου, mit der Auflösung der Demokratie umgehen, Aesch. 3, 235; Sp., von denen D. Sic. 15, 80 auch akt. τῷ κινδύνῳ ἐπιϑείς sagt; – bes. im feindlichen Sinne, sich an Etwas machen, angreifen, anfallen, bes. plötzlich, od. aus dem Hinterhalte, unvermuthet, τινί, Her. 6, 108. 7, 125 u. öfter; auch aor. I, πρώτοισι ἐπεϑήκατο 1, 26; Thuc. u. Folgde; Μέλητός μοι ἐπέϑετο, vom gerichtlichen Angriff, Plat. Apol. 23 c, τῷ πατρικῷ λόγῳ Soph. 242 a. – 3) auftragen, befehlen, ἐπιϑέμενος ταῠτα ἐμοί Her. 1, 111; 3, 63; οὐκ ὤκνησεν ἐπιϑέσϑαι τοῖς οἰκείοις ἐπιγράψαι τῷ μνήματι τάδε Ath. XI, 465 d. – 4) daran, darauf setzen, wie im act., mit besonderer Beziehung auf das subj., πύλας μεγάλας τοῖς ὠσὶν ἐπίϑεσϑε Plat. Conv. 218 b, eure Ohren verschließet; λόγον ἐπ' αὐτῇ νόμον ὕστερον ἐπιϑώμεϑα Legg. XI, 918 a; σῖτον τῶν οἰκετῶν ἐπὶ τὴν αὑτοῦ τράπεζαν, sich auftragen lassen, Xen. Cyr. 8, 2, 3; – ἐπέϑεντο ϑάνατον ζημίαν Thuc. 2, 24. – So auch Aesch. τόδ' ἐπέϑου ϑύος δημοϑρόους τ' ἀράς, du zogest dir zu, Ag. 1383. – Plut. u. a. Sp. brauchen auch den aor. pass. in der Bdtg des med.
-
16 5619
Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > 5619
-
17 διαπρίω
A saw through, saw asunder, Ar.Eq. 768, cj. in Aen.Tact.4.2 (cf. διαπίμπρημι); split, :— [voice] Pass., Hp.VC21;-πεπρισμένα [ξύλα] SIG2587.304
;διαπεπρισμένα ἡμίσε'.. ὡσπερεὶ τὰ σύμβολα Eub.70
: metaph.,διεπρίοντο ταῖς καρδίαις Act.Ap.7.54
, cf. 5.33; alsoεἰς πλείω δ. τὴν Παλαιστίνην Lib.Ep. 334
.II δ. τοὺς ὀδόντας gnash the teeth, Luc.Cal.24.III διαπρίεται· διαγοράζει, μαίνεται, Hsch.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > διαπρίω
-
18 κεφάλαιος
A of the head: metaph., principal, chief, ῥῆμα κ. (with a play on κεφαλίτης λίθος) Ar.Ra. 854;τὸ κ. μέρος PMasp.151.16
(vi A.D.): [comp] Sup. - ότατος v.l. in Pl.Grg. 494e.II mostly Subst. κεφάλαιον, τό, = κεφαλή, head, parts about the head, esp. of fish, θύννου κ. τοδί Callias Com.3: in pl., Amphis 35, Sotad. Com.1.5; alsoκ. ῥαφανῖδος Ar.Nu. 981
; of an infant, Leonid. ap. Aët.6.1.2 chief or main point,κ. δὴ παιδείας λέγομεν τὴν ὀρθὴν τροφήν Pl.Lg. 643c
; esp. in speaking or writing, sum, gist of the matter,κεφάλαια λόγων Pi.P.4.116
;κ. τοῦ παντὸς λόγου Men.Georg. 75
, cf. Cic.Att.5.18.1; τὰ κ. συγγράφων Εὐριπίδῃ drawing up the heads of the play, Antiph.113.5: freq. in Prose, Th.4.50, Pl.Grg. 453a, etc.;κ. τῶν εἰρημένων Isoc.3.62
, cf. 5.154;κ. τῆς οἰκονομίας Phld.Rh.1.68
S. (pl.); ἐν κεφαλαίῳ, or ὡς ἐν κ., εἰπεῖν to speak summarily, X.Cyr.6.3.18, Pl.Smp. 186c, al.; ἐν κεφαλαίοις ὑπομνῆσαι, ἀποδείξειν, περιλαβεῖν τι, Th.6.87, Lys.13.33, Isoc.2.9;βραχυτάτῳ κ. μαθεῖν Th.1.36
; τύπῳ καὶ ἐπὶ κεφαλαίου (v.l. - αίῳ), opp. ἀκριβέστερον, Arist.EN 1107b14;ἐπὶ κ. Plb.1.65.5
, 3.5.9;ἐπὶ κεφαλαίων D.19.315
, etc.; esp. in an argument, summing up,ἐν κεφαλαίοις Pl.Ti. 26c
; κεφαλαίῳ δέ .., Lat. denique, Decr. ap. D.18.164; τὸ δ' οὖν κ. ib.213;τὸ δὲ κ. τῶν λόγων, ἄνθρωπος εἶ Men.531.10
; συναγαγεῖν τὸ κ. to sum up, Arist.Metaph. 1042a4.3 metaph., of persons, the head or chief, ὅ τι περ κ. τῶν κάτωθεν, of Pericles, Eup.93;τὸ κ. οὐδέπω λογίζομαι, τὸν δεσπότην Men.Pk. 173
;ὅ τι περ τὸ κ. Luc.Harm. 3
, Gall.24, Philops.6; τὰ κ. τῶν μαθημάτων, of philosophers, Id.Pisc. 14;τὸ κ. τοῦ πολέμου App.BC5.50
; οἳ τὸ τῆς στάσεως κ. ἦσαν ib.43;τὸν Θαλῆν τῶν σοφῶν τὸ κ. Jul.Or.3.125d
: hence, of qualities, etc., σχεδόν τι τὸ κ. τῶν κακῶν (sc. avarice) Apollod. Gel.4;τὸ κ. τῆς εὐδαιμονίας ἡ διάθεσις Diog.Oen.57
.4 Rhet., head, topic of argument, D.H.Comp.1, Rh.10.5, Str.1.2.31.b sum total, IG12.91.23, al., Lys.19.40, D.27.10; πολλοῦ κ. for a large sum, Act. Ap.22.28, cf. Aristeas 24, Plu.Fab.4, etc.;κ. ἀργυρικά PRyl.133.15
(i A.D.); alsoσιτικὰ καὶ ἀργυρικὰ κ. PSI4.281.31
(ii A.D.).6 crown, completion of a thing, τὸ μὲν κ. τῶν ἀδικημάτων the crowning act of wrong, D.27.7;δύο ταῦτα ὡσπερεὶ κ. ἐφ' ἅπασι.. ἐπέθηκε Id.21.18
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > κεφάλαιος
-
19 μέλισσα
μέλισσᾰ, [dialect] Att. [suff] μέλι-ττα, ης, ἡ, (perh. by haplology for μελι-λιχ-yα 'honey-licker', cf. Skt.A madhu-lih- (corresp. with Gr. Μεθυ-λιχ- ) 'bee') bee, Od.13.106, etc.; of wild bees, that live in rocks, Il.2.87, cf. 12.167; of honey-bees, that live in hives, Hes. Th. 594;σμῆνος μελισσᾶν A. Pers. 128
(lyr.), cf. Hdt.4.194, 5.10:—Phrases:ὥσπερ μέλιττα τὸ κέντρον ἐγκαταλιπών Pl. Phd. 91c
; ὄνος ἐν μελίτταις 'a hornets' nest', Crates Com.36; cf.μέλι 1.2
fin.1 to poets, from their culling the beauties of nature,ἔνθεν ὡσπερεὶ μ. Φρύνιχος.. μελέων ἀπεβόσκετο καρπόν Ar. Av. 748
;μ. Μούσης Id.Ec. 974
(lyr.);μ. Ἤρινναν Μουσῶν ἄνθεα δρεπτομέναν AP7.13
(Leon. or Mel.); esp. of Sophocles, Sch.Ar.V. 460.2 to the priestesses of Delphi, Pi.P.4.60; of Demeter and Artemis, Sch.Pi. l.c., Porph. Antr.18; of Cybele, Did. ap. Lact. Inst.1.22.3 in Neo-Platonic Philos., any pure, chaste being, of souls coming to birth, Porph. Antr.19; of the Moon, ib.18.III = μέλι, honey, ὕδατος,μελίσσης, μηδὲ προσφέρειν μέθυ S.OC 481
: metaph.,γλώσσης μελίσσῃ καταρρυηκέναι Id.Fr. 155
; of poetry, AP9.505.6; ἑσμὸς μελίσσης appears to be corrupt in Epin. 1.7.IV = ὀβολός, Hsch.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μέλισσα
-
20 παρακαταθήκη
παρακατα-θήκη, ἡ,A deposit of money or property entrusted to one's care, Hdt.5.92.ή; αἱ τῶν χρημάτων π. Isoc.1.22
; π. Ἀθηναίας, i.e. deposited in her temple, IG22.1407.42; π. ἔχειν ib.12.116.16, Th.2.72, cf. Anaxandr.55.1;π. χρυσίου ἢ ἀργυρίου δεξάμενος Pl.R. 442e
;π. καταθέσθαι παρά τινι Lys.32.16
, cf. 5; ἀποδιδόναι to restore it, Arist. EN 1135b7; ἀποστερῆσαι to withhold it, Id.Rh. 1383b21; ἐν π. δοθῆναι, ἔχειν, Plb.5.74.5, Mitteis Chr. 372 vi 19 (ii A. D.); αἱ π. τῆς τραπέζης banking deposits, D.36.6: metaph., ταῦτ' (sc. τοὺς νόμους)ἔχεθ'.. παρὰ τῶν ἄλλων ὡσπερεὶ π. Id.21.177
;οἱ τὴν τῶν νόμων π. ἔχοντες Aeschin.1.187
.2 of persons entrusted to guardians, ward,Ἀπόλλωνα παρὰ Ἴσιος π. δεξαμένη Hdt.2.156
; of children, D.28.15; of persons under the protection of the state, sacred trust, Din.1.9. (Cf. παρκαθήκα.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παρακαταθήκη
- 1
- 2
См. также в других словарях:
ωσπερεί — και ὥσπερ εἰ Α επίρρ. ακριβώς σαν να («ὥσπερ εἰ παρεστάτεις», Αισχύλ.). [ΕΤΥΜΟΛ. < ὥσπερ + εἰ] … Dictionary of Greek
ὡσπερεί — ὥσπερ like as indeclform (adverb) … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
CACHRYS — Graece κάχρυς, proprie granum hordei est; Hinc apud Comicum καχρυδίων πεφρυγ μεν´ων, hordeô frictoô. Et καχρυδίας ἄρτος, panis hordeaceus: apud Aristophanem in Nubibus, Α᾿δεῖν τε πίνοντ᾿ ὡσπερεὶ κάχρυς γυναῖκ᾿ ἀλοῦσαν. Ubi κάχρυς sunt κρι1αὶ. Cum … Hofmann J. Lexicon universale
MYIODES — apud Plinium l. 29. c. 6. Nullum animal minus docile existimatur, minorisveintellectus: eô mirabilius est Olympicô sacrô certamine, nubes earum immolatô tauro Deo, quam Myioden vocant, extra territoriun id abire: quibusdam idem videtur cum Iove… … Hofmann J. Lexicon universale
απερεί — ἁπερεί επίρρ. (Α) βλ. ωσπερεί. [ΕΤΥΜΟΛ. < άπερ (πληθ. ουδ. της αναφ. αντων. όσπερ, ήπερ, όπερ) + ει (υποθ. σύνδ.)] … Dictionary of Greek
κολοιός — ο (Α κολοιός) η καλοιακούδα (α. «πολλοί κολοιοί υψώθησαν πετώντες», Καλλιγ. β. «χὠ κολοιὸς οὑτοσὶ ἄνω κέχηνεν ὡσπερεὶ δεικνὺς τί μοι», Αριστοφ.) αρχ. παροιμ. α) «πολλοί... σφε κατακρώζουσι κολοιοί» για δημοκόπους και αναιδείς ρήτορες (Αριστοφ.)… … Dictionary of Greek
παρακαταθήκη — (Νομ.). Σύμβαση με την οποία ένα πρόσωπο, φυσικό ή νομικό, ονομαζόμενο θεματοφύλακας, παραλαμβάνει από ένα άλλο πρόσωπο (παρακαταθέτη) ένα κινητό πράγμα προς φύλαξη, με την υποχρέωση να το επιστρέψει μόλις ζητηθεί. Ως κινητά νοούνται όλα τα μη… … Dictionary of Greek
προσέρχομαι — ΝΜΑ 1. έρχομαι προς κάποιον ή προς κάτι, πλησιάζω ένα πρόσωπο ή σε έναν χώρο (α. «στην εξέδρα άρχισαν να προσέρχονται οι επίσημοι» β. «ὧνπερ ἕνεκεν καὶ Σωκράτει προσῆλθον», Ξεν.) 2. έρχομαι κάπου λόγω υποχρέωσης, παρουσιάζομαι κάπου για εκπλήρωση … Dictionary of Greek
υπερμάχομαι — Α [μάχομαι] μάχομαι υπέρ κάποιου, υπερμαχώ («ὡσπερεὶ τοὐμοῡ πατρός, ὑπερμαχοῡμαι», Σοφ.) … Dictionary of Greek
ωσπεραί κα — Α (ποιητ. τ.) ὡσπερεί* … Dictionary of Greek
ωσπερανεί — Α επίρρ. ὡσπερεί*. [ΕΤΥΜΟΛ. < ὥσπερ + ἄν + εἰ] … Dictionary of Greek