-
1 ιματίου
-
2 ἱματίου
-
3 ἱματίου
Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > ἱματίου
-
4 κράσπεδον
κράσπεδον, ου, τό (Trag., X. et al.; LXX; loanw. in rabb.)① edge, border, hem of a garment (Theocr. 2, 53; Appian, Bell. Civ. 1, 16 §68 τὸ κ. τοῦ ἱματίου of the Pontifex Maximus; Ael. Aristid. 47 p. 416 D.; Athen. 4, 49, 159d; 9, 16, 374a; PGM 7, 371 ἐξάψας κράσπεδον τοῦ ἱματίου σου; Zech 8:23) ἥψατο τοῦ κ. τοῦ ἱματίου αὐτοῦ Mt 9:20; Lk 8:44 (s. Acta Pilati 7=ASyn. 95, 90) cp. Mt 14:36; Mk 6:56.—But mng. 2 is also prob. for these passages, depending on how strictly Jesus followed the Mosaic law, and also upon the way in which κ. was understood by the authors and first readers of the gospels.② tassel (צִיצִת), which an Israelite was obligated to wear on the four corners of his outer garment, acc. to Num 15:38f; Dt 22:12 (Schürer II 479 [sources and lit.]; Billerb. IV 276–92). Of the Pharisees μεγαλύνειν τὰ κ. make the tassels on their garments long Mt 23:5.—B. 859f. DELG. M-M. TW. -
5 σύρμα
A anything trailed or dragged:I a theatric robe with a long train, Arr.Epict.1.29.41, Poll.7.67, An.Par.1.19; σ. ἱματίου train, Ptol.Tetr.24; without ἱματίου, Heph.Astr.1.1; Lat. syrma, Juv.8.229, Mart.4.49.8, al.; cf.σύρω 1
,συρτός 11
: periphr., σύρμα πλοκάμων long flowing hair, AP5.12 (Phld.); σ. τερηδόνος a long woodworm, ib.12.190 (Strat.).3 Medic., perh. abrasion, scaly skin-disease, Hp.Epid.4.30;ἀπὸ.. συρμάτων ἀποθνῄσκοντες Ptol.Tetr. 201
(butκλασμάτων Procl.
ad loc.); cf.ἀπόσυρμα 1.1
.II dragging, trailing motion,μόσχων Mesom.Sol.23
; trail left by a serpent, D.Chr.5.19, Ael.NA9.61:— σ. Ἀντιγόνης a place at Thebes, where Antigone was said to have dragged the body of Polynices to his brother's pyre, Paus.9.25.2.2 Music, drawing out or prolonging the tones, Ptol.Harm.2.12.3 syrma, = dictio longa, Gloss. -
6 χρεία
χρεία, ἡ, 1) das Gebrauchen, – a) als Handlung: Gebrauch, Anwendung, u. als Eigenschaft: Brauchbarkeit, dah. Nutzen, Vortheil, Genuß; zuerst bei Theogn. 62 u. Pind. N. 8, 42; τὸ εἴρειν λόγου χρεία ἐστί Plat. Crat. 408 a; καὶ κτῆσις γυναικῶν καὶ παίδων Rep. V, 451 c; ἱματίου ἐν χρείᾳ τε ὄντος καὶ φορουμένου, im Gebrauch sein, Phaed. 87 c; τίς ἡ μεγάλη χρεία ὲστὶ τῆς ῥητορικῆς, der große Nutzen, Gorg. 480 a; καὶ κτῆσις Xen. Mem. 2, 4,1; πρὸς τὴν ἀνϑρωπίνην χρείαν 4, 2,25; καρπῶν χρεῖαι Isocr. 4, 29; Dem. Lpt. 15. – b) Umgang, Verkehr, Gemeinschaft mit Menschen, Antipho 5, 63; auch im feindlichen Sinne, Treffen, Krieg, Pol. 2, 33, 5. 69, 4 u. oft; ἡ ἐμβατική, ἡ ἐν τῇ γῇ, 3, 95, 5. 32, 2,3. – c) übh. womit man sich beschäftigt, was man treibt, Gewerbe, Handel, Geschäft, Pol. oft u. Sp. – d) in der Rhetorik eine Chrie, eine Sentenz od. ein Gemeinplatz, ein bedeutender Ausspruch auf einen bestimmten Fall angewendet und nach bestimmten Regeln ausgeführt, Hermogen. progymn. u. a. Rhett. Wir besitzen noch solche Chrien von Hermogenes und Aphthonius. Vgl. auch D. L. 2, 85 Ath. XII, 577. – 2) das Bedürfen, Nöthighaben, Bedürfniß, Noth, Mangel; φαρμάκων χρείᾳ κατεσκέλλοντο Aesch. Prom. 479; ἐν χρείᾳ τύχης Spt. 488; Soph. Phil. 176. 992; διὰ τὴν χρείαν καὶ τὴν πενίαν ζητεῖν ὁπόϑεν βίον ἕξει Ar. Plut. 534; dah. Verlangen, Sehnsucht wonach, ἦ μὴν ἔτ' ἐμοῦ χρείαν ἕξει μακάρων πρύτανις Aesch. Prom. 169; τοιάνδε σου χρείαν ἐχω Ch. 474; Wunsch, Prom. 702; ϑανόντ' ἂν οἰμώξειαν ἐν χρείᾳ δορός Soph. Ai. 942; Phil. 162 u. öfter; τίς χρεία σ' ἐμοῠ Eur. Hec. 976; εἰ ἐμοῦ χρείαν ἔχεις Med. 1319; Suppl. 127; die Nothwendigkeit, ἵν' ἂν μὴ χρείᾳ πολεμῶμεν Soph. O. C. 191; ἵν' ἕσταμεν χρείας O. R. 1443; αἱ χρεῖαι βιάζονται τολμᾶν Antipho 3 β 1; αἱ ἀναγκαῖαι χρεῖαι Dem. 23, 148; ἐν πάσαις ταῖς τοῦ σώματος χρείαις, in allen Verrichtungen, bei denen man des Leibes bedarf, Xen. Mem. 3, 12, 5; ποιήσει δὲ τὴν πόλιν ἡ ἡμετέρα χρεία Plat. Rep. II, 369 c; ἢ ῥαψῳδοῠ δοκεῖ σοι πολλὴ χρεία εἶναι τοῖς Ἕλλησιν lon 541 c; ὡς οὐδὲν ἔτι ποδῶν χρείας οὔσης Tim. 92 a; ἵν' ἐν χρείᾳ ἡγεμόνος ὁ δῆμος ᾖ Rep. VIII, 566 e, u. oft; περὶ τῶν οὐδὲν εἰς χρείαν ἀκούειν, von Dingen, an denen Nichts gelegen ist, Dem. prooem. 56.
-
7 δίασμα
δίασμα, τό (s. διάζομαι), der Aufzug des Gewebes, Callim. frg. 244; Nonn. D. 6, 152; VLL. ἡ πρώτη τοῦ ἱματίου ἐργασία.
-
8 ἐν-τυπάς
ἐν-τυπάς, adv., Homer einmal, Iliad. 24, 163 ὁ δ' ἐν μέσσοισι γεραιὸς ἐντυπὰς ἐν χλαίνῃ κεκαλυμμένος, nach Aristarch = so eingehüllt, daß man durch das Gewand die Form des Leibes sah, Scholl. Aristonic. ἡ διπλῆ, ὅτι ἐν ἴσῳ τῷ ἐντυπαδίῳ, ὥστε διὰ τοῠ ἱματίου τὸν τοῠ σώματος τύπον φαίνεσϑαι; Apoll. Rhod. 1, 264. 2, 861 Quint. Sm. 5, 530. Vgl. Apoll. Lex. Hom. p. 69, 24 Ioann. Alexandrin. p. 38, 12 Hesych. u. d. a. Lexicogr.
-
9 ἐντός
ἐντός (ἐν), drinnen, innerhalb; ἐντὸς ἐέργειν, einschließen, Il. 2, 845 u. öfter; ϑύραι δόμον ἐντὸς ἔεργον Od. 7, 88; τἠνδε δίκην πόλις ἐντὸς ἐέργει Hes. O. 267; τρομέοντο δέ οἱ φρένες ἐντός Il. 10, 10; ἐντὸς δὲ καρδία στένει Aesch. Spt. 951; mit dem gen., der häufig voransteht, τείχεος ἐντὸς κεῖτο, auch ἰόντες, Il. 12, 380. 374; πῶς γάρ σ' ἔϑρεψεν ἐντὸς ζώνης; Aesch. Eum. 607; πέπλων ἐντός Eur. Hec. 1013; ἐντὸς ἢ ἔξωϑεν δόμων Med. 353, wie öfter ἐντὸς πύργων, δόμων. Auch bei Verbis der Bewegung, Troad. 12. In Prosa überall, dem ἔξωϑεν entgeggstzt; Thuc. 7, 36; μήτε ἐντὸς εἶναί τινος μήτε ἔξω Plat. Parm. 138 e; οὐδ' ἐντὸς πολλοῠ πλησιάζειν, auch nicht von fern, Conv. 195 b; ἐντὸς πολλοῦ χωρίου οὐκ ἦν τῆς πόλεως πελάσαι Thuc. 2, 77; ἐντὸς βελῶν, innerhalb der Schußweite, Xen. Cyr. 1, 4, 23, wie ἐντὸς τοξεύματος Eur. Herc. Fur. 991, im Bereich des Geschosses; übertr., ἐντὸς φιλήματος Plut. Ages. 11; vgl. Luc. Alex. 41; ἐντὸς τείχους μάχεσϑαι Isocr. 4, 116; ἐντὸς ὅρων Ἑρακλείων Plat. Tim. 25 c; ἡ ἐντὸς στηλῶν ϑάλασσα od. einfach ἡ ἐντὸς ϑάλασσα, das mittelländische Meer, Plut. u. A. – Von der Zeit, ἐντὸς οὐ πολλοῦ χρόνου Antiph. 5, 69; τῆς ἡλικίας Lys. 2, 50; Plat. Tim. 18 d; ἐντὸς εἴκοσιν ἡμερῶν, innerhalb einer Zeit von 20 Tagen, Thuc. 4, 39. Von der Zahl, ὅσα ἐντὸς δραχμῶν πεντήκοντα, unter 50 Drachmen, Plat. Legg. XII, 953 b; vgl. Xen. Hell. 2, 3, 19, unter der Zahl; ἐντὸς ἑξήκοντα ἐτῶν γεγονυῖα, unter sechszig Jahren, Dem. 43, 62, im Gesetz. – Von der Verwandtschaft, οἱ ἐντὸς ἀνεψιότητος, die Vettern, Plat. Legg. IX, 871 b; näher in der Verwandtschaft als die Vettern, Dem. 43, 57; ἐντὸς ἀνεψιαδῶν ibd. 62, im Gesetz. – Ἐντὸς ποιεῖν, hineinschaffen, Thuc. 7, 5 u. öfter; ἐντὸς πλαισίου ποιησάμενοι Xen. An. 7, 8, 16; ἐντὸς γίγνεσϑαι, hineinkommen; oft übertr.; ἐντὸς ἐμαυτοῠ, bei mir, bei Sinnen, Her. 7, 47; ἐντὸς ἑαυτοῠ γίγνεσϑαι, in sich gehen, 1, 119; ἐντὸς ὤν, bei Sinnen seiend, Dem. 34, 49 u. öfter; ἐντὸς λογισμῶν εἶναι, bei Verstande sein, Plut. Alex. 32; ἐντὸς μανίας, μέϑης, rasend, betrunken sein, Hippocr. u. Sp. – Ἐντὸς τὴν χεῖρα ἔχειν Aesch. 1, 25, Xen. vollständiger ἐντὸς τοῠ ἱματίου τὰ χεῖρε ἔχειν, Lacon. 3, 4; – ἐντὸς τῶν ἑαυτῶν μητέρων τρέφεσϑαι, im Hause bei den Müttern, Plat. Legg. VII, 789 a. – Diesseits, Il. 2, 845; τοῠ πόντου, τοῠ ποταμοῦ, Her. 4, 46. 1, 6; Thuc. 2, 96; Xen. An. 7, 3, 7; Plut. Alex. 30. – Mit dem Artikel, τὸ ἐντός, das Innere, εἰς τὸ ἐντὸς τῆς ψυχῆς Plat. Rep. III, 401 d; τὰ ἐντὸς τοῠ σώματος Prot. 334 c; ἐκ τοῠ ἐντός Thuc. 2, 76.
-
10 ανεπιτηδευτως
-
11 γεισον
-
12 γεισσον
-
13 κρασπεδον
τό преимущ. pl.1) край, кайма(λαίφους Eur.; στεμμάτων Arph.; ἱματίου NT.; αἰγιαλοῦ Anth.)
2) склон(τῶν ὀρῶν Xen.)
3) фланг(στρατοπέδου Eur.)
-
14 πληρωμα
- ατος τό1) наполнение, заполнениеκυλίκων π. ἔχειν Eur. — заниматься наполнением кубков, т.е. быть виночерпием;
πυρᾶς π. Soph. — заполнение (дровами), т.е. сооружение костра;π. τοῦ ἱματίου NT. = ἐπίβλημα2) содержимое(κρατήρων Eur.)
στέγειν π. τι Eur. — быть чем-л. заполненным;δαιτὸς π. Eur. — угощение3) исполнение или завершение(π. νόμου ἥ ἀγάπη, sc. ἐστιν NT.)
4) полнотаὅτε ἦλθε τὸ π. τοῦ χρόνου NT. — когда исполнилось (наступило) время;
τὸ π. τῶν ἐθνῶν NT. — все народы5) население(χθονός Eur.; πόλεως Plat.; γῆς NT.)
6) общее число, суммаτὸ αὐτὸ π. Her. — такое же число (кораблей);
ζόης π. μακρότατον Her. — наибольшая продолжительность жизни;τούτων π. τάλαντ΄ ἐγγὺς δισχίλια γίγνεται Arph. — эта сумма достигает приблизительно двух тысяч талантов7) воен., мор. полное укомплектование, командаπληρώματι ἐπιλέκτῳ καταρτίζειν τέν ναῦν Polyb. — укомплектовать корабль отборной командой;
τὸ π. καὴ ἥ ἄλλη ὑπηρεσία Lys. — гребцы и прочий экипаж8) множество, толпа(φίλων Eur.)
-
15 ἱμάτιον
-ου + τό N 2 93-52-30-23-23=221 Gn 9,23; 27,27; 28,20; 37,29.34garment, raiment (an outer garment) Gn 9,23; τὰ ἱμάτια clothes Gn 39,12τὰ ἱμάτια τῆς θεραπείας penitential garment, sackcloth Est 5,1*Is 14,19 ἱμάτιον garment-בגד for MT פגר carcass; *Is 33,1 ἐπὶ ἱματίου on a garment-בגד/ל (subst.) for MT בגד/ל בגד (verb) to deal treacherously; *Ct 4,10 ἱματίων σου your garments-מלתיךשׂ for MT מניךשׁ your ointments, cpr. 4,11Cf. LABERGE 1978 93-94(Is 33,1); →NIDNTT; TWNT -
16 προκύπτω
A point forwards and downwards, ἄκρος ὁ ποὺς ἧσσόν τι -κύπτειν ἐθέλει ἐς τοὔμπροσθεν (in dislocations) Hp.Art.59.2 stick one's head out, peep out,ἐκ τοῦ δίφρου D.C.64.6
;διά τινων ὀπῶν S.E.M. 7.350
, cf. 364: c. gen.,τῆς καλύβης Alciphr.3.30
;θυρίδων Babr.116.3
.3 peep out, emerge,ἔξω τείχους Ar.Av. 496
; of things, ;γλῶττα Luc.Alex.12
;κυνίδιον ἐκ τοῦ ἱματίου π. Id.Merc. Cond.34
;ἐξ ὠδίνων προὔκυψε τὸ βρέφος Porph.Gaur.16.5
, cf. S.E.M. 5.65: metaph.,τὸ νοητικὸν π. Lysis
ap. Iamb.VP17.77;ὅσα π. ἀπὸ τῆς συνῃρημένης φύσεως Dam.Pr.85
; ἐπ' ἄκρων τῶν χειλῶν π. τις λόγος (prob. for ὑπερ-) Aristaenet.2.10.4 Medic., suffer from prolapsus, of the iris, Gal.12.716; of the omentum, Id.18(1).97.5 flow out, of water, Porph. in Cat.104.21.II stoop before, of a hunchback,οὐ προεστάναι τῆς πόλεως, ἀλλὰ προκεκυφέναι Plu.2.633d
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προκύπτω
-
17 σκεπάζω
A : ([etym.] σκέπω ) prose form of σκεπάω:— cover, shelter,σ. τὰ δεόμενα σκέπης X.Mem.3.10.9
, cf. Eq. 12.8, Arist. IA 711b32, PA 658b6; [full] ς. [τινὰ] ἱματίοις cover him with blankets, POxy.1088.47 (i A.D.):—[voice] Med., [tense] aor. 1, Gal.4.549:—[voice] Pass., Aër.8, cf. X.Cyr.8.8.17, Arist.GA 785a27; esp. of armour, Plb.1.22.10, etc.;δοραῖς τὸ σῶμα σ. POxy. 1241 iv 18
(ii A.D.); ἐσκεπασμένην σκοπαῖς guarded, watched, Lyc.1311;σ. ἀπὸ καύματ ος LXX Si.14.27
.2 protect or shelter, esp. by patronage,τοὺς πλινθουλκούς, οὒς ἔδει λειτουργεῖν PSI4.440.14
(iii B.C.):—[voice] Pass., PHib.1.35.10 (iii B.C.), UPZ110.15 (ii B.C.).II c. acc. rei, keep off,καῦμα τῶν Ἐρώτων Anacreont.17.9
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > σκεπάζω
-
18 σταφυλίζειν
στᾰφῠλίζειν· τὸ συνι<ς>άζειν τὰς ὤας τοῦ ἱματίου, Hsch.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > σταφυλίζειν
-
19 συμπεριλαμβάνω
A gather together,τὸ τοῦ ἱματίου περικεχυμένον Sor.Vit.Hippocr.12
; enclose or include together, [τοῖς νεύροις] ὀστᾶ καὶ μυελόν Pl.Ti. 74d
, cf. Hp.Fist.4; ;πολλὴν ἀναθυμίασιν Id.Mete. 358a33
:—[voice] Pass., Pl.Ti. 83d.2 embrace, include, τὰ γένη ib. 58a; comprehend in a treaty with others, ἐν ταῖς συνθήκαις Philipp. ap. D. 18.77 ([voice] Pass.), cf. Decr. ap. eund.18.29, Epicur.Nat.28.9; embrace in the same history, Plb.8.11.4, cf. D.S.16.94, etc.:—[voice] Pass.,ἐν τῷ λόγῳ συμπεριειλῆφθαι Arist.Top. 142a31
, cf. Thphr.HP6.1.1, al.; (Lampsacus, ii B.C.).3 in literal sense, embrace, Act.Ap.20.10.II [voice] Med., take part in together, τινος Luc.Dom.4codd. [suff] συμπερι-ληπτέον, one must include, Thphr. HP6.6.1.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συμπεριλαμβάνω
-
20 σφηρός
- 1
- 2
См. также в других словарях:
ἱματίου — ἱ̱ματίου , ἱμάτιον a piece of dress neut gen sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
FIMBRIA ex FIBRUM — FIMBRIA, ex FIBRUM quod Antiqui dicebant extremum, Varr. ex fine, ora vestimentorum, est extremitas vestium Nonio: Hinc Isid. Fimbriae vocatae sunt orae vestimentorum, h. e. fines. Graecis est πέζα, κράσπεδον, θύσανος, κροςςος: e quibus tamen… … Hofmann J. Lexicon universale
PANNI — pro institis: Ita tunica Iosephi Gen. c. 37. v. 3. et 34. quam Graeci Interpres ποικίλον χιτῶνα reddiderunt, Latinus polymitam; Hieronym. modo polymitam, modo variam: in paraphrasi Ionathanis, Paragoda nominatur. Dicebatur autem sic vestis,… … Hofmann J. Lexicon universale
NIGER Deus — apud Slavos olim, Satanas dictus est. Helmoldus l. 1. c. 53. Est autem Slavorum miserabilis error; nam in canviviis et compotantionibus suis pateram circumferunt, in quam conferunt, non dicam consecrationis, sed exsecrationis, verba, sub nomine… … Hofmann J. Lexicon universale
SIPARIUM — ex separium, Graece τὸ ήμιφάριον, quasi ἥμισυ ἱματίου, dimidium vestimenti, dictum est. Φᾶρος enim Graeci dixêre omne vestimentum, quod inicitur, circumicitur atque etiam insternitur: quomodo pallium apud Latinos sumebatur. Α` Φᾶρος autem Latinum … Hofmann J. Lexicon universale
επίξυλον — ἐπίξυλον, τὸ (Α) (κατά τον Ησύχ.) «τὸ ἐπὶ παραστροφίδα τοῡ ὑφαινομένου Ιματίου» … Dictionary of Greek
κράσπεδο — το (AM κράσπεδον) 1. το ακρότατο μέρος ενός πράγματος 2. το άκρο υφάσματος, η ούγια, ή ενδύματος, ο γύρος, ο ποδόγυρος (α. «η Φραγκογιαννού ετίναξε τα κράσπεδα τών ενδυμάτων της», Παπαδ. β. «ἥψατο τοῡ κρασπέδου τοῡ ἱματίου αὐτοῡ», ΚΔ) 3. φρ. α)… … Dictionary of Greek
λέγνον — λέγνον, τὸ (Α) 1. η έγχρωμη παρυφή τού ιματίου που είναι παράλληλη με την ούγια 2. τα άκρα τής μήτρας, τα χείλη της («τὰ λέγνα τῆς ὑστέρης», Ιπποκρ.). [ΕΤΥΜΟΛ. Το λέγνον και ο παρλλ. τ. λέγνη (Ησύχ.) είναι άγνωστης ετυμολ. Έχει υποστηριχθεί ότι… … Dictionary of Greek
λήδος — λῆδος, δωρ. τ. λᾱδος, τὸ (Α) 1. είδος ευτελούς ελαφρού ιματίου, θερινού ενδύματος 2. φθαρμένο τριβώνιο*, χλαμύδα, πανωφόρι. [ΕΤΥΜΟΛ. Αβέβαιης ετυμολογίας. Ο τ. έχει συνδεθεί με τον τ. λῆνος «μαλλί, έριον». Η σύνδεση ταιριάζει με τη σημ. τής λέξης … Dictionary of Greek
πάλλιο(ν) — και παλλίο(ν), το (ΑΜ πάλλιον και παλλίον) επενδύτης νεοελλ. 1. στενή και επιμήκης λωρίδα μάλλινου λευκού υφάσματος, η οποία κοσμείται με πέντε ενυφασμένους μελανούς σταυρούς και φέρεται στους ώμους από τους επισκόπους τής Δυτικής Εκκλησίας, ως… … Dictionary of Greek
παιώνιος — Όνομα ιστορικών προσώπων. 1. Γλύπτης από τη Mένδη της Xαλκιδικής, που έζησε το δεύτερο μισό του 5ου αι. π.Χ. Eίναι ένας από τους λίγους καλλιτέχνες των οποίων σώζεται πρωτότυπο έργο· η Νίκη του μουσείου της Ολυμπίας, που χρονολογείται γύρω στο… … Dictionary of Greek