-
1 Ιούλους
-
2 Ἰούλους
-
3 ιούλους
-
4 ἰούλους
-
5 ἴουλος
A down, the first growth of the whiskers and beard, in pl., : later in sg.,στείχει δ' ἴ. ἄρτι διὰ παρηΐδων A.Th. 534
;πρᾶτον ἴ. ἀπὸ κροτ άφων καταβάλλειν Theoc.15.85
;ἔτι χνοάοντας ἰούλους ἀντ έλλων A.R.2.43
; (Antip. Thess.);ἰούλοις πλῆσαι παρειάς IG14.1601
.IV creature like the centipede, prob. the wood-louse, Arist.HA 523b18, PA 682b3, Thphr.Sign.19,Arat.959; earthworm, Numen. ap. Ath.7.305a. -
6 γένυς
γένυς, υος, ἡ (vgl. γένειον), der Kinnbacken; Hom. dreimal, plur.: Iliad. 23, 688 χρόμαδος γενύων, von Menschen; 11, 416 ϑήγων λευκὸν ὀδόντα μετὰ γναμπτῇσι γένυσσιν, von einem Eber; Odyss. 11, 320 πρίν σφωιν ὑπὸ κροτάφοισιν ἰούλους ἀνϑῆσαι πυκάσαι τε γένυς εὐανϑέι λάχνῃ, var. lect. γένυν, accus. pl. γένῡς statt γένυας, vgl. Scholl. – Bei den Folgden: 1) im singul., der untere Kinnbacken, das Kinn; Eur. Phoen. 63; Xen. Cyn. 5, 10; Aristot. Hist. A. 1, 9, 6 ἔτι σιαγόνες δύο· τούτων τὸ πρόσϑιον γένειον, τὸ δ' ὀπίσϑιον γένυς. Häufig im plur. beide Kinnladen, der Mund mit den Zähnen; öfter Pind. von Pferden; Aesch. Sept. 115 u. Eur. Herc. fur. 384; Arist. de anim. 3, 7 u. Sp.; vgl. noch Eur. Phoen. 1389 ἀγρίαν ϑήγοντες γένυν. – 2) (vgl. γενηΐς) Schärfe des Beils, Beil, ἀμφήκης Soph. El. 476; vgl. Phil. 1190 u. sp. D.; auch vom Angelhaken, ἀγκίστροιο γ. Opp. H. 3, 539; πυράγρης Nic. Al. 50. [γένῡν El. 1214.]
-
7 λάχνη
λάχνη, ἡ, wolliges, krauses Haar, vom ersten Milchhaar des Bartes, πρίν σφωιν ὑπὸ κροτάφοισιν ἰούλους ἀνϑῆσαι πυκάσαι τε γένυς εὐανϑέϊ λάχνῃ Od. 11, 319, wie Pind. im plur., ὅτε λάχναι νιν μέλαν γένειον ἔρεφον, Ol. 1, 68; vom krausen Haupthaar des Thersites, Il. 2, 219; οὔλη δ' ἐπενήνοϑε λάχνη 10, 134; οὔτι σ' ὀνήσει ἡ λάχνη Antist. 2 ( Plan. 243); a. sp. D., wie βλεφά ρων δὲ μέλαιν' ἐξέφϑιτο λ. Nic. Ther. 331; vom dichten Haare der Thiere, Hes. O. 515, wie δέρμα ταύροιο λάχνῃ μέλαν Ap. Rh. 1, 325; Wolle, σπάσασα κτησίου βοτοῦ λάχνην Soph. Trach. 687; sp. D. Auch vom Laube, von den Blättern der Pflanzen, πηγάνου Nic. Al. 410; Opp. Hal. 4, 167. 380.
-
8 ἀνα-τέλλω
ἀνα-τέλλω, 1) aufgehen-, aufsprossen lassen, Hom. Iliad. 5, 777 τοῖσιν δ' ἀμβροσίην Σιμόεις ἀνέτειλε νέμεσϑαι; ὕδωρ, Wasser aussprudeln lassen, Pind. I. 5, 72; Διόνυσον ἀνέτειλας, du gabst dem Dionysos das Dasein, von Theben, I. 6, 5; vgl. ἔτι χνοάοντας ἰούλους, noch den Milchbart haben, Ap. Rh. 2, 43; ὁ ϑεὸς τὸν ἥ-λιον, läßt die Sonne aufgehen, Matth. 5, 45; übh. hervorbringen, erzeugen, μυρί' ἀπ' αἰσχρῶν ἀνατέλλειν, zahllose Folgen aus den Schändlichkeiten hervorgehen machen, Anschläge über Anschläge machen, Soph. Phil. 1138. – 2) intrans., hervorgehen, aufgehen, bes. wie ἀνίσχω. von der Sonne u. dem Monde (vgl. ἐπιτέλλω, welches von den Sternen gesagt wird), Soph. O. C. 1248; Her. 4, 40; Plat. Legg. X, 887 e; oft bei Xen. u. Sp.; auch vom Aufgange des Sirius, Ap. Rh. 3, 959; der Eos, 2, 1007; γενέϑλη, Nachkommenschaft wächst auf, 1, 810; von Flüssen, Her. 4. 52; Plut. Syll. 20; καπνός Flamin. 4; im med., φλὸξ ἀνατελλομένη, die emporlodernde Flamme, Pind. I. 3, 83.
-
9 ἐπ-ανθιάω
ἐπ-ανθιάω, ep. = ἐπανϑέω, ἐπανϑιόωντας ἰούλους Ap. Rh. 3, 519; Mein. II, 751 vermuthet ἐπιχνοάοντες.
-
10 ιουλος
ὅ1) тж. pl. первый пушок, первые волосы (на лице) Aesch. etc.πρίν σφῶϊν ἰούλους πυκάσαι γένυς λάχνῃ Hom. — прежде чем первые волосы покрыли пухом их щеки, т.е. в ранней юности
2) зоол. иул, кивсяк ( вид многоножек Julus oniscoides) Arst. -
11 στέφω
Aἔστεφον Il.18.205
, A.Th.50;στέφον Hes.Op.75
: [tense] fut.στέψω S.Aj.93
, E.Tr. 576 (anap.): [tense] aor. :—[voice] Med., [tense] fut.στέψομαι Ath.15.676d
: [tense] aor.ἐστεψάμην AP9.363.3
(Mel.), D.H.Rh.1.6, etc., ([etym.] ἐπ-) Il. 1.470:—[voice] Pass., [tense] fut.στεφθήσομαι Gal.Protr.13
: [tense] aor. (lyr.): [tense] pf. , Pl.Phd. 58a, etc.; [dialect] Ion. [tense] pf. part.ἐστεθμένος Schwyzer 725
(Milet., vi B.C.), cf. στέθματα.—στεφανόω is more freq., esp. in Prose:— put round,ἀμφὶ δέ οἱ κεφαλῇ νέφος ἔστεφε δῖα θεάων Il.18.205
;ἀλλὰ θεὸς μορφὴν ἔπεσι στέφει Od.8.170
; μνημεῖα πρὸς ἅρμ' Ἀδράστου χερσὶν ἔστεφον hung them round it, A.Th. 50; λάφυρα δαΐων.. ἁγνοῖς δόμοις στέψω πρὸ ναῶν ib. 279:—[voice] Med., put round one's head,ποίην AP9.363
(Mel.); σκόροδα prob. in Ath.15.676d;κύκλους ἐλαίης Orph.A. 325
;ἰούλους Anacreont.42.10
.II encircle, crown, wreath,τινὰ ἄνθεσι Hes.Op.75
;σε παγχρύσοις λαφύροις S.Aj.93
;κρᾶτα μυρσίνης κλάδοις E.Alc. 759
; ;κάρα κισσῷ E.Ba. 341
;σ. τὴν πρύμναν τοῦ πλοίου Pl.Phd. 58c
;νεκρόν Lyc.799
;στήλην Call.Epigr.8
, cf. AP7.657 (Leon.); ὁ στρατηγὸς ἔστεψέν [τινα] εἰς γυμνασίαρχ[ον] Wilcken Chr. 41 ii 8 (iii A.D.):— [voice] Med., στέφου κάρα crown thy head, E.Ba. 313;ἀμφὶ δὲ φύλλοις στεψάμενοι A.R.1.1124
;βάκχοισιν κεφαλὰς περιανθέσιν ἐστέψαντο Nic.Fr. 130
:—[voice] Pass., to be crowned, A.Supp. 345; τινι with a thing, Id.Eu.44; τινος Nonn.D.5.282: with acc. of the games in which the prize is won,στεφθεὶς παγκράτιον CIG4380m10
([place name] Oenoanda);ἔστεψαι τὰ Ὀλύμπια Luc.Merc.Cond.13
; ποσσάκις ἐστέφθης δρόμον; IG14.1603 ([place name] Rome); στεφθεὶς στάδιν ( = στάδιον) ib.1108 (ibid.); of a magistracy,στεφέσθω Ἀχιλλεὺς κοσμητείαν PRyl.77.34
(ii A.D.):— [voice] Med.,Ἴσθμια καλλικόμοις στεψάμενον πίτυσιν Orph.Fr. 290
;στεψάμενοι σταδίοις APl.5.371
.2 wreathe a bowl or cup with leaves, Alex.119.6, cf. Ar.Fr. 380;γυλλὸς ἐστεμμένος SIG57.26
(Milet., v B.C.); γυλλοὶ ἐστεθμένοι Schwyzer l.c.3 crown or honour with libations, χοαῖσι τρισπόνδοισι τὸν νέκυν ς. S.Ant. 431;τύμβον λοιβαῖσι.. στέψαντες Id.El.53
; ὅπως.. αὐτὸν ἀφνεωτέραις χερσὶ στέφωμεν ib. 458, cf. E.Or. 1322.III [voice] Pass., στέφανον τὸν ἐκ τῆς βύβλου στεφόμενον twined of papyrus, Ath.15.676d codd.:—[voice] Act., στέφουσα, title of a statue by Praxiteles, v.l. for στεφανοῦσα in Plin. HN34.70. (τὸ στέφειν πλήρωσίν τινα σημαίνει Arist.Fr. 101
(arguing from Hom.); cf. ἐπιστέφω, ἐπιστεφής; the orig. sense and etym. are doubtful.) -
12 χνοάω
χνοάω, commoner form of foreg., of a girl's cheeks,Aμᾶλα τεὰ.. χνοάοντα Theoc.27.50
: more freq. of youths,τὴν παρειὰν χνοῶν Luc. Bacch.2
; c. acc. cogn.,χνοάοντα ἰούλους A.R.2.779
, cf. Opp.C.4.347; of the down itself, the bloom of the first down,A.R.
2.43;ἔτι χνοάοντος ἰούλου δευόμενος IG14.1362.1
([place name] Rome); of fruit, σίκυον χνοάοντα a gourd with the bloom on it, v.l. for χλοάοντα (ap. Sch.Ar., Suid.) in AP6.102 (Phil.): metaph., fresh,χνοόωσαν χάριν ὄμβρου Tryph.343
. -
13 ἀνατέλλω
Aἀνατεταλκός Plb. 9.15.10
:—make to rise up, τοῖσιν δ' (sc. ἵπποις)ἀμβροσίην ἀνέτειλενέμεσθυ Il.5.777
;Αἴγυπτος.. Δήμητρος ἀντέλλει στάχυν A.Fr. 300
, cf. LXX Ge.3.18; ὕδωρ ἀ. make water gush forth, Pi.I.6(5).75;τὸν ἥλιον Ev.Matt.5.45
:—so in [voice] Pass., φλὸξ ἀνατελλομένα a flame mounting up, Pl. Ion4(3).83.2 bring forth, give birth to ἄντειλας Διόνυσον ib.7(6).5;ἰούλους A.R.2.44
: of events, μυρί' ἀπ' αἰσχρῶν ἀνατέλλοντα S.Ph. 1139.II intr., rise, appear above the horizon, of any heavenly body, as sun and moon, Hdt.2.142, S.OC 1246, Ar.Nu. 754;πρὸς ἠῶ τε καὶ ἥλιον ἀνατέλλοντα Hdt.1.204
, 4.40; also of constellations, A.R.3.959;ἠὼσἀντ. Id.2.1007
; dist. from ἐπιτέλλω (q.v.), Ptol.Alm.8.4; cf. ἀνατολή.b = ἐπιτέλλω, of the Pleiades, Theoc. 13.25.2 of a river, take its rise, ἐκ ταύτης [γῆς λίμνης] Hdt.4.52, cf. Ael.NA14.16, etc.b of persons, originate,ἐξ Ἰούδα ἀνατέταλκεν ὁ κύριος Ep.Heb.7.14
.3 grow, of hair,ταρφὺς ἀντέλλουσα θρίξ A.Th. 535
; of teeth, Arist.HA 501b29; spring up, of plants, Thphr.HP3.1.6, al.; cf.ἀνατολή 11
.4 of mountains, rise, A.R. 1.501; but, appear on the horizon, ib. 601.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀνατέλλω
-
14 ἀνθέω
A blossom, bloom, of the youthful beard,πρὶν.. ὑπὸ κροτάφοισιν ἰούλους ἀνθῆσαι Od.11.320
(the only place in Hom.), cf. Orph.L. 255; of persons, τυτθὸν δ' ἀνθήσαντας ὑπὸ κροτάφοισιν ἴουλον with the young down just showing, IG5(1).1355 ([place name] Geraneia), cf. APl.5.381.2 of flowers and plants, first in Hes.Op. 582, Alc.39; ; flourish,ἀ. κυπάρισσοι Theoc.27.46
: c. dat., ;ῥόδοις Pi.I.4(3).18
: metaph., ; ἀφρὸς ἤνσει ([dialect] Lacon.) dub.l. in Ar.Lys. 1257.II metaph.,1 bloom, be brilliant, shine with colour, etc.,ἤνθει φοινικίσι.. ἡ στρατιά X.Cyr.6.4.1
; of linen garments, Plu.2.352d.2 to be in bloom, blooming,Ἥβας καρπὸν ἀνθήσαντα Pi.P.9.110
;ἀνθοῦσαν ἀκμὴν ἔχων Isoc.5.10
; ἐν ὥρᾳ ἀνθεῖν to be in the bloom of youth, Pl.R. 475a;τὰ σὰ λήγει ὥρας, σὺ δ' ἄρχῃ ἀνθεῖν Id.Alc.1.131e
, cf. ib.c.3 flourish in wealth and prosperity, ;ἀνθεύσης Ἐρετρίης Hdt. 6.127
, cf. Th.1.19, etc.; ;ἀνθοῦσα ἐφ' ὥρᾳ πολιτεία Plu.Per.16
;ἀνθούσης τῆς νέας Ἀκαδημίας Id.Luc.42
; τὸ ἀνθοῦν τῆς δυνάμεως the flower of the force, Id.Cor.39: c. dat., ἀ. τῆς Ἀσίας ἀνδράσι flourish, abound in men, Hdt.4.1.b of persons, flourish, be popular,οὕτως ἤνθησεν ἐκεῖνος Ar.Eq. 530
, cf. Nu. 897, 962; πραπίδεσσι, δόξῃ ἀ., Pi.O.11(10).10, Plu.Dem.5;Ἕκτορος ἤνθει δόρυ E.Hec. 1210
; ; ἀ. πρὸς δόξαν, πρὸς χάριν, Plu.Sert.18, Phoc.3.4 to be at the height or pitch,ἀνθεῖ πάθος τινί A.Ch. 1009
(lyr.); of a disease, , cf. Hp.Epid.1.25;ὕβρις ἐν νέοις ἀνθεῖ S.Fr. 786
; σκωμμάτων ἀνθούντων when they were in full swing, Plu.Ant.32.5 c. gen., swarm with,φθειρῶν ἤνθησεν Paus.9.33.6
. -
15 ἐπανθιάω
Aἐπανθιόωντας ἰούλους A.R.3.519
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπανθιάω
См. также в других словарях:
Ἰούλους — Ἴουλος masc acc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ἰούλους — ἴουλος down masc acc pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
κέδρος — Κοινή ονομασία ενός φυτικού είδους και επιστημονική ονομασία ενός γένους φυτών. 1. Φυτό της οικογένειας των κυπαρισσιδών (κωνοφόρα), που αυτοφύεται στα βουνά της Ηπείρου, της Θεσσαλίας, της Μακεδονίας, της Στερεάς Ελλάδας και της Πελοποννήσου. Η… … Dictionary of Greek
γαύρος — Δέντρο της οικογένειας των βετουλιδών (δικοτυλήδονα), που θυμίζει λίγο την οξιά. Επιστημονικά ονομάζεται κάρπινος ο βετουλοειδής. Έχει μέτριο ανάστημα και λείο, σκούρο γκρίζο φλοιό. Τα φύλλα του είναι ωοειδή, μυτερά, μεγάλα, όπως της οξιάς, διπλά … Dictionary of Greek
οστρυά — (οστρύα η καρπινόφυλλος). Φυτό της οικογένειας των βετουλιδών (δικοτυλήδονα). Μέτριο δέντρο, που μοιάζει με τον γαύρο (κάρπινος ο βετουλοειδής) και αυτοφύεται σε δάση του ορεινού υψόμετρου όλης της Ελλάδας· προτιμάει τα ασβεστούχα εδάφη. Τα… … Dictionary of Greek
οστρύα — (οστρύα η καρπινόφυλλος). Φυτό της οικογένειας των βετουλιδών (δικοτυλήδονα). Μέτριο δέντρο, που μοιάζει με τον γαύρο (κάρπινος ο βετουλοειδής) και αυτοφύεται σε δάση του ορεινού υψόμετρου όλης της Ελλάδας· προτιμάει τα ασβεστούχα εδάφη. Τα… … Dictionary of Greek
γυμνόσπερμα — (gymnosperma).Η μία από τις δύο υποδιαιρέσεις των ανθοφύτων ή σπερματοφύτων, που περιλαμβάνει όλα τα φυτά των οποίων τα ωοκύτταρα δεν περιβάλλονται από τελείως κλειστή ωοθήκη, είναι δηλαδή γυμνά. Τα σποριάγγεια ή αναπαραγωγά σώματα… … Dictionary of Greek
CANTILENA Rollandi — apud Wilhelmum Malmesbur. de gestis Regum Anglor. l. 3. Albericum Matthaeum Paris. Matthaeum Westmonaster. Alios, A. C. 1066. de Wilhelmo Notho, ad proelium contra Hataldum sese apparante: Tunc Cantilena Rollandi inchoata, ut Martium viri… … Hofmann J. Lexicon universale
JULUS — I. JULUS Aeneae, fil. qui et Ascanius. Virg. Aen. l. 1. v. 271. At puer Astanius, cuis nuc cognomen Iulo Additur (Ilus erat, dum res stetit Ilia regno.) II. JULUS Graece Ι῎ουλος, carminis genus, quo in messe olim Ceretem et Liberam Graeci,… … Hofmann J. Lexicon universale
SCROFA in Glossis MSS — γρόμφαινα, porca est plus simplici vice feta, de qua vide hic in vocibus Porca, Suminata et Sus. Item machina ad suffodiendos urbium obsessarum muros, apud Guil. Tyrium l. 3. c. 5. l. 17. c. 24. l. 18. c. 19. Fulcherium Carnot. l. 1. c. 18. Matth … Hofmann J. Lexicon universale
έλατο — Ονομασία που χαρακτηρίζει αρκετά είδη κωνοφόρων των γενών άμπιες και πικέα (οικογένεια πευκίδες). Τα δύο αυτά γένη είναι διαδεδομένα στις εύκρατες και ψυχρές χώρες της Ευρώπης, της Ασίας και της Βόρειας Αμερικής, όπου σχηματίζουν εκτεταμένα δάση … Dictionary of Greek