-
1 έτεγξα
-
2 ἔτεγξα
-
3 τέγγω
Aτέγξω Pi.O.4.19
, E.Supp. 979 (lyr.): [tense] aor.ἔτεγξα B.5.157
, A.Pr. 402 (lyr.), Hp.Nat.Mul.35:—[voice] Pass., [tense] aor. (anap.), Pl.Lg. 880e:—wet, moisten, τέγγε πλεύμονας οἴνῳ Alc.l.c.;ἀκρήτῳ πνεύμονα τεγγόμενος Eratosth.25
; οἴνῳ πνεύμονα τέγγε Poet. ap. Suid. s.v. τέγγε; τέγγει γὰρ [τὸ ἔλαιον] τὸν ξηρὸν χρῶτα Gal. 6.229, cf. 366,560, 15.714; esp. of internal moistening by liquid food, opp. βρέχω (moisten on the surface), Id.10.808, 12.186 (the word is not freq. in Prose); φάρεα ποταμίᾳ δρόσῳ τ., so as to wash them, E. Hipp. 127 (lyr.);ἐν θαλάττῃ τ. τοὺς πόδας Pl.Lg. 866d
:—in Trag. and Lyr. freq. of tears,δάκρυσι κόλπους τέγγουσι A.Pers. 540
(anap.); (lyr.); ὄμμα δάκρυσιν τ. E.Supp.21, cf. IA 496; and simply, τ. παρειάν, ὄμμα, S.Ant. 530 (anap.), E.Alc. 764;Aτέγξαι βλέφαρον B.5.157
:—[voice] Pass., to be moistened, (lyr.); δάκρυσί μου βλέφαρα τ. E.Hipp. 854 (lyr.): τέγγομαι (sc. ὄσσε), i.e. I weep, A.Pers. 1065 (lyr.).2 c. acc. cogn., τ. δάκρυα shed tears, Pi.N.10.75; (lyr.):—[voice] Pass., ὄμβρος χάλαζά θ' αἱματοῦσσ' ἐτέγγετο a shower fell, Id.OT 1279.3 soak, in [voice] Pass., distd. from τήκεσθαι, Arist.Mete. 385b22; τέγγει is prob. f.l. for στέγει in Id.Pr. 869b25.II soften (properly, by soaking or bathing), ἀοιδαὶ θέλξαν νιν ἁπτόμεναι· οὐδὲ θερμὸν ὕδωρ τόσον γε μαλθακὰ τέγξει (sic Plu.2.467d, τεύχει codd. Pi.) γυῖα (i.e. ὥστε μαλθακὰ γενέσθαι) Pi.N.4.4:—metaph. in [voice] Pass., τέγγει γὰρ οὐδέν thou art no whit softened, A.Pr. 1008;οὔτε γὰρ.. λόγοις ἐτέγγεθ' ἥδε νῦν τ' οὐ πείθεται E.Hipp. 303
; χωρεῖτ' ὀργῇ καὶ μὴ τέγγεσθ' Ar.Lys. 550;ὑπὸ κακοδοξίας τέγγεσθαι Pl.R. 361c
, cf. Lg. 880e. -
4 παρειά
παρειά, ἡ (vgl. παρήϊον, παρηΐς, von παρά), die Wange oder Backe; im plur., Od. 8, 530; ὦχρός τέ μιν εἷλε παρειάς, Il. 3, 35; δρυψαμένω δ' ὀνύχεσσι παρειάς, Od. 2, 153; παρειὰν νοτίοις ἔτεγξα παγαῖς, Aesch. Prom. 399; Suppl. 67; Soph. Ant. 779. 1224; Eur. Troad. 270; einzeln in Prosa, Plat. Polit. 270 e; ἐλείβετο δὲ αὐτῇ τὰ δάκρυα κατὰ τῶν παρειῶν, Xen. Cyr. 6, 4, 3; Sp. – Die Backenstücke am Helm, H. h. 31, 11. – Auch die Seiten des Schiffes, VLL. (vgl. μιλτοπαρήϊος). – Der dat. plur. παρειάσιν bei Ap. Rh. 4, 172 ist f. L. – Einen acc. plur. παρειά nahm Aristarch. Il. 3, 35 an.
-
5 πηγή
πηγή, ἡ, Quell, Quelle, Hom., Hes., Tragg. u. in Prosa überall; τροφῆς, von der Milch, Plat. Menex. 237 c; dah. Alles, woraus Etwas in Menge od. Fülle hervorkommt, ἀργύρου, Aesch. Pers. 236, der auch πυρὸς πηγὴν κλοπαίαν, Prom. 110, πρὸς ἡλίου ναίουσι πηγαῖς, 811 vrbdt; auch νῠν κακῶν ἔοικε πηγὴ πᾶσιν εὑρῆσϑαι φίλοις, Pers. 729; also übh. Ursprung, Ursache; so Plat. τοῠτο πηγὴ καὶ ἀρχὴ κινήσεως, Phaedr. 245 c; πηγὴ πάντων τῶν νοσημάτων, Tim. 85 b; ἡδονῶν, Phil. 62 d; τοῦ φρονεῖν, Legg. VII, 808 d, u. öfter; τῶν καλῶν, Xen. Cyr. 7, 2, 13; τῆς κακοπραγμοσύνης, Pol. 18, 23, 3; τὴν ἀρχὴν ἔχει καὶ πηγὴν τῆς βεβαιώσεως ἐξ αἰσϑήσεως, S. Emp. adv. log. 2, 356. – Bei den Tragg. oft übertr. von den Thränen, παρειὰν νοτίοις ἔτεγξα παγαῖς, Aesch. Prom. 401, κλαυμάτων πηγαὶ κατεσβήκασιν, Ag. 961, wie Soph. Ant. 797 Trach. 849; ἐξ ὀμμάτων πηγαὶ κατεῤῥώγασι, Eur. Alc. 1071. – Auch die Augenwinkel, aus denen die Thränen quellen, Hesych.
-
6 τέγγω
τέγγω, fut. τέγξω (vgl. tingo, tünchen), benetzen, anfeuchten; ὕδωρ τέγγει γυῖα, Pind. N. 4, 4; auch δάκρυα τέγγειν, Thränen vergießen, 10, 75, wie Soph. ἤ που ἀδινῶν χλωρὰν τέγγει δακρύων ἄχναν, Trach. 845; παρειὰν νοτίοις ἔτεγξα παγαῖς, Aesch. Prom. 400, vgl. Pers. 532, von Thränen; Soph. sagt auch davon νεφέλη τέγγουσ' εὐῶπα παρειἀν, Ant. 526; pass., πολλάκις δὴ τοὐμὸν ἔτέγχϑη κρᾶτα, Phil. 1456; τί χλωροῖς δακρύοις τέγγεις κόρας, Eur. Med. 922 u. öfter; τέγξαι μύρῳ εὐώδεϊ, Anacr. 48, 18; im med. weinen, Aesch. Pers. 1022; ὄμβρος χαλάζης ἐτέγγετο, er floß herab, Soph. O. R. 1279. Daher auch erweichen, bes. übertr., Einen rühren, zum Mitleid bewegen, Eur. Hipp. 303, Valck.; pass. sich erweichen lassen, weich werden, nachgeben, dem μαλϑάσσομαι entsprechend, Aesch. Prom. 1010; χωρεῖτ' ὀργῇ καὶ μὴ τέγγεσϑε, Ar. Lys. 550; ὥστε μὴ τέγγεσϑαι ὑπὸ κακοδοξίας, Plat. Rep. II, 361 c; μηδὲν τεγχϑέντων, Legg. IX, 880 e; οὐ τεγχϑεὶς οὐδ' εἴξας, Plut. Alc. et Cor. 2. – Auch = färben, und übh. womit vermischen, οὐ ψεύδεϊ τέγξω λόγον, Pind. Ol. 4, 17; π υῤῥὰν ζαπληϑῆ δάσκιον γενειάδα ἔτεγγε, Aesch. Pers. 309.
-
7 νότιος
νότιος, bei den Attikern oft 2 Endgn; 1) naß, feucht, regnicht; νότιος ἱδρώς, feuchter Schweiß, Il. 11, 811. 23, 715; ὑψοῦ δ' ἐν νοτίῳ τήν γ' ὥρμισαν (ναῦν), hoch auf dem Meere, im Ggstz des Strandes, Od. 4, 785. 8, 55 (vgl. aber Nitzsch Od. 2, 1141; ϑέρος, Pind. frg. 74, 9; παρειὰν νοτίοις ἔτεγξα παγαῖς, Aesch. Prom. 400; νοτίας ἅλμας, Eur. Hipp. 150. – 2) südlich; Her. 3, 17; Aesch. 2, 174.
-
8 λείβω
λείβω, träufeln, fließen lassen, vergießen, bes. wie σπένδω, vom Opfer, οἶνον, Il. 1, 463. 16, 231 Od. 3, 460; Hes. O. 726; μέϑυ λείβειν, Od. 12, 362, Wein als Trankopfer ausgießen, spenden; auch mit dem dat. des Gottes, οἶνον Ἀϑήνῃ λείβειν, Il. 10, 579; ohne Zusatz, spenden, ein Trankopfer bringen, 24, 285, wie λείβειν Διΐ, ϑεοῖς, 6, 266. 7, 481 Od. 2, 432. So vrbdt auch Aesch. ϑύειν τε λείβειν τε, Suppl. 959; ὅταν σπονδὰς ϑεοῖς μέλλωσι λείβειν, Eur. Ion 1033, u. sp. D. – Sonst noch δάκρυα λείβειν, Thränen vergießen, wie εἴβω, Il. 13, 88. 18, 32 Od. 5, 84. 158; δάκρυ λείβοντες Aesch. Spt. 51, ἐκ δ' ὀμμάτων λείβουσι δυςφιλῆ λίβα Eum. 54; δι' ὄμματος ἀστακτὶ λείβων δάκρυον Soph. O. C. 1253; Eur. Andr. 417 u. sp. D., wie δάκρυα λειβέμεν ὄσσων Orph. Arg. 546; Plat. Rep. III, 411 b vrbdt es mit τήκω, schmelzen. – Pass. sowohl δακρύοις λείβεσϑαι, in Thränen zerfließen, Hes. Sc. 390; vgl. Eur. Andr. 532 λείβομαι δακρύοις κόρας; Ar. Equ. 327; auch in der Anth. öfter, wie Anyte 18 (VII, 646) δάκρυσι λειβομένη; – als δακρύοισιν λειβομένοις, von den fließenden Thränen, Eur. Phoen. 1522; u. dah. ϑρῆνος λειβόμενος, Pind. P. 12, 10; übh. = fließen, träufeln, λειβόμενον ἀπὸ τῶν ὀστῶν καὶ στάζον Plat. Tim. 82 d; ἐλείβετο δὲ αὐτῇ τὰ δάκρυα κατὰ τῶν παρειῶν, die Thränen rannen die Wangen herab, Xen. Cyr. 6, 4, 3; Sp., bei denen es auch übh. hinschmelzen, verschmachten bedeutet. – Medial ist Aesch. Prom. 399 ῥαδινὸν λειβομένα ῥέος παρειὰν νοτίοις ἔτεγξα παγαῖς.
-
9 τεγγω
(fut. τέγξω, aor. ἔτεγξα; aor. pass. ἐτέγχθην)1) мочить, смачивать, увлажнять(φάρεα δρόσῳ Eur.; δάκρυσι κόλπους Aesch.; πλεύμονας οἴνῳ Alcaeus ap. Plut.)
2) орошать слезами(παρειάν Soph.)
τέγγομαι Aesch. — я весь в слезах3) лить, проливать(δάκρυα Pind.; δακρύων ἄχναν Soph.)
ὄμβρος αἵματος ἐτέγγετο Soph. — хлынул поток крови;τ. τοὺς ἱδρῶτας Arst. — вызывать потоотделение4) перен. пропитывать, насыщать, смешивать(λόγον ψεύδει Pind.)
δάκρυα στοναχαῖς τ. Pind. — сопровождать слезы стонами5) перен. пятнать, марать6) перен. размягчать, смягчать, смирять(λόγοις Eur.)
τέγγεσθαι λιταῖς τινος Aesch. — быть тронутым чьими-л. мольбами;μηδὲν τεγχθεῖσα φύσις Plat. — ничему не поддающийся характер -
10 πηγή
A running water, used by Hom. always in pl., streams,πηγαὶ ποταμῶν Il.20.9
, cf. Hdt.1.189, A.Pr.89, 434(lyr.), Pers. 311, E.HF 1297, Rh. 827 (lyr.);κρουνὼ δ' ἵκανον καλλιρρόω, ἔνθα δὲ πηγαὶ δοιαὶ ἀναΐσσουσι Il.22.147
: sg., καλλιρρόου ἔψαυσα π. A.Pers. 202, cf. 613.2 metaph., of tears, πηγαὶ κλαυμάτων, δακρύων, streams.., Id.Ag. 888, S.Ant. 803, Tr. 852 (lyr.): abs., (lyr.), cf. E.Alc. 1068, etc. ; also πηγαὶ γάλακτος, βοτρύων, S.El. 895, E.Cyc. 496 (lyr.); πόντου πηγαῖς with sea- water, Id.IT 1039 ; πηγαὶ τροφῆς τῷ γεννωμένῳ, of mother's milk, Pl.Mx. 237e;π. μαστῶν Inscr.Cos 218.8
.II fount, source,τοῦ Νείλου Hdt.2.28
, 4.53 (pl.), OGI168.9 (Syene, ii B. C.), Str.17.1.52 (pl.); πηγαὶ ἡλίου the fount of light, i. e. the South, A.Pr. 809 ; πηγαὶ νυκτός the North, S.Fr. 956 ;παγὰ ἐπέων Pi.P.4.299
; πυρὸς παγαί ib.1.22, cf. A.Pr. 110, Pl.Ti. 79d ; πηγὴ ἀργύρου, of the silver-mines at Laureion, A.Pers. 238 ; τῆς ἀκουούσης π. δι' ὤτων, i.e. the sense of hearing, S.OT 1387 ; ἀπὸ μιᾶς ἀρχῆς καὶ π. Arist.PA 668a15, cf. Plu.2.856e.2 metaph., source, origin, mostly in sg., κακῶν π. A.Pers. 743 ; αἱ τέχναι, ἃς πηγάςφασι τῶν καλῶν εἶναι X.Cyr.7.2.13
;π. καὶ ἀρχὴ κινήσεως Pl.Phdr. 245c
; π. ἡδονῶν, τοῦ φρονεῖν, νοσημάτων, etc., Id.Phlb. 62d, Lg. 808d, Ti. 85b, etc. ;ἀρχαὶ καὶ π. τῶν στάσεων Arist.Pol. 1301b5
, cf. Pl.Lg. 690d ;π. τῆς κακοπραγμοσύνης Plb.18.40.3
; βέβηκα π. εἰς ἐμάς I have returned to the source of my existence, Epigr.Gr. 463 ([place name] Crommyon), cf. Dam.Pr. 95,al.
См. также в других словарях:
ἔτεγξα — τέγγω wet aor ind act 1st sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)