-
1 επαγην
-
2 επάγην
ἐπά̱γην, ἐπάγνυμιbreak: aor ind pass 3rd pl (epic doric aeolic)ἐπά̱γην, ἐπάγνυμιbreak: aor ind pass 1st sg (homeric ionic)ἐπάγωbring on: pres inf act (doric aeolic)πάσσωsprinkle: aor ind pass 3rd pl (epic doric aeolic)πάσσωsprinkle: aor ind pass 1st sgπήγνυμιAër.aor ind pass 3rd pl (epic doric aeolic)πήγνυμιAër.aor ind pass 1st sgἐπά̱γην, πήγνυμιAër.aor ind pass 3rd pl (epic doric aeolic)ἐπά̱γην, πήγνυμιAër.aor ind pass 1st sg (doric) -
3 ἐπάγην
ἐπά̱γην, ἐπάγνυμιbreak: aor ind pass 3rd pl (epic doric aeolic)ἐπά̱γην, ἐπάγνυμιbreak: aor ind pass 1st sg (homeric ionic)ἐπάγωbring on: pres inf act (doric aeolic)πάσσωsprinkle: aor ind pass 3rd pl (epic doric aeolic)πάσσωsprinkle: aor ind pass 1st sgπήγνυμιAër.aor ind pass 3rd pl (epic doric aeolic)πήγνυμιAër.aor ind pass 1st sgἐπά̱γην, πήγνυμιAër.aor ind pass 3rd pl (epic doric aeolic)ἐπά̱γην, πήγνυμιAër.aor ind pass 1st sg (doric) -
4 ἐπάγην
-
5 ἐπάγην
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ἐπάγην
-
6 επάγην
παθ. αόρ. от πηγνύω -
7 παγην
-
8 πήγνῡμι
πήγνῡμι, auch πηγνύω, fut. πήξω, aor. ἔπηξα, aor. pass. ἐπήχϑην (πῆχϑεν, Il. 8, 298, Eur. Cycl. 302), häufiger ἐπάγην, u. fut. παγήσομαι, Theocr. 4, 92, perf. II. mit intrans. Bdtg πέπηγα, ein aor. med. ἐπηγόμην erst Sp., wie Aesop. S. auch πήσσω; – festmachen; – a) etwas Loses, Bewegliches befestigen, hineinstoßen, - stecken, - schlagen, wie einen Nagel, eine Stoßwaffe u. dgl.; auch aufstecken; -spießen, anheften u. dadurch befestigen, κεφαλὴν ἀνὰ σκολόπεσσι, den Kopf auf Pfähle stecken, Il. 18, 177; ὄμματα κατὰ χϑονὸς πῆξαι, die Augen fest auf die Erde richten, 3, 217, wie intrans., πρὸς ἀστρονομίαν ὄμματα πέπηγεν, Plat. Rep. VII, 530 d; u. übertr., ἡ σοφία αὐτοῠ τούτῳ ἀρέσκειν πέπηγεν, ist fest nur darauf gerichtet, X, 605 a; κρᾶτα πήξασ' ἐπ' ἄκρον ϑύρσον, Eur. Bacch. 1139; u. pass., ἀμφὶ βουπόροισι πηχϑέντας μέλη ὀβελοῖσι, Cycl. 301; so auch πέπηγε ἐν γῇ, das Schwert steckt fest in der Erde, Soph. Ai. 806. – b) einzelne Theile unter einander befestigen und zum Ganzen verbinden, zusammenfügen, zusammensetzen, dah. bauen, zimmern, νῆας πῆξαι, Il. 2, 664; auch im med., ἅμαξαν πήξασϑαι, sich einen Wagen bauen, Hes. O. 457; νῆας, σκηνὰς πήξασϑαι, sich Schiffe, Hütten bauen, 811; Her. 5, 83. 6, 12; u. pass., ψυχὴ καὶ σῶμα παγέν, Plat. Phaedr. 246 c; ὄρνις καλιὰν πήγνυται, der Vogel bau't sich sein Nest; auch παγάς, Netze zurecht machen und aufstellen, Xen. Cyr. 1, 6, 39; σκηνὰς πήξαντες, Zelte aufschlagen, Plat. Legg. VII, 817 c, wie Andoc. 4, 30; Pol. 6, 27, 2; σχεδίας, 3, 46, 1; übtr. ὅρους, Lycurg. 73; vgl. τοὺς κακῶς παγέντας ὅρκους, Eur. I. A. 395; εἷς ὅρος ἡμῖν παγήσεται, Thuc. 4, 92. – c) Weiches, Flüssiges fest, steif od. hart machen, gerinnen od. gefrieren lassen; ϑεὸς πήγνυσι δὲ πᾶν ῥέεϑρον, Aesch. Pers. 488; τοὺς ποταμοὺς ἔπηξεν, Ar. Ach. 139; ὅτι ψύχοιτό τε καὶ πήγνυτο (opt.), Plat. Phaed. 118 c; πηγνὺς τοὺς ἀνϑρώπους, Xen. An. 4, 5, 3. 7, 4, 3; pass. fest, steif, hart werden, γοῠνα πήγνυται, die Glieder werden steif, erstarren, Il. 22, 453; u. im intrans. perfect., τίτας φόνος πέπηγεν, Aesch. Ch. 67; auch ἄρϑρα πέπηγέ μου, Eur. Herc. f. 1395, die Glieder sind steif; πέπηγεν αὐτοῠ τὰ πολλά, Luc. D. Mar. 14, 3. Bei Antiphan. (Ath. VI, 224 c) ist πήγνυμαι »zu Stein werden«, dem voranstehenden λίϑινος γίγνομαι eutsprechend. – Von der Milch, Diosc. u. a. Sp., γάλα πεπ ηγός, geronnene Milch; auch ἅλες πήγνυνται, das Salz wird fest, Her. 4, 53. – d) übtr., befestigen, festsetzen, feststellen, Bestand geben, u. in den intrans. tempp. Bestand, Festigkeit bekommen haben, μὴ γὰρ ὡς ϑεῷ νομίζετ' ἐκείνῳ τὰ παρόντα πεπηγέναι πράγματα ἀϑάνατα, Dem. 4, 8, u. öfter, u. Sp.; διάνοια πεπηγυῖα καὶ ἄτολμος, Plut. Symp. 7, 10, 2.
-
9 πηγνυμι
редко πηγνύω (fut. πήξω, aor. ἔπηξα - дор. πᾶξα, pf. 1 trans. πέπηχα, pf. 2 intrans. πέπηγα, ppf. ἐπεπήγειν - эп. πεπήγειν; pass.: aor. ἐπάγην с ᾰ, тж. ἐπήχθην - эп. πάγην, 3 л. pl. πάγεν, тж. πῆχθεν, fut. πᾰγήσομαι, pf. πέπηγμαι) тж. med.1) вонзать, всаживать(τέν κἰχμέν ἐν μετώπῳ Hom.; ξίφος διὰ φρενῶν Pind.; δόρυ ἐν κραδίῃ ἐπεπήγει Hom.)
2) втыкать, вбивать, вколачивать(σκῆπτρον Soph.; σταύρωμα Thuc.; κεφαλέν ἀνὰ σκολόπεσσι Hom.)
σχηνέ πεπηγυῖα Her. — воткнутая (кольями в землю), т.е. готовая палатка;ὑπὸ ῥάχιν παγέντες Aesch. — посаженные на кол;στέρνοις πόδα π. Anth. — наступить ногой на грудь3) вперять, устремлять(ὄμματα κατὰ χθονός Hom. и ἐπὴ χθονός Theocr.; πρός τι παγῆναι Plat.)
παγῆναι ἀρέσκειν τινί Plat. — стремиться понравиться кому-л.;ἐν ἀλλήλοις χείλεα πηξάμενοι Anth. — прильнув губами друг к другу4) сбивать, сплачивать, сколачивать, тж. строить(νῆας Hom., Her.; ἅμαξαν Hes.)
ψυχέ καὴ σῶμα παγέν Plat. — связанная с телом душа5) сковывать (льдом), замораживать(πᾶν ῥέεθρον Aesch.; τοὺς ποταμούς Arph.)
ὕδωρ ἐπήγνυτο Xen. — вода замерзала;ἄνεμος βορρᾶς πηγνὺς τοὺς ἀνθρώπους Xen. — северный ветер, леденивший людей6) делать твердым, уплотнять, свертыватьτυροὺς πήγνυσθαι Luc. — приготовлять себе сыры;
ἅλες ἐπὴ τῷ στόματι πήγνυνται Her. — у устья (Борисфена) затвердевает, т.е. отлагается соль;ἄρθρα πέπηγέ μου Eur. — члены мои онемели;τὸ γάλα πήγνυται Arst. — молоко свертывается7) устанавливать, утверждатьὅρχος παγείς Eur. — (торжественно) подтвержденная клятва;
ὅρος ἡμῖν παγήσεται Thuc. — граница наша будет незыблема -
10 πήγνυμι
-
11 πήγνυμι
Aπηγνύουσι Hdt.4.72
(v.l.), Thphr.HP6.6.9, butπηγνῦσι Hdt.
l.c. codd. plur., Hp.Vict.2.60 ; opt. codd. ; inf.πηγνύειν X.Cyn.6.7
, Dsc.4.95: [tense] impf. ([etym.] περι-), Nonn.D.5.50 : late form of [tense] pres. [full] πήσσω (q. v.): [tense] fut.πήξω Il.22.283
; [dialect] Dor.πάξω Pi.O.6.3
: [tense] aor. ἔπηξα, [dialect] Ep.πῆξα Od.12.15
, etc. ; [dialect] Aeol. part.πάξαις Pi.O.10
(II).45 : [tense] pf. πέπηχα, only [tense] plpf.ἐμ-πεπήχεσαν D.C.40.40
:—[voice] Med. in trans. sense, : [tense] fut.πήξομαι Gal. 10.388
: [tense] aor. , Hdt.6.12, etc.:—[voice] Pass. πήγνῠμαι : [tense] fut. , Th.4.92 ; πήξομαι (as [voice] Pass.) Hp.Aër.8: [tense] aor. 1 ἐπήχθην, [dialect] Ep. [ per.] 3pl.πῆχθεν Il.8.298
, [dialect] Dor. subj.παχθῇ Theoc.23.31
, part. : more freq. [tense] aor. 2 ἐπάγην [pron. full] [ᾰ], [dialect] Ep. πάγην, [dialect] Ep. [ per.] 3pl.πάγεν Il.11.572
; part. , E.IA 395 : [tense] pf. πέπηγμαι ([etym.] κατα-, συμ-) D.H.5.46, Arr.An.2.21.1: [tense] plpf.ἐπέπηκτο Jul. Or.3.123b
; but in the best authors, πέπηγα is used as the [tense] pf. [voice] Pass., Il.3.135, etc. ; [dialect] Aeol.πέπᾱγα Alc.34
; opt.πεπαγοίην Eup.435
: [tense] plpf.ἐπεπήγειν Il.13.442
, Th.3.23 :I stick or fix in, ἐν δὲ μετώπῳ πῆξε [τὴν αἰχμήν] Il.4.460, etc. ;ἔνθα οἱ ἔγχος ἔπηξε 13.570
;ἐν γαίῃ π. ἐρετμόν Od.23.276
(orγαίῃ 11.129
) ;π. ἐπὶ τύμβῳ ἐρετμόν 11.77
(orτύμβῳ 12.15
) ; [γύην] ἐν ἐλύματι π. Hes.Op. 430;ἔπαξε διὰ φρενῶν ξίφος Pi.N.7.26
; fix in the earth, plant, , cf. Aj. 821 ; σκηνήν, σκηνὰς π., pitch a tent, And.4.30, Pl.Lg. 817c (in [voice] Med., σκηνὰς πηξάμενοι pitching themselves tents, Hdt.6.12); σταύρωμα π. Th.6.66;τὰς σχαλίδας π. ὑπτίας X.Cyn.6.7
; plant seeds or cuttings, Thphr.HP6.6.9, 7.4.10 : intr. [tense] pf. and [voice] Pass., δόρυ δ' ἐν κραδίῃ ἐπεπήγει the spear stuck fast in his heart, Il.13.442 ;[δοῦρα] ἐν χροῒ πήγνυτο 15.315
;[ὀϊστοὶ] ἐν χροῒ πῆχθεν 8.298
;δοῦρα ἐν σάκεϊ πάγεν 11.572
;[ξίφος] πέπηγεν ἐν γῇ S.Aj. 819
;σκηνὴ ἔσκε πεπηγυῖα ἑτοίμη Hdt.7.119
; κυρβασίας ὀρθὰς πεπηγυίας ib.64, cf. 70 :—[voice] Med., ἐν ἀλλήλοις χείλεα πηξάμενοι, of kissing, AP5.254 (Paul. Sil.).2 stick or fix on,κεφαλὴν ἀνὰ σκολόπεσσι Il.18.177
;σκόλοψι δέμας E.IT 1430
; :—[voice] Pass., ἀμφὶ βουπόροισι πηχθέντας μέλη ὀβελοῖσι having their limbs fixed on spits, Id.Cyc. 302 ; ὑπὸ ῥάχιν παγέντες impaled, A.Eu. 190.3 fix upon an object, κατὰ χθονὸς ὄμματα π. Il.3.217 : intr. [tense] pf., d, cf. Jul. l. c. ([voice] Pass.);πεπηγυῖα τὰς τῶν ὀμμάτων βολὰς ἐς τὰ τῆς ψυχῆς ἀπόρρητα Philostr.Jun.Im.11
: c. inf., ἡ σοφία ἀρέσκειν πέπηγε is bent upon pleasing, Pl.R. 605a : abs., τὸ πεπηγὸς ὄμμα immovable eye, fixed gaze, Hp.Prorrh.1.46, cf. Gal.16.610.II fasten [different parts] together, fit together, build,νῆας πῆξαι Il.2.664
; ἴκρια π. Od.5.163 :—[voice] Med., πήξασθαι ἄμαξαν build oneself a wagon, Hes. Op. 455 ;νέας πηξάμενοι Hdt.5.83
:—[voice] Pass., to be joined or put together,ψυχὴ καὶ σῶμα παγέν Pl.Phdr. 246c
.III make solid or stiff, esp. of liquids, freeze,θεὸς.. πήγνυσι πᾶν ῥέεθρον A.Pers. 496
; τοὺς ποταμοὺς ἔπηξε (sc. ὁ θεός) Ar.Ach. 139 ;βορρᾶς πηγνὺς τοὺς ἀνθρώπους X. An.4.5.3
; curdle,γάλα Dsc.4.95
:—[voice] Med., τυροὺς πήγνυσθαι to make oneself cheese (by curdling the milk), Luc.VH1.24:—[voice] Pass. and intr. [tense] pf., become solid, stiffen,γοῦνα πήγνυται Il.22.453
;ἄρθρα πέπηγέ μου E.HF 1395
(but also, become firm or set, of limbs, Ael.NA2.11 ;πεπηγυῖα ὑγιεινὴ κατάστασις Gal.Thras.7
) ; of liquids, freeze,ἡ θάλασσα πήγνυται Hdt.4.28
; ἅλες πήγνυνται salt crystallizes, ib.53, cf.6.119 ;φόνος πέπηγεν A.Ch.67
(lyr.);πεπάγαισιν ὐδάτων ῤόαι Alc.34
, cf. X.An.7.4.3 ; κρύσταλλος ἐπεπήγει οὐ βέβαιος was not frozen so as to bear, Th.3.23 ;ἁνίκα [χιὼν] παχθῇ Theoc.23.31
; ὄστρακον [ᾠοῦ] π. Arist.GA 752a35; γάλα π. Id.PA 676a14 ; ὀφθαλμῶν οἱ μὲν ὑγιεῖς, οἱ δὲ πεπηγότες blind, of buds, Thphr.CP5.12.10 : metaph., to be petrified, struck dumb, Antiph.166.7.IV metaph., fix,ὅρους τοῖς βαρβάροις Lycurg.73
, cf. Aristopho 9.7 : Astrol., fix, determine a nativity, Sch. Ptol.Tetr. 103 :—[voice] Med., ὄφρα ἐν φρασὶ πάξαιθ', ὅπως .. that he might keep it fixed in his heart, Pi.N.3.62 ; establish,χορούς Him.Or.16.6
:— [voice] Pass. and intr. [tense] pf., to be irrevocably fixed, established,εἷς ὅρος ἡμῖν παγήσεται Th.4.92
; πῆγμα (Aurat. for πῆμα)γενναίως παγέν A.Ag. 1198
;κακῶς παγέντας ὅρκους E.IA 395
;ὀρθὰς παγείσας φρένας Carc. 6.2
;μὴ γὰρ ὡς θεῷ νομίζετ' ἐκείνῳ τὰ παρόντα πεπηγέναι πράγματα ἀθάνατα D.4.8
;τὰ καλῶς πεπηγότα τῇ φύσει Id.25.90
. (Cf. Lat. pango.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > πήγνυμι
-
12 πήγνῦμι
πήγνῦμι (cf. pango, pax), fut. πήξεις, aor. ἔπηξα, πῆξε, perf. πέπηγε, plup. (ἐ) πεπήγει, pass. aor. ἐπάγην, πάγη, 3 pl. πάγεν, aor. 1 3 pl. πῆχθεν: fix, both in the sense make stiff or compact, and plant firmly; of fixing or sticking a spear ἔν τινι, an oar upon a mound ( ἐπὶ τύμβῳ), impaling a head ( ἀνὰ σκολόπεσσι), Il. 4.460, Od. 11.77, Il. 18.177; hence build, νῆας, Il. 2.664; mid., for oneself, Od. 5.163; fig., ‘fix’ the eyes upon the ground, Il. 3.217; pass., and perf. act., stiffen, stick fast, stick in, Il. 22.453, Il. 13.442.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > πήγνῦμι
-
13 πήγνυμι
πήγνυμι fut. πήξω LXX; 1 aor. ἔπηξα, ptc. πήξας; pf. 3 sg. and pl. πέπηγεν and πεπήγασιν LXX, ptc. πεπηγώς GJs, LXX. Pass.: 2 fut. παγήσομαι LXX; 2 aor. ἐπάγην; pf. ptc. πεπηγμένος (TestJob 13:3; JosAs 2:4) (Hom.+; prim. ‘stick or fix in’).① to make firm or stable by fixing in a place, make firm, fix of God’s creative activity (Ps.-Lucian, Philopatr. 17 [θεὸς] γῆν ἐφʼ ὕδατος ἔπηξεν) τὸν οὐρανόν the heaven Hv 1, 3, 4 (cp. Is 42:5).② to set up or erect a construction, put together, build σκηνήν pitch a tent (Pla., Leg. 7, 817c; Polyb. 6, 27, 2; 6 al.; Gen 26:25; 31:25; Num 24:6; Judg 4:11; Jos., Ant. 3, 247; TestAbr A 1 p. 77, 4 [Stone p. 2]); GPt 8:33; GJs 1:4. Of the tabernacle (Ex 33:7; 38:26; Josh 18:1; Philo, Leg. All. 2, 54) set up Hb 8:2.③ to make solid or stiff, esp. of liquids, pass., intr. sense, of milk curdle (Aristot., Part. An. 3, 15, 676a, 14 γάλα πήγνυται; Cyranides p. 63, 13) ApcPt Fgm. 2 p. 12, ln. 24f; αἷμα πεπηγός congealed blood GJs 24:2.—DELG. M-M.
См. также в других словарях:
ἐπάγην — ἐπά̱γην , ἐπάγνυμι break aor ind pass 3rd pl (epic doric aeolic) ἐπά̱γην , ἐπάγνυμι break aor ind pass 1st sg (homeric ionic) ἐπάγω bring on pres inf act (doric aeolic) πάσσω sprinkle aor ind pass 3rd pl (epic doric aeolic) πάσσω sprinkle aor ind … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
ακροπαγής — ( ούς), ές (Μ ἀκροπαγής) ο στερεωμένος ή καρφωμένος στα άκρα «ἀκροπαγὴς ἐξέδρα» (Ιω. Γαζαίος 1, 111). [ΕΤΥΜΟΛ. < ἀκρο (Ι) + παγὴς < ἐπάγην < πήγνυμι] … Dictionary of Greek
γομφοπαγής — ές (Α) 1. αυτός που είναι συναρμολογημένος με καρφιά 2. (για τις λέξεις) πολυσύνθετος. [ΕΤΥΜΟΛ. < γόμφος + παγής < (θ.) παγ , επάγην (βλ. πήγνυμι)] … Dictionary of Greek
ετεροπαγής — ές (για διφυές τέρας) αυτός που έχει στην μπροστινή επιφάνεια τού σώματός του κεφάλι και θώρακα δεύτερου ατελούς πλάσματος. [ΕΤΥΜΟΛ. < ετερο * + παγής (< θ. πάγ , πρβλ. επάγην, αόρ. τού πήγνυμι*)] … Dictionary of Greek
ευπαγής — εὐπαγής, ές (ΑΜ) (για πράγματα) καλά συναρμοσμένος, συμπαγής, στερεός, γερός αρχ. 1. (για το σώμα ή τα μέλη) καλοφτιαγμένος, υγιής, ρωμαλέος, γερός, καλοδεμένος 2. (για αίμα) αυτός που πήζει εύκολα 3. (για ύφος) στερεά δομημένο, ρωμαλέο 4. αυτός… … Dictionary of Greek
ηλοπαγής — ές (Α ἡλοπαγής, ές) ο στερεωμένος με καρφιά, ο καρφωμένος. [ΕΤΥΜΟΛ. < ήλος «καρφί» + παγής (< επάγην, αόρ. τού πήγνυμαι), πρβλ. ξυλο παγής, προσωπο παγής] … Dictionary of Greek
ημιπαγής — ἡμιπαγής, ές (Α) ο σχεδόν στερεοποιημένος, ο πηγμένος κατά το ήμισυ νεοελλ. ιατρ. τέρας με δύο σώματα ενωμένα στον θώρακα, στον λαιμό και στο κάτω μέρος τού προσώπου ώς το στόμα, που είναι κοινό για τα δύο σώματα αρχ. 1. (μτφ. για τη μάθηση)… … Dictionary of Greek
πήθω — Α (κατά το Μέγα Ετυμολογικόν) «πάσχω». [ΕΤΥΜΟΛ. Υποχωρητ. σχηματ. από τον αόρ. έπαθον τού πάσχω κατά το σχήμα ῥήγνυμι ἐρράγην, πήγνυμι ἐπάγην] … Dictionary of Greek
ριζοπαγής — ές, ΜΑ αυτός που είναι στερεά ριζωμένος. [ΕΤΥΜΟΛ. < ῥίζα + παγής (< θ. παγ , πρβλ. αόρ. ἐπάγην τού πήγνυμι*), πρβλ. προσωπο παγής] … Dictionary of Greek
pā̆ k̂ - and pā̆ ĝ - — pā̆ k̂ and pā̆ ĝ English meaning: to repair, strengthen Deutsche Übersetzung: “festmachen”, teils durch Einrammen (Pflock, Pfosten), teils durch Zusammenfũgen (Fuge; festgefũgt, kompakt, fest: partly also Fessel, Strick)… … Proto-Indo-European etymological dictionary